Pesti Napló, 1884. január (35. évfolyam, 1-32. szám)

1884-01-16 / 16. szám

az angol katonai tudósításokat olvassa, azt hihetné, hogy ők oktatják az egész világot a katonai tudo­mányra. Pedig még sem vette senki észre, hogy va­lami nagyon kitűntek volna csapataik a dorsetshirei s dartmoori legújabb gyakorlatoknál. S a hyde-parki szemle s a brightoni gyakorlat sem ámított el senkit, de e theoretikusok önhittsége dac­olni látszik minden fiaskóval. Az oly mélyreható átalakulás, mint az általános védkötelezettség, megérdemelte volna, hogy legalább némi figyelemben részesítsék. Ki nem látja be, hogy egészen új jelenségeket kell maga után vonnia, a ka­tonai szolgálat egész lényegét átalakítania ? Ki vár­hatja egy festőtől vagy ügyvédtől huszonnyolcz napi fegyvergyakorlat után egy Nagy Frigyes korabeli gránátos automata merevségét. Minden, a­mit tőle követelhetni, az, hogy a távolságot kiszámítni s jól czélozni tudjon. Ezen egyszerű dolgot azonban nem képesek felfogni az angolok, a­kik Waterloo óta moz­dulatlanul állanak. Az ő szemeikben az a katona, a­ki medvebőr kucsmát visel, orgonasíp gyanánt hordja a puskáját s úgy fordul meg, mint az ajtó a sarkán. Mint megkövült szörnyetege a régi időknek, egyedül áll az angol hadsereg, egyetlen példája az összecsődí­­tett zsoldos csapatoknak, a­kiket begyakorolnak, hogy egész életükön át katonák maradjanak. Az angol katonát nem tekinti a polgári lakos­ság testvérének, barátjának, ki a haza iránti tartozá­sát rója le, hanem helotának, a­ki önkéntes szolga­ságnak veti magát alá. Bármilyen legyen is érdeme, ritkán léptetik elő. Büntetései közt ott szerepel a kor­bács ; elöljárói is úgy bánnak vele, mint alárendelt teremtéssel. Mindez természetesen nem emelheti er­kölcsi önérzetét. Az angol katonának alig is van fo­galma a becs- és kötelességérzetről. Érdekből vagy megszokásból végzi a mesterségét, ennyi az egész. Év­­ről-évre ugyanazon órában, ugyanazon mozdulatokat végezvén, géppé lesz, tizenkét évi szolgálat után nem tehet egyebet, minthogy foglalót vesz a további szol­gálatra. A tiszteket is meglehetősen elavult módon to­­borzzák. Elég oly vizsgát kiáltaniuk, a­mely a mi al­sóbb gimnáziális osztályaink tantervének felel meg. Sajátszerű szokás az is, hogy b­izonyos tisztek katonai fokozatuknál magasabb rangot vásárolhatnak. A tisz­ti fokozatok eltörölt megvásárolhatóságának az volt a czélja, hogy biztosítsa gazdag családok számára a legfőbb rangokat a hadseregben. Nem az államnak volt ebből haszna, hanem a kilépő tisztnek, a­ki pénzért túladott az állásán. Még 1870-ben is 80.000 frankot ért a kapitányi s 120.000-et az őrnagyi rang. Az angol tisztikar most is egészen arisztokrati­kus s összeségében a legtudatlanabb Európának ös­­­szes tisztikarai között. Most, hogy a kilépéskor nem lehet pénzt csinálni állásukból, a legtöbb tiszt a könnyen elérhető kapitányi ranggal visszavonul s fél­­zsolddal a tartalékhoz megy át. A legfőbb rangok most is kizárólag előkelő családok tagjainak vannak fentartva, a­kik hadnagyból egyszerre ezredesi rangra emeltetnek s aztán helyettesnek engedik át a tényle­ges parancsnokságot. Az ezredesek háromnegyed ré­sze előkelő állású ember, paireknek fia vagy unoka­­öc­cse. Nemcsak a katonák, a tisztek is, különösen háború idején, igen nagy zsoldot húznak, egy gyalog­sági hadnagy­­, a gyarmati szolgálatban évenkint 10.000, egy kapitány 15—20.000 frankot. De ez sem elegendő rendkívüli fényűzésük szükségleteinek fe­dezésére. Bármely égöv alatt legyenek, bőven foly aszta­luknál a champagnei, bordeauxi, xeresi; az ital maga felemészti a fizetés háromnegyed részét, nem is szólva a tisztek által rendezett bálokról, lóversenyekről, va­dászatokról stb. Csaknem azt mondhatni, hogy egy angol tiszt annál keresettebb ember, minél kevesebb hadjáratban vett részt. A gárdatisztek pl. a legünnepeltebb embe­rek a klubokban és szalonokban, pedig egyikük sem szagolt még puskaport, mert a gárda 1815 óta még egyszer sem hagyta el Nagy-Britanniát.De az is igaz, hogy mindenik 5 láb és 6 hüvelyk magas, történeti nevet visel s fejedelmi vagyonnak az ura. KÜLÖNFÉLÉK. — jan. 16. — A l­iv. lapból. Személyem körüli magyar mi­niszterem előterjesztése folytán, Rácz Athanáz királyi taná­csos és Temesmegye volt alispánjának, a közügyek terén sok­évi működése közben szerzett kiváló érdemei elismeréséül III-ad osztályú vaskorona-rendemet díjmentesen adományo­­zom. Kelt Bécsben, 1884. évi január hó 6-dikán Ferencz Jó­zsef, s. k. B. Orczy Béla, s k. A m. kir. miniszterelnök, a »Strobl, Baris és Koller­ich« budapesti gazdasági gépgyáros czégnek, Magyarország külön czimer­ének használhatását, az 1883. XVIII. törvényczikk alapján megengedte. — A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter, Velenczei Kühner D. lovag nagybirtokosnak, a miért a pádéi birtokához tartozó Morotva pusztán saját költségén egy állandó nyilvános iskolát létesített, — a nyitrai kereskedelmi és hitelintézetnek, mely az ot­tani kath. főgimnázium egy kitűnő előmenetelü ta­nulója számára, »gróf Berchtoldt László alap« czim alatt 500 frtnyi ösztöndij-alapitványt alapított, — gr. Zamoyski Jenőnek, a miért az aba-lehotai róm. kath. iskolának 50 frtot ajándékozott, — köszönetét nyil­vánította. — Gr. Festetich Tasziló, ki urodalmaiban a köz­ügyek s jótékonyság terén kifogyhatlan bőkezűséget tanúsít, újévre a keszthelyi koldusok között 240 frtot osztatott szét. — A püspökválasztás. Az uszodi és szomszéd sz.-benedeki ref. egyháztanács egyhangúlag Szász Károlyra adta szavazatát. — Zemplénből írják nekünk, hogy f. h. 12-nek éj­­jelén a Sztuzsiczát Zbojjal (Zemp. megyében) össze­kötő gyalog után, egy megdermedt 40—45 éves női hullára akadtak. Az erős fagy áldozata volt a sze­rencsétlen asszony. — Alsó-Domborun, Zalamegyében, egy uj postá­val egyesitett m. kir. államtávirda-állomás nyittatott meg, korlátolt napi szolgálattal. — A lopások a postán. Ma reggel a kerepesi­ uti vámnál lefoglaltak egy kocsit, melyen olyféle láda volt, minőket a postáról a 240.000 frttal elloptak. A legnagyobb gyorsasággal elterjedt a hír, hogy a pénz megvan. A rendőrség azonnal nagy számú személyze­tet küldött ki, mely azonban csak azt konstatálhatta, hogy a lefoglalt láda némileg hasonlít az ellopott pos­tai ládákhoz — de nem az s nincs benne semmi pénz. Ez a nyom tehát szintén nem bizonyult való­nak. — Ma hire terjedt s egy kőnyomatu lap a hirt föl is jegyzi, hogy egy Temesvárra küldött levélből hiányzik 18.000 frt, melyet állítólag elloptak. Ez a hír nem való. A tény az, hogy a temesvári postaigaz­gatóság azt jelenté Budapestre, hogy a Kisszállásra irányzott postaküldeményből állítólag hiányzik egy zacskó, pénzzel. Hogy miben áll ez ügy s mennyit tar­talmazott e zacskó, azt e pillanatban Budapesten még nem tudjuk. — A nagyszebeni magyar olvasó egyesület f. hó 13-án tartotta meg évi közgyűlését Csányi Ferencz törvényszéki biró elnöklete mellett. Az elnök lelkes szavakkal üdvözölte a szép számmal egybegyült tago­kat, s megnyitó beszédében visszapillantást vetve az egyesület eredetére, melynek első szálai egész 1837-ig nyúlnak vissza, s ecsetelve viszontagságos múltját, mely szerint átélte a szabadságharcz zivataros napjait s megmentette rommaradványait az abszolutizmus sötét korszakában is, — örömmel mutatott rá, hogy az alkotmányos éra földerültével mint ébredett az egyesület uj életre, s azóta miként izmosodott évről­­évre, úgy hogy az 1875. év végén 200 frt alaptőkéje 1883. év végéig 1912 írtra emelkedett, és ugyancsak amaz évben 1700 kötetnyi könyvtára a múlt évben már 2814 kötetet számlált. — Az egyesület, melynek épen Nagy-Szebenben oly fontos hivatása van, 1876- ban működésének körét kiszélesítette, a mennyiben ez idő óta évenkint, a téli időszakban, nyilvános népszerű felolvasásokat is rendez, a melyek a lefolyt évben 150 frtot jövedelmeztek az egyesület könyvtárának javá­ra.­­ Az egyesületnek jelenleg 142 tagja van, a­kik közül a jelen voltak az új tisztikart következőleg ala­kították meg: Elnök Csányi Ferencz, alelnök Feren­­czy István, titkár Termes Imre, könyvtárnok Szőcs Sándor, pénztárnok Kolbenheyer K. Arnold. Választ­mányi tagok: Szalay Ferencz, Szábel Alajos, Kardos Kálmán, Lentz Alajos, Székely Károly, Fölkes Ist­ván, Or­may Sándor, Boros Gábor, Téglás István. Választmányi póttagok: Kabdebó Péter, Schopf Ala­jos, Tunyogi Csapó Ferencz. Számvizsgálók: Sztojka Samu, Zách József. — Fölhívás: A pozsonyi magyar közművelődési egyesület mai napon tartott igazgató választmányi ülésében elhatározta , hogy a megye tót nyelvű lakói részére erkölcsnemesí­tő, és hazafias irányú népies olvasmányok kiadását fogja közvetíteni, és az esetleg már meglevő hason irányú művek terjesztését eszköz­­lendi. Fölhivatnak azon irók, kik a föntebbi föltéte­leknek megfelelő fordított, vagy eredeti irodalmi ter­mékek megírására vállalkozni hajlandók, hogy aján­lataikat a pozsonyi magyar közművelődési egyesület jegyzői hivatalánál legkésőbb márczius végéig, lehe­tőleg a kéziratok bemutatása, és a többi feltétel elő­terjesztése mellett tegyék meg. Megjegyzendő, hogy az egyesület föntartja magának azon jogot, hogy az irodalmi termékeket kiadás előtt nyelvészet és tarta­lom tekintetében megbírálhassa. A pozsonyi magyar közművelődési egyesületnek 1884. évi január hó 5-én tartott igazgató választmányi üléséből. Rimely Ká­roly, egyesületi elnök. Burián Géza, egyesületi főjegyző. — Nikita fejedelem mint drámairó. Czettinjéből távirják jan. 15-ről: A fejedelem és neje, valamint egész családja, a diplomácziai kar s nagy közönség jelenlétében műkedvelők adták elő egy e czélra be­rendezett színházban Nikita fejedelem három felvo­­násos drámáját, melynek czíme »A Balkán czárnő.« A színmű teljes sikert aratott, az előadók is nagy tetszésben részesültek. A fejedelem nagyon örült a sikernek s köszönetét fejezte ki az előadó műkedve­lőknek.­­ A szombathelyi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Stettner Máté szombathelyi ügyvéd, a kamara lajstromába folytató­lag felvétetett; továbbá, hogy Kemény Imre szent­­miklósi ügyvéd annálfogva, mert az ellene kirótt büntetés a császári és apostoli királyi Felsége által legkegyelmesebben elengedtetett, — a 14/882. fegyf. sz. felfüggesztés hatályon kívül tétele mellett, — az ügyvédség gyakorlatába visszahelyeztetett, — Székelyudvarhelyen a roncsoló toroklob ijesztő mérvben terjedt el. A közigazgatási bizottság fegyelmi vizsgálatot rendelt el a város polgármestere és kapitánya ellen — az egészségügyi intézkedések elmulasztása miatt. — Viktor Emánuel sírjához tegnap történt, mint távirataink jelentették, a második nagy nemzeti za­rándokolás. Számos tengeren túli olasz gyarmat is küldött képviselőt ez alkalomra Rómába. Genua kül­döttei ódon jelmezeikben, Florencz fehér zászlajával veres liliomokkal, Palermo szintén ódon jelmezes kép­viselőivel igen szép látványt nyújtott. A menetben valami 20.000 ember vett részt 700 zászlóval és 300 koszorúval. Gyönyörű időjárás volt s roppant közönség élvezte a festői látványt. Az egyes városok és országrészek zászlóit lelkesen megtapsolták. Külö­nösen élénk fogadtatásban részesültek Forti tarto­mány küldöttei, kiket midőn hazulról elutaztak, az anarchisták megtámadták s kővel dobálták. A római lakosság lelkes tüntetést rendezett számukra. A nők virágokkal árasztották el őket, folyton kiáltva : Éljen a Romagna! Éljen a monarchia! Éljen polgári bátor­ságtok ! A nagyszerű tüntetés délután fél háromkor ért véget. — Névváltoztatás: Kiskorú Scherer Alajos és István veszprémi illetőségű pannonhalmi lakosok Serédi-re változtatták nevüket. Táncsics Mihály részére a következő újabb adományt vettük: Magyarosi József, tanító, M.­Létpos . . .1 frt — kr. Budai József, tanító, M.-Lápos .... 1 » 1 » A már kimutatott összeg . . . . . . 632 » 09 » Összes gyűjtésünk 634 frt 09 kr A Schenk-ügy. Schenk Hugo jellemzésére nem érdektelenek a következő adatok: Schenk 1883. márczius 13-án sza­badult ki a steini fegyházból, hol Berger Terézia elleni házassági szédelgés miatt volt elitélve. Már ápr. 3-án Schlossarekkel együtt követte el a sikertelen rab­­lási kísérletet Podbera Ferencz péklegény ellen. Az itteni kudarcz nem riasztotta vissza s már ápril 21-én a weidlingaui erdőben kirabolta Bauer Ferenczet. Pár nappal azután Schenk megismerkedett Timal Jozefinnal, kit nem sokára rábírt, hogy vele Krakóba utazzék. Prerauban kiszálltak és Schenk a leányt máj. 19-én meggyilkolta. A hullát csak jul. 20-án találták meg. Timal Jozefin nagynénje, Timal Katalin, jul. közepén kelt útra Schenkkel, hogy Jozefint — kinek sorsát nem tudta — meglátogassa. Schenk őt is megölte; az asszony hulláját jul. 24-én találták meg. Aug. 4-én tűnt el nyomtalanul Ketterl Terézia; decz. 29-dikén gyilkolta meg Schenk Ferenczi Rózát. A rémes go­nosztettek hosszú sora tehát igen rövid időben, a múlt év ápril 3­ dika és decz. 29-dike közt történtek. Ferenczi Róza meggyilkolása után Schenk rög­tön levelezésbe lépett egy másik leán­nyal. De gaz merényletét már nem vihette ki. Elfogták. Ketters meggyilkolását Schenk Hugo még foly­ton tagadja s azt állítja, hogy a gyilkosságot valószí­nűleg testvére és Schlossarek gondolták ki és hajtot­ták végre. Schlossarek atyját Mährisch-Weisskirchenben tegnap éjjel elfogták. Azon gyanú terheli, hogy ő is bűnrészes a gyilkosságokban, vagy legalább tudomás­sal bírt róluk. A mariahilfi rablógyilkosság. A bécsi rendőrség az Eisert-ügyben nagy erél­­­lyel folytatja a kihallgatásokat és szembesítéseket. Folyton új tanúk jelentkeznek, mi azonban nem igen szolgál az ügy felvilágosítására. Pongráczot illetőleg a vallomások nagyon eltérők; némelyik tanú őt látta a Mariahilferstrassén futni, más tanuk szerint ő volt az, ki a Barnahiten-Gassén át menekült a tett szín­helyéről. A rendőrség most még egy egyént keres, ki nemrég Bécs közelében betörést követett el s kit az utóbbi időben sokat láttak Pongráczczal. Dürschnert tegnap éjjel ismét kihallgatták, de mindent tagad. Az­után Pongráczot hallgatták. Uj mozzanat azon­ban nem merült fel. Eisert üzletét ma ismét megnyi­tották. Helyi hirek. — Négy öngyilkossági kísérlet. Richter János, 38 éves nős kávés, ki a nádor-utcza 24 számú házban hir egy kávémérési üzletet, már régebben szemrehá­nyásokat tett nejének, hogy a vendégekkel szemben tanúsított gőgös, sokszor goromba magaviselete által üzletét tönkre teszi, a látogatókat és vevőket egészen elidegeníti. Szombaton igen heves jelenet fejlődött ki köztük, úgy hogy a nő kijelentette, miszerint ő többet a kávémérés ügyébe nem avatkozik, oda be nem teszi a lábát. Azonnal fel is ment emeleti lakására, honnan egész tegnap reggelig ki nem lépett. Ez időt a nő fér­je tudta nélkül, holmijainak összecsomagolására hasz­nálta fel, mert el volt határozva a házat elhagyni s férjétől véglegesen megválni. Nagymennyiségű éksze­reit s egy 6000 írtról szóló takarékpénztári könyvecskét magához véve, tegnap reggel a nő csakugyan elhagy­ta férje lakását s este már Richter megkapta az ügy­védi értesítést, hogy neje ellene válópert indít. E fölött R. annyira elkeseredett, hogy tegnap késő este a kávé­mérés egyik oldalhelyiségében hasát öngyilkossági­ szán­­dékból egy borotvával felmetszette. Egy ismerőse, ki éppen a kávérésben időzött, azonnal segítségére sietett, orvoséra és rendőrért küldött s az első kötések alkal­mazása után a sérültet bevitték a Rókus kórházba. Állapota nem veszélyes. — Frank János 40 éves lóápoló az éjjel a Ferencz tér 3. szám alatti ház istálló­jában egy kötéllel a mestergerendára felakasztotta magát. Egy társa észrevette és elmetszette a kö­telet, de már akkor olyan állapotban volt, hogy aligha fog életben maradni. Bevitték a barakk­kórházba. Tettének indító oka eddig ismeretlen. — Weiszmann Izidor, 12 éves tanuló, tegnap este 8 óra tájban kosztadójának sugár­út 20 szám alatti la­kásán állítólag öngyilkossági szándékból, a konyhá­ban egy fél liter erős eczetet megivott. Ma reggel sú­lyos betegen szállították be a Rókus-kórházba. A fiú még nem tud beszélni s így tettének indoka nem volt megtudható. — Benczik János, 26 éves kereskedő­segéd, f. hó 10-én övéitől minden szó nélkül eltávozott s azóta nem tért vissza. Egy hátrahagyott s csak ké­sőbb megtalált levelében azt írja, hogy öngyilkossá lesz, minek folytán rokonai jelentést tettek a rendőr­ségnél, kérve az eltűnt nyomozását. Az illető közép­termetű, kerek arczú, barna hajú s fekete szemű fiatal­ember s eltűnése alkalmával fekete posztó ruhát viselt. Mulatságok. Az első budapesti »Harczos« jótékony-egylet va­sárnap, f. hó 20-án a régi polgári lövölde termében tán ez vigalmat rendez. A tiszta jövedelem az egylet be­­tegsegélyző-pénztár alapjavára fordittatik. Az egylet saját zenekara fog játszani Pemsel János karmester vezetése alatt. S.-A.-Ujhelyről írják nekünk : Az országos vörös kereszt-egyletnek, csak nem rég létesült s.-a.-ujhelyi fiókja népszerű voltának eklatáns bizonyítékát nyújtá a folyó hó 12-én általa rendezett jelmez-estél­lyel egybekötött körvacsorájával. Az érdeklődés, mely az előkészületeket már hetek óta oly élénken kisérte, tel­jesen igazolttá jön, mert az estély minden tekintetben várakozáson felül fényesen sikerült. A megyeháza e czélra berendezett termei zsúfolásig teltek meg a vá­ros s vidék szórakozást kereső, jókedvű közönségével, ugyanannyira, hogy a kissé elkésett vendégek csak nehezen tehettek szert az őket különben megillető helyre. A vacsoránál felszolgáló pinczérnők igen bájosan teljesítették szerepeiket. Tizenegy órakor vette a táncz kezdetét s reggeli 8 óráig tartott. A négyeseket 40 pár tánczolta. A tiszta jövede­lem 4—500 forintra rúg, mely — tekintve a nagy kiadásokat — igen szép eredménynek mondható. Nagy elismerés illeti az egylet szeretetreméltó védnö­két, Ambrózy Nándorné asszonyt, ki a rendezés körül kiváló tapintatosságot s valóban önfeláldozó buzgóságot tanúsított. Különösen szép látványt nyúj­tott a jelmezekben megjelent hölgyek tarka csoportja. Volt ott magyar, német, tót leány, spanyol czigány­­leány, török nő, orosz főúri­, nő, oláh leány stb. — Ott láthattuk továbbá »Üdvöské«-t, »Pompa­dour«-t, Elzász leányát, keseregni hazája sorsán, »Gretchen«-t a maga vonzó, nemes egyszerűsé­gében stb. stb. A tót leány, spanyol czigányleány s orosz nő jelmeze különösen sikerült volt. Még vi­rágárusleányban sem volt hiány. A tánczosnők kö­zül a következők neveit jegyeztük fel: Ambrózy Nán­dorné, Ambrus Sándorné, Balogh nővérek, Barthos Mariska, Chyzer nővérek, Andreánszky Ilona, Csi­szár Erzsébet, Diószeghy nővérek, Emődy Tinike (Sá­rospatakról), Farkas Lajosné, Fendt Ottóné, Farkas Mariska, Karsa nővérek, Kálniczky Ilon, Krastsik Ilon, Jelenek Ida, Kornstein Jolán, Liszy Kornélia, Matyasovszky Kálmánné, Major nővérek, Niki Anna, Petrasovics k. a. (Bányaiska), Polatschek Vilma, Meczner Leona, Somogyi k. a. (Czigándról), Szent­­györgyi nővérek, Cziegler Aranka, Szunyogh Dezső­­né, Thuránszky Irma, Lakatos Gyuláné stb. Halálozás. Nyéki Nyéky Gyula csanádmegyei nagy­­birtokos temetése Makón, e hó 15-én, nagy fény és részvét mellett ment végbe; a jelenvolt nagyszámú lakosságon kívül ott voltak a Návay, Lonovics, Ja­­kabffy és Purgly csanádmegyei, a Vásárhelyi, Urbán, Baross aradmegyei, b. Rédl bács- és Rónay torontál­­megyei családok és a szomszéd megyék kiválóságai. Törvényszéki csarnok. A budavári gyilkosság. — Második nap. — — jan. 16. Az országbíró gyilkosainak bűnügyében ma folytatta a kúria II-dik büntető tanácsa a felülvizs­gálatot. Elnök C­s­e­m­e­g­i, birák a tegnapiak. Kö­zönség nagyobb számmal, mint tegnap. Az elnök a tárgyalást 10 órakor megnyitván, O­c­s­v­a­y Ferencz előadó felolvassa a vádlottak elő­életére vonatkozó iratokat, különösen Spangának a katonaságtól kapott elbocsátó levelét. Felolvastatik Klempa orvosnak Mailáthról fölvett látlelete, továbbá a törvényszéki orvosoknak a vádlottak elmeállapotá­ról fölvett jegyzőkönyve. Ezzel előadó befejezettnek nyilvánítja a vizsgá­lati iratok ismertetését. Csemegi elnök: Tisztába kellene még hozni ama körülményt is, hogy az országbíró megkötözésénél Spanga és Pitély mikép működtek közre, vagyis, hogy a halál mindkettőjük által idéztetett-e elő ? Ez igen fontos körülmény, mely eddig az iratokból konstatál­ható nem volt. Miután azonban a tárgyalási jegyző­könyvekből erre vonatkozólag meggyőződést lehet sze­rezni, áttérhetünk a vádiratra és tárgyalásra. creslay előadó felolvasván a jövjcü János kir. ügyész által fogalmazott vádiratot, hozzákezd a tár­gyalási jegyzőkönyvek ismertetéséhez. Felolvassa egész terjedelmében Spanga vallomásait és különösen ama pontokat hangsúlyozza, melyek Bereczre vonat­koznak. Azután Pitély Mihály vallomása olvasta­­tik fel. Ama pontnál, hol Pitély tagadja azt, hogy már előzetes tudomása lett volna az országbírónál el­követendő lopásról, az elnök figyelmezteti a tanácsot, hogy ezzel szemben Spanga határozottan állítja, hogy Pitély tudta, miért fognak Bereczczel a korzón talál­kozni s azt mondta: »bármit akarjon is Berecz, an­nak jónak kell lenni.« Felolvastatik ezután Berecz János vallo­mása a hozzá intézett kérdésekkel együtt, továbbá a Berecz és Spanga közti szembesítésről fölvett jegyző­könyv. Felolvastatnak dr.­­Ifjük és Péchy törvényszéki orvosoknak, mint szakértőknek a törvényszéki elnök kérdéseire adott feleletet, úgyszintén a dr. Cserey kihallgatásáról fölvett jegyzőkönyv. A törvényszéki tárgyalás folyamán kihallgatott tanuk közül felolvastatik az Újhelyi csendőrszázados kihallgatásáról fölvett jegyzőkönyv, melyben ez elő­adja, hogy Bereczet a gyilkosság előtti napon látta két gyanús egyénnel. Több lényegtelen tanúkihallgatás ismertetése után fölolvastatik egész terjedelmében dr. Péchy és dr. Steffek orvosok vallomása, kik előtt Berecz a fog­házban bűnrészességét beismerte. Az előadó ismer­tető röviden a többi tanuk vallomását, különösen Gyarmati állatszeliditőét,a kinek Pitély a fogházban elbeszélte a gyilkosság b­ifolyását. Csemegi elnök konstatálja, hogy Gyarmatit a törvényszék megeskettette vallomására. A tárgyalás többi mozzanatainak ismertetése után az elnök a tárgyalás folytatását holnapra tűzi ki. — Az Ónody-Szeyffert-ü­gy. A tisza­eszlári ügy nyíregyházai tárgyalása alkalmával Ónody képviselő s Szeyffert főügyészi helyettes közt felmerült ismere­tes inczidens, tudvalevőleg bűnügyi vizsgálat tárgyává lett, Ónody mentelmi jogának felfüggesztése után. A vizsgálat be van immár fejezve s az iratok tegnap a főügyészséghez érkeztek, a­mely hír szerint Ónody­­nak a hatóság elleni erőszak bűnténye miatti vád alá helyezését fogja kérni a nyíregyházai bünfenyítő bí­róságtól. A Pesti Napló táviratai, Washington, jan. 16. A képviselőház felszólította a köztársaság elnökét, hogy a külföldről az Egyesült­ Államokba szállított áruk értékének alacsony beval­lása fölött, mi által a vámjövedék károsíttatik, felvi­lágosításokat adjon és egyszersmind a károsítás meg­akadályozása végett törvényjavaslatot terjes­szen elő. Hir szerint a pénzügyi bizottság határozati ja­vaslatot fog a kongresszus elé terjeszteni, melyben ugyan tetemes, de nem általános vámleszállításokat indítványoz. London, jan. 16. Mint a Reuter-ügynökségnek Suakimból távirják, Baker pasa Kassanahba tér vissza. Hir szerint arról van szó, hogy a hadművele­tek főpontját Suakimból Massanahba tegyék át. Madrid, jan. 16. A képviselőház tegnapi ülésén Castelar a külügyi kérdésre vonatkozó nézeteit fejtegetvén, Francziaország erkölcsi befolyását kon­statálta. Németország minden eszközzel küzd a de­mokratikus elvek térfoglalása ellen. Spanyolország­nak nem szabad Francziaország és Németország ügyébe avatkoznia. Szóló Alfonz király németországi útját czélszerűtlennek és meggondolatlannak találja. A királyt ott hidegen fogadták. Alfonz király ugyan­olyan fogadtatásban részesült, mint a szerb király s ezért a spanyol kormánynak magyarázatot kellett volna kérnie a német kormánytól. A királynak — mondja szóló — nem Francziaországon keresztül kellett volna visszatérnie. Vega de Armijo miniszter kijelenti, hogy nem létezik okmány, mely Spanyolországot valamely külhatalommal való szövetségre kötelezné. A király utazásának nem valamely szövetség kötése volt czélja. A miniszter dicsérőleg említi Németországnak Spa­nyolország irányában már több év óta tanúsított magatartását. A múlt évi szept. 29-iki eseményekre vonatkozólag kijelenti a miniszter, hogy a spanyol kormány azon nyilatkozat után, melyet Grévy, a köz­társaság elnöke, Alfonz királynak tett, további ma­gyarázatot nem kért. Castelar, Vega de Armijo miniszter fejte­getéseire válaszolva, oda nyilatkozik, hogy Alfonz királynak Viktor Emánuel olasz király példáját kel­lett volna követnie, a­ki, midőn hasonló megtisztelte­tésben részesült, azt nem fogadta el, mert, mint mon­da, ő ez udvariasságot nem viszonozhatná, miután Olaszországban e kitüntetés nem létezik. Szóló föl­említi, hogy a kérdéses dzsidásezred volt az, mely Páris környékét és Izabella királynő kastélyát ki­fosztotta. A belügyminiszter határozottan állít­hatja, hogy midőn Vilmos német császár Alfonz ki­rályt e megtiszteltetésben részesítő, legkevésb­é sem vezérlő őt ellenséges érzület Francziaország irányá­ban. Ezután a belügyi kérdésre térve át, kijelenti a miniszter, hogy ha a többség az egyezséget elfogadja, a kormány benyújtja lemondását, hogy a király a régi többségből és a kormánypárti baloldal köréből új mi­nisztériumot alakíthasson. London, jan. 16. Newcastleben tegnap este nép­­gyűlés volt, melyen Chamberlain kereskedelmi mi­niszter beszédet tartott. A miniszter fölemlíti a kor­mány ismételt nyilatkozatát, hogy az angol csapato­kat azonnal visszavonja Egyiptomból, mihelyt a rend ott helyreállíttatott. Ez ígéret teljesítését a kholera kitörése és Hicks pasa veresége késleltető. A kormány Egyiptomot nem engedheti az anar­chia zsákmányává válni, de viszont egyetlen egy ígé­retét sem fogja visszavonni s ezt nem is szabad tennie. A kormány föladata súlyosabb, mint gondolták és tel­jesítése több időt fog igénybe venni, mint a­mennyire számítottak. Eddigelé azonban semmi olyan körül­mény sem merült föl, a mi szólót megingathatná azon hitében, hogy e feladat idővel türelem és eszélyesség által teljesen megoldható lesz. Kairó, jan. 16. Z­o­h­r­a­h ezredes Konstantiná­­polyba utazott, hogy az egyiptomi hadsereg számára 100 albánt toborzzon. A horvát tartomány­gyűlés, Zágráb, jan. 16. A tartománygyűlés mai ülésén a jegyzőkönyv hitelesítése után B­a­r­c­s­i­c­s kérdi, hogy csak az ülésekről kizárt Starcsevicsnak miért akadályoztatik meg a tartománygyülés épületébe s a klubhelyiségekbe való belépése csendőrök által. Az elnök kijelenti, hogy ő ezen intézkedést a tartománygyűlés termében fentartandó nyugalom és rend érdekében tartotta szükségesnek, mert Starcse­­vics kijelenti, hogy kizáratása daczára is el fog jönni az ülésekre. Ezek után a ház áttér a napirendre és folytatja a 11-es bizottság jelentésének tárgyalását. Mihalovics Károly védi a pártonkívüliek feliratát és elfoglalt álláspontját s éles bírálat alá ve­szi a nemzeti párt eljárását. 12 óra felé Omcikus, Barcsics, Tuskán, Kutuzo­­­­vics és Brandtner interpellácziót nyújtanak be. Időjárás, január 18-án reggeli 7 órakor. Az időjelző-intézet távirati jelentése. Jelek magyarázatai: @ = szélcsend; O­ŕ tiszta, derült; ® › V* felhős; ® — »/» felhős; © = */« felhős ; © = borult; • I = eső ; * = hóeső ; A = jég ; › › köd; 00 € gőz ; = zivatar, villám. Áttekintése a mai időjárásnak: Európában: A nagy légnyomás (775—776) a kon­tinens nyugati, a depresszió (758—759) annak keleti részében van. Helyenkint erős szelekkel az idő változó, csapadékokkal, délnyugaton enyhe, északkeleten fagyos. Hazánkban: Többnyire északias, helyenkint viha­rosig erős szelek mellett, a hőmérséklet kevés, a légnyomás részben kissé nagyobb lett. Az idő általában változó, szeles ; az ország minden részében számos csapadékkal, közép mennyi­ségben , többnyire hóval az északnyugati szélen esővel. — Vi­har Selmeczbányán volt. Kilátás a jövő időre : Hazánkban: Nyugaton részben derülés, keleten változó, szeles időt várhatni, ott kevesebb, itt több csapa­dékkal. , Szél A hö­ I »Humáand irányáé« mérséklet Csapa. Felhtt-Állomások­ “7 °“»* errje Celsius- déli«%» zet ______ ”fel 700+ 1__xsj) fokban Arad .... #5.5 EK 1 — 5.8 *12 = Besztercze . . 84.5 © — 10.0 * 8 © Beszterczebánya 63.6 © — 2.8 * 8 f [Q Budapest . . . 64.8 Ny 6 0.2 — 0 Csáktornya .­­ 66.7 D 1 — 4 8 — 0 Debreczen . . . © — 5.4 — 0 Eger .... 66.1 EK 4 — 7.4 * 2 ® Eszék ... — — — — — Fiume . . . g’66.7 E 2 3.6 — 0 Késmárk . . 66.2 E 4 — 3.6 *6 ® Keszthely . . 66.3 E 3 1.8 — © Kolozsvár , . 64.4 K 2—5.6 * 4 00 Magyar­ Óvár . 66.9 ENy 4 0.7 2 3 Akna-Szlatina. 63.8 E 1 — 5.0 * * *• Nagy-Enyed . 66.1 Ny 1 — 5.9 — = Nagy-Szeben . 64.3 E 1—4.8 * 2 — Nagyvárad . . 65.6 DK 2 — 2.5 * 4 *© Orsová . . . 63.2 E 2 — 1.0 — O Panesova . . 64.8 EK 1 — 2.6 * 7 E= Selmeczbánya. 66.8 ENy 9—3.0 * 2 ® Sopron . . . 67.6 ENy 2 3.0 3 O Szatmár-Németi 63.2 E 2 — 3.8 6 © Szeged ... — — — — — Sepsi-Szt-György 65.0 © — 4.5 * 1 *— Szolnok . . . 66.0 E 2 — 6.3 *70 Temesvár . . 66.7 E 2 — 6.6 * 7 = Trencsén . . 66.2 DNy 1—0.2 1 — Ungvár . . . 60.7 DK 2 — 3.2 * 8 #• Zágráb ... 67.2 EK 2 — 3.9 — O Bécs .... 67.5 ENy 3 1.6 1 — Bregenz . . 75.6 DNy 1 1.4 21 • : Konstantinápoly 59.3 E 3 2.4 9 • : Besina . . . 64.7 E 2 6.1 — Ó Póla .... 67.8 El 1.0 — = Prága . . . OB.4 Ny z 3.8 1 • ! Szulina . . . 62.3 Ny 2 — 7.3 — Ö Szarajevó . . 64.4 © 0.0 6 KÖZGAZDASÁG. Az országos selyemtenyésztési intézet működéséről az 1882. és 1883. években Bezerédj Pál minisz­teri meghatalmazott jelentést tett gr. Széchenyi Pál földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisz­ternek, a­mely jelentésből kiemeljük a következőket : Az intézet működésének főbb tárgyai voltak a selyem­tenyésztési szakismeretek terjesztése és a szederfák minél nagyobb számban leendő szaporítása. A szak­oktatás terén eddig történtekről szóló kimutatás sze­rint az 1880. óta tartott külön selyemtenyésztési elő­adásokat a 15 tanfolyamon 336 tanuló hallgatta; to­vábbá 11 tanitóképezdében voltak évenkint selyemte­nyésztési előadások, a rendes néptanitógyüléseken 9 helyen e tárgyról szakszerű előadások tartottak, végre a rövid »Selyemtenyésztési útmutató« czimű szakmunka 3516 példányban osztatott ki. Ezenkívül 11 egyén mind elméletileg, mind gyakorlatilag kiké­­peztetett a végre, hogy a selyemtenyésztést a vidékeken terjes­szék. Az intézetben külön szakkönyvtár szer­­veztetett és különféle alkalmas tanszer szereztetett be a külföldről. A szederfatenyésztés ügyében az intézet négy év óta a következő intézkedéseket tette a végből, hogy a selyemtenyésztési ipar terjedését felette gátló szederfa hiányon segítsen; kiosztott 1880. óta 1831 liter szedermagot, 29,564 szederfát és 500 db szeder­facsemetét, ezenkívül 5500 db nyomtatott utasítást a szederfatenyésztésről és minden alkalmas módon fel­hívta a közönséget, hogy az ingyen kiosztandó sze­dermag és utasítás megnyerése végett jelentkezzék. A községi faiskolák rendezése czéljából a járási fais­kola-felügyelők intézménye Bács-Bodrog, Fe­hér, Krassó-Szörény, Temes, Tolna és Torontál me­gyékben létesíttetett; Nyitra, Sopron és Veszprém me­gyékben már régebben életbe léptek azok. A­mi az intézetnek üzleti vállalatát illeti, az a pete­­készítésnél kezdődik és a selyemnek Milanóban vagy Lyonban való eladásával végződik. Az üzlet két fő­részre oszlik, u. m. a gubók előállítására és a gubók feldolgozására. A­mi a termelt gubók mennyi­ségét illeti, az 1880 óta tetemesen szaporodott, mert az 1879-ik évben termelt és összesen 2,809 frt 89 krért beváltott 2507 kiló gubóval szemben az 1883-ik évben a gubótermelés már 72,142 kiló és 86 dekára szaporodott és a tenyésztőknek 78,185 frt 11 frt fizettek ki beváltási ár fejében. A termelt gubók minőségét illetőleg az utolsó években határozott javulás állott be. A selyem­termelés jövedelmezőségét a termelőkre nézve fényesen bizonyítja az, hogy az 1883-ik évben Bács- Bodrog megyében 42,626 frt, Sopron megyében 7,890 frt, Temes megyében 1,441 frt, Tolna megyében 10,918 frt, Torontál megyében 7,401 frt, összesen 70,278 frt fizettetett ki gubóbeváltási ár fejében. A s­e­l­y­e­m­­ipar állására vonatkozólag kiemelendő, hogy az 1882-ik évben Pancsován berendezett m. kir. állami selyemfonó-gyár eddig összesen 2600 kiló selymet állított elő. A gyár működését 1883-ban julius 7-én kezdte meg s deczember 6-án fejezte be. A tiszta jö­vedelem még teljesen biztosan m­g nem állapítható, de valószínűleg kilónkint 2 frt 50 és 3 frt közt fog váltakozni. Vegyes hirek. Kedvezmények a jelzáloghitel terén. Senki sem fogja kétségbe vonhatni, hogy az, a­ki az 5—6%-os kölcsöntőkét csak 3—4 °­ C-al tudja értékesíteni, elsze­gényedik és végtére tönkremegy. Körülbelül ilyen helyzetben van ma a mezőgazdák legnagyobb ré­sze, mert akármint iparkodik, földjéből a nagy ver­seny miatt alig tud jövedelmet kihozni és ez egyik leg­főbb oka a mezőgazdasági bajoknak. Ha tehát a me­zőgazda nem képes egyáltalában nélkülözni a köl­csöntőkét, legalább oda kell törekednie, hogy azt ol­csón kapja és a mezőgazdaságnak igen nagy hasznot hajtanak azok, a­kik ezen törekvéseket elősegítik. Mint a Deutsch­ Landwirth jelenti, Németországban az oppelni kerület hatóságai könnyebbségeket igyekez­nek szerezni a mezőgazdáknak a jelzálogos kölcsönök törlesztése körül, így a neustadti kerületi takarékpénz­tár jan. 1-től fogva a következő intézkedést léptette életbe: Minden adósnak, a­kinek jelzálogos kölcsöne van a kerületi takarékpénztártól, ha f. é. január elsejétől fogva a félesztendei fizetési határnapokra az 5 °­ C-os kamatokon felül %° 10-ot fizet tőketörlesztésre, a naptári év végén egy harmadik félszázalék javára

Next