Pesti Napló, 1883. február (34. évfolyam, 31-58. szám)
1883-02-11 / 41. szám
Irodalom; Új könyvek. A Petőfi-társaság könyvtára. Budapest, Aigner Lajos. 10 füzet: Zichy Géza költeményei, 11. és 12 füzet: Másodvirágzás. Elbeszélés. Irta Endrődi Sándor, 13. füzet: Zichy Géza költeménei. Egy-egy füzet ára 30 kr. E vállalat a már régebben kötetekben megjelent műveket apró füzetekre szétosztva bocsátja a közönség rendelkezésére. Mulattató könyvtár. Esztergom, Buzarovits G. könyvkiadósága. 16 és 17. füzet: Végzetek. Regény az amerikai életből. Irta Gerstecker Frigyes. Forditá Zólyomi I. Ára 24 kr. 18 füzet: Kisvárosi arisztokráczia. Vig beszély. Javurek Lukács. A muszka espion. Irta dr. Spinoza. Ára 12 kr. A műkedvelők. Eredeti vígjáték három felvonásban. Irta Verő György. Szerző sajátja. Miskolcz 1883. Nyomatott özv. Sátoryné és Mercse könyvnyomdájában. A vígjátéknak helyes társadalmi tendencziája van, de különben inkább csak kísérletnek vehető. Egy ballépés. Eredeti népszínmű négy felvonásban. Irta Márkus József, Budapest, Aigner Lajos. Márkus József a legfiatalabb író nemzedék tagja s már a vers-, beszély- és regényírás terén megróbálkozott. Kétségkívül van benne tehetség, de mindenesetre helyesebben cselekednék, ha azt lehetőleg egy irányban fejlesztené. Most a színmű terén tett próbát: művében kevés a lesemény, az egyes alakok sem újak s nincsenek kellően kidomborítva. De egyes jeleneteiben van hatásosság, párbeszédei könnyedén folynak, nyelvezete általában csinos s az egész munka oly tehetségről tanúskodik, mely kellő komoly tanulmány és szorgalom mellett bizonyára érvényesíteni fogja magát. A 103 oldalra terjedő munka ára 40 kr. Hópelyhek Elbeszélések. Irta: Brankovics György. Szerző sajátja. Második kiadás. Budapest Lampel R. bizománya 1883. A 247 oldalra terjedő kötet, mely nyolcz eredeti elbeszélést tartalmaz, rövid időben immár második kiadásban jelent meg. Ára 1 frt 50 kr. Német olvasókönyv. Középiskolai használatra. Szerkesztette Harrach József, a budapesti IV- kerületi főreáliskola rendes tanára. I. és II. kötet. Budapest, Franklin-társulat 1883. Az uj német olvasókönyv, melyet egyik legképzettebb tanügyi szakemberünk állított össze, már külső kiállításával is magára vonja a figyelmet. Olyan díszesen, olyan ízléssel s a mellett czélszerűen van nyomatva, mely eddig tankönyveinknél egészen szokatlan volt. Szép papiroson, ízléssel kiállítva, nagy betűkkel nyomatva jelent meg s e tekintetben is kellően számba veszi a modern pedagógiai igényeket. Hasonló elismeréssel nyilatkozhatunk a könyv belső értékéről, tartalmáról, melyet szerző ép oly tapintattal, mint szakavatottan állított össze. Mint az első kötethez írott előszavában mondja, mindenben a legszigorúbban a középiskolai tantervhez és utasításokhoz tartotta magát s a változatos anyagot az oktatás czéljainak megfelelően gyűjtötte össze és csoportosította. A rövid és hosszabb olvasmányok száma helyes arányban van; az olvasmányok tárgyánál különös figyelemmel van a görög ókorra s e tekintetben műve a klasszikus oktatás előkészítését lényegesen előmozdítja. Mindazonáltal nem egyoldalú, mert az olvasmányok közt kisebb leírások és elbeszélések, föld- és természetrajzi közlések is vannak, mégpedig a legjobb német szakírókból. Általában mindenütt a legkitűnőbb német íróktól veszi szemelvényeit, úgy, hogy az olvasmányok nemcsak tanulságosak, hanm a tanuló formai képzését, stiláris érzékét is fejleszteni képesek. Különösen gazdag azon rész, mely a hitrege, hősmonda és történelem köréből van véve. Itt a görög és középkori világ dúsan van képviselve. Dicséretes tulajdonsága a könyvnek továbbá, hogy ortográfiájában mindvégig következetes marad, szerző az osztrák-német helyesírást fogadta el, mely rendszer már több tanintézetünkben el van fogadva. Ezt azután meg is tartja mindvégig. Az olvasókönyv első kötete a gimnázium harmadik, illetve a reáliskola első, második kötete pedig a gimnázium negyedik, illetve a reáliskola második osztályának van szánva. Értékét, gyakorlati hasznavehetőségét nagyban fokozza ama sok tárgyi és nyelvi magyarázat, melyekkel szerző az olvasókönyv mindkét kötetét igen bőven ellátta. A jegyzetek világosan és áttekinthetően kísérik az egyes olvasmányokat. Tanügyi világunk figyelmét felhívjuk e ritka gonddal és szakismerettel készült olvasókönyvre, mely ízléses és csinos kiállítása mellett aránylag elég jutányos is. A 160 nagy nyolczadrét oldalra terjedő első kötet ára 80 kr. A 199 oldalra terjedő második kötetét írt. A magyarországi Kárpátegyesület évkönyve. IX. évfolyam, 1882. IV. füzet. A kis füzet magyar és német nyelven dr. Roth Samutól a Magas Tátra és környéke barlangjainak leírását s az egyesületi működésre vonatkozó jelentéseket közli. A rokonok. Angol regény. Irta Miss Poberg i 11. Fordította Zichy Kamilla. Két kötet. Budapest, az Athenaeum r. társ. kiadása. 1883. Az érdekfeszitő angol regényt Zichy Kamilla igen sikerült magyar fordításban mutatja be a magyar közönségnak. A két vaskos kötet igen csinosan van kiállítva. A két kötet ára 2 frt 50 kr. Magyar statisztikai évkönyv. Szerkeszti és kiadja az országos magyar kir. statisztikai hivatal. Tizenegyedik évfolyam, 1881. Negyedik füzet. Budapest, 1883. Nyomatott az Athenaeum irod. és nyomdai r. társ. könyvnyomdájában. A jelen füzet a hazai bánya- és kohóipar 1881-ki állapotaira vonatkozó összes adatokat tartalmazza. Egyetemes Filológiai Közlöny. Szerkesztik és kiadják Heinrich Gusztáv és P. Thewrewk Emil, 1883. februári füzet. Tartalma: Tury József Ethnologiánk módszerei. Kardos Albert, A XVI. század magyar lírai költészete. Pecz Vilmos Gimnáziumi klasszikusokon. Sallustius. A kisebb közlemények rovata is igen változatos. Kiemeljük a fordítások sorából Petőfi A csárda romjai czimü gyönyörű költeményének franczia fordítását dr.Grubiczy Lászlótól. Folyóiratok: Figyelő. Irodalomtörténeti közlöny. Szerkeszti Abafi Lajos, 1883. februári füzet. Tartalma: Czakó Zsigmond élete, dr. Ferenczy Józseftől. — A magyar dráma kezdete, Szivák Ivántól. — Kávai rajztanitó Győrött, Csapici Benedektől. — Kazinczy Ferencz levelei Szirmay Antalhoz, Paszlavszky Sándortól. — Nyéki Vörös Mátyásnak egyik énekéről, Imre Lajostól. — Irodalomtörténeti repertórium, id. Szinnyey Józseftől. Magyar pedagógiai szemle. Szerkeszti és kiadja Rill József. 1883. A januári füzet Rapos József érdemes tanférfiu fénynyomatu arczképével van díszítve. Szakczikkeket közöl Rapos Józseftől, Zádor Gyulától, Józsa Páltól. Ezenkívül nagyszámú s változatos apróbb tanügyi közlés van benne. Ungarische Revue. Szerkesztik Hunfalvy Pál és Heinrich Gusztáv. 1881. febr. füzet. Az uj füzet Pesty Frigyestől Fiume közjogi helyzetére, Schwickertől Trefort tíz évi működésére, Paurer Gyulától Pics szláv író magyar közjogi művére, Trefort Ágostontól Eötvös Józsefre vonatkozó czikkeket közöl, melyek részben megjelentek magyarul is. Ezenkívül Heinrich Gusztáv 16 magyar népballada, Bek Henry Leo pedig Arany János »Mátyás anyja« czimü költeménye fordítását mutatja be. Földtani Közlöny, Kiadja a magyar földtani társulat 1882. 7—9. szám Tartalma: dr. Staub Móricz, A Ctenopteris cycadea, Brongrt., a magyarhoni fossil flórában. 181. — Dr. Pethő Gyula A Neithea és a Yola (Janka) kagylónemek szabatosabb megalapítása és különválasztása. 187. — Kalecsinszky Sándor: Egy szarvaskői Amphibos chemiai elemzése. 196. Különfélék. (Lásd főlapunkat.) — Az erdélyi szászok a középiskolai tvjavaslat tárgyában mintegy kétszáz választó által látogatott gyűlést tartottak e hó 4-én Kőhalmon. Binder hosszabb beszédben fejtegette, hogy a tvjavaslat az erdélyi szászok középiskoláit, mint a német és evangélikus kulturéLt oszlopait, megsemmisíti s teljesen kiszolgátatja azokat a magyar közoktatási miniszternek. Thiel plébános ajánlatára egyhangúlag elfogadtatott e határozati javaslat: »Mi az új középiskolai törvényjavaslatban még többet látunk, mint fenyegetését és tényleges megsértését: 1. annak az egyházi és iskolai ügyeket illető autonomikus és önkormányzati jognak, melyet az erdélyi ágostai hitv. ev. egyháznak a békekötések, államszerződések, és az erdélyi egyház-törvények ismételten és legutóbb az Unió törvény (1868:43.t.-cz.) mely alaptörvény — s kell hogy az legyen, — biztosítanak és amely jogot az a törvényjavaslat, mely az államnak a felekezeti tanintézetek felett való felügyeleti jogát több tekintetben rendelkezési joggá változtatja, az őt megillető mértéken túl emeli, egyszerűen ignorálja, csak per tangentem, egyoldalúlag szünteti meg; 2. az erdélyi szászoknak a nemzetiségi törvény által adott azon jogának, hogy az ő, mert általuk alapított és fentartott iskoláikban a német nyelvet használhassák, miután e középiskolai törvényjavaslatnak tényleges, s a közoktatásügyi bizottság eddig nyilvánossá vált tanácskozásaiban többé-kevésbbé eltitkolatlan, egyedüli czélja az eddig nem magyar középiskolák lassankinti megmagyarosítása látszik lenni. Valóságban épen ezen törvényjavaslatnak szükséges voltát akár didaktikai, akár pedagógiai indokokból alig lehetne bebizonyítani. Az erdélyi szász-német középiskolákat legalább az ilyen törvény egyetlen egy pontban sem javítaná meg, sőt ellenkezőleg úgy belsőleg, mint külsőleg nagyon ártana nekik. E régi, s eredményeiben nem dicstelenül ismert — hivatkozunk báró Eötvös elhunyt magyar közoktatásügyi miniszter ítéletére — intézeteknek eme veszélyeztetése nem fekhetik érdekében a mi szász népünknek, de bizonyára a magyar államnak sem, s e szempontból már maga a hazafias kötelesség is késztet nyilatkozatunk megtételére Miután tehát mi az előrebocsátottak nyomán az említett törvényjavaslatnak törvénnyé való emelésében szakítását látjuk azon jognézeteknek, melyek száz évnél tovább helyeseknek és üdvöseknek bizonyultak; s miután továbbá mi e javaslatban régi német tanuló intézeteink veszélyeztetését, s ezzel együtt a szász-német »kulturnép« nemzeti veszélyeztetését látjuk: az olyan, a vallási és nemzeti békét veszélyeztető, a régi művelődési munkát fenyegető irányzatot, mely a törvényjavaslatban nyilvánul, csak mélyen sajnálhatjuk, s egyrészt vallási és nemzeti, másrészt pedig hazafias kötelességünknek tartjuk a törvényesen megengedett eszközökkel véleményünket nyilvánítani fölötte, s fölemelni szavunkat az ellen, hogy ezen, a magyar állam alaptörvényeivel ellenkező, elviselhetetlen törvényjavaslat törvénnyé emeltessék. — A kereskedelem magyarosítása érdekében kiküldött bizottság. Az írók és művészek társaságában tartott értekezlet által kiküldött bizottság hétfőn, f. hó 12-én, d. u. fél 3 órakor értekezletet tart a »Magyar kereskedők lapja« szerkesztőségében (nagykorona-utcza 8.) A tagok kéretnek, hogy lehetőleg teljes számban jelenjenek meg. Hubenay József, a kiküldött bizottság elnöke. — Festetics Tasziló gróf temetése. Festetics Tasziló gróf holtteteme febr. 8-án reggeli 8 órakor érkezett meg a keszthelyi pályafőhöz, honnét a családi kápolnába vitetett. A városban mindenütt gyászlobogók voltak kitűzve a család jóbarátai s tisztelői részéről. Bécsből húsz pompás koszorú érkezett, melyeket a ravatalra helyeztek. A temetés napjára nézve még nincs megállapodás. — A magyarok Amerikában, Clevelandban a magyar jótékony egyesület január 22-re nagygyűlésre hívta össze az Ohio államban élő magyarokat a magyarországi árvízkárosultak segélyezése ügyében. A Black József elnöklete alatt tartott ülés igen látogatott volt. Löw Vilmos hatásos beszédet mondott, ecsetelvén a nyomort, melyet Magyarországon az árvízveszély okozott. A gyűlés alatt 345 font sterlinget gyűjtöttek össze a mondott czélra. Ezenkívül estélyt és lakomát rendeznek. New Yorkban a magyar egylet a múlt hó végén tartotta közgyűlését. Nimsgern Gyula olvasta fel az évi jelentést, melyből kitűnik, hogy az egylet anyagilag szépen gyarapodott, vagyona 1021 dollárt tesz. A múlt év folyamán magyar színielőadásokat, tánczestélyeket és lakomákat rendezett. Több szorult helyzetben levő honfitársunkat segélyezték. Az ülés végén az egyleti tisztviselőket választották meg. Elnök lett Menyhárt János, alelnök Nimsgern Gyula, jegyző Verhovay Sándor, titkár Balogh Sándor. — A Paksi Közlöny czimü vidéki lap megszűnt. Szerkesztője, Daróczy Zsigmond a Szegzárd és Vidéke munkatársa lett; az előfizetőknek is ez utóbbi lap küldetik meg. — A Thibaudin ellen kibocsátott nyomozó-levél, mely 1870-ben a Mainzban megjelenő Süddeutscher Polizei-Telegraph 25-ik számában a mostani franczia hadügyminiszter ellen közzététetett, így hangzik: Nyomozólevél. Thibaudin ezredes, franczia hadifogoly a 67-ik sorezredből, született Moulinen-Gilbertben, adott becsületszava ellenére innét titkon eltávozott. Felhivatnak ennélfogva az összes polgári és katonai hatóságok, hogy Thibaudinra figyelemmel legyenek. Mainz, 1870. decz. 14. Thibaudin ezredes személyleirása: Kora 40 s nehány év; nagysága körülbelül 5 láb, 4 hüvelyk; alakja meglehetős izmos; haja fekete, félig kopasz; bajusza s szakálla barna; szeme barna; arcza hosszúkás; orra kissé görbe ; öltözete : barna felöltő, szürkésfehér nadrág, alacsony fekete kalap; behajtási hivataloknál azon okiratok, melyek nem a főadókönyvbe bevezetett, hanem a különféle hatóságok adóügyeire vonatkoznak, nincsenek nyilvántartva. Haberhauer tanácsos indítványára a tanács felhívta az adóbehajtási hivatalokat, hogy az ily okiratokat és az ezek alapján foganatosított végrehajtásokat pontosan nyilvántartsák, mire nézve a szükséges nyomtatványok már elkészíttettek. 2. Számos oly eset fordult elő, hogy az adókötelesek csak azért nem voltak feltalálhatók, mivel ezek lakásukat, foglalkozásukat, sőt nevüket is változtatták. Erre nézve a tanács elrendelte, hogy jövőben az efféle változtatások és csődnyitások, amennyiben ezekről az adókönyvelési hivatal tudomással bír, a behajtási hivatalokkal azonnal közöltessenek. Egyúttal utasíttatott a jogügyi osztály, hogy az előforduló névváltoztatásokat az adókivetési hivataloknak tudomására hozza. 3. Az eddigi eljárás szerint az adóbehajtási hivatalok a fel nem található adóhátralékosok névjegyzékét a tanácsnak terjesztette be, amely a jegyzéket a bejelentési hivatalnak küldte át. Ha a bejelentési hivatal az illető lakását kipuhatolta és e lakás más kerületben volt, az összes iratok az illető kerületi adóbehajtási hivatalnak adattak át, mely eljárás igen hosszadalmas és a félre nézve zaklató volt, mert miután az illető félnek adószámlája más kerületben könyveltetett, a kerületi behajtási hivatalnak nem voltak közelebbi adatai, s így a félnek, adóját illetőleg semminemű felvilágosítást nem adhatott. Ennélfogva elrendelték, hogy ily esetekben az adóbehajtási hivatalok az iratokat ne adják át, hanem maguk foganatosítsák a végrehajtási eljárást más kerületekben is. Kivételnek csak akkor van helye, ha az adóhátralékos Budára költözött. 4. A beszedett vagy beszedendő intési és végrehajtási díjak ellenőrzése czéljából a tanács utasította az adóbehajtási hivatalokat, hogy az intésekről és végrehajtásokról naponkint pontos kimutatást készítsenek, ezt az adószámviteli hivatalnak adják át, mely e kimutatásokat az illetők adószámláján elkönyveli. 5. Utasíttattak az adóhivatalok, hogy ha a hátralékosok vagyontalanságáról jegyzőkönyv vétetett fel, e jegyzőkönyveket azonnal terjesszék be a tanácsnak, hogy az adóhátralékok törlése ne késleltessék. 6. Elrendeltetett, hogy a fel nem található adóhátralékosok jegyzékét az adóbehajtási hivatalok közvetlenül küldjék be a bejelentési hivatalnak. A város a pénzügyminiszterhez kérvényt intéz ez eljárási szabályzat jóváhagyása végett s egyszersmind kérni fogja a belügyminisztert is, hogy utasítsa a bejelentési hivatalt, hogy az efféle megkereséseket pontosan és gyorsan intézze el. A fővárosi közoktatási bizottság ma Alkár Gusztáv tanácsnok elnöklete alatt alakuló ülést tartott. Az albizottságok a következőleg alakíttattak meg: reáliskolai albizottság, egyszersmind iparrajziskolai iskolaszék: Lutter Nándor, Hunfalvy János, Királyi Pál, Cselka Nándor, Ney Ferencz, Say Mór, Sztojanovics István, Ballagi Mór, Báthory Nándor, Frey József, Mészner József, Rostaházy Kálmán. Polgári iskolai albizottság és iskolaszék: Ballagi Mór, Cselka Nándor, Frey József, Hunfalvy János, Királyi Pál, Vajdafi Gusztáv, Sztojanovics István, Mérő János, Mészner József, Mezei Mór, Kanovics Mór, Vámosi Mihály. Elemi iskolai albizottság : Ballagi Mór, Kalmár Endre, Gombár Tivadar, Cselka Nándor, Schweiger Márton, Orley, Kohn Sámuel, Mészner József, Jenny József, Királyi Pál, Vámosy Mihály, Gergelyi Jakab, Frey József, Kurcz Vilmos, Vajdafi Gusztáv, Lengyel Sándor. Kisdedóvói albizottság: Dömötör G., Ney Ferencz, Kabdebó, Gergelyi, Kanovics, Simon Vincze, Cselka, Mészner, Vajdafy G., Orley, Mezei, Jenny. A bizottságok megalakulása után tárgyalás alá vette a közoktatási miniszter egy leiratát új gimnázium alakítása iránt. A leiratot már egész szövegében közöltük. A bizottság nem tartja czélravezetőnek, hogy a város indítsa meg a társadalmi mozgalmat, hanem megindítását a minisztertől várja. — Nagy tűz az omnibusz-telepen. Ma déli 12 órakor tüzet jeleztek a központi személypályaudvar kisajátítása után még fenmaradt úgynevezett omnibusz-telepen levő istállókból. A négy egymás mellett álló istálló tetőzete egyszerre vetett lángot s a tűz hatalmas tápanyagot talált az istállók padlásán felhalmozott nagymennyiségű széna- és szalma-készletben. Sürü fekete füstfellleg borította el néhány percz alatt a láthatárt s midőn a 3. számú tüzőrség kivonult, már mind a négy istálló tetőzete teljes lángban állott. Egynegyed 1 órakor megérkezett a belvárosi központi tüzérség is Kempelen tüzérségi főparancsnok és Sczerbovszky segédtiszt vezénylete alatt, míg a terézvárosi kapitányság részéről Fischer fogalmazó sietett a helyszínére. A tűzoltók emberfeletti erőt fejtettek ki, hogy a közelben álló istállókra és melléképületekre át ne csapjon a tűz s daczára annak, hogy a vízvezeték be volt fagyva és a kerepesi-uti vámtól kellett a vizet tömlőkön át a helyszínére vezetni, mi a csekély nyomás mellett csak nagy nehehezen volt lehetséges; sikerült mégis a tűz tovább terjedését megakadályozni s a tüzet annyira lokalizálni, hogy a négy istálló közül egy sem égett be s csak a padláson volt széna- és szalmakészlet lett a lángok martaléka. A kivonult egy század katonaság kört képezve tartotta vissza a roppant bámuló néptömeget, míg a csömöri után a közlekedést ez időre beszüntették. A tüzet délután 2 órára teljesen eloltották. Keletkezésének oka még nincs kiderítve, de azt hiszik, vigyázatlanságból támadt. — A fővárosi tejcsarnok tervezetét az orsz. magyar gazd. egyesület, erre vonatkozó kérdőpontok kíséretében, véleményadás végett megküldte a kir. orvosegyletnek is, mely azt egy hét tagú, id. Bókai János elnöklete alatt működő bizottságnak adta ki bővebb tanulmányozás végett. Az egylet legutóbb megtartott ülésén tárgyalta ez ügyet s a bizottság javaslatához képest kimondotta, hogy a megindított mozgalmat a tejszolgáltatás javítása érdekében üdvösnek és közegészségügyi szempontból felette fontosnak tartja. Az egyesület által formulázott kérdésekre vonatkozólag kijelenti, hogy: 1. A fővárosnak teljes ellátása ez idő szerint nem felel meg a közegészség feltételeinek, e szerint a tejszolgáltatás sürgősen javítást igényel; 2. ismereteink jelen állása mellett a legnagyobb valószínűséggel feltehető, hogy bizonyos betegségek (lépfene, ragályos száj- és körömfájás) a beteg állatról, tehát tehénről a tejet fogyasztó emberre átvihetők; 3. némely anyagokkal (moslék, gyári hulladék, olajpogácsa) nagy mértékben való takarmányozás károsan hathat a tejre, még akkor is, ha ennek káros következményei a tehénen nem is látszanak meg s ez a tej a fogyasztó ember, különösen kis gyermek egészségét veszélyezteti; 4. tisztátlan módon, beteg vagy beteg emberrel érintkezésben álló egyén által kezelt s nem a követelményeknek megfelelő helyen tartott tej a fogyasztóra ártalmas; 5. az anya- vagy dajkatej helyettesítésére a jó tehéntej a legalkalmasabb tápszer s az első hónapokban ez mással nem is pótolható. Ezen veszélyek elhárítása czéljából a főváros lakosságának érdekében áll szigorú profilaktikus rendszabályok megállapítása s bár a fővárosban ily általánosan kötelező hatósági rendszabályok jelenleg is léteznek, a fentemlített hiányok mutatják, hogy azok jobbadán elégtelenek s azok kibővítése felette kívánatos. Az orsz. magyar gazdasági egyesület által tervezett központi tejcsarnokra vonatkozólag az egylet kijelenti, hogy az elméletileg nyújt ugyan elég biztosítékot az iránt, hogy az általa szolgáltatott tej teljesen tiszta, egész helyi hírek. — A fővárosi adókezelés szervezése tárgyában f. hó 17-én a pénzügyminisztériumban Márfy Ágost min. tanácsos elnöklete alatt tanácskozás fog tartatni, melyben a város részéről Haberhauer János tanácsos, Lampel Hugó főkönyvelő, továbbá Fuchs Gusztáv és Gombár Tivadar fővárosi képviselők vesznek részt. — Az adóbehajtási mizériák. Az adóhátralékoknak a Teréz- és Józsefvárosban való felszaporodása vizsgálat tárgyává tétetvén, Haberhauer János tanácsos a hátralékok felszaporodásának okát az adóbehajtásnál követett eljárás helytelenségében találta fel. A vizsgálat különösen a következő hiányokat konstatálta: 1. Konstatáltatok, hogy egyes adóséges és hamisítatlan lend, gyakorlati szempontból azonban erre nézve csak a kellőleg szervezett hatósági, illetve nyilvános ellenőrzés fog kellő biztosítékot nyújthatni. Mindezekből kifolyólag az egylet, mint ilyen, feladatához képest az eszmét mint közegészségi intézményt pártolni kötelességének tartja s azt hiszi, hogy azt létesülése esetén a főváros összes lakossága a legmelegebben fel fogja karolni. — A tudomány- és műegyetemi olvasókör 1883. febr. hó 18-án, vasárnap délelőtt 10/a órakor szépirodalmi matinét tart a központi egyetem dísztermében. (uj épület, II. emelet, bejárat a szerb utczáról.) — A budapesti könyvnyomdászok társasköre holnap, vasárnap, a József köruton levő Szabó-udvarbeli Csinger féle vendéglő nagytermében tánczczal egybekötött kedélyes estélyt rendez. Halálozás: F. hó 9-dikén, délután 5 órakor Szántér Ferencz, Győr városnak sok éven át rendőrkapitánya hosszas szenvedés után elhunyt. A megboldogult 48/49-ben főhadnagy volt s több mint 15 csatát vívott hősiesen. Benne a város és a haza egy kötelességtudó nemesszivü polgárát veszté el. Kund Vilmosné szül, Gábler Borbála saját, gyermekei, unokái és dédunokája nevében, megtört szívvel jelenti hőn szeretett férj, atya, nagyapa és dédapa, Kund Vilmos köz-és váltó ügyvéd, f. hó 10-én hajnali fél 2 órakor, életének 86., boldog házasságának 47. évében Budapesten történt csendes elszenderülését. Tóth Gábor, a budapesti kereskedelmi akadémia tanára tegnap este meghalt. Temetése hétfőn délután 3 órakor lesz. Törvényszéki csarnok. — Vád alá helyezett szoczialisták. A budapesti kir. fenyitő törvényszék az 1881-ben a »Fáczán« vendéglőben tartott általános magyarországi munkásgyülésből kifolyólag Kürschner Jakab és Ihrlinger Antal munkásvezetőket a btk. 172. §-ának 2-ik pontja és a btk. 173. §-ba ütköző izgatás és lázitás miatt helyezte vád alá. A vádhatározat indokai a következők: »A mult 1881. évi augusztus 20-án Budán, a »Fáczán« vendéglőbe összehitt általános magyarországi munkásgyűlés dr. Csillag Zsigmond által megnyittatván, az ország minden részeiből érkezett küldöttek megbízóleveleik megvizsgálása után Kürschner Jakab, mint az előkészítő bizottság tagja, az elnök és jegyzők megválasztását eszközöltetvén, a megválasztott elnök dr. Csillag Zsigmond a napirendre kitűzött tárgyalások megkezdését a délután tartandó II. ülésre határozta. A napirend első tárgyát »a munkásmozgalom állásáról és menetéről szóló jelentés« képezvén, az első szónok, Kürschner Jakab, a gyorsírói jegyzetekben felismert és magáénak vallott beszédében jelezte, hogy Magyarországon a munkáspárt a múlt évi munkáskongresszus óta megalakult és a munkásmozgalom most már szerves jelleggel bír; továbbá, hogy a mozgalom elveiből kifolyólag megállapított programmjuk a munkásmozgalom jelenlegi állásának evangéliumát képezi, minélfogva a munkásmozgalom híveinek azt magukévá tenni és segédkezet nyújtani kell az erők egyesítésére, hogy czéljaikat annál biztosabban érhessék el. Ezen tárgyról tartott beszédben még Jurek Lajos annak is adott kifejezést, hogy ha a munkások igazságos kívánalmai mihamarább be nem teljesednek, akkor a »meneteket« szavakat a falra kell írni s megmondani a hatalmasoknak a »netovább«-ot. A napirendre tűzött második pontot »a munkásmozgalom programmjának fejtegetését és magyarázatát« is Kürschner Jakab kezdte meg. A programm első pontja a fennálló jogrendszerben a tulajdon jogintézmény megszüntetését és ezzel ellentétben a földbirtoknak és mindennemű munkaeszköznek társadalmi tulajdonná átalakítását tárgyazza. Ezen pont fejtegetése, a gyűlésen megjelent munkásnéphez nyilvánosan intézett és a gyorsírói jegyzetek nyomán Kürschner által magáénak felismert szavak már magukban alkalmasak arra, hogy a munkás népet a tulajdon jogintézménye ellen izgassák s így a btk. 172. §. 2-ik pontjába ütköző büntetendő cselekmény tényálladékát megállapítják. A programm 4-ik pontja oly tárgyakat érint, melyek, mint a »fegyveres védelem és haduri jogok« az 1867. XII. tvezikk 11. §-a szerint a királynak alkotmányos fejedelmi jogai közé, másrészt pedig »az állandó hadsereg leszerelése« az 1868. XL. tvezikk 11. §-ba ütközik s minek meghatározása az 1867. XII. tvczikk 12. és 13. §§-ai szerint az országgyűlés jogai közé tartozik. Ezen jognak a népre átruházását tűzte ki magának a munkásgyűlés, mint azon czéljainak egyikét, melyeket Kürschner Jakab az első tárgy fölött beszédében a munkásmozgalom evangéliumának nevezett s melynek elérése végett a munkásnép összes erejének egyesítésére hívta föl a gyűlést. A munkásmozgalom kitűzött czéljaiból a nyilvánosan tartott beszédek és a »hazánk munkásaihoz« czimzett és a gyűlésen nyilvánosan felolvasott felhívás tartalmából, mely a munkásosztályt a vagyonos osztályok rabszolgájának, igavonóinak mondja és a fennálló társadalmi szabályok és törvények ellen kitör, mondván, hogy azok a politikai egyeduralmat gyakorló vagyonos kisebbség által hozattak a munkásnép meghallgatása nélkül, amely a munkásosztályt a más országokban élő elvrokonok győzelmeire hivatkozva, az eddig nélkülözött politikai és egyéb jogok elérhetése végett az összes szellemi és fizikai erők megfeszítésére felhívja s biztatja, hogy a programm pontjainak mielőbbi megváltoztatását foganatosíthassák : mindazokból kitűnik, hogy a ma kitűzött czéljaik a fennálló jog- és társadalmi renddel ellentétben vannak, azoknak elérhetését csak törvényellenes eszközök felhasználása által látják elérhetőnek s hogy ezen eszközök csak a fennálló jog- és társadalmi rend ellen fellázított szenvedélyekben találhatók, tehát minden tevékenységük ezen szenvedélyek szítására törekszik. Szándékuk tehát a lázítás, minélfogva a programmama pontjainak a gyülekezeten nyilvános előadása a hozzátett fejtegetéssel és a felolvasott felhívással a btk. 173. §-ba ütköző büntetendő cselekmény tényálladékát megállapítják. II. Ihrlinger Antal a munkásgyűlés második ülésén Kürschner Jakab után az ez által magyar nyelven mondott programmot német nyelven adta elő, szintén fejtegetve azt, s végre a munkásokhoz czímzett felhívást ő a német ajkúak részére nyilvánosan felolvasta. A tulajdon jogintézménnyel ellentétben álló első pont fejtegetései, melyek a vádban kiemeltettek, hasonló tartalmúak a Kürschner fejtegetéseivel, s mint azok, tisztán mutatják, hogy beszédei a munkásnép szenvedélyének felkeltésére voltak irányozva, előbbi a tulajdon jogintézmény ellen izgatva, a programm 4-ik pontjához előadottak pedig a munkásokhoz czimzett felhívás előadásával a királynak és az országgyűlésnek törvényes joga ellen lázitak s igy egy részében a 172. §.2. pontjába ütköző tulajdonjog intézménye elleni izgatást, más részében pedig a 173. §-ba ütköző lazítás tényálladékát magában foglalják.« E vádhatározat ellen Ihrlinger és Kürschner felebbezéssel éltek. A végtárgyalás a határozat jogerőre emelkedése után fog megtartatni. Közgazdaság, üzleti hetiszemle a gabonáról és a terményekről. (Saját tudósítóinktól.) — febr. 10. Az időjárás nem olyan, aminőt az évadhoz képest várni lehetett volna. A hőmérő egész héten át alig szállott a fagypont alá és csak a legutóbbi napon volt kissé hidegebb idő. Több ízben beborult az égboltozat, anélkül azonban, hogy akár eső, akár hó esett volna. Miután a száraz idő már hetek óta túlnyomó volt, a vidéken az utak jó karban vannak és lényegesen előmozdítják a piaczok ellátását, miért is a gabnaüzlet a vidéken is meglehetős élénkségnek örvend. Gabona. Búza. Az üzlet e hét első felében csendes irányzatot követett, mert úgy a vevők, mint a tulajdonosok tartózkodók voltak. A malmok eleintén olcsó árban igyekeztek vásárolni, de midőn látták, hogy a tulajdonosok árengedményekre nem hajlandók, magasabb árakat is fizettek, így aztán a hét második felében fordulat állott be az üzlet irányzatában, a malmok élénken vásároltak és az árak 10—15 krral, nagyobb tételeknél 20 krral emelkedtek. A forgalom mintegy 130,000 méter mázsára rúgott. Mai jegyzések jó minőségű aczélos búzában: 77 k. 9,95—10, 78 k. 10.05—10.15, 79 k. 10.20-10.30,80 k. 10.45— 10.40 és 81 k. 10.45—10.50. Búza tavaszra gyenge forgalom mellett csökkent 9.54 írtról 9.47 írtra. A hét közepe táján szilárdult és zárul 9.62—9.65 fton. Búza őszre forgalom nélkül inkább névlegesen jegyeztetett, 10.05 írtról csökkent 10 írtra, utóbb szilárdult és zárul 10.05—10.08 írton. Rozs: Az üzlet jelentéktelen volt. A hozatal ezen czikkben jelentéktelen, mindazonáltal kedvező irányzat mellett az árak változatlanok maradtak; jó minőségű 7—7.30 írttal, silányabb fajú 6.85 írttal fizettetett. A forgalom mintegy 3000 métermázsára tehető. Árpa: Jó keresletnek örvendett és különösen takarmányárpa és finom árpa legmagasabb árakon kelt. Középfajok kevésbbe részesültek figyelemben, de szintén megtartották árukat. Mindössze vagy 10.000 métermázsa adatott el. Takarmányáru 6.80 —7 frttal, középfajú 7.20—7.80 frttal, finomabb 7.90—9.20 frttal. Zab. Ezen czikkben a hozatal igen csekély, minek folytán az irányzat szilárdult. Finom fajok egyáltalában nem kerülnek a piaczra. Jó minőségek 6.50 — 6.70 frttal, silányabb fajú 6.20—6.40 frttal fizettettek. A forgalom mintegy 3000 méter mázsára rúgott. Zab tavaszra alig kerül forgalomba. E héten mindössze csak 6—7 rakomány köttetett 6.60 frton, így is zárul. Tengeri. Valamivel csendesebb irányzatot követett, mivel januári határidőre számos kötés került szállításra. Az árak változatlanok maradtak. Mintegy 6000 méter mázsa adatott el, a minőséghez képest 5.85—6.10 írton. Tengeri május—júniusra szintén csendes irányzatot követett. Köttetett mintegy 10 rakomány 6.16—6.18 írtjával; zárul 6.21 — 6.23 írton. Repcze. Kész áruból e héten mit sem adtak el. Helyben mindössze csak vagy 5000 méter mázsa van készletben, melyért legmagasabb árakat követelnek, úgy hogy üzlet nem fejlődhetik. Határidőre 20 kötés fordult elő 152/s—142/8 írton. Szilárd irányzat mellett aug.—szept. határidő 141/8—142/s írton jegyeztetik. Köles: Finom oláh áru nem igen kerül a piaczra és ezért ezen czikk szilárd irányzatot követett. Kivitelre vagy 3000 méter mázsát adtak el, még pedig 20—25 krral drágábban; jó oláh áru 6.50— 6.60 frttal és magyar áru 5.75—6 frttal fizettetett mmázsánkint. Köleskása jó keresletnek örvendett és 30 —40 krral drágult. Eladatott mintegy 2000 métermázsa 10,75 —11 írton zsákostul. Liszt. Finom és középfajú lisztekben a lefolyt héten figyelemre méltó exportüzlet fejlődött Nagybritanniába, ahol lisztünk iránt igen kedvező vélemény uralkodik. Ellenben a belföldi forgalom nem felelt meg a várakozásoknak. Azt hitték, hogy a hajózási évad közeledte élénkíteni fogja a belföldi üzletet, de a papiroson eleve nagyobb mennyiségekre történtek kötések, mint amennyire a fogyasztásnak szüksége van, miért is az átvételt halogatják. Takarmányanyagok ára változatlan. Mai átlagárak 100 kigrammonkint bruttonettoért, zsákostul vasútra, vagy hajóhoz szállítva. 0 1 2 3 4 5 19.80 19.20 18.60 18.10 17.50 16.40 6 7 8 81, 8a0 16.60 14.60 12.80 1080 9.— Finom korpa 4.50, durva » 4.— HL kir. államvaspályán. Búza Rozs Árpa Zab Tengeri Repcze Liszt érkezett: 15497 351 652 814 1246 103 461 elszállittatott : 270 — — 102 — — 645 A cs. kir. osztr. államvaspályán érkezett: 44751 1283 5684 2527 2316 305 7S2 elszállittatott: 903 1326 597 — 100 4244 3455 Cs. kir. déli vaspályán érkezett: 2500 — — 200 1000 — — elszállittatott: 200 50 80 50 20 180 26600 Hüvelyesek. Bab. A forgalom gyenge volt. Nagyszemü fehér tetemes készletek behatása alatt 111 forinttal olcsóbban kapható, törpe bab és barna bab megtartotta árát. A forgalom alig haladta meg a 800 méter mázsát. Nagyszemü fehér oláh 9.50—9.75 frttal, vasúti áru 9—9.25 frttal, törpe bab 12—12.25 frttal, tarka bab 6.15—7 frttal és barna bab 9.50—9.75 forinttal kelt. Lencse. Az árak jelentéktelen forgalom mellett érvényben maradtak. Kisszemü magyar 12.50 —13 frttal, nagyszemü magyar 13.50—14 frttal és morvaországi 26—28 frttal fizettetett. Borsó csak fogyasztási czélokra vásároltatott és megtartotta árát. Métermázsája 10.50 —11 frttal, morvaországi 14—15 frttal fizettetett. Bükköny valamivel bőségesebben hozatott a piaczra, miáltal az irányzat gyengült, métermázsája 7.75—8 frttal kelt. Magvak: Lenmag lanyha irányzatot követett. Alárendelt minőségű áruból nehány tétel 10.55 —10.60 frton adatott el. I. min. 12—12.50 frton adatott el mmázsánkint. Kendermag kivitelre jó keresletnek örvendett és gyenge hozatal mellett emelkedő irányzatot követett. Az árak a múlt héthez képest 1/4,— l/a frttal emelkedtek. Eladatott mintegy 500 mmázsa 12—12.50 frton.