Pesti Napló, 1884. július (35. évfolyam, 180-210. szám)

1884-07-14 / 193. szám

Azon kérdésre, hogy lehet-e a gabnatermesztést és állattenyésztést tökéletesbíteni ? — már könnyebb a felelet, s arra határozottan igeni­s lehet felelni. Ugyanis a tudományos ismeretek terjedésével, a szak­oktatás fejlődésével, s az eszközök és gépek tökéletes­­bítésével az élelmi­szerek szaporítása is tetemes mérv­ben lehetővé vált, de hogy ez nem kielégítő mérv­ben történik, arra egy példát kívánunk felhozni. Ugyan­is Lesn­enak a Journal d’agricultur pra­­t­i­q­u­e-ban közzétett igen érdekes tanulmánya szerint: »Francziaország gabnatermeléséről 1820 óta a Fran­­cziaország gabnatermése átlagban s hektáronkint volt. A szaporodás tehát egész Francziaországban tiz évenkint 11­0­0-ot tett, s az egész 58 év alatt 23.13°/0-ot A Nord departementban pedig a tiz évi szaporodás 3.65°/0-ot s az 58 év alatti 35.76%-ot mutat. Amit a legújabb időkben a vegytan és erőműtan terén történt haladással szemben kielégítőnek mondani nem lehet. A gazdákat tehát serkenteni és tanítani kell. Majd csak ha a mi saját termelésünk annyira felszaporodott, hogy az a népesség számára a szüksé­ges összes gabonát elő képes állítani, leszünk jogosít­va a külföldről jövő élelmiszerek behozatala miatt panaszkodni. Mit felelhetne a mezőgazdaság, ha sze­mére hánynák, hogy azalatt, míg a népesség szaporo­dott, ő aludt. Sütnie kell tehát, ha az elmulasztott időt helyre akarja pótolni, a termelést szaporítania kell, s ha majd az a fogyasztási szükséglet szinvona­­lát eléri, akkor az idegen verseny magától megszűnik. Ezeket mondta legközelebb Bloch Móricz s ezen nyilatkozat valóban sok igazságot foglal magában. De nemcsak a gabonatermesztés és állattenyész­tés az, melyet tökéletesbíteni kell, hanem ezen két fontos czikkel való kereskedést is egyszerűsíteni, s a termelőkre nézve kevésbbé terhessé kell tenni. És e tekintetben az Egyesült­ Államok igen követésre méltó példát szolgáltatnak. Anglia kiküldöttei Amerika gabonakereskedé­séről a következőket írják : »Az angol bérlő — mondják — birtokának ter­ményét oly módon adja el, hogy a legközelebbi piaczra személyesen visz belőle mustrát s az ár tekintetében magát azon hírek által hagyja vezettetni, melyeket ott helyben hall. Amerikában ez egészen másképen történik. Mihelyt a gabona ki van csépelve, az a legközelebbi vasúti állomás raktárába jön , hol mindig találni egy ügynökét a nagy gabonakereske­dőknek, a ki mindig hajlandó a napi áron vásárolni, mely árak az eladó kívánságára ellenőriztetnek. A gabona átadásánál annak ára lefizettetik s a gabona az elevátorba jön, hogy ott osztályoztassék, megmé­ressék s az elszállításra készen tartassák. Ezen rendszernek a többi között azon előnye van, hogy a gazda meg van kimérve a drága csűrök és magtárak építésétől, hol a gabonaeladásig minden­féle koc­kázatnak van kitéve. E mellett ily módon a tőke sem hever s a termelő a spekuláczió visszahatá­saitól kevesebbet szenved. A vízi és vasúti szállítási díjak a külföldi ver­seny mellett okvetlenül igen nagy szerepet játszanak. Azok a versenyt igen igazságtalanul megnehezíthetik vagy megkönnyíthetik, és pedig úgy a belföldi fo­gyasztók, mint a termelők számára. Az államnak te­hát kötelessége mindannyiszor közbelépni, ha a harcz feltételének egyenlősége megzavartatik. Nem szabad tűrnie, hogy az élelmiszerek árai igaztalan árszabások által mesterségesen felemeltessenek vagy leszállíttas­­sanak. De ennél az állam beavatkozásának tovább menni nem szabad. A mezőgazdasági válság természetes okainak összege tehát részint a legutóbbi évek természetes je­lenségeiben, részint azon egyensúly megzavarásában látszik rejleni, mely a népesség szaporodása és az élelmiszerek termelése között előállott. Ezen okokat eltávolítani nem lehet s azok hatása meggyengítésé­nek eszközét nem szabad a protekczionizmusban ke­resni, hanem a termelési iránynak a viszo­nyokhoz való alkalmazásában, a gazda­sági szakoktatás fejlesztésében és elő­mozdításában s a személyes észlelődés és óvatos személyes kezdeményezésben. Európa mezőgazdasá­gának ki kell emelkedni régi szokásaiból, valamint a terményekkel való kereskedést is javítani kell. S a válság azon hatalmas természetes okai ellen, melyek a mezőgazdaságot a jelen kétes helyzetbe juttatták, fokozott tevékenységgel s az emberi boldogulás egye­dül igaz két tényezőjével: a munka és takaré­kossággal kell magát minden gazdának felfegy­vereznie. A következő évekbe 1820—1829-ig 1830—1839-ig 1840—1849-ig 1850—1859-ig I860—1866-ig 1870—1879-ig Egész Franczia­­országban. 11.80 12.36 13.67 13.96 14.37 14.52 A du Nord depar­­tementban. 17.96 hektár. 20.02 » 21.59 » 22.66 » 23.18 » 22.98 » Kertészet. A gyümölcsritkitásról. Hogy a magastörzsü gyümölcsfáknál alig lehet szó is a gyümölcsritkitásról, az természetes, mivel itt csaknem teljes lehetetlenség áll útjában e mű­velet keresztülvitelének, hol azonban azután a gyü­­mölcsritkítást a gyümölcs osztályozásának kell pó­tolni a szedéskor, ha gyümölcsfáink termését maga­sabban akarjuk értékesíteni. A redélyen nevelt és törpe fákról ellenben a gyümölcsritkításnak egyéb rendes műveletek sorába kell felvéve lenni, miután re­délyen és törpe alakban első­sorban főleg csak oly gyümölcsfajokat fizeti ki magát nevelni, melyeknél e gyümölcsnek szépségét is megfizetik a vevők, s erre a gyümölcsritkításnak igen nagy befolyása van. Hogy azonban a gyümölcs­ritkításnál is nagy vigyázattal kell eljárni, az magától a dolog természe­téből folyik, mivel oly fajoknál például, melyek köny­­nyen elhullatják gyümölcseiket, mint ezt a Bourdine és Teton de Venus barac­kfajoknál tapasztalhatni, a gyümölcsritkitás könnyen azt eredményezné, hogy csak kissé kedvezőtlen időjárás mellett is kószolóra se maradna azokon egyetlen gyümölcse sem. A gyümölcsritkitást többször is lehet ugyan végezni, de főleg kétszer van az helyén, és pedig először akkor, midőn a gyümölcs már teljes alakját megnyerte s annak már belseje is teljesen kifejlődött, mivel sok gyümölcsnél azt lehet tapasztalni, hogy azok­nál a mag­képződés időszaka, éppen úgy mint az álla­toknál a fanosodási időszak bizonyos válsági állapo­tokkal van összekötve, ezen válságos időszakot tehet a ritkítással be kell várni. A második ritkítás mikor s mily mérvű keresztülvitele fölött pedig azután ré­szint az időjárási viszonyok, részint a gyümölcsfaj ter­mészete­s a czél, melyre azt termesztjük, határoznak. Minél jobban megfizetik a gyümölcsöt valamely pia­­czon, annál erősebben lehet azt ki is ritkítani. A ritkítást a hosszúszáru gyümölcsnél ollóval kell végezni, s az oly gyümölcsöt, mint az őszi és kajszi baraczk, melyeknél ezt tenni nem lehet, vi­gyázva kell lecsavarni. Valamint ügyelni kell arra is, hogy a ritkításnál a gyengébb gályákról mindig több gyümölcsöt távolítsunk el, mint pedig az erősebb gá­lyákról, hogy ezáltal a gyümölcs táplálását illetőleg is némi egyensúlyt állítsunk elő. A szőlőfürtök kiritkítása igen jól kifizeti magát minden korán érő és finomabb asztali fajnál, mivel ezen fajok általában keresett czikket képeznek. Ha­sonlóan igen megérdemli a fáradságot az őszi és kajszi baraczkfák termésének kiritkítása is. Sőt nagy városok közelében, vagy biztos piaczra számíthatva, még a köszméte ki­ritkítására is érdemes gondolni, de csakis­­ magas törzsön nevelt példányoknál. A kiállításokon szereplő köszmétefajokat mind ily kiritkítás által­­ nagyra nevelt példányokban szokták a kertészek be-­­­mutatni. Mi a főteendő most a gyümölcsösökben? A gyümölcstermést folyvást tömérdek ellenség fenyegeti és sokszor megesik, hogy a fákról a fele gyümölcs, mint férges hull le; az ellen, hogy ennek jövő évre elejét vegyük, most júliusban kell megtenni a kellő intézkedést, az­által, hogy e hó közepétől kezdve a gyümölcsfák törzsét a földtől mintegy 1'/2—■ 1 mét­er magasságban egy jó tenyérnyi szélességű pa­­pir­gyürüvel veszszük körül s felső szélén azt egy zsi­neggel jó erősen a fához szorítjuk, mig alsó szélét kissé köröskörül megtágitjuk, hogy a fa törzsén fel­­kuszó hernyók annak alá­ja bújhassanak, a papirgyürü azután be lesz — vagy úgynevezett Brumata enyvvel, vagy a­mi egyre megy, léppel, a­mit madárfogásra használnak — kenve. Már néhány hét múlva meggyőződhetünk ezen eljárás helyességéről, ha a papírgyűrűt leoldjuk, mert alatta bizonyára több rovarbábot fogunk találni, a papírgyűrűt azonban újból azonnal fel kell kötni, mert a hernyók vándorlása még tovább tart. A papír­gyűrű alatt található bábok, az alma vagy szilva levél sodra, (Tortrix pomonana, vagy Tortrix feme­­brina) bábjai. Amannak lepése kékes szürke szárnynyal bir s szárnya külső szögletén egy nagy fekete, némileg vöröses, arannyal csillámló foltot találhatni. Ezen lepét igen nehéz elfogni, mert nappal elbújik, s úgy június közepétől kezdve csak éjjel repdes. Minden nőlepe mintegy 300 tojást rak le a fiatal gyümöl­csökre és pedig többnyire mindenikre csak egyet, tehát egyetlen lepe 300 gyümölcsöt képes tönkretenni, hogy ez állítás helyes, mutatja az, hogy valóban a legtöbb férges gyümölcsben csak egy pondrót lehet találni. A kikelt pondrók a gyümölcsbe fúrják magukat, s okozói a férges gyümölcs hullásának. Július közepétől kezdve szeptember végéig, ren­desen még a férges gyümölcs lehullása előtt, a hús­­piros színű pondrók leereszkednek a földre, ezért csak ritkán lehet a magától lehullott, hanem csakis a szél által levert gyümölcsben pondrót találni. Miért is azon ajánlat, hogy a férgek elpusztítása czéljából, a lehullott férges gyümölcsöt fel kell szedetni s a serté­sekkel feletetni, czélhoz nem vezet. A gyümölcsből leereszkedett pondrók a földre érve, a gyümölcsfákra másznak, hogy a kéreg hasa­­dékaiba elbújva, s ott magukat beszőve, kitelelhes­senek. Ha már most a pondrók egy oly fa törzsére jut­nak, mely a leirt papir gyűrűvel van ellátva, azon ke­resztül nem mászhatnak, mert reá tapadnak, vagy a gyűrű alá jutva, ott szövik be magukat. Október elején levévén a papírgyűrűket, az alatta található bábokat elpusztítjuk, azonban október vége felé azokat újból fel kell kötni a Laurentia Bru­mata lepék fogására, melynek szárnyatlan nősténye a léppel bekent papirgyűrűn szintén nem képes átjutni, hanem ott ragad. Bouché potzdami kerti felügyelő írja, hogy egyetlen 20 cent. átmérőjű fára kötött ily papirgyűrű alatt 1873-ban 140 bábot talált. Jó lesz kísérle­et tenni e papírgyürükkel és sir­kér esetében minél többek buzdításául az eredményt közzétenni. Vegyes közlemények. Az »otthontörvény« és a minimum kérdése Svájcz­ban. A paraszt gazdaságok rohamos eladósodása élénk eszmecsere tárgyát képezi most Svájczban is. Az in­dítványok közt, melyek a baj elhárítására tétettek, első­sorban a luzerni nagytanácsban a családi otthon­­ alapítása iránt tett javaslat foglal helyet. E szerint minden fekvőség, melyen lakház van, a tulajdonos ál- s tál »otthonná« változtatható, ha a becsérték három-­­ negyed részén túl jelzálogilag nincs megterhelve. Az­­ »otthon« alakítására vonatkozó nyilatkozat a hivata­talos lapban teendő közzé. Ezen közzétételtől számí­tott 30 nap alatt jogosítva van minden, jelzálogilag nem biztosított hitelező kifogásokat tenni és követelé­sének kifizetését vagy biztosítását kérni. Az »otthon« csak a jelzálogos adósságokért szavatol. A tulajdonos személyi adósságokért csakis csőd útján támadható meg, de ezen személyi adósságok a fekvőségekből nem fizethetők. Az »otthon« újabb jelzálogos kölcsönökkel nem terhelhető. Továbbá javaslatba hozatik, hogy a földbirtok megterheltetésének maximuma megállapít­­tassék és a netáni adósságtöbblet állami törlesztési pénztár segélyével szüntettessék meg. Árverés esetén az ingatlanon levő termés, élő állatok, gépek, eszkö­zök és házi bútorok a fekvőség becsértékének egy ne­gyed része erejéig a tulajdonosnak meghagyatnak. A 20 Ár-on aluli földbirtok örökösödés esetén osztály tárgyát nem képezheti íme a birtok minimum ki­mondása is! S várjon a svájczi kormányt fogják-e a Neues Pester Journal és Lloyd-féle fel­­jajdulások feszélyezni, ha a nép érdekében az »ott­hon és birtok minimum törvény« kimon­dását szükségesnek fogja látni. Mi alig hiszszük. Ha­nem a svájczi kormány elég erős arra, hogy ily dol­gokban a nagy tőke bérében álló Journalok szavától se meg ne ijedjen, sem azt számításba ne vegye. Sa­lus reipublicae suprema lex esto! Nálunk ez persze másként van! Nálunk mindaz, a­mi a tőke garázdál­kodásának útjában állhat: reakczió! — S csak a­mi ennek hatalmát emeli, szabad el­vűség! A tej megsavanyodásának megakadályozására legjobb a tejet az istállóból azonnal a jól lehűtött tej hűtőbe helyezni. A különböző kísérletek azt mutat­ják, hogy a tejet egyszerű hűtővízzel, jég alkalmazása nélkül is, 28R°-ról 12 R°-ra lehet lehűteni. A tejes pinczének lehetőleg hidegen tartása végett az ajtó mögé még egy függönyt lehet függeszteni, mely az aj­tó nyitásakor a meleg levegő behatolását megakadá­lyozza, e mellett a legyeket távol tartja. A pinczét minden éjjel szellőztessük, különben magától érthető, hogy sok tekintetben az időjáráshoz kell alkalmaz­kodni. A pincze talaját nagy melegben minden nap öntözzük meg, s egy pár dézsa friss vizet mindig tart­sunk odalenn. A tejes bádogokat állítsuk közvetlen e pinczének téglával kirakott talajára, mert ha magasra állítjuk őket, a meleg levegő felszállva, mindig hozzá­­juk húzódik. Nagyobb tejgazdaságban azonban jég nélkül nem lehet boldogulni, s ily helyen tejhütőre is van szükség. A lóher-termesztés apostolának, Schub­art János Krisztiánnak, kit II. József császár Klee­feld előnévvel, a lóher termesztés terjesztése körül tett érdemeiért nemességre emelt, ez év febr. 24-én volt 150 éves születési évfordulója. A német gazdasági lapok valamennyie megemlékezett róla s hogy a meg­emlékezést e férfi valóban megérdemelte, mutatják azon gazda tantételek, melyeket Schubart már 150 évvel ezelőtt hirdetett: I. A szabad legeltetési jogot a gazdák összegének érdekében meg kell az ugarakon szüntetni, hogy földjét mindenki szabadon használ­hassa. II. A leher és általában a takarmánytermesz­tésnek kell a gazdaságoknak alapját képezni, mivel az istállózás csak így válik lehetővé. S csak istállózás által lehet megfelelő mennyiségű trágyát nyerni, az állatokat jól táplálni és a talajt kellő módon termé­kenyíteni. III. A takarmány­termesztést azonban soha sem szabad a gabontermelés rovására tenni, hanem a szükséges takarmányt a hármas nyomású gazdálko­dás mellett, minden gazda vigye az ugarra. A­ki már 150 év előtt ennyire felfogta a takarmánytermesztés fontosságát, az méltán megérdemli, hogy e néhány sorbeli megemlékezéssel mi is megtiszteljük születésé­nek évfordulóját. Hogy mily átalakulást idéz elő az eddig folytatott gazdálkodásban a lóhertermesztés felvétele, azt ma is tapasztaljuk. Csak azt óhajtanák, hogy azt a földmívesnép is minél jobban felkarolná. Időjárás július 13-án reggeli­z­érlett. Az időjelző-intézet távirati jelentése. Jelek magyarázatai: © = szélcsend; Q = tiszta derült ; 0 = V* felhős; 0 = Vi felhős; © —- */» felhős @ — borult ; •; = eső ; ♦ = hóeső; A = jég ; = =­­ köd OO = gőz ; éj- = zivatar, villám. Áttekintése a mai időjárásnak : Európában: A nagy légnyomás (767—768) a kon­tinens déli közép részéből kiterjed annak nagy részére (760). Közép-Euró­­pában az idő csendes, derült, meleg. Hazánkban: Különböző irányú, gyenge szelek mellett, a meleg keveset változott, a légnyomás mindenütt na­gyobbodott. Az idő nyugaton derült, meleg, keleten többnyire változó, helyenkint esővel. Orsován zivatarral. Az e hó 7 én előrejelzett idő változó jellegével végződik s derülő jelleget öltve, jövőre derült, meleg lesz. Kilátás a jövő időre. Hazánkban :"Általában derült, csendes, meleg időt várhatni. ..................................... "" Szél be­__,_. Lég- h­inva éó mérséklet Csapi- Felh Állomások nyomét ereje Celsius- déli*V let. •¥*700+ (1—18)__fokban Arad................... *5.9 DK 3 21.5­­­0 Besztercze. . . — — — — — E­szterczebánya 88.1­­ 20.2 — O B­st . . . 65.5 @ 20.4 — 0 Csákw­­'S • * 64.5 EK 1 21.4 — 0­ Debreczen . . • 84.1 Ny 3 18.7 — 0 Eger................... 66.2 ENy 1 20.0 3 0 Eszék .... — — — — — Fiume .... 65.4 ENy 1 22.2 — O Késmárk ... — — — — — Keszthely . . . 66.4 DK 1 22.8 — O Kolozsvár . . . 64.9 Ny 2 16.6 — O Magyar-Óvár . ■ 65.6 EK 1 22.0 —■ Q Akna-Szlatina . 65 5 E 1 19.0 — O Nagy-Enyed . . 66.9 K 1 18.0 6 0 Nagy-Szeben . • 65.0 DK 2 17.1 — O Nagyvárad. . . — — — — Orsóvá .... 67.2 @ 21.2 ^50 Panosova , . . 65.1 DNy 1 20.7 — Q Selmeczbánya. . 65.4 Ny 8 21.0 3 0 Sopron .... — Ny 1 22.8 — O Szatmár-Németi . 83.9 DNy 2 19.0 — O Szeged .... — — — — — Sepsi-Szt-György 63.5 E 1 22.0 — O Szolnok . . . 64.3­­ 24.0 — O Temesvár . . . 69.7 E 2 24.6 — O Trencsén . . . 65.3 E 2 17.5 — Q ungvár. . . . 63.7 EK 4 17.5 — O Zágráb .... 85.0 EK 2 20.7 — O Bécs................... 65.9 E 1 19.3 — O Bregenz . . . 65.1 DNy 1 20.3 — O Konstantinápoly. — — — — 0 Lesina .... 65 5 © 26.5 — O Pola..... — — — — — Prága .... 65.1 D 1 19.4 — O Sulina .... 65.5 EK 1 21.2 - O Szarajevó . . ., 67.5 @ 20.0 — 0 snartföldnyire csak 1 írt. A Weyl-féle fürdő támla a leggya­korlatibb fürdő készülék. 3 krral meleg­ fürdőt vehetünk. Az anyagra 14-es számú horgany. Ára kályhával együtt 20 írt kályha nélkül 16 frt. Fürdőkádak, sat.­árjegyzéke ingyen. —­­ Weyl II.csász. kir. szabadalom tulajdonos, Bécs. Kör­­ut­ering 17. szállítási dija egy fürdő támlánynak 25 Fontos szenvedőknek! keleti n megbecsülhetetlenK­­dvül tál Alin Anya-Keleti sérvkötöje 4* testhez simul és a sérv irány és alakjához képest ido­mítható. Ezen új találmány» sérvköt« egy «érvvé lövet­el van litve, mely a testet izzadás ellen, de* sérvkötőt is elizzadás illetve elromlás ellen védi. Árak s Úri vagy hölgy sérvkötö egyoldalú 5 frt. Kettős 10 frt. Megszerezhető csakis a gyárosnál 1010 KELETI J. Kálvin»“?*«.’ ex. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek. Megrendelt sérvkörök Dr. Winner úr tekintélyes or­vos és sebészta­lók­ink felügyelete 114t készülnek. Pályázati hirdetmény. A rimamurány - salgótarjáni vasmű-részvénytársaság likéri vaskohó telepén, egy — 1000 frt évi fizetés, 200 frt uta­zási átalány, szabad lakás és szabályszerű tűzifa illetmény élve­zetével egybekötött orvosi állomás rendszeresittetvén; — az ezen állomásra pályázni kívánók fölhivatnak, miszerint kellő­leg fölszerelt kérvényüket alólirott társpénztári kerületi bizott­sághoz, legkésőbb­­. 1884. évi szeptember hó végéig beter­­jeszszék. Pályázhatnak mindazok, kik Magyarországon érvényes ,egyetemes orvos-tudori, vagy orvos-sebész-szülészi oklevéllel bírnak, s a törvény által megszabott, legalább egy évi önálló­­gyakorlatot, valamint a hivatalos magyar nyelven kívül a német és tót nyelvbeni jártasságukat igazolják.­­ Azok, kik valamely­­egyetemen vagy kórházban a sebészettel hosszabb ideig foglal­koztak, a többi pályázókkal szemben előnyben részesittetnek. Kelt Rima-Brezón, 1884. julius hó 8-án. A társpénztári Ill­ik kerületi bizottság elnöke: Korény Gyula.. ......‘V‘ i.­. uit,«.. / .ív . Of* 1192 — OB8B ««Mi® CALDERONI és TArsa látszerészek, váci­ utca 30. sz. Budapest, ajánlanak a legnagyobb választékban és igen jutányos árakon legújabb szerkezetű Szemüvegeket, OITCSiptető­ket, színház-, utazó- és tábori-lázcsöveket. Aneroid-lég­­súlymérőket, láz-mutató- és fürdő-hőmérőket stb. Képes árjegyzékek bérmentve küldetnek, nos ide mellém! M. kir. államvasutak. Az ellenfél bármit fog rám, Német, oláh, rácz morog rám, S bár követ dob az én mokrám — Nálam egy marad a program: Az elmédbe jól vegyed be, Oda tedd be a kegyedbe, így megyek be a kegyedbe: Csak két forint egy negyedre! Borsszem Jankó a magam kortese. *"- " 11 -........- - --. -... ...............­..........— ■ Az 1884. év július 1-vel új előfizetést nyitunk a „Borsszem Jankó“-ra. A „BORSSZEM JANÍCÓ“ előfizetési ára: Negyedévre.......................2 frt. Félévre ........ 4 frt. Az előfizetés mentői előbbi megújítását kérjük, hogy a szétküldésben késedelem ne álljon be. A „Borsszem Jankó“ kiadó­hivatala Barátok­ tere, »Athenaeum«-épület. Hirdetmény: 37,166 Közmunka- és közlekedési minister ur . Nagyméltóságá­nak f. év julius hó 3-án 21,243. sz. a. kelt rendelete folytán a szabadka-bajai másodrangu vasúton létesítendő alépítményi, pá­­lyahomokolási, felépítmény lerakási, fedkavics beágyazási mun­kák, az épületek, a pályaelzárás és pályabeosztás helyreállítá­sára ezennel nyilvános ajánlati tárgyalás hirdettetik. A teljesítendő munkák megközelítő költségei kerek szám­ban 545.000 írtra irányoztalak elő. A tervek, a tervezett költségvetés, a szerződési tervezet és a munkák végrehajtásához kötött feltételek, nem különben az ajánlati minták és pályázati feltételek a magy. kir. állam­vasutak építési szakosztályában (Budapest, sugárút 39. sz. III. emel.) reggeli 8 órától délutáni 2 óráig megtekinthetők. A tervezési művelet egy része az ajánlat megtehetése végett szintén a feljebb említett helyiségben f. év julius hó 19-étől kedve megszerezhető. Ezen építkezés tárgyában teendő ajánlatok legkésőbben f. évi július hó 29-én déli 12 óráig nyújtandók be a magy. kir. államvasutak igazgatósága épületében, sugár-ut 87. sz. a. I-ső emeleten, Für Béla felügyelő urnál, a titkárság főnökénél. Minden ajánlat bélyegezve, lepecsételve és a következő felírással ellátva nyújtandó be : »Ajánlat a szabadka-bajai vasúton létesítendő építési munkák elvállalására.« A szóban forgó munkákra 15.000 frt bánatpénz vagy készpénzben, vagy állami letétekre alkalmas értékpapírokban legkésőbb az ajánlati tárgyalást megelőző napon, vagyis f. évi július hó 28-án déli 12 óráig leteendő a magy. kir. államvasutak főpénztáránál (Budapest sugár-ut 87. sz. földszint.) Értékpapírok a letételt megelőző nap tőzsdei árfolyama szerint, — de semmi esetre névértéken felül, — a napi árfolyam 90 százalékával számíttatnak. Az ajánlat elfogadása és a kivitellel való megbízatás esetére kijelentendő vállalkozó részéről az ajánlatban, miként beleegyezik abba, hogy a m. kir. államvasutak alkalmazottjai­nak segélyalapja javára, minden kereseti összegéből egy per miire levonassék. Posta útján beküldendő ajánlatok és bánatpénz, térti­vevény mellett adandók fel. Budapesten, 1884. julius hó 11-én.Az Igazgatóság. Az ATHENAEUM könyvkiadó-hivatalában (Budapest, Ferencziek­ tere, Athenaeum épület) s általa min­den hiteles könyvárusnál, (Bécsben Szelinski Györgynél, Ste­phansplatz 6.) kapható: KARLSBAD gyógyhatányainak és egyéb helyi viszonyainak ismertetése. • Irta Dr. HERTZ­KA IMRE, *1 Isues gyóg­ytudom­ányok­­ra, a bécsi cs. k. közkórház volt raásodorvoa* a sz.kolezai cs. k. katona-kórház volt osztályos főorvosa, a bécsi írók „Cos* cordia“ czimű­ segélyegyletének bizalmi orvosa, a budapesti kir. orvosegyle­­en a karlsbadi gyógy- és természettudományi egyletek és más tudományo társulatok tagja, rendelő f­ürdőorvos Karlsbad­ban. Ára 80 kr. (Az előszóból.) Több év óta gyakorló orvos lévén Karlsbadban, igen meglepett azon körülmény, hogy — daczára annak, miszerint honfitársaim igen sűrűn látogatják e világhírű fürdőt — eddigelé egy magyar mű sem jelent meg Karlsbadról. Találtam franczia, angol, lengyel, orosz monographiákat, csak magyart nem. Ennélfogva hazafias kötelességtől indíttatva honfitársam­nak, a­kik Karlsbadot fölkeresik, szolgálatot vélek tanni, ha e gyógyhelyről magyar munkát teszek közzé. AZ ATHENAEUM könyvkiadó­ hivatalában (Budapest, Ferencziek-tere, Athenaeum-épület s általa minden V. hiteles könyvárusnál, (Bécsben Szelinski Györgynél, Stephansplatz 6.) kapható.­­ A NŐI SZÉPSÉG FENTARTÁSÁNAK, ÁPOLÁSÁNAK ÉS NÖVELÉSÉNEK TITKAL­AKTA: EGY NAGYVILÁGI HÖLGY. 8-adrét 264 lap. Ára fűzve 1 frt 70 kr. Csinos vászonkötésben 2 frt. 1 frt 80 krnak, illetve 2 frt 10 krnak postautalványnyal beküldése után bérmentve küldetik. Ez a czíme azon új és nagy horderejű könyvnek, mely az »Illem« és »Otthon« szellemes szerzőjének tollából kikerült. Az írónő ezen könyvvel is érezhető hézagot pótol, miután magyar nyelven nem létezik munka, mely egészségtani szempontból kiindulva, a női szépség ápolását tárgyalná. Pedig nagy szükség van reá. Míg külföldön, főkép pedig Angliában s Németország némely részében a gyermekek testi fejlesztésére ép oly gond fordíttatik, mint szellemi műveltetésére, nálunk nem foglalkoznak eléggé ezen fontos tényezővel, sőt a nők sem ápolják eléggé egészségüket, szépségük ezen egyetlen megbízható alapját. Pedig, mint szerző könyve elején mondja : »Igazi szépség egészség nélkül nem létezik s a szépség oly gyors múlandóságának oka rendesen abban rejlik, hogy a legtöbb nő nem ápolja, nem gondozza eléggé ennek kútforrását.A Szerző azonfelül könyve folyamában behatóan foglalkozik a lapok hasábjain naponta nagy szavakkal hirdetett szépítő­ szerekkel is, melyeket, kitűnő orvosok véleményét követve, nagyrészt elitél. Azonban azoknak helyettesítéséről is gondoskodik, midőn számtalan hathatós és a mellett ártalmatlan reczepttel gazdagítja müvét, melyeket vajmi könnyű dolog otthon is utánorni. Az alantabb közölt tartalomjegyzék bővebb fogalmat nyújt ezen kitűnő, hézagpótló munkáról, melynek egy müveit hölgy asztaláról sem szabadna hiányoznia ! TARTALOMJEGYZÉK: Bevezetés. I. szakasz. Az egészség, mint a szépség­k­ú­t f­o­r­r­á­s­a. A szépség fentartása. — Az egészséges szépség fejlesztése a gyermekkorban. — A testgyakor­latról. — Az elhízásról. — A soványságról. II. szakasz. A vízről és fürdésről. A tisz­taság. — A tisztasági fürdők. — A hideg fürdő. — A gyógyfürdőkről (otthon készíthető gyógyfürdők re­­czeptjével.) — A szépítő fürdők, a következő für­dők leírásával és reczeptjével : 1. fűszeres erősítő fürdő ; 2. szépítő és bőrsimít­ó fürdő ; 3. idegerősitő és edző illatos fürdő; 4. szépitő fürdő ; 5. bőrlágyító fürdő ; 6. erősítő szépítő fürdő ; 7. szépség fürdő ; 8. illatos szépség fürdő ; 9. egyszerű szappanos fürdő ; 10. illatos fürdő. III. szakasz. A bőr. A bőr. — Általános taná­csok. — A barnák és a szőkék. — A szeplő (több re­c­epttel.) — A sárga úgynevezett májfoltok. — A bőr fehér, szinevesztett foltjai (reczepttel). — Egy gyakori arczbőr bajról: a bőrszeny (reczepttel). — A bőratkák (Mitesser) (reczepttel). — A nap, a hideg, a levegő ha­tása a bőrre (reczepttel). IV. szakasz. Az arcz. — A ránczok. — A homlok. — A szemek. — A szempillák. — A szemöldök (több reczepttel). — Az orr. — A száj (több reczepttel). — A fogak (sok reczepttel). — A fülek. — Az arczok. — A szépitő szerekről és kendőzésről (több hatásos ártat­lan reczepttel). V. szakasz. A termet. A test felső része. — A ter­metről és vállfüzőről. — A vállak. VI. szakasz. A karok, kezek, lábak. A karok (több reczepttel). A kézről (reczepttel). — A lábszá­rak. — A lábak (reczepttel). — A körmök (reczeptek­­kel). — Körömbetegségek. — Keményedések, kérgesség. — A tyúkszemek. — Fagyás (reczeptekkel). — Vágások, zúzódások, égések. — Szemölcsök. VII. szakasz. A haj. A haj történetéből. — Álta­lános megjegyzések. — A haj ápolása (több reczepttel). — A hajhullás és kopaszodásról és ennek ellenszerei­ről (több reczepttel). — Az őszülésről és ennek ellensze­reiről (több reczepttel). Vill. szakasz. Az illatszerek és virágok alkalmazása. Az illatszerek használata. — A virá­gok mint az öltözet ékítményei. — A virágdísz és az öltözet közötti összhangról. könyvkiadó-hivatalában Budapesten, (Ferencziék-tere 3. sz.) megjelent s általa minden könyvkereskedésben, Bécsben, Szelinski Györgynél, Stefansplatz 6. kapható : AZ EMBER TRAGÉDIÁJA Drámai költemény. Irta: MADÁCH K­fcvCiRH.­­ " Hatodik kiadás. A kultü arczképével. Ár a fűzve 1 forint 40 krajczár. Angol vászonban aranyvágással díszesen kötve 9 forint.­­* Az JRhenaeum könyvkiadó­ hivatalában , Budapesten, (Ferencziek­ tere 3. sz.) megjelent s általi­­ minden könyvkereskedésben kapható : £ HÖLGTEK ÖRÖME. REGÉNT KÉT KÖTETBEN. I, ■ í r : 'I tftai ■ . & Fordította! Z T­ARM­AT PÁL. I - t-^4 rét Sz0 lap. Ara a Hét kötetnek 3 frt. | Nyomatik a kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat kötn­yvnyomdájábaz­, Budapest, barátok­ tere, Athenaeum-apfilet. —M————————■smswisasnsmssssBaiaaM Meghaltak Budapesten. — Julius 11. — Klein Ádám 52 é. ács, útról, veselob. Szabó Rozália 46 é. özvegy, IV. ker. Vámház-körut 10. szám, kimerülés. Gavrona Antal 43 é. napszámos, VI.­ker. Rózsa-utcza 97. szám, tüdővész. Dyrka Taragel Zsuzsánna 58 é. napszámos, lakástalan, tüdő­­légdag. Besi Mária 30 é. cseléd, útról, rák. Kopeczky Aladár 40 é. színész, útról, tüdő­vész. Hartmann János 70 é. hivatalszolga, 1. ker. Fortuna-utcza 18. sz. gyomorbaj. Listik Tekla 2 é. őrmester leánya, I. kér. Nándor-laktanya, ki­merülés. Wimmer Ármin 58 é. hivatalnok, I. ker. Mozdony­ u. 20. sz. kimerülés. Luittner Károly 68 ó. magánzó, VI. ker. Petőfy­ utcza 9. sz. tüdölégdag. Strázsó Karolin 16 é. cseléd, VI. ker. Bethesda, tüdövész. Kováts György 2 é. napsz­ámos fia, III. ker. Kerék-utcza 15. sz. tüdőlob. Rusznyák Antonia 8 é. napszámos fia, III. Zsigmond-u. 45. sz. bélhurut. Ixner Anna 68 é. özvegy, I. ker. Döbrentey-utcza 36. szám, hörghurut. Gaal Veszter Viktória 64 é. özvegy, VIII. kr. Üllői-út 58. SZ. szivhüdés. Weisz Anna 75 é. IV. ker. Kalap­ utcza 15. sz. aggkor. Felelős szerkesztő: URVÁRY LAJOS- PM

Next