Pesti Napló, 1884. január (35. évfolyam, 1-32. szám)
1884-01-27 / 27. szám
A nyelvüig1 vita az osztrák képviselőházban. Az osztrák képviselőházban a nyelvkérdésről folyt élénk vitákból eddigi közléseink kiegészítésére Rieger, az ismert cseh pártvezérnek jan. 25-diki beszédéből még közöljük a következőket: Egy politikai mozzanatra — mondá szónok — akarnék utalni. Egy állam rendszerint azon alapelvek és vezéreszmék által tartja fenn magát, melyekből keletkezett. Ha Ausztria a jövőben még bármikép terjeszkedni óhajt, ez csak dél felé történhetik. Hiszik-e, hogy a délszlávoknál hódításokat teszünk, ha a német államnyelv zászlajával lépünk eléjük ? De azt mondták, hogy a törzsország német. De mit tett ez a törzsország arra, hogy Ausztria, az állam, keletkezzék? Ausztria akkép támadt, hogy Csehország rendei s példájukra Magyarország és az osztrák uralkodócsaládot hívták meg a trónra. Az osztrák állam keletkezése éppen nem a törzsország érdeme. Keletkezése legelül az osztrák ház eszélyes állampolitikájának tulajdonítandó, mely mindenkor értette felhasználni a viszonyokat, okos állam- és házassági szerződéseket kötni s ezzel örökösödési igényt szerezni szomszéd országokra s ebből keletkezett lépésről-lépésre a nagy állam. Hisz ismerik önök a közmondást: »Bella gerant alii, tu felix Austria nube !« De természetszerű szükségesség is volt, hogy Ausztria keletkezzék; főleg a török háborúk veszélye volt az, mely az osztrák államot létrehozta. A magyarok, kik mindenkor jó politikusok voltak s ma is azok, nagyon helyesen megértették, hogy a törökök árja ellen a szomszéd államok segélye szükséges. A mozlimok rohama elleni védelemnek, az erők egyesítésének e szükségéből keletkezett Ausztria mint állam; ez alapon állt a legújabb ideig. Ma fennáll ez állam s fenn kell állania s mi mindnyájan boldogok vagyunk, hogy igy történt, mert ama népeknek, melyek az osztrák jogar alatt egyesitvék, kölcsönös védelmükre szükségük van ez államra. Azon általánosan érzett szükséglet, hogy ez állam fentartassék, a legjobb biztosítéka, legjobb köteléke fenmaradásának s nem jog nélkül mondta Palacky a sokat idézett szavakat: »Ha Ausztria nem léteznék, meg kellene teremteni.« Ezzel csak olyan meggyőződésnek adott kifejezést, mely nálunk mindnyájunknál fennáll s mely a legújabb időben a császár trónbeszédében nyert oly szép kifejezést, midőn ugyanis a császár határozottan kijelentette, hogy a népeknek teljes egyenjogúságban kell az államban egymással állani mint kölcsönös jogtiszteletben és jogvédelemben. E szellemben mi mindenkor törekszünk együttműködni a birodalom többi népeivel. Igyekezni fogunk barátságos és testvéri módon együtt élni a németekkel, hisz állami társaink s nekünk szükségünk van reájuk, amint nekik szükségük van reánk. Mi a német nyelvnek, a mennyiben az állam szükséglete és egysége megkívánja, mindenkor szívesen megadjuk a szükséges tért és szükséges érvényt. De ne kívánják tőlünk azt, amit mi megalázásnak, nemzeti jogaink sérelmének tartunk. Ez értelemben mindig készek leszünk a német elemet tisztelni és szívesen megadunk neki minden engedményt; ez értelemben a német elemmel — ezt különböző alkalmakkor bebizonyítottuk— teljes lojalitásban és testvériességben fogunk eljárni. Csak ha így cselekszünk egymás irányában, remélhetjük, hogy magában a birodalomban belső békénk lesz, nem pedig szakadatlan viszályunk uj fogalmak önkényes magyarázásával s hogy egyetértve állunk hatalomban és erőben kifelé is. (Élénk tetszés és taps jobbról. Hangos pisszegés balról s a karzatokon.) Ismételjük tehát a kerületi elnökök emlékiratában előterjesztett azon alázatos kérelmet nagyméltóságod előtt, hogy a hitközségeink egységének visszaállítása s hitfelekezetünk autonómiájának törvényes biztosítása iránti javaslatainkat figyelemre méltatni kegyeskedjék. Kik is egyébiránt kitűnő tisztelettel vagyunk stb. Budapest, 1884. január 23. Schweiger Márton, irodai elnök. Az izraeliták ügye. Az izraelita iroda orsz. elnöksége az orthodox közvetítő bizottságnak hozzá leküldött emlékiratára a vallás- és közokt. miniszterhez a következő előterjesztést intézte : Folyó január hó 21-én 145. evn. sz. a. kelt rendelettel közölni méltóztatott velünk az orthodox közvetítő bizottságnak a kerületi elnökök múlt havi emlékiratára tett előterjesztését oly felhívással, hogy arra saját álláspontunkat szintén jelezhessük. Midőn e meghagyásnak eleget tennénk, ki kell jelentenünk, hogy az orthodox közvetítő bizottság munkálatát a kerületi elnököknek, az izr. hi felekezeti ügyek rendezése tárgyában nagyméltóságokhoz intézett alázatos előterjesztésére vonatkozó cáfolatnak nem tarthatjuk, mert nem reflektál az ezen előterjesztésben előadottakra, hanem oly dolgokon elmélkedik, melyek a két elnökök által érintve sem lettek. Az orthodox közvetítő bizottság azt a tézist állítja fel,hogy a kongresszisták beadványa az anyakönyvvezetést és zugiskolákat illetőleg rágalmakat foglal magában, a hazafiságot és liberalizmust pedig kizárólag maguknak a kongresszistáknak vindikálja, és ebből kifolyólag tárgyalja a zsidó orthodox tanügyet és hazafiságot. Tény azonban az, hogy a kerületi elnökök előterjesztése sem a zugiskolákról, sem a hazafiságról egy szóval sem emlékszik meg, az anyakönyvi ügyben pedig szintén nem egy párt, hanem az egész hitfelekezet érdekében szól. A kerületi elnökök történeti visszapillantást vetve hitfelekezetünk utolsó 15 évi történetére, kimutatták a kongresszusi, orthodox és status quo ante alapon álló hitközségek keletkezési módját; bebizonyították a jelen állapotok tartatlanságát és javaslatokat terjesztettek elő a hitközségeknek szilárd alapokon való rendezése s a zsidó autonómiának törvényes biztosítása tárgyában. De tették ezt anélkül, hogy bármely pártnak fény- vagy árnyoldalait feltüntették, az egyiket vádolták, a másikat dicsőítették volna. Csakis egy helyen, ahol a hitközségek kategóriái vannak felsorolva, említették fel a kerületi elnökök, hogy léteznek »orthodox« községek is. Ezen egy helyet kivéve, az »orthodox« elnevezés nem fordul elő. Teljesen objektív álláspontból lett a kerületi elnökök emlékirata megírva, nem egy párt, hanem az ország zsidó hitközségeinek érdekében. Vét az igazság ellen az, ki ezen emlékiratban a pártérdek, avagy szenvedélynek csak legkisebb nyomát is látja. A kerületi elnökök beadványát a béke szelleme lengi át. Bennünket csak azon őszinte törekvés vezérel, hogy megszüntettessenek a zsidó hitközségekből való szabad kiválások és a külön hitközségek tetszésszerinti alakítása, hogy továbbá hitfelekezetünk a törvényhozás által ugyanazon törvényes önkormányzati joggal felruháztassék, mellyel az országban létező, törvényesen bevett vallásfelekezetek bírnak. Teljesen mellőzve látjuk az orthodox közvetítő bizottság munkálatában azon konstatált tényeknek és pozitív javaslatoknak bárminő irányban való méltatását, avagy csak felemlítését is, melyeknek a kerületi elnökök a nagyméltóságodhoz intézett emlékiratban indokolt kifejezést adtak. E helyett az orthodox közvetítő bizottság ismét a viszály terére lép, és felidézni készül azon szomorú testvérharczot, melynek áldozatául esett hitközségeink egysége. E térre mi az orthodox közvetítő bizottságot nem követjük és ennélfogva a leküldött előterjesztése érdemében minden nyilatkozat adásától tartózkodunk. Fellépéséből csupán egy tanulságot vonunk le, hogy t. i. az adminisztratív intézkedések folytán zilálttá vált hitfelekezeti ügyeink csakis törvény utján rendezhetők. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, január 27. Naptár: Vasárnap, január 27. Köm. kath. : F. 3. Aranyszáju János. Prot.: F. 3. Aranyszáju János. Görögorosz : (január 15.) A. 2. Thébai Pál. Zsidó : (feb. 29.) — Nap kel 7 óra 35 percz, nyugszik 4 óra 51 perez. — Hold kel 6 óra 38 perez reggel, nyugszik 4 óra 28 perez délután. Igazságügyminiszter fogad délelőtt 10—délután 2 óráig. Horvát miniszter fogad délelőtt 10—délután 2 óráig. A Petőfi-társaság rendkívüli ülése délután 5 órakor az Írók és művészek köre helyiségében. A budapesti ref. egyházközség közgyűlése délelőtt 11 órakor a kálvin-téri templomban. A nemzeti kaszinó-egylet közgyűlése délelőtt 11 órakor. A magyar jogászifjuság országos egyesületének közgyűlése délután 3 órakor. Az országos központi kath legényegylet évi közgyűlése délután 3 órakor saját helyiségében (gyárutcza 2. szám ) Az első budapesti »Harczos« jótékonyegylet rendes évi közgyűlése délután 2 órakor saját egyleti helyiségében (német utca 24. sz.) A budapesti fővárosi állami és közintézeti hivatalszolgák egyletének évi rendes közgyűlése délután 2 órakor a nemzeti tornaegylet helyiségében. Országos képtár az akadémia palotájában délelőtt 9 —délután 1. Iparművészeti muzeum a műcsarnokban d. u. 2 —5 óráig. Állandó gyümölcskiállitás, gazdasági és tanszermúzeum a Köztelken délelőtt 10—12 és délután 2—4 óráig. Technológiai múzeum a Kerepesi úton (Beleznay-kert) nyitva délelőtt 9—12 óráig. Egyetemi fúvósokért az Üllői úton délelőtt 8 —12 és délután 2—4. Múzeumban: régiségtár délelőtt 9—délután 1. Akadémiai könyvtár d. e. 9 —12. Egyetemi könyvtár d. e. 9 —12 Állatkert nyitva egész nap.Lapunk legközelebbi száma,rendkívüli kiadásban, hétfőn reggel jelen meg. Lapunk mai mellékletének tartalmát a következő közlemények képezik: A nihilisták és elődjeik. — Irodalom. — Közoktatásügy. — Közgazdaság. — Tárcza : Pasteur. — Divat. — Simor herczeg-primás ma reggel a gyorsvonattal visszautazott Esztergomba. Ugyanezen vonattal utazott Budapestre gr. Cziráky, aki tegnap délután még az osztrák arisztokráczia néhány tagjával érintkezett. A magyar főrendiház más tagjainak meghivatása ő Felségéhez, mint a B. K. mondja, nem volt tervbe véve. — A magy. tud. akadémia f. évi január hő 28-án, d. u. 5 órakor összes ülést tart, melynek tárgyai a következők : 1. Tanárky Gedeon 1.1. emlékbeszéde Molnár Aladár felett. 2. Folyó ügyek. — A Kisfaludy-társaság szerdán, f. hó 30-dikán d. u. 5 órakor a m. tud. akadémia üléstermében i’. havi ülést tart, melynek tárgyai a következők: 1. Titkári jelentés. 2. Bartók Lajos r. t. székfoglalója: Kárpáti emlékek, költemények. 3. Ifj. Ábrányi Kornél r. t.: A féltékeny orvos cz. vigjáték első felvonása. 4. Gr. Zichy Géza r. t.: A vadászlak, Dal, Levél gyermekeimhez, költemények. 5. P. Szathmáry Károly r. t.: Rege a tündérkirálynéról. 6. Folyó ügyek. — A magánjogi enquete ma folytatta tanácskozásait. — A kaposvári templom pályaterveit a mérnök- és épitész-egylet illető szakosztálya a napokban tartott ülésén bírálta meg. A bírálók az első dijat a »Kaposvár II.«, a 2-ikat pedig az »Admajorem Dei« jeligés tervnek ítélték oda. A jeligés leveleket mindjárt felbontották és kitűnt, hogy az első dijat Tandor Ottó, a 2-ik dijat Aigner Sándor nyerte. Mind a kettő budapesti építész s az egylet tagja. — A füleki kerületben, melyet előbb Beniczky Gyula képviselt, Szakáll Ferencz kormánypárti választatott meg orsz. képviselőnek. — Az igazságügyminiszter Fráter Tamás pancsovai kir. törvényszéki írnokot a margittai kir. járásbírósághoz és Berta Károly radnai kir. járásbirósági végrehajtót a lippai kir. járásbírósághoz helyezte át. — Komoly baleset érte tegnap St.-Gotthardon Roszner bárót, Zichy Sarolta grófnő férjét. Megbokrosodtak a lovai, melyeket ő maga hajtott, összetörték a kocsit s lesodorták róla a bárót. Egy kocsisnak sikerült végre feltartóztatni a neki szilajodott lovakat. A báró súlyos betegen fekszik. — A magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlésének állandó központi választmánya a í. é. január hó 25-én dr. Kovács József tanár elnöklete alatt ülést tartott. A folyó ügyek letárgyalása után meghallgatta orvosi szakbizottságának jelentését, mely a gömör-kishonti orvos-gyógyszerészeti egyletnek a belügyminisztériumhoz intézett, és az orvosok anyagi helyzetének javítását tárgyaló emlékiratára vonatkozik. Tekintettel arra, hogy az emlékiratban fölhozott óhajok nagyobb része a kormány intézkedései folytán már kielégítést nyert, továbbá tekintettel arra, hogy a vándorgyűlés nem tekintheti feladatának az orvosi rend anyagi érdekének előmozdítását, a választmány nem tartja idő- és czélszerűnek az említett emlékirat érdekében a kormányhoz külön fölterjesztést intézni. Belolvastatnak továbbá a XXIII. vándorgyűlés Temesvárott székelő előbizottságának jelentései. A XXIII. vándorgyűlés az 1884. évi augusztus hó utolsó harmadában részint Buziáson, részint Temesvárott fog ülésezni; az ülések befejezése után azonban két nagyobb, Délmagyarország legérdekesebb pontjaira: Anina, Marillavölgy, Steierdorf, Herkulesfürdő, Resicza, kiterjeszkedő kirándulás van tervezve. A vándorgyűlés emlékét egy nagyobb, Temes megye és Temesvár városának egészségügyi, természeti és társadalmi viszonyait feltűnő monográfiával, egy emlékéremmel és egy 100 db aranyból álló pályakérdéssel szándékoznak megörökíteni. Ez utóbbira nézve a központi választmány csatlakozik az előkészítő bizottság részéről már tervbe vett pályakérdéshez, mely így hangzik: Mily higiénai viszonyok és körülmények befolyásolják leggyakrabban a gyermekhalálozást Délmagyarországon ? és csak azt kívánja, hogy különös figyelem fordíttassék a malária a gyermekek halandóságára tapasztalható befolyásának kutatására. — Fölolvastatik továbbá a m. földtani társulat átirata, melyben a központi választmányt arról értesíti, hogy tagjait a XXIII. vándorgyűlésben való részvételre föl fogja szólítani, és e őzeiből külön, a már tervezett kirándulásoktól független, különösen a geológusokat érdeklő, a Pojana Ruszka hegység geológiai szerkezetét feltüntető négy napra terjedő kirándulás tervezetét mutatja be. A titkár jelenti, hogy a debreczeni munkálatok a XXI. vándorgyűlés tagjainak, valamint dr. Bartsch József orvos-gyógyszerészeti műszótárának első füzete az előfizetőknek szétküldetett. — Epizód egy liberális lap és egy konzervatív főur életéből. E czim alatt a Vasárnapi Újság holnapi számában érdekes czikket ir Sincerus. A liberális lap a megboldogult Hon, a konzervatív főur pedig gróf Zichy Nándor volt. A Hon 1863. évi február 7-iki számában Zichy Nándor gr. Alapkérdéseink czim alatt merész hangon irt czikket tett közzé, melyben a birodalmi egység és a reál-unió ellen kelt ki, s kijelentette, hogy a magyarokat csakis állami létük elismerése elégítheti ki, hogy más, mint a perszonális unió köztünk és az osztrák tartományok közt fönn nem állhat, s hogy a perszonál unió egyedüli mellőzhetetlen föltétele alkotmányos önkormányzatunk egysége. A czikk nagy feltűnést keltett s Pálffy Mór, az akkori helytartó, mikor a czikket elolvasta, magánkívül kiáltott föl: »Ne várjatok, rebellisek! Majd megtanitlak én titeket, hogy kell forradalmat csinálni. Három hónapig fogtok ülni e tréfa miatt.« A czikk írója és a felelős szerkesztő, Jókai Mór ellen megindították a pert. Jókai hosszú védbeszédet hozott fel mentségére, de hiába, a bíróság a következő ítéletet hozta: »A pesti katonai törvényszék Jókai Mórt mint szerkesztőt és gróf Zichy Nándort mint szerzőt a Hon 1. évi febr. 7-én megjelent »Alapkérdéseink« czimü czikkért közcsendháboritási vád alapján f. hó (márcz.) 17-én déli 12 órakor, az elsőt egy évi nehéz börtönre vasban, nemesség- és 1100 frt biztosítékvesztésre, az utóbbit szintén egy évi nehéz börtönre vasban, továbbá grófi és kamarás méltósága elvesztésére ítélte.« Az ítélet kihirdetése után Jókai odafordult az auditorhoz s azt monda, hogy Pálffy csak 3 hónapot mondott. A hadbíró jóakaratulag felvilágosította: »Három hónap, igen, a czikkért, kilencz hónap pedig a — védbeszédért.« Az ítéletet megfelebbezték, de hiába. Csupán a vasban töltendő nehéz börtönt szeliditteték fogházra. — Jókai ápril 23-án kezdte meg fogságát, Zichy Nándor egy héttel később, mert akkor uj házas volt, s éppen családi örömöknek nézett eléje. A foglyoknak nem volt rossz dolguk, mert felügyelőjük, Haymerle, a későbbi külügyminiszter fivére, a legképzettebb tisztek egyike, igen jól bánt velük, ki is sétáltak, s általában fogságuk nem igen volt terhes. De a dolognak volt egy komoly oldala, a Hon Jókai nélkül aláhanyatlott, s bukófélben állt. Meg is bukott volna, ha Zichy Nándor gr. közbe nem lép. A gróf e nemes tettét Kemény Zsigmond b. elmondta Deák Ferencznek, a ki melegen megrázta a gróf kezét, s ezt mondá neki: »Ez szép volt tőled. Én is köszönöm.« Mit ? kérdé a gróf csodálkozva. Deák elmondá, a mit Keménytől hallott. Zichy Nándor végig hallgatta s csak ennyit mondott rá: Egy szót sem tudok róla. — A Zólyomlipcsei Gizella munkás árvaház értesítője az 1873 — 83. évekről megjelent. Kiadta a felügyelő bizottság közreműködésével Lehoczky Egyed országos képviselő s a felügyelő bizottság elnöke. Az érdekesen összeállított füzet, mely a Gizella munkás árvaház tíz évi fennállásáról számol be, leírja az intézet berendezését. Az intézet a zólyom-lipcsei régi várban van elhelyezve, melynek sikerült fénynyomatú rajza szintén mellékelve van. A füzet kiterjeszkedik a város történetére, az intézet helyiségeinek leírására, az intézet keletkezésére és fennállásának tíz éves történetére, az árvaház vezetésére és szervezetére, a tanítás módjára, s végre az intézet gazdaságára és vagyoni állására. Az intézet elemi iskoláiban mellékesen az ipar is tanittatik. Tíz év óta 59 növendék hagyta el, akik részint tanulmányaikat folytatták, részint kereskedők vagy iparosok lettek. Jelenleg 59 növendéke van az árvaháznak. A füzet közli az intézet alapszabályait és házirendjét is. — A t.lattyini ev. egyház fölsegélyezésére özv. Kvacsala Jánosné asszony Aradról 30 forintot ajándékozott. — Az idei jogászbál alkalmából a joghallgatókat segítő egyesület javára eddig a következő adományok és felülfizetések történtek: József főherczeg 50 frt, gr. Andrássy Aladárné, a bálanya 100 frt, gr. Zichy Jenő 45 frt, a gáztársulat 53 frt, Pulszky Ágost 21 frt, Rudnyánszky Ferencz 20 frt, H. L. 10 frt, Hodossy Imre 10 frt, gr. Zichy Nándor 10 frt, gr. Zichy Aladár 7 frt, gr. Széchényi Aladár 7 frt, gr. Szapáry György 7 frt, Lovassy F. 6 frt, Breznay N., Lechner Á., Várady K., Hajnik I., Darányi I., Harkányi K., Gál I., b. Majthényi Alajosné, Földes B., Margó T., Németh Antalné, Plosz S., Szilágyi D. és Láng L. 5—5 frt, ifj. Zichy Nándor gr. 4 frt, Funták S. 3 frt, Rauch P. 2 frt, Latinovics N., Karlovszkyné és Mocsonyi Gy. 1—1 frt, N. N. 5 frt. Fogadják a nemeslelkü adományozók az egyesület nevében a bizottság leghálásabb köszönetét. — Az időjárásról hivatalos heti jelentése a budapesti központi időjelző állomásnak 1884. január hó 26-án. Európában, a közelebb múlt héten a nagy légnyomás az Alpesek és Francziaország felől terjedett ki a kontinens közép és délnyugati részeire s a depressziók Észak-Skandinávia felől Közép-Oroszország felé kerültek. Csak a hét vége felé nyomult egy erélyesebb depresszió délfelé Észak Németországnak s innen, kiterjedve a kontinens közép nagy részére, a nagy légnyomást részint délkeletre, részint délnyugatra leszorította. Ezért volt a kontinens — Skandinávia és részben Oroszország kivételével — többnyire csendesebb, szárazabb, a hét vége felé ellenben csapadékokkal változó, szelesebb, helyenkint viharokkal, melyek az Északi tengeren, Nagy - Britanniában és Norvégiában itt-ott csaknem mindennap mutatkoztak. Európa északkeleti fele a hét elején fagyosabb, később kissé enyhébb volt, a délnyugati fél pedig, de Közép-Németországba fagyponton felül enyhe maradt. Hazánkban nagy légnyomás, a hét vége felé depresszió alatt, többnyire északnyugati és nyugati, a hét vége felé két ízben délies szelek mellett, az idő előbb csendesebb, szárazabb és hidegebb,a hét utolsó felében ellenben enyhébb, csapadékkal változó, szelesebb, itt-ott viharos volt. Az időjárási tényezők jelen állásában a jövő hétre ennek elején és végén csendesebb, szárazabb, hidegebb, a hét derekában ellenben enyhébb, szelesebb, csapadékkal változó időt várhatni. — Ingyenes gyorsirási tanfolyam. A budapesti magyar gyorsíró-egyesület által hirdetett és három hóra terjedő ingyenes gyorsirási tanfolyam hivatalnokok és egyetemi hallgatók számára f. hó 25-én nyittatott, melyre úgy a hivatalnoki karból, mint az egyetemi hallgatóság köréből számos résztvevő jelentkezett. Az előadások minden kedden és pénteken esti 7—8 óráig tartatnak a belvárosi reáliskola helyiségében s a legközelebbi órán, azaz f. hó 29-én (kedden) estel 7 órakor a beiratkozások még megtörténhetnek. A tanfolyamot a gyorsíró-egylet jegyzője, Forrai Soma oki, gyorsirótanár vezeti. A művelt közönség figyelmébe ajánljuk ezen kínálkozó alkalmat, elsajátítani a gyorsírást, amely írással foglalkozó egyéneknek oly megbecsülhetetlen és sokoldalú előnyt nyújt. — Heine emlékiratai a Gartenlaubeban fognak megjelenni. Az emlékiratok csak töredék és Heine ifjúkorára és első szerelmére vonatkoznak. A Gartenlaube kiadói 10.000 frankért vették meg a kéziratot. — Templomrablás. A seitenstetteni apátsági templomot Alsó-Ausztriában f. hó 22-én éjjel kirabolták. A rablás nagy vakmerőséggel vitetett véghez, mert a templom körül mindenfelé lakóházak vannak. Az elrablott tárgyak több ezer forint értéket képviselnek. — Mozgósítási próba: Stockerauból jelentik, hogy ma reggel odaérkezett Uexküll gr. hadosztálytábornok segédtisztjével Weber báróval és a hadügyminisztérium több kiküldöttével. A kirándulás czélja nem volt más, mint az ott állomásozó 8. huszárezreddel eszközölt próba alapján meghatározni, hogy mennyi idő alatt mozgósítható egy lovasezred. — A gipsz alkalmazása az épületek homlokzatain. Nemrégiben Berlinben egy a Charlotten-Strasse-n levő ház főpárkányának nagy része leszakadt. Hivatkozva erre az esetre a D. B. felemlíti, hogy a Kurfürsten-Strasse egyik házán is oly rossz lett a homlokzat vakolata, hogy egy része leszakadt, míg a fennmaradó vakolatot a rendőrség a háztulajdonos költségén távolíttatta el. Igen valószínű, hogy az eddigelé szórványosan előforduló esetek idővel a régibb épületeknél napirenden lesznek, és csak azon lehet csodálkozni, hogy az építési rendszabályok a gipszvakolatból készülő homlokzatok előállítását nem szabályozzák. Paris annak daczára, hogy tudvalevőleg kitűnő gipszanyaggal rendelkezik, mégis már régen rendszabályt alkotott arra nézve, hogy az épületek homlokzatán a nem kőből készült párkányoknak legfölebb 16 cm.-nyi kiugrásuk lehet; párkányokat fából készíteni egyáltalában tilos. Egy rendőr meggyilkolása ügyében Bécsből a következő újabb részleteket jelentik: Az elmúlt éjjel az elfogott gyilkost több órán át kihallgatták. Nevét és származását illetőleg most is megtagadta a felvilágosítást. Tettének indokául újra azt állította, hogy egy titkos társulat tagja s hogy ennek megbízásából követte el a gyilkosságot. Akik jelen voltak a kihallgatásnál, azon meggyőződésben vannak, hogy csakugyan fanatikus emberrel van a rendőrségnek dolga. Ha továbbra sem fogna vallani, a rendőrség átadja a fenyítő törvényszéknek. A rendőrség nagy buzgalommal igyekszik kipuhatolni a gyilkos nevét és állását. Számos egyént szembesítettek vele, de alig ismerik. Úgy látszik, a gyilkos jó előre tervezte a gyilkosságot, mert minden nyomot ügyesen eltüntetett, amely kilétének felismerésére vezethetne. Fehér ruháját közvetlenül a gyilkosság elkövetése előtt vásárolta s igy azon semmmiféle jegy nics. A birtokában talált fegyverek közül a két forgópisztoly legnagyobb kaliberű. A tőr négyélű, markolata elefántcsontból való. A meggyilkolt rendőr özvegye iránt élénk részvét nyilvánul a bécsi közönségben, szintúgy azon munkás iránt is, aki a gyilkosság alkalmával megsebesült. A részükre eszközölt gyűjtések máris szép eredményt mutatnak fel. A gyilkosság színhelyére, Floridsdorfba, minthogy a lakosság igen nagy izgatottságban van, ma reggel a 38. sz. gyalogezred egy megerősített százada érkezett. A katonaság a rendőri közegekkel közösen őrködik a közbiztonság fölött. Éjjel katonai őrjáratok fognak czirkálni a helységben. — Borzasztó gyilkosság történt csütörtökön d. n. Arad megyében a pécskai országúton. Az esetről az aradi Alföld a következőket jelenti: Baranyai Mihály gazda 15 éves fiát és kocsiját takarmány-szállítással bízta meg. Ezek a takarmány behordását elvégezve, Pécskára voltak visszatérendők, a midőn az országúton két ismeretlen ember kéredzkedett fel kocsijukra. A két ismeretlen nem nézett ki gyanúsan és igy felvették őket. Amint a Csámszky-féle tanyához értek, a két ismeretlen leszállóit, s megköszönve a kocsisok szívességét, egy darabig gyalog mentek. A kocsisok visszanézvén, észrevették a kocsijok után ballagókat s most már gyanakodni kezdtek. A kocsis megijedt s a lovak közé csapott, hogy azok gyorsabban menjenek. Erre az utánuk jövők egyike rájuk kiáltott, hogy álljanak meg. De ők még jobban hajtottak. A két ismeretlen futni kezdett s egyikük elérvén a sebesen haladó kocsit, belekapaszkodott a gyeplükbe s a lovakat megállásra kényszeríté. Ezalatt beérte a kocsit a másik is. Mikor az ismeretlenek látták, hogy a kocsis az erőszakkal szemben folyton üti lovait és őket elgázolással fenyegette, ha ki nem térnek, egyikük a kocsisra rálőtt. A kocsis ijedtében esett le a kocsiról, szerencsére sérülést nem szenvedett és életét megmentendő , Pécska felé futott. Az országúton maradt fiúval ezután végeztek a gyilkosok. A kocsis távolról meghallotta annak sikoltozását, de a gyilkosok agyonverték s holttestét a Csanádi vasút töltéss mellé dobták. A tettesek nyomára eddig semmi jel sem vezet. Üldözésüket úgy a kapitányság, mint a csendőrség elrendelte. A kocsis, ki haza ért, Pécskán jelentést tett a szolgabirónál, ki személyesen jelent meg a fiú apjával a tett színhelyén s felvette a jegyzőkönyvet. A szenzácziós gyilkosságról már jelentés tétetett a királyi ügyészségnél. — Összehasonlító statisztika. A f. év jan. hó 6-dikától jan. hó 12-ig terjedő II-ik hetében Budapesten született 234 gyermek, elhalt 250 egyén. — Debreczenben szül. 30, elhalt 26. — Pozsonyban szül. 31, elhalt 20. — Kecskeméten szül. 33, elhalt 29. — Aradon szül. 23, elhalt 23. — Temesvártt szül. 21, elhalt 20.—Nagy-Váradon szül. 19, elhalt 12. — Kassán szül. 21, elhalt 22. — Sz.-Fehérvártt szül. 20, elhalt 8 egyén. Helyi hírek. — A bakácstéri építkezésekre a fővárosnál ma tartották meg az árlejtést. Miután igen nagy vállalatokról van szó, (iskola, plébánia, elöljáróság, tánczterem, kávéház, boltok s magánlakások) az ajánlattevők nagy számmal jelentek meg. A zárt ajánlatok felbontatván, a következők, mint legjutányosabbak fognak a tanács elé ajánlólag terjesztetni: a 144,606 frtos kőmives és földmunkákra Schoman Antal 15 1/1 °/o vagy Kernstock Károly 10 °/o engedménnyel; a 16,917 frtos kőfaragó-munkákra Müller és Udvary 81/20/0 engedménnyel ; a 6794 frtos bádogos-munkákra März Antal 261/2 °/0 eng., a 18,035 frtos vasmunkákra a Schlick-féle részvénytársaság 8 °/0 engedménnyel, a 11,525 frtos lakatos-munkára Bill Lajos 217/10, vagy Schwadle Ber. 208/10 eng., a 20,393 frtos asztalos-munkákra Madary Gábor 22 °/0 eng., a 17938 frtos ácsmunkára Antony Tamás 98/4 °/0 felülfizetéssel, az 5488 frtos keményfa-padozatra Madary Gábor 10 °/0 eng.; a 4270 frtos mázoló munkára Herzán és Takács SöVaVo eng.; a 3947 frtos üveges munkára Glatz András 178/4 °/0 eng.; a 3594 frtos cserépfedő-munkára Sandrositz István 131/2 °/0 eng.;a 2290 frtos szobrászmunkára Kramas Vincze és fia 211/2 °/C eng.; végre az 1584 frtos szobafestő-munkára Bauer Vilmos 351/a °/o engedménynyel. E szerint a munkák kiadása igen jól sikerült, mert az előirányzatból körülbelül 30.000 frt megtakarittatik. — Csőd. Id. Kohn Sámuel, női ruha- és szőrmeáru budapesti bel. kereskedő czég ellen (lak. királyutcza 20. sz., üzlete Deák Ferencz utcza 17. sz.) a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszéknél a csőd megnyittatott. Csődbiztos Végh János törvényszéki biró, tömeggondnok dr. Schreyer Jakab ügyvéd, helyettes dr. Kelemen Gyula ügyvéd. Bejelentési határidő 1884. márczius 31., felszámolási határidő 1884. április 26., csődválasztmány megválasztása 1884. április 29. — Fővárosi heti statisztika. A fővárosi statisztikai hivatal kimutatása szerint a folyó évi jan. 13-tól január 19-ig terjedő 3-ik héten született Budapesten 275 gyermek, elhalt 215 személy, a születések tehát 60 esettel múlják felül a halálozásokat. Az élve szülöttek közt volt 186 törvényes, 91 törvénytelen; nemre nézve 142 fiú, 133 leány. A halottak között 110 finemű, 105 nőnemű. Ez év 3 hetében élve született összesen 739 gyermek, elhalt 686 egyén; a születések többlete tehát 53. Elhaltak kora: 0—1 éves 47, 5 évig 31, 20 évig 14, 30 évig 19, 40 évig 18, 60 évig 37, 80 évig 42, 80-on túl 6. — Halálozások kerületenkint: I. ker. 13, II. ker. 18, III. ker. 7, IV. ker. 8, V. ker. 11, VI. ker. 32, VII. ker. 31, VIII. ker. 26, IX. ker. 37, X. ker. 7, egyéb kórházi halott 25, katona 0. — Betegek statisztikája a kórházakban : Sz.-Rókus-kórházban volt a múlt hétvégén 1592 beteg, szap.453, csökk. 482, maradt e hét végén 1563. — Á Sz.János-kórházban volt a múlt hét végén 185, szaporodás 56, csökkenés 46, maradt e hét végén 195. Halálozások: Gömöry Adolf, a felsőmagyarországi bányapolgárság kohászati s erdészeti igazgatója, a magasabb képzettségű, buzgó szakférfi, a jó hazafi egyheti súlyos betegeskedés után jan. hó 22-én, életének 57. évében szepesmegyei Jekelfalván meghalt özvegye, három gyermeke és számos barátja által siratva. Béke poraira! Színház és művészet. — A nemzeti színház műsora: hétfő, 28. A fösvény, Dandin György, kedd, 29. Wiltné és Perotti vendégjátékával Ernani; szerda, 30. Az utolsó szerelem , csütörtök, 31. Á. Wein Margit felléptével Renaissance, Fekete Domino; péntek febr. 1. először Olga; szombat, 2. bérletszünettelj Wiltné és Perotti vendégjátékával Ördög Róbert; vasárnap, 3. másodszor Olga; hétfő, 4. Olga. — A várszínház műsora : Csütörtök 31. jótékony czélra »A Rantzauk« ; szombat, febr. 2. »Őszi napsugár«, »Ahol mulatnak« ; vasárnap 3. »Carmen.« — A népszínházban holnap, vasárnap »A csikós« Szigligeti rég nem adott népszínműve kerül színre a főszerepekben Tamássy, Hegyi A., Eöri, Rónai, Pártényiné, Klárné, Horváth és V. Kovác-csal. Hétfőn »Rip van Winkle«, kedden Blaha L. assz. első fellépése pécsi vendégszereplése után »Tempefői«-ben. — A Kék Feri első előadását a népszínházban elhalasztották. A darab egészen készen van s bármikor elő lehet adni, de Rip van Winkle rendkívüli sikere nemcsak fölöslegessé, de lehetetlenné is teszi egy uj operette színrekerítését. Rip eddigi előadásai ugyanazon eredményt mutatják fel, mint a bornevillei harangok első előadásai. Kék Berivel, melytől szintén nagy sikert várnak, nem akar az igazgatóság Rip-nek konkurrencziát csinálni. — A Jókai-pár Debreczenből ma este érkezett vissza Budapestre. Az elutazáskor a debreczeni vasúti pályaházban nagy közönség volt jelen, mely riadó éljenzéssel fejezte ki bucsu-üdvözletét. Jókai szives volt megígérni, hogy májusban ismét eljön Debreczenbe s ott felolvasást tart. Útközben Karczagon, hol a vonat, a vasúti igazgatóság szívessége folytán, negyed óráig időzött, a Jókai-pár ünnepélyesen fogadtatott. A vasúti pályaházban nagy számú közönség volt jelen, zenekarral. Papp Elek díszmagyarban üdvözölte Jókait és nejét, mire Csanády Béláné Jókainénak, Popovics Zsigmondné pedig Jókainak nyújtott át koszorút. Jókaiékat igen meglepte a fogadtatás, melyet a legmelegebben megköszöntek. Minden ünnepeltetésről annál nagyobb örömmel emlékszünk meg, mert a koszorús író és művésznő iránt kifejezett e hódolatban a magyar irodalom és művészet iránti meleg érdeklődés jeleit látjuk, melyek bizonyára az irodalom és művészet kellő pártolásában is nyilvánulni fognak. — Szabadkán, hol Mosonyi Károly színtársulata általános tetszés mellett működik, f. hó 26-án Tatai Eugénia operette primadonna jutalmául a Furcsa háborút adták. A ház zsúfolásig megtelt s a jutalmazottat nagy ováczióval fogadták. — A budai színi bizottságba, hír szerint, a kormány a maga részéről b. Prónay belügyi államtitkárt, a nemzeti szinház pedig Paulay drámai igazgatót fogja kiküldeni. Ebből látszik, hogy a budai színházak művészi színvonalát meg akarják őrizni, s a kikötésnek, a mely ez irányban a miniszternek a városhoz intézett leiratában foglaltatik, nyomatéka is lesz. Mint halljuk, nincs kizárva, hogy a nyilvános pályázatot mellőzik s megbínak valamely vidéki igazgatót a szinházak átvételére, mert a tanács előterjesztésében, amit a közgyűléshez a legközelebb múlt alkalommal intézett, a budai szinházak bérletére vonatkozó pontok közt a nyilvános pályázat hangsúlyozása mellett az »esetleg meghívás« két szerény szócskája is megvalósult. A közgyűlés ezt el is fogadta. A budai színházakhoz nem szándékoznak sok első rendű erőt gyűjteni, hanem arra fektetik a súlyt, hogy a nemzeti színház művészei minél gyakoribb vendégszereplés útján töltsék be a főszerepeket a drámákban. — Munkácsynak uj képéről írják a Timesnak Párisból: Munkácsy legközelebb befejezi uj festményét, melynek tárgya »Krisztus a Kálvárián.« E megható festmény, mely husvétkor lesz itt kiállítva, külön e czélra épített teremben, bizonyára éppen oly nagy hatást fog kelteni a művész világban, mint Munkácsynak »Krisztus Pilátus előtt«-je. A két festmény egymás mellett lesz kiállítva s a közönségnek alkalma lesz ekként követni a mester művészi gondolatát. Az uj festmény nem kész ugyan még teljesen, de kiváló tulajdonságai máris szembe ötlenek. A művész azon jelenetet ábrázolja, midőn az Üdvözítő kiadja lelkét. Az eget sötét felhők borítják, a láthatárból kiválik a jeruzsálemi templom. Jézus halott halaványan előre hajtja fejét; a czenturio megdöbbenve lép félre a kereszttől; Mária kényeivel áztatja fiának lábait, Magdolna vállaira omló aranyfürtökkel szintén a kereszt előtt térdel, János oldalt áll s feltekint egy zsidó nő is, bánatos szemlélője a jelenetnek. A megdöbbent tömeg távozik a halomról, néhány római lovas megszégyenülve tekint vissza. A hóhérok egyike, egy brutális tekintetű ember, fejszével kezében a tömeggel együtt távozik. Néhány megijedt zsidó visszanéz a keresztre. Két rabbi vitatkozva távozik; egyik az ítélet szükséges voltát vitatja, a másik komoran s megindulva tekint maga elé. Az ő szemeiben bűnt követtek el, s mintha sejtené, hogy e bűntett vért s szenvedést hoz fajának ivadékaira. Szemben velük kétségbeesett tekintetű ember áll. Ha Judás nem akasztotta volna már fel magát, ezen emberi alak lenne leghívebb képviselője. A festő, meglehet, önkénytes anachronizmust követett el, legalább ezen alakra tekintve, akaratlanul is így kiáltunk fel: »Ez tudás!« — A három kereszt a jobboldal előterében áll s a roppant vászon többi része a megfutamodó sokasággal van tele. A kereszt lábainál levő csoport csodás szépséggel s érzéssel van festve, s az egésznek színezésében oly harmónia s varázs van, aminőt Munkácsy sem ért el még eddig soha. A festmény kétségkívül a legtökéletesebb alkotása az utóbbi éveknek, a klasszikus iskola méltóságát párosítja a tizenkilenczedik század modern és személyes jellegével. Ha valaki e festményre tekint s beszélni hallja Munkácsyt, oly érzelmekre gerjedhet, a minők által Rubens, Murillo vagy Veronese kortársai lehettek eltelve, midőn társalogtak ama nagy mesterekkel, kik az utókor csodálatának tárgyait képezik. Munkácsynak »Krisztus a Kálvárián«-ja még azon csekély tartózkodással sem fog találkozni, amely mérsékelte némileg a »Krisztus Pilátus előtt«-nek általános csodálását. — Smilis czimü négy felvonásos új drámát hozott e hó 23-án színre a párisi Comédie Frangaise. i