Pesti Napló, 1883. március (34. évfolyam, 59-88. szám)
1883-03-16 / 74. szám
nult, mintha vezénypálotájával nem is kicsiny énekkarát, hanem egy ármádiát vezetett volna. A nyolcz karének között a felette gazdag magyar népdal irodalmat két jelentéktelen dal képviselte; a többi szám Handl (Gallus) Jakab, Haydn, Arcadélt, Brahms és Schumann szerzeményeiből került ki. A magánének előadások közül Takács Mihály éneke tűnt ki, bariton hangja még igen érdes, de tömör és fejleszthető. Volt néhány zongora-előadás is. Ezek közül Pásztory Gizella asszony játéka emelkedett a legmagasabb színvonalra; szépen játszik Thomán István is, de billentése feltűnően éles. A Liszt gondos, mindenre kiterjedő figyelme által vezetett érdekes estély előkelő vendégei között láttuk Trefort minisztert és Kárffy miniszteri tanácsost is. A népszínházban holnap, pénteken »A furcsa háború« kerül színre, és pedig Elza szerepében Veressné Molnár Erzsi asszony vendéggel, akit a vidék egyik legjobb énekesnőjének tartanak. A budapesti zenekedvelők egylete a nagyhéten, f. évi márczius 21-én (szerdán) délután 5 órakor a belvárosi plébánia templomban Dvorák Antal »Stabat mater« czímű oratóriumát adja elő a templom-alap javára. Ezen előadásra az egyleti tagok jegyeiket tagsági jegyük felmutatása mellett Steinhausz István egyleti pénztárnoknál (V. József-tér 12. sz.) vehetik át. Nem tagok belépti jegyet — írtjával — a most nevezett egyleti pénztárnoknál és Rózsavölgyi és társa zeneműkereskedésében kaphatnak. — Hangverseny: Pestmegye központi tisztikara által a laczházai tűzkárosultak javára Pestmegye háza dísztermében márczius hó 17-én hangverseny tartatik. Műsora: Prolog Dalmady Győzőtől, felolvassa a szerző. 1. Harcz a viz s tűz ellen, rajz Laczháza történetéből, irta s felolvassa K. Tóth Kálmán. 2. Hegedű solo, előadja Máthé István úr, zongorán kiséri Gosztonyi Béla úr. 3. Anna: Bellini a Puritánok czimü dalművéből, énekl Lossonczy Antalné sz. Kuluncsics Anna úrnő, zongorán kiséri Fehérváry Mária kisasszony. 4. Magyar dalok: czimbalmon játszsza Gömöry Oszkárné sz. Szentmiklóssy Margit úrnő. 5. Költemény: szavalja Vámossy Ilona kisaszszony. 6. a) Fonódal Wagner »Repülő hollandi« czimű dalművéből, Liszt átirata, b) Rhapsodia (6.) Liszt, zongorán előadja Rudnay Ilona kisasszony. 7. Magyar dalok: énekli Lossonczy Antalné sz. Kuluncsics Anna úrnő. 8. Trio: zongora, hegedű és gordonka. Kezdete 7 órakor. A Bösendorfer-féle hangverseny-zongorát Chmel J. és fia udvari szállító urak szívességből engedték át; a pedál-czimbalom pedig Sekunda V. J. ur gyárából való. Helyárak: Körszék 3 frt, Számzott szék 2 frt. Bemenet 1 frt. Jegyek kaphatók: Megyeház, jegyzői hivatalban s este a pénztárnál. A hangverseny végeztével Kovásznál Kovács Gizella és Simó Juliska k. a. által ugyancsak a laczházai tűzkárosultak javára felajánlott üveg- és porczellán-tárgyak fognak kisorsoltatok Egy sorsjegy ára 20 kr. Jegyek kaphatók este a pénztárnál. A közönség köréből.*) A Királyhágón tulról, márcz. 10. T. szerk. ur! A Magyar Föld a következőket írja: »Erdélyben azonban minden szeszes italra nézve a korcsmáltatási jog Szent-Mihály napjától karácsonyig egyedül az úrbéreseket illeti; ez idő alatt azon helységekben, melyekben úrbéresek is laknak, mások csak az utasok ellátására szánt vendéglőkben gyakorolhatják e jogot.« Azon állítás, hogy Erdélyben Sz.-Mihály-naptól karácsonyig a korcsmáltatási jog egyedül a volt úrbéreseket illeti, a tényleges állapotnak és jogos gyakorlatnak nem felel meg, mert a dolog úgy áll, hogy Erdélyben mindazon községekben, hol úrbéresek is voltak, a regáre jogosult birtokosok az italárulási jogot egész éven át gyakorolták és gyakorolják mai napig is, azzal a megszorítással, hogy Sz.Mihály-naptól újévig és nem karácsonyig, mint az idézett sorok állítják — a volt úrbéreseknek is joguk volt és van a regále jogosult birtokossággal együtt közösen gyakorolni az italméretést. Az italméretési jog ilyetén használata oly általános, hogy az újabb időben a regále használatának rendezése és arányosítása eseteiben történt bírói eljárásoknál is mindig figyelembe vétetett, és a rendezés ily értelemben vitetett keresztül. Ha van valahol ettől eltérő eset, az csak mint különös egyességen alapult kiváltságos és kivételes eset tekintendő és igy teljességgel nem egyezik meg sem a fennálló törvényekkel, sem a gyakorlattal czikkíró azon állítása, hogy Erdélyben Sz.Mihály-naptól karácsonyig egyedül a volt úrbéreseket illetné a korcsmai regále-jog használata, hanem úgy áll a jogos, a tényleges állapot, hogy Sz.Mihálynaptól újévig — és nem karácsonyig — az italmérési jog Erdélyben a jogos birtokosság és volt úrbéresekkel együtt közösen gyakoroltatik. Minthogy az idézett czikk egyébiránt »a beszerzett adatok gondos mérlegelését« hangsúlyozza, és ezt igen helyesen teszi: kötelességnek tartom az idézett téves állítás szemmel tartására az érdekeltek figyelmét felhívni, s reámutatni a tényleges gyakorlatra azért, hogy egy percig se szerepeljen észrevétlenül a fenti téves állítás a regále megváltására gyűjtött adatok mérlegében. Több érdekelt megbízásából Boda Károly: A Pesti Napló táviratai. A Duna-konferenczia. (Ered. sürg.) London, márcz. 15. A Duna bizottság első ülésének jegyzőkönyve a következőképen hangzik: Granwille lord abbeli reményének ad kifejezést, hogy Románia a többi hatalmakkal teljesen egyenlő joggal bocsáttatik a konferencziára. Ez annyival inkább óhajtandó volna, mert Románia már eddig is képviselve van az európai Dunabizottságban és az indítványozott vegyes bizottságban szintén ott lesz a képviselője. Münster gróf ellenzi Románia egyenjogú meghívását. Németország meghatalmazottja szívesen elismeri azt, hogy a függőben levő kérdés Romániára nagy fontossággal bír, de mindamellett abban a nézetben van, hogy a konferencziának meg kellene őriznie európai jellegét, mi Romániának az egyenjogúsítás alapján való meghívásával ellentétben áll. Ha az egyes szavazat elvét fentartva, Romániának egy szavazat adatnék, akkor oly helyzet teremtetnék, mely egyáltalában nem kívánatos, olyan helyzetet ugyanis, mely Romániának alkalmat nyújtana arra, hogy tiltakozása által a konferenczia határozatát meg osztrák ügyek. Bécs, márcz. 15. A képviselőház ülése. (Folytatás az esti lapunkban közlöttekhez.) Következik a prágai cseh egyetem orvosi osztálya részére szükséges póthitelről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Rechbauer a gráczi egyetem újjáépítésének szükségére utal, és azt kérdi, hogyan van az, hogy Stájerországnak hozzá kell járulnia azokhoz a költségekhez, melyekbe a prágai egyetem második osztályának fölállítása kerül ? Az előadó rövid válasza után a ház a törvényjavaslatot elfogadta és a költségvetés megfelelőleg módosíttatott. Ezután a ház a költségvetés tárgyalását folytatta. Tausche azt óhajtja, hogy a tanintézetekben a gazdasági tudományokra nagyobb gond fordíttassék." Ruf kívánatosnak tartja, hogy a kisbirtokosok tetemes segélyezésben részesüljenek. Erre a 2. és a 3. czím (Tanintézetek, földmivelés.) elfogadtattak. Roser az Óriás-hegység beerdősítését óhajtja Fürnkranz azt indítványozza,hogy 100.000 frtnyi állami díj tűzessék ki a filloxerairtószer föltalálója számára és a törvényes intézkedések megtételét kívánja. A földművelési miniszter sikeres eredményt vár az ezen ügyben összehívott értekezlettől. Fürnkranz határozati javaslatát nem ajánlhatja, mert tudományosan nincs megállapítva, váljon az indítványozott szerek csakugyan hatásosak-e. A kormány megfigyeléseket fog eszközöltetni, kísérleteket teeni és mindent el fog követni, hogy a filloxéra terjedését megakadályozza. (Tetszés.) Yt ez is panaszkodik, hogy Isztriában oly vándortanítók vannak alkalmazva, akik csak az olasz nyelvet beszélik. Erre a »földművelés« czime elfogadtatván, a ház az »ellenőrző közegek« czimének tárgyalását kezdte meg. Giovanelli Kopp tegnapi állításait cáfolja, bizonyítván, hogy Tirolban valamennyi autonóm hatóság kiváló gondot fordít az erdőségekre. Süss Ede nem kételkedik a tiroli tartományi bizottság szándékainak és az előírt szabályzatoknak jóságában, de igenis kételyei vannak a kivitel joga iránt. Kopp Giovanelli ellen fordul és azt mondja, hogy valószínűleg ama jó hatást akarják ellensúlyozni, melyet a balpártnak a tiroli árvízkárosultak segélyezésének kérdésében tanúsított magatartása tett. Erre a negyedik czim elfogadtatott. A »bányahatóságok« czimének tárgyalásánál Müller a Csehország éjszak-nyugati részében uralkodó állapotokra utal és a bányatörvény időszerű átvizsgálását kívánja. Wolfrum kijelenti, hogy előtte szóló panaszkodása indokolatlan. A bányatörvény reformálását ő is kívánatosnak tartja, de nem úgy, amint azt előtte szóló óhajtja, hanem csak közgazdasági szempontból. Ezután a földművelési minisztérium költségvetésének valamennyi czíme változatlanul elfogadtatott, mire a ház az igazságügyminisztérium költségvetésének tárgyalását kezdte meg. A »központi igazgatás« czimének tárgyalásánál Roser az ártatlanul elítélteknek adandó kárpótlást taglalja és sajnálkozik, hogy az ifjú bűntettesek számára még nem állíttattak fel javító intézetek. a sa ty a napidíjasok állásának szabályozását sürgeti. Ezután több panaszt említ föl, különösen nyelvi kérdésekre vonatkozólag. A ma este tartandó ülésben a vezérszónokok fognak beszélni. Bécs, márcz. 15. A költségvetési bizottságnak a képviselőház ülése előtt tartott ülésében a közoktatási miniszter Rusz kérdésére kijelentette, hogy azoknak, kik a közegészségügyi szolgálatnál alkalmazást óhajtanak nyerni, a tiszti orvosi vizsgáknál — melyek államvizsgák — be kellene bizonyítaniok, hogy a német nyelvet leírják. Azon vizsgákra vonatkozólag, melyeket az orvosi tan hallgatói az egyetemen tesznek, ahhoz hasonló követelés nem vétetett kilátásba; ily követelés egyébiránt az 1882. február 28-ki egyetemi törvényben mivel sincs indokolva. Bécs, márcz. 15. A képviselőház esti ülése, J a qu es, ki mint vezérszónok beszél a »központi igazgatás« czíme ellen, kifejti pártja kívánságait törvényhozási tekintetben, valamint a büntető törvényre, egy rendőrtörvényre, új polgári perrendtartásra és új katonai büntető törvénykönyvre vonatkozólag. Azután az igazságügyi szolgálatot bírálgatja, a hivatalos lapok hangjára nézve hoz fel panaszokat, az elkobzásokról és az ennél állítólag követett egyenlőtlen eljárásról szól, a szlovén és sziléziai nyelvügyi rendeletet fejtegeti és azt találja, hogy abban a bírói hatalom sértetik meg; az iskolai törvényjavaslat 48. szakaszában törvénysértést lát; szemrehányást tesz, hogy a kormány az átalános jogi és közgazdasági rend felforgatását hallgatagon szemléli s végül, midőn elnök felszólítja, hogy a tárgynál maradjon, kijelenti, hogy a nemzetiségi ellentétek fokozása miatt a költségvetés ellen szavaz, Dub szcy a költségvetés mellett szólva, a letéti hivataloknál letéteményezett 225 millió után járó díjak leszállítását és a letétek kezelésének megváltoztatását kívánja. Yo 8 nak kijelenti, hogy azon állítása, hogy a Slovenski Narod a kormány által sugalmaztatik, valótlan. Lienbacher szakelőadó Roser és Jaques ellen fordul. Utóbbi valamennyi miniszter tetteiért az igazságügyminisztert vonja felelősségre. Ha Jaques igazságügyminiszter lenne — mondja szónok — valamennyi minisztertársa tárczáját konfiskálná. Szónok ezután a hírlapok elárusítási jogának megvonását indokolja és kijelenti, hogy kívánatos volna, hogy a pártok a hírlapirodalom túlkapásainak megakadályozására egyesüljenek. Majd a bírói kar függetlenségét és jellemszilárdságát védelmezi. Az államügyésznek azonban — mondja szónok — államközegnek kell lennie. Ezután szónok a nyelvügyi rendeleteket fejtegeti. Az állam alaptörvényeinek 19. fejezete —mondja többek közt — oly világos, hogy nyelvügyi törvényre nincs szükség. Váljon valamely nyelv az országban szokásos-e, az csupán tény konstatálása s ezt bizonnyal a kormány is kimondhatja. De olynemű rendelet megbirálására azonban a biróságoknak joguk van. A rendelet azonban egy nyelvet nem állapíthat meg. A társadalmi térre — mondja szónok — nem akarja Jaquesot követni, mert senki sem fogja azt hinni, hogy a jobbpárt Bakunin elveit vallja. Erre az 1. és a 2. czim elfogadtatnak. A 3. czimnél (az osztrák tartományok igazságszolgáltatása) Wurmbrand az országban divó nyelv fogalmát fejti ki a tájszólás ellenében. Az állam alaptörvényeinek 19. fejezete — úgymond szónok — végrehajtási törvényt igényel. Stourzh az ausztriai birák kívánságait sorolja föl. (Ered. sürg.) Bécs, márcz. 15. A Pol. Korr. jelentése: Milán király szárnysegéde, Catargiu ezredes, tegnapelőtt igen fontos megbízatásban ide érkezett. Fiume, márcz. 15. (D. É.) A Pester Lloyd tegnapi számában Szapáry Géza gr. kormányzó lemondására vonatkozólag közlött hír, biztos forrásból vett értesítés szerint csak annyiban bir alappal, amennyiben a kormányzó családi körülményei következtében lemondási szándékát a kormányelnökkel szemben nyilvánította ugyan, de lemondást nem nyújtott be és ezt mindaddig tenni nem szándékozik, míg a kormány utóda iránt megállapodásra nem jut. Szófia, márcz. 15. A szófiai metropolita letétele alkalmából a kabinet még annak idején beadta lemondását. A fejedelem a lemondást elfogadta és Soboleff tábornokot bízta meg az uj kabinet megalakításával. (Ered. sürg.) Prága, márcz. 15. A cseh lapok melyek nemrég Gorcsakoff haláláról pánszláv-orosz szempontból nyilatkoztak, ma a Schönerer eset alkalmából erősen megtámadják a németeket. A német nemzetiségi programm — úgymond a Politik — fenyegeti az európai békét, a német és az olasz irredenta Ausztria becsületét, mint nyálbőrt dobják a piaczra. A Narodny Listi azt mondja, hogy mindenki, aki német államnyelvet akar, aki nem óhajtja a német centralisztikus rendszer bukását és a szlávságnak Ausztriában való felvirágozását: a porosz király malmára hajtja a vizet. A jövő iskolai év kezdetével négy cseh állami középiskola fog hir szerint felállíttatni. E czélra több mint 30,000 frtnyi hitel fog kéretni. (Ered. sürg.) Bukarest, márcz. 15. A királyi pár utazásának nincs semmi politikai jelentősége. Károly király megrongált egészségének helyreállítása végett Budapesten és Gráczon át Genuába utazik, talán még jobban délre is, de csak orvosa kiséri, miniszterei közül senki. A király hat hónap múlva ismét visszatér. (Ered. sürg.) London, márcz. 15. Az egész sajtó feltétlenül helyesli Gladstone határozott kijelentését, hogy Parnell birtokbilijét nem támogatja. A Times azt írja, hogy Parnell és barátai most diszkreditálva vannak. Gladstone helyesen járt el és bátorságot mutatott akkor, mikor Parnell javaslatát feltétlenül visszautasította. Hasonló módon írnak a többi lapok is. A parnellisták természetesen mindenekelőtt felhasználják e vereséget arra, hogy Amerikától könyörögjenek segélyadományokat. Parnell maga legközelebb Amerikába megy, s párthívei újult obstrukcióval fenyegetőznek az alsóházban. Az amerikai lapok Egan megérkezése alkalmából kijelentik, hogy ne várja azt, hogy elhigyjék neki, hogy a liga pénzét törvényes módon használta fel. Világosan ki kell mutatni azt, hogy a pénz hová fordittatott. (Ered. sürg.) Konstantinápoly, márcz. 15. A Pol. Korr. jelentése : Most már nem kételkednek abban, hogy a Libanonban betöltendő kormányzói állomás kérdése tárgyában egyetértés jön létre. A porta véglegesen lemondott Ruszem jelöltségéről. Török részről Nassa effendit szeretnék látni ezen a helyen, mind a mellett legvalószínűbb, hogy Nasri bej fogja az állomást elnyerni. (Ered. sürg.) Bécs, márcz. 15. A Pol. Korr. egyik pétervári jelentése hangsúlyozza, hogy a Balkán félszigeten fekvő f kis államoknak, mielőtt a porta által sürgetett terheket rájuk rótták volna, időt kellene engedni politikai és nemzetgazdasági reorganizácziójuk keresztülvitelére. A jelentés ez utóbbi kérdés gyors megoldását nem igen találja valószínűnek. (Ered. sürg.) Pétervár, márcz. 15. Gorcsakoff halála folytán a birodalmi kanczellári czimmel valószínüleg Adlerberg grófot, az egykori főudvarmestert fogják kitüntetni. Belgrád, márcz. 15. Persiani orosz követ visszaérkezett és ma a külügyminiszterrel két óra hosszáig értekezett. Páris, márcz. 15. A felebbezési törvényszék ma az Union Générale ügyében befejezte a tárgyalást. Az ítéletet jövő hétfőn hirdetik ki. Fiume, márcz. 15. (O. K.) A »Prinz Heinrich« nevű német gőzös Fiuménak tartva, egy 3 árboczos olasz hajót talált elhagyatva és sülyedőfélben. A hajó neve »Dea« s kőszénnel volt terhelve, melyet Velencze számára akart szállítani. A gőzös saját legénységét a sülyedő hajóra küldve, azt délután szerencsésen a fiumei parthoz vonta. A hajó erélyes szivattyúzás mellett biztosan megmentetik. *) Ezen rovat, alatt közérdekkel összefüggő levelek díjtalanul közöltétnek, a felelősség a beküldőt illeti. A szerb akaszsza, Románia tehát csak mint meghívott, de nem mint konferenczia tag jelenhet meg. A többi meghatalmazottak egymásután kijelentik, hogy csatlakoznak Münster gróf javaslatához, azzal a hozzáadással, hogy óhajtották volna, ha Granwille lord véleményét pártolhatták volna. (Ered. sürg.) London, márcz. 15. A szerződésen kívül a londoni konferenczia még egy kötelező jegyzőkönyvet is elfogadott. E jegyzőkönyv a következő nyilatkozatot tartalmazza : 1. Megegyezés történt arra nézve, hogy az európai bizottság ügynökei információk szerezhetése végett a Kila-ágban és annak torkolatain szabadon hajózhatnak. 2. Egyhangúlag elhatározottnak tekintendő, hogy a vegyes bizottságba küldendő bulgáriai megbízott kinevezéséhez a magas porta megerősítése szükséges. 3. A Vaskaputól Brailáig terjedő folyamrészre vonatkozó szabályzat 13., 14., 15., 16., 43. és 44. czikkeinek határozatait nem szabad olyképen értelmezni, mintha ezen szakaszok által a hatalmaknak a parti államokkal kötött szerződésein alapuló és hajóikra vonatkozó konzuláris joghatóság az illető helyhatóságok javára korlátoztatott volna. A franczia események: Páris, márcz. 15. A kormány elhatározta, hogy vasárnap az esetleges tüntetők hatóságilag szólittassanak fel és ha a csoportosulások tovább is tartanának, minden résztvevő elfogandó. A bécsi szoczialista pör. (Folytatás esti lapunkhoz.) (Saját tud.) Bécs, márcz. 15. A nyilvánosság kizárása és az izgató nyomtatványok felolvasása előtt a teremőr megvizsgálta a hallgatóság jegyeit, miközben kitűnt, hogy egy nőnek nem volt jegye. Führer vádlott kijelente, hogy ez a nő felesége és hogy őt bizalmi egyénnek választja. Ennek folytán az elnök megengedte, hogy a nő a teremben maradjon. Az izgató czikkek felolvasása közben komikus epizód fordult elő. Ugyanis Lamezan gróf maga olvasott fel egy czikket, melyben róla, minta félbolond Lamezan«-ról volt szó. Lamezan e sorok felolvasásánál a hallgatóság felé fordulva e szavakat mondá : »Bocsánatot kérek«, mi általános derültséget keltett. Az elnök egyebek közt a londoni Freiheitból olvasott fel egyes helyeket. Egy czikke, melynek czíme : »A reichsrath ismét együtt van, a következőket mondja: Az álló hadsereg csak azért létezik, hogy vezényszóra lelőjje a polgárokat. A vallás pedig azon ostobaság, melyet minden kormány védelmez. Egy másik czikk megemlékezik a munkások budapesti gyűléséről, melyet a rendőrség Vogelgruber izgató beszédei miatt feloszlatott. A czikk ezen eljárást „nyomorult”-nak czimezgeti. A nyomtatványok felolvasása után a tárgyalás félbeszakittatik. Félórai szünet után folytattatik a lázító nyomtatványok felolvasása a Freiheit azon számaival, melyekre a vádlevél hivatkozik. Egyik czikk »Társak« felírással a munkásképzőkörökről szól, egy másik a vörös forradalmat proklamálja, egy harmadik a rendőrségnek azt veti szemére, hogy a postán érkező leveleket konfiskálja. Ezután a szakértők véleményt mondanak ama levelezésről, mely a tárgyalási teremben elkoboztatott. Leutgeb nem mondhatja határozottan, hogy Peukert írta e leveleket, míg Sobokovics szakértő határozottan Peukert kezelrására vall. Dr. Mittler védő indítványozza, hogy Schwab és Maier orvosok idéztessenek be, mivel Engel és Winter vádlottak azt állították, hogy betegek voltak és ezért tettek helytelen vallomást. Közgazdasági táviratok. Szabadka, márcz. 15. (O. E.) Zichy Jenő gróf és Jágócsy Péterffy kormánybiztos ma Szabadkára érkeztek, a vasútnál a polgármester, a főkapitány és az iparosság által fogadtattak. Ezután a városházán nagy részvétel mellett az elsőfokú ipariskolát szervezték. — Zichy gr. és Péterffy délután Zentára utaztak. — Zomborban tegnap szerveztek elsőfokú ipariskolát (Ered. sürg.) Odessza, márcz. 15. A Pol. Korr. jelentése. A folyó év május havában hír szerint orosz szállítókból álló társaság fog Bulgáriába és Szerbiába utazni. A társaság ezen utazásának az a célja, hogy tanulmányozza azt a kérdést, vájjon az orosz gyártmányoknak mily mértékben lehetne ezen országokban tért hódítani. Egyidejűleg egy szláv dunagőzhajózási társaság alapítása is terveztetik. Madrid, márcz. 15. Minthogy a Németországgal kötött kereskedelmi szerződésre vonatkozólag folytatott tárgyalások eddigelé még eredményre nem vezettek és a szerződés ideiglenesen meghosszabbított tartama ma lejár, a vitás főpontokra nézve Berlin és Madrid között táviratok változnak. Páris, márcz. 15. A hírlapok azt jegyzik meg, hogy a hivatalos lapban megjelent ama rendelet, mely a kormányt felhatalmazza, hogy a függő adósságok konzolidálásának biztosítására 1200 milliónyi 3°/0-os törleszthető járadékot a nyilvános adósságok könyvébe bevezethessen, csakis az 1882. évi költségvetési törvény végrehajtása folytán bocsáttatott ki. az A bécsi értéktőzsdéről. (Ered. sürg.) Bécs, márcz. 15. A mai estitőzsde szilárd hangulatban folyt le. Árfolyamok 118 órakor: Osztrák hitelrészvény 311.80. Magy. hitelrészvény 312.50. Angloosztrák bank 116.50. Uniobank 117.50. Bécsi bankegyesület 113.25. Magyar leszámítoló bank —, Osztrák államvasut 341.—. Déli vasút 142.50. Károly Lajos vasút 308 70. Elbevölgyi vasút 227.75. Bécsi tramway 227.60. Dunagőzhajózási részv. 604.— . Magyar 6°/0-os aranyjáradék —.—. Magyar 4°/0-os aranyjáradék 88.60—. Magyar 5°/0-os papirjáradék 86.80. Májusi osztrák járadék 78.25—. Német birodalmi márka 58.521/s. 20 frankos ar. —.—. Alpesi részv. —.—. Kassa-oderbergi v. r. —.—. Bécs, márcz. 15. (Osztr. értékek zárlata.) Osztr. hitelrészvény 311.60. Déli vasutrészvény 143.60. 4°/c-08 aranyjáradék 97.80. Londoni váltóár 119.75. Károly Lajos vasutrészv. 309.25. 1864. sorsjegy 167.50. 4’2°/0 ezüstjáradék 78.50. 1860. sorsjegy 131.40. Török sorsjegy 26.30. Angol-osztrák bankrészvény 116.50. Osztrák államv.-részvény 341.10. 20 frankos 9.49—. 4'2°/o papirjáradék 78.22. Osztr. hitelsorsjegy 170.50. Osztrák-magyar bankrészv. 832.1. Cs. kir. arany (vert) 5.62. Német bankváltók 58.50. Szilárd. Bécs, márcz. 15. (Magy. érték zárlata.) Magyar földteherm. kötv. 98.80. — Erdélyi földteherment. kötv. 97.50. 51/t°/6-os magy. földh. int. zálogl. 102.— . Erdélyi vasut-részv. 164.—. — 1876. m. k. v. áll. els. kötv. 95.50. — Magy. nyer. k. sorsjegy. 116.—. — Szőlődézsmaválts. kötv. 98.25. — 6°/6-os aranyjáradék 120.15. — Tiszai és szeg. köles. sorsjegy 109.80. — 4°/o-os aranyjáradék 88.62. — M. orsz. bankrészvény —... — Magyar vasúti kölcsön 135.75. — Magy. hitelb.-részvény 312.50. —Alföldi vasut-részvény 170.50. — Magy. északkel. vasut-részv. 163.50. — 1869. m. kel. v. áll. els. kötv. 91.30. Tiszav. vasut-részvény 248.—. — M. resz. és váltób. részvény 94.— . — Kassa-oderbergi vas. részv. 145.25. — 5°/0-os papirjáradék 86.80. — M. jelzálog hitelb. rész. —.—. — Adria m. teng. gőzh. részv. —.—. (Ered. sürg.) Bécs, márcz. 15. Az esti magánforgalom salárd irányzattal folyt le. Kilencz órai zárlat: Osztrák hitelrészvény 311.90. A bécsi gabonatőzsdéről. (Ered. sürg.) Bécs, márcz. 15. A mai nappal kezdődött meg a tavaszra kötött gabonaszállítás határnapja. Felmondatott 3500 mm. búza és 500 mm. rozs. Az üzlet szűk korlátok közt mozgott, mert a figyelem a felmondásokra irányult; a forgalom igen vontatott volt. Búza tavaszra 10.05 frton kelt, utóbb 10 frton adatott, s zárult 10.03—10.05 frton. Búza őszre 10.35 frton, tengeri május—júniusra 6.83 frton, tengeri július—aug.-ra 6.95 frton, zab tavaszra 7.04 frton vásároltatott. Jegyeztetett: Búza tavaszra 10.02— 10.07, búza május—júniusra 10.15—10.20, búza őszre 10.55—10.év, magyar rozs 7.65—8.—, rozs tavaszra 7.52—7.57—, rozs őszre 7.95—8. —, tengeri kész áru 6.80—6.95, tengeri május—júniusra 6.82—6.85, tengeri jul.—aug.-ra 6.93—6.97, merkantilzab ára 6.80—6.90, zab tavaszra 7.------7.05, zab őszre 6.95—7.—. Külföldi árutőzsdék zárlatárfolyamai.*) — Márcz. 15-én. — *) Gabona-szállitási dij vagyon-rakományokban 100 kilokint értendő. Beviteli vám Németországba 100 kilo búzáért, rozsért és zabért 1 márka, lisztért 2% márka. Beviteli vám Svájczba 100 kilo gabonáért 0’30 frank, lisztért 1 frank. Átszámítási árfolyam a német piaczokra 100 márka vista 58 frt 60 kr. — Párisra 100 frank vista 47 frt 45 kr. i I '■£ S? IbiT ^ Äfl !űOO • 'S 05 CJ c "5 ° I 33ÍI -d w « ^ -g Berlin. BUia ápril—májusra................ 183.25 I 10.72 1+0.01 » szept.—októberre............. 193.50 ; 11.82 +0.03 BOSS ápril—májusra................ 136.75 8.— +0.01 » szept.—októberre........... 144.— 8.42 —0.03 Zab ápril—májusra................ 122.75 7.18 —0.— » május—júniusra............. 123.25 7.21 — 0.— 01—] ápril—májusra................ 79.— | 48.21 +0.06 » szept.—októberre .... 62.50 i 36.56 —0.06 Siess ápril—májusra................ 53.80 3 .47 —0.— » augusztus—szept.-re . . . 56.10 |1 32.82 —0.— Szállítási díj: Budapestről .... —.— || —.— | —0.— Búza, zab, olaj, szesz csendes, rozs szilárd. Külföldi értéktőzsdék zárlatárfolyamai.**) — Márcz. 15-én. — A fenltebbi árfolyamok az Illat- tőizsda hamovaltásot aszerint **) A fentebbi árfolyamok az illető tőzsde helyi szokása szerint medióra, ultiméra vagy készpénzben értendők s e szerint a bpesti egyenérték is akképen szól. A készpénz-árfolyamok K-val, a media-árfolyamok M-mel, az ultimo-árfolyamok U-val vannak megjelölve. Magától értetődik, hogy aenti átszámításokhoz még a tranzakczió-költségek, továbbá prolongáczió és ultimó-árfolyamokhoz azonkívül még a mindenkori budapesti prolongáczió-tételek is számításba teendők. Berlin, márcz. 15. (A tőzsdéről.) Meglehetős szilárd irányzat mellett a newyorki londoni váltóár eleinte tartózkodó hangulatot keltett, azonban az irányzat fedezeti vásárlások következtében csakhamar megszilárdult. Párisi hirek folytán játékpapírok árfolyamai kevéssé gyengültek. Bánya- és külföldi értékek keresettek. Pénz bőven. — Utótőzsde : Déli vasúti részvény 246.50. Orosz bankjegyek —.—. Hitelrészv. 547.50. Osztrák államv. részvény 586.—. Károly Lajos vasp. részv. 132.—. Pária, márcz. 15. (Zárlat.) 3°/0-os franczia járad. 81.72. Osztr. államv. részv. 722.—. Osztr. földh. részv. —. 6°/6-os magyar aranyjárad. —. — Magy. vasuti kölcsön —. — Unicbank-részv. —.------5°/6-os magyar papirjárad. —.—. — Magy. országos b. részv. 752.—. — 5%/0-os franczia járadék 115.42. — Déli vasúti részv. 308.—. — Franczia törleszthető járadék 82.30. — 4%-os osztr. aranyj. —.—. — Magy. jelz. hitelb. részv. —.—. — 4%-os magy. aranyjárad. 75.50. — Magy. resz. és váltób. részv. —.—. Lanyha, Siondon, márcz. 15. Consol 102.*/,. Frankfurt, márcz. 15. (Esti t.) 42% papir-járadék —.—. — 4,2%/o ezüst-járadék — .—. — 4°/o magy.ar.-járadék —.—.— Osztr. hitel-részvény 272.56. —Osztr. államv. részv. 291.87. — Déli vasút részvény 121 25. — Magyar-Gácsor sz. vas.-részv. — .—. — Bécsi váltóár —.—. — M. resz. és váltób. részv. —.—. — 4% osztr. ar.-járadék —.—. — M. országos b.-részvény —.—. — 5°/o osztr. papir-járadék —.—. — 5% m. papir-járadék —.—. — Osztr.-magy. bank-részv. .—. Károly Lajos vasut-részv. 263.50. — Erzs. nyug. vasutrészvény —. — . — Tiszav. elss. kötv. —.— — 4,/,% földhitelzáloglevél —.—. — Magy. hitelrészvény. —.—. — Magy. jelzál. hitelb.-részv. —.—. Gyenge. wTi,TiTr ir' 'iwyiii imw § IS? Sgii h i ta SiJ . ° II?, “ = 5-_ H % a 3 $ Páris. “3 H« M a. Bull folyó háza............................ 25.40 12.05 +0.03 » áprilisra................................ 25.75 12.22 -0.01 » május—júniusra.................. 26.50 12.57 —0.02 » májusról 4 hóra................... 27.25 12.91 +0.04 L 1 8 21 9 márkás folyó hóra . . . 57.60 17.19 —0.— » áprilisra...............................j 58.— ! 17.31 —0.01 » május—júniusra.................. 58.80 17.55 —0.02 » májustól 4 hóra.................. 59.40 17.73 +0.03 01a] folyó hóra........................... 105.30 149.97 —0.01 » áprilisra...................... 106.50 50.53 +0.18 » májustól 4 hónapra. ... 101. 47.92 +0.18 » a 4 utolsó hóra..................... 83.— 89.38 +0.18 8iesi folyó hóra ........ 54.75 28.87 —0.04 » áprilisra............................... 54.50 28.74 +0.09 » májustól 4 hónapra. . . . 53.75 28.33 —0.03 » a 4 utolsó hóra...................... 52.75 | 27.81 —0.03 Szállítási díj: Budapestről. . . .|| 8.27 || 8.93 || — 0.— Búza tartva, liszt, olaj, szesz szilárd. Időj.:1 eső. Stettin. B 01 aj ápril—májusra.................. 187.— 10.94 |—0.— » május—júniusra...............| 188.50 11.03 —0.— » június—júliusra................. 190.50 11.15 —0.— BOSS ápril—májusra..................... 133.— 7.78 —0.— * május—júniusra............. 135.— 7.90 —0.— » június—júliusra.................| 138.— 8.08 +0.06 01a] ápril—májusra...................... 77.— 45.04 —0.— » szeptember—októberre. . 63.— 36.85 +0.29 Siess helyben..................................... 52.80 30.88 —0.— » márcziusra............................. 52.80 ; 80.88 —0.— » ápril—májusra.................... 53.40 31.23 +0.08 » június—júliusra................I 54.60 31.94 —0.06 Bepcze ápril—májusra.................. 305. — 17.84 - 0. — » szept..—októberre.................. 284.— 16.62 +0.08 Szállítási díj: Budapestről .... 4.81 2.81 —0.— Köln, Busa májusra............................. 19.50 11.42 1—0.— » júliusra................................ 19.80 11.58 —0.— BOSS májusra............................. 14.20 8.31 — 0.— » júliusra................................ 14.50 1 8.48 1—0.— 01a] helyben. . . . .................... 39.20 j 22.93 1+0.12 » májusra................. 39.20 22.93 +0.08 Szállítási dl] : Budapestről .... 5.95 8.47 i—0.— összehasonlításul s Berlin Frankfurt a* egyidejű bpesti zárlatárfolyam Értékpapír «S ~ | g árfo- .£&£ árfo- | , , l-í pénz ára |solyam 8»| ■«£ _ Magyar értékek. ,•/•-OS arany jár...........TJ 75 60 89.18 —88.55 88.95 '•/•-os arany jár.............U 102.50 120.16 102.50 120.25 120.20 120.40 ’»Pír járadék...............U 74— 86.98 74.06 87.05 86.80 87.10 feteti val. els. I. kib.. .K —.— —.— —__ 91.50 W/*földh. int. zál. lev.K ——.— 79.87 93.45 94*.— 94.25 hitelbank részv...........U —.— —___ _ __ 353 3*4._ [»eszám. bank részv... .11 —94.50 95.— stassa-oderb.vasus.......K 61.70 144.41 —.— —145 — 1461— Magyar-galicz. vasút.. K —158.62 161 04 161.50 162.50 Osztrák értékek. Arany járadék.............ti 88.10 97.50 83.25 97.67 97.60 97.85 5»/«-68 papír-járadék.. .XJ —-------- 79.18 92.91 92.75 93.25 Ezüstjáradék...............XJ 66.90 78.59 66.87 76.43 78.50 78.75 Papír-járadék..............XJ 66.70 78.44 66.50 78.06 78.30 78.50 Osztr.-m. bankrészv---K —708.— 828 86! 830.— 832.— Osztr. hitelrészv...........XJ 546.— 311.27 273.62 312.60 311.70 318.— Osztr. államvasp. részv.XJ 585.— 342.08 291.76 341.89 341.— 341.50 Galicziai vaspálya........XJ 132.— 808.62 262.75 307.96 —.— — Déli vasp. részv............XJ 846.— 142.66 122.87 142.66 143.50 144.50 Váltó Bécsre.................. 170.70 58.54 170.60 58.59 —.— —.— Orosz papírpénz............ 203.90 110.28 — Átszámítási árfolyam IOO.márka 58 frt 50 kr. Fővárosi mulatságok. Nemzeti szinház. Népszínház. Márczius 16-án. Márczius 16-án , új betanulással először: VERESSNÉ MOLNÁR ERZSI Lucretia Borgia asszony, a székesférv.u-i szin-Tragédia 3 felvonásban. Irta ház tagja, mint vendég: Hugo Viktor. Fordította Szász A furcsa háború. Károly. Operette 3 felvonásban, egy Személyek: franczia vígjáték után Írták Donna Lucretia B. Jászay M. Zell és Genée, fordította Eva Don Alfonso Bercsényi Lajos és Fái J. Béla. Zenéjét Gennaro Nagy I. szerzette Strauss János. Gubetta Egressy Személyek: Mafflo Orsini Hetényi Artemisia Malesina Jeppo Liveretto Gyenes herczegnő Linczné J. A. Apotolo Gazella Mihályt! Violetta Hegyi A. Ascanio Petrucci Körösmezei Umberto Sinola Kápolnai Oloferno V. Horváth Riccardo Durazzo Füredi Rustighello Pintér Carlo Spinzi Komáromi J. Astolfo Faludi Fortunato Franchetti Hatvani Negroni hgnö Békessy I. Van Scheelen Andorfi —■ Groot Baltazár Solymosi Kezdete 7 órakor. Elza Veressné Molnár E. — Biffi Karikás Holnap, szombaton. Gissi Kovács I. VILTNÉ assz., csász. kir Marchese Filippi Kassai udvari és kamara-énekesnő Pamfilio Szabó vendégjátékául. Kezdete 7 órakor. HUNYADI LÁSZLÓ. Holnap, szombaton. — A falu roszsza. Folytatás a mellékleten. Igyikt tér. (Az e rovatban közlötteknek sem tartalma, sem alakjáért a szerkesztőség nem felelős.) Útmutató a magyar és közös közlekedési vállalatok hivatalos menetrendköönyve. Magyarország, Középeurópa és a magyarországi körutak térképeivel márczius-stpril havi füzet ára 50 kr, postaküldéssel 55 kr, megjelent és kapható KILIÁN FRIGYES, m. k. egyet, könyvkereskedésében, Budapesten, váczi Utcza 28. sz. 49.