Pesti Napló, 1883. március (34. évfolyam, 59-88. szám)

1883-03-16 / 74. szám

nult, mintha vezénypálotájával nem is kicsiny énekkarát, hanem egy ármádiát vezetett volna. A nyolcz karének között a felette gazdag magyar nép­dal irodalmat két jelentéktelen dal képviselte; a többi szám Handl (Gallus) Jakab, Haydn, Arcad­élt, Brahms és Schumann szerzeményeiből került ki. A magánének előadások közül Takács Mihály éneke tűnt ki, bariton hangja még igen érdes, de tömör és fejleszthető. Volt néhány zongora-előadás is. Ezek közül Pásztory Gizella asszony játéka emelkedett a legmagasabb színvonalra; szépen játszik Thomán István is, de billentése feltűnően éles. A Liszt gon­dos, mindenre kiterjedő figyelme által vezetett érde­kes estély előkelő vendégei között láttuk Trefort mi­nisztert és Kárffy miniszteri tanácsost is.­­ A népszínházban holnap, pénteken »A fur­csa háború« kerül színre, és pedig Elza szerepében Veressné Molnár Erzsi asszony vendéggel, a­kit a vidék egyik legjobb énekesnőjének tartanak.­­ A budapesti zenekedvelők egylete a nagyhé­ten, f. évi márczius 21-én (szerdán) délután 5 órakor a belvárosi plébánia templomban D­v­o­r­á­k Antal »Stabat mater« czímű oratóriumát adja elő a tem­plom-alap javára. Ezen előadásra az egyleti tagok jegyeiket tagsági jegyük felmutatása mellett Stein­­hausz István egyleti pénztárnoknál (V. József-tér 12. sz.) vehetik át. Nem tagok belépti jegyet —­­ írtjá­val — a most nevezett egyleti pénztárnoknál és Rózsavölgyi és társa zeneműkereskedésében kap­hatnak. — Hangverseny: Pestmegye központi tisztikara által a laczházai tűzkárosultak javára Pestmegye háza dísztermében márczius hó 17-én hangverseny tarta­­tik. Műsora: Prolog Dalmady Győzőtől, felolvassa a szerző. 1. Harcz a viz s tűz ellen, rajz Laczháza tör­ténetéből, irta s felolvassa K. Tóth Kálmán. 2. He­gedű solo, előadja Máthé István úr, zongorán kiséri Gosztonyi Béla úr. 3. Anna: Bellini a Puritánok czimü dalművéből, énekl Lossonczy Antalné sz. Ku­­luncsics Anna úrnő, zongorán kiséri Fehérváry Mária kisasszony. 4. Magyar dalok: czimbalmon játszsza Gömöry Oszkárné sz. Szentmiklóssy Margit úrnő. 5. Költemény: szavalja Vámossy Ilona kisasz­­szony. 6. a) Fonódal Wagner »Repülő hollandi« czimű dalművéből, Liszt átirata, b) Rhapsodia (6.) Liszt, zongorán előadja Rudnay Ilona kisasszony. 7. Magyar dalok: énekli Lossonczy Antalné sz. Ku­­luncsics Anna úrnő. 8. Trio: zongora, hegedű és gordonka. Kezdete 7 órakor. A Bösendorfer-féle hangverseny-zongorát Chmel J. és fia udvari szállító urak szívességből engedték át; a pedál-czimbalom pedig Sekunda V. J. ur gyárából való. Helyárak: Körszék 3 frt, Számzott szék 2 frt. Bemenet 1 frt. Jegyek kaphatók: Megyeház, jegyzői hivatalban s este a pénztárnál. A hangverseny végeztével Kovász­nál Kovács Gizella és Simó Juliska k. a. által ugyan­csak a laczházai tűzkárosultak javára felajánlott üveg- és porczellán-tárgyak fognak kisorsoltatok Egy sors­jegy ára 20 kr. Jegyek kaphatók este a pénztárnál. A közönség köréből.*) A Királyhágón tulról, márcz. 10. T. szerk. ur! A Magyar Föld a következőket írja: »Erdély­ben azonban minden szeszes italra nézve a korcsmál­­tatási jog Szent-Mihály napjától karácsonyig egye­dül az úrbéreseket illeti; ez idő alatt azon helysé­gekben, melyekben úrbéresek is laknak, mások csak az utasok ellátására szánt vendéglőkben gyakorolhat­ják e jogot.« Azon állítás, hogy Erdélyben Sz.-Mihály-nap­­tól karácsonyig a korcsmáltatási jog e­g­y­e­d­ü­l a volt úrbéreseket illeti, a tényleges állapotnak és jo­gos gyakorlatnak nem felel meg, mert a dolog úgy áll, hogy Erdélyben mindazon községekben, hol úr­béresek is voltak, a regáre­ jogosult birtokosok az ital­­árulási jogot egész éven át gyakorolták és gyakorol­ják mai napig is, azzal a megszorítással, hogy Sz.­­Mihály-naptól újévig és nem karácsonyig, mint az idézett sorok állítják — a volt úrbéreseknek is joguk volt és van a regále­ jogosult birtokossággal együtt közösen gyakorolni az italméretést. Az italméretési jog ilyetén használata oly álta­lános, hogy az újabb időben a regále használatának rendezése és arányosítása eseteiben történt bírói eljá­rásoknál is mindig figyelembe vétetett, és a rendezés ily értelemben vitetett keresztül. Ha van valahol et­től eltérő eset, az csak mint különös egyességen ala­pult kiváltságos és kivételes eset tekintendő és igy teljességgel nem egyezik meg sem a fennálló törvé­nyekkel, sem a gyakorlattal czikkíró azon állítása, hogy Erdélyben Sz.­Mihály-naptól karácsonyig egye­dül a volt úrbéreseket illetné a korcsmai regále-jog használata, hanem úgy áll a jogos, a tényleges álla­pot, hogy Sz.­Mihálynaptól újévig — és nem kará­csonyig — az italmérési jog Erdélyben a jogos birto­kosság és volt úrbéresekkel együtt közösen gyako­­roltatik. Minthogy az idézett czikk egyébiránt »a be­szerzett adatok gondos mérlegelését« hangsúlyozza, és ezt igen helyesen teszi: kötelességnek tartom az idézett téves állítás szemmel tartására az érdekeltek figyelmét felhívni, s reá­mutatni a tényleges gyakor­latra azért, hogy egy perc­ig se szerepeljen észrevét­lenül a fenti téves állítás a regále megváltására gyűjtött adatok mérlegében. Több érdekelt megbízásából B­o­d­a Károly: A Pesti Napló táviratai. A Duna-konferenczia. (Ered. sürg.) London, márcz. 15. A Duna bizottság első ülésének jegyzőkönyve a következőképen hangzik: Granwille lord abbeli reményének ad kifejezést, hogy Romá­nia a többi hatalmakkal teljesen egyenlő jog­gal bocsáttatik a konferencziára. Ez annyival inkább óhajtandó volna, mert Románia már eddig is képviselve van az európai Duna­­bizottságban és az indítványozott vegyes bi­zottságban szintén ott lesz a képviselője. Münster gróf ellenzi Románia egyenjogú meghívását. Németország meghatalmazottja szívesen elismeri azt, hogy a függőben levő kérdés Romániára nagy fontossággal bír, de mindamellett abban a nézetben van, hogy a konferencziának meg kellene őriznie európai jellegét, mi Romániának az egyenjogúsítás alapján való meghívásával ellentétben áll. Ha az egyes szavazat elvét fentartva, Romániá­nak egy szavazat adatnék, akkor oly helyzet teremtetnék, mely egyáltalában nem kívána­tos, olyan helyzetet ugyanis, mely Romániá­nak alkalmat nyújtana arra, hogy til­takozása által a konferenczia határozatát meg­ osztrák ügyek. Bécs, márcz. 15. A képviselőház ülése. (Folyta­tás az esti lapunkban közlöttekhez.) Következik a prágai cseh egyetem orvosi osztálya részére szüksé­ges póthitelről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Rechbauer a gráczi egyetem újjáépíté­sének szükségére utal, és azt kérdi, hogyan van az, hogy Stájerországnak hozzá kell járulnia azokhoz a költségekhez, melyekbe a prágai egyetem második osztályának fölállítása kerül ? Az előadó rövid válasza után a ház a tör­vényjavaslatot elfogadta és a költségvetés megfelelő­­leg módosíttatott. Ezután a ház a költségvetés tárgyalását foly­tatta. Tausche azt óhajtja, hogy a tanintézetek­ben a gazdasági tudományokra nagyobb gond for­­díttassék." Ruf kívánatosnak tartja, hogy a kisbirtoko­sok tetemes segélyezésben részesüljenek. Erre a 2. és a 3. czím (Tanintézetek, földmive­lés.) elfogadtattak. Roser az Óriás-hegység beerdősítését óhajtja Fürnkranz azt indítványozza,hogy 100.000 frtnyi állami díj tűzessék ki a filloxerairtószer fölta­­lálója számára és a törvényes intézkedések megtéte­lét kívánja. A földművelési miniszter sikeres ered­ményt vár az ezen ügyben összehívott értekezlettől. Fürnkranz határozati javaslatát nem ajánlhatja, mert tudományosan nincs megállapítva, váljon az indítvá­nyozott szerek csakugyan hatásosak-e. A kormány megfigyeléseket fog eszközöltetni, kísérleteket teeni és mindent el fog követni, hogy a filloxéra terjedését megakadályozza. (Tetszés.) Y­­­t e­z i­­­s panaszkodik, hogy Isztriában oly vándortanítók vannak alkalmazva, a­kik csak az olasz nyelvet beszélik. Erre a »földművelés« czime elfogadtatván, a ház az »ellenőrző közegek« czimének tárgyalását kezdte meg. Giovanelli Kopp tegnapi állításait c­á­folja, bizonyítván, hogy Tirolban valamennyi auto­­nóm hatóság kiváló gondot fordít az erdőségekre. Süss Ede nem kételkedik a tiroli tartományi bizottság szándékainak és az előírt szabályzatoknak jóságában, de igenis kételyei vannak a kivitel jo­ga iránt. Kopp Giovanelli ellen fordul és azt mondja, h­ogy valószínűleg ama jó hatást akarják ellensú­lyozni, melyet a balpártnak a tiroli árvízkárosultak segélyezésének kérdésében tanúsított magatartá­sa tett. Erre a negyedik czim elfogadtatott. A »bányahatóságok« czimének tárgyalásánál Müller a Csehország éjszak-nyugati részében uralkodó állapotokra utal és a bányatörvény időszerű átvizsgálását kívánja. W­o­l­f­r­u­m kijelenti, hogy előtte szóló pa­naszkodása indokolatlan. A bányatörvény reformálá­sát ő is kívánatosnak tartja, de nem úgy, a­mint azt előtte szóló óhajtja, hanem csak közgazdasági szem­pontból. Ezután a földművelési minisztérium költség­­vetésének valamennyi czíme változatlanul elfogadta­tott, mire a ház az igazságügyminisztérium költség­­vetésének tárgyalását kezdte meg. A »központi igazgatás« czimének tárgyalásá­nál Roser az ártatlanul elítélteknek adandó kár­pótlást taglalja és sajnálkozik, hogy az ifjú bűntet­tesek számára még nem állíttattak fel javító inté­zetek.­­ a s­a t­y a napidíjasok állásának szabályo­zását sürgeti. Ezután több panaszt említ föl, külö­nösen nyelvi kérdésekre vonatkozólag. A ma este tartandó ülésben a vezérszónokok fognak beszélni. Bécs, márcz. 15. A költségvetési bizottságnak a képviselőház ülése előtt tartott ülésében a k­ö­z­­oktatási miniszter Rusz kérdésére kijelen­tette, hogy azoknak, kik a közegészségügyi szolgálat­nál alkalmazást óhajtanak nyerni, a tiszti orvosi vizs­gáknál — melyek államvizsgák — be kellene bizo­­nyítaniok, hogy a német nyelvet leírják. Azon vizs­gákra vonatkozólag, melyeket az orvosi tan hallgatói az egyetemen tesznek, ahhoz hasonló követelés nem vétetett kilátásba; ily követelés egyébiránt az 1882. február 28-ki egyetemi törvényben mivel sincs in­­dokolva. Bécs, márcz. 15. A képviselőház esti ülése, J a q­u e­s, ki mint vezérszónok beszél a »központi igazgatás« czíme ellen, kifejti pártja kívánságait tör­vényhozási tekintetben, valamint a bü­ntető törvényre, egy rendőr­törvényre, új polgári perrendtartásra és új katonai büntető törvénykönyvre vonatkozólag. Azután az igazságügyi szolgálatot bírálgatja, a hiva­talos lapok hangjára nézve hoz fel panaszokat, az elkobzásokról és az ennél állítólag követett egyenlőtlen eljárásról szól, a szlovén és sziléziai nyelvügyi rendeletet fejtegeti és azt találja, hogy ab­ban a bírói hatalom sértetik meg; az iskolai törvény­­javaslat 48. szakaszában törvénysértést lát; szemre­hányást tesz, hogy a kormány az átalános jogi és köz­gazdasági rend felforgatását hallgatagon szemléli s végül, midőn elnök felszólítja, hogy a tárgynál maradjon, kijelenti, hogy a nemzetiségi ellentétek fo­kozása miatt a költségvetés ellen szavaz, D­u­b s­zc­y a költségvetés mellett szólva, a letéti hivataloknál letéteményezett 225 millió után járó díjak leszállítását és a letétek kezelésének meg­változtatását kívánja. Y­o 8 n­­­a­k kijelenti, hogy azon állítása, hogy a Slovenski Narod a kormány által sugalmaztatik, valótlan. Lienbacher szakelőadó Roser és Jaques ellen fordul. Utóbbi valamennyi miniszter tetteiért az igazságügyminisztert vonja felelősségre. Ha Ja­ques igazságügyminiszter lenne — mondja szónok — valamennyi minisztertársa tárczáját konfiskálná. Szó­nok ezután a hírlapok elárusítási jogának megvoná­sát indokolja és kijelenti, hogy kívánatos volna, hogy a pártok a hírlapirodalom túlkapásainak meg­akadályozására egyesüljenek. Majd a bírói kar füg­getlenségét és jellemszilárdságát védelmezi. Az ál­lamügyésznek azonban — mondja szónok — állam­közegnek kell lennie. Ezután szónok a nyelvügyi rendeleteket fejte­geti. Az állam alaptörvényeinek 19. fejezete —mond­ja többek közt — oly világos, hogy nyelvügyi tör­vényre nincs szükség. Váljon valamely nyelv az or­szágban szokásos-e, az csupán tény konstatálása s ezt bizonnyal a kormány is kimondhatja. De olyne­­mű rendelet megbirálására azonban a biróságoknak joguk van. A rendelet azonban egy nyelvet nem álla­píthat meg. A társadalmi térre — mondja szónok — nem akarja Jaquesot követni, mert senki sem fogja azt hinni, hogy a jobbpárt Bakunin elveit vallja. Erre az 1. és a 2. czim elfogadtatnak. A 3. czimnél (az osztrák tartományok igazság­szolgáltatása) Wurmbrand az országban divó nyelv fogalmát fejti ki a tájszólás ellenében. Az állam alaptörvényeinek 19. fejezete — úgymond szónok — végrehajtási törvényt igényel. Stourzh az ausztriai birák kívánságait so­rolja föl. (Ered. sürg.) Bécs, márcz. 15. A Pol. Korr. je­lentése: Milán király szárnysegéde, Catargiu ezredes, tegnapelőtt igen fontos megbízatás­ban ide érkezett. Fiume, márcz. 15. (D. É.) A Pester Lloyd teg­napi számában Szapáry Géza gr. kormányzó lemon­dására vonatkozólag közlött hír, biztos forrásból vett értesítés szerint csak annyiban bir alappal, a­mennyi­ben a kormányzó családi körülményei következtében lemondási szándékát a kormányelnökkel szemben nyilvánította ugyan, de lemondást nem nyújtott be és ezt mindaddig tenni nem szándékozik, míg a kor­mány utóda iránt megállapodásra nem jut. Szófia, márcz. 15. A szófiai metropolita letétele alkalmából a kabinet még annak idején beadta le­mondását. A fejedelem a lemondást elfogadta és Soboleff tábornokot bízta meg az uj kabinet megala­kításával. (Ered. sürg.) Prága, márcz. 15. A cseh lapok melyek nemrég Gorcsakoff haláláról pánszláv-orosz szempontból nyilatkoztak, ma a Schönerer eset alkal­mából erősen megtámadják a németeket. A német nemzetiségi programm — úgymond a Politik — fenyegeti az európai békét, a német és az olasz irre­denta Ausztria becsületét, mint nyálbőrt dobják a piaczra. A Narodny Listi azt mondja, hogy minden­ki, aki német államnyelvet akar, aki nem óhajtja a német c­entralisztikus rendszer bukását és a szláv­­ságnak Ausztriában való felvirágozását: a porosz király malmára hajtja a vizet. A jövő iskolai év kez­detével négy cseh állami középiskola fog hir szerint felállíttatni. E czélra több mint 30,000 frtnyi hitel fog kéretni. (Ered. sürg.) Bukarest, márcz. 15. A királyi pár utazásának nincs semmi politikai jelentősége. Károly király megrongált egészségének helyreállítása végett Budapesten és Gráczon át Genuába utazik, talán még jobban délre is, de csak orvosa kiséri, miniszterei közül senki. A király hat hónap múlva ismét visszatér. (Ered. sürg.) London, márcz. 15. Az egész sajtó feltétlenül helyesli Gladstone határozott kijelentését, hogy Parnell birtok­bilijét nem támogatja. A Times azt írja, hogy Parnell és barátai most diszkreditálva vannak. Gladstone helyesen járt el és bátorságot mu­tatott akkor, mikor Parnell javaslatát feltétlenül visszautasította. Hasonló módon írnak a többi lapok is. A parnellisták természetesen mindenekelőtt fel­használják e vereséget arra, hogy Amerikától kö­nyörögjenek segélyadományokat. Parnell maga leg­közelebb Amerikába megy, s párthívei újult obstruk­­c­ióval fenyegetőznek az alsó­házban. Az amerikai lapok Egan megérkezése alkalmából kijelentik, hogy ne várja azt, hogy elhigyjék neki, hogy a liga pénzét törvényes módon használta fel. Világosan ki kell mutatni azt, hogy a pénz hová fordittatott. (Ered. sürg.) Konstantinápoly, márcz. 15. A Pol. Korr. jelentése : Most már nem kételkednek abban, hogy a Libanonban betöltendő kormányzói állomás kérdése tárgyában egyetértés jön létre. A porta vég­legesen lemondott Ruszem jelöltségéről. Török rész­ről Nassa effendit szeretnék látni ezen a helyen, mind a mellett legvalószínűbb, hogy Nasri bej fogja az állomást elnyerni. (Ered. sürg.) Bécs, márcz. 15. A Pol. Korr. egyik pétervári jelentése hangsúlyozza, hogy a Bal­kán félszigeten fekvő f kis államoknak, mielőtt a porta által sürgetett terheket rájuk rótták volna, időt kel­lene engedni politikai és nemzetgazdasági reorgani­­zácziójuk keresztülvitelére. A jelentés ez utóbbi kér­dés gyors megoldását nem igen találja valószínűnek. (Ered. sürg.) Pétervár, márcz. 15. Gorcsakoff halála folytán a birodalmi kanczellári czimmel való­színüleg Adlerberg grófot, az egykori­ főudvar­mestert fogják kitüntetni. Belgrád, márcz. 15. Persiani orosz követ vissza­érkezett és ma a külügyminiszterrel két óra hosszáig értekezett. Páris, márcz. 15. A felebbezési törvényszék ma az Union Générale ügyében befejezte a tárgyalást. Az ítéletet jövő hétfőn hirdetik ki. Fiume, márcz. 15. (O. K.) A »Prinz Heinrich« nevű német gőzös Fiuménak tartva, egy 3 árboczos olasz hajót talált elhagyatva és sülyedőfélben. A hajó neve »Dea« s kőszénnel volt terhelve, melyet Velen­­cze számára akart szállítani. A gőzös saját legénysé­gét a sülyedő hajóra küldve, azt délután szerencsésen a fiumei parthoz vonta. A hajó erélyes szivattyúzás mellett biztosan megmentetik. *) Ezen rovat, alatt közérdekkel összefüggő levelek díj­talanul közöltétnek, a felelősség a beküldőt illeti. A szerb akaszsza, Románia tehát csak mint meghí­vott, de nem mint konferenczia tag jelenhet meg. A többi meghatalmazottak egymásután kijelentik, hogy csatlakoznak Münster gróf javaslatához, azzal a hozzáadással, hogy óhaj­tották volna, ha Granwille lord véleményét pártolhatták volna. (Ered. sürg.) London, márcz. 15. A szerződésen kívül a londoni konferenczia még egy kötelező jegyzőkönyvet is elfogadott. E jegyzőkönyv a következő nyilatkozatot tar­talmazza : 1. Megegyezés történt arra nézve, hogy az európai bizottság ügynökei informác­iók szerezhetése végett a Kil­a-ágban és annak torkolatain szabadon hajózhatnak. 2. Egyhangúlag elhatározottnak tekin­tendő, hogy a vegyes bizottságba küldendő bulgáriai megbízott kinevezéséhez a magas porta megerősítése szükséges. 3. A Vaskaputól Brailáig terjedő folyam­­részre vonatkozó szabályzat 13., 14., 15., 16., 43. és 44. czikkeinek határozatait nem szabad olyképen értelmezni, mintha ezen szakaszok által a hatalmaknak a parti államokkal kö­tött szerződésein alapuló és hajóikra vonat­kozó konzuláris joghatóság az illető helyható­ságok javára korlátoztatott volna. A franczia események: Páris, márcz. 15. A kormány elhatározta, hogy vasárnap az esetleges tüntetők hatóságilag szólittas­­sanak fel és ha a csoportosulások tovább is tartaná­nak, minden résztvevő elfogandó. A bécsi szoczialista­ pör. (Folytatás esti lapunkhoz.) (Saját tud.) Bécs, márcz. 15. A nyilvánosság kizárása és az izgató nyomtatványok felolvasása előtt a teremőr megvizsgálta a hallgatóság jegyeit, mi­közben kitűnt, hogy egy nőnek nem volt jegye. Füh­rer vádlott kijelente, hogy ez a nő felesége és hogy őt bizalmi egyénnek választja. Ennek folytán az elnök megengedte, hogy a nő a teremben maradjon. Az izgató czikkek felolvasása közben komikus epizód fordult elő. Ugyanis Lamezan gróf maga ol­vasott fel egy czikket, melyben róla, mint­­a félbo­lond Lamezan«-ról volt szó. Lamezan e sorok felolva­sásánál a hallgatóság felé fordulva e szavakat mondá : »Bocsánatot kérek«, mi általános derültséget keltett. Az elnök egyebek közt a londoni Freiheitból olvasott fel egyes helyeket. Egy czikke, melynek czí­­me : »A reichsrath ismét együtt van­, a következőket mondja: Az álló hadsereg csak azért létezik, hogy ve­zényszóra lelőjje a polgárokat. A vallás pedig azon ostobaság, melyet minden kormány védelmez. Egy másik czikk megemlékezik a munkások budapesti gyűléséről, melyet a rendőrség Vogelgruber izgató beszédei miatt feloszlatott. A czikk ezen eljárást „nyomorult”-nak czimezgeti. A nyomtatványok fel­olvasása után a tárgyalás félbeszakittatik. Félórai szünet után folytattatik a lázító nyom­tatványok felolvasása a Freiheit azon számaival, me­lyekre a vádlevél hivatkozik. Egyik czikk »Társak« felírással a munkás­képzőkörökről szól, egy másik a vörös forradalmat proklamálja, egy harmadik a rend­őrségnek azt veti szemére, hogy a postán érkező leve­leket konfiskálja. Ezután a szakértők véleményt mondanak ama levelezésről, mely a tárgyalási teremben elkoboztatott. Leutgeb nem mondhatja határozottan, hogy Peukert írta e leveleket, míg Sob­okovics szakértő ha­tározottan Peukert kezelrására vall. Dr. Mittler védő indítványozza, hogy Schwab és Maier orvosok idéztessenek be, mivel Engel és Winter vádlottak azt állították, hogy betegek voltak és ezért tettek helytelen vallomást. Közgazdasági táviratok. Szabadka, márcz. 15. (O. E.) Zichy Jenő gróf és J­á­g­ó­c­s­y­ P­é­t­e­r­f­f­y kormánybiztos ma Szabad­kára érkeztek, a vasútnál a polgármester, a főkapi­tány és az iparosság által fogadtattak. Ezután a vá­rosházán nagy részvétel mellett az elsőfokú iparisko­lát szervezték. — Zichy gr. és Péterffy délután Zen­tára utaztak. — Zomborban tegnap szerveztek elsőfokú ipariskolát (Ered. sürg.) Odessza, márcz. 15. A Pol. Korr. jelentése. A folyó év május havában hír szerint orosz szállítókból álló társaság fog Bulgáriába és Szer­biába utazni. A társaság ezen utazásának az a c­élja, hogy tanulmányozza azt a kérdést, vájjon az orosz gyártmányoknak mily mértékben lehetne ezen orszá­gokban tért hódítani. Egyidejűleg egy szláv dunagőz­­hajózási társaság alapítása is terveztetik. Madrid, márcz. 15. Minthogy a Németország­gal kötött kereskedelmi szerződésre vonatkozólag folytatott tárgyalások eddigelé még eredményre nem vezettek és a szerződés ideiglenesen meghosszabbí­tott tartama ma lejár, a vitás főpontokra nézve Ber­lin és Madrid között táviratok változnak. Páris, márcz. 15. A hírlapok azt jegyzik meg, hogy a hivatalos lapban megjelent ama rendelet, mely a kormányt felhatalmazza, hogy a függő adós­ságok konzolidálásának biztosítására 1200 milliónyi 3°/0-os törleszthető járadékot a nyilvános adósságok könyvébe bevezethessen, csakis az 1882. évi költség­­vetési törvény végrehajtása folytán bocsáttatott ki. az A bécsi értéktőzsdéről. (Ered. sürg.) Bécs, márcz. 15. A mai esti­tőzsde szilárd hangulatban folyt le. Árfolyamok 118 órakor: Osztrák hitel­részvény 311.80. Magy. hitelrészvény 312.50. Anglo­­osztrák bank 116.50. Uniobank 117.50. Bécsi bank­egyesület 113.25. Magyar leszámítoló bank —, Osztrák államvasut 341.—. Déli vasút 142.50. Ká­­roly­ Lajos vasút 308 70. Elbevölgyi vasút 227.75. Bécsi tramway 227.60. Dunagőzhajózási részv. 604.— . Magyar 6°/0-os aranyjáradék —.—. Magyar 4°/0-os aranyjáradék 88.60—. Magyar 5°/0-os papirjáradék 86.80. Májusi osztrák járadék 78.25—. Német biro­dalmi márka 58.521/s. 20 frankos ar. —.—. Alpesi részv. —.—. Kassa-oderbergi v. r. —.—. Bécs, márcz. 15. (Osztr. értékek zárlata.) Osztr. hitel­­részvény 311.60. Déli vasutrészvény 143.60. 4°/c-08 aranyjára­­dék 97.80. Londoni váltóár 119.75. Károly­ Lajos vasutrészv. 309.25. 1864. sorsjegy 167.50. 4’2°/0 ezüstjáradék 78.50. 1860. sorsjegy 131.40. Török sorsjegy 26.30. Angol-osztrák bank­részvény 116.50. Osztrák állam­v.-részvény 341.1­0. 20 frankos 9.49—. 4'2°/o papirjáradék 78.22. Osztr. hitelsorsjegy 170.50. Osztrák-magyar bankrészv. 832.1. Cs. kir. arany (vert) 5.62. Német bankváltók 58.50. Szilárd. Bécs, márcz. 15. (Magy. érték zárlata.) Magyar földte­­herm. kötv. 98.80. — Erdélyi földteherment. kötv. 97.50. 51/t°/6-os magy. földh. int. zálogl. 102.— . Erdélyi vasut-részv. 164.—. — 1876. m. k. v. áll. els. kötv. 95.50. — Magy. nyer. k. sorsjegy. 116.—. — Szőlődézsmaválts. kötv. 98.25. — 6°/6-os aranyjáradék 120.15. — Tiszai és szeg. köles. sorsjegy 109.80. — 4°/o-os aranyjáradék 88.62. — M. orsz. bankrészvény —... — Magyar vasúti kölcsön 135.75. — Magy. hitelb.-részvény 312.50. —Alföldi vasut-részvény 170.50. — Magy. északkel. vasut-részv. 163.50. — 1869. m. kel. v. áll. els. kötv. 91.30. Tiszav. vasut-részvény 248.—. — M. resz. és váltób. részvény 94.— . — Kassa-oderbergi vas. részv. 145.25. — 5°/0-os papir­járadék 86.80. — M. jelzálog hitelb. rész. —.—. — Adria m. teng. gőzh. részv. —.—. (Ered. sürg.) Bécs, márcz. 15. Az esti magán­­forgalom salárd irányzattal folyt le. Kilencz órai zárlat: Osztrák hitelrészvény 311.90. A bécsi gabonatőzsdéről. (Ered. sürg.) Bécs, márcz. 15. A mai nappal kezdődött meg a tavaszra kötött gabona­szállítás határnapja. Felmondatott 3500 mm. búza és 500 mm. rozs. Az üzlet szűk korlátok közt mozgott, mert a figyelem a felmondásokra irányult; a forgalom igen vontatott volt. Búza tavaszra 10.05 frton kelt, utóbb 10 frton adatott, s zárult 10.03—10.05 frton. Búza őszre 10.35 frton, tengeri május—júniusra 6.83 frton, tengeri július—aug.-ra 6.95 frton, zab tavaszra 7.04 frton vásároltatott. Jegyeztetett: Búza tavaszra 10.02— 10.07, búza május—júniusra 10.15—10.20, búza őszre 10.55—10.év, magyar rozs 7.65—8.—, rozs tavaszra 7.52—7.57—, rozs őszre 7.95—8. —, ten­geri kész áru 6.80—6.95, tengeri május—júniusra 6.82—6.85, tengeri jul.—aug.-ra 6.93—6.97, mer­kantilzab ára 6.80—6.90, zab tavaszra 7.------7.05, zab őszre 6.95—7.—. Külföldi árutőzsdék zárlatárfolyamai.*) — Márcz. 15-én. — *) Gabona-szállitási dij vagyon-rakományokban 100 ki­­lokint értendő. Beviteli vám Németországba 100 kilo búzáért, rozsért és zabért 1 márka, lisztért 2% márka. Beviteli vám Svájczba 100 kilo gabonáért 0’30 frank, lisztért 1 frank. Át­számítási árfolyam a német piaczokra 100 márka vista 58 frt 60 kr. — Párisra 100 frank vista 47 frt 45 kr. i I '■£ S? IbiT ^ Äfl !űOO • 'S 05 CJ c "5 ° I 33ÍI -d w « ^ -g Berlin. BUia ápril—májusra................ 183.25 I 10.72 1+0.01 » szept.—októberre............. 193.50 ; 11.82 +0.03 BOSS ápril—májusra................ 136.75 8.— +0.01 » szept.—októberre........... 144.— 8.42 —0.03 Zab ápril—májusra................ 122.75 7.18 —0.— » május—júniusra............. 123.25 7.21 — 0.— 01—] ápril—májusra................ 79.— | 48.21 +0.06 » szept.—októberre .... 62.50 i 36.56 —0.06 Siess ápril—májusra................ 53.80 3 .47 —0.— » augusztus—szept.-re . . . 56.10 |1 32.82­­ —0.— Szállítási díj: Budapestről .... —.— || —.— | —0.— Búza, zab, olaj, szesz csendes, rozs szilárd. Külföldi értéktőzsdék zárlatárfolyamai.**) — Márcz. 15-én. — A fenltebbi árfolyamok­ az Illat- tőizsda ham­­­ovaltásot aszerint **) A fentebbi árfolyamok az illető tőzsde helyi szokása­ szerint medióra, ultiméra vagy készpénzben értendők s e szerint a bpesti egyen­­érték is akképen szól. A készpénz-árfolyamok K-val, a media-árfolyamok M-mel, az ultimo-árfolyamok U-val vannak megjelölve. Magától értetődik, hogy a­enti átszámításokhoz még a tranzakczió-költségek, továbbá pro­­longáczió és ultimó-árfolyamokhoz azonkívül még a mindenkori budapesti prolongáczió-tételek is számításba teendők. Berlin, márcz. 15. (A tőzsdéről.) Meglehetős szilárd irányzat mellett a newyorki londoni váltóár eleinte tartózkodó hangulatot keltett, azonban az irányzat fedezeti vásárlások következtében csakha­mar megszilárdult. Párisi hirek folytán játékpapírok árfolyamai kevéssé gyengültek. Bánya- és külföldi értékek keresettek. Pénz bőven. — Utótőzsde : Déli vasúti részvény 246.50. Orosz bankjegyek —.—. Hi­telrészv. 547.50. Osztrák államv. részvény 586.—. Ká­roly Lajos vasp. részv. 132.—. Pária, márcz. 15. (Zárlat.) 3°/0-os franczia járad. 81.72. Osztr. államv. részv. 722.—. Osztr. földh. részv. —. 6°/6-os magyar aranyjárad. —. — Magy. vasuti­ kölcsön —. — Unicbank-részv. —.------5°/6-os magyar papirjárad. —.—. — Magy. országos b. részv. 752.—. — 5%/0-os franczia járadék 115.42. — Déli vasúti részv. 308.—. — Franczia törleszthető járadék 82.30. — 4%-os osztr. aranyj. —.—. — Magy. jelz. hitelb. részv. —.—. — 4%-os magy. aranyjárad. 75.50. — Magy. resz. és váltób. részv. —.—. Lanyha, Siondon, márcz. 15. Consol 102.*/,. Frankfurt, márcz. 15. (Esti t.) 4­2% papir-járadék —.—. — 4,2%/o ezüst-járadék — .—. — 4°/o magy.­ar.-jára­­dék —.—.— Osztr. hitel-részvény 272.56. —Osztr. államv. részv. 291.87. — Déli vasút részvény 121 25. — Magyar-Gács­­or sz. vas.-részv. — .—. — Bécsi váltóár —.—. — M. resz. és váltób. részv. —.—. — 4% osztr. ar.-járadék —.—. — M. országos b.-részvény —.—. — 5°/o osztr. papir-járadék —.—. — 5% m. papir-járadék —.—. — Osztr.-magy. bank-részv. .—. Károly Lajos vasut-részv. 263.50. — Erzs. nyug. vasut­részvény —. — . — Tiszav. elss. kötv. —.— — 4,/,% földhi­telzáloglevél —.—. — Magy. hitelrészvény. —.—. — Magy. jelzál. hitelb.-részv. —.—. Gyenge. wTi,TiTr ir' 'iwyiii imw § IS? S­gii h i ta SiJ . ° I­­I?, “ = 5-_ H % a 3 $ Páris. “3 H« M a. Bull folyó háza............................ 25.40 12.05 +0.03 » áprilisra................................ 25.75 12.22 -0.01 » május—júniusra.................. 26.50 12.57 —0.02 » májusról 4 hóra................... 27.25 12.91 +0.04 L 1 8 21 9 márkás folyó hóra . . . 57.60 17.19 —0.— » áprilisra...............................j 58.— ! 17.31 —0.01 » május—júniusra.................. 58.80 17.55 —0.02 » májustól 4 hóra.................. 59.40 17.73 +0.03 01a] folyó hóra........................... 105.30 1­49.97 —0.01 » áprilisra...................... 106.50 50.53 +0.18 » májustól 4 hónapra. ... 101.­ 47.92 +0.18 » a 4 utolsó hóra.....................­ 83.— 89.38 +0.18 8iesi folyó hóra ........ 54.75­­ 28.87 —0.04 » áprilisra...............................­ 54.50 28.74 +0.09 » májustól 4 hónapra. . . . 53.75 28.33 —0.03 » a 4 utolsó hóra...................... 52.75 | 27.81 —0.03 Szállítási díj: Budapestről. . . .|| 8.27 || 8.93 || — 0.— Búza tartva, liszt, olaj, szesz szilárd. Időj.:1 eső. Stettin. B 01 aj ápril—májusra.................. 187.— 10.94 |—0.— » május—júniusra...............| 188.50 11.03­­ —0.— » június—júliusra................. 190.50 11.15 —0.— BOSS ápril—májusra..................... 133.— 7.78 —0.— * május—júniusra............. 135.— 7.90 —0.— » június—júliusra.................| 138.— 8.08 +0.06 01a] ápril—májusra...................... 77.— 45.04 —0.— » szeptember—októberre. . 63.— 36.85 +0.29 Siess helyben..................................... 52.80 30.88 —0.— » márcziusra............................. 52.80 ; 80.88 —0.— » ápril—májusra....................­ 53.40 31.23 +0.08 » június—júliusra................I 54.60 31.94 —0.06 Bepcze ápril—májusra.................. 305. — 17.84 - 0. — » szept..—októberre.................. 284.— 16.62 +0.08 Szállítási díj: Budapestről .... 4.81 2.81 —0.— Köln, Busa májusra............................. 19.50 11.42 1—0.— » júliusra................................ 19.80 11.58 —0.— BOSS májusra............................. 14.20 8.31 — 0.— » júliusra................................ 14.50 1 8.48 1—0.— 01a] helyben. . . . .................... 39.20 j 22.93 1+0.12 » májusra................. 39.20 22.93 +0.08 Szállítási dl] : Budapestről .... 5.95 8.47 i—0.— összehasonlításul s Berlin Frankfurt a* egyidejű bpesti zárlatárfolyam Értékpapír «S ~ | g árfo- .£&£ árfo- | , , l-í pénz ára |so­lyam 8»| ■«£ _ Magyar értékek. ,•/•-OS arany jár...........TJ 75 60 89.18 —88.55 88.95 '•/•-os arany jár.............U 102.50 120.16 102.50 120.25 120.20 120.40 ’»Pír járadék...............U 74— 86.98 74.06 87.05 86.80 87.10 feteti val. els. I. kib.. .K —.— —.— —__ 91.50 W/*földh. int. zál. lev.K ——.— 79.87 93.45 94*.— 94.25 hitelbank részv...........U —.— —__­_ _ __ 353 3*4._ [»eszám. bank részv... .11 —94.50 95.— stassa-oderb.vasus.......K 61.70 144.41 —.— —145 — 1461— Magyar-galicz. vasút.. K —158.62 161 04 161.50 162.50 Osztrák értékek. Arany járadék.............ti 88.10 97.50 83.25 97.67 97.60 97.85 5»/«-68 papír-járadék.. .XJ —-------- 79.18 92.91 92.75 93.25 Ezüstjáradék...............XJ 66.90 78.59 66.87 76.43 78.50 78.75 Papír-járadék..............XJ 66.70 78.44 66.50 78.06 78.30 78.50 Osztr.-m. bankrészv---K —708.— 828 86! 830.— 832.— Osztr. hitelrészv...........XJ 546.— 311.27 273.62 312.60 311.70 318.— Osztr. államvasp. részv.XJ 585.— 342.08 291.76 341.89 341.— 341.50 Galicziai vaspálya........XJ 132.— 808.62 262.75 307.96 —.— — Déli vasp. részv............XJ 846.— 142.66 122.87 142.66 143.50 144.50 Váltó Bécsre.................. 170.70 58.54 170.60 58.59 —.— —.— Orosz papírpénz............ 203.90 110.28 — Átszámítási árfolyam I­­OO.márka 58 frt 50 kr. Fővárosi mulatságok. Nem­zeti szinh­áz.­­ Népszínház. Márczius 16-án.­­ Márczius 16-án , új betanulással először: VERESSNÉ MOLNÁR ERZSI Lucretia Borgia­ asszony, a székesf­­érv.u-i szin-Tragédia 3 felvonásban. Irta­ ház tagja, mint vendég: Hugo Viktor. Fordította Szász­­ A furcsa háború. Károly. Operette 3 felvonásban, egy Személyek: franczia vígjáték után Írták Donna Lucretia B. Jászay M. Zell és Genée, fordította Eva Don Alfonso Bercsényi­­ Lajos és Fái J. Béla. Zenéjét Gennaro Nagy I.­­ szerzette Strauss János. Gubetta Egressy­­ Személyek: Mafflo Orsini Hetényi Artemisia Malesina Jeppo Liveretto Gyenes herczegnő Linczné J. A. Apo­tolo Gazella Mihályt! Violetta Hegyi A. Ascanio Petrucci Körösmezei Umberto Sinola Kápolnai Oloferno V. Horváth Riccardo Durazzo Füredi Rustighello Pintér Carlo Spinzi Komáromi J. Astolfo Faludi Fortunato Franchetti Hatvani Negroni hgnö Békessy I. Van Scheelen Andorfi —■ Groot Baltazár Solymosi Kezdete 7 órakor. Elza Veressné Molnár E. — Biffi Karikás Holnap, szombaton. Gissi Kovács I. VILTNÉ assz., csász. kir Marchese Filippi Kassai udvari és kamara-énekesnő Pamfilio Szabó vendégjátékául. Kezdete 7 órakor. HUNYADI LÁSZLÓ. Holnap, szombaton. — A falu roszsza. Folytatás a mellékleten. Igyikt tér. (Az e rovatban közlötteknek sem tartalma­, sem alakjáért a szerkesztőség nem felelős.) Útmutató a magyar és közös közlekedési vállalatok hivatalos me­­netrendköönyve. Magyarország, Középeurópa és a magyarországi kör­utak térképeivel márczius-stpril havi füzet ára 50 kr, postaküldéssel 55 kr, megjelent és kapható KILIÁN FRI­GYES, m. k. egyet, könyvkereskedésében, Budapesten, váczi­ Utcza 28. sz. 49.

Next