Pesti Napló, 1882. február (33. évfolyam, 32-59. szám)

1882-02-22 / 53. szám

A czukrászatból lépünk az előadási terembe, mely szintén igen ízléses. Hátterében a kis színpad terül fehér oszlopokkal homlokzatán, s a magyar czímerrel. A terem, melyben a hatalmas Krisztuskép van kiállítva, evő teremül szolgált. A terem hosszában három asztal nyúlt el, melyeket a kép előtt egy ne­gyedik kötött össze. Itt voltak a főhelyek. De mindez csupán a háttér, melybe életet, zajt a jelenlevők tarka serege önt. Nyolcz óra után kocsi kocsit ért, egymásután jöttek a vendégek. Fél-kilencz felé a Munkácsy-pár is megérkezett; a lépcső alján a rendezőség által fo­gadtatva. Munkácsy már régen megmondta előre, hogy Rubens-öltönyt fog viselni. Jobbat nem is választha­tott volna. Impozáns alakja hatásosan vált ki e barna bársony jelmezből, mely a legkisebb részletekig kor­­híven volt kiállítva. Munkácsyné asszony, mint Rubens neje barna bársony ruhát viselt aranynyal áttörve. Gazdag gyöngyöket viselt, s fején gyémántos koronát, mely­nek hét ágát kis galambtojás nagyságú gyöngyök képezték. Munkácsynét a rendezőség óriás bokrétával lepte meg. Munkácsy és neje körüljárták a termeket, a földiszítést mindenüttt magasztalva. Munkácsynét na­gyon megörvendeztette a tánczrend is, melyet átnyúj­tottak neki. Minden hölgy kapott s bizonyára sokáig meg fogja őrizni, mint szép emlékét egy pompás mu­latságnak. A tánczrend gyöngyszürke selyembe kötött pa­rányi mása azon képes tárgymutatóknak,­­melyeket a társulat kiadni szokott. Czime ez: »Képes tánczmu­­tató a magyar képzőművészek 1882. évi jelmez-esté­lyére. A rendező bizottság felhatalmazásából össze­állítja és kiadja Horváth Károly titkár.« Minden lapra egy-egy táncz van följegyezve, s az átellenes lapon szép rajzok parányi mása. A tánczok ezek: Kurucz csárdás (rajzzal Greguss Imrétől,) Szélmalom keringő (r. Tölgyessy), Választás négyes (r. Temple), Idyll tipegő (r. Tölgyessy), Coquette lengyelke (r. Gouvin St. Cyr.), Attaque csárdás (r. Greguss I.), Menyasszony négyes (r. Litzenmayer), Medve-táncz, Hölgyválasztás (r. Vastagh), Csodadok­tor tipegő (r. Giron), Gólyás négyes (r. Spányi, Jár a baba csárdás (r. Vágó Pál.) A szünetet kis Amor jelképezte. Kilencz óra tájban rántotta rá Rácz Pali a kurucz csárdást s a bál megkezdődött. A legfurcsább párok jártak itt együtt rokokó márkik magyar me­nyecskékkel, spanyolok ó-görög hölgyekkel. A tánczosok és tánczosnők soraiból hadd kap­junk ki egy-egy alakot. Például a hölgyek között legjobban szemünkbe tűntek: T­e­l­e­p­y K.-né és leánya, Gabriella (Telepiné- Szilágyi Erzsébet szép magyar díszben; leánya az aratást jelképezte); Vadnay Károlyné (fényes rokokó-öltözék uszálylyal, XIV. Lajos idejéből); Schwimmer Józsefné (velenczei hölgy, gyönyörű antik­ ékszerekkel); Csukássy Józsefné (bretagnei halásznő); Bulyovszky Lilla (rendkívül eredeti s minden részletében hű római »ciocciara «-jelmezben, mely Rómából hozatott), Ligeti Antalné s leánya, Margit (Ligetiné ó-görög jelmezben, leánya pin­­czérnő), Rákossi Jenőné (elszászi nő), Gre­guss Gizi (angol lady Van Dyck korából, a nagy mester egy képe után készült szép jelmezben); Ágai Adolfné (szebenvidéki oláh nő); Hegyi Aranka (hátszegvidéki oláh nő) ; Kelemen Mal­vin (magyar paraszt leány); Zsolnay Juliska (XV-dik századbeli német renaissance); R­ö­c­k Ivánné (halászleány); Jankó Jánosné, (női faun; a legkedvesebb jelmezek egyikében); Láng Heinrich Lenke (magyar nemes kisasszony), Poli­tzer nővérek igen jellegzetes és korhű ó­ német jelme­­zben). ( A férfiak közül följegyeztü­k gr. Z­ichy Jenőt kftba bg.) ; O­dry Lehelt (Charollais gróf Jean de n'Velleből) ; T­ü­r­r tábornokot (Arcoli kormány- D.); Csukássy József (török diplomata); V­a­d­­k­y Károly (spanyol grand); Keleti Gusztáv Janczi( ügyvéd); P­o­m­p­é­r­y János (magyar főúr) ; s si minnesänger a XIV. századból; Bartók­ajos (rokokó Mária Terézia idejéből); dr. P­r­ó­n­a­y Ador (XVII. századbeli németalföldi nemes); ír­egu­ss Irme (falconier); Vastagh György (főúr Báthori Zsigm. idejéből) ; B­e­n­c­z­u­r Béla (igen 'korszerű Van Dyck jelmezben); Szemere Attila kínai óriás, a legeredetibb jelmezek egyike); Ellin­­g­e­r (Krisztus) ; P­e­r­l­a­k­y Kálmán (polgár a refor­­áczió idejéből); Donáth szobrász (németalföldi mivész) stb. stb.­­ Természetesen mindez csak egy töredéke a fe­­m­voltaknak.­­ Az első négyes után az előadási terembe gyűlt , közönség, s megkezdődtek az előadások. Először n­éger quartetten mulatott a közönség, majd meg azon, hogy Ágai Adolf, a­ki kitűnő hegedűsnek bizonyult, mint utánozta »Csutak Anti bandája« élén a keringőt játszó Strausz Edét, a cseh karmestert, ki a csárdást polkának s a magyar czigányt, ki a kerin­gőt is csárdásnak hozza. A harsogó kaczagás szünet nélkül megújult az érdekes produkczió alatt.­­ Majd Kassai adta elő Bartóknak a napi esemé­­■ekkel foglalkozó élezes versét, melyhez az Ágai gr­rklizése volt az ékes illusztráczió. ^ Az előadás fél tizenkettőre ért véget, s aztán is/rét megkezdődött a táncz, hogy véget ne érjen tagéiig. n A szünórát a lakoma töltötte be. fi ..................... r i Farsang.­ ­ Az erdélyiek piknikje, mely ma éjjel folyt le Hungária dísztermében, minden tekintetben fényesen s­ikerült. A mulatságot a fővárosban tartózkodó er­­d­élyi fiatalság rendezte, melyet több erdélyi képviselő t­ámogatott. A mai estélyen igen szép közönség gyűlt e­gybe; e tekintetben az érdem kiválólag Lázár M M­irály országgyűlési képviselőt illeti, kinek sikerült , képviselői köröket és a főváros számos előkelő csa­ládját a mulatság részére megnyerni. A rendezőség é­lén Hosszú József állt.­­ Az orsz. vákok intézete növendékei számára az in­tézet derék igazgatója, Mihalik úr, tegnap fényesen­­ sikerült bált rendezett, melyen szép számú közönség j­­elent meg s a legnagyobb érdeklődéssel nézte végig a világtalanok kedélyes tánczmulatságát, mely egész reggelig tartott. Szünet közben az intézet férfi növen­dékei több lelkes hazafias dalt énekeltek, melyek vi­­haros tetszésben részesültek.­­ Pápán a hat megye ifjúsága által e napokban­­rendezett bál rendkívül fényesen sikerült. A dunán­­­ túl szépei közelből-távolból megjelentek. Városunk a bál napján lázas izgatottságban volt. Jobbról-balról folyton robogtak be a kedves vendégeket hozó kocsik — s a vasút is egész seregét hozta el a tánczra kész fiatalságnak. Vendégeink nagy számát eléggé jelzi az, hogy minden vendéglő el volt foglalva, s a mellett magán­lakások is kibéreltettek. — A bál az Ester­házy Móricz gróf tulajdonát képező Griff-szálloda szép nagy termében tartatott meg. A kiosztott női tánctrendek, gazdag bronczdiszítményükkel általános tetszést arattak. A díszes koszorúban ott láttuk Barthodeiszky Emilné (Szombathely), Békássy Gyu­­láné, Békássy Helén, Bogyay Ida, Barthalos István­ná, Baranyai Zsigmondné (Pápa), Bóday Dánielné, Bóday Erzsike (Bódé), Boda Mariska (Veszprém), Bálint Sarolta (Szombathely), Bereczky Karolin (Kaposvár), Bottka Jánosné, Bottka Paulin, Bottka Mathild (Uj­falu), Gaál Ödönné (Győr), Gagern Anna bárónő (Veszprém), Háczky Laura (Pápa), Háczky Gizella (Csabrendek), Horváth Elekné, Horváth Ilon és Margit (Csönge), Horváth Paulin Szt.-György), Horváth Irma (Zala-Sz.-Mihály), Hei­lig Alin (Győr), Horváth Lajosné (Pápa), Könczöl Jánosné, Könczöl Józsefné, Könczöl Gizella, Koloss­­váry Gyuláné (Pápa), Kolossváry Sándorné (Győr), Konkoly Lajosné, Konkoly Margit (K.-Vath), Koller J.-né (Kt.-Lak), Losert Mariska (Kocs), Mikovinyi Ödönné (Pápa), Noszlopy Gyuláné (Noszlop), Niertit Vilma (Tata), Noszlopy Eleonóra (Duka), Saáry La­josné, Sült Józsefné, Szente Jánosné (Pápa), Szent­­irmay Irma (Veszprém), Sevard Ányos Irma, Szilá­gyi Mariska (Győr), Szladovits Jolán (Sümeg), Szűcs Vilma (Dergets), Scholcz Minka (Kaposvár), Ta­kács Irén (Noszlop), Pencz Józsefné (Pápa), Vikár Kálmánná (Pápa) stb. A nagyszámú férfi közönség körében láttuk gr. Esterházy Móricz, Horváth Mór, Horváth Zsigmond cs. kir. kamarásokat, Pap János kir. tanácsost, Néger Ágost apátot, Peczek Gyula lovagot, Batthyány Ernő és József grófokat, dr. Feny­­vessy Ferencz orsz. képviselőt, Gaál Ödönt, Bezerédy Ödönt, Kiss Lászlót, Noszlopy Gyulát, Fabianics Károlyt, Szűcs Istvánt, Háczky Sándort, Vidos Már­tont, Tóth Lajost, Paizs Mihályt, Chernel Antalt, Dukai Takács Gyulát stb. A füzértánczot Kemény Andor kitűnő sikerrel rendezte. A szép mulatságnak, melyben a gazdag c­uk­­rászdát és pezsgőt a rendezőség adta, csak a késő reggel vetett véget. Biliéten az ott most alakított dalárda közremű­ködése mellett e hó 18-án műkedvelői előadás ren­­deztetett, melyen tetszés között Szerb Eugénia k. a. zongorán, Hochstrasser János ar cziterán játszott, Ká­dár Mariska k. a. pedig Arany J. »Tetemre hivás« költeményét szavalta, kivétel nélküli zajos tetszés kö­zött zongorázott Gaszner Károly úr és különösen Liszt »Rákóczy« rapszódiájával ragadta el a vidék úri közönségének nagy részét magában foglaló nagyszá­mú hallgatóságot. A nagyon sikerült előadás után kivirradtig tartott zajos vigságú tánczvigalom volt, melyen jelen voltak: Szőllősy Lajosné, Simoncsics Gézáné, Velcsov Józsefné (Nagy-Szent-Miklósról), Telbisz Lajosné (Csanádról), Frank Jánosné (Temes­várról), Scholtzné Mihálylovits Sarolta (Temesvár­­ról), Demeter Szilárdné, Till Henrikné, Tenner Ig­­náczné, Waltner Mihályné úrnők, Scholtz Vilma (Te­mesvárról), Brázay Mariska, Szerb Eugénia, Müller Róza (Gyertyámosról), Kádár Mariska, Szentz nő­vérek, Schauer Vilma (Perjámosról) sat., sat. Az országos nőképző-egylet tegnap tartotta saját helyiségében növendékeinek bálját. A táncz­­mulatság, mint minden évben, úgy most is kedélyesen folyt le.­­ A díszes közönség soraiban jelen voltak: Veres Pálné, az országos nőképző-egylet buzgó el­nöknője, továbbá Baranyai Jánosné, Kotzó Pálné, Adda Istvánná, Vadnay Károlyné, Rock Lilla, Majté­­nyi Alajosné, Szenesyné, Gönczyné, Girokuty Lajosné, Rudnay nővérek, Vadnay Margit, Baranyai nővérek, Kotzó Kornélia, Adda Ilona, Szenesy Emma, Szászy Sarolta, Szabó Erzsi, Ráday nővérek, Herman Czeza­­rin, Bittó Auguszta, Leitgeb kisasszonyok stb. A barcsi jótékony nőegylet f. hó 18-án tarta meg fényes bálját, melynek eredménye hit szerint 417 írtra rúg. A mulatságot általában fény és kedélyes­ség jellemzik. Barcs és vidékének szépségei a legna­gyobb számmal képviselve valának. D­una jeles nép­zenészünk hegedűje mellett ott tánczoltak öregebb Kremzinné, Andrásovitsné, Katholing mérnökné, Opp­­lerné, A. Sternné, Racainé, Kondrádné, Lányiné asszonyok. Ott voltak továbbá Lessner, Andrásovits, Fried Berta stb. kisasszonyok. A népszínház tagjai által f. hó 10-én rendezett tánczvrgalom 841 frt tiszta jövedelmet hozott a nép­színházi tagok segélyegylete alapjának. Felülfizetések a következők történtek : Ráth Károly főpolgármester 13 frtot, Péchy Jenő 11 frtot, Schwei­ger Adolf, Mendl István, gr. Apponyi Albert, Pucher József, Steiger Gyula, Türr István, N. N., Zsigmond Ákos és Futtaki Gyula 8—8 frtot, Eléh István 6 frtot, Királyi Pál és Kamermayer Károly 5—5 frtot, Heinrich Jenő és gr. Zichy Jenő 4—4 frtot, Sáska Mihály, dr. Ladányi István, Bosnyák Zoltán, Elek Gusztáv, gr. Péchy Manó, dr. Krajcsik Ferencz, Ha­jós József, Szijj Viktor, N. N., Streliszki Sándor, Eré­nyi N., Tibád Antal, gr. Andrássy Tivadar, gr. Pejacsevich Tivadar, felvinczi Gaál Jenő, Fáy László, gróf Teleky Domokos, V. G., Rónay Já­nos, Neppel Ferencz, Talián Béla, Abonyi Emil, Hámos László, Bárczay Ödön, Joannovics Ist­ván, Rakovszky Géza, gróf Zichy Ágost, Bus­bach Péter, Szalay Ödön, Fekete Zsigmond, Po­­rubszky Jenő, Bay Barna, Szilágyi István, Onody Géza, Jándy László, Berczik Árpád, Éber Nándor, Szlávy György, Barber T., Kintner A., gróf Török József, X. Y., gr. Batthyányi L-né, Harkányi János, Peláti József és hg Odescalchy 3—3 frtot, özv. Ne­­deczkyné, Bercsényi Béla és Balázsi Lenke 2—2 frtot, Pongrácz tábornok, Jovanovicsné, Szabó Ka­rola, Bulyovszkyné Lilla, Blale Gábor és N. N. 1—1 frtot. A nagylelkű adakozóknak a fent kitett kegyes adományokért a jótékony egylet nevében hálás kö­szönetet mond a bálrendező bizottság. Irodalom: Vasvári Pál s a pesti egyetemi ifjúság, 1844— 1848/9. Irta : Thallóczy Lajos.E tanulmány ere­detileg az Ellenőr tározójában jelent meg, de bizo­nyára mindenki szívesen veszi külön kiadását, a­ki a szabadságharcz nevezetes jelenségei iránt érdeklődik. Vasvári-Fejér Pál a szabadságharcz egyik leglelke­sebb alakja s a szereplésére vonatkozó adatok, me­lyeket a tanulmány írója az országos levéltárban, a tragikus véget ért ifjú kézirataiból keresett össze, megérdemelték a hivatott kéz feldolgozását. A csinos füzet ára 50 kr. Kapható Pfeifer bizományában. Színház és művészet. — A nemzeti színházból. Érdekes műsora lesz a jövő hónapban a nemzeti színháznak. 8-án a »Trón­­kereső«-t adják Szigligeti emlékezetére, 11-én »Don Juan« kerül színre­­Wiltné asszonynyal, 14-én »Bogadil« adatik, 18-án opera-újdonság lesz. M­o­­z­a­r­t »Szöktetés a serailból« czímű operája Wiltné asszonynyal, 22-én »Heródest« Szász Károly tragé­diáját elevenítik fel, 24-én pedig Csiky Gergely bohózatának a »Kaviár«-nak lesz az első előadása. — A népszínházban ma kezdették meg az ének­próbákat L­e c­o­q régi víg­operettejéből, a Viola- Ibolya (Giroflé-Girofla) czíműből, mely már leg­közelebb színre is kerül. A kettős czímszerepet P­á­l­­m­a­i Ilka játszsza. Holnap, szerdán, Favariné kerül színre Blaha Lujza asszonynyal s csütörtökön Nini­­che, Pálmai Ilkával. — Uj zenemüvek. Rózsavölgyi és társa zene­­mükereskedésében megjelent: »Duna mellett« tipegő, zongorára szerző Halmay Kázmér; ára 60 kr., to­vábbá »Souper-csárdás« zongorára alkalmazta Nagy Zoltán. Ára 60 kr. A Pesti Napló táviratai. Pétervár, febr. 21. A Journal de St.­­Petersbourg közli a hivatalos lap kommüni­kéját Skobeleff beszédéből minden egyéb kom­mentár nélkül. A hivatalos lap kivánja, hogy a kormány c­áfolja meg Skobeleff nyilatko­zatait és nem akarja elhinni, hogy a tábornok ilyen beszédet mondott s azt tartja, hogy az egész valami exaltált hirlapíró szüleménye, mert el nem képzelheti, hogy egy tényleges szolgálatban álló főhadsegéd ilyen szavakat merjen világra bocsátani. A Herold közzéteszi Skobeleff beszédé­nek szószerinti tartalmát, s ezt mondja: A beszéd nem szorul további fejtegetésre, mert a legszomorúbb alakban és egész rideg szo­morúságban mutatja a tábornok furcsa szel­lemi szüleményeit. A Novoje Vremja sajnálná, ha Orosz­ország elveszítené beszéde miatt Skobeleffet, a­ki mint tábornok nagy tekintély. Berlin, febr. 21. Az utótőzsdén az a hir terjedt el, hogy a Reichsanzeiger és a Nordd. Alig. Zig Skobeleff beszéde alkalmá­ból nyugtalanító czikkeket fognak közölni. Ez a hir valótlan. Az említett lapok egyike se hozott ilyen tartalmú czikkeket és nincs is ok arra a feltevésre, hogy hasonló tartalmú köz­lemények meg fognak jelenni. (Ered. sürg.) Berlin, febr. 21. Az itteni kor­mány, úgy látszik, egyelőre elfogadja az orosz diplo­­máczia ama felfogását, hogy Skobeleff tábornok ma­gán­ember és sajnálatraméltó nyilatkozatai politikai­lag teljesen jelentéktelenek, de bizonyára fog tennni alkalmas lépéseket akkor, ha Skobeleff izgató beszéd­jeit magában Oroszországban oly figyelemre méltat­nák, mely kedvezőtlenül hathatna az általános poli­tikai helyzetre. Az a hír, hogy a német kormány kér­dést akar intézni Skobeleff beszédei miatt az orosz kormányhoz,­ legalább is korai, ha nem is egészen alaptalan. Pétervár, febr. 21. A hivatalos lap jelenti: Skobeleff tábornoknak Párisban mon­dott beszéde nyugtalanító hírek terjesztésére adott alkalmat, melyek teljesen alaptalanok. Eféle magánnyilatkozatok oly személyek ré­széről, a­kik a kormánytól felhatalmazást nem kaptak, nem gyakorolhatnak be­folyást külügyi politikánk álta­lános menetére, még kevésbbé változ­tathatják jó viszonyainkat a szomszéd biro­dalmakkal, mely viszonyok maguk a koronás fők közt uralkodó barátságon és a nemzetek érdekeinek helyes felismerésén, valamint a fennálló szerződések kölcsönös szigorú teljesí­tésén alapulnak. (Ered. sürg.) Bécs, febr. 21. Skobeleff fellépése inkább megbotránkozást, mint aggodalmat képes ugyan kelteni, mindazonáltal nagy óvatosságra van szükség, nem annyira azért, mintha Németország és A­usztria-Magyarország valami akczió által fenyeget­tetek, hanem mert Oroszországra nézve nagy veszély rejlik abban, ha Skobeloff példája az oroszok között utánzásra találna. Ellenük irányuló akczióról Ausz­­tria-Ma­gyar­országnak és Németországnak nincs mit félniök, mert a­ki úgy perorál, mint Skobeleff, az nem akar akc­iót, hanem inkább lármával akarja palás­tolni tehetetlenségét. De a könnyen felizgatható tö­megre az efféle beszédek hatnak, és ez, tekintettel arra, hogy a hivatalos Oroszország emez izgatások­kal szemben nem lép fel erélyesen, reánk nézve nem lehet közömbös, mivelhogy­­nem lehet egyáltalában közömbös reánk nézve egy olyan eset, midőn egyik szomszédunknak a házát lángba borulni látjuk. Róma, febr. 21. (O. É.) A lapok legnagyobb része Skobeleff beszédjét visszautasítja, s azt mondja, hogy Olaszországnak közvetítő állást kell elfoglalnia. Konstantinápoly, febr. 21. Tissot és Dufferin nagykövetek közölték ma As­zim pasával az azonos választ a portának január 13-ról kelt jegyzékére, melyben a porta fel­világosítást kért Angolországnak és Franczia­országnak Egyiptomra vonatkozó szándékáról. A válasz kifejti, hogy a január 7-iki jegyzék, mely a khedivéhez volt intézve, nem volt rendkívüli cselekedet és számos előző esetnek felel meg. A franczia-angol akc­ió Egyiptomban csak Egyiptom jólétének elő­mozdítására irá­nyul. Ha a porta kívánja, Angolország és Francziaország közölni fogja vele az említett jegyzék tartalmát. A válasz szó szerint repro­dukálja a január 7 iki jegyzék azon pontját, melyben az mondatik, hogy Francziaország és Angolország a khedive megtartását a tró­non a germánok által szentesített és Fran­cziaország és Angolország által hivatalo­­san elfogadott feltételek alatt, most és jö­vőre az egyedüli biztosítéknak tekinti a rend fentartására és Egyiptom általános jólétének előmozdítására. A válasz azt mondja, hogy már ezek a kifejezések is eléggé bizonyítják azt, hogy Francziaország és Angolország soha se gondoltak arra, hogy a szultán szuverén jogait Egyiptom fölött félreismerjék. A válasz másolatát Asszim pasának átnyújtották. Belgrád, febr. 21. (D. É.) A skupstina mai ülé­sében P­a­s­i­c­s az Union Générale csődje és a vasút­­építkezés átruházására vonatkozó interpellácziójára adandó választ sürgette. Zimjicsnek a délután tartandó ülésekre vonatkozó indítványa elejtetett. Pro­tics panaszt tesz a miniszterelnöknek a leg­utóbbi ülésben a kisebbség irányában tett sértő ki­fejezése miatt. Ezután a közmunkaminiszter számára az államtanács hozzájárulásával évi 300.000 frank szavaztatott meg a kazanovac-raskai államot hely­reállítására. Ez összeg az 1882-ik évi költségvetésből előlegesen engedélyeztetett. Tunisz, febr. 21. Bizonyosnak mondják, hogy a kormány visszahívja Roustant és másutt fogja őt al­kalmazni. London, febr. 21. A Reuter ügynökségnek távír­­ják Kairóból . Az a hír, hogy Francziaország és Angolország főellenőrei valószínűleg le fognak kö­szönni, teljesen alaptalan. Konstantinápoly, február 21. Selby kapitány meghalt. Szófia, febr. 21. (O. É.) A fejedelem a tisztvi­selők által elkövetett számos sikkasztás megvizsgálá­sára bizottság kiküldését rendelte el. A legna­gyobb csalások, melyek az állami épít­kezéseknél fordultak elő, orosz mérnö­­kök által követtettek el. (Ered. sürg.) BOCS, febr. 21. Az orosz hivata­los lap megnyugtató közleménye a délszláv lázadás tárgyában kivonatilag így hangzik: A herczegovinai felkelés érezhetővé kezd válni Montenegróban is. Ez azonban nem vonná magára a közfigyelmet, ha a he­lyi viszonyok nem nyújtanának lehetőséget a kom­­plikácziókra. Kálnoky gróf nyilatkozatai a delegá­­cziókban remélni engedik, hogy Európában a béke nem fog megzavartatni. Nem lehet továbbá kételked­ni a montenegrói fejedelem abbeli kívánságának őszinteségén, hogy elkerüljön minden félreértést Ausztria-Magyar­országgal szemben, de reá nézve nem könnyű dolog, meggyőzni a montenegróiakat, hogy szükséges betartani a nemzetközi kötelezett­ségeket és a semlegességet. E fogalmak olyannyira ismeretlenek a montenegróiak előtt, hogy felette ne­héz őket e fogalmakkal kibékíteni, főként ha azok a nép érzelmeivel ellenkeznek. Mindazonáltal el kel ismerni, hogy Nikita feje­delem kifogástalanul cselekszik. Montenegro határait a békés lakosok egész zaja lepi el, kik menedéket keresnek a fejedelemségben, melyet az a veszély fe­nyeget, hogy túl lesz terhelve a menekülőktől, kiknek élelmezése nehezére esik. Tényleg Montenegro feje­delme nem kívánhat egyebet, mint országa békés fej­lődésének megszilárdítását és azt kell hinni, hogy ez neki sikerülni is fog, mivel­­ Ausztria-Magyarország, Kálnoky gróf nyilatkozatai után ítélve, igen enyhén akar vele elbánni. Az osztrák-magyar kormány ugyanis belátja, hogy a fejedelemnek nincsen olyan hadereje, hogy elzárhassa Montenegro határait és ezért nem is követelik tőle azt, a­mire nem képes. Egyébiránt előnyösebb Ausztria-Magyarországra néz­ve, ha barátságos indulatú­­ szomszédja van, mint ha oldala mellett aktív ellenséget szerez­­magának. (Ered. sürg.) Konstantinápoly, febr. 21. A szultán a taslidzai muftinak és a volt moha­medán bosnyák felkelés Konstantinápolyban időző többi főembereinek határozott módon tudtukra adta, hogy Ausztria-Magyarország iránt barátságos indulattal viseltetik. A török­országi sajtó utasítást kapott, hogy semmi olyat ne közöljön, a­mi felizgathatná a Bosz­niában és Herczegovinában lakó mohamedá­nokat. (Ered. sürg.) Szófia, febr. 21. A Pol. Korr. jelentése: Ikonomoff az államtanács elnöke számos névtelen levelet kapott, melyben fenyegetik, hogy titkos bizottság reá, mint egy törvénytelen testület fejére, halálos ítéletet mondott ki, mely legközelebb végre fog hajtatni. A liberális párt általában nagyobb mérvű agitácziót fejt ki. (Ered. sürg.) Konstantinápoly, febr. 21. A Pol. Korr. jelentése : A török jegyzék, mely az egyiptomi kormánynak a nemzetközi kötelezettségek tisztelet­ben tartását ajánlotta, Kheireddin pasa által volt su­galmazva, ki a szultán kívánságára részt vett a mi­nisztertanácsban és határozottan kárhoztatta a por­tának az egyiptomi ügyekre vonatkozólag eddig köve­tett politikáját. Szerajevo, febr. 21. (D. E.) Az uj katholikus egyházi közlöny »Jézus Szive« ma jelent meg. Közgazdasági táviratok. (Ered. sürg.) Brünn, febr. 21. Gomperz keres­kedelmi alelnök elnöklete tegnap értekezlet tartatott a képviselőház elé terjesztett új vámtarifa tárgyában Az értekezlet a pénzügyi vámok ellen nyilatkozott és elhatározta, hogy a kamara kerületéhez tartozó na­­gyobb iparosokat és kereskedőket enquete-tanácsko­­zásra hívja össze. A bécsi értéktőzsdéről. (Ered. sürg.) Bécs, febr. 21. A mai esti tőzs­d­e külföldi alacsony árfolyamjelzések következtében lanyha hangulatban folyt le, de jobb párisi hírekre az árfolyamok az üzlet folyamában javultak. Árfolyamok órakor: Osztrák hi­telrészvény 296.—. Magyar hitelrészvény 286.—. Unicbank 114.25. Anglobank 114.75. Bécsi bank egyesület 108.25. Osztrák államvasut 299.—. Déli vasút 127.—. Magyar 4°/0-os aranyjáradék 84.85 Magyar papírjáradék 84.80. Osztrák járadék 7­3.921/. Német birodalmi márka 58.65. 20 frankos arany —.—. Magyar leszámítoló bank —.—.Bécsi tram­way —.—. Török sorsjegyek —.—. Cseh Union bank —.—. Elbevölgyi —.—. Galicziai vasutrész­vény —.—. Erdélyi vasutrészv. —.—. Osztr. föld hitelrészv. —.—. Magy. 6°/0-os aranyjáradék 118.1/. Tiszavölgyi sorsjegyek —.—. Bécs, február 21. (Előbörze.) Hitelrészvény 296.50. - Magyar Intel 288.50. — Déli vasút 127.50. — 1864-es —.— — Magyar 6%-os aranyjáradék —.—. — Járadék —.—.­­ Galicziai —.—. — Magyar papirjárak —.—. — Angol-osz­trák 115.50.— Államvasut 300.—. — 1860-as —.—. — Ma­gyar sorsjegy —.—. — 20 frankos darab 9.527s. — Unicbank 114.50. — Osztrák aranyjáradék —.—. — Magyar 4%-os aranyjáradék 84.90. Bágyadt, Bécs, február 21. (Megnyitás.) Hitelrészvény 297.75. Magyar hitel 289.50. — Déli vasút —.—. — 1864-es —. — Magyar 6°/0-os aranyjáradék —.—. — Járadék —.—. Galicziai —.—. — Magyar papirjáradék —.—. — Angol osztrák —. —. — Államvasút —.—. 1860-as —.—. — Ma­­gyar sorsjegy —.—. — 20 frankos darab 9.52—. — Unicbank —.—. — Osztrák aranyjáradék —.—. — Magyar 4°/0-os aranyjáradék 85.10. Gyenge, Bécs, febr. 21. (Osztrák ért. zárlatja.) Hitelrészvény 298.—. Lombard 128.50. Aranyjáradék 91.70. London 120.15. Galicziai 289.50. 1864-es 171.50. 1860-as 128.50. Ezüst­járadék 75.40. Török sorsjegy —.—. Angol-osztrák 116.—. Államvasut 300.50. Napoleond­or 9.521/,. Járadék 74.05. Hitelsorsjegy 175.—. Német bankhelyek 58.60. Arany 5.63. Nemzeti bank 815.—. Magyar leszám. bank —.—. Csendes. Bécs, febr. 21. (Magyar ért. zárlatja.) Magyar földte­­herm. kötv. 96.50. Erdélyi föld. kötv. 95.50. Magyar zálogle­vél 100.—. Erdélyi vasút 155.—. Magyar keleti vasút 92.50. Magyar sorsjegy 113.—. Szőlő-dézsmav. —.—. Aranyjáradék 118.25. Tiszavölgyi sorsjegyek 108.25. Magyar vasúti köl­csön 130.75. Magyar hitel 289.—. Alföld 162.—. Magy. észak­keleti vasút 156 Keleti vasúti elsők. 88.50. Tiszai vasút 248.—. Magyar leszámítoló bank 97.25. Kassa-oderbergi vasút 138.—. Magyar papirjáradék 84.80. Bécs, febr.*21. (Esti börze.) Hitelrészvény 296.25. — Magyar hitel 288.—. — Lombard 127.—. — 1864-es —.—. — M. járad. —.—. Osztr. papirjár. 73.90. Angol-osztrák 116.—. — Államvasut 299.50. — 1860-as —.—. — Magyar sorsjegy —.—. — Napoleondor 9.52’/a. — Unió bank —.—. Galicziai 288.—. Osztrák aranyjáradék 91.70. 4%-os magyar aranyjáradék 85.—. Magyar papír járad. —Tartózkodó. (Ered. sürg.) Bécs, febr. 21. Az esti magánfor­galomban újra szilárdabb irányzat jutott érvényre. Kilencz órai zárlat: Osztrák hitelrészvény 298. A bécsi gabonatőzsdéről. (Ered. sürg.) Bécs, febr. 21. A gabnatőzsdén kedvezőbb new-yorki jegyzések behatása alatt szilár­dabb irányzat uralkodott, a forgalom azonban kor­látolt volt. Jegyeztetett: Búza tavaszra 12.47— 12.50 írton, búza őszre 11.40—11.42 írton, zab ta­vaszra 8.45—8.50 írton, zab őszre 7.47—7.55 írton, tengeri május—júniusra 7.62—7.65; magyar rozs 9.30—9.65; rozs tavaszra 9.45—9.50; rozs őszre 8.80 —9.—; merkantil zab 8.20—8.30; tengeri kész áru 7.85—7.90. Külföldi árutőzsdék zárlatárfolyamai.*) — Február 21-én. — *) Gabona szállítási dij vagyon-rakományokban 100 ki­­lorint értendő. Beviteli vám Németországba 100 kiló búzáért, rozsért és zabért 1 márka, lisztért 2'/a márka. Beviteli vám a Svájczba 100 kiló gabonáért 0.30 frank, lisztért 1 frank. Átszá­mítási árfolyam a német piaczokra 100 márka vista 58 frt 55 kr. Fázisra 100 frank vista 47 frt 50 kr. — Amsterdamra 100 hollandi forint vista 98 frt 75 kr. i 3 |f­ui? A w Ilii Berlin. 10 «» 5a|| Búza april—májusra . . . 221.25 12.97 —0.01 » jun.—júliusra . . . 221.75 13.— —0.04 ROZS helyben.............. 167.— 9.77 —0.06 » februárra............... 167.— 9.77 —0.09 » április—májusra . . . 166.50 9.74 —0.06 » május—júniusra . . . 165.25 9.67 —0.07 Zab április —májusra . . . 138.75 8.11 —0.05 » május—júniusra . . . 140.— 8.19 —0.03 Olaj helyben............... 56.30 32.96 —0.06 » április—májusra . . . 56.— 32.79 —0.17 » máj.—júniusra . . . 56.30 32.96 —0.06 Szesz helyben.............. 47.50 27.82 —0.06 » február—márcz­ra . . 48.40 28.34 —0.06 » április—májusra . . . 48.80 28.59 —0.17 » június—júliusra . . . 50.— 29.28 —0.12 Szállitási díj : Budapestről . 3.98 2.27­­ » Bécsből , . 3.24 1.88 Stettin. Búza ápril—májusra . . . 223.— 13.05 — 0..09 » máj.—júniusra . . . 224.— 13.11 —0.03 ROZS folyó háza..................... 165.50 9.69 —.— » ápril—májusra . . . 163.50 9.56 —0.03 » máj.—júniusra . . . —.— —.— —.— Olaj febr.-ra............... 56.— 32.79 —0.12 » ápril—májusra . . . 56.— 32.79 —.— Szesz helyben............... 46.— 26.93 —0.12 » februárra............... 47.— 27.51 —0.06 » apr.—máj.-ra. . . . 48.40 28.34 —0.06 » jun.—júliusra. . . . 49.60 29.05 —.— Repcze ápril—májusra. . . 267.— 15.63 —.— Szállítási díj : Budapestről . 3.62 2.10 Amsterdam. Búza márcziusra .... 313.— 12.88 —.10 » májusra............... 302.— 12.43 —.03 Rozs márcziusra .... 194.— 9.12 —.04 » májusra.................191.— 8.98 —.05 Szesz februárra . . . . —.— —.— —.— » márcziusra . . . —.— —.— —.— » tavaszra . . . . . —.— —.— —.— » őszre........................—.— —.— —.— Repcze februárra . . . —. — —. — —. — » tavaszra.......................—. — —. — —. — Külföldi értéktőzsdék zárlatárfolyamai. **) — Február 21-én. — **) A fentebbi árfolyamok az illető tőzsde helyi szokásai szerint medióra, ultimóra vagy készpénzben értendők s e szerint a bpesti egyen­­érték is akképen szól. A készpénz-árfolyamok K-val, a medió-árfolyamok M-mel, az ultimó-árfolyamok U-val vannak megjelölve. Magától értető­dik, hogy a fenti átszámításokhoz még a tranzakczió-költségek, továbbá prolongáczió és ultimó-árfolyamokhoz azonkívül még a mindenkori budapesti prolongáczió-tételek is számításba teendők. Berlin, febr. 21. (A tőzsdéről.) Külföldi járadékok zárlatkor a kontremine nyomása következtében gyengültek. Utóbörze: Hitelrészvény 516.—, osztrák­ államvasut 513.—, Károly Lajos vasp. részv. 123.25, Déli vasút 217.—, Páris, febr. 21. (Zárlat.) 30/6 Évjáradék —. _ Törlesztési évjárad. 83.20. — Lombard 275.—. — Magyar aranyjáradék —. — 5°/0-os évjárulék —. — Osztrák államvasut 635.—. — Földhitel —. — Osztrák aranyjára­dék —. — Török sorsjegy —. — Magyar vasúti kölcsön 280.—. — Magyar jelzálogbank —.—. — Bécsi unió bank —. 4°/6-os magyar aranyjáradék —.—. Länderbank —. Bágyadt, Frankfurt, febr. 21. (Esti t.) Papirjáradék —. — Osztr. aranyjáradék Osztrák hitelrészv. 261.—. — Osztrák államv. részvény 256.25. — Lombard 108.50. — Magyar-galicziai vasút —. — Váltóárfolyam Bécsre —.—. — Ezüstjáradék —. — 5°/6-o8 osztrák papirjáradék —. Osztrák bankr. —.—. — Galicziai 247.50. — Erzsébet nyug. vasút. —.—. — Tiszavidéki vasúti elsőbbs. —. — Kincst. utalv. —.—. — Magyar papirjáradék —. — Elbevölgyi vasút —.—. Magy. lesz. bank —. Bágyadtabb. London, febr. 21. Consol 100.VI. — Ezüst 52.—. — Lombard —.—. 6%-os magyar aranyjáradék 98.%. 4%-os magy. aranyjárad. 70.’/s. Osztr. aranyjárad. —.­ ­ összehasonlításul: Berlin Frankfurt **egyidejű bpesti zárlatárf­olyam Értékpapir , . um- um­r r arfo- mltvft árfo- mitva bpesti bpesti pénz áru * lyam egyen- lyam egyen- 1 értékre értékre Magyar értékek: 4%/%-os arany jár.............U 72.50 85.— ——.— 85.10 85.30 6%-os arany jár...........U 100.10 117 40­ 100.37 117.70 118.— 118.25 Papír járadék...............U 72.84 84.48 72.62 85.22 85._ 85.20 Keleti vas. els. I. kíb... K —.— —.— —.— —. . 88.75 89.25 4Viit/o földh. int. zál. lev. K —79.87 98.8­ 93.50 .94.25 Hitelbank részv........... U —.— —. • ——.-1 288.50 289.50 Leszám. bank részv. ... U —.— —.— —.— —97.— 97.50 Kassa-oderb. vasút.......K 59.20 138.76 —­­ 138.— 138.50 Magy.-galicz. vasút....... K ——.— 130.87 153.46 —._ .— Osztrák értékek. Arany járadék...............U —78 76 92.86­ 91.50 91.75 5%-os papír járadék ... U 75 50 88.81 75.56 88.88. —.— —.— Ezüst járadék...............U 63 75 74.75 64.311 75.49 76.25 78.50 Papirjáradék.................U 62 80 73.58 62.81­­ 73.59­ 74.— 74.25 Osztr .-magy. bank részv. . —.— —.— 696.50 816.28.­ 810.— 814 — Osztr. hitel részv..........U 521.— 296.95 262.621 299.611 296.75 297.— Osztr. államvasp. részv.. U 515.— 301.42 257 50, 301.79­ 300.-- 301.______ Galicziai vaspálya.......U 124.— 290.24 247.75­ 290.31­ — Déli vasp. részv..............U 218.— 128.-- 109.25 127.22 — Váltó Bécsre................... 169.50 58.65 170.47 58.00 —.— —­ Orosz papírpénz............... 206.70 121.63 — átszámítási árfolyam ! 100 márka 58 frt 55 kr. Folytatás a mellékleten, Nemzeti színház. Ma, február 22-én: Romeo és Julia. Tragoedia 5 felv. Irt* Sha­­kespeare. Fordította Szász K. Személyek: Escalus Paris, fiatal nemes Montecchi Capulet Öreg Capulet Borneo Mercutio Benvolio Tybald Lőrincz Boldizsár Péter Capuletné Julia, leánya Julia, dajkája Kezdete Holnap, csütörtökön : Carmen. Népszínház. Ma, február 22-én : BLAHA LUJZA aszsony mint vendég. Favariné. Operette 3 felvonásban. írták A. Daru és H. Chivot. Fordí­totta Ewa Lajos és Fáy J.Béla. Zenéjét szerzette Jaques Of­fenbach. Személyek: Favart, szinműíró Victor Favariné, színé­snő Blaha L. Cotignac, őrnagy Kassai Suzanne, leánya Komáromi M. Hector de Bospréau Kápolnai Pont-Sable marquis Solymosi Biscotin, fogadós Komáromi J. Babette Victorne Jeanneton Zárainé Larose, őrmester Karikás Kezdete 7 órakor. Holnap, csütörtökön : Niniche. Bercsényi Mihályfi Komáromi Egressy Tóth I. Nagy I. Halmi Hetényi Kőrösmezei Pintér Sebestyén Sántha K. Jászay Márkus E. Szathmáriné Jakor.

Next