Pesti Napló, 1883. április (34. évfolyam, 89-118. szám)
1883-04-29 / 117. szám
van a bevételek közt, mely jövedelmi többletet nem képvisel, így 2‘8 millióval több az idei első negyedben a pénzverde bevétele, mint a múlt éviben. Ez bizonyára onnan van, hogy a korábban vett érezből most vált vert pénz és így bevételként szerepel, de akár ez a genezise, akár valami egyéb, a 28 millióból, mely ama 47 millió többlet nagy részét képezi, pénzügyeink javulására következtetést senki se fog vonhatni. Ugyanígy állunk a 861.000 frtnyi többlettel, melyet az állami vasutak, gépgyár és a diósgyőri telepek az idei első negyedben felmutatnak. Tavaly 300.000 irtot, az idén 10 milliót szolgáltattak be, de az, hogy mikor mennyi pénztári felesleget adhatnak be ez intézetek a központi állampénztárba, az sok véletlentől függ és a jelen esetben semmikép sem bizonyítja, hogy ama vállalatok az említett többletnek megfelelő jobb eredményt értek el. Hasonló tekintet alá esik az állami javak eladásából elért 847.000 forintnyi többlet. De az bizonyos, hogy az egyenes és fogyasztási adókból, a jogilletékekből lényegesen több folyt be, mint a tavalyi negyedben. Ez jól eshetik a pénzügyminiszternek, de ez a többlet merőben a folytonos adófokozásoknak és behajtási szigornak következményes épenséggel nem felel meg a jólét emelkedésének, hanem inkább azt az aggodalmat kelti az emberben, hogy minél több jut ezen adónemekből a kincstárnak, annál inkább fokozódik a közelszegényedés. És jegyezzük meg végezetül, hogy ezen mindenféle rendkívüli forrásból összegyűlt és tavalyhoz képest 136 millió bruttó többlettel 80,8 milliót tevő bevétel ellenében 904 millió volt a kiadás; a deficit tehát ebben a negyedben még mindig közel 10 millió. Pedig most az első egy-két negyed már nem olyan rossz és az utolsó többé nem olyan jó a megelőzőkhöz képest, mint évek előtt. Mindent összevéve, bizony nem olyan örvendetes az eredmény, mint egy-egy félhivatalos már előre hirdette: »Bradlaugh and Blasphemy.« E jelszó alatt küzd az angol ellenzék most Gladstone ellen, ki a Bradlaugh-eset folytán előterjesztett javaslat miatt heves támadásoknak van kitéve. A javaslat tudvalevőleg azt czélozza, hogy a parliament tagjai eskü helyett egyszerű fogadalmat is tehetnek, melyben isten neve nem fordul elő. Ez ellen zúdultak fel az angol konzervatívok és társaik. Gladstone a javaslatot pénteken fényes beszéddel védte. A szavazás hétfőn fog történni. Az ügy megértésére közöljük annak következő ismertetését: A gondolat, hogy egy atheista mint Bradlaugh a világ legájtatosabb parliamentjébe bevonulhat, még a szabadság néhány olyan angol képviselőjében is némi iszonyt kelt, kik tudományos és politikai téren működnek. A toryk természetesen magukon kívül vannak. »Ha a hit az istenben — kiáltja egy konzervatív lap — nem tekintetik tszt a szükséges kvalifikácziónak egy istenfélő nép választott törvényhozóira, úgy ezután a trónbeszédben sem kellene a mindenhatóhoz fordulni, hanem inkább parlamenti képviselőinknek meg kellene tenniök mindent, minden olyannak eltörlésére, mi oktalan és veszélyes babonának tűnik fel előttök.« Még a szabadelvű lapok sem leplezhetik el zavarukat, ha a bilit védik s a katholikusok és zsidók is ellene nyilatkoztak annak, hogy az eskü helyére egyszerű fogadalom lépjen, így legközelebb mr. Hubbart ilyen kérvényt, melyet a londoni tőzsde 490 keresztény és zsidó tagja írt alá, tett le a ház asztalára s mr.Jenningham, az egyetlen kath. képviselő Angliából, a nagybritanniai kath. unió kérvényét terjesztette elő. A bili ellen, »mely a vallás és hit néküli embernek is megengedné a ház kapujába lépni« a legbuzgóbb harczot folytatja Henry de Worms báró s türelmetlensége indokolására még Beaconsfield lord egy mondására is hivatkozik, ki a mostani miniszterelnöknek lobogójára jelszóul állítólag »Bradlaugh and Blasphemy« szavakat ajánlotta. Tudva levő, hogy a parliamenthez sok százezer aláírással ellátott kérvényeket terjesztettek az Istent nem hivő Bradlaugh ellen: ilyen mély és általános a vallási érzület Angliában. Mint a konzervatív párt előbbi szavazásaiból kitűnik, az ellenzéki politikai pártoknál is természe* * * Bradlaugh felmentetvén az istenkáromlási vád alól, e hó 25-én a Treethinker kiadójára és szerkesztőjére, Ramsayra és Poote-re került a sor, kik már előbb istenkáromlás miatt 12 havi fogságra valának ítélve. Mint Bradlaugh, személyesen védték magukat s különösen Foote czinikus beszédet tartott, melyben kimutatá, hogy a jelenkor legkiválóbb emberei ugyanoly istenkáromlásokkal éltek, mint ő; a különbség csak az, hogy ők — Huxley, Spencer, Grote, Mill — tekintélyes állásokban voltak s véleményeiket fél guineáért árult könyvekben tették közzé, holott szóló szegény ördög s nézeteit nyomorúságos penny-lap útján fejti ki. Foote azt következteti ebből, hogy a vád nem az istenkáromlás, hanem az ő személye ellen van intézve. Az esküdtszék e perben sem mondta ki a vétkest s eljárása, mint a Times véli, nem is eshetik gáncs alá. »Volt idő, így nyilatkozik a perrel foglalkozó vezérczikkében a city-lap, midőn a kereszténység része volt az országos törvénynek, oly értelemben, a mint ma nem az, midőn az eretnekek s hitetlenek oly távol valának a polgári jogok teljességének elvevésétől, hogy törvényesen meg lehetett őket büntetni véleményeikért. De a dolgok állása megváltozott s velők az országnak nem írott törvénye is. Foote védbeszéde mestermű volt a maga nemében. Kimutatta, hogy az istenkáromlást nagy tekintélyű s kiváló társadalmi állású férfiak is elkövették s nem téveszthette el hatását azon felhívása, hogy oly kedvezőleg ítéljenek fölötte is, mint azok fölött.« Ilyenkor látni, hogy mi az a hongtestvért melegebben s több bensőséggel fogadni alig lehet, mint amennyit a báróné nyilvánított. Noha éreztem, tudtam, miszerint e rendkívüli szívélyességből alig egy szemernyi illet engem, s az egész arra vezethető vissza, hogy a szegény, de drága Magyarországból jövök, hol sokakat ismerek, kik előttük kedvesek, hogy be vagyok némileg avatva azon dolgokba, mik érdeklik, mégis zavarba hozott az a rendkívüli előzékenység, melyre nem számíthattam. Jósika intézkedett, hogy Horváth Mihály és Széter Laci ebédre a meghívót megkapja, aztán elvezetett egyet-mást mutogatni. Ha naplót vagy útleírást közölnék, hát belebocsátkoznám azon műkincsek leírásába, melyeket ezen szabad nép boldog és gazdag városában láttam, elég legyen itt röviden annyit mondanom, hogy minden képzeletemet felülmúlta , azóta Bruxelles eszményi városom. Jósika ebédjéért megirigyelhetett volna egy kis király, nem a válogatott étkek, vagy finom pezsgőkért, ezt asztalára megszerezheti akármelyik váltóüzlet tulajdonos, de hol venné e társaságot ? Igazán nem tudtam, hogy a báróné jóságát csodáljam-e jobban, vagy szellemességét? Jósika ifjú kedélye, Horváth mély tudománya, Sréter vitéz lelkülete nemcsak változatossá, de rendkívül fényessé is tette a társalgást. Éjfél felé oszlottunk szét. Horváth Mihály bevezetett a könyvtárakba, s másfelé is megmutogatott mindenféle mű- és szellemi kincseket. Sréter Laczi eljárt velem a színházakba s vendéglőkbe, aztán a honról s hazai dolgokról beszélgetni mindig összejöttünk Jósika Miklósnál. Mielőtt elváltunk, Jósika Miklós egy csomagot adott át e szavakkal: Ezt neked szántam, félig készült regény, a másik felét írd meg te. Elhoztam a regényt, itthon elolvastam, de sehogy sem tudtam magamat tájékozni, s szó sem volt, hogy befejezéséhez hozzá foghatnék. Időt engedtem magamnak, tanulmányozni akartam, de valahányszor csak elővettem, mindig jobban elsötétültek előttem az események, s az igazi fonalat sehogy sem bírtam megtalálni, így telt el sok idő. Végre Jósika megsürgette a dolgot, s resteltem bevallani, hogy tárgyával nem tudok megküzdeni, s feltettem magamba komolyan hozzálátni, mit neki meg is írtam, mire ő így válaszolt : »Bruxelles, márcz. 18. Kedves barátom! Igen megörültem szives, rokonszenves soraidnak, s örülök, hogy neked óhajtásaid szerinti választ adhatok. Én a jó Heckenast barátomat arra kértem volt, hogy tudja meg tőled, akarod-e vagy nem bevégezni a »Kétezer év« czímű regényemet? s ha erre vagy időd, vagy kedved nem volna — kérje el tőled a kéziratot, de csakis ez esetben. Ha tehát neked szándékod a munkát folytatni, akkor természetesen az én kérésem szükségtelen s felesleges. Adjon isten neked kedvet és erőt, hogy a munkát minél előbb készen láthassam. Hogy azok után, mik nálunk az irodalmi respublikában napirenden vannak, disgusztálva vagy, igen természetesnek találom. Én is elvesztettem kedvemet, miután látom, hogy a hitványságok számára annyi a tömjén, s arra, minek értéke van, még a méltányló szó is fukarul osztatik. Én is tizenöt hó óta egy sort sem írtam. Őstörténelmemet még 58-ban küldöttem meg kiadómnak, s vannak, kik most is merőben állítják, hogy megjelenését a nagy és kisebb intrikusok akadályozták eddig. Igaz-e vagy nem ? nem vitatom, dicta refero. Most azonban egészen más, fontosabb foglalkozásaim, s írói munkásságomban egy kis szünet állván be, a deus in nobis újra rábírt, hogy regényt írjak, ennek neve: »Két élet«, egészen fantáziái mű s következőleg elég hőbörtös, de eredeti eszme lévén, tán akad egy-két olvasója. Ha olykor falusi magányodban lelepleznéd előttem, mit leveledben csak érintesz, ez alkalmasint jobban mulattatna, mint sok, amit hallok, s a mi aggaszt. , Áldjon a jó ég téged s nődet. Ölel hű barátod Jósika Miklós. Nem igen szívesen üdvözöl.« E levélből világosan kitetszik, hogy Jósika Miklós érzékenyen vette az agyonhallgatást, mi a napi sajtó akkori kezelőitől nagy méltatlanság, hogy ne mondjam, szívtelenség volt oly ember irányában, ki a haza és irodalom iránt kötelességét oly híven teljesítette. Minden lelki erőmet összeszedtem, hogy még egyszer hozzá fogjak Jósika regényének bevégzéséhez. Nem voltam megelégedve az eredménynyel, s éreztem, hogy Jósikát feszélyezett helyzetbe hozom, magamat pedig nevetségessé teszem. Őszintén bevallottam neki gyöngeségemet s a kéziratot visszaküldtem. Jósika aztán írt nekem: »Kedves barátom! A kéziratot vettem. Nagyon szerény vagy engemet pedig épenségesen túlbecsülsz. Nézetem szerint úgy jártál, édes komám, az én regénytöredékemmel, miként alkalmasint úri magam jártam volna, ha valamelyik novelládat nekem kellett volna bevégeznem. Mások munkáinak bevégzése mindig gonosz tréfa volt. Voiture Spanyol herczegnőjét és Schiller Geisterseher-jét soha senki sem tudta bevégezni, pedig igen sokan megkísérlették. Meddig fog nálam is e kb. 15 év előtti rhapszodia heverni ? nem tudom, az idén semmi esetre sem érek rá, annyira be vagyok a malomba fogva. Áldjon az ég! dehogy haragszom! ilyet csak fel is tenni barátodról. Nem szívesen üdvözöl. Ölel hived Jósika Miklós.« Mily gyöngédség, mennyi szeretetreméltóság e néhány sorban! holmi elbizakodott nagyság kicsinylőleg felelt volna ezen eljárásomra, s ő, az oroszlán, önvádjaim ellen védelmez. Ezt a Jósikát, mig száműzetésben élt, agyon hallgatták, s midőn külföldön elhunyt, el akarták feledtetni. Szentül hiszem, hogy egy későbbi nemzedéknél, majd mikor az egymást bámuló pajtáskodás emberei már mind letűntek, Jósika Miklós emléke fel fog támadni, érdemeit az utókor méltányolandja, mert ő mint hazafi, iró és ember egyiránt nagy volt. tesen nem a vallásos nagyközönségnél) elsősorban arról van szó, hogy a vallási érzület felhasználásával döntő csapást mérjenek a Gladstone-kormányra. De a Gladstone-minisztérium még nem akar meghalni s azért ugyanazon erélytelenséggel s kétértelműséggel, melyet elejétől kezdve tanúsított ez oly egyszerű kérdésben, kivezető utat keres a bajos helyzetből. Ez ülésnek elején Hartington marquis, mint a távollevő miniszterelnök helyettese kijelenté, hogy a kormány az eskübeli kérdését nem tekinti oly fontosnak, hogy azt a trónbeszédben fölemlítse. Schreiber képv, azon kérdésére, vájjon a nyilatkozat ma is helyesen jelzi-e a kormány állását, Gladstone kitérőleg felelt. Az alsóház pénteki ülésében azonban Gladstone másfél óráig tartó beszédet mondott a javaslat mellett, de e beszéd szövege még nincs előttünk. A legtöbb angol ember maga is bizonyára csodálkozással hallotta Bradlaugh perében Newdegate ellen, hogy még II. Rikhárd idejéből van érvényben egy törvény, mely megfenyíti azon embert, ki egy terhes és alaptalan panaszt előmozdít. Newdegate képv, tudvalevőleg egy bizonyos Clarkeot, aki a lord főbíró előtt nyíltan bevallotta, hogy csak előtérbe van tolva, arra bírta, hogy Bradlaughot perelje be, mert ez a képviselőház szavazataiban részt vett a nélkül, hogy fel lett volna jogosítva rá. E panaszt, mint jelentve volt, a lordok háza s a legfőbb instanczia elutasította s Newdegatet a perköltségek viselésére ítélte. Sőt Coleridge lord főbíró Newdegatet arra is elitélte, hogy Bradlaughnak ötezer fontot a kártérítést s a perköltségeket megfizesse, még pedig a 14. századból származó ama törvény alapján. Ha az atheisták ellensége mindezeket a pénzbírságokat csakugyan kénytelen megfizetni, úgy hamar tönkre megy. Szabadságharcz szoborügy. A fővárosi gyűjtések eredményeinek közlései, daczára annak, hogy már több háziúr átadta gyűjtő ívét és a reá befolyt pénzeket az illető járási bizottsági tag uraknak, csak később kezdethetnek meg: akkor t. i., ha azok majd a kerületi pénztarnokok által a központi letét,r.tárba, bd8Zallírt,atni fognak. 13z utóbbi pedig részletesen nem, hanem csak tömegesen eszközöltethetik és csak május 1-eje után veendi kezdetét. Szolgáljon ez egyelőre megnyugtatásul azon háztulajdonosoknak, kik iveiket az arra befolyt pénzekkel együtt az illető átvételre jogosított biz. tag uraknak már átadták. Továbbá figyelmeztetőül újabban is tudatjuk a tisztelt ivtartó háztulajdonos és kezelő urakkal, hogy iveiket az arra begyült pénzekkel csak is a gyűjtő ivén alól beirt és e czélra a központi bizottmány által saját pecsétje és külön nyilvántartási szám alatt kiállított és az illető kerületi elnök, és pedig I. kerületben dr. Országh Sándor ur II. » Ivánka Imre ur III. » Végh János ur IV. » Királyi Pál ur V. » Gelléri Szabó János ur VI. » Török József ur VII. » Dr. Morsányi Károly ur VIII. » Molnár Endre ur IX. » Posickler László úr X. , Henszler Ignácz úr által saját kezűleg aláírt igazolványnyal ellátott jár.bizottsági tag urnak adják át. Közöljük ezt azért újabban, mert tudomására jött a központnak, hogy itt-ott már is jelentkeznek iparlovagok, kik megbízatást színlelve az íveket és pénzt szép szóra kicsalni akarják. Az ily iparlovagok kézre kerítése iránt a központ már megtette a kellő lépéseket. Egyébként felkérjük a kerületi járóbizottsági tag urakat, szíveskedjenek mielőbb járásaik házaiban jelentkezni, a háztulajdonosok vagy kezelőknél jogosultságukat igazolni, — ezzel leginkább eleje vétetvén minden csalási szándék és eshetőségnek. A vidékről az első kimutatás 7638 forintot tüntet elő. " Különfélék. Napirend: ápril 29. Naptár: Vasárnap, ápril 29. Róm. kath.: G. 5. Péter vértanú. Prot.: G. 5. Bog. Szibilla. Görög-orosz : (április 17.) B. Husvét,vasárnap. Zsidó: (nsz. 22.) Passach ünnep vége. — Nap kel 4 óra 47 perez, nyugszik 7 óra 8 perez. — Hold kel 25 perez reggel, nyugszik 10 óra 18 perez délelőtt. Igazságügyminiszter fogad délelőtt 10—délután 2. Horvát miniszter fogad délelőtt 10— délután 2 óráig. A csángó-magyar egyesület alakuló közgyűlése déli 12 órakor az új városháza nagytermében. Khayli-ünnepély este 8 órakor az Európa szálló dísztermében. Az országos nőképző egyesület évi rendes közgyűlése délelőtt 11 órakor saját helyiségében (zöldfautcza 38. sz.) A budapest - józsefvárosi kisdedóvóegylet rendes közgyűlése délelőtt 10 órakor. A belvárosi társaskör rendkívüli közgyűlése délelőtt 11 órakor a Vadászkürt szállóban. A budapest-erzsébetvárosi klub rendes évi közgyűlése délután 3 órakor. A zenetanárok országos egyesületének II. rendes közgyűlése délelőtt 10 órakor az iparoskörben. A zenekedvelők egyletének rendkívüli közgyűlése déli 12 órakor (Bálvány utcza 14. sz.) Műkiállítás a képzőművészeti társulat sugárúti műcsarnokában délelőtt—délután 6 óráig. — Belépti dij 50 krajczár. Iparmúzeum a műcsarnok épületében délután 2—8 óráig. Országos képtár az akadémia palotájában délelőtt 9—délután 1. Gazdasági és tanszermúzeum a Köztelken d. e. 10—12 és d. u. 2—4. Egyetemi füvészkert az üllői úton délelőtt 8—12 és délután 2—4. Üveg festészeti kiállítás Kratzmann Ede műtermében (a füvészkert mellett) látható egész nap díj nélkül. Múzeumban: term. és népismetár d. e. 9—délután 1. Akadémiai könyvtár d. e. 9—12. Egyetemi könyvtár d. e. 9 — 12. Állatkert nyitva egész nap. Margitszigetre és Császárfürdőbe hajó indul óránkint. Lapunk legközelebbi száma — rendkívüli kiadásban — hétfőn reggel jelen meg. Mai számunkhoz egy egész ív van mellékelve, a következő tartalommal: Országgyűlés. — Állampénztári kimutatás. — A fővárosi közmunkák tanácsából — A tárczában: Csángó népvándorlás. — Közgazdaság. — Ipar. — Vegyes hírek. — Üzleti hírek. — Időjárási jegyzések. — A kis sorsjáték húzásai. — Börzei táblázatok. — Hirdetések. — A m. t. akadémia április 30-án, hétfőn d. u. 5 órakor összes ülést tart, melynek tárgyai a következők : 1. Kozma Ferencz 1. tag emlékbeszéde Fabritus Károly levelező tag fölött. 2. Folyó ügyek. — A magyar történelmi társulat a közbeneső ünnep miatt pénteken, május hó 4-én tartandja az akadémia Kisfaludy termében r. választmányi ülését, melynek tárgyai: Kemény János, a Bay Ilona urnó kitűzte jutalommal koszoruzott jellemrajz. Márki Sándortól - f a ,-ˇ,^ICK' ban, j^emko Kálmántól; folyó ügyek. — A Kemény Zsigmond-röpirat. Az Athenaeumrészvénytársulat kiadásában második, javított és bővített kiadásban jelent meg Beksics Gusztáv műve, »Kemény Zsigmond, a forradalom s a kiegyezés.« Szerző előszót irt az uj kiadáshoz és végül ismerteti Irányi Dániel megjegyzéseit Kemény Zsigmond emlékiratára az 1848—9-ki eseményekről. Szerző munkájának Török Jánosra vonatkozó nehány passzusát, melyeket annak idején lapunkban kifogásoltunk, most következőkkel helyettesítette. »Túlhajtásai daczára Török János, bár a 47 -es alap tévedéseivel, nem szűnt meg jó magyarnak, sőt a Széchenyiiskola heves buzgalmú hívének lenni. A parlamentarizmus ellen egyáltalán s különösen a dualizmus ellen a kiegyezést megelőző években (ekkor már a Pesti Hírnökben) élénk harczot folytatott; de nem volt a hatalom zsoldjában, mint némelyek munkám első kiadásának Prottmannra és Törökre vonatkozó soraiból ki akarták olvasni.« A 340 oldalra terjedő kötet ára 2 frt. — Az írói tulajdonjogról szóló törvényjavaslat tárgyalására az írói kör kebeléből kiküldött bizottság Sárkány József elnölete alatt ma ismét tanácskozott s letárgyalta az eljárási szabályokra s az elévülésre vonatkozó szakaszokat. A magyar heraldikai és genealógiai társaság ma délután báró Radvánszky Béla elnöklete alatt választmányi ülést tartott. Az első felolvasó Nagy Gyula volt, kia turulról, mint a magyar nemzet legrégibb hadi czimeréről értekezett. A tetszéssel fogadott felolvasás után Majáth Béla mutatta be s ismertette Péter alnádor 1298-ks czimeres pecsétjét, mely a nemzeti múzeum könyvtárában levő Forgáchféle archívumban őrzött perszüntető végzésről való. Ezután a titkár jelentett be több új tagot, köztök gr. Károlyi Gyulát és gr. Zichy Nép. Jánost, mint alapítókat. Van a társulatnak eddig 332 tagja, kik közt 31 alapító, 157 pártoló, 144 pedig rendes tag. A bevétel volt eddig 795 frt, a kiadás 53 frt 31 kr s igy a készpénz maradvány 741 frt 69 kr. A felolvasó ülés után zárt ülést tartottak. — Batthyány Gusztáv herczeg haláláról a következőket jelentik : A herczeg a newmarketi verseny téren a Jockey-klub helyiségében étkezett, s midőn innen kilépett,a gutaütés érte. Az elősiető orvosok már csak a halált konstatálhatták. Batthyány Gusztáv 40 év óta egyike volt az angol turf legelőbbkelő tagjainak. Az ő tulajdonát képezte a Galopin ló, mely 1875-ben a Derby-díjat nyerte el. Még múlt kedden este a walesi herczeg s több előkelő egyéniség volt vendége. Akkor még vidámnak látszott s hirtelen halála széles körben keltett részvétet. Az archeológiai értesítőből végre ismét megjelent egy füzet és pedig ma vettük az 1882. évfolyam utolsó füzetét. Számos hivatalos közlemény után Kossuth Lajos czikke következik báró Nyáry Jenőnek az aggteleki barlangot tárgyazó művéről, mely gyönyörűen írt czikket lapunk tárczarovata már néhány héttel ezelőtt egész terjedelmében közölte. Torma Károly hosszasabban kezd értekezni a római cserépedény bélyegekről és karczolatokról. Puszky Károly a nemz. muzeum régiségtárában levő néhány renaissancekori tárgyat ir le. Ugyancsak ő a magyar agyagművesség történetére vonatkozó egyes kérdéseket fejteget. Ezután apróbb közlemények következnek. A testes füzetet számos kép díszíti. — Szerb vasutak. Belgrádból jelentik: A király az ország belsejében tett utazásából tegnap érkezett vissza Belgrádba. Milán miniszterei kíséretében Adji- Begovics állomáson, a várostól 95 kilométernyire, külön vonatra szállt. A nép az egész vonal hosszában mindenütt előtódult s üdvözölte a királyt. Az utazás az uj vasútvonalon egy óra és 20 perczig tartott. — Uj országos nőegylet. A népnevelők budapesti egyesülete néhány héttel ezelőtt Zirzen Janka állami tanítónőképző intézeti igazgató elnöksége alatt bizottságot küldött ki, hogy egy tanítónők, nevelőnők s gyermekkertésznők számára felállítandó menedékház tervezetét elkészítse s az intézet létesítésére szükséges előmunkálatokat megtegye. A bizottság, mint a lapokban is közölve volt, megkezdte működését s mindenütt rokonszenvel s buzgalommal találkozott.. Különösen az utóbbi időkben oly sok közéletünkben kiváló szerepet játszó vagy más tekintetben kitűnő nő tanúsított érdeklődést az eszme iránt,hogy az elnökség már a legközelebbi ülésen czélszerűnek látja indítványt tenni, hogy a czél előmozdítására országos nőegylet alakuljon. Ha a bizottság az eszmét elfogadja, igyekezni fognak az egyesületet legalább ideiglenesen a nyári holt évad előtt megalakítani, hogy a nők körében mutatkozó élénk érdeklődést az eszme iránt minél nagyobb sikerrel lehessen felhasználni. Az új orsz.nőegylet természetesen leginkább az érdekelt tanítónők közül nyerheti legtöbb tagját. — A második nemzetközi antiszemita kongresSZUSról (melyet tegn. már említettünk) jelentik Chemnitzből a N. Fr. Presse-nek: »Több antiszemita agitátor kimentette a gyűléstől való távol maradását. Istóczy azt hozta fel, hogy dologgal való túlhalmozottsága miatt nem jelenhetett mg, Henrici pedig betegségével mentette ki magát. Scönerer, Patt •’ iv e* 1- • I ,.51, ... . —»«.w*i»va\zöciyei indokolták távol maradásukat. Liebermann a következő nyilatkozatot hozta javaslatba: »A kongresszus változatlanul megmarad azon az állásponton, mely Drezdában Istóczy manifesztuma és Stöcker tételei alapján megállapittatott, miután e tételekből eltávolítottak minden pontot, mely az antiszemita párt egy részének sajátságos nézeteit tolmácsolta. Azon szemrehányások, melyeket a párt ellen fölhoznak, hogy atheista törekvései vannak, hogy a párt kebelén belől szakadás történt, alaptalanok. Vallásos tekintet a zsidó kérdés tárgyalásánál tekintetbe nem jó, hogy ezáltal a vallásos türelmetlenség vádja tárgytalanná váljék. — Elvtársul szívesen elfogadtatik minden praktikus keresztény, minden valláskülönbség nélkül. — Az antiszemiták egyetlen politikai párttal sem identifikálják magukat, de egyiknek támogatását sem utasítják viszsza.« — Dr. Aman (Berlinből) e javaslat ellenében azt kívánja, hogy a mozgalom ne álljon konfesszionális tendencziák szolgálatában s hogy a határozat Dühring publikácziójának értelmében hozassák, mely szerint a zsidó kérdés, mint faj kérdés fogassák fel. Liebermann és Glogau hevesen kikelnek a javaslat s különösen Dühring ellen, ki szerintük semmit sem ért a zsidó kérdéshez. Végül két szavazat ellenében az összes szavazatokkal elfogadván Amnan javaslatát, a tanácskozás folytatása másnapra halasztatott. A magyar athletikai klub rendes közgyűlését az alapszabályok értelmében a viadalt követő napon, vagyis május hó 25-én fogja megtartani. A budapesti csónakázó egyesület (vörös fehér test és sapka) f. hó 25-én az egylet helyiségében tartott közgyűlésen tiszteletbeli elnöknek Thuróczy Adolf, alelnöknek Cherdy János, titkárnak dr. Zák R. József, igazgatónak Rumbold Bernát, dr. Marsovszky Endre s választmányi tagoknak: Bánó József, dr. Pavetics Mihály, Zöllner József, dr. Zsögöd Benő, Bockelberg Ernő, Budinszky Károly és Skimina Béla urakat választotta meg. A közgyűlés egyúttal a f. hó 29-én Esztergomban tartandó orsz. szövetkezeti gyűlésen s az orsz. nőképző-egylet ünnepélyén való részvételt is elhatározta. A kúria fegyelmi tanácsa tegnapelőtt tartott ülésében Popovics Szilárd temesvári királyi aljárásbiró fegyelmi ügyét tárgyalta. A nevezett aljárásbiró azzal volt vádolva, hogy 1881. évi augusztus 2-án egy 3000 forintos perben hozott ítéletét a törvény rendelkezése szerint nem tette át az illetékkiszabási hivatalhoz az illeték kiszabása végett. Popovics fegyelmi vétségért egy ízben már elítéltetett rosszalásra. A kir. tábla mint elsőfokú fegyelmi bíróság ez esetben is, — a hivatali kötelesség vétkes megszegésében vétkesnek mondván ki Popovicsot, rosszalásra ítélte. Popovics az ítélet ellen felebbezett — a Kúria azonban az ítéletet helybenhagyta. — A bécsi sorsjegy-perben új fordulat állt be. A vádlott Kohn Sarolta védője ugyanis följelentést tett a törvényszékhez, melyben közli, hogy Bachstein József tanú új bizonyítékai minden alapot nélkülöznek. Probst kényezvevallotta be neki, hogy igényei az ígérvényt illetőleg alaposak ugyan, de csak azért egyezett bele Bachstein tanúzási ajánlatába, mivel Bachstein kinyilatkoztatta, hogy más módon nem juthat czélhoz. — A gyermekbarátok figyelmébe. A tanév vége felé közeledik. A jobb módú szülők alig várják, hogy gyermekeiket a zöldbe vagy falura vihessék, mert a főváros, valamint az iskolák majdnem romlott levegője tíz hónapon keresztül ugyancsak megviselte gyermekeik egészségét. Kik a tanév vége felé a gyakran túltömött osztályokba lépnek, majdnem minden padban láthatnak egy-egy szegény, testileg elcsigázott gyermeket, halvány, beesett arccal. A szegény pinczelakók, a nedves s dohos szobákban tengődő elszegényedett iparos és napszámos családok magzatai ezek. Az ő érdekükben teremtette meg a társadalom az úgynevezett szünidei gyermektelepeket. Ausztria, Németország, Svájcz, Hollandia és Dánia vetekedik ily gyermektelepek létrehozatalában. Angol- és Francziaországban is alig van nagyobb város, melynek polgársága oly egyletet ne alakított volna, mely a szegény beteges gyermekeket biztos kezekre bízva, a szünidő tartamára egészséges fekvésű vidékre ne küldené s mert az eredmény meglepően kedvező, az egyes egyletek tevékenysége is ez irányban évrőlévre fokozódik. Hogy csak egyet is említsünk, Berlin egymaga több mint 800 gyermeket küldött a múlt évi szünidei gyermektelepre. Fővárosunk is megtette már az első lépést s tavaly húsz gyermeket küldött a közel Martonvásárra s a sajtó nem győzte a kedvező eredményt eléggé méltányolni. A fővárosban alakult szünidei gyermektelepet rendező egyesület a napokban fogja szétküldeni gyűjtőíveit. Az alapszabályok értelmében tagja lehet az egyesületnek, ki évenkint e nemes czélhoz két írttal (2 frt) járul. Fővárosunk közönsége, mely a szenvedő emberiség nyomorának enyhítésén mindig előljár a jó példával, bizonynyal nem fogja megvonni filléreit az egyesülettől sem. A bukovinai magyarok javára. (A Pesti Napló gyűjtése.) Pénteken kimutattunk . . 31.688 frt 28 krt és két húszast. »Kleeblatt«........................ » — » és két huszas. * A 105-dik számunkban a dombóvári takarékpénztárnak nyugtázott 50 irtot, mint utólag értesülünk, a »dombóvári járási takarékpénztár Tamásiban« adományozta. * A Szekszárd Vidéke által beküldött s Szekszárdon Tóth Károly mérnök által gyűjtött összeghez járultak : Tóth Károly 5 frt, Steinsdörfer József 1 frt, Nagy József 2 frt, Abaffy József 1 frt, Mayer Antal 1 frt, N. N. 20 kr, Kiss Ede 1 frt, N. N. 25 kr, Geiger Gyula 1 frt, Gerenday Lajos 1 frt, Stettka Károly 5 frt, Traiber Vincze 1 frt, Kontsits Pál 1 frt 20 kr. Szabadka város polgármesterének gyűjtéséhez járultak : Mukits János 5 frt, Pertits Mihály 8 frt, Szöreghy Antal 2 frt, Kereskedelmi és iparbank 10 frt, Kertész Nándor 1 frt, Kuluntsits József 2 frt, Malachovszky László 2 frt, Lévay Simon 1 frt, N. N. 1 frt, Hevér Géza 2 frt, N. N., Hönsch Dezső, Karvári Pál, Wagner Venczel, Werner János, Vojnits Dániel, Mucsi György, Vukovits Simon, Vebel József, Vojnits Fábián, Budincsevits Mór, Prokesch Mihály 1—1 frt, Bernáth Ferencz 50 kr, Ivanits Antal 1 frt, Ivanits János 50 kr, Pacher István 50 kr, Petrovics György, Matkovits Miklós, Kazváry Sándor 1 — 1 frt, Vukovits Gábor, Ivanits István, Tóth Sándor 50—50 kr, Jaczkó István 60 kr, Sztántits Károly 1 frt, Piukovits István 50 kr, Janiga Antal 2 frt, Szabó Sándor 30 kr, Bulyovcsits Simon 1 frt, Miloszavlyevits Szabás 80 kr, Mamurits Balázs 1 frt, Koronay Lajos, Sztipits Antal, Kuntits Lázár 50—50 kr, Milodánovits István 1 frt, Scheib Ferencz 1 frt. Dvorszky János idén adakoztak: Perlsberg Ede 10 frt, Ferber Béla 10 frt, Némethy József 10 frt, Szaxon József 2 frt, Szmerekovszky György 2 frt, Auerswald Gusztáv 2 frt, Gröttl György 2 frt, Jánossy 1 frt 50 kr, Szent-Istványi 1 frt, Simkovics András 50 kr, Pivovarnyik Mihály 50 kr, Krajzell Ottó 2 frt, Bydeskuthy József 2 frt, Demes Lajos 1 frt, Szaniszló 50 kr, Névtelen 1 frt, Kvozdovics Antal 1 frt, Szabados András, Kurucz Vazul, Névtelen, Makranczy Károly egyenkint 50 kr, Takács Ferencz 2 frt, Guttmann Izrael 50 kr, Stein Jakab 50 kr, Glück József 50 kr, Glück Samu 40 kr, Diner Majer 30 kr, Diner Náthán 30 kr, Rosenblüth Sándor 30 kr, Feigenbaum Lipót 20kr, Guttmann Márk 30 kr, Friedman Schön Dávid 20 kr, Silberstein Samu 20 kr, Breuer József 20 kr, Neumann Mór 20 kr, Gelb József 20 kr, a terebesi gazdák adakoztak 328 k. rozsot és 155 k. vegyes életet; ez eladatván, befolyt 26 frt 42 kr. Haáz Károly gyűjtése egy családi összejövetel alkalmából, Losoncz .... 1980 » Cs. Gh. Alsó-Németi ... 2 » — » Összesen : 31.693 frt 08 kr Felhívás: Az Arany-szobor létesítésére alakult bizottság elérkezettnek látja az időt, hogy hozzáfogjon a halhatatlan költő ércz-emlékének tervezéséhez. E végből azonban mindenekelőtt a rendelkezésére álló összeg felől kell legalább megközelítőleg tisztában lennie. Részint ebből az okból, de még hogy a szoboralap a már befolyt összes adományok kamatoztatása által is gyarapodjék: a szoborbizottság elnöksége tisztelettel fölkéri mindazokat, kiknél még gyűjtőívek vannak, hogy ezeket, a gyűjtött összegekkel együtt, a Magyar Földhitelintézethez (Budapest, V. bálvány utcza 7. sz.) mielőbb beküldeni szíveskedjenek. Minthogy a határidőül kitűzött 1883. ápril 15-dike már elmúlt, azok is, kiknek fáradozása netalán sikertelen maradt, az elszámolás könnyebbsége czéljából az üres iveket visszaküldeni; a kik pedig hivatalos ivek nélkül gyűjtöttek volna, a kezüknél levő összegeket szintén a nevezett intézethez juttatni szíveskedjenek. E felhívás közlésére tisztlettel fölkéretnek az összes budapesti és vidéki lapok. Budapest, 1883. ápril 25. Beöthy Zsolt, az Arany-szobor-bizottság titkára, Helyi hírek. — A budapest kőbányai kir. postahivatal folyó évi május elsejétől kincstári kezelés alá vétetik. — A Rudolf koronaörökös jótékonysági egylet zászló-felavatási ünnepélye május 14-én d. e. tartatik az akadémia előtti téren. — Egy szerelmes pár eltűnése képezi a közbeszéd tárgyát a Terézvárosban. Egy gazdag gyáros fia ugyanis néhány nap óta eltűnt, s ugyanannyi ideje, hogy a »legszebb« terézvárosi trafikáns leányt nem találják sehol. A fiú atyjának pénztárából ugyanekkor eltűnvén 15,000 frt, az eset feljelentetett a rendőrségnek. — Az erzsébetvárosi klub holnap, vasárnap, d. u. 3 órakor tartja meg ez évi rendes közgyűlését. Eljegyzések, esküvők. Scheint Ida kisasszonyt, Scheint Adolf kir. erdőigazgató leányát f. hó 23-án jegyezte el Gyika Árpád fiatal földbirtokos Lugoson. Színház és művészet. — A nemzeti színház műsora: hétfő, ápr. 30. Fedóra. Kedd, május 1. Bűvös vadász. Szerda, 2. Nők iskolája, Nők iskolájának bírálata. Csütörtök, 3. Carmen. Péntek 4. Nőuralom, Az égben. Szombat, 5. Turolla k. a. és Bignio vendégjátékával A troubadour. Vasárnap, 6. Fedóra. Hétfő 7. uj betanulással másodszor Egy millió. — A népszínházban holnap, vasárnap, »A herczegasszony«, Offenbach nagy tetszéssel fogadott