Pesti Napló, 1883. február (34. évfolyam, 31-58. szám)

1883-02-11 / 41. szám

Irodalom; Új könyvek. A Petőfi-társaság könyvtára. Budapest, Aigner Lajos. 10 füzet: Zichy Géza költeményei, 11. és 12 füzet: Másodvirágzás. Elbeszélés. Irta Endrődi Sándor, 13. füzet: Zichy Géza költemé­nei. Egy-egy füzet ára 30 kr. E vállalat a már régebben kötetekben megjelent műveket apró füzetekre szét­osztva bocsátja a közönség rendelkezésére. Mulattató könyvtár. Esztergom, Buzarovits G. könyvkiadósága. 16 és 17. füzet: Végzetek. Re­gény az amerikai életből. Irta Gerstecker Fri­gyes. Forditá Zólyomi I. Ára 24 kr. 18 füzet: Kis­­városi arisztokráczia. Vig beszély. Ja­­vurek Lukács. A muszka espion. Irta dr. Spinoza. Ára 12 kr. A műkedvelők. Eredeti vígjáték három felvonás­ban. Irta Verő György. Szerző sajátja. Miskolcz 1883. Nyomatott özv. Sátoryné és Mercse könyv­nyomdájában. A vígjátéknak helyes társadalmi ten­­dencziája van, de különben inkább csak kísérletnek vehető. Egy ballépés. Eredeti népszínmű négy felvonás­ban. Irta Márkus József, Budapest, Aigner La­jos. Márkus József a legfiatalabb író nemzedék tagja s már a vers-, beszély- és regényírás terén megróbál­­kozott. Kétségkívül van benne tehetség, de minden­esetre helyesebben cselekednék, ha azt lehetőleg egy irányban fejlesztené. Most a színmű terén tett próbát: művében kevés a lesemény, az egyes alakok sem újak s nincsenek kellően kidomborítva. De egyes jelene­teiben van hatásosság, párbeszédei könnyedén folynak, nyelvezete általában csinos s az egész munka oly te­hetségről tanúskodik, mely kellő komoly tanulmány és szorgalom mellett bizonyára érvényesíteni fogja magát. A 103 oldalra terjedő munka ára 40 kr. Hópelyhek Elbeszélések. Irta: Branko­­v­i­c­s György. Szerző sajátja. Második kiadás. Budapest Lampel R. bizománya 1883. A 247 oldalra terjedő kötet, mely nyolcz eredeti elbeszélést tartal­maz, rövid időben immár második kiadásban jelent meg. Ára 1 frt 50 kr. Német olvasókönyv. Középiskolai használatra. Szerkesztette Harrach József, a budapesti IV- kerületi főreáliskola rendes tanára. I. és II. kötet. Budapest, Franklin-társulat 1883. Az uj német ol­vasókönyv, melyet egyik legképzettebb tanügyi szak­emberünk állított össze, már külső kiállításával is magára vonja a figyelmet. Olyan díszesen, olyan íz­léssel s a mellett czélszerűen van nyomatva, mely eddig tankönyveinknél egészen szokatlan volt. Szép papiroson, ízléssel kiállítva, nagy betűkkel nyomatva jelent meg s e tekintetben is kellően számba veszi a modern pedagógiai igényeket. Hasonló elismeréssel nyilatkozhatunk a könyv belső értékéről, tartalmáról, melyet szerző ép oly tapintattal, mint szakavatottan állított össze. Mint az első kötethez írott előszavában mondja, mindenben a legszigorúbban a középiskolai tantervhez és utasításokhoz tartotta magát s a vál­tozatos anyagot az oktatás czéljainak megfelelően gyűjtötte össze és csoportosította. A rövid és hosszabb olvasmányok száma helyes arányban van; az olvas­mányok tárgyánál különös figyelemmel van a görög ó­korra s e tekintetben műve a klasszikus oktatás előkészítését lényegesen előmozdítja. Mindazonáltal nem egyoldalú, mert az olvasmányok közt kisebb leírások és elbeszélések, föld- és természetrajzi közlé­sek is vannak, még­pedig a legjobb német szakírók­ból. Általában mindenütt a legkitűnőbb német írók­tól veszi szemelvényeit, úgy, hogy az olvasmányok nemcsak tanulságosak, han­m a tanuló formai kép­zését, stiláris érzékét is fejleszteni képesek. Különö­sen gazdag azon rész, mely a hitrege, hősmonda és történelem köréből van véve. Itt a görög és középkori világ dúsan van képviselve. Dicsére­tes tulajdonsága a könyvnek továbbá, hogy ortográ­fiájában mindvégig következetes marad, szerző az osztrák-német helyesírást fogadta el, mely rendszer már több tanintézetünkben el van fogadva. Ezt az­után meg is tartja mindvégig. Az olvasókönyv első kötete a gimnázium harmadik, illetve a reáliskola első, második kötete pedig a gimnázium negyedik, il­letve a reáliskola második osztályának van szánva. Értékét, gyakorlati hasznavehetőségét nagyban fo­kozza ama sok tárgyi és nyelvi magyarázat, melyek­kel szerző az olvasókönyv mindkét kötetét igen bőven ellátta. A jegyzetek világosan és áttekinthetően kísé­rik az egyes olvasmányokat. Tanügyi világunk figyel­mét felhívjuk e ritka gonddal és szakismerettel ké­szült olvasókönyvre, mely ízléses és csinos kiállítása mellett aránylag elég jutányos is. A 160 nagy nyol­­czadrét oldalra terjedő első kötet ára 80 kr. A 199 oldalra terjedő második köteté­t írt. A magyarországi Kárpátegyesület évkönyve. IX. évfolyam, 1882. IV. füzet. A kis füzet magyar és né­met nyelven dr. R­o­t­h Samutól a Magas Tátra és környéke barlangjainak leírását s az egyesületi mű­ködésre vonatkozó jelentéseket közli. A rokonok. Angol regény. Irta Miss Pob­er­­g i 11. Fordította Zichy Kamilla. Két kötet. Bu­dapest, az Athenaeum r. társ. kiadása. 1883. Az ér­­dekfeszitő angol regényt Zichy Kamilla igen sikerült magyar fordításban mutatja be a magyar közönség­­nak. A két vaskos kötet igen csinosan van kiállítva. A két kötet ára 2 frt 50 kr. Magyar statisztikai évkönyv. Szerkeszti és kiadja az országos magyar kir. statisztikai hiva­tal. Tizenegyedik évfolyam, 1881. Negyedik füzet. Budapest, 1883. Nyomatott az Athenaeum irod. és nyomdai r. társ. könyvnyomdájában. A jelen füzet a hazai bánya- és kohóipar 1881-ki állapotaira vonat­kozó összes adatokat tartalmazza. Egyetemes Filológiai Közlöny. Szerkesztik és ki­adják Heinrich Gusztáv és P. Thewrewk Emil, 1883. februári füzet. Tartalma: Tury Jó­­zsef Ethnologiánk módszerei. Kardos Albert, A XVI. század magyar lírai költészete. Pecz Vilmos Gimná­ziumi klasszikusokon. Sallustius. A kisebb közlemé­nyek rovata is igen változatos. Kiemeljük a fordítá­sok sorából Petőfi A csárda romjai czimü gyö­nyörű költeményének franczia fordítását dr.Gru­­b­i­c­z­y Lászlótól. Folyóiratok: Figyelő. Irodalomtörténeti közlöny. Szerkeszti A­b­a­f­i Lajos, 1883. februári füzet. Tartalma: Czakó Zsigmond élete, dr. Ferenczy Józseftől. — A ma­gyar dráma kezdete, Szivák Ivántól. — Kávai rajztanitó Győ­rött, Csapici­ Benedektől. — Kazinczy Ferencz levelei Szirmay Antalhoz, Paszlavszky Sándortól. — Nyéki Vörös Mátyásnak egyik énekéről, Imre Lajostól. — Irodalomtörténeti repertó­rium, id. Szinnyey Józseftől. Magyar pedagógiai szemle. Szerkeszti és ki­adja Rill József. 1883. A januári füzet Rapos Jó­zsef érdemes tanférfiu fénynyomatu arczképével van díszítve. Szakczikkeket közöl Rapos Józseftől, Z­á­­d­o­r Gyulától, J­ó­z­s­a Páltól. Ezenkívül nagyszámú s változatos apróbb tanügyi közlés van benne. Ungarische Revue. Szerkesztik Hunfalvy Pál és Heinrich Gusztáv. 1881. febr. füzet. Az uj füzet P­e­s­t­y Frigyestől Fiume közjogi helyzetére, Schwickertől Trefort tíz évi működésére, Pau­­r­e­r Gyulától Pics szláv író magyar közjogi művére, Trefort Ágostontól Eötvös Józsefre vonatkozó czikkeket közöl, melyek részben megjelentek magyarul is. Ezenkívül Heinrich Gusztáv 16 magyar népballa­da, Bek Henry Leo pedig Arany János »Mátyás anyja« czimü költeménye fordítását mutatja be. Földtani Közlöny, Kiadja a magyar földtani társulat 1882. 7—9. szám Tartalma: dr. Staub Móricz, A Ctenopteris cycadea, Brongrt., a magyar­honi fossil flórában. 181. — Dr. P­e­t­h­ő Gyula A Neithea és a Yola (Jank­a) kagylónemek szabatosabb megalapítása és különválasztása. 187. — Kale­­c­s­i­n­s­z­k­y Sándor: Egy szarvaskői Amphibos che­­miai elemzése. 196. Különfélék. (Lásd főlapunkat.) — Az erdélyi szászok a középiskolai tvjavaslat tárgyában mintegy kétszáz választó által látogatott gyűlést tartottak e hó 4-én Kőhalmon. Binder hos­­­szabb beszédben fejtegette, hogy a tvjavaslat az erdé­lyi szászok középiskoláit, mint a német és evangéli­kus kulturéL­t oszlopait, megsemmisíti s teljesen ki­­szolgá­tatja azokat a magyar közoktatási miniszter­nek. Thiel plébános ajánlatára egyhangúlag elfogad­tatott e határozati javaslat: »Mi az új középisko­lai törvényjavaslatban még többet látunk, mint fenyegetését és tényleges megsér­tését: 1. annak az egyházi és iskolai ügyeket illető autonomikus és önkormányzati jognak, melyet az er­délyi ágostai hitv. ev. egyháznak a békekötések, államszerződések, és az erdélyi egyház-törvények is­mételten és legutóbb az Unió törvény (1868:43.t.-cz.) mely alaptörvény — s kell hogy az legyen, — biz­tosítanak és amely jogot az a törvényjavaslat, mely az államnak a felekezeti tanintézetek felett való fel­ügyeleti jogát több tekintetben rendelkezési joggá változtatja, az őt megillető mértéken túl emeli, egyszerűen ignorálja, csak per tangentem, egy­­oldalúlag szünteti meg; 2. az erdélyi szászoknak a nem­zetiségi törvény által adott azon jogának, hogy az ő, mert általuk alapított és fentartott iskoláikban a német nyelvet használhassák, miután e középiskolai törvényjavaslatnak tényleges, s a közok­tatásügyi bizottság eddig nyilvánossá vált tanácsko­zásaiban többé-kevésbbé eltitkolatlan, egyedüli czélja az eddig nem magyar középiskolák lassankinti meg­­magyarosítása látszik lenni. Valóságban épen ezen törvényjavaslatnak szükséges voltát akár didaktikai, akár pedagógiai indokokból alig lehetne bebizo­nyítani. Az erdélyi szász-német középiskolákat leg­alább az ilyen törvény egyetlen egy pontban sem ja­vítaná meg, sőt ellenkezőleg úgy belsőleg, mint kül­sőleg nagyon ártana nekik. E régi, s eredményeiben nem dicstelenül ismert — hivatkozunk báró Eötvös elhunyt magyar közoktatásügyi miniszter ítéletére — intézeteknek eme veszélyeztetése nem fekhetik érde­kében a mi szász népünknek, de bizonyára a magyar államnak sem, s e szempontból már maga a hazafias kötelesség is késztet nyilatkozatunk megtételére Miután tehát mi az előrebocsátottak nyomán az említett törvényjavaslatnak törvén­nyé való eme­lésében szakítását látjuk azon jognéze­­teknek, melyek száz évnél tovább he­lyeseknek és üdvöseknek bizonyultak; s miután továbbá mi e javaslatban régi német tanuló intézeteink veszélyeztetését, s ezzel együtt a szász-német »k­u­l­­t­u­r­n­é­p« nemzeti veszélyeztetését látjuk: az olyan, a vallási és nemzeti békét veszélyeztető, a régi mű­velődési munkát fenyegető irányzatot, mely a tör­vényjavaslatban nyilvánul, csak mélyen sajnálhatjuk, s egyrészt vallási és nemzeti, másrészt pedig haza­fias kötelességünknek tartjuk a tör­vényesen megengedett eszközökkel vé­leményünket nyilvánítani fölötte, s fölemelni szavunkat az ellen, hogy ezen, a magyar állam alaptörvényeivel ellenkező, elviselhetetlen törvényja­vaslat törvén­nyé emeltessék. — A kereskedelem magyarosítása érdekében ki­küldött bizottság. Az írók és művészek társaságá­ban tartott értekezlet által kiküldött bizottság hét­főn, f. hó 12-én, d. u. fél 3 órakor értekezletet tart a »Magyar kereskedők lapja« szerkesztőségében (nagy­­korona-utcza 8.) A tagok kéretnek, hogy lehetőleg tel­jes számban jelenjenek­ meg. Hubenay József, a kikül­dött bizottság elnöke. — Festetics Tasziló gróf temetése. Festetics Tasziló gróf holtteteme febr. 8-án reggeli 8 órakor érkezett meg a keszthelyi pályafőhöz, honnét a csa­ládi kápolnába vitetett. A városban mindenütt gyász­lobogók voltak kitűzve a család jóbarátai s tisztelői részéről. Bécsből húsz pompás koszorú érkezett, me­lyeket a ravatalra helyeztek. A temetés napjára néz­ve még nincs megállapodás. — A magyarok Amerikában, Clevelandban a magyar jótékony egyesület január 22-re nagygyűlésre hívta össze az Ohio államban élő magyarokat a ma­gyarországi árvízkárosultak segélyezése ügyé­ben. A Black József elnöklete alatt tartott ülés igen látogatott volt. Löw Vilmos hatásos beszédet mon­dott, ecsetelvén a nyomort, melyet Magyarországon az árvízveszély okozott. A gyűlés alatt 345 font ster­linget gyűjtöttek össze a mondott czélra. Ezenkívül estélyt és lakomát rendeznek. New­ Yorkban a ma­gyar­ egylet a múlt hó végén tartotta közgyűlését. Nimsgern Gyula olvasta fel az évi jelentést, melyből kitűnik, hogy az egylet anyagilag szépen gyarapo­dott, vagyona 1021 dollárt tesz. A múlt év folyamán magyar színielőadásokat, tánczestélyeket és lakomá­kat rendezett. Több szorult helyzetben levő honfitár­sunkat segélyezték. Az ülés végén az egyleti tisztvi­selőket választották meg. Elnök lett Menyhárt Já­nos, alelnök Nimsgern Gyula, jegyző Verhovay Sán­dor, titkár Balogh Sándor. — A Paksi Közlöny czimü vidéki lap megszűnt. Szerkesztője, D­a­r­ó­c­z­y Zsigmond a Szegzárd és Vidéke munkatársa lett; az előfizetőknek is ez utóbbi lap külde­tik meg. — A Thibaudin ellen kibocsátott nyomozó-levél, mely 1870-ben a Mainzban megjelenő Süddeutscher Polizei-Telegraph 25-ik számában a mostani franczia hadügyminiszter ellen közzététetett, így hangzik: Nyomozólevél. Thibaudin ezredes, franczia hadifo­goly a 67-ik sorezredből, született Moulinen-Gilbert­­ben, adott becsületszava ellenére innét titkon eltá­vozott. Felhivatnak ennélfogva az összes polgári és katonai hatóságok, hogy Thibaudinra figyelemmel legyenek. Mainz, 1870. decz. 14. Thibaudin ezredes személyleirása: Kora 40 s nehány év; nagysága kö­rülbelül 5 láb, 4 hüvelyk; alakja meglehetős izmos; haja fekete, félig kopasz; bajusza s szakálla barna; szeme barna; arcza hosszúkás; orra kissé görbe ; öl­tözete : barna felöltő, szürkésfehér nadrág, alacsony fekete kalap; behajtási hivataloknál azon okiratok, melyek nem a főadókönyvbe bevezetett, hanem a különféle hatósá­gok adóügyeire vonatkoznak, nincsenek nyilvántartva. Haberhauer tanácsos indítványára a tanács felhívta az adóbehajtási hivatalokat, hogy az ily okiratokat és az ezek alapján foganatosított végrehajtásokat pontosan nyilvántartsák, mire nézve a szükséges nyomtatványok már elkészíttettek. 2. Számos oly eset fordult elő, hogy az adókötelesek csak azért nem voltak feltalálhatók, mivel ezek lakásukat, foglalkozásukat, sőt nevüket is változtatták. Erre nézve a tanács elren­delte, hogy jövőben az efféle változtatások és csődnyi­tások, amennyiben ezekről az adókönyvelési hivatal tudomással bír, a behajtási hivatalokkal azonnal kö­zöltessenek. Egyúttal utasíttatott a jogügyi osztály, hogy az előforduló névváltoztatásokat az adókivetési hivataloknak tudomására hozza. 3. Az eddigi eljárás szerint az adóbehajtási hivatalok a fel nem található adóhátralékosok névjegyzékét a tanácsnak terjesztette be, amely a jegyzéket a bejelentési hivatalnak küldte át. Ha a bejelentési hivatal az illető lakását kipuha­tolta és e lakás más kerületben volt, az összes iratok az illető kerületi adóbehajtási hivatalnak adattak át, mely eljárás igen hosszadalmas és a félre nézve zak­lató volt, mert miután az illető félnek adószámlája más kerületben könyveltetett, a kerületi behajtási hivatalnak nem voltak közelebbi adatai, s így a félnek, adóját illetőleg semminemű felvilágosítást nem adha­tott. Ennélfogva elrendelték, hogy ily esetekben az adóbehajtási hivatalok az iratokat ne adják át, hanem maguk foganatosítsák a végrehajtási eljá­rást más kerületekben is. Kivételnek csak ak­kor van helye, ha az adóhátralékos Budára költözött. 4. A beszedett vagy beszedendő intési és végrehajtási díjak ellenőrzése czéljából a tanács utasította az adóbehajtási hivatalokat, hogy az intésekről és végrehajtásokról naponkint pontos kimutatást készít­senek, ezt az adószámviteli hivatalnak adják át, mely e kimutatásokat az illetők adószámláján elkönyveli. 5. Utasíttattak az adóhivatalok, hogy ha a hátralékosok vagyontalanságáról jegyzőkönyv vétetett fel, e jegyző­könyveket azonnal terj­es­szék be a tanácsnak, hogy az adóhátralékok törlése ne késleltessék. 6. Elrendelte­tett, hogy a fel nem található adóhátralékosok jegyzé­két az adóbehajtási hivatalok közvetlenül küldjék be a bejelentési hivatalnak. A város a pénzügyminisz­terhez kérvényt intéz ez eljárási szabályzat jóváha­gyása végett s egyszersmind kérni fogja a belügymi­nisztert is, hogy utasítsa a bejelentési hivatalt, hogy az efféle megkereséseket pontosan és gyorsan in­tézze el.­­ A fővárosi közoktatási bizottság ma Al­k­á­r Gusztáv tanácsnok elnöklete alatt alakuló ülést tar­tott. Az albizottságok a következőleg alakíttattak meg: reáliskolai albizottság, egyszersmind iparrajz­­iskolai iskolaszék: Lutter Nándor, Hunfalvy János, Királyi Pál, Cselka Nándor, Ney Ferencz, Say Mór, Sztojanovics István, Ballagi Mór, Báthory Nándor, Frey József, Mészner József, Rostaházy Kálmán. Polgári iskolai albizottság és iskolaszék: Ballagi Mór, Cselka Nándor, Frey József, Hunfalvy János, Királyi Pál, Vajdafi Gusztáv, Sztojanovics István, Mérő János, Mészner József, Mezei Mór, Kano­­vics Mór, Vámosi Mihály. Elemi iskolai albi­zottság : Ballagi Mór, Kalmár Endre, Gombár Tivadar, Cselka Nándor, Schweiger Márton, Or­­ley, Kohn Sámuel, Mészner József, Jenny József, Királyi Pál, Vámosy Mihály, Gergelyi Jakab, Frey József, Kurcz Vilmos, Vajdafi Gusztáv, Lengyel Sán­dor. Kisded­óvói albizottság: Dömötör G., Ney Ferencz, Kabdebó, Gergelyi, Kanovics, Simon Vincze, Cselka, Mészner, Vajdafy G., Orley, Mezei, Jenny. A bizottságok megalakulása után tárgyalás alá vette a közoktatási miniszter egy leiratát új gimnázium alakítása iránt. A leiratot már egész szövegében közöltük. A bizottság nem tartja czélra­­vezetőnek, hogy a város indítsa meg a társadalmi mozgalmat, hanem megindítását a minisztertől várja. — Nagy tűz az omnibusz-telepen. Ma déli 12 órakor tüzet jeleztek a központi személypályaudvar kisajátítása után még fenmaradt úgynevezett omni­busz-telepen levő istállókból. A négy egymás mellett álló istálló tetőzete egyszerre vetett lángot s a tűz hatalmas tápanyagot talált az istállók padlásán fel­halmozott nagymennyiségű széna- és szalma-készlet­ben. Sürü fekete füstfellleg borította el néhány percz alatt a láthatárt s midőn a 3. számú tüzőrség kivonult, már mind a négy istálló tetőzete teljes lángban állott. Egynegyed 1 órakor megérkezett a belvárosi közpon­ti tüzérség is Kempelen tüzérségi főparancsnok és Sczerbovszky segédtiszt vezénylete alatt, míg a terézvárosi kapitányság részéről F­is­c­h­er fogalmazó sietett a helyszínére. A tűzoltók emberfeletti erőt fejtettek ki, hogy a közelben álló istállókra és mel­léképületekre át ne csapjon a tűz s daczára annak, hogy a vízvezeték be volt fagyva és a kerepesi-uti vámtól kellett a vizet tömlőkön át a helyszínére ve­zetni, mi a csekély nyomás mellett csak nagy nehe­­hezen volt lehetséges; sikerült mégis a tűz tovább terjedését megakadályozni s a tüzet annyira lokali­zálni, hogy a négy istálló közül egy sem égett be s csak a padláson volt széna- és szalmakészlet lett a lángok martaléka. A kivonult egy század katonaság kört képezve tartotta vissza a roppant bámuló néptö­meget, míg a csömöri után a közlekedést ez időre be­szüntették. A tüzet délután 2 órára teljesen eloltot­ták. Keletkezésének oka még nincs kiderítve, de azt hiszik, vigyázatlanságból támadt. — A fővárosi tejcsar­nok tervezetét az orsz. magyar gazd. egyesület, erre vonatkozó kérdőpontok kíséretében, véleményadás végett megküldte a kir. orvosegyletnek is, mely azt egy hét tagú, id. Bókai János elnöklete alatt működő bizottságnak adta ki bővebb tanulmányozás végett. Az egylet legutóbb megtartott ülésén tárgyalta ez ügyet s a bizottság ja­vaslatához képest kimondotta, hogy a megindított mozgalmat a tejszolgál­tatás javítása érdekében üd­vösnek és közegészségügyi szempontból felette fon­tosnak tartja. Az egyesület által formulázott kérdé­sekre vonatkozólag kijelenti, hogy: 1. A fővárosnak teljes ellátása ez idő szerint nem felel meg a köz­egészség feltételeinek, e szerint a tej­szolgáltatás sür­gősen javítást igényel; 2. ismereteink jelen állása mellett a legnagyobb valószínűséggel feltehető, hogy bizonyos betegségek (lépfene, ragályos száj- és kö­röm­fájás) a beteg állatról, tehát tehénről a tejet fo­gyasztó emberre átvihetők; 3. némely anyagokkal (moslék, gyári hulladék, olajpogácsa) nagy mérték­ben való takarmányozás károsan hathat a tejre, még akkor is, ha ennek káros következményei a tehénen nem is látszanak meg s ez a tej a fogyasztó ember, különösen kis gyermek egészségét veszélyezteti; 4. tisztátlan módon, beteg vagy beteg emberrel érint­kezésben álló egyén által kezelt s nem a követelmé­nyeknek megfelelő helyen tartott tej a fogyasztóra ártalmas; 5. az anya- vagy dajkatej helyettesítésére a jó tehéntej a legalkalmasabb tápszer s az első hó­napokban ez mással nem is pótolható. Ezen veszé­lyek elhárítása czéljából a főváros lakosságának ér­dekében áll szigorú profilaktikus rendszabályok meg­állapítása s bár a fővárosban ily általánosan kötelező hatósági rendszabályok jelenleg is léteznek, a fent­­említett hiányok mutatják, hogy azok jobbadán elég­telenek s azok kibővítése felette kívánatos. Az orsz. magyar gazdasági egyesület által tervezett központi tejcsarnokra vonatkozólag az egylet kijelenti, hogy az elméletileg nyújt ugyan elég biztosítékot az iránt, hogy az általa szolgáltatott tej teljesen tiszta, egész­ helyi hírek. — A fővárosi adókezelés szervezése tárgyában f. hó 17-én a pénzügyminisztériumban Márfy Ágost min. tanácsos elnöklete alatt tanácskozás fog tar­tatni, melyben a város részéről Haberhauer János tanácsos, Lampel Hugó főkönyvelő, to­vábbá Fuchs Gusztáv és G­o­m­b­á­r Tivadar fő­városi képviselők vesznek részt. — Az adóbehajtási mizériák. Az adóhátra­lékoknak a Teréz- és Józsefvárosban való felszapo­rodása vizsgálat tárgyává tétetvén, H­aberhauer János tanácsos a hátralékok felszaporodásának okát az adóbehajtásnál követett eljárás helytelenségében találta fel. A vizsgálat különösen a következő hiányo­kat konstatálta: 1. Konstatáltatok, hogy egyes adó­séges és hamisítatlan le­nd, gyakorlati szempontból azonban erre nézve csak a kellőleg szervezett ható­sági, illetve nyilvános ellenőrzés fog kellő biztosítékot nyújthatni. Mindezekből kifolyólag az egylet, mint ilyen, feladatához képest az eszmét mint közegészségi intézményt pártolni kötelességének tartja s azt hiszi, hogy azt létesülése esetén a főváros összes lakossága a legmelegebben fel fogja karolni. — A tudomány- és műegyetemi olvasókör 1883. febr. hó 18-án, vasárnap délelőtt 10­/a órakor szép­­irodalmi matinét tart a központi egyetem dísztermé­ben. (uj­ épület, II. emelet, bejárat a szerb­ utczáról.) — A budapesti könyvnyomdászok társasköre holnap, vasárnap, a József­ köruton levő Szabó-udvarbeli Csin­­ger féle vendéglő nagytermében tánczczal egybekötött kedélyes estélyt rendez. Halálozás: F. hó 9-dikén, délután 5 órakor Szán­­tér Ferencz, Győr városnak sok éven át rendőr­­kapitánya hosszas szenvedés után elhunyt. A meg­boldogult 48/49-ben főhadnagy volt s több mint 15 csatát vívott hősiesen. Benne a város és a haza egy kötelességtudó nemesszivü polgárát veszté el. Kund Vilmosné szül, Gábler Borbála saját, gyermekei, unokái és dédunokája nevében, megtört szívvel jelenti hőn szeretett férj, atya, nagyapa és dédapa, Kund Vilmos köz-és váltó ügyvéd, f. hó 10-én hajnali fél 2 órakor, életének 86., boldog házas­ságának 47. évében Budapesten történt csendes el­­szenderülését. Tóth Gábor, a budapesti kereskedelmi aka­démia tanára tegnap este meghalt. Temetése hétfőn délután 3 órakor lesz. Törvényszéki csarnok. — Vád alá helyezett szoczialisták. A budapesti kir. fenyitő törvényszék az 1881-ben a »Fáczán« vendéglőben tartott általános magyarországi mun­­kásgyülésből kifolyólag Kürschner Jakab és Ihrlinger Antal munkásvezetőket a btk. 172. §-ának 2-ik pontja és a btk. 173. §-ba ütköző izga­tás és lázitás miatt helyezte vád alá. A vád­­határozat indokai a következők: »A mult 1881. évi augusztus 20-án Budán, a »Fáczán« vendéglőbe összehitt általános magyarországi munkásgyűlés dr. Csillag Zsigmond által megnyittatván, az ország minden részeiből érkezett küldöttek megbízó­l­eveleik megvizsgálása után Kürschner Jakab, mint az előkészítő bizottság tagja, az elnök és jegyzők meg­választását eszközöltetvén, a megválasztott elnök dr. Csillag Zsigmond a napirendre kitűzött tárgyalások megkezdését a délután tartandó II. ülésre határozta. A napirend első tárgyát »a munkásmozgalom állá­sáról és menetéről szóló jelentés« képezvén, az első szónok, Kürschner Jakab, a gyorsírói jegyzetekben felismert és magáénak vallott beszédében jelezte, hogy Magyarországon a munkáspárt a múlt évi munkás­kongresszus óta megalakult és a munkás­­mozgalom most már szerves jelleggel bír; továbbá, hogy a mozgalom elveiből kifolyólag megállapított programmjuk a munkásmozgalom jelenlegi állásának evangéliumát képezi, minélfogva a munkásmozgalom híveinek azt magukévá tenni és segédkezet nyújtani kell az erők egyesítésére, hogy czéljaikat annál biz­tosabban érhessék el. Ezen tárgyról tartott beszéd­ben még Jurek Lajos annak is adott kifejezést, hogy ha a munkások igazságos kívánalmai mihama­rább be nem teljesednek, akkor a »mene­teket« sza­vakat a falra kell írni s megmondani a hatalmasok­nak a »netovább«-ot. A napirendre tűzött második pontot »a munkásmozgalom programmjának fejtege­tését és magyarázatát« is Kürschner Jakab kezdte meg. A programm első pontja a fennálló jogrend­szerben a tulajdon jogintézmény megszüntetését és ezzel ellentétben a földbirtoknak és mindennemű munkaeszköznek társadalmi tulajdonná átalakítását tárgyazza. Ezen pont fejtegetése, a gyűlésen megjelent munkásnéphez nyilvánosan intézett és a gyorsírói jegyzetek nyomán Kürschner által magáénak felis­mert szavak már magukban alkalmasak arra, hogy a munkás népet a tulajdon jogintézménye ellen izgas­sák s így a btk. 172. §. 2-ik pontjába ütköző bünte­tendő cselekmény tényálladékát megállapítják. A programm 4-ik pontja oly tárgyakat érint, melyek, mint a »fegyveres védelem és haduri jogok« az 1867. XII. tvezikk 11. §-a szerint a királynak alkotmányos fejedelmi jogai közé, másrészt pedig »az állandó hadsereg leszerelése« az 1868. XL. tvezikk 11. §-ba ütközik s minek meghatározása az 1867. XII. tvczikk 12. és 13. §§-ai szerint az országgyűlés jogai közé tartozik. Ezen jognak a népre átruházását tűzte ki ma­gának a munkásgyűlés, mint azon czéljainak egyikét, melyeket Kürschner Jakab az első tárgy fölött be­szédében a munkásmozgalom evangéliumának neve­zett s melynek elérése végett a munkásnép összes erejének egyesítésére hívta föl a gyűlést. A munkásmozgalom kitűzött czéljaiból a nyil­vánosan tartott beszédek és a »hazánk munkásaihoz« czimzett és a gyűlésen nyilvánosan felolvasott felhívás tartalmából, mely a munkásosztályt a vagyonos osz­tályok rabszolgájának, igavonóinak mondja és a fenn­álló társadalmi szabályok és törvények ellen kitör, mondván, hogy azok a politikai egyeduralmat gya­korló vagyonos kisebbség által hozattak a munkásnép meghallgatása nélkül, a­mely a munkásosztályt a más országokban élő elvrokonok győzelmeire hivat­kozva, az eddig nélkülözött politikai és egyéb jogok elérhetése végett az összes szellemi és fizikai erők megfeszítésére felhívja s biztatja, hogy a programm pontjainak mielőbbi megváltoztatását foganatosít­hassák : mindazokból kitűnik, hogy a ma kitűzött czéljaik a fennálló jog- és társadalmi renddel ellen­tétben vannak, azoknak elérhetését csak törvény­ellenes eszközök felhasználása által látják elérhető­nek s hogy ezen eszközök csak a fennálló jog- és tár­sadalmi rend ellen fellázított szenvedélyekben talál­hatók, tehát minden tevékenységük ezen szenvedélyek szítására törekszik. Szándékuk tehát a lázítás, minélfogva a pro­gramm­ama pontjainak a gyülekezeten nyilvános elő­adása a hozzátett fejtegetéssel és a felolvasott fel­hívással a btk. 173. §-ba ütköző büntetendő cselek­mény tényálladékát megállapítják. II. Ihrlinger Antal a munkásgyűlés második ülésén Kürschner Jakab után az ez által magyar nyelven mondott programmot német nyelven adta elő, szintén fejtegetve azt, s végre a munkásokhoz czímzett felhívást ő a német ajkúak részére nyilvánosan fel­olvasta. A tulajdon jogintézmén­nyel ellentétben álló első pont fejtegetései, melyek a vádban kiemeltettek, hasonló tartalmúak a Kürschner fejtegetéseivel, s mint azok, tisztán mutatják, hogy beszédei a mun­kásnép szenvedélyének felkeltésére voltak irányozva, előbbi a tulajdon jogintézmény ellen izgatva, a programm 4-ik pontjához előadottak pedig a munká­sokhoz czimzett felhívás előadásával a királynak és az országgyűlésnek törvényes joga ellen lázitak s igy egy részében a 172. §.2. pontjába ütköző tulajdon­jog intézménye elleni izgatást, más részében pedig a 173. §-ba ütköző lazítás tényálladékát magában foglalják.« E vádhatározat ellen Ihrlinger és Kürschner felebbezéssel éltek. A végtárgyalás a határozat jog­erőre emelkedése után fog megtartatni. Közgazdaság, üzleti hetiszemle a gabonáról és a terményekről. (Saját tudósítóinktól.) — febr. 10. Az időjárás nem olyan, a­minőt az évadhoz képest várni lehetett volna. A hőmérő egész héten át alig szállott a fagypont alá és csak a legutóbbi napon volt kissé hidegebb idő. Több ízben beborult az égboltozat, a­nélkül azonban, hogy akár eső, akár hó esett volna. Miután a száraz idő már hetek óta túlnyomó volt, a vidéken az utak jó karban vannak és lényegesen előmozdítják a piaczok ellátását, miért is a gabnaüzlet a vidéken is meglehetős élénkség­nek örvend. Gabona. Búza. Az üzlet e hét első felében csendes irányzatot követett, mert úgy a vevők, mint a tulaj­donosok tartózkodók voltak. A malmok eleintén ol­csó árban igyekeztek vásárolni, de midőn látták, hogy a tulajdonosok árengedményekre nem hajlandók, magasabb árakat is fizettek, így aztán a hét második felében fordulat állott be az üzlet irányzatában, a malmok élénken vásároltak és az árak 10—15 krral, nagyobb tételeknél 20 krral emelkedtek. A forgalom mintegy 130,000 méter mázsára rúgott. Mai jegyzé­sek jó minőségű aczélos búzában: 77 k. 9,95—10, 78 k. 10.05—10.15, 79 k. 10.20-10.30,80 k. 10.45— 10.40 és 81 k. 10.45—10.50. Búza tavaszra gyenge forgalom mellett csökkent 9.54 írtról 9.47 írtra. A hét közepe táján szilárdult és zárul 9.62—9.65 fton. Búza őszre forgalom nélkül inkább névlegesen je­gyeztetett, 10.05 írtról csökkent 10 írtra, utóbb szi­lárdult és zárul 10.05—10.08 írton. R­o­z­s: Az üzlet jelentéktelen volt. A hozatal ezen czikkben jelentéktelen, mindazonáltal kedvező irányzat mellett az árak változatlanok maradtak; jó minőségű 7—7.30 írttal, silányabb fajú 6.85 írttal fizettetett. A forgalom mintegy 3000 métermázsára tehető. Árpa: Jó keresletnek örvendett és különösen takarmányárpa és finom árpa legmagasabb árakon kelt. Középfajok kevésbbe részesültek figyelemben, de szintén megtartották árukat. Mindössze vagy 10.000 métermázsa adatott el. Takarmányáru 6.80 —7 frttal, középfajú 7.20—7.80 frttal, finomabb 7.90—9.20 frttal. Zab. Ezen czikkben a hozatal igen csekély, minek folytán az irányzat szilárdult. Finom fajok egyáltalában nem kerülnek a piaczra. Jó minőségek 6.50 — 6.70 frttal, silányabb fajú 6.20—6.40 frttal fizettettek. A forgalom mintegy 3000 méter mázsára rúgott. Zab tavaszra alig kerül forgalomba. E hé­ten mindössze csak 6—7 rakomány köttetett 6.60 frton, így is zárul. Tengeri. Valamivel csendesebb irányzatot követett, mivel januári határidőre számos kötés ke­rült szállításra. Az árak változatlanok maradtak. Mintegy 6000 méter mázsa adatott el, a minőséghez képest 5.85—6.10 írton. Tengeri május—júniusra szintén csendes irányzatot követett. Köttetett mint­egy 10 rakomány 6.16—6.18 írtjával; zárul 6.21 — 6.23 írton. R­e­p­c­z­e. Kész áruból e héten mit sem adtak el. Helyben mindössze csak vagy 5000 méter mázsa van készletben, melyért legmagasabb árakat köve­telnek, úgy hogy üzlet nem fejlődhetik. Határidőre 20 kötés fordult elő 152/s—142/8 írton. Szilárd irány­zat mellett aug.—szept. határidő 141/8—142/s írton jegyeztetik. Köles: Finom oláh áru nem igen kerül a piaczra és ezért ezen czikk szilárd irányzatot köve­tett. Kivitelre vagy 3000 méter mázsát adtak el, még pedig 20—25 krral drágábban; jó oláh áru 6.50— 6.60 frttal és magyar áru 5.75—6 frttal fizettetett mmázsánkint. Köleskása jó keresletnek örvendett és 30 —40 krral drágult. Eladatott mintegy 2000 méter­mázsa 10,75 —11 írton zsákostul. Liszt. Finom és középfajú lisztekben a lefolyt héten figyelemre méltó exportüzlet fejlődött Nagybritanniá­­ba, a­hol lisztünk iránt igen kedvező vélemény ural­kodik. Ellenben a belföldi forgalom nem felelt meg a várakozásoknak. Azt hitték, hogy a hajózási évad kö­zeledte élénkíteni fogja a belföldi üzletet, de a papi­roson eleve nagyobb mennyiségekre történtek köté­sek, mint a­mennyire a fogyasztásnak szüksége van, miért is az átvételt halogatják. Takarmányanyagok ára változatlan. Mai átlagárak 100 kigrammonkint bruttonettoért, zsákostul vasútra, vagy hajóhoz szál­lítva. 0 1 2 3 4 5 19.80 19.20 18.60 18.10 17.50 16.40 6 7 8 81­, 8a0 16.60 14.60 12.80 1080 9.—­ Finom korpa 4.50,­­ durva » 4.— HL kir. államvaspályán. Búza Rozs Árpa Zab Tengeri Repcze Liszt érkezett: 15497 351 652 814 1246 103 461 elszállittatott : 270 — — 102 — — 645 A cs. kir. osztr. államvaspályán érkezett: 44751 1283 5684 2527 2316 305 7S2 elszállittatott: 903 1326 597 — 100 4244 3­455 Cs. kir. déli vaspályán érkezett: 2500 — — 200 1000 — — elszállittatott: 200 50 80 50 20 180 26600 Hüvelyesek. Bab. A forgalom gyenge volt. Nagyszemü fehér tetemes készletek behatása alatt 111 forinttal olcsóbban kapható, törpe bab és barna bab megtar­totta árát. A forgalom alig haladta meg a 800 mé­ter mázsát. Nagyszemü fehér oláh 9.50—9.75 frttal, vasúti áru 9—9.25 frttal, törpe bab 12—12.25 frttal, tarka bab 6.15—7 frttal és barna bab 9.50—9.75 fo­rinttal kelt. Lencse. Az árak jelentéktelen forgalom mellett érvényben maradtak. Kisszemü magyar 12.50 —13 frttal, nagyszemü magyar 13.50—14 frttal és morvaországi 26—28 frttal fizettetett. Borsó csak fogyasztási czélokra vásároltatott és megtartotta árát. Métermázsája 10.50 —11 frttal, morvaországi 14—15 frttal fizettetett. Bükköny valamivel bőségesebben hozatott a piaczra, miáltal az irányzat gyengült, métermázsája 7.75—8 frttal kelt. Magvak: Lenmag lanyha irányzatot követett. Alá­rendelt minőségű áruból nehány tétel 10.55 —10.60 frton adatott el. I. min. 12—12.50 frton adatott el mmázsánkint. Kendermag kivitelre jó keresletnek ör­vendett és gyenge hozatal mellett emelkedő irányza­tot követett. Az árak a múlt héthez képest 1/4,— l/a frttal emelkedtek. Eladatott mintegy 500 mmázsa 12—12.50 frton.

Next