Pesti Napló, 1883. április (34. évfolyam, 89-118. szám)

1883-04-27 / 115. szám

gyár zsoldosának mondanak a belföldi, belgrádi s moszkvai pánszláv lapok, másfelől »russzofil«-nak a párt parlamenti czelebritásai misztifikált vagy fizetett hírlapíróik által. Russzofil vagyok, mert tanulmányaim végezté­vel Oroszországba mentem s egy ottani akadémián a gör. keleti theologiát tanulmányoztam. Ám akkor a magyarországi szerb egyház összes theologiai tan­intézetei évek óta zárva lévén, minthogy másutt se­hol nincs görög kel. theologiai kar, kénytelen valék Oroszországba menni, ha szolgálni akartam egy­házamnak. Russzofilnak neveznek az említett első ifjúkori művemben foglaltakért is. Annak történeti részét azonban Vitkovicsnak a »Geschichte der serbischen Einwanderer in Ungarn« czimű munkája után dolgoz­tam ki, mint nem szakember teljesen megbíztam a forrásban s igy önkénytelenül lettem áldozatává poli­tikai omladinizmusának. Épen ezért kevéssel a könyv megjelenése után belátván hibámat, az egész művet a helytelen részek elhagyásával újra átdolgoztam. Legutóbbi »A keleti egyház a magyar állam­ban« czímű művemben pedig védem a magyar állam­eszmét a keleti egyházzal egyetemben. Szemben a mondottakkal s mint egyetlen fia atyámnak, azon kevés szerbek egyikének, ki a magyar állameszméért 1848-ban fegyverrel küzdött, ünnepé­lyesen tiltakozom az omladinizmusnak s magyaror­szági híveinek a magyar lapokban emelt vádjai el­len, készen hazám érdekeit az egész világ előtt, min­denki, még az orosz támadások ellenében is védel­mezni. A­mi az 1868. IX. t. czikk elleni támadásomat illeti, e t.­czikk volt oka az 1869. kongresszuson a pát­riárka s az omladinisták közti heves súrlódásoknak, melyek kora sírba vitték Masim­evics pátriárkát. Po­litikai tekintetben is sok minden szól e t.-cz. ellen. A karlóczai metropoliát kiszolgáltatta a világi elemnek, vagyis nemzeti egyházat teremtett belőle nemzetiségi tendencziákkal. Mindenki tudja, hogy az omladinizmus az úr benne, az omladinizmus pedig szelleménél fogva ellen­kezik a magyar állameszmével. Az 1868. IX. tcz. kezeibe játszott át egy egész egyházat számtalan er­kölcsi s gazdag anyagi segédforrásaival. Ez által hatalommá lett s be- és kifelé egyaránt sikerrel s döntőleg működik. Befelé a nemzetiségi elvet erősiti minden kitel­hető módon; az országon kívül a rokonerőket egészíti ki, védi és erősíti. Hogy pedig a nemzetiségi elv ve­szély Magyarországra nézve, épen oly kétségtelen, mint az, hogy a karlóczai metropolia máris prédá­jává lett. Váljon hol találhat az állam több kezességet: egy pragmatikus elemben-e, a minő a hierarchia, vagy a világiak laza elemében? Kit vonhat az állam könnyebben magához s esetleg ki lehet reá nézve ártalmasabb : a konzervatív s kevés számú hierar­chia-e, vagy az ellenséges befolyásokra nézve inkább hozzáférhető tömeg ? Váljon ismeretesek-e az üldözé­sek, melyekben a magyarországi szerb hierarchiát Angyelics pátriárkával élén az összes bel- és külföldi omladinizmus és pánszlávizmus részesíti a magyar államhoz való ragaszkodásáért ? S ismeretes-e a küz­delem, melyet a külföldi omladinizmus és pánszláviz­mus összes orgánumai a belföldinek érdekében s mind­ketten az 1868. IX. t. sz. fentartása mellett foly­tatnak ? A választ e kérdésekre ellenfeleimnek enge­dem át. Segédforrásokul használhatják a nagy-becs­­kereki 1869-ki s 1872-ki hivatalos párt-programmot, a bel- és külföldi omladinizmusnak s pánszlávizmus­nak az utolsó tizenöt év alatt közreadott hírlapjait, röpiratait, könyveit, beszédeit. »Kitűnik a fennebbiekből, igy végzi szerző röp­­iratát, hogy a karlóczai metropoliának a magyar ál­lamban s egymás lételét feltételező, tehát életbe­vágó közös érdekük van. Ezen érdek feltartóztatásában s visszaverésé­ben áll a nemzetiségi elv, mely a karlóczai metropoli­­ától meg akarja vonni keleti egyházi létezését s egyidejűleg a magyar állam lételét is fenyegeti. E közös érdekkör alapján lennének a közös el­járás alapelvei is megállapítandók. Az államnak mindenesetre védnie kell ezen egy­házat saját, t. i. keleti egyháziasságában, valamint az egyház is kötelezve van támogatni ezen államot saját, t. i. magyar állameszméjében!« Szabadsághar­cz-szobor. A főváros területén — a IX. és X. kerület ki­vételével, hol az illető bizottsági elnök urak a járá­sok beosztása iránti gyűlés megtartásában akadá­lyozva voltak — a gyűjtő­ivek kiosztása­ megtörtént. Sajnos, hogy találkoztak, habár számra nem sokan,oly háziurak, kik a gyűjtőiv elfogadását megta­gadták, és ezzel nemcsak maguk, de sőt tán szívesen adakozó lakóiktól is megvonták a hozzájárulhatást. Az ilyen ívek azonban a központi iroda útján az illető járási bizottsági tag uraknak lesznek meg­küldve, hogy a szervezet 23. pont második bekezdése értelmében személyesen eljárni szíveskedjenek. Történtek azonban már szem­ély­es reklamá­­cziók és igazolások, hogy a kézbesítés alkalmával nem tudták voltakép, mily nemű gyűjtésről van szó. A tapasztalatokhoz képest az is köztudomásra hozatik, hogy hivatalokban külön gyűjtések tud­­tunkkal sehol sem eszközöltetnek, és az lévén fő el­vül kimondva, hogy mindenki csak illető háztulajdo­nosa idén teljesítsen (ha akar) adakozást, hogy így több oldalróli felszólítástól ment legyen. Továbbá tapasztaltatik, hogy akárhány családnál a családfő jelentékenyebb aláírást is eszközöl a nél­kül, hogy családja tagjait érintené, pedig az némileg tévesztett czél, mert a »Nemzet könyve« azért állit­­tatik fel, hogy abba minél több, a haza e magasztos ügyéért filléreivel áldozó honfi- és honleány neve örökíttessék meg, sőt arra még a házi cselédségnek is nyujtassék mód és alkalom csak 10 krral is hozzájá­rulhatni. Csak is igy leszen a szobor a szó szo­ros értelmében a nemzet filléreiből felállítottnak mondható. Kellő magyarázat és felvilágosítás mellett nem hihetjük, hogy találkozzék egy is, ki megvonná vagy megtagadná a 10 krt,mely nevét a késő utódok számá­ra megörökítendi. Ekként kérjük tehát az eljárást a családapáktól, ekként a nagyobb segédszemélyzetű üzletet bíróktól, ekként a cselédtartóktól. A X kerületbe holnap, azaz f. hó 27-én szemé­lyesen megy ki a központi iroda vezetője a már kész gyűjtő ívekkel, hogy a központtól kissé távol eső kerületben az ügyet a helyszínen személyesen vezetve keresztülvigye. Míg a IX. kerületben f. hó 28-án d. u. 5 órakor tartja a bizottság a járásoknak a bizottsági tagok közt leendő szétosztása iránti gyűlését a soroksári­ u. 35. sz. a. polgári iskolai épület nagy termében, a­melyre az illető bizottsági tag urak ez után is tiszte­lettel felhivatnak a megjelenésre. Vidékre mint már megalakult bizottságokhoz kellő számú gyűjtő ívek és az ott divó nyelvek sze­rinti felhívások megküldettek már: Arad, Heves, Hont, Krassó-Szörény, Sáros, Sopron, Szatmár, Szi­lágy és Tolna megyékbe; továbbá Bakabánya, Bártfa, Beszterczebánya, Dobsina, Eger, Érsekújvár, Gyöngyös, Győr, Hajdu-Szoboszló, Jászárok-Szállás,­­■,­­ Jolsva, Késmárk, Kőszeg, Kurihegyes, Kun-Szt.-Már­­ton, Leibitz, Losoncz, Makó, Munkács, Nagybánya, Nagy-Rőcze, Rima-Szombat, Rozsnyó, Sepsi-Szent- György, Szatmár, Szászváros, Szilágy-Somlyó, Szom­bathely, Teke, Temesvár és Vajda-Hunyad váro­sokba. Különfélék. Napirend, ápril 27. Naptár: Péntek, ápril. 27. Kóm. lath.: Peregrin hv. Prot.: Anasztázius, Neszte. Görög-orosz: (április 15.) Nagypéntek. Zsidó: (n­z. 20.) — Nap kel 4 óra 50 perez, nyugszik 7 óra 6 perez. — Hold kel 11 óra 45 perez este, nyug­szik 8 óra 9 perez reggel. Pénzügy­miniszter fogad délután 3—4. Honvédelmi miniszter fogad délután 4—5 óráig. Horvát mi­niszter fogad délelőtt 10— délután 2 óráig. Képviselőház ülése délelőtt 10 órakor. A zenekedvelők egyletének nagy hangver­senye este 7*/8 órakor a Vigadó nagytermében. A fővárosi kö­zépítési bizottság ülése dél­után 5 órakor az uj városháza épületében. Műkiállítás a képzőművészeti társulat sugárúti műcsarnokában délelőtt 9—délután 6 óráig. — Belépti dij 50 krajczár. Országos képtár az akadémia palotájában dél­előtt 9—délután 1. Egyetemi füvészkert az üllői­ után délelőtt 1—12 és délután 2—4. Üvegfestészeti kiállítás Kratzmann Ede műtermében (a füvészkert mellett) látható egész nap díj nélkül. Múzeumban: term. és népismetár d. e. 9 —dél­után 1. Akadémiai könyvtár d. u. 3—7. Egyetemi könyvtár d. u. 3 — 7. Múzeumi könyvtár d. e. 9 —d. u. 1. Állatkert nyitva egész nap. Margitszigetre és Császárfü­rdőbe hajó indul óránkint. ■V“ Lapunk mai mellékletének tartalmát a kö­vetkező közlemények képezik : Országgyűlés. — In­dokolás. — A táborkar a boszniai felkelésről. — Szent-László-társulat. — Közgazdaság. Az orsz. m. gazd. egyesületből. — Vegyes hírek. — Üz­leti hírek. — Hajóforgalom. — Idegenek Budapesten. — Időjárási jegyzések. — Dr. Mayr, romániai követünk, Bukarestbe menet egy napig Budapesten időzött és itt több mi­niszterrel értekezett. — Plachy Tamás orsz. képviselő a Szt.-István­­rend kis keresztjét fogja nyerni. — Az Alkotmányos titkok szima politikai röp­­irat első kiadás­a négy nap alatt telj­e­sen elfogyott, s az Athenaeum kiadóhivatala már legközelebb egy második kiadást fog rendezni belőle, mert az érdeklődés a mű iránt folyton foko­zódik. Régóta nem jelent meg könyv, mely a közön­ség körében oly nagy hatást tett volna, mint az »alkotmányos titkok«, mely a politikai körök figyelmét is nagy mértékben fölkeltette. — Beszterczéről írják nekünk, hogy az oda érkezett bukovinai magyarok ellátásáról a főispán felhívására a közönség intézkedett, mely tárgyban a Szász Dénes kirá­tszéki biró s a magyar kaszinó ez idő szerinti buzgó alelnöke által összehívott értekez­let is tartatott. A bukovinai magyarok magyar nem­zeti szin zászló lobogtatása mellett vonultak a vá­rosba, szívesen fogadtattak s a város tisztességesen ellátta őket. Dr. Nuszbaum ezredorvos a jöttek kö­zött levő betegeket a legnagyobb szívességgel gyógy­kezelte. Akadtak azonban szászok, kik a bukovinai magyaroknak azt kezdték fejtegetni, hogy miért is jöttek Magyarországba. A derék csángók nem ma­radtak adósak a felelettel, s megmagyarázták a szá­szoknak, a­kikre az ilyesmi ráfér, hogy: mi az a haza. —A Fü­zesséry-Verhovay-ügy. Ma d. u. pont négy órakor gyülekezett a budapesti honvéd tisztikar a Ludovika akadémia dísztermében a Füzesséry ügyében tartandó tiszti értekezletre. Rég nem nyil­vánult olyan érdekeltség, mint most, mert a terem csakhamar megtelt, úgy hogy a legfiatalabb alantas tiszteket leléptették. Ezen leléptetés abból állott, hogy a tárgyaláson részt vehettek ugyan, hanem sza­vazati joggal nem bírtak. Megjegyzendő, hogy törzs­tiszt nem volt jelen az elnökön és védőn kívül, mert maga a vádlott is csak huszárkapitány és nem őr­nagy, mint tegnap mi is tévesen jelentettük. Az álta­lános hangulat kedvezőnek mutatkozott Füzesséryre nézve. Néhány perc­c­el négy óra után Kutassy Géza ezredes mint elnök megnyitja az értekezletet, körü­lötte a kiküldött bizottság tagjai foglaltak helyet, a jegyzőkönyv vezetésével Brett Lajos hadnagy bízatott meg. Ruttner Kálmán százados előadó röviden összefoglalja az eddig megállapított tényálladékot. Küzesséry Géza díszegyenruhában hallgatta azt meg. Arcza nagy benső küzdelmet árult el. Mint védő Kápolnay Pauer István alezredes emelt ez­után szót, és szép beszédben bebizonyítá, miszerint Füzesséry magaviselete semmi tekintetben sem eshe­­tik kifogás alá, és még a tiszti szigorú szabályok sem ütköznek belé. Ezután röviden azt indítványozza, hogy az egész értekezlet egyhangúlag mondja ki, mi­szerint a további eljárást Füzesséry ügyében szüntes­sék be, őt minden tekintetben lovagias elégtételadás­ra képesnek tartván, s felkérte az elnököt, tenné fel a szokásos kérdéseket. Miután senki szólásra magát föl nem jegyeztette, Füzesséry pedig szintén elállt a szó­tól, Kutassy ezredes föltette a kérdéseket, melyekre adott válasz egyhangúlag a lovagiatlanság és gyáva­ság vádja alól Füzesséryt fölmentette. Az egyhangú­lag hozott határozat után Füzesséry néhány rövid szóval megköszönte a tanusított gyors és kedvező el­intézést. Öt óra után a gyűlésnek vége volt.­­ Ugyancsak a Füzesséry-ügyben a lapokban megjelent téves közleményekkel szemben biztos forrásból me­rítve közölhetjük, hogy a budapesti ügyvédi kamara választmánya Füzesséry Géza parlamenti föllépése fölött sem kárhoztató, sem más íté­letet nem hozott. Ily ítélet mondására csak is a kamara választmányából alakított fegyelmi bíróság volna hivatva; ily bíróság elé pedig az ügy nem is került, minthogy az ügyész, a választ­mánynyal egyetértőleg, inkompetenczia tekintetéből indítványt sem tett. — Szilágy megyéből küldöttség járt ma a fővá­rosban a kormánynál. A küldöttség vezetője Káro­lyi Sándor gr., a megye egyik kerületének képvise­lője volt, tagjai pedig Bocsánczy Adolf alis­pán, W­esselényi Miklós br., Kemény Kálmán br., B­á­n­f­f­y Béla br., G­y­ő­r­f­f­y La­jos br., B­á­n­f­f­y György br., B­ö­l­ö­n­y József orsz. képviselő, S­á­n­t­h­a Dezső ügyvéd, Domby Károly, Kovács István, B­a­l­á­z­s­y Endre, Lázár Géza, P­a­s­k­a­s József földbirtokosok, J­e­n­e­y István kir. mérnök és M­e­z­e­y Albert kir. táblai pótbíró. A küldöttség első­sorban K­e­­m­é­n­y Gábor br. közlekedési miniszternél tisztel­gett, azon kérelmet terjesztvén elő, hogy a csucsa­­nagykárolyi útvonal az állami utak sorába vétessék fel. A megye ugyanis sokat költött az utak jó karba helyezésére s most a nagy terheket igen is megérzi, miért is méltányosnak tartja, hogy az állam a csucsa­­nagykárolyi vonalat saját kezelés alá vegye. A közlekedési miniszter szívélyesen fogadta a küldöttsé­get és megígérte, hogy a kérelmet figyelmére fogja méltatni. A küldöttség ezután P­a­u­­­e­r igazságügyi minisztert kereste föl a végett, hogy Krasznán és Zsibón két új járásbíróság felállítását kérelmezze, miután a megye területén levő bíróságok elégtelenek­nek bizonyulnak. Az igazságügyminiszter meghall­gatván a kívánságot, szintén biztató ígérettel bocsá­totta el a küldöttséget. Végül S­z­a­p­á­r­y Gyula gr. pénzügyminiszternél a küldöttség megköszönte azon intézkedést, hogy Szilágy megyében az ottani viszo­nyok figyelembe vételével megszüntette a földadó öt­ százalékának beszedését.­­ Gr. Hoyosnak párisi követte kineveztetését a francziák, úgy látszik, igen szívesen fogadták. A Figaro hosszabb rokonszenves czikkben ismerteti gr. Hoyos élettörténetét (a gróf jelenleg 49 éves) s föl­említi róla azt is, hogy igen jól ismeri a párisi vi­szonyokat.­­ A műegyetemi hallgatók által rendezendő fák­lyásmenet százas bizottsága ma a műegyetem rajzter­mében gyűlést tartott, melyben elnökül Nagy Virgil, pénztárnokul Bubonyik István és jegyzőül Payr La­jos választatott. A fáklyásmenetet jövő csütörtökön szándékoznak megtartani és e czélra mintegy 500— 600 fáklyát fognak megrendelni. — Mailáth György özvegye Arad városának az országbíró halála alkalmából hozzá intézett részvét­iratára a következőkben válaszolt: Nagyságos pol­gármester ur! Arad szab. kir. város törvényhatósága nevében felejthetetlen férjem elhunyta felett kifeje­zett meleg részvétért fogadja nagyságod magam és családom nevében mély köszönetemet. — E csapás engem és családomat mélyen sújtott; de, hogy úgy egyesek, mint testületek magukévá tették gyászomat és könnyíteni óhajtják annak viselése terhét, bána­tomban mélyen meghat s őszinte hálával tölt el, mely­nek érzete a drága elhunyt emlékével együtt örökre felejthetetlen lesz előttem. Fogadja nagyságod újó­lag kiváló tiszteletem nyilvánítását, melylyel mara­dok tisztelettel Budapesten, 1883. ápril­is 14-én. Özv. Mailáth Györgyné. — Zsarnay Győző felfüggesztett czimzetes rend­őrkapitányt már kihallgatta O­r­­­n­c­s­a­y László rendőrtisztviselő, kit, mint jelentettük, Thaisz Elek főkapitány ez ügyben a vizsgálat vezetésével bízott volt meg. Zsarnay, mint értesülünk, azt vallotta, hogy ő a Füzesséry által megnevezett képviselőknek sem­mit sem beszélt a gráczi rendőrség átiratáról, nem mondta azt, hogy ebbe az ügybe Polónyi képviselő bele van keverve, sőt egyáltalában nem is érintkezett velük. Orvncsay a vizsgálatot igen erélyesen folytatja. — Párbaj. A czinkotai erdőben ma délelőtt pisztoly pár­baj folyt le Brozorád Gyula szab. áll. hu­szár hadnagy és Donáth Gyula szobrász között. Sérü­lést egyik fél sem szenvedett. Uj regények. Révai testvérek kiadásában Buda­pesten következő uj regények jelentek meg: Tévesz­tett utak. Regény két kötetben, irta Beniczkyné Bajza Lenke. Budapest 1883. A kitűnő írónő, ki­nek több érdekes munkáját lapunkból ismerik olva­sóink, jelen eredeti regényében tárgyát a hazai tár­sadalmi életből merítette s vonzó előadásával, élénk tartalmával érdekfeszítg olvasmányt nyújt. — A díszesen kiállított két kötet ára 2 frt. — A sza­bad szó vértanúi. Regény a harminczas évek­ből. Két kötet. Irta P. Szathmáry Károly. Budapest 1883. A regény tárgya hazánk tör­ténetének egyik legfontosabb korszakából, e század harminczas éveiből van véve s amaz idők egyik nem­zeti vértanújának, Lovassy Lászlónak tragikus törté­netét dolgozza föl. A díszesen kiállított két kötetes történelmi korrajz ára 2 írt. — Mindkét műre vissza­térünk. — A Rábaszabályozás tárgyában kidolgozott törvényjavaslatot, mely már egészen kész volt, s me­lyet a minisztertanács is elfogadott, Kemény Gábor báró közlekedésügyi miniszter újabb tanácskozások után megváltoztatta. Mint a Dunántúl jelenti, a Rábaszabályozó-társulat autonóm hatáskörébe vissza fog helyeztetni, a kormánybiztosi és több felesleges és költséges állások pedig megszüntettetnek.­­ A honvédegyletek orsz. központi választmánya hosszas szünetelés után ma délután ismét ülést tar­tott K­r­­­v­á­c­s­y József elnöklete alatt. A buda­­­budai honvédegylet a központ többszöri felszólal­á­­sára sem nyilatkozott az általa kezelt szoborpénz át­adása iránt. Ennélfogva a központi választmány el­határozta a további intézkedésre a belügyminisztert felkérni, azon kijelentéssel, hogy a központ magáról minden további felelősséget elhárít, eddigi eljárásáról pedig a közgyűlésnek jelentést tesz.­­Elnök bejelen­ti, hogy az aradi szoboralap javára vert s el nem áru­sított érmeket az aradi szoborbizottságnak visszakü­l­­dötte, az érmekért befolyt 2993 frt 36 kv kíséreté­ben, kéri a számadásokat megvizsgáltatni. Az ér­mekre vonatkozó számadások megvizsgálására egy 3 tagú bizottság küldetett ki. A honvédelmi mint a köz­gyűlés közp. választmányi költségeinek fedezésére kért összeget megtagadta. Elhatároztatott, hogy ez ügy­ben újabb felirat intéztessék. Elnök megbizatott, hogy máj. 21-én, Budavár bevételének évfordulóján, a budai temetőben megtartatni szokott kegyeletes ünnepély iránt a szükséges lépéseket tegye meg. A Garibaldi sírjára küldendő koszorú költségeinek gyűjtésére a honvédegyletek újból fel fognak szólittatni. Végül az évi közgyűlés napjául május hó 25-ke tűzetvén ki, egy bizottság választatott a tárgysorozat összeállítására s ezzel a tanácskozás véget ért. — A beszélő kanári madarak. Berlinnek is most beszélő kanári madara van. N. Russ Károly erről a berlini »Ornis« egyletben felolvasást tartott s azt mondá, hogy ez az ötödik beszélő kanári, melyről az illető szakirodalom tudomással bir. A berlini ka­nári egy magasabb rangú tisztviselő sajátja.A madár kitünőleg énekelt, de a vedlési időszak alatt, mint ez sokszor történik, elvesztő hangját. Hogy az énekre bírják, azt mondák neki: »Sing doch, Mützchen,napon­kint videvidevn!« Midőn a vedlés véget ért, a madár, közcsodálkozásra, erős tiszta hangon kimondá az em­lített mondatot, melyet azóta nem is felejtett el. Dr. Russ azt is megjegyzi, hogy a­ki a kanárit beszélni akarja tanítani, annak magának is dallamos hanggal kell bírnia.. . ötven évig szolgált a király mellett. Hanna­­kampf Antal, a király komornyikja, a napokban fogja szolgálatának ötven éves jubileumát megünne­pelni. Hannakampf 1831. január havában a reich­­stad­­g szolgálatára rendeltetett, ki akkor már be­tegeskedett. A herczeg halála után 1832. évi ápril 26-án Ferencz császár, unokája , Ferencz József fő­­herczeg mellé nevezte ki, ki akkor harmadfél éves volt. Mikor ő Felsége 1848-ban trónra lépett, Han­­nakampfot komornyikjává tette meg. Hannakampf mindig az uralkodó mellett volt, elkísérte európai útjaira, sőt a keletre is. Ő volt az, a­kitől III. Na­póleon 1867-ben, mikor uralkodónkkal Salzburg­ban találkozott, hosszasabban kérdezősködött a reich­­stadti ág haláláról, s végül a korán elhunyt her­czeg hajából egy fürtöt fogadott­­el a komor­nyiktól, ki ezt kegyelettel őrizte. Érdekes, hogy az ötven évi szolgálat alatt Hannakampf sohasem élvezett szabadságot és betegség sohasem akadályoz­ta szolgálatának teljesítésében. Az uralkodó, ki a hű komornyikot rendkívül kedveli, többször kitüntette hűségéért. Osztrák heroldnak nevezte ki, kitüntette az arany érdemkereszttel, sőt később a koronás arany érdemkereszttel is. Ezenkívül drága ajándékokkal halmozta el. Hannakampf a külföldi uralkodóktól is nyert kitüntetéseket. A jubiláns hófehér haja és 75 éve daczára pompás egészségnek és életundorságnak örvend. Bécsben igen ismert alak. Egyik sajátsága, hogy igen hasonlít Vilmos német császárhoz. Augusz­ta császárné, mikor legutóbb Bécsben volt, maga elé hivatta a komornyikot, s elbámult a rendkívüli ha­sonlatosságon. — Egy szökött katonát őriznek most a budai 17. számú katonai kórházban. Elmezavarodottságot szín­lel. Szemerédy Alajosnak hívják. Jelenleg 40 éves. Sok kalandon ment keresztül. A hatvanas években sorozták be a 32. sorezredbe. 1866-ban Őrvezető volt, és miért miért nem, elhagyta az őrséget. Ezért vizs­gálatot rendeltek el ellene, de Szemerédy nem várta be annak eredményét, hanem felhasználva az első kí­nálkozó alkalmat, megszökött. Sokáig keresték, de nem akadtak rá. Szemerédy szerencsésen eljutott Amerikába s Pensilvaniában telepedett le. Sok ka­landon ment keresztül. Volt kereskedő, ügynök, rend­őrbiztos, titkos rendőr s végre egyetemi tanuló. A szerencse azonban kedvezett neki, mert elnyerte az ot­tani egyetemen a sebészeti tanszéket.Szemerédy azon­ban nem sokáig fért meg a bőrébe.1879-ben Pensilvania egyik nyilvános házának tulajdonosát meggyilkolták és kirabolták. A gyilkos ott felejtette kalapját és fel­öltőjét, erről aztán a rendőrség nyomára jött annak, hogy a gyilkosságot Szemerédy követte el. Keresték, de hiába. Szemerédy megszökött. Az ó és új világ minden nagyobb városába elküldték arczképét, így Budapestre is. Itt aztán a régebben körözött fényké­pek összehasonlítása után kitűnt, hogy a körözött egyén nem más, mint Szemerédy. A múlt év márcz. 30-án a sugárúton felismerték és letartóztatták. Őrültnek tetette magát. A budapesti haditörvényszék a rendőrség útján megkereste a pensilvániai hatóságot a rablógyilkosságra vonatkozó ügyiratok közlése vé­gett. Szemerédy beismerte, hogy a katonaságtól meg­szökött és hogy Amerikába ment, a rablógyilkosságot azonban határozottan tagadja.­­ A Khayti-ünnepély. Az országos zenetanárok egylete elhatározta, hogy a jubiláns zenetanár tisz­teletére f. hó 29-én este 8 órakor az Európa-szálloda dísztermében megtartandó ünnepély alkalmával az ünnepeltnek üdvözlő iratot nyújt át, melyet az összes zenetanárok aláírnak. Az aláírások eszközöl­­hetők holnap és holnapután, azaz pénteken és szom­baton a »Harmonia«-társulatnál és vasárnap a zene­tanárok egyletének közgyűlésén. Az ünnepelt élet­rajzából ez alkalommal közöljük a következőket: Khayll Antal 1820-ban Bécsben született. Atyja az udvari operaszínház zenekarának tagja volt és ma­gyar születésű leányt vett nőül. Khayll zenei tehet­sége oly korán és oly gyorsan fejlődött, hogy 10 éves korában már Haydn, Mozart és Beetho­­ven társaságában lépett fel szűkebb körben, sőt néhányszor az udvarnál is, hol egy alkalommal Zsófia főherczegnőnek a király anyjának annyira megtetszett, hogy megcsókolta. Első nyilvános hang­versenyét Bécsben 1833-ban, tehát 13 éves korában adta, mely után egy 8 éves leányka kiképeztetésével bízták meg. 15 éves korában elvesztette szüleit. Hogy mennyire becsülték, bizonyítja az, hogy M a­y s e d e r. A. Krs?co lxogox3.41.Buű­vész a 18 éves ifjút bízta meg két leánya tanításával. 1844-ben a gróf Andrássy családnál foglalt állást, a­hol Aladár gróf volt tanít­ványa. Később rövid időn át Blaskovichéknál, a forradalom alatt pedig az Alföldön a N­á­v­a­y csa­ládnál tartózkodott. 1853-ban jött Budapestre és itt vezette oltárhoz Návay Lujzát 1855-ben. Idősb H­elmesbergernek akkoriban híressé vált bu­dapesti hangversenyein állandó közreműködő volt, mely alkalommal annyira túlerőltette magát, hogy azóta le kellett mondania a nyilvános fellépésről. Megemlítendő még, hogy Khayll nemcsak hogy tel­jesen megmagyarosodott, hanem testtel lélekkel is magyar. — Névmagyarosítások. Müller Ferencz alsó­ausztriai pischelsdorfi születésű sárosmegyei kapi­­pálvágási illetőségű soproni lakos M­o­l­n­á­r-ra, Stei­ner Joachim Bernát Béla veszprémi illetőségű, ugyan­ottani lakos Köve­s-re, Fragner Ede Gyula szo­­molnoki illetőségű vörösvári lakos K­a­­­m­á­r-ra vál­toztatták vezetéknevüket.­­ A magyar heraldikai és genealógiai társaság ápril­is 28-án, szombaton d. u. 5 órakor, a ma­gyar tudományos akadémia Kisfaludy-termében választmányi ülést tart. E gyűlés tárgyai : 1. Nagy Gyula vál. tag érteke­zése A turulról. 2. Majláth Béla vál. tag ismerteti Péter alná­­dor 1298-ki czimeres pecsétjét. 3. Folyó ügyek, s ezek közt az Ügyrend tervezetének elkészítésére kiküldött bizottság je­lentése. — A magyar korona országainak vörös-kereszt egylete 1882. évi országos közgyűlését az alapszabá­lyok 27—33. §§-ai értelmében folyó évi május hó 7-én délelőtt 11 órakor tartja meg Budapesten a vár­megyeház üléstermében (IV. kerület, gránátos­ ut­­cza). Ugyanezen napon és helyen délelőtt 10 órakor a központi választmány ülése fog megtartatni. A köz­gyűlésre vidékről utazó egyleti tagok részére a vas­utak és gőzhajózási társulat 50, illetve 33°­0 díjked­vezményt engedélyeztek. Az erről szóló igazolási je­gyek a központi irodában (II. lánczhid­ utcza 1.) kaphatók.­­ A bécsi Sütő strike tárgyában jelentik, hogy a pékmesterek és legényeik közti tárgyalások ked­vező fordulatot vettek, s alapos a remény, hogy már legközelebb az ismert megállapodások alapján teljes megegyezés jön létre. Tegnap este óta újabb munka­beszüntetés nem történt, s jelenleg csak mintegy 400 legény strikeol. A tegnapi nap folyamán még 30 ka­tonai péket rendeltek ki az egyes pékek sütőbemen­­eteihez, úgy hogy jelenleg összesen 330 katonai pék van a polgári pékmestereknél alkalmazásban. Szükség esetén még 330 katonai pék alkalmazható. Azt, hogy a munkát mily feltételek alapján kezdjék meg, a sü­tőlegények egyesületének szombatra egybehívott gyű­lése fogja megállapítani. — A felültetett sah. Indiai lapok beszélik a kö­vetkező mulatságos történetet: A sah nem­régiben a bokharai khánt zenélő órákkal, tükrökkel és egyéb csecsebecsékkel ajándékozta meg. Ezt az udvariassá­got a khán azzal viszonozta, hogy a sahnak két tizen­hat éven aluli odaliszkot küldött. Útközben azonban a becses küldeményt kísérőikkel együtt a turkomá­­nok elfogták. Nasr-Eddin minden egyes elfogott oda­­liszkért az ő nap és oroszlán rendének négy tiszti ke­resztjét ajánlotta fel, de ezt az ajánlatot a turkomá­­nok azzal utasították vissza, hogy az odaliszkek oly szépek, hogy a legszebb kitüntetést is felül­múlják. Végül a sah minden egyes odaliszkért 4000 frank váltságdíjat fizetett. A teheránii palotában azonban képzelhető nagy volt az ijedelem, mikor az odalisz­kok megérkeztek, és kisült, hogy a turkománok a fiatal hölgyeket megtartották, s helyettük háremeik kiko­­kopott, koros hölgyeit küldték el. A sah véres boszo­­ra készül a turkománok ellen.­­ A fekélyes dögvész Perzsiában, Konstantiná­polyból írják . A nemzetközi egészségügyi tanácsot , a lakosságot nagyon nyugtalanítja egy pusztító kór dühöngése a Törökországgal szomszédos perzsa ke­rületek egyikében. A betegség természetéről felvilá­gosítást nyújt egy orvosnak a helyszínéről küldött eme sürgönye . A djuvam­ai kerületben, Zeilan s Bekir-Bey helységekben dühöngő betegség a fekélyes dögvész. Minden beteget betegek lepik el a hónalj­ban s a mirigyes testrészeken. Eddig 170-en haltak el e betegségben. A megfertőztetett kerület több mint 150 kilométernyire fekszik délnek az Urmiah­­tótól, hol a dögvész már a múlt évben is jelentkezett. Már 1881-ben is pusztított e kór a selinói kerület néhány­ helységében, de oly déli vidékeken, mint most, még soha sem észlelték. Délnek terjed tovább, Kurdisztán déli része felé, alkalmasint fel fogja azonban tartóztatni a fenyegetett kerületek kurd la­kossága, a­mely szigorú zárt tart fenn a fertőztetett helyek körül. Egy török orvos, a­ki át akart menni a zárvonalon, halállal fenyegettetvén, kénytelen volt felhagyni tervével. A bukovinai magyarok javára. (A Pesti Napló gyűjtése.) Csütörtökön kimutattunk 31.107 frt 62 krt és két húszast, a­mely ösz­­szegből a még kezeink közt levő 5024 frt 38 krt a mai napon átadtuk a segélyező bizottságnak az itt követ­kező elismervény tanúsá­ga szerint : 1883. ápril 26-án a Pesti Napló szerkesz­tőségétől ismét átvettem egy takarékpénztári könyvet, melyben ötezerhuszonnégy forint harmincznyolez­er (5024.38) van betéve. (Azaz 5­ 024.38.) K. m. f. Köszönettel Somssich Pál, és két huszas. * A f. hó 24-ki kimutatásunkban említett öt frankos arany a Szegedi Napló gyűjtésének képezte részét s tévesen volt a Szegedi Hiradó gyűjtéséhez sorolva. Újabban adakoztak : Dvorszky János gyűjtése, Tőke-Terebes .... 84 frt 02 kr Baranyamegye alispánjának küldeménye : a sz.-lőrinczi járásból . . . 101 » 50 » a pécsi » ... 106 » 46 » a mohácsi » ... 175 » 45 » a siklósi » ... 90 » 23 » a megye központi tisztviselői 23 . — » Összesen : 31.688 frt 28 kr Helyi hirek. — Az adófelügyelő a kerületi elöljáróságokat szombatra, e hó 28-ra értekezletre hívta össze a nap­számosok adója tárgyában. Ezen adó tudvalevőleg is eltörültetett, de az adófelügyelő azért számos napszá­mosra kiveti, s ezek dolga aztán felszólamlással élni a kivetés ellen. A felszólalások alapján a kerületi elöljáróságok fogják megvizsgálni, vajjon helye le­het-e az adó törlésének. Ez természetesen igen sok munkát okoz. — Tűzbiztonsági átalakítások a népszínházban. A népszínházi bizottság legutóbbi ülésén elrendelte, hogy a népszínházban a kisebb átalakítások haladék­talanul foganatosíttassanak. Ezek közül az ajtóknak vaspréhkel való beburkolása már­is foganatosíttatott, valamint a zsinórpadláson és süllyesztőben a lángzók fölé szintén vaspléh burkolat alkalmaztatott.­­ A vízvezetéki berendezés keresztülvite­lé­r­e a bizottság Kl­é­h István, Királyi Pál és S­z­t­u­p­a György bizottsági tagokat küldötte ki, kik is a Zellerin-czég által beadott terveket és költség­­vetési tanulmányozás és jelentéstétel végett egy Kempelen Béla fővárosi tűzoltó főparancsnok, K­aus­er József építész és id. Máltás Hugó osz­tálymérnökből álló szakértői bizottságnak adta ki, mely beadván jelentését, a bizottság azt egész ter­jedelmében elfogadta. Ezek szerint a népszín­házba az eddigi bevezetésen felül a kerepesi­ útról egy hat hüvelykes cső s a népszínház utczáról ugyancsak egy hat hüvelykes cső vezettetik be. A színpadon hátul és a zsinórpadláson alkalmazott vízcsapok úgy lesznek alkalmazva, hogy azok kívül a lépcsőházban legye­nek, honnét a színpadra lővések nyittatnak. Ezeknek czélja, hogy netáni tűz esetén a sugárcsövet vezető tűzoltó a támadást teljesen biztos helyről intézhesse, s a­mint a veszély magával hozza, a támadást jobbra vagy balra eszközölhesse, minthogy minden egyes vízcsapnál jobbra és balra lőrések nyittatnak. A lőrések vasajtócskákkal fognak elzáratni. Ezen lő­rések előnye továbbá az, hogy tűz esetén az odaérkező tűzoltóság saját sugárcsöveivel ugyanazokon keresz­tül biztos helyről támadhatja meg a tüzet. A jelen­tésben nevezett szakértők továbbá arra kérték a bi­zottságot,hogy a népszínház épületében belül építtessen be jobbról és balról, egészen a tetőig, a gőzszivattyúk­­hoz alkalmazható vascsöveket. Ezen vascsövek az árnyékszékeken keresztül az első lapos tetőig függő­legesen vezettetnek fel, a tetőn fektetve, ennek felső részéről pedig, a zsinórpadlás legfelsőbb részén lévő ablaknyilásig ismét függőlegesen, hova egy kis vas­hágcsó is alkalmaztatik. Ez ablaknyílásban belül egy kis fülke létesíttetik, melyben a gőzszivattyúkhoz szükséges sugárcső és egy kendertömlő helyeztetik el. Ha tehát nagyobb mérvű tűz üt ki a színházban, a gőzszivattyu a csőnek megfelelő helyen felfüttetik, a tűzoltó tolólétrán a lapos tetőre, innen a vashágcsón a fülkéig fölmegy, ott a készletben levő kendertöm­lőt a vascsőre illeszti s a kéznél lévő sugárcsővel a működést megkezdi. És mindez csak néhány pillanatot igényel ilyen körülmények közt. Ezen berendezés tehát a szerelést tete­mesen gyorsítja, sok munkaerőt, mely a csövek felve­zetéséhez, tartásához stb szükséges, megkímél és minthogy ezen 15 légkörnyi nyomást kiálló vascsö­veknek még azon előnyük is van, hogy vizet egyálta­lában nem bocsátanak keresztül — a­mi pedig a leg­jobb kendertömlőnél is óvhatlan — a nyerendő vízsugár erejét fokozzák. A népszínházi bi­zottság ezen javaslatot is — bár e munkálat keresz­tülvitelét az állandó színházvizsgáló bizottság köte­lességévé nem tette — czélszerűségénél fogva egyhan­gúlag elfogadta. Az előadott munkálatokat a Zelle­rin-czég eszközli, s már ápril 28-án munkához fog, miután nevezett c­ég az itt felsorolt munkálatokkal negyven nap alatt teljesen elkészülni tartozik. Ez újabb átalakítások azonban az előadások rendes megtartását egyáltalában nem hátráltatják. — A VII. ker. adókivető bizottság f. évi ápril­is 26-án az 5270—5282. uj hr. számok alatt összeirt adózó felek III. oszt. kereseti adóját fogja tárgyalni. — Öngyilkossági kísérlet. Libenauer Her­­min, 18 éves pinczérnő ma reggeli 1/2 6 órakor múzeum­­körut 35. sz. a­­lakásn öngyilkossági szándékból há­rom pakli gyufa oldalát, melyet már 3 nap óta tartó-

Next