Pesti Napló, 1884. július (35. évfolyam, 180-210. szám)
1884-07-14 / 193. szám
Azon kérdésre, hogy lehet-e a gabnatermesztést és állattenyésztést tökéletesbíteni ? — már könnyebb a felelet, s arra határozottan igenis lehet felelni. Ugyanis a tudományos ismeretek terjedésével, a szakoktatás fejlődésével, s az eszközök és gépek tökéletesbítésével az élelmiszerek szaporítása is tetemes mérvben lehetővé vált, de hogy ez nem kielégítő mérvben történik, arra egy példát kívánunk felhozni. Ugyanis Lesnenak a Journal d’agricultur pratique-ban közzétett igen érdekes tanulmánya szerint: »Francziaország gabnatermeléséről 1820 óta a Francziaország gabnatermése átlagban s hektáronkint volt. A szaporodás tehát egész Francziaországban tiz évenkint 1100-ot tett, s az egész 58 év alatt 23.13°/0-ot A Nord departementban pedig a tiz évi szaporodás 3.65°/0-ot s az 58 év alatti 35.76%-ot mutat. Amit a legújabb időkben a vegytan és erőműtan terén történt haladással szemben kielégítőnek mondani nem lehet. A gazdákat tehát serkenteni és tanítani kell. Majd csak ha a mi saját termelésünk annyira felszaporodott, hogy az a népesség számára a szükséges összes gabonát elő képes állítani, leszünk jogosítva a külföldről jövő élelmiszerek behozatala miatt panaszkodni. Mit felelhetne a mezőgazdaság, ha szemére hánynák, hogy azalatt, míg a népesség szaporodott, ő aludt. Sütnie kell tehát, ha az elmulasztott időt helyre akarja pótolni, a termelést szaporítania kell, s ha majd az a fogyasztási szükséglet szinvonalát eléri, akkor az idegen verseny magától megszűnik. Ezeket mondta legközelebb Bloch Móricz s ezen nyilatkozat valóban sok igazságot foglal magában. De nemcsak a gabonatermesztés és állattenyésztés az, melyet tökéletesbíteni kell, hanem ezen két fontos czikkel való kereskedést is egyszerűsíteni, s a termelőkre nézve kevésbbé terhessé kell tenni. És e tekintetben az Egyesült Államok igen követésre méltó példát szolgáltatnak. Anglia kiküldöttei Amerika gabonakereskedéséről a következőket írják : »Az angol bérlő — mondják — birtokának terményét oly módon adja el, hogy a legközelebbi piaczra személyesen visz belőle mustrát s az ár tekintetében magát azon hírek által hagyja vezettetni, melyeket ott helyben hall. Amerikában ez egészen másképen történik. Mihelyt a gabona ki van csépelve, az a legközelebbi vasúti állomás raktárába jön , hol mindig találni egy ügynökét a nagy gabonakereskedőknek, a ki mindig hajlandó a napi áron vásárolni, mely árak az eladó kívánságára ellenőriztetnek. A gabona átadásánál annak ára lefizettetik s a gabona az elevátorba jön, hogy ott osztályoztassék, megméressék s az elszállításra készen tartassák. Ezen rendszernek a többi között azon előnye van, hogy a gazda meg van kimérve a drága csűrök és magtárak építésétől, hol a gabonaeladásig mindenféle kockázatnak van kitéve. E mellett ily módon a tőke sem hever s a termelő a spekuláczió visszahatásaitól kevesebbet szenved. A vízi és vasúti szállítási díjak a külföldi verseny mellett okvetlenül igen nagy szerepet játszanak. Azok a versenyt igen igazságtalanul megnehezíthetik vagy megkönnyíthetik, és pedig úgy a belföldi fogyasztók, mint a termelők számára. Az államnak tehát kötelessége mindannyiszor közbelépni, ha a harcz feltételének egyenlősége megzavartatik. Nem szabad tűrnie, hogy az élelmiszerek árai igaztalan árszabások által mesterségesen felemeltessenek vagy leszállíttassanak. De ennél az állam beavatkozásának tovább menni nem szabad. A mezőgazdasági válság természetes okainak összege tehát részint a legutóbbi évek természetes jelenségeiben, részint azon egyensúly megzavarásában látszik rejleni, mely a népesség szaporodása és az élelmiszerek termelése között előállott. Ezen okokat eltávolítani nem lehet s azok hatása meggyengítésének eszközét nem szabad a protekczionizmusban keresni, hanem a termelési iránynak a viszonyokhoz való alkalmazásában, a gazdasági szakoktatás fejlesztésében és előmozdításában s a személyes észlelődés és óvatos személyes kezdeményezésben. Európa mezőgazdaságának ki kell emelkedni régi szokásaiból, valamint a terményekkel való kereskedést is javítani kell. S a válság azon hatalmas természetes okai ellen, melyek a mezőgazdaságot a jelen kétes helyzetbe juttatták, fokozott tevékenységgel s az emberi boldogulás egyedül igaz két tényezőjével: a munka és takarékossággal kell magát minden gazdának felfegyvereznie. A következő évekbe 1820—1829-ig 1830—1839-ig 1840—1849-ig 1850—1859-ig I860—1866-ig 1870—1879-ig Egész Francziaországban. 11.80 12.36 13.67 13.96 14.37 14.52 A du Nord departementban. 17.96 hektár. 20.02 » 21.59 » 22.66 » 23.18 » 22.98 » Kertészet. A gyümölcsritkitásról. Hogy a magastörzsü gyümölcsfáknál alig lehet szó is a gyümölcsritkitásról, az természetes, mivel itt csaknem teljes lehetetlenség áll útjában e művelet keresztülvitelének, hol azonban azután a gyümölcsritkítást a gyümölcs osztályozásának kell pótolni a szedéskor, ha gyümölcsfáink termését magasabban akarjuk értékesíteni. A redélyen nevelt és törpe fákról ellenben a gyümölcsritkításnak egyéb rendes műveletek sorába kell felvéve lenni, miután redélyen és törpe alakban elsősorban főleg csak oly gyümölcsfajokat fizeti ki magát nevelni, melyeknél e gyümölcsnek szépségét is megfizetik a vevők, s erre a gyümölcsritkításnak igen nagy befolyása van. Hogy azonban a gyümölcsritkításnál is nagy vigyázattal kell eljárni, az magától a dolog természetéből folyik, mivel oly fajoknál például, melyek könynyen elhullatják gyümölcseiket, mint ezt a Bourdine és Teton de Venus barackfajoknál tapasztalhatni, a gyümölcsritkitás könnyen azt eredményezné, hogy csak kissé kedvezőtlen időjárás mellett is kószolóra se maradna azokon egyetlen gyümölcse sem. A gyümölcsritkitást többször is lehet ugyan végezni, de főleg kétszer van az helyén, és pedig először akkor, midőn a gyümölcs már teljes alakját megnyerte s annak már belseje is teljesen kifejlődött, mivel sok gyümölcsnél azt lehet tapasztalni, hogy azoknál a magképződés időszaka, éppen úgy mint az állatoknál a fanosodási időszak bizonyos válsági állapotokkal van összekötve, ezen válságos időszakot tehet a ritkítással be kell várni. A második ritkítás mikor s mily mérvű keresztülvitele fölött pedig azután részint az időjárási viszonyok, részint a gyümölcsfaj természetes a czél, melyre azt termesztjük, határoznak. Minél jobban megfizetik a gyümölcsöt valamely piaczon, annál erősebben lehet azt ki is ritkítani. A ritkítást a hosszúszáru gyümölcsnél ollóval kell végezni, s az oly gyümölcsöt, mint az őszi és kajszi baraczk, melyeknél ezt tenni nem lehet, vigyázva kell lecsavarni. Valamint ügyelni kell arra is, hogy a ritkításnál a gyengébb gályákról mindig több gyümölcsöt távolítsunk el, mint pedig az erősebb gályákról, hogy ezáltal a gyümölcs táplálását illetőleg is némi egyensúlyt állítsunk elő. A szőlőfürtök kiritkítása igen jól kifizeti magát minden korán érő és finomabb asztali fajnál, mivel ezen fajok általában keresett czikket képeznek. Hasonlóan igen megérdemli a fáradságot az őszi és kajszi baraczkfák termésének kiritkítása is. Sőt nagy városok közelében, vagy biztos piaczra számíthatva, még a köszméte kiritkítására is érdemes gondolni, de csakis magas törzsön nevelt példányoknál. A kiállításokon szereplő köszmétefajokat mind ily kiritkítás által nagyra nevelt példányokban szokták a kertészek be-mutatni. Mi a főteendő most a gyümölcsösökben? A gyümölcstermést folyvást tömérdek ellenség fenyegeti és sokszor megesik, hogy a fákról a fele gyümölcs, mint férges hull le; az ellen, hogy ennek jövő évre elejét vegyük, most júliusban kell megtenni a kellő intézkedést, azáltal, hogy e hó közepétől kezdve a gyümölcsfák törzsét a földtől mintegy 1'/2—■ 1 méter magasságban egy jó tenyérnyi szélességű papirgyürüvel veszszük körül s felső szélén azt egy zsineggel jó erősen a fához szorítjuk, mig alsó szélét kissé köröskörül megtágitjuk, hogy a fa törzsén felkuszó hernyók annak alája bújhassanak, a papirgyürü azután be lesz — vagy úgynevezett Brumata enyvvel, vagy ami egyre megy, léppel, amit madárfogásra használnak — kenve. Már néhány hét múlva meggyőződhetünk ezen eljárás helyességéről, ha a papírgyűrűt leoldjuk, mert alatta bizonyára több rovarbábot fogunk találni, a papírgyűrűt azonban újból azonnal fel kell kötni, mert a hernyók vándorlása még tovább tart. A papírgyűrű alatt található bábok, az alma vagy szilva levél sodra, (Tortrix pomonana, vagy Tortrix femebrina) bábjai. Amannak lepése kékes szürke szárnynyal bir s szárnya külső szögletén egy nagy fekete, némileg vöröses, arannyal csillámló foltot találhatni. Ezen lepét igen nehéz elfogni, mert nappal elbújik, s úgy június közepétől kezdve csak éjjel repdes. Minden nőlepe mintegy 300 tojást rak le a fiatal gyümölcsökre és pedig többnyire mindenikre csak egyet, tehát egyetlen lepe 300 gyümölcsöt képes tönkretenni, hogy ez állítás helyes, mutatja az, hogy valóban a legtöbb férges gyümölcsben csak egy pondrót lehet találni. A kikelt pondrók a gyümölcsbe fúrják magukat, s okozói a férges gyümölcs hullásának. Július közepétől kezdve szeptember végéig, rendesen még a férges gyümölcs lehullása előtt, a húspiros színű pondrók leereszkednek a földre, ezért csak ritkán lehet a magától lehullott, hanem csakis a szél által levert gyümölcsben pondrót találni. Miért is azon ajánlat, hogy a férgek elpusztítása czéljából, a lehullott férges gyümölcsöt fel kell szedetni s a sertésekkel feletetni, czélhoz nem vezet. A gyümölcsből leereszkedett pondrók a földre érve, a gyümölcsfákra másznak, hogy a kéreg hasadékaiba elbújva, s ott magukat beszőve, kitelelhessenek. Ha már most a pondrók egy oly fa törzsére jutnak, mely a leirt papir gyűrűvel van ellátva, azon keresztül nem mászhatnak, mert reá tapadnak, vagy a gyűrű alá jutva, ott szövik be magukat. Október elején levévén a papírgyűrűket, az alatta található bábokat elpusztítjuk, azonban október vége felé azokat újból fel kell kötni a Laurentia Brumata lepék fogására, melynek szárnyatlan nősténye a léppel bekent papirgyűrűn szintén nem képes átjutni, hanem ott ragad. Bouché potzdami kerti felügyelő írja, hogy egyetlen 20 cent. átmérőjű fára kötött ily papirgyűrű alatt 1873-ban 140 bábot talált. Jó lesz kísérleet tenni e papírgyürükkel és sirkér esetében minél többek buzdításául az eredményt közzétenni. Vegyes közlemények. Az »otthontörvény« és a minimum kérdése Svájczban. A paraszt gazdaságok rohamos eladósodása élénk eszmecsere tárgyát képezi most Svájczban is. Az indítványok közt, melyek a baj elhárítására tétettek, elsősorban a luzerni nagytanácsban a családi otthon alapítása iránt tett javaslat foglal helyet. E szerint minden fekvőség, melyen lakház van, a tulajdonos ál- s tál »otthonná« változtatható, ha a becsérték három- negyed részén túl jelzálogilag nincs megterhelve. Az »otthon« alakítására vonatkozó nyilatkozat a hivatatalos lapban teendő közzé. Ezen közzétételtől számított 30 nap alatt jogosítva van minden, jelzálogilag nem biztosított hitelező kifogásokat tenni és követelésének kifizetését vagy biztosítását kérni. Az »otthon« csak a jelzálogos adósságokért szavatol. A tulajdonos személyi adósságokért csakis csőd útján támadható meg, de ezen személyi adósságok a fekvőségekből nem fizethetők. Az »otthon« újabb jelzálogos kölcsönökkel nem terhelhető. Továbbá javaslatba hozatik, hogy a földbirtok megterheltetésének maximuma megállapíttassék és a netáni adósságtöbblet állami törlesztési pénztár segélyével szüntettessék meg. Árverés esetén az ingatlanon levő termés, élő állatok, gépek, eszközök és házi bútorok a fekvőség becsértékének egy negyed része erejéig a tulajdonosnak meghagyatnak. A 20 Ár-on aluli földbirtok örökösödés esetén osztály tárgyát nem képezheti íme a birtok minimum kimondása is! S várjon a svájczi kormányt fogják-e a Neues Pester Journal és Lloyd-féle feljajdulások feszélyezni, ha a nép érdekében az »otthon és birtok minimum törvény« kimondását szükségesnek fogja látni. Mi alig hiszszük. Hanem a svájczi kormány elég erős arra, hogy ily dolgokban a nagy tőke bérében álló Journalok szavától se meg ne ijedjen, sem azt számításba ne vegye. Salus reipublicae suprema lex esto! Nálunk ez persze másként van! Nálunk mindaz, ami a tőke garázdálkodásának útjában állhat: reakczió! — S csak ami ennek hatalmát emeli, szabad elvűség! A tej megsavanyodásának megakadályozására legjobb a tejet az istállóból azonnal a jól lehűtött tej hűtőbe helyezni. A különböző kísérletek azt mutatják, hogy a tejet egyszerű hűtővízzel, jég alkalmazása nélkül is, 28R°-ról 12 R°-ra lehet lehűteni. A tejes pinczének lehetőleg hidegen tartása végett az ajtó mögé még egy függönyt lehet függeszteni, mely az ajtó nyitásakor a meleg levegő behatolását megakadályozza, e mellett a legyeket távol tartja. A pinczét minden éjjel szellőztessük, különben magától érthető, hogy sok tekintetben az időjáráshoz kell alkalmazkodni. A pincze talaját nagy melegben minden nap öntözzük meg, s egy pár dézsa friss vizet mindig tartsunk odalenn. A tejes bádogokat állítsuk közvetlen e pinczének téglával kirakott talajára, mert ha magasra állítjuk őket, a meleg levegő felszállva, mindig hozzájuk húzódik. Nagyobb tejgazdaságban azonban jég nélkül nem lehet boldogulni, s ily helyen tejhütőre is van szükség. A lóher-termesztés apostolának, Schubart János Krisztiánnak, kit II. József császár Kleefeld előnévvel, a lóher termesztés terjesztése körül tett érdemeiért nemességre emelt, ez év febr. 24-én volt 150 éves születési évfordulója. A német gazdasági lapok valamennyie megemlékezett róla s hogy a megemlékezést e férfi valóban megérdemelte, mutatják azon gazda tantételek, melyeket Schubart már 150 évvel ezelőtt hirdetett: I. A szabad legeltetési jogot a gazdák összegének érdekében meg kell az ugarakon szüntetni, hogy földjét mindenki szabadon használhassa. II. A leher és általában a takarmánytermesztésnek kell a gazdaságoknak alapját képezni, mivel az istállózás csak így válik lehetővé. S csak istállózás által lehet megfelelő mennyiségű trágyát nyerni, az állatokat jól táplálni és a talajt kellő módon termékenyíteni. III. A takarmánytermesztést azonban soha sem szabad a gabontermelés rovására tenni, hanem a szükséges takarmányt a hármas nyomású gazdálkodás mellett, minden gazda vigye az ugarra. Aki már 150 év előtt ennyire felfogta a takarmánytermesztés fontosságát, az méltán megérdemli, hogy e néhány sorbeli megemlékezéssel mi is megtiszteljük születésének évfordulóját. Hogy mily átalakulást idéz elő az eddig folytatott gazdálkodásban a lóhertermesztés felvétele, azt ma is tapasztaljuk. Csak azt óhajtanák, hogy azt a földmívesnép is minél jobban felkarolná. Időjárás július 13-án reggelizérlett. Az időjelző-intézet távirati jelentése. Jelek magyarázatai: © = szélcsend; Q = tiszta derült ; 0 = V* felhős; 0 = Vi felhős; © —- */» felhős @ — borult ; •; = eső ; ♦ = hóeső; A = jég ; = = köd OO = gőz ; éj- = zivatar, villám. Áttekintése a mai időjárásnak : Európában: A nagy légnyomás (767—768) a kontinens déli közép részéből kiterjed annak nagy részére (760). Közép-Európában az idő csendes, derült, meleg. Hazánkban: Különböző irányú, gyenge szelek mellett, a meleg keveset változott, a légnyomás mindenütt nagyobbodott. Az idő nyugaton derült, meleg, keleten többnyire változó, helyenkint esővel. Orsován zivatarral. Az e hó 7 én előrejelzett idő változó jellegével végződik s derülő jelleget öltve, jövőre derült, meleg lesz. Kilátás a jövő időre. Hazánkban :"Általában derült, csendes, meleg időt várhatni. ..................................... "" Szél be__,_. Lég- hinva éó mérséklet Csapi- Felh Állomások nyomét ereje Celsius- déli*V let. •¥*700+ (1—18)__fokban Arad................... *5.9 DK 3 21.50 Besztercze. . . — — — — — Eszterczebánya 88.1 20.2 — O Bst . . . 65.5 @ 20.4 — 0 Csákw'S • * 64.5 EK 1 21.4 — 0 Debreczen . . • 84.1 Ny 3 18.7 — 0 Eger................... 66.2 ENy 1 20.0 3 0 Eszék .... — — — — — Fiume .... 65.4 ENy 1 22.2 — O Késmárk ... — — — — — Keszthely . . . 66.4 DK 1 22.8 — O Kolozsvár . . . 64.9 Ny 2 16.6 — O Magyar-Óvár . ■ 65.6 EK 1 22.0 —■ Q Akna-Szlatina . 65 5 E 1 19.0 — O Nagy-Enyed . . 66.9 K 1 18.0 6 0 Nagy-Szeben . • 65.0 DK 2 17.1 — O Nagyvárad. . . — — — — Orsóvá .... 67.2 @ 21.2 ^50 Panosova , . . 65.1 DNy 1 20.7 — Q Selmeczbánya. . 65.4 Ny 8 21.0 3 0 Sopron .... — Ny 1 22.8 — O Szatmár-Németi . 83.9 DNy 2 19.0 — O Szeged .... — — — — — Sepsi-Szt-György 63.5 E 1 22.0 — O Szolnok . . . 64.3 24.0 — O Temesvár . . . 69.7 E 2 24.6 — O Trencsén . . . 65.3 E 2 17.5 — Q ungvár. . . . 63.7 EK 4 17.5 — O Zágráb .... 85.0 EK 2 20.7 — O Bécs................... 65.9 E 1 19.3 — O Bregenz . . . 65.1 DNy 1 20.3 — O Konstantinápoly. — — — — 0 Lesina .... 65 5 © 26.5 — O Pola..... — — — — — Prága .... 65.1 D 1 19.4 — O Sulina .... 65.5 EK 1 21.2 - O Szarajevó . . ., 67.5 @ 20.0 — 0 snartföldnyire csak 1 írt. A Weyl-féle fürdő támla a leggyakorlatibb fürdő készülék. 3 krral meleg fürdőt vehetünk. Az anyagra 14-es számú horgany. Ára kályhával együtt 20 írt kályha nélkül 16 frt. Fürdőkádak, sat.árjegyzéke ingyen. — Weyl II.csász. kir. szabadalom tulajdonos, Bécs. Körutering 17. szállítási dija egy fürdő támlánynak 25 Fontos szenvedőknek! keleti n megbecsülhetetlenKdvül tál Alin Anya-Keleti sérvkötöje 4* testhez simul és a sérv irány és alakjához képest idomítható. Ezen új találmány» sérvköt« egy «érvvé lövetel van litve, mely a testet izzadás ellen, de* sérvkötőt is elizzadás illetve elromlás ellen védi. Árak s Úri vagy hölgy sérvkötö egyoldalú 5 frt. Kettős 10 frt. Megszerezhető csakis a gyárosnál 1010 KELETI J. Kálvin»“?*«.’ ex. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek. Megrendelt sérvkörök Dr. Winner úr tekintélyes orvos és sebésztalókink felügyelete 114t készülnek. Pályázati hirdetmény. A rimamurány - salgótarjáni vasmű-részvénytársaság likéri vaskohó telepén, egy — 1000 frt évi fizetés, 200 frt utazási átalány, szabad lakás és szabályszerű tűzifa illetmény élvezetével egybekötött orvosi állomás rendszeresittetvén; — az ezen állomásra pályázni kívánók fölhivatnak, miszerint kellőleg fölszerelt kérvényüket alólirott társpénztári kerületi bizottsághoz, legkésőbb. 1884. évi szeptember hó végéig beterjeszszék. Pályázhatnak mindazok, kik Magyarországon érvényes ,egyetemes orvos-tudori, vagy orvos-sebész-szülészi oklevéllel bírnak, s a törvény által megszabott, legalább egy évi önállógyakorlatot, valamint a hivatalos magyar nyelven kívül a német és tót nyelvbeni jártasságukat igazolják. Azok, kik valamelyegyetemen vagy kórházban a sebészettel hosszabb ideig foglalkoztak, a többi pályázókkal szemben előnyben részesittetnek. Kelt Rima-Brezón, 1884. julius hó 8-án. A társpénztári Illik kerületi bizottság elnöke: Korény Gyula.. ......‘V‘ i.. uit,«.. / .ív . Of* 1192 — OB8B ««Mi® CALDERONI és TArsa látszerészek, váci utca 30. sz. Budapest, ajánlanak a legnagyobb választékban és igen jutányos árakon legújabb szerkezetű Szemüvegeket, OITCSiptetőket, színház-, utazó- és tábori-lázcsöveket. Aneroid-légsúlymérőket, láz-mutató- és fürdő-hőmérőket stb. Képes árjegyzékek bérmentve küldetnek, nos ide mellém! M. kir. államvasutak. Az ellenfél bármit fog rám, Német, oláh, rácz morog rám, S bár követ dob az én mokrám — Nálam egy marad a program: Az elmédbe jól vegyed be, Oda tedd be a kegyedbe, így megyek be a kegyedbe: Csak két forint egy negyedre! Borsszem Jankó a magam kortese. *"- " 11 -........- - --. -... .........................— ■ Az 1884. év július 1-vel új előfizetést nyitunk a „Borsszem Jankó“-ra. A „BORSSZEM JANÍCÓ“ előfizetési ára: Negyedévre.......................2 frt. Félévre ........ 4 frt. Az előfizetés mentői előbbi megújítását kérjük, hogy a szétküldésben késedelem ne álljon be. A „Borsszem Jankó“ kiadóhivatala Barátok tere, »Athenaeum«-épület. Hirdetmény: 37,166 Közmunka- és közlekedési minister ur . Nagyméltóságának f. év julius hó 3-án 21,243. sz. a. kelt rendelete folytán a szabadka-bajai másodrangu vasúton létesítendő alépítményi, pályahomokolási, felépítmény lerakási, fedkavics beágyazási munkák, az épületek, a pályaelzárás és pályabeosztás helyreállítására ezennel nyilvános ajánlati tárgyalás hirdettetik. A teljesítendő munkák megközelítő költségei kerek számban 545.000 írtra irányoztalak elő. A tervek, a tervezett költségvetés, a szerződési tervezet és a munkák végrehajtásához kötött feltételek, nem különben az ajánlati minták és pályázati feltételek a magy. kir. államvasutak építési szakosztályában (Budapest, sugárút 39. sz. III. emel.) reggeli 8 órától délutáni 2 óráig megtekinthetők. A tervezési művelet egy része az ajánlat megtehetése végett szintén a feljebb említett helyiségben f. év julius hó 19-étől kedve megszerezhető. Ezen építkezés tárgyában teendő ajánlatok legkésőbben f. évi július hó 29-én déli 12 óráig nyújtandók be a magy. kir. államvasutak igazgatósága épületében, sugár-ut 87. sz. a. I-ső emeleten, Für Béla felügyelő urnál, a titkárság főnökénél. Minden ajánlat bélyegezve, lepecsételve és a következő felírással ellátva nyújtandó be : »Ajánlat a szabadka-bajai vasúton létesítendő építési munkák elvállalására.« A szóban forgó munkákra 15.000 frt bánatpénz vagy készpénzben, vagy állami letétekre alkalmas értékpapírokban legkésőbb az ajánlati tárgyalást megelőző napon, vagyis f. évi július hó 28-án déli 12 óráig leteendő a magy. kir. államvasutak főpénztáránál (Budapest sugár-ut 87. sz. földszint.) Értékpapírok a letételt megelőző nap tőzsdei árfolyama szerint, — de semmi esetre névértéken felül, — a napi árfolyam 90 százalékával számíttatnak. Az ajánlat elfogadása és a kivitellel való megbízatás esetére kijelentendő vállalkozó részéről az ajánlatban, miként beleegyezik abba, hogy a m. kir. államvasutak alkalmazottjainak segélyalapja javára, minden kereseti összegéből egy per miire levonassék. Posta útján beküldendő ajánlatok és bánatpénz, tértivevény mellett adandók fel. Budapesten, 1884. julius hó 11-én.Az Igazgatóság. Az ATHENAEUM könyvkiadó-hivatalában (Budapest, Ferencziek tere, Athenaeum épület) s általa minden hiteles könyvárusnál, (Bécsben Szelinski Györgynél, Stephansplatz 6.) kapható: KARLSBAD gyógyhatányainak és egyéb helyi viszonyainak ismertetése. • Irta Dr. HERTZKA IMRE, *1 Isues gyógytudományokra, a bécsi cs. k. közkórház volt raásodorvoa* a sz.kolezai cs. k. katona-kórház volt osztályos főorvosa, a bécsi írók „Cos* cordia“ czimű segélyegyletének bizalmi orvosa, a budapesti kir. orvosegyleen a karlsbadi gyógy- és természettudományi egyletek és más tudományo társulatok tagja, rendelő fürdőorvos Karlsbadban. Ára 80 kr. (Az előszóból.) Több év óta gyakorló orvos lévén Karlsbadban, igen meglepett azon körülmény, hogy — daczára annak, miszerint honfitársaim igen sűrűn látogatják e világhírű fürdőt — eddigelé egy magyar mű sem jelent meg Karlsbadról. Találtam franczia, angol, lengyel, orosz monographiákat, csak magyart nem. Ennélfogva hazafias kötelességtől indíttatva honfitársamnak, akik Karlsbadot fölkeresik, szolgálatot vélek tanni, ha e gyógyhelyről magyar munkát teszek közzé. AZ ATHENAEUM könyvkiadó hivatalában (Budapest, Ferencziek-tere, Athenaeum-épület s általa minden V. hiteles könyvárusnál, (Bécsben Szelinski Györgynél, Stephansplatz 6.) kapható. A NŐI SZÉPSÉG FENTARTÁSÁNAK, ÁPOLÁSÁNAK ÉS NÖVELÉSÉNEK TITKALAKTA: EGY NAGYVILÁGI HÖLGY. 8-adrét 264 lap. Ára fűzve 1 frt 70 kr. Csinos vászonkötésben 2 frt. 1 frt 80 krnak, illetve 2 frt 10 krnak postautalványnyal beküldése után bérmentve küldetik. Ez a czíme azon új és nagy horderejű könyvnek, mely az »Illem« és »Otthon« szellemes szerzőjének tollából kikerült. Az írónő ezen könyvvel is érezhető hézagot pótol, miután magyar nyelven nem létezik munka, mely egészségtani szempontból kiindulva, a női szépség ápolását tárgyalná. Pedig nagy szükség van reá. Míg külföldön, főkép pedig Angliában s Németország némely részében a gyermekek testi fejlesztésére ép oly gond fordíttatik, mint szellemi műveltetésére, nálunk nem foglalkoznak eléggé ezen fontos tényezővel, sőt a nők sem ápolják eléggé egészségüket, szépségük ezen egyetlen megbízható alapját. Pedig, mint szerző könyve elején mondja : »Igazi szépség egészség nélkül nem létezik s a szépség oly gyors múlandóságának oka rendesen abban rejlik, hogy a legtöbb nő nem ápolja, nem gondozza eléggé ennek kútforrását.A Szerző azonfelül könyve folyamában behatóan foglalkozik a lapok hasábjain naponta nagy szavakkal hirdetett szépítő szerekkel is, melyeket, kitűnő orvosok véleményét követve, nagyrészt elitél. Azonban azoknak helyettesítéséről is gondoskodik, midőn számtalan hathatós és a mellett ártalmatlan reczepttel gazdagítja müvét, melyeket vajmi könnyű dolog otthon is utánorni. Az alantabb közölt tartalomjegyzék bővebb fogalmat nyújt ezen kitűnő, hézagpótló munkáról, melynek egy müveit hölgy asztaláról sem szabadna hiányoznia ! TARTALOMJEGYZÉK: Bevezetés. I. szakasz. Az egészség, mint a szépségkút forrása. A szépség fentartása. — Az egészséges szépség fejlesztése a gyermekkorban. — A testgyakorlatról. — Az elhízásról. — A soványságról. II. szakasz. A vízről és fürdésről. A tisztaság. — A tisztasági fürdők. — A hideg fürdő. — A gyógyfürdőkről (otthon készíthető gyógyfürdők reczeptjével.) — A szépítő fürdők, a következő fürdők leírásával és reczeptjével : 1. fűszeres erősítő fürdő ; 2. szépítő és bőrsimító fürdő ; 3. idegerősitő és edző illatos fürdő; 4. szépitő fürdő ; 5. bőrlágyító fürdő ; 6. erősítő szépítő fürdő ; 7. szépség fürdő ; 8. illatos szépség fürdő ; 9. egyszerű szappanos fürdő ; 10. illatos fürdő. III. szakasz. A bőr. A bőr. — Általános tanácsok. — A barnák és a szőkék. — A szeplő (több recepttel.) — A sárga úgynevezett májfoltok. — A bőr fehér, szinevesztett foltjai (reczepttel). — Egy gyakori arczbőr bajról: a bőrszeny (reczepttel). — A bőratkák (Mitesser) (reczepttel). — A nap, a hideg, a levegő hatása a bőrre (reczepttel). IV. szakasz. Az arcz. — A ránczok. — A homlok. — A szemek. — A szempillák. — A szemöldök (több reczepttel). — Az orr. — A száj (több reczepttel). — A fogak (sok reczepttel). — A fülek. — Az arczok. — A szépitő szerekről és kendőzésről (több hatásos ártatlan reczepttel). V. szakasz. A termet. A test felső része. — A termetről és vállfüzőről. — A vállak. VI. szakasz. A karok, kezek, lábak. A karok (több reczepttel). A kézről (reczepttel). — A lábszárak. — A lábak (reczepttel). — A körmök (reczeptekkel). — Körömbetegségek. — Keményedések, kérgesség. — A tyúkszemek. — Fagyás (reczeptekkel). — Vágások, zúzódások, égések. — Szemölcsök. VII. szakasz. A haj. A haj történetéből. — Általános megjegyzések. — A haj ápolása (több reczepttel). — A hajhullás és kopaszodásról és ennek ellenszereiről (több reczepttel). — Az őszülésről és ennek ellenszereiről (több reczepttel). Vill. szakasz. Az illatszerek és virágok alkalmazása. Az illatszerek használata. — A virágok mint az öltözet ékítményei. — A virágdísz és az öltözet közötti összhangról. könyvkiadó-hivatalában Budapesten, (Ferencziék-tere 3. sz.) megjelent s általa minden könyvkereskedésben, Bécsben, Szelinski Györgynél, Stefansplatz 6. kapható : AZ EMBER TRAGÉDIÁJA Drámai költemény. Irta: MADÁCH KfcvCiRH. " Hatodik kiadás. A kultü arczképével. Ár a fűzve 1 forint 40 krajczár. Angol vászonban aranyvágással díszesen kötve 9 forint.* Az JRhenaeum könyvkiadó hivatalában , Budapesten, (Ferencziek tere 3. sz.) megjelent s általi minden könyvkereskedésben kapható : £ HÖLGTEK ÖRÖME. REGÉNT KÉT KÖTETBEN. I, ■ í r : 'I tftai ■ . & Fordította! Z TARMAT PÁL. I - t-^4 rét Sz0 lap. Ara a Hét kötetnek 3 frt. | Nyomatik a kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat kötnyvnyomdájábaz, Budapest, barátok tere, Athenaeum-apfilet. —M————————■smswisasnsmssssBaiaaM Meghaltak Budapesten. — Julius 11. — Klein Ádám 52 é. ács, útról, veselob. Szabó Rozália 46 é. özvegy, IV. ker. Vámház-körut 10. szám, kimerülés. Gavrona Antal 43 é. napszámos, VI.ker. Rózsa-utcza 97. szám, tüdővész. Dyrka Taragel Zsuzsánna 58 é. napszámos, lakástalan, tüdőlégdag. Besi Mária 30 é. cseléd, útról, rák. Kopeczky Aladár 40 é. színész, útról, tüdővész. Hartmann János 70 é. hivatalszolga, 1. ker. Fortuna-utcza 18. sz. gyomorbaj. Listik Tekla 2 é. őrmester leánya, I. kér. Nándor-laktanya, kimerülés. Wimmer Ármin 58 é. hivatalnok, I. ker. Mozdony u. 20. sz. kimerülés. Luittner Károly 68 ó. magánzó, VI. ker. Petőfy utcza 9. sz. tüdölégdag. Strázsó Karolin 16 é. cseléd, VI. ker. Bethesda, tüdövész. Kováts György 2 é. napszámos fia, III. ker. Kerék-utcza 15. sz. tüdőlob. Rusznyák Antonia 8 é. napszámos fia, III. Zsigmond-u. 45. sz. bélhurut. Ixner Anna 68 é. özvegy, I. ker. Döbrentey-utcza 36. szám, hörghurut. Gaal Veszter Viktória 64 é. özvegy, VIII. kr. Üllői-út 58. SZ. szivhüdés. Weisz Anna 75 é. IV. ker. Kalap utcza 15. sz. aggkor. Felelős szerkesztő: URVÁRY LAJOS- PM