Pesti Napló, 1884. február (35. évfolyam, 32-59. szám)
1884-02-22 / 52. szám
A bizottság erre való tekintettel az ipartörvény- javaslat tárgyalásának elhalasztását kimondta és el-határozta, hogy azt jövő szerdán (febr. 27.) d. e. 11. , esetleg d. u. 6 órakor fogja tárgyalás alá venni. Egy úttal megállapodtak az elnök által javaslatba hozott tanácskozási módozatban. Ezzel az ülés véget ért. Budapest főváros közgyűlése. (II-ik nap.) — febr. 21. A ma folytatólagosan tartott közgyűlést Ráth Károly főpolgármester nyitotta meg; a tegnapi ülésen el nem intézett tárgyak kerültek napirendre. A kőbányai vasúti állomás. A kőbányai sertéshizlalói állomás kibővítésére a m. államvasutak igazgatósága 2970 □ ölnyi terület átengedését kérte. A tanács az eladást javasolta s az egy négyszögölért ajánlott árt elfogadhatónak tartja, mert a sertésállási telkek is a szomszédságban 2 frt 67 áron keltek el. A tanács ez alkalommal intézkedett az iránt is, hogy a szállások közt elvonuló utak egy része kiépíttessék, azon részre pedig, melyre folyó évben fedezet hiánya miatt nem kerül a sor, költségvetés készíttessék. A közgyűlés a tanács javaslatát egyhangúlag elfogadta. A szabadságharcz szobra. A kiküldött szabadságszobor-bizottság eddigi működéséről jelentést terjesztett a közgyűlés elé. E szerint a szobor helyének kijelölésére és a pályázati feltételek megállapítása ügyében tett javaslat a közmunkatanácsnál van s az elintézését meg kellene sürgetni. A szobor pénzügyi oldalát illetőleg a bizottság gyűjtési szervezetet dolgozott ki s ennek alapján megalakította a központi irodát, megkereste az alispánokat és polgármestereket a vidéki gyűjtő bizottságok megalakítására. Ezen felhívás folytán 86 hatóság alakított gyűjtő bizottságokat. A gyűjtőivek a főváros területén szétosztattak s azokból 5117 már vissza is került. A szobor ügyében történő levelezések portamentessége kieszközöltetett. A bevétel a múlt év végéig 82078 frt 60 krra, a kiadás pedig 2627 írtra rúgott. A kiadás legnagyobb részben a nyomtatványok beszerzési költségéből ered, mely költség az. évben már nem fogván előfordulni, az évi kiadások is jövőre csekélyebbek lesznek. A közgyűlés a bizottság működésének eddigi eredményét tudomásul vette, valamint a budai honvédegylet nyilatkozatát is, hogy az általa a honvédszoborra gyűjtött pénzalapot nem engedi át a szabadságszoborra. Továbbá elhatározta, hogy a tanács a közmunkatanácsot sürgesse meg, a bizottság jelentését nyomassa ki s a testvér-törvényhatóságoknak is küldje meg. Végre elfogadták a főpolgármester azon javaslatát is, hogy a szabadságszoborbizottság buzgó elnökének és tagjainak az eddig kifejtett hazafiai tevékenységükért és buzgalmukért jegyzőkönyvileg köszönet fejeztessék ki. Egyéb tárgyak. A budapesti ágost. hitv. evang. tót egyház évi 1200 frt segélyét 2000 frtra emelték fel, súlyt fektetve arra, hogy az egyház által fentartott iskolában a tanulók a magyar nyelv elsajátításában nagy haladást tanúsítanak és hazafias szellemben neveltetnek. A 800 frtnyi többlet 1. évben a vegyes és előre nem látott kiadásokra megszavazott 80.000 írtból nyeri fedezetét. Dollinger Gyula az Aggteleki-utcza és a Bezerédy-utcza sarkán lévő 347 négyszögöl telekért négyszögölenkint 30 frtot ajánlott, de nem fogadták el s az eladást függőben tartják, mert a központi személyszállító indóház kiépítése által e tájon levő telkek értéke napról-napra emelkedik. A vízvezetéki pénztárnál megtartott vizsgálat eredményéről szóló jelentést tudomásul vették. Kecskemét város közönségének a fővárosban lévő házában történt víztúlfogyasztásért járó díj kiszabása elleni felfolyamodványának nem adtak helyt. Schönfeld Károlynak az alkotás-utczai makadám-burkolat helyreállítása kérdésében beadott felfolyamodványát elutasították s a tanácsot felhívták, hogy a kötött szerződés értelmében azonnal intézkedjék ezen útnak helyreállításáról. Oczvalcsek Mátyásnak csatornázási járulék ügyében beadott felfolyamodványát mellőzték. Jahn Józsefnek megengedték, hogy ha a fővárostól vett telken földszinti házat épít, ez esetben a telket nevére átírathatja. Thomasevics Sándor,a soroksári úti városi telek állítólagos vevője, midőn a szerződést alá kellett volna írnia, kijelentette, hogy igazság szerint nem ő a vevő, hanem Szabó és Schönwald, miért is a közgyűlés a tanács javaslata folytán az eladást nem hagyta helyben. A főváros területén levő országos, vagy helyi történelmi nevezetességgel bíró helyeknek emlékkövel megjelölésére szükséges költségeket megszavazták. Ez alkalommal dr. Havas Ignácz kérdést intézett a polgármesterhez, hogy a Salamon Ferencz által szerkesztett monográfia mikor fog már megjelenni, mert eddig csak az első kötet jelent meg. Ha a monográfia már kész volna, könnyű lenne a történelmi nevezetességeket a fővárosban emléktáblákkal megjelölni. Szóló úgy van értesülve, hogy a szerző előleget is kapott volna ezen munkára. Gerlóczy Károly alpolgármester a késedelmezésnek okát annak tulajdonítja, hogy az adatok összegyűjtése sok időt és fáradságot igényel. Tudtával Salamon Olaszországban is kutatott forrásokat. Most a szükséges anyag már együtt van, a második kötet is kész s rövid idő múlva sajtó alá kerül. A történelmi munkák megírására nem lehet időt kitűzni, mert néha tíz sor megírása heteket vesz igénybe a források kutatása miatt. Financziális oldalát illetőleg, a város pénzügyi szempontból mit sem koczkáztat, mert a szerző csak az első kötetért kapta meg az irói dijat s szerződésileg csak a megjelent munkáért ivenkint fogja kapni a honoráriumot s igy a szerzőnek is érdekében van, hogy a munka mielőbb megjelenjék. Kéri válaszát tudomásul venni. Gregersen Guilbrand felfolyamodott, hogy neki a jótékony czélokra az alkotmány-utczai czirkuszban megtartatni kötelezett előadások után fizetendő 1200 főt elengedtessék, azonban a közgyűlés kérését elutasította. A Degen Titusz erzsébet külvárosi plébános által tett alapítványról kiállított okirat szövegét a közgyűlés helybenhagyta. A napirendre kitűzött minden tárgy elintézést nyervén, a közgyűlés esti fél 6 órakor véget ért. Ez utóbbi szavakban Didón atya néhány sötét pontot is tesz a festmény vidám színei közé. De azért azt állítja, hogy az ivás és verekedések daczára a kedély friss marad, az egészség nem romlik és a tudományszomj nem apad. Leirja épp úgy az egyetemi termeket, mint a Kneipet, ahol a tanulók mulatnak. Megismerteti az egyetemi társulatokat, a Kommerseket, melyekben a nemzeti hazafias élet lüktetését látja. Azt mondja, hogy a nemzeti egységre törekvő lelkesedés itt kapott tápot és itt izmosodott meg. Az egyetemi ifjak mind katonák. Ünnepélyeik és összejöveteleik katonás rendben mennek végbe és mindenekfölött hazafiasak. De épp annyira érdekelték őt a tanárok is. Az egyetemi városokban a tudósok köztársaságát látja, mely a kormány őrködő szemei alatt fejlődik. Meglepetve látja megtestesülni az eszményt, mely a kolostorban lelke előtt lebegett: az igazságnak önzéstelen kultuszát és a szabad gondolkozást. »A német tudós — igy szól — teljesen modern ember képzettségére nézve. Erkölcseiben és szokásaiban antik jellemekre emlékeztet. De teljesen a mai kor embere a véleménynyilvánításban és a szabad gondolkozásban. « Didón atya könyvében, mint ezekből is kiderül, rendkívül szabadelvű nézeteket fejteget. A szabadelvű katholiczizmus még alig beszélt ily merészen, mint a felvilágosodott dominikánus. És ami leginkább meglephet franczia papnál, az kétségtelenül azon vallási türelem, melylyel a német protestánsokról és egyáltalában a más vallásuakról nyilatkozik. Érdekesen írja le azon egyetemi ünnepélyt, melynek Berlinben Albrecht von Graeff szobrának leleplezésekor tanúja volt. »Az egyetemi hallgatók, úgymond, négyezernél is többen voltak. Zárt sorokban, kibontott zászlókkal jelentek meg. Minden társulat elnöke fehér lovon vezette, karddal kezében a társulatot. A kürtök vígan hangzottak. Midőn a leleplezésnek vége volt, az egyetemi hallgatók egész csendben a Königsplatzra vonultak, ahol a porosz diadalszobor áll. Ezer mellből rázendült egy hatalmas nemzeti ének. Ezután pedig kardintésre az ifjúság kedvencz dala következett a víg refrain-nel: Gaudeamus, juvenes dum sumus. < Törvényjavaslat az új földadó-kataszteri munkálatok eredményei ellen érvényesíthető felszólalások elintézésének módjáról. 1. §. Az 1875. VII., 1881. XL. és XLII. törvényczikkek rendelkezései alapján végrehajtott átalános uj földadó-kataszteri munkálatok eredménye ellen az 1875. VII. t.-cz. 46. §-a értelmében érvényesíthető egyéni felszólalások az alább következő §§-ban körülirt módon intézendők el. 2. §. A járási földadó bizottság elnöke, a becslőbiztossal egyetértve meghatározza a sorrendet, melyben az 1881. XL. t.-cz. 4. §-a értelmében alakított felszólalási küldöttség működését folytatni fogja és a felszólalási küldöttséget, működésének a 60 nap leteltével azonnali megkezdésére utasítja. A becslőbiztos pedig ezen sorrendet az illető községek tudomására hozza. A felszólalási küldöttség a fentebbi 60 nap letelte után működését azonnal megkezdi, azt szakadatlanul folytatja mindaddig, míg minden egyes felszólalást a helyszínen ezen §. első bekezdésében megállapított sorrend szerint még nem vizsgál; megjelenésének napjáról a községek elöljáróságát legalább 8 nappal előre értesíti, s ez a községi kataszteri bizottság tagjait, valamint a felszólalásra jogosított feleket a helyi vizsgálatnál való megjelenésre az 1881. XL. t.-cz. 9. §-ában körülírt módon felhívni köteles. Akik a felszólalási küldöttség érkezte alkalmával még felszólalásokat jelentenek be, azoknak szóval vagy írásban tett felszólalásait elfogadja és a többiekkel együtt megvizsgálja. Az elöljáróság a felszólalási küldöttségnek a felszólalásokkal együtt a telekkönyveket és birtokiveket is átadja s mind a nála bejelentettekre, mind azokra, melyek a küldöttség előtt bejelentetnek, jogosítva van észrevételeit megtehetni. A küldöttség a felszólalási eseteket a helyszínen megszemléli és azon esetben, ha az illető birtokos a nyert felvilágosítások folytán a felszólalástól eláll, ezt a jegyzékben jelzi, a többi felszólalásokra nézve pedig javaslatát a jegyzékbe iktatja, s azt a telekkönyvvel és birtokivekkel együtt a járási bizottság elnökéhez juttatja és eljárásáról kimerítő jelentést tesz. Ha felszólalás nem történt, a bizottság elnöke erről is értesítendő. Az elnök köteles a járási bizottságot a jelentés beérkezte után azonnal összehívni, úgy, hogy az legkésőbb 15 nap múlva összeülhessen. A járási bizottság üléseit egyfolytában annyi napig tartani köteles, míg a felszólalási küldöttségnek jelentései alapján a beérkezett összes felszólalások felett határoz. 3. §. A kerületi bizottság a járási bizottságnak jegyzőkönyvbe foglalt határozatait hivatalból felülvizsgálja. E czélból a járási bizottság elnöke köteles a bizottság jegyzőkönyveit az összes hozzátartozó iratokkal együtt a bizottsági tárgyalások befejezésétől számítandó nyolc nap alatt a kerületi bizottság elnökéhez felterjeszteni. 4. §. A kerületi bizottság elnöke azon esetben, ha a járási bizottságok egy része a felszólalásokat késedelmesen intézi el, a kerületi bizottságot kétszer is összehívhatja, először akkor, midőn a járások többségének határozatai hozzá beérkeztek; másodszor, midőn a lassabban haladó járások összes határozatai hozzá beterjesztettek. Mindkét esetben azonban köteles az elnök a kerületi bizotttság ülését megelőzőleg az 1881. XL. t.-cz. 5. §-a értelmében kinevezett kerületi bizotsági küldöttséget összehívni, hogy az a járási bizottságok határozatait a kerületi felügyelők közreműködésével áttanulmányozván, részletes javaslatot dolgozzon ki és azt terjeszsze a kerületi bizottság elé. Az országos földadó bizottság a kerületi bizottságok határozatait,hivatalból felülülvizsgálja, ennélfogva a kerületi bizottság elnöke minden egyes ülés után a kerületi bizottság határozatait az összes hozzátartozó iratokkal együtt a pénzügyminiszterhez terjeszti fel, ki azokat saját véleménye kíséretében az országos bizottsághoz átteszi. 5. §. Az országos földadó bizottság a megelőző §-ban említett körülmények felfogása esetén többször is összehívható, a szerint, amint a felülvizsgálatra kellő mennyiségű anyag van összegyűjtve. Ha az országos bizottság véleménye lényegesen eltér a kerületi bizottság határozataitól, a helyszínére küldöttség küldendő ki, mely a kataszteri közegek, a járási és kerületi küldöttségek meghallgatása és saját helyszíni tapasztalatai alapján részletes javaslatot dolgoz ki, ezen javaslat alapján határoz végérvényesen az országos bizottság, 6. §. Mihelyt egyes egyéni felszólalások végérvényesen eldöntöttek, az esetleges változások az illető birtokivek és telekkönyvekben azonnal hivatalból keresztülvezetendők és adóalapul érvényesítendők. Azon esetekben, midőn a felszólalás folytán az adó csökkent, a netalán már befizetett többlet az illető birtokos kívánsága szerint vagy készpénzben visszafizetendő, vagy adójába beszámítandó. Azon esetekben pedig, midőn a felszólalás folytán az adó emelkedett, a többlet csak a megállapítást követő év első napjától számítandó, illetőleg hajtandó be. 7. §. Az 1881. XL. t.czikk 12., 13., 14., 15. és 16. §§-ai hatályon kívül helyeztetnek. 8. §. Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyminiszter bizatik meg. Budapesten, 1884. évi február hó 15-én. Gróf Szapáry Gyula s. k., m. kir. pénzügyminiszer, Az ipartörvényjavaslat. A német-palánkai iparosok tegnap táviratilag értesítették az országos iparegyesületet, hogy az új ipartörvényjavaslat ügyében megtartott értekezleten, melyen 180 iparos volt jelen, elhatározták, hogy ragaszkodnak az 1879-iki iparos-kongreszszus programmpontjaihoz és Gromon Dezső orsz. képviselőt kérték fel, hogy ennek illetékes helyen kifejezést adjon.* A m. mérnök- és építész-egylet mű- és középítési szakosztályainak legutóbbi ülésén Dötzer Lipót szakosztályi tag figyelmeztette az ülést az ipartörvény módosításáról szóló törvényjavaslatra, mely a képviselőház elé terjesztetett, és indítványozza, hogy a törvényjavaslat tanulmányozására bizottság küldessék ki, mely az esetleg szükséges teendőkre nézve előterjesztést tegyen. A szakosztályok nem küldenek ki bizottságot, hanem indítványozót kérik fel, hogy ez ügyben véleményes jelentést tegyen. * Az országos iparegyesület gyáripari szakosztálya hétfőn, február hó 25-én délután 4 órakor az egyesület helyiségében ülést tart, melynek tárgyát az ipartörvény módosítása ügyében kiküldött bizottság munkálata képezi. Ugyancsak e tárgyban tartanak ülést a kézműipari és ipartársulati szakosztályok hétfőn délután 5 órakor szintén az egyesület helyiségében. KÜLFÖLD: Bismarck a Lasker-ügyben. Esti lapunkban szószerinti szövegében közöltük Bismarck hgnek f. hó 9-én Friedrichsruhében kelt jegyzékét, melylyel a washingtoni képviselőház részvétnyilatkozatát Lasker halála felett visszaküldötte. A jegyzék, melyet a berlini Reichsanzeiger-ben tettek közzé, mindenfelé nagy feltűnést keltett. A jegyzék formája sokkal udvariasabb, mint az előzetes táviratok sejtették. Berlinben most félhivatalos oldalról oda törekesznek, hogy a jegyzék visszaküldéséért az Egyesült Államok berlini képviselőjét, Sargent urat állítsák bűnbak gyanánt a közönség elé. A Reichsanzeiger különben szószerinti szövegében közli az amerikai rezolucziót is, és azon átiratot, melylyel Sargent úr az amerikai jegyzéket a berlini külügyminisztériumnak átküldötte. Az amerikai rezoluczió szószerinti szövegében igy hangzik: Az Egyesült-Államok kongresszusa, képviselőház, 1884. jan. 9. Mr. Ochiltree a következő indítványt terjesztette elő, mely el is fogadtatott. Mondja ki a ház, hogy nagy részvéttel értesült Lasker Ede, a kiváló német államférfiú haláláról, hogy halálát nem csak hazája népeinek kell gyászolni, hol ő a szabadelvű eszmék szilárd és állhatatos képviselése és odaadása által a nép szocziális, társadalmi és mezőgazdasági viszonyait jelentékenyen javította, hanem az egész világon a szabadság összes híveinek is, hogy e határozat másolatban mind az elhunyt családjának, mind az Egyesült Államok nagykövetének a német birodalom fővárosában megküldendő, s pedig az utóbbinak azon megbízással, hogy azt a rendes utón azon testület elnökével közölje, melynek tagja az elhunyt volt. (Aláírva.) B. Clark ifj. Sargent urnak a német külügyminisztériumhoz intézett jegyzéke, melylyel a fentebbi rezolucziót megküldötte, szószerinti szövegében igy hangzik: Az Egyesült-Államok nagykövetsége. Berlin, 1884. febr. 1. Az amerikai Egyesült-Államok alulírott rendkívüli nagykövetének és meghatalmazottjának van szerencséje, kormánya utasításához képest Hatzfeld gróf ő nagyméltóságának, a külügyek császári államtitkárának azon rezoluczió másolatát megküldeni, melyet az Egyesült Államok kongresszusának képviselőháza a múlt hó 9-én elfogadott, hogy mely részvétét fejezze ki azon veszteség felett, melyet e testület Lasker Ede, kitűnő német államférfia bekövetkezett halála felett érez, s egyúttal azon alázatos óhajtását fejezi ki, hogy küldessék át ez irat a törvényhozó testület elnökének, melynek tagja az elhunyt Lasker Ede volt. Alólírt felhasználja ez alkalmat, hogy Hatzfeldt gróf ő nagyméltósága irányában kitűnő tiszteletének biztosítását megújíthassa. (Aláírva) A. A. Sargent. (Ered. sürg.) Berlin, febr. 21. A lapok nyilatkozatai az amerikai részvétirat visszaküldése tárgyában igen érdekesek. A Nordd. Alig. org egyik sugalmazott czikke jobban neki ereszti a gyeplőt, mint a hivatalos átirat. A liberális sajtóban — úgymond — mely a birodalmi kanczellár átiratát ócsárolja, nincs nemzeti érzület, mert az amerikai képviselőház határozata beavatkozás Németország belügyi politikájába. Angliában vagy Francziaországban a rendszeres ellenzék egyik tagja iránt nyilvánított e fajta részvétnyilatkozatot megbotránkozva rosszannak. Az amerikai határozat azt tételezi fel a császárnál, hogy e határozatot magáévá teszi, de a kanczellár csak a császár szolgálatában áll, és nem ama nemzetközi demokrácziának. A National-Zig kételkedik abban, hogy az ily formai tényhez a császár hozzájárulásának kieszközlése szükséges volna. Nem tudja, hogy az árvízkárosultak javára Amerikában gyűjtött pénzeknek a képviselőházhoz való átküldésénél is kieszközölték volna a korona hozzájárulását. A Tageblatt azt mondja, hogy a történtek azt bizonyítják, hogy a népek közti hivatalos érintkezés formája még nincs megállapítva. Hogy a német nép egy államférfiú által meggátoltathatik abban, hogy tudomást vehessen az amerikai nép részvétéről, ez oly kiskorúságra vall, mely a nemzetek méltóságával ellenkezik. De a liberális lapok is elismerik, hogy Bismarck jegyzékének formája kevésbbé sértő, mint gyanították, bár a tény rendkívül sértő. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, február 22. Naptár: Péntek, február 22. Róm. kath.: Péter székfoglalása. Prot. : Péter székfoglalása. Görög-orosz: (február 10.) Karalamp vértanú. Zsidó : (feb. 26.) Jónás. — Nap kel 6 óra 56 percz, nyugszik 5 óra 32 percz. — Hold kel 8 óra 49 percz reggel, nyugszik 1 óra 11 percz délután. — Szaturnus nyugati négyszögfényében van s este délfelől fénylik. — Uranus az esti órákban kelet felöl csillámlik. Pénzügyminiszter fogad délután 3—4. Honvédelmi miniszter fogad délután 4—5 óráig. Horvát miniszter fogad délelőtt 10—délután 2 óráig. Képviselőház ülése d. e. 10 órakor. A természettudományi társulat népszerű felolvasó estélye 6 órakor a vegytani intézetben. Felolvasó Hoitsy Pál. Urak bálja este V. 10 órakor az Európa szállóban. Színi előadás a fővárosi iparoskörben a magyar szinészegyesület és a hirlapirók nyugdíjintézete javára. Ötvösműkiállítás a nemzeti múzeumban délelőtt 10—délután 5. Belépti dij 50 kr . este 11,7—10 (villamos világítás mellett). Belépti díj 1 frt. Országos képtár az akadémia palotájában délelőtt 9—délután 1. Technológiai múzeum a Kerepesi-uton (Beleznay-kert) nyitva délelőtt 9— délután 1 és délután 3—5 óráig. Egyetemi füvészkert az Üllői-úton délelőtt 8—12 és délután 2—4. Múzeumban az összes tárak zárva. Akadémiai könyvtár d. u. 3—7. Egyetemi könyvtár d. u. 8—7. Múzeumi könyvtár d. u. 9—d. u. 1. Állatkert nyitva egész nap. — A Szent-István szoborra a Nemzet szerkesztősége utján 30 frtot vettünk ma, egy szent-andrási ebédlő-társaság adományát, a melylyel együtt 17.010 frt 05 krt tesz ki gyűjtésünk. — Mária Immaculata főherczegnő, Károly Szalvátor herczeg hitvese, tegnap délután Bécsben szerencsésen leánygyermeket szült. — A püspökök tegnapi tanácskozmányuk alkalmával, mint a Magyar Korona jelenti, 20.000 forintot adományoztak a kath. tanítói segélyalapnak. — A herczegprimás ma Budapestről Esztergomba visszautazott. — A Jókai-pár Kassán, Kassáról jelentik máról. Jókai Mór és neje tiszteletére Maéter Vilmos szinügyi választmányi tag házánál fényes ebéd volt. Délután 1/25-kor Jókai felolvasást tartott. Jókait és nejét a fényesen díszített társalgási egylet nagytermébe léptekor a termet zsúfolásig megtöltött díszes közönség óriási taps és éljen viharral fogadta. A felolvasás tárgya Petőfi volt, azon időből, amikor a közelmúltban az a hír járta be az országot, hogy Petőfi Szibéria ólombányáiban él. A bevezetés után Jókai szavalni kezdi »Fantazmagóriáját«, mely leírhatatlan tetszést aratott. A felolvasás után Juhász Mihály a társalgási egylet nevében ezüstserleget, a jogászság nevében pedig Offenheimer Ágost joghallgató babérkoszorút nyújtott át Jókainak. A felolvasás fél 6 órakor ért véget. Esti fél 7 órakor a joghallgatók fáklyászenét rendeztek. A menet a főutcza végén sorakozott és az egész főutcza hosszában zeneszóval és folytonos »éljen Jókai és Jókainé« kiáltással a Salkház-szálló előtt állott meg. Jókai és neje megjelent az erkélyen, mire a közönség lelkes éljenzésekbe tört ki. Ennek csillapultával Komáromy István joghallgató Jókaihoz, Kner Gyula pedig Jókainéhoz szólott, mire Jókai az impozáns ovácziót megköszönve, beszédében hazafiságra buzdította az ifjúságot. A fáklyásmenet élén a katonai zenekar játszott. Este 8 órakor a társalgási egylet termében 300 terítékű közvacsora lesz, melyen Jókai Mór és neje meg fognak jelenni. — Bruder Wenzel. Ez alatt a czím alatt a bécsi józsefvárosi színházban egy új bohózatot akartak előadni. Mint Bécsből jelentik, ma a Bécsben tartózkodó csehek egy több száz aláírással ellátott beadványt terjesztettek a hatóság elé, melyben a darab szinrekozásának meggátlását kérik, azzal a komikus indokolással, hogy az említett színházban már 180 estén át nevetség és gúny tárgyává tették a szláv, vagy helyesebben mondva a cseh nemzetet a Böhm in Amerika czímű operett színtehozása által. A Bruder Wenzel szintén a cseheket gúnyolja. A budapesti orvosi kör országos segélyegylete tegnap este 7 órakor tartotta rendes évi közgyűlését dr. Kurtz Gusztáv elnöklete alatt. Az egyesület, mely három év előtt alakult, már is szép pártolásnak örvend. Vagyona a lefolyt évben 1682 frttal növekedett s jelenleg 13,500 frtot tesz. Segélyezésre a múlt évben az egyesület 800 frtot adott ki, de erre az évre már 1130 frtot szavazott meg. Van jelenleg 65 alapitó és közel 700 rendes tagja. A tisztujitás alkalmával megválasztatott pénztárnoknak dr. Torday Ferencz, jegyzőnek dr. Jurkiny Emil s választmányi tagoknak dr. Borbás József, dr. Kelen József, dr. Müller Kálmán és dr. Vidor Zsigmond. A budapest-zimonyi vasút számára kisajátított területekről elkészített összeírás, térkép, egyéni kimutatás hitelesítése a következő napokon fog a helyszínen eszközöltetni : a főváros határáról szóló márczius 26-án d. e. 9 órakor a ferenczvárosi indóháznál. Csókoltató pusztára és Bankháza pusztára nézve márcz. 29-én d. e. 9113 órakor, a peregi Bankháza és Szentivány pusztára nézve szintén márcz. 29-én d. u. 2 órakor a laczházai állomásnál. Dömsöd községre nézve márcz. 31-én d. e. 8 órakor a dömsödi állomásnál. Szent-Tamás pusztára és Kun-Szt.-Miklós községre nézve márczius 31-dikén délután 1 .órakor a kunszentmiklósi állomásnál. Nagy-Állás pusztára nézve ápril 1-én d. e. 8 órakor a kunsz.-miklósi állomásnál. Szabadszállás községre nézve d. e. 9 1/2 órakor ápr. 1-én a szabadszállási indóháznál. Fülöpszállás községre nézve ápr. 1-én d. u. 2 órakor a fülöpszállási indóháznál. Szent-Imre, Csengőd és Tabdi pusztákra nézve ápr. 2-án d. e. 9 órakor a csengődi állomásnál. Kis-Kőrös községre nézve ápr. 2-án d. e. 11 órakor és ápr. 3-án d. e. 8 órakor a kiskőrösi állomásnál. Keczel községre nézve ápr. 3-án d. e. 10 órakor a kiskőrösi állomásnál. Kalocsa községre nézve ápr. 3-án d. u. 2 órakor a kalocsai állomásnál. Csahor-Böszér pusztára és Vadkert községre nézve ápr. 4-én d. e. 9 órakor a vadkerti állomásnál. Halas községre nézve ápr. 4-én d. e. 11 órakor a halasi indóháznál. A Balaton-egyesület nevében ma Nádasdy Ferencz gr. vezetése alatt Eszterházy Mihály gr., Szalay Imre és Fenyvessy Ferencz orsz. képviselőkből álló küldöttség tisztelgett Széchenyi Pál gróf miniszternél az egyletnek az 1885-iki orsz. kiállításon való képviseltetése ügyében.A küldöttség átnyújtotta a miniszternek az egyesület emlékiratát, mely szerint kiállítandó tárgyak volnának általában: balatonmelléki borok és melléktermékeik, halak, halászati és hajózási eszközök, bemutatva a balatoni hajóépítés fejlődését a balatoni halászok eredeti, egy törzsből kivájt bárkáitól a modern vitorlásokig, kőzetek, nevezetesen almádi gránit, badacsonyi bazalt, mészkő és égetett mész, barnaszén, kagylókövületek, ásványvizek, nád és náddal fedett balatonmelléki házak, halászkunyhók mintázatai, sásból készült háziipartermékek, általában a balatonmelléki háziipar mindennemű czikkei, balatonmelléki fák természetes és feldolgozott állapotban, faszén, általában a balatoni fauna ésflóra gyűjteményes bemutatása, népviselet, balatoni tájak fényképei, térképek, végül az egylet irodalmi kiadványai és a Balaton vidékére vonatkozó irodalmi munkák. — Ismét lopás a postán. A mai nap folyamában a fővárosi postaigazgatóság érdekes tapasztalatot tett. Konstatálhatták, hogy a főposta-épületben házi tolvajok vannak. Az esetről a következőkben értesülünk : Újabban ismételten megtörtént, hogy a főposta-épületben kisebb küldemények elvesztek vagy nagyobb küldemények nyitva találtattak. A nagyobbakból itt-ott hiányzott valami. A postaigazgatóságnak ma ismét jelentettek ily esetet. Egy küldeményből, melyet a czimzett a főpostahivatalnál vett át s azonnal kinyitott, öt darab kézelőgomb hiányzott. A gyanú egy Nagy nevű szolgára esett, akit ma délben elfogva, a rendőrséghez szállítottak. A rendőrhivatalnok előtt, ki a szolgát átvette, feltűnt, hogy Nagynak igen nagy a potroha. Megvizsgálta tehát tetőtől-talpig az atyafit s kitűnt, hogy a potroh körül fehérnemüek, több darab aranyhímzésű bársony stb. volt csavargatva. Nagy azonnal bevallotta, hogy e tárgyakat ma több postai küldeményből csente ki, a hiányzó kézelőgombokról azonban semmit sem akart tudni. Midőn azonban czellájába vezették s csizmáját lehúzták, abból előcsöngtek a keresett gombok. A vizsgálatot folytatják. Helyi hirese. — Felolvasás. Az iparos-körben ma este nyolczadfél órakor Thaly Kálmán orsz. képviselő felolvasást tartott Budavár visszafoglalásáról. A terem minden zugában megtelt, és sokan kénytelenek voltak eltávozni, mert nem tudtak bejutni a terembe. A felolvasó elmondta a vár visszafoglalásának történetét, elmondta, kik vettek részt az ostromban, s az ismert történeti adatokat néhány újabb részlettel egészítette ki. A felolvasót zajosan megéljenezték. A Váczi-út kiépítése tárgyában az illető telektulajdonosok által tartott értekezletből kiküldött bizottság, névszerint dr. Korányi Adolf, Treichlinger József, Landauer F. J., Heidelberg L. W. és dr. Hartmann Sándor mint ügyész a napokban tisztelgett Podmaniczky Frigyes báró, a közmunkatanács alelnökénél, K. Lipthay Bélánál, Ország Sándornál, Bosbach Péternél, Kamermayer Károly polgármesternél s Wahrmann Mórnál s kérték az ügy támogatását. Az említettek mindegyike belátta a dísztelen és elhagyott Váczi-ut kiépítésének szükséges voltát s legtöbben megígérték, hogy a kívánt kedvezmény elnyerésében az érdekelteket támogatni fogják. Holnap Gerlóczy alpolgármesternél fog a küldöttség tisztelegni s aztán Wahrmann Mór vezetése alatt a pénzügyminiszternél. — Csőd. Denkstein Simon, budapesti ber. rövidáru-kereskedő ellen (lak. II. ker. Iskola utcza 8. sz. üzlete II. k. Korvin-tér 8.) a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszéknél a csőd megnyittatott. Csődbiztos Gobra N. János törvényszéki biró, tömeggondnok Farkas György ügyvéd, helyettes dr. Kralovánszky László ügyvéd. Bejelentési határidő ápril 21. Felszámolási határidő május 6. Csődválasztmány megválasztása május 10. — A „soproni társaskör Budapesten** czimű egyesületnek f. hó 18-ára összehívott közgyűlése a megjelent tagok csekély száma miatt határozatképes nem lévén, értesíttetnek a tagok, hogy az újabb közgyűlés, mely tekintet nélkül a megjelent tagok számára határoz, f. évi márczius hó 3-án (hétfőn) este 8 órakor a Holzwarth-féle vendéglő (Ferencziek határa) udvari helyiségében fog megtartatni. — Elfogott utonállók. Említettük tegnap, hogy Kecskés Sándor erzsébetfalvai lakost 18-án este a régi lóverseny téren 6 egyén megtámadta és a kocsiján levő élelmiszereket elrabolta. Kecskés előadása szerint ez a 6 egyén rongyot szedegetett a lóversenytéren, s midőn ő kocsijával a fővárosba igyekezvén, a versenytérhez közel ért, egy férfi és egy nő a kocsit megállították, a többi négy lerántotta őt az ülésről, aztán kivették a kocsiból a saraglyát s azzal addig verték, mig eszméletét elvesztve, már mozdulni sem birt. Ekkor azt gondolva, hogy már meghalt, felfogták és bedobták egy közeli árokba, azután pedig magukhoz vették a kocsin levő élelmiszereket és 2 liter pálinkát s eltávoztak. Kecskés az árokban nem sokára magához tért és nagy nehezen bevánszorgott a faluba, hol azonnal jelentést tett az esetről. A tettesek nyomozására indult csendőrségnek az egyik tettest, Rajner Imre erzsébetfalvai napszámost, kit Kecskés a megtámadás alkalmával felismert, még azon az éjszakán sikerült kézrekeríteni és bekísérni a józsefvárosi kapitánysághoz. Nem messze a tett színhelyétől egy árokban találták meg holt részegen, ami arra enged következtetni, hogy a kocsin volt pálinkát osztozás alkalmával ő kaparintotta magához. Az elfogottat Peáthy Béla rendőrtisztviselő, kinek az ügy kiosztatott, erős vallatóra fogta, s bár az eleinte mit sem akart vallani, később a keresztkérdések által megzavarva bevallott annyit, hogy társai közül még kettőt ki lehetett nyomozni s tegnap letartóztatni. Az elfogottak egyike, az a nő, aki Rajnerrel a kocsit megállította, név szerint Csizmadia Magdolna, Rajnernek kedvese, s a másik Reskó Lajos foglalkozásnélküli egyén, aki Rajnerrel egy fedél alatt lakik. Ezek is tagadnak mindent, de ellentmondásaik által oly adatokat szolgáltattak a vizsgálatvezető kezébe, hogy a másik három tettes elfogatása legközelebbre várható. A vizsgálat ez útonálló banda tetteiről igen érdekes részleteket derített ki, melyeket azonban a vizsgálat érdekében még most nem közölhetünk. Eljegyzések és esküvők. Örményi László vasúti hivatalnok Budapestről, jegyet váltott özv. Gácsér Jánosné bájos leányával, Gácsér Etelkával, Szegeden. Színház és művészet. — Nemzeti színház. Weber több ideig mellőzött Abu Hasszán czímű egyfelvonásos víg operáját ma este ismét fölvették a repertoire-ba. Víg opera volna, de kevés benne a vigság; egyszerű, igénytelen művecske, mely a rajta eszközölt rövidítés s gyönge előadása által még igénytelenebbé vált. Fatimé szerepét Kordin M. kisasszony ábrázolta, eddigi szereplésénél kevesebb sikerrel. A koloratúra és szakkatók díszítésével ellátott szerepekben magára tudja vonni a közönség figyelmét, de Fatimé szólamának kantilénái kevésbbé alkalmasak az ő éneke előnyeinek kedvezőbb bemutatására. Ma este Pauli (Hasszán) hangjának sem kedvezett a szerencse. A lever de rideau gyanánt előadott operánál jóval nagyobb érdeklődést és tetszést keltett a szép kiállítású, szépen rendezett és gondosan előadott Naia hallet, Coppini kisasszony mindig feltűnést keltő virtuóz tánczával s a szemenszedett tánczszemélyzet összevágó, kecses produkczióival. — Népszínház. Rákosi Szidi assz. hosszas betegsége után ma lépett fel először a Két árvában, melyet a művésznő betegsége miatt három hétig nem hozhattak színre. A közönség minden egyes felvonás után megérdemlett tapsokban és kihívásokban részesítette a művésznőt, ki ma igen elemében volt. Az előadás alatt egy komikus jelenet is fordult elő. Mikor Pártényiné asszony (Frosárné) kétszer ivott a pálinkás üvegből, a karzatról egy munkás lekiáltott: Mégegyszer! Erre nagy zaj és kaczaj támadt. Az illetőt, ki a karzatról vállalkozott a komikus szerepre, a rendőrség eltávolította. — A népszínházban holnap, pénteken A vén kupecz első előadása helyett Blaha L. asszony gyöngélkedése miatt A csikós kerül színre Hegyi Arankával. A vén kupecz első előadása pedig holnapután, szombatra (23-ra) halasztatott. A pénteki előadásra előre váltott jegyek (lilaszínűek F. 22 bélyeggel) a szombati előadásra lesznek érvényesek.