Pesti Napló, 1883. április (34. évfolyam, 89-118. szám)
1883-04-27 / 115. szám
gyár zsoldosának mondanak a belföldi, belgrádi s moszkvai pánszláv lapok, másfelől »russzofil«-nak a párt parlamenti czelebritásai misztifikált vagy fizetett hírlapíróik által. Russzofil vagyok, mert tanulmányaim végeztével Oroszországba mentem s egy ottani akadémián a gör. keleti theologiát tanulmányoztam. Ám akkor a magyarországi szerb egyház összes theologiai tanintézetei évek óta zárva lévén, minthogy másutt sehol nincs görög kel. theologiai kar, kénytelen valék Oroszországba menni, ha szolgálni akartam egyházamnak. Russzofilnak neveznek az említett első ifjúkori művemben foglaltakért is. Annak történeti részét azonban Vitkovicsnak a »Geschichte der serbischen Einwanderer in Ungarn« czimű munkája után dolgoztam ki, mint nem szakember teljesen megbíztam a forrásban s igy önkénytelenül lettem áldozatává politikai omladinizmusának. Épen ezért kevéssel a könyv megjelenése után belátván hibámat, az egész művet a helytelen részek elhagyásával újra átdolgoztam. Legutóbbi »A keleti egyház a magyar államban« czímű művemben pedig védem a magyar állameszmét a keleti egyházzal egyetemben. Szemben a mondottakkal s mint egyetlen fia atyámnak, azon kevés szerbek egyikének, ki a magyar állameszméért 1848-ban fegyverrel küzdött, ünnepélyesen tiltakozom az omladinizmusnak s magyarországi híveinek a magyar lapokban emelt vádjai ellen, készen hazám érdekeit az egész világ előtt, mindenki, még az orosz támadások ellenében is védelmezni. Ami az 1868. IX. t. czikk elleni támadásomat illeti, e t.czikk volt oka az 1869. kongresszuson a pátriárka s az omladinisták közti heves súrlódásoknak, melyek kora sírba vitték Masimevics pátriárkát. Politikai tekintetben is sok minden szól e t.-cz. ellen. A karlóczai metropoliát kiszolgáltatta a világi elemnek, vagyis nemzeti egyházat teremtett belőle nemzetiségi tendencziákkal. Mindenki tudja, hogy az omladinizmus az úr benne, az omladinizmus pedig szelleménél fogva ellenkezik a magyar állameszmével. Az 1868. IX. tcz. kezeibe játszott át egy egész egyházat számtalan erkölcsi s gazdag anyagi segédforrásaival. Ez által hatalommá lett s be- és kifelé egyaránt sikerrel s döntőleg működik. Befelé a nemzetiségi elvet erősiti minden kitelhető módon; az országon kívül a rokonerőket egészíti ki, védi és erősíti. Hogy pedig a nemzetiségi elv veszély Magyarországra nézve, épen oly kétségtelen, mint az, hogy a karlóczai metropolia máris prédájává lett. Váljon hol találhat az állam több kezességet: egy pragmatikus elemben-e, a minő a hierarchia, vagy a világiak laza elemében? Kit vonhat az állam könnyebben magához s esetleg ki lehet reá nézve ártalmasabb : a konzervatív s kevés számú hierarchia-e, vagy az ellenséges befolyásokra nézve inkább hozzáférhető tömeg ? Váljon ismeretesek-e az üldözések, melyekben a magyarországi szerb hierarchiát Angyelics pátriárkával élén az összes bel- és külföldi omladinizmus és pánszlávizmus részesíti a magyar államhoz való ragaszkodásáért ? S ismeretes-e a küzdelem, melyet a külföldi omladinizmus és pánszlávizmus összes orgánumai a belföldinek érdekében s mindketten az 1868. IX. t. sz. fentartása mellett folytatnak ? A választ e kérdésekre ellenfeleimnek engedem át. Segédforrásokul használhatják a nagy-becskereki 1869-ki s 1872-ki hivatalos párt-programmot, a bel- és külföldi omladinizmusnak s pánszlávizmusnak az utolsó tizenöt év alatt közreadott hírlapjait, röpiratait, könyveit, beszédeit. »Kitűnik a fennebbiekből, igy végzi szerző röpiratát, hogy a karlóczai metropoliának a magyar államban s egymás lételét feltételező, tehát életbevágó közös érdekük van. Ezen érdek feltartóztatásában s visszaverésében áll a nemzetiségi elv, mely a karlóczai metropoliától meg akarja vonni keleti egyházi létezését s egyidejűleg a magyar állam lételét is fenyegeti. E közös érdekkör alapján lennének a közös eljárás alapelvei is megállapítandók. Az államnak mindenesetre védnie kell ezen egyházat saját, t. i. keleti egyháziasságában, valamint az egyház is kötelezve van támogatni ezen államot saját, t. i. magyar állameszméjében!« Szabadságharcz-szobor. A főváros területén — a IX. és X. kerület kivételével, hol az illető bizottsági elnök urak a járások beosztása iránti gyűlés megtartásában akadályozva voltak — a gyűjtőivek kiosztása megtörtént. Sajnos, hogy találkoztak, habár számra nem sokan,oly háziurak, kik a gyűjtőiv elfogadását megtagadták, és ezzel nemcsak maguk, de sőt tán szívesen adakozó lakóiktól is megvonták a hozzájárulhatást. Az ilyen ívek azonban a központi iroda útján az illető járási bizottsági tag uraknak lesznek megküldve, hogy a szervezet 23. pont második bekezdése értelmében személyesen eljárni szíveskedjenek. Történtek azonban már személyes reklamácziók és igazolások, hogy a kézbesítés alkalmával nem tudták voltakép, mily nemű gyűjtésről van szó. A tapasztalatokhoz képest az is köztudomásra hozatik, hogy hivatalokban külön gyűjtések tudtunkkal sehol sem eszközöltetnek, és az lévén fő elvül kimondva, hogy mindenki csak illető háztulajdonosa idén teljesítsen (ha akar) adakozást, hogy így több oldalróli felszólítástól ment legyen. Továbbá tapasztaltatik, hogy akárhány családnál a családfő jelentékenyebb aláírást is eszközöl a nélkül, hogy családja tagjait érintené, pedig az némileg tévesztett czél, mert a »Nemzet könyve« azért állittatik fel, hogy abba minél több, a haza e magasztos ügyéért filléreivel áldozó honfi- és honleány neve örökíttessék meg, sőt arra még a házi cselédségnek is nyujtassék mód és alkalom csak 10 krral is hozzájárulhatni. Csak is igy leszen a szobor a szó szoros értelmében a nemzet filléreiből felállítottnak mondható. Kellő magyarázat és felvilágosítás mellett nem hihetjük, hogy találkozzék egy is, ki megvonná vagy megtagadná a 10 krt,mely nevét a késő utódok számára megörökítendi. Ekként kérjük tehát az eljárást a családapáktól, ekként a nagyobb segédszemélyzetű üzletet bíróktól, ekként a cselédtartóktól. A X kerületbe holnap, azaz f. hó 27-én személyesen megy ki a központi iroda vezetője a már kész gyűjtő ívekkel, hogy a központtól kissé távol eső kerületben az ügyet a helyszínen személyesen vezetve keresztülvigye. Míg a IX. kerületben f. hó 28-án d. u. 5 órakor tartja a bizottság a járásoknak a bizottsági tagok közt leendő szétosztása iránti gyűlését a soroksári u. 35. sz. a. polgári iskolai épület nagy termében, amelyre az illető bizottsági tag urak ez után is tisztelettel felhivatnak a megjelenésre. Vidékre mint már megalakult bizottságokhoz kellő számú gyűjtő ívek és az ott divó nyelvek szerinti felhívások megküldettek már: Arad, Heves, Hont, Krassó-Szörény, Sáros, Sopron, Szatmár, Szilágy és Tolna megyékbe; továbbá Bakabánya, Bártfa, Beszterczebánya, Dobsina, Eger, Érsekújvár, Gyöngyös, Győr, Hajdu-Szoboszló, Jászárok-Szállás,■, Jolsva, Késmárk, Kőszeg, Kurihegyes, Kun-Szt.-Márton, Leibitz, Losoncz, Makó, Munkács, Nagybánya, Nagy-Rőcze, Rima-Szombat, Rozsnyó, Sepsi-Szent- György, Szatmár, Szászváros, Szilágy-Somlyó, Szombathely, Teke, Temesvár és Vajda-Hunyad városokba. Különfélék. Napirend, ápril 27. Naptár: Péntek, ápril. 27. Kóm. lath.: Peregrin hv. Prot.: Anasztázius, Neszte. Görög-orosz: (április 15.) Nagypéntek. Zsidó: (nz. 20.) — Nap kel 4 óra 50 perez, nyugszik 7 óra 6 perez. — Hold kel 11 óra 45 perez este, nyugszik 8 óra 9 perez reggel. Pénzügyminiszter fogad délután 3—4. Honvédelmi miniszter fogad délután 4—5 óráig. Horvát miniszter fogad délelőtt 10— délután 2 óráig. Képviselőház ülése délelőtt 10 órakor. A zenekedvelők egyletének nagy hangversenye este 7*/8 órakor a Vigadó nagytermében. A fővárosi középítési bizottság ülése délután 5 órakor az uj városháza épületében. Műkiállítás a képzőművészeti társulat sugárúti műcsarnokában délelőtt 9—délután 6 óráig. — Belépti dij 50 krajczár. Országos képtár az akadémia palotájában délelőtt 9—délután 1. Egyetemi füvészkert az üllői után délelőtt 1—12 és délután 2—4. Üvegfestészeti kiállítás Kratzmann Ede műtermében (a füvészkert mellett) látható egész nap díj nélkül. Múzeumban: term. és népismetár d. e. 9 —délután 1. Akadémiai könyvtár d. u. 3—7. Egyetemi könyvtár d. u. 3 — 7. Múzeumi könyvtár d. e. 9 —d. u. 1. Állatkert nyitva egész nap. Margitszigetre és Császárfürdőbe hajó indul óránkint. ■V“ Lapunk mai mellékletének tartalmát a következő közlemények képezik : Országgyűlés. — Indokolás. — A táborkar a boszniai felkelésről. — Szent-László-társulat. — Közgazdaság. Az orsz. m. gazd. egyesületből. — Vegyes hírek. — Üzleti hírek. — Hajóforgalom. — Idegenek Budapesten. — Időjárási jegyzések. — Dr. Mayr, romániai követünk, Bukarestbe menet egy napig Budapesten időzött és itt több miniszterrel értekezett. — Plachy Tamás orsz. képviselő a Szt.-Istvánrend kis keresztjét fogja nyerni. — Az Alkotmányos titkok szima politikai röpirat első kiadása négy nap alatt teljesen elfogyott, s az Athenaeum kiadóhivatala már legközelebb egy második kiadást fog rendezni belőle, mert az érdeklődés a mű iránt folyton fokozódik. Régóta nem jelent meg könyv, mely a közönség körében oly nagy hatást tett volna, mint az »alkotmányos titkok«, mely a politikai körök figyelmét is nagy mértékben fölkeltette. — Beszterczéről írják nekünk, hogy az oda érkezett bukovinai magyarok ellátásáról a főispán felhívására a közönség intézkedett, mely tárgyban a Szász Dénes kirátszéki biró s a magyar kaszinó ez idő szerinti buzgó alelnöke által összehívott értekezlet is tartatott. A bukovinai magyarok magyar nemzeti szin zászló lobogtatása mellett vonultak a városba, szívesen fogadtattak s a város tisztességesen ellátta őket. Dr. Nuszbaum ezredorvos a jöttek között levő betegeket a legnagyobb szívességgel gyógykezelte. Akadtak azonban szászok, kik a bukovinai magyaroknak azt kezdték fejtegetni, hogy miért is jöttek Magyarországba. A derék csángók nem maradtak adósak a felelettel, s megmagyarázták a szászoknak, akikre az ilyesmi ráfér, hogy: mi az a haza. —A Füzesséry-Verhovay-ügy. Ma d. u. pont négy órakor gyülekezett a budapesti honvéd tisztikar a Ludovika akadémia dísztermében a Füzesséry ügyében tartandó tiszti értekezletre. Rég nem nyilvánult olyan érdekeltség, mint most, mert a terem csakhamar megtelt, úgy hogy a legfiatalabb alantas tiszteket leléptették. Ezen leléptetés abból állott, hogy a tárgyaláson részt vehettek ugyan, hanem szavazati joggal nem bírtak. Megjegyzendő, hogy törzstiszt nem volt jelen az elnökön és védőn kívül, mert maga a vádlott is csak huszárkapitány és nem őrnagy, mint tegnap mi is tévesen jelentettük. Az általános hangulat kedvezőnek mutatkozott Füzesséryre nézve. Néhány perccel négy óra után Kutassy Géza ezredes mint elnök megnyitja az értekezletet, körülötte a kiküldött bizottság tagjai foglaltak helyet, a jegyzőkönyv vezetésével Brett Lajos hadnagy bízatott meg. Ruttner Kálmán százados előadó röviden összefoglalja az eddig megállapított tényálladékot. Küzesséry Géza díszegyenruhában hallgatta azt meg. Arcza nagy benső küzdelmet árult el. Mint védő Kápolnay Pauer István alezredes emelt ezután szót, és szép beszédben bebizonyítá, miszerint Füzesséry magaviselete semmi tekintetben sem eshetik kifogás alá, és még a tiszti szigorú szabályok sem ütköznek belé. Ezután röviden azt indítványozza, hogy az egész értekezlet egyhangúlag mondja ki, miszerint a további eljárást Füzesséry ügyében szüntessék be, őt minden tekintetben lovagias elégtételadásra képesnek tartván, s felkérte az elnököt, tenné fel a szokásos kérdéseket. Miután senki szólásra magát föl nem jegyeztette, Füzesséry pedig szintén elállt a szótól, Kutassy ezredes föltette a kérdéseket, melyekre adott válasz egyhangúlag a lovagiatlanság és gyávaság vádja alól Füzesséryt fölmentette. Az egyhangúlag hozott határozat után Füzesséry néhány rövid szóval megköszönte a tanusított gyors és kedvező elintézést. Öt óra után a gyűlésnek vége volt. Ugyancsak a Füzesséry-ügyben a lapokban megjelent téves közleményekkel szemben biztos forrásból merítve közölhetjük, hogy a budapesti ügyvédi kamara választmánya Füzesséry Géza parlamenti föllépése fölött sem kárhoztató, sem más ítéletet nem hozott. Ily ítélet mondására csak is a kamara választmányából alakított fegyelmi bíróság volna hivatva; ily bíróság elé pedig az ügy nem is került, minthogy az ügyész, a választmánynyal egyetértőleg, inkompetenczia tekintetéből indítványt sem tett. — Szilágy megyéből küldöttség járt ma a fővárosban a kormánynál. A küldöttség vezetője Károlyi Sándor gr., a megye egyik kerületének képviselője volt, tagjai pedig Bocsánczy Adolf alispán, Wesselényi Miklós br., Kemény Kálmán br., Bánffy Béla br., Győrffy Lajos br., Bánffy György br., Bölöny József orsz. képviselő, Sántha Dezső ügyvéd, Domby Károly, Kovács István, Balázsy Endre, Lázár Géza, Paskas József földbirtokosok, Jeney István kir. mérnök és Mezey Albert kir. táblai pótbíró. A küldöttség elsősorban Kemény Gábor br. közlekedési miniszternél tisztelgett, azon kérelmet terjesztvén elő, hogy a csucsanagykárolyi útvonal az állami utak sorába vétessék fel. A megye ugyanis sokat költött az utak jó karba helyezésére s most a nagy terheket igen is megérzi, miért is méltányosnak tartja, hogy az állam a csucsanagykárolyi vonalat saját kezelés alá vegye. A közlekedési miniszter szívélyesen fogadta a küldöttséget és megígérte, hogy a kérelmet figyelmére fogja méltatni. A küldöttség ezután Pauer igazságügyi minisztert kereste föl a végett, hogy Krasznán és Zsibón két új járásbíróság felállítását kérelmezze, miután a megye területén levő bíróságok elégteleneknek bizonyulnak. Az igazságügyminiszter meghallgatván a kívánságot, szintén biztató ígérettel bocsátotta el a küldöttséget. Végül Szapáry Gyula gr. pénzügyminiszternél a küldöttség megköszönte azon intézkedést, hogy Szilágy megyében az ottani viszonyok figyelembe vételével megszüntette a földadó öt százalékának beszedését. Gr. Hoyosnak párisi követte kineveztetését a francziák, úgy látszik, igen szívesen fogadták. A Figaro hosszabb rokonszenves czikkben ismerteti gr. Hoyos élettörténetét (a gróf jelenleg 49 éves) s fölemlíti róla azt is, hogy igen jól ismeri a párisi viszonyokat. A műegyetemi hallgatók által rendezendő fáklyásmenet százas bizottsága ma a műegyetem rajztermében gyűlést tartott, melyben elnökül Nagy Virgil, pénztárnokul Bubonyik István és jegyzőül Payr Lajos választatott. A fáklyásmenetet jövő csütörtökön szándékoznak megtartani és e czélra mintegy 500— 600 fáklyát fognak megrendelni. — Mailáth György özvegye Arad városának az országbíró halála alkalmából hozzá intézett részvétiratára a következőkben válaszolt: Nagyságos polgármester ur! Arad szab. kir. város törvényhatósága nevében felejthetetlen férjem elhunyta felett kifejezett meleg részvétért fogadja nagyságod magam és családom nevében mély köszönetemet. — E csapás engem és családomat mélyen sújtott; de, hogy úgy egyesek, mint testületek magukévá tették gyászomat és könnyíteni óhajtják annak viselése terhét, bánatomban mélyen meghat s őszinte hálával tölt el, melynek érzete a drága elhunyt emlékével együtt örökre felejthetetlen lesz előttem. Fogadja nagyságod újólag kiváló tiszteletem nyilvánítását, melylyel maradok tisztelettel Budapesten, 1883. április 14-én. Özv. Mailáth Györgyné. — Zsarnay Győző felfüggesztett czimzetes rendőrkapitányt már kihallgatta Orncsay László rendőrtisztviselő, kit, mint jelentettük, Thaisz Elek főkapitány ez ügyben a vizsgálat vezetésével bízott volt meg. Zsarnay, mint értesülünk, azt vallotta, hogy ő a Füzesséry által megnevezett képviselőknek semmit sem beszélt a gráczi rendőrség átiratáról, nem mondta azt, hogy ebbe az ügybe Polónyi képviselő bele van keverve, sőt egyáltalában nem is érintkezett velük. Orvncsay a vizsgálatot igen erélyesen folytatja. — Párbaj. A czinkotai erdőben ma délelőtt pisztoly párbaj folyt le Brozorád Gyula szab. áll. huszár hadnagy és Donáth Gyula szobrász között. Sérülést egyik fél sem szenvedett. Uj regények. Révai testvérek kiadásában Budapesten következő uj regények jelentek meg: Tévesztett utak. Regény két kötetben, irta Beniczkyné Bajza Lenke. Budapest 1883. A kitűnő írónő, kinek több érdekes munkáját lapunkból ismerik olvasóink, jelen eredeti regényében tárgyát a hazai társadalmi életből merítette s vonzó előadásával, élénk tartalmával érdekfeszítg olvasmányt nyújt. — A díszesen kiállított két kötet ára 2 frt. — A szabad szó vértanúi. Regény a harminczas évekből. Két kötet. Irta P. Szathmáry Károly. Budapest 1883. A regény tárgya hazánk történetének egyik legfontosabb korszakából, e század harminczas éveiből van véve s amaz idők egyik nemzeti vértanújának, Lovassy Lászlónak tragikus történetét dolgozza föl. A díszesen kiállított két kötetes történelmi korrajz ára 2 írt. — Mindkét műre visszatérünk. — A Rábaszabályozás tárgyában kidolgozott törvényjavaslatot, mely már egészen kész volt, s melyet a minisztertanács is elfogadott, Kemény Gábor báró közlekedésügyi miniszter újabb tanácskozások után megváltoztatta. Mint a Dunántúl jelenti, a Rábaszabályozó-társulat autonóm hatáskörébe vissza fog helyeztetni, a kormánybiztosi és több felesleges és költséges állások pedig megszüntettetnek. A honvédegyletek orsz. központi választmánya hosszas szünetelés után ma délután ismét ülést tartott Krvácsy József elnöklete alatt. A budabudai honvédegylet a központ többszöri felszólalására sem nyilatkozott az általa kezelt szoborpénz átadása iránt. Ennélfogva a központi választmány elhatározta a további intézkedésre a belügyminisztert felkérni, azon kijelentéssel, hogy a központ magáról minden további felelősséget elhárít, eddigi eljárásáról pedig a közgyűlésnek jelentést tesz.Elnök bejelenti, hogy az aradi szoboralap javára vert s el nem árusított érmeket az aradi szoborbizottságnak visszaküldötte, az érmekért befolyt 2993 frt 36 kv kíséretében, kéri a számadásokat megvizsgáltatni. Az érmekre vonatkozó számadások megvizsgálására egy 3 tagú bizottság küldetett ki. A honvédelmi mint a közgyűlés közp. választmányi költségeinek fedezésére kért összeget megtagadta. Elhatároztatott, hogy ez ügyben újabb felirat intéztessék. Elnök megbizatott, hogy máj. 21-én, Budavár bevételének évfordulóján, a budai temetőben megtartatni szokott kegyeletes ünnepély iránt a szükséges lépéseket tegye meg. A Garibaldi sírjára küldendő koszorú költségeinek gyűjtésére a honvédegyletek újból fel fognak szólittatni. Végül az évi közgyűlés napjául május hó 25-ke tűzetvén ki, egy bizottság választatott a tárgysorozat összeállítására s ezzel a tanácskozás véget ért. — A beszélő kanári madarak. Berlinnek is most beszélő kanári madara van. N. Russ Károly erről a berlini »Ornis« egyletben felolvasást tartott s azt mondá, hogy ez az ötödik beszélő kanári, melyről az illető szakirodalom tudomással bir. A berlini kanári egy magasabb rangú tisztviselő sajátja.A madár kitünőleg énekelt, de a vedlési időszak alatt, mint ez sokszor történik, elvesztő hangját. Hogy az énekre bírják, azt mondák neki: »Sing doch, Mützchen,naponkint videvidevn!« Midőn a vedlés véget ért, a madár, közcsodálkozásra, erős tiszta hangon kimondá az említett mondatot, melyet azóta nem is felejtett el. Dr. Russ azt is megjegyzi, hogy aki a kanárit beszélni akarja tanítani, annak magának is dallamos hanggal kell bírnia.. . ötven évig szolgált a király mellett. Hannakampf Antal, a király komornyikja, a napokban fogja szolgálatának ötven éves jubileumát megünnepelni. Hannakampf 1831. január havában a reichstadg szolgálatára rendeltetett, ki akkor már betegeskedett. A herczeg halála után 1832. évi ápril 26-án Ferencz császár, unokája , Ferencz József főherczeg mellé nevezte ki, ki akkor harmadfél éves volt. Mikor ő Felsége 1848-ban trónra lépett, Hannakampfot komornyikjává tette meg. Hannakampf mindig az uralkodó mellett volt, elkísérte európai útjaira, sőt a keletre is. Ő volt az, akitől III. Napóleon 1867-ben, mikor uralkodónkkal Salzburgban találkozott, hosszasabban kérdezősködött a reichstadti ág haláláról, s végül a korán elhunyt herczeg hajából egy fürtöt fogadottel a komornyiktól, ki ezt kegyelettel őrizte. Érdekes, hogy az ötven évi szolgálat alatt Hannakampf sohasem élvezett szabadságot és betegség sohasem akadályozta szolgálatának teljesítésében. Az uralkodó, ki a hű komornyikot rendkívül kedveli, többször kitüntette hűségéért. Osztrák heroldnak nevezte ki, kitüntette az arany érdemkereszttel, sőt később a koronás arany érdemkereszttel is. Ezenkívül drága ajándékokkal halmozta el. Hannakampf a külföldi uralkodóktól is nyert kitüntetéseket. A jubiláns hófehér haja és 75 éve daczára pompás egészségnek és életundorságnak örvend. Bécsben igen ismert alak. Egyik sajátsága, hogy igen hasonlít Vilmos német császárhoz. Auguszta császárné, mikor legutóbb Bécsben volt, maga elé hivatta a komornyikot, s elbámult a rendkívüli hasonlatosságon. — Egy szökött katonát őriznek most a budai 17. számú katonai kórházban. Elmezavarodottságot színlel. Szemerédy Alajosnak hívják. Jelenleg 40 éves. Sok kalandon ment keresztül. A hatvanas években sorozták be a 32. sorezredbe. 1866-ban Őrvezető volt, és miért miért nem, elhagyta az őrséget. Ezért vizsgálatot rendeltek el ellene, de Szemerédy nem várta be annak eredményét, hanem felhasználva az első kínálkozó alkalmat, megszökött. Sokáig keresték, de nem akadtak rá. Szemerédy szerencsésen eljutott Amerikába s Pensilvaniában telepedett le. Sok kalandon ment keresztül. Volt kereskedő, ügynök, rendőrbiztos, titkos rendőr s végre egyetemi tanuló. A szerencse azonban kedvezett neki, mert elnyerte az ottani egyetemen a sebészeti tanszéket.Szemerédy azonban nem sokáig fért meg a bőrébe.1879-ben Pensilvania egyik nyilvános házának tulajdonosát meggyilkolták és kirabolták. A gyilkos ott felejtette kalapját és felöltőjét, erről aztán a rendőrség nyomára jött annak, hogy a gyilkosságot Szemerédy követte el. Keresték, de hiába. Szemerédy megszökött. Az ó és új világ minden nagyobb városába elküldték arczképét, így Budapestre is. Itt aztán a régebben körözött fényképek összehasonlítása után kitűnt, hogy a körözött egyén nem más, mint Szemerédy. A múlt év márcz. 30-án a sugárúton felismerték és letartóztatták. Őrültnek tetette magát. A budapesti haditörvényszék a rendőrség útján megkereste a pensilvániai hatóságot a rablógyilkosságra vonatkozó ügyiratok közlése végett. Szemerédy beismerte, hogy a katonaságtól megszökött és hogy Amerikába ment, a rablógyilkosságot azonban határozottan tagadja. A Khayti-ünnepély. Az országos zenetanárok egylete elhatározta, hogy a jubiláns zenetanár tiszteletére f. hó 29-én este 8 órakor az Európa-szálloda dísztermében megtartandó ünnepély alkalmával az ünnepeltnek üdvözlő iratot nyújt át, melyet az összes zenetanárok aláírnak. Az aláírások eszközölhetők holnap és holnapután, azaz pénteken és szombaton a »Harmonia«-társulatnál és vasárnap a zenetanárok egyletének közgyűlésén. Az ünnepelt életrajzából ez alkalommal közöljük a következőket: Khayll Antal 1820-ban Bécsben született. Atyja az udvari operaszínház zenekarának tagja volt és magyar születésű leányt vett nőül. Khayll zenei tehetsége oly korán és oly gyorsan fejlődött, hogy 10 éves korában már Haydn, Mozart és Beethoven társaságában lépett fel szűkebb körben, sőt néhányszor az udvarnál is, hol egy alkalommal Zsófia főherczegnőnek a király anyjának annyira megtetszett, hogy megcsókolta. Első nyilvános hangversenyét Bécsben 1833-ban, tehát 13 éves korában adta, mely után egy 8 éves leányka kiképeztetésével bízták meg. 15 éves korában elvesztette szüleit. Hogy mennyire becsülték, bizonyítja az, hogy M ay s e d e r. A. Krs?co lxogox3.41.Buűvész a 18 éves ifjút bízta meg két leánya tanításával. 1844-ben a gróf Andrássy családnál foglalt állást, ahol Aladár gróf volt tanítványa. Később rövid időn át Blaskovichéknál, a forradalom alatt pedig az Alföldön a Návay családnál tartózkodott. 1853-ban jött Budapestre és itt vezette oltárhoz Návay Lujzát 1855-ben. Idősb Helmesbergernek akkoriban híressé vált budapesti hangversenyein állandó közreműködő volt, mely alkalommal annyira túlerőltette magát, hogy azóta le kellett mondania a nyilvános fellépésről. Megemlítendő még, hogy Khayll nemcsak hogy teljesen megmagyarosodott, hanem testtel lélekkel is magyar. — Névmagyarosítások. Müller Ferencz alsóausztriai pischelsdorfi születésű sárosmegyei kapipálvágási illetőségű soproni lakos Molnár-ra, Steiner Joachim Bernát Béla veszprémi illetőségű, ugyanottani lakos Köves-re, Fragner Ede Gyula szomolnoki illetőségű vörösvári lakos Kamár-ra változtatták vezetéknevüket. A magyar heraldikai és genealógiai társaság április 28-án, szombaton d. u. 5 órakor, a magyar tudományos akadémia Kisfaludy-termében választmányi ülést tart. E gyűlés tárgyai : 1. Nagy Gyula vál. tag értekezése A turulról. 2. Majláth Béla vál. tag ismerteti Péter alnádor 1298-ki czimeres pecsétjét. 3. Folyó ügyek, s ezek közt az Ügyrend tervezetének elkészítésére kiküldött bizottság jelentése. — A magyar korona országainak vörös-kereszt egylete 1882. évi országos közgyűlését az alapszabályok 27—33. §§-ai értelmében folyó évi május hó 7-én délelőtt 11 órakor tartja meg Budapesten a vármegyeház üléstermében (IV. kerület, gránátos utcza). Ugyanezen napon és helyen délelőtt 10 órakor a központi választmány ülése fog megtartatni. A közgyűlésre vidékről utazó egyleti tagok részére a vasutak és gőzhajózási társulat 50, illetve 33°0 díjkedvezményt engedélyeztek. Az erről szóló igazolási jegyek a központi irodában (II. lánczhid utcza 1.) kaphatók. A bécsi Sütő strike tárgyában jelentik, hogy a pékmesterek és legényeik közti tárgyalások kedvező fordulatot vettek, s alapos a remény, hogy már legközelebb az ismert megállapodások alapján teljes megegyezés jön létre. Tegnap este óta újabb munkabeszüntetés nem történt, s jelenleg csak mintegy 400 legény strikeol. A tegnapi nap folyamán még 30 katonai péket rendeltek ki az egyes pékek sütőbemeneteihez, úgy hogy jelenleg összesen 330 katonai pék van a polgári pékmestereknél alkalmazásban. Szükség esetén még 330 katonai pék alkalmazható. Azt, hogy a munkát mily feltételek alapján kezdjék meg, a sütőlegények egyesületének szombatra egybehívott gyűlése fogja megállapítani. — A felültetett sah. Indiai lapok beszélik a következő mulatságos történetet: A sah nemrégiben a bokharai khánt zenélő órákkal, tükrökkel és egyéb csecsebecsékkel ajándékozta meg. Ezt az udvariasságot a khán azzal viszonozta, hogy a sahnak két tizenhat éven aluli odaliszkot küldött. Útközben azonban a becses küldeményt kísérőikkel együtt a turkománok elfogták. Nasr-Eddin minden egyes elfogott odaliszkért az ő nap és oroszlán rendének négy tiszti keresztjét ajánlotta fel, de ezt az ajánlatot a turkománok azzal utasították vissza, hogy az odaliszkek oly szépek, hogy a legszebb kitüntetést is felülmúlják. Végül a sah minden egyes odaliszkért 4000 frank váltságdíjat fizetett. A teheránii palotában azonban képzelhető nagy volt az ijedelem, mikor az odaliszkok megérkeztek, és kisült, hogy a turkománok a fiatal hölgyeket megtartották, s helyettük háremeik kikokopott, koros hölgyeit küldték el. A sah véres boszora készül a turkománok ellen. A fekélyes dögvész Perzsiában, Konstantinápolyból írják . A nemzetközi egészségügyi tanácsot , a lakosságot nagyon nyugtalanítja egy pusztító kór dühöngése a Törökországgal szomszédos perzsa kerületek egyikében. A betegség természetéről felvilágosítást nyújt egy orvosnak a helyszínéről küldött eme sürgönye . A djuvamai kerületben, Zeilan s Bekir-Bey helységekben dühöngő betegség a fekélyes dögvész. Minden beteget betegek lepik el a hónaljban s a mirigyes testrészeken. Eddig 170-en haltak el e betegségben. A megfertőztetett kerület több mint 150 kilométernyire fekszik délnek az Urmiahtótól, hol a dögvész már a múlt évben is jelentkezett. Már 1881-ben is pusztított e kór a selinói kerület néhány helységében, de oly déli vidékeken, mint most, még soha sem észlelték. Délnek terjed tovább, Kurdisztán déli része felé, alkalmasint fel fogja azonban tartóztatni a fenyegetett kerületek kurd lakossága, amely szigorú zárt tart fenn a fertőztetett helyek körül. Egy török orvos, aki át akart menni a zárvonalon, halállal fenyegettetvén, kénytelen volt felhagyni tervével. A bukovinai magyarok javára. (A Pesti Napló gyűjtése.) Csütörtökön kimutattunk 31.107 frt 62 krt és két húszast, amely öszszegből a még kezeink közt levő 5024 frt 38 krt a mai napon átadtuk a segélyező bizottságnak az itt következő elismervény tanúsága szerint : 1883. ápril 26-án a Pesti Napló szerkesztőségétől ismét átvettem egy takarékpénztári könyvet, melyben ötezerhuszonnégy forint harmincznyolezer (5024.38) van betéve. (Azaz 5 024.38.) K. m. f. Köszönettel Somssich Pál, és két huszas. * A f. hó 24-ki kimutatásunkban említett öt frankos arany a Szegedi Napló gyűjtésének képezte részét s tévesen volt a Szegedi Hiradó gyűjtéséhez sorolva. Újabban adakoztak : Dvorszky János gyűjtése, Tőke-Terebes .... 84 frt 02 kr Baranyamegye alispánjának küldeménye : a sz.-lőrinczi járásból . . . 101 » 50 » a pécsi » ... 106 » 46 » a mohácsi » ... 175 » 45 » a siklósi » ... 90 » 23 » a megye központi tisztviselői 23 . — » Összesen : 31.688 frt 28 kr Helyi hirek. — Az adófelügyelő a kerületi elöljáróságokat szombatra, e hó 28-ra értekezletre hívta össze a napszámosok adója tárgyában. Ezen adó tudvalevőleg is eltörültetett, de az adófelügyelő azért számos napszámosra kiveti, s ezek dolga aztán felszólamlással élni a kivetés ellen. A felszólalások alapján a kerületi elöljáróságok fogják megvizsgálni, vajjon helye lehet-e az adó törlésének. Ez természetesen igen sok munkát okoz. — Tűzbiztonsági átalakítások a népszínházban. A népszínházi bizottság legutóbbi ülésén elrendelte, hogy a népszínházban a kisebb átalakítások haladéktalanul foganatosíttassanak. Ezek közül az ajtóknak vaspréhkel való beburkolása máris foganatosíttatott, valamint a zsinórpadláson és süllyesztőben a lángzók fölé szintén vaspléh burkolat alkalmaztatott. A vízvezetéki berendezés keresztülvitelére a bizottság Kléh István, Királyi Pál és Sztupa György bizottsági tagokat küldötte ki, kik is a Zellerin-czég által beadott terveket és költségvetési tanulmányozás és jelentéstétel végett egy Kempelen Béla fővárosi tűzoltó főparancsnok, Kauser József építész és id. Máltás Hugó osztálymérnökből álló szakértői bizottságnak adta ki, mely beadván jelentését, a bizottság azt egész terjedelmében elfogadta. Ezek szerint a népszínházba az eddigi bevezetésen felül a kerepesi útról egy hat hüvelykes cső s a népszínház utczáról ugyancsak egy hat hüvelykes cső vezettetik be. A színpadon hátul és a zsinórpadláson alkalmazott vízcsapok úgy lesznek alkalmazva, hogy azok kívül a lépcsőházban legyenek, honnét a színpadra lővések nyittatnak. Ezeknek czélja, hogy netáni tűz esetén a sugárcsövet vezető tűzoltó a támadást teljesen biztos helyről intézhesse, s amint a veszély magával hozza, a támadást jobbra vagy balra eszközölhesse, minthogy minden egyes vízcsapnál jobbra és balra lőrések nyittatnak. A lőrések vasajtócskákkal fognak elzáratni. Ezen lőrések előnye továbbá az, hogy tűz esetén az odaérkező tűzoltóság saját sugárcsöveivel ugyanazokon keresztül biztos helyről támadhatja meg a tüzet. A jelentésben nevezett szakértők továbbá arra kérték a bizottságot,hogy a népszínház épületében belül építtessen be jobbról és balról, egészen a tetőig, a gőzszivattyúkhoz alkalmazható vascsöveket. Ezen vascsövek az árnyékszékeken keresztül az első lapos tetőig függőlegesen vezettetnek fel, a tetőn fektetve, ennek felső részéről pedig, a zsinórpadlás legfelsőbb részén lévő ablaknyilásig ismét függőlegesen, hova egy kis vashágcsó is alkalmaztatik. Ez ablaknyílásban belül egy kis fülke létesíttetik, melyben a gőzszivattyúkhoz szükséges sugárcső és egy kendertömlő helyeztetik el. Ha tehát nagyobb mérvű tűz üt ki a színházban, a gőzszivattyu a csőnek megfelelő helyen felfüttetik, a tűzoltó tolólétrán a lapos tetőre, innen a vashágcsón a fülkéig fölmegy, ott a készletben levő kendertömlőt a vascsőre illeszti s a kéznél lévő sugárcsővel a működést megkezdi. És mindez csak néhány pillanatot igényel ilyen körülmények közt. Ezen berendezés tehát a szerelést tetemesen gyorsítja, sok munkaerőt, mely a csövek felvezetéséhez, tartásához stb szükséges, megkímél és minthogy ezen 15 légkörnyi nyomást kiálló vascsöveknek még azon előnyük is van, hogy vizet egyáltalában nem bocsátanak keresztül — ami pedig a legjobb kendertömlőnél is óvhatlan — a nyerendő vízsugár erejét fokozzák. A népszínházi bizottság ezen javaslatot is — bár e munkálat keresztülvitelét az állandó színházvizsgáló bizottság kötelességévé nem tette — czélszerűségénél fogva egyhangúlag elfogadta. Az előadott munkálatokat a Zellerin-czég eszközli, s már ápril 28-án munkához fog, miután nevezett cég az itt felsorolt munkálatokkal negyven nap alatt teljesen elkészülni tartozik. Ez újabb átalakítások azonban az előadások rendes megtartását egyáltalában nem hátráltatják. — A VII. ker. adókivető bizottság f. évi április 26-án az 5270—5282. uj hr. számok alatt összeirt adózó felek III. oszt. kereseti adóját fogja tárgyalni. — Öngyilkossági kísérlet. Libenauer Hermin, 18 éves pinczérnő ma reggeli 1/2 6 órakor múzeumkörut 35. sz. alakásn öngyilkossági szándékból három pakli gyufa oldalát, melyet már 3 nap óta tartó-