Pesti Napló, 1884. szeptember (35. évfolyam, 242-270. szám)

1884-09-29 / 269. szám

gyarmatokban Saburtól északra letelepedhessenek, ellenben a franczia kereskedők bocsáttassanak be Ka­­merunba, de Angra-Pequenába nem. Mielőtt Bis­marck e kérdést szellőztető, Courcel figyelmét Egyip­tomra irányító­s hatalmas segítséget ígért, mely a franczia érdekeknek a Nílusnál nagy hasznára le­hetne. Courcel azonban kitért. Bismarck továbbá új konferenczia eszméjét pendíté meg. A konferenczia Párisban, saját közreműködésével tartatnék meg, s Anglia láthatná, hogy a két ország szoros szövetsé­get köt. Courcel a párisi konferenczia eszméjét lehe­tetlennek tartó s a tervet elejtő. A megegyezés csu­pán a nyugat-afrikai kérdésre nézve létesült, de any­­nyi bizonyos, hogy Francziaország Khinában és az egyiptomi kérdésben számíthat Németország jó szol­gálataira és támogatására. A pártkörökből. — szept. 28. Az országgyűlési szabadelvű­ párt ma délután 6 órakor Vizsolyi Gusztáv elnöklete alatt tartott értekezletén a párt kijelölő bizottsága választatott meg, melynek tagjai lettek: Bánffy Béla gróf, C­s­á­k­y László gr., Jókai Mór, Ivánka Imre, Kovách László, Plachy Tamás, Prileszky Tádé, Szitányi Bernát, Szontágh Pál, Var­­gics Imre, Harkányi Frigyes, Rakovszky István, Huszár Károly b., Bornemisza Ádám, Fálk Miksa, Széchenyi Tivadar gr. Tagjai to­vábbá a bizottságnak a párt elnökei. Ezután a párt jegyzőivé választottak: Kazy János, Dániel Gábor, Zeyk Dániel, Abonyi Emil, Münich Aurél, F­ö­l­d­v­á­r­y Miklós, Sze­re­d­a­y Aladár, Török Zoltán és M­o­l­n­á­r Viktor. A közgazdasági választmányba a következő ta­gok választottak: Andrássy Manó gr., Csáky László gr., Teleki Géza gr., Urbanovszky Ernő, V­é­g­h­s­ő Gellért, U­z­o­v­i­c­s Pál, S­i­m­ó La­jos, Sváb Károly, B­o­s­s­á­n­y­i László, N­y­á­r­y Jenő b., Jánossy János és Bálintitz József báró. Végül szintén közfelkiáltással a kör igazgató­jává ismét Móricz Pál választatott meg. * Az ekő felolvasó S­z­a­n­a Tamás volt, a­ki Te­­legdi Lászlónak »Petőfi Nagy-Károlyban 1846-ban« czimű dolgozatát olvasta fel. Telegdi 1846-ban ismer­kedett meg Petőfivel, mikor Nagy-Károlyban Szer­dahelyi Pál főispáni beiktatása volt. Petőfinek lakása a Szarvas vendéglőben az emeleten volt, a templom felőli mellékszobában. Szobájából végig lehetett látni az uradalmi inspektor, Flechl Gábor (utóbb Térey) lakásának utczára nyíló ablakait. Akkoriban az in­spektor leánya — Térey Mari — volt Szatmár megye egyik legszellemesebb, ünnepelt szépsége. Risko Ig­­nácz mindjárt Károlyba érkeztekor bemutatta Petőfit a Térey családnak. Ide hozta később Szendrey Ignácz, az erdődi uradalomnak inspektora, leányát, Juliskát, hol Petőfi naponkint találkozott vele. Az ismeretség köztük csakhamar bizalmassá vált, már csak azért is, mert a Térey Mari jóakaró gyöngédsége is pártfogolta. Telegdi meglátogatta Petőfit a Szarvas fogadóban s ez alkalommal észre­vette, hogy Petőfi sokat tekintget át a Téreyék laká­sára, melynek ablakában Szendrey Juliska is látható volt. Petőfi szobájában csak két könyv volt: Beran­­ger versei és Rákóczy Ferencz memoire-jai, mindkettő franczia nyelven. A pamlagon egy vastag nádpalcta feküdt, melynek fogóját egy termetes fejér billiárd golyó képezte. Telegdi hívta Petőfit, hogy jöjjön a kaszinóba. »Nem megyek, mert azt gondolják, hogy félek tőlük« volt a válasz. Ennek a »félelem«-nek ez volt a története. Pe­tőfi a közös ebédlőben étkezett egymagában. Az őt környező nemes urak és kortesek közül nem ismerte senki, ő sem beszélt senkivel. A bortól neki hevült nemes urak Károlyi Lajos grófot éltették s lelkesül­ten magasztalták, hogy milyen népszerű és leereszke­dő nagy ur, mert nem restélt velük karonfogva jár­kálni a városban fel és alá. Jó ideig némán hallgatta Petőfi a magasztalásokat, mig végre türelmét veszítve felugrott székéről s oda kiáltott a magasztaló urak­nak : »Ugyan mit tudnak az urak az ilyen... embe­ren magasztalni.. .hiszen apja, nagyapja, szépapja hazaáruló volt!« E szavak hallatára az asztalt kör­nyező nemes urak Petőfihez rohantak s rárnyalkod­­tak: Kicsoda az az ur, hogy igy mer beszélni ? »Pe­tőfi Sándor az urak szolgálatára!« kiáltott oda Pe­tőfi és billiárdgombos nádpálczájával nagyot ütött az asztalra. A nemes urak a Petőfi név hallattára hátat fordítottak neki; csak azt motyogta néhány ur, hogy sértő szavait tudtára adják Lajos grófnak. Telegdi közöl még néhány kevésbbé érdekes részletet Petőfi­nek nagykárolyi s utóbb debreczeni tartózkodásáról. Itt történt vele,hogy éppen a debreczeni színtársulatnál szereplő Prielle Kornélia annyira megigézte, hogy késő este berontott K. Tóth Mihályhoz, hogy eskesse össze őt Kornéliával. Csak nehezen sikerült a lelkész­nek lebeszélni a költőt különcz tervéről, a­ki aztán el­tűnt Debreczenből. A programmnak további pontját képezte Á­b­­rányi Emilnek »Otthon« czimü költeménye, melyet az elnök szavalt el nagy hatással. A fiatal költő szé­pen festi az otthon kellemeit, melyet semmi kincsért sem adna oda. Íme egy rövid mutatvány a hatásos költeményből: »Mit nekem e körszin, hol küzdő vadak Vagy bohóczok konczárt a hírért játszanak ? Mit nekem a gyémánt ? Pompás, drága jég, Mely mellett csak fáztam s nyomorult valék. Ismerem a lépcsőt, melyen a világ Sok üres kegyencze mind magas­ra hág, Ismerem a gőgöt, mely nyomort lenéz, S a dicső becsvágyat, mely rabolni kész. Láttam zsebmetszőknél fejedelmi fényt, Láttam benézegő bűnt s kolduló erényt, Ismerem a tapsot, mely sikert fogad, És gúnyt, mely űzi a bukottakat. Megtanultam én is — volt időm elég — Hogy csak az boldog, ki tőlük félre lép És egy óczeánnál több a kis sziget, Hol békénk mosolygó képe integet.« A hallgatóság zajos tapssal tüntette ki a gyö­nyörű költeményt, mely egész terjedelmében a Ma­gyar Szalon­ban fog megjelenni. A következő tárgy humoros elbeszélés volt Balázs Sándortól. A czíme: Száraz Péter regénye. A szerző pezsgő humorral írja le, hogy miként háza­sodott meg Száraz Péter, a 44 éves pénzügyi tanácsos. Jóízű ötleteivel sűrűn keltett derültséget a hallgató­ságban, mely tapssal és éljenzéssel köszönte meg az élvezetet. Utolsónak maradt Kiss József, aki a Magyar Szalon­ban megjelent Noémi czímű verscziklusából olvasott fel egy pár versszakot. Ennek egy részlete, melynek »Az erdő parancsol« czímet adott a költő nagy tetszést aratott a hallgatóságnál. Egyéb tárgya nem volt az ülésnek. A mérsékelt ellenzék ma este tartotta első alakuló ülését A párttagok nagy számmal jelentek meg. Az ülést a párt legidősebb tagja, Mártonffy Károly, mint korelnök nyitotta meg, s felhívta a kört a megalakulásra. A párt elnökül egyhangúlag, nagy lelkesedéssel ismét Ernuszt Kelement vá­lasztotta. — Ernuszt szép szavakban kö­szönte meg e több ízben nyilvánult bizalmat Elfo­gadja az elnökséget, ámbár tudja, hogy a mérsékelt ellenzék pártjában többen vannak, kik nálánál sokkal jobban be tudnák tölteni a díszes és megtisztelő he­lyet, melyre a párt egyhangú bizalma most újra meg­hívta. De elfogadja a megtiszteltetést főleg azért, mert a mérsékelt ellenzék körében történt min­den legkisebb személyváltozást mohó vágygyal sze­retik bizonyos körökben félremagyarázni, s an­nak — minden legkisebb ok nélkül is — min­denféle c­élzatot tulajdonítani. Elnöki tiszte elfog­lalása alkalmával nem óhajt hosszabb politikai beszé­det tartani. A párt kifejezte nyíltan és bátran a választások előtt nézeteit, melyek képviseletére alakul most meg, és pedig minden óriási hivatalos presszió daczára megerősödve és szaporodva, a mérsé­kelt ellenzék. Ajánlja magát továbbra is a párt szívességébe. Elnök felhívja a pártot a többi tisztviselők meg­választására, mire egyhangúlag megválasztot­tak : Alelnöknek Horánszky Nándor. Jegyzőknek: ifj. Á­b­r­á­n­y­i Kornél, Fenyvessy Ferencz, H­er­te­r­e­n­d­y Ferencz és Hevessy Bertalan. Igazga­tónak Szathmáry László. Pénztárnoknak Tom­cs­á­n­y­i László. Választmányi tagoknak: b. B­á­n­ff­y György, Go­da Béla, Gyapay Dénes, Inkey László, Ketzer Miklós, Pantocsek Rezső, Far­kas Elek, Pongrácz Adolf gróf, Szemző Gyula, Kaiser János. A megalakulás után Fenyvessy Ferencz szólalt fel s felhívta a párt figyelmét azon körülmény­re, hogy a mérsékelt ellenzék által a házban elfoglalt padsorokban több a­n­t­i­s­z­e­m­i­t­a-szélsőbali kép­viselő foglalt helyet. A parliamenti szokás, sőt a par­liament­ illem is azt hozza magával, hogy az egy párt­hoz tartozó képviselők egy csoportban üljenek s közé­jük más párthoz tartozók ne vegyüljenek. Még a ház végleges megalakulásáig óhajtana erre nézve in­tézkedést s legvégső esetben a kérdés megoldására zárt ülést fog indítványozni a házban. Szilágyi Dezső, Horváth Lajos helyeslik a felszólalást, de azt ajánlják, hogy egyelőre csak a párt elnöke keressék fel, hogy a pártnak ebbeli jogos kívánságát a háznagy s az illető képviselők által érvé­nyesítse. A­p­p­o­n­y­i Albert gróf feltétlenül szükségesnek véli a Fenyvessy által felhozott körülmény orvos­lásának megkísérlését. A párt kétséget kizáró módon dokumentálta a választások előtt kiadott nyilatkoza­tában álláspontját az antiszemitákkal szemben. A mér­sékelt ellenzék pártja és az antiszemita párt egé­szen és feltétlenül inkompatibilis. A­ki az antiszemita párt tagja, az semmi néven nevezendő alakban nem lehet a mérsékelt ellenzék tagja. S e ténynek külsőleg is kifejezve kellene lenni a házban. Pártolja az indítványt. A pártklub elhatározta, hogy az elnök bizatik meg ez ügy rendbehozásával. Végül Steinacker szólal fel a pártnak az egyes bizottságokban a párt számarányának megfelelőbb képviseltetésére nézve. Az elnök felkéretik, hogy a párt ezen jogos óhaját a kormánypárt intéző köreinek magán után tudomására hozza. Ezzel az ülés véget ért . Az antiszemita­ párt f. hó 30-án délután 5 óra­kor a közhelyiségben értekezletet tart. A Petőfi-társaság ülése. — szept. 28. A nyári szünet után ma tartotta első felolvasó ülését a Petőfi-társaság. Változatos programmal kö­szöntött be, melynek egyes pontjait zajosan megtap­solta a háladatos hallgatóság. Az ülést Komócsy József nyitotta meg. Gyász­­hírt jelentett be első­sorban. Frankenburg Adolf, a társaság volt tiszteleti tagjának elhunyta fölött fe­jezte ki a társaság gyászát. Aztán jelente, hogy a tár­saság a bajai Tóth-ünnepélyen képviselve volt, s hogy Ege Miklós egy 200 frtos részvénynyel alapító tagja lett a társaságnak. A kiállítás. A kiállítás országos bizottsága f. hó 27-én d­r. 4 órakor Matlekovics Sándor államtitkár elnök és Zichy Jenő gróf alelnök elnöklete alatt gyűlést tartott, melyen első­sorban a szállítási és látogatási szabályzatokat tárgyalták és fogadták el változatla­nul a már közölt alakban. Ezután a kézi eladás­­r­a vonatkozólag elhatározták, hogy a kiállítás helyi­ségeiben a kiállítóknak megengedik kiállított tár­gyaik eladását, de e tekintetben az összes kiállítókat két csoportra osztják: 1. kézművesekre, kik az engedélyért havonkint 4 frtot tartoznak fizetni s 2. nagyiparosokra, kik bevételi könyvet kötelesek vezetni s eladott tárgyaik árösszegéből 5%-ot fognak fizetni. A virágárulásra nézve azt határozták, hogy egyes virágárus lányoknak a kiállítás helyisé­geiben virágot árulni nem szabad, de minden kertész­­kiállító sátrakat üthet s azokban árulhatja levágott virágait. Ezután a külföldi magtermények, takarmány­félék és trágyaszerek bejelentési határ­idejét, mely augusztus végén lejárt, október végéig meg­hosszabbították, a külföldi hízott szarvas­­marha, hízott és tenyészjuh bejelentési határnap­ját pedig szeptember hó vége helyett november utolsó napjára tűzték ki. A rendkívül látogatott gyűlés d. u. 6 órakor ért véget. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, szeptember 29. Kaptár: Hétfő, szeptember 29. — Hóm. kath. : Mi­hály főangyal. Prot.: Mihály. Görög-orosz : (szeptember 17.) Zsófia, Pides. Zsidó : (tizri 10.) Jomkipur. — Nap­kel 5 óra 58 perc­, nyugszik 5 óra 42 percz. — Hold kel 2 óra 45 percz délután, nyugszik éjfélkor. Horvát miniszter fogad délelőtt 10—délután 2 óráig. Az országgyűlés ünnepélyes megnyit­á­­s­a déli 12 órakor a budai királyi várpalotában. A főrendiház ülése d. u. 1 órakor. A magyar iskolaegyesület ülése délután 4 órakor az uj városháza tanácstermében. A c­s­á­n­g­ó-ai agyar egyesület igazgató tanácsi ülése délután 6 órakor az uj városháza társáig' -termében. A fővárosi gazdasági és pénzügyi bi­zottság ülése d. e. 10 órakor a régi városháza tanácster­mében. »Krisztus a Kálvárián« a műcsarnokban (Su­gárút 81. szám) d. e.9—d. u. 5, és este 11,7—9 óráig. Belépti dij­­ írt. Üvegfestészeti kiállítás Kratzmann Ede műterméből­ (a sztvészkert mellett) látható egész nap díj nélkül. Gazdasági és tanszermúzeum a Köztelken délelőtt 10—12 és délután 2—4 óráig. Technológiai múzeum a Kerepesi-uton (Be­­leznay-kert) nyitva délelőtt 9 d. u. 1 óráig. Egyetemi füvészkert az Üllői-uton nyitva van naponkint, vásár- és ünnepnap kivételével, délelőtt 8— 12, délután 2 — 6 óráig. Múzeumban: term, rajz és népismetár délelőtt 9— délután 1 óráig. Egyetemi könyvtár d. u. 3—7. Akadémiai könyvtár d. u. 3—7. Múzeumi könyvtár d. u. 9—d. u. 1. Állatkert nyitva egész nap. — A király ő Felsége, mint már tegnapi esti la­punkban jeleztük, ma déli 12 órakor különvonaton Gödöllőre utazott. Kíséretében voltak: Mendel báró főhadsegéd, továbbá Rosenberg és Wolkenstein szárny­segédek A felség és kísérete két nyitott udvari kocsi­ban hajtatott a budai váriakból a magyar államvasu­tak kerepesi-uti központi pályaházába. A királyt a Kerepesi-uton hullámzó közönség mindenütt tisztelet­­teljesen üdvözölte és zajosan megéljenezte. A király igen szívélyesen viszonozta a közönség üdvözlését. Ő Felsége holnap reggel külön vonaton érkezik vissza a fővárosba. — A trónörökös-pár útja. Marosvásárhelyről m­i kelettel a következő táviratot veszszük: A trón­örökös-pár holnap reggel 6 óra 45 perczkor érkezik külön vonaton Kocsárdról ide és 20 percznyi időzés után, mely alatt az udvari váróteremben reggeli lesz, folytatja útját Görgénybe, hol a magas vendégeket a meghívott vendégek, az erdőigazgatóság tagjai, az uradalmi tisztviselők és a klérus fogadja. A trónörö­kös-pár előtt itteni időzése alatt a főispán, a polgár­­mester és a rendőr-főkapitány fognak tisztelegni. Hi­vatalos fogadtatás a trónörökös-pár kérelmére nem lesz. A város mindamellett fel van lobogózva. Ká­rolyi István és Wurbrand Ferdinánd grófok ma ide érkeztek. — Személyi hírek. József főherczeg kísére­tével ma reggel 6 óra 20 perczkor Pécsről a fővá­rosba érkezett, s a központi személypályaudvarból egyenesen budavári palotájába hajtatott. Délután a főherczeg a Városligetben volt künn. — Klotild főherczegnő Mária Dorottya herczegnővel, Zichy grófnő és Trauttmannsdorf herczegnő udvar­hölgyek kíséretében a tegnapi nap nagy részét a Margitszigeten töltötte s ott is ebédelt. — Három magyar bibornok. Az országgyűlés­nek holnap történendő ünnepélyes megnyitásánál há­rom bibornok, név szerint S­i­m­o­r herczegprimás, Haynald és Mihalovics bibornok-érsekek lesznek jelen. — Csemegi Károly kúriai tanácselnök nyug­díjba lépésének hírét félhivatalosan alaptalannak nyilvánítják. — A pesti ref. egyházközség ma délelőtt Szász Károly szuperintendenst egyhangúlag lelkészszé vá­lasztotta. — Az országgyűlési szabadelvű párt tagjai okt. 4-én délután 6 órakor ismerkedési estélyt tartanak az Európa-szállodában. — A marosvásárhelyi Petőfi-ünnep. Marosvá­sárhelyen — mint lapunknak mai kelettel távírják — ma ment végbe a Petőfi-emléktábla ünnepélyes lelep­lezése. Az ünnepélyen igen nagy számú és dí­szes közönség volt jelen. A közönség a Bem­­szobor előtti Széchenyi-téren gyülekezett. Ott vol­tak az ünnepély-rendező bizottság tagjai teljes számmal, a városi hatóság tagjai, a székely egye­sület és a Petőfi-síremlék-bizottság képviselői s vé­gül a marosvásárhelyi takarékpénztár küldöttsége. Az ünnepélyen képviselve volt a magyar tudományos akadémia és a Kisfaludy-társaság is, amaz Deák Farkas n­emez Szász Béla által. A tűzoltó-egylet ze­nekarával és a dalegyletek s ipartársulatok lobogóik­kal jelentek meg. A Széchenyi-térről a takarék­­pénztári palota elé vonulván a menet, kezdetét vette az ünnepély. A Szózat eléneklése után, me­lyet az összes dalegyletek együttesen adtak elő, Lázár Ádám hazafias beszédet tartott, mely után a közönség éljenzése közt levonták a leplet a márvány emléktábláról. Antalfy és Szilágyi kisasszo­nyok az emléktáblára cser- és babérkoszorúkat helyez­tek. Az épület első emeleti erkélyét Petőfi arczképe diszítette, melyet nemzeti szalagok és virággukrlandok folytak körül. A lepel lehullása után Gyulai, Kőpa­taki és Puskás szavalatai következtek. Ezután Lé­nárt ünnepi beszédet tartott, melyet a közönség élénk tetszéssel fogadott. A Himnusz eléneklése után az im­pozáns menet a tűzoltó-zenekar hangjai mellett a Bem-szoborhoz tért vissza, hol Lázár elnök Bemet dicsőítő beszéd kíséretében cserkoszorút helyezett a szoborra. Az ünnepély délután 3 órától 5-ig tar­tott. Este 8 órakor társas vacsora volt a Transylva­­niában.­­ Szegler Károly, az e­ztergomi székesegyház karnagyának úgynevezett jubiláris C-dúr miséjét ad­ták elő ma a belvárosi templomban Engeszer Má­tyás vezénylete alatt. Különös érdeket kölcsönzött az előadásnak azon magánének-rész, melyet a jeles zene­szerző unokahuga, Szeyler Leontin k. a. énekelt kiváló nagy hatással. Az ifjú hölgy pár év előtt még a nőképzőegylet növendéke volt, s már ott feltűnt rendkívüli ének- és zeneképességével, s hitoktatója , a jelenleg budavári apátplébános Bogisich Mihály és mások buzdítására az énekművészi pályát tűzte ki ko­moly feladatául. Két éve, hogy Prágában tanul Hof­­richter Gabriella egykor híres külföldi énekesnőtől, s most, hogy szülei látogatására Nyitra megyébe haza­jött, a múlt hó végén a nyitrai dalegylet által rende­zett jótékonyczélű hangversenyben lépett fel először, általános tetszés mellett. A kisasszony tanulmányai befejezése végett legközelebb visszatér Prágába azon kifejezett óhajtással, hogy később tehetségeit kizáró­lag a hazai művészetnek szentelhesse. — A hontmegyei párbajokról Ipolyságról, szept. 27-ről még a következőket írják nekünk: Az itteni különféle »kényes« viszonyok miatt nem kívántuk a lapokat értesíteni azon nem rég véghezment (a lefolyt képviselőválasztásokból származott­ politikai jellegű párbajokról, melyekről a tegnap és tegnapelőtti fő­városi lapokból többféle valótlanság közöltetik, így önök becses lapjában is. A párbajok valódi esetei ezek. Az első párbajnak b. Majthényi főispán és Ivánka Zsigmond közt Budapesten kellett volna megtörténni pisztolyra, melyre már minden előkészü­let meg is volt téve, midőn az — a tekintélyes nevű és állású segédek tapintatos eljárása folytán — ki­­egyenlíttetett egy írásbeli nyilatkozattal, melyet csak a segédek írtak alá. A második párbaj néhány nap előtt Luka Pál megyei tiszti ügyész és Kádár Kálmán ügyvéd közt a káposztás­megyeri határban pisztolyra ment véghez, egy golyó váltatott, mely nem talált. Luka Pál pisztolya csütörtököt mondott. A vívó felek kezet fogtak távoztukkor. A harmadik pár­baj szintén Kádár Kálmán és Zmeskall Kál­mán árvaszéki elnök közt ment véghez kardra a bárs­­megyei határon; a ez az előbbieknél szomorúbb ered­ményű volt, a­mennyiben Kádár ügyvéd bal karjára erős vágást kapott, melynek gyógykezelése miatt Bu­dapestre vitetett. Az ellenfelek egymástól békésen váltak meg , így áll eddigi párbajaink ügye.­­ A tegnapi zavargások, melyek az operaház megnyitása alkalmával előfordultak, nagy feltű­nést keltettek a fővárosban. Mint már mai reg­geli lapunkban is hangsúlyoztuk, a zavargások okát pusztán a közönség kíváncsiságának lehet betudni. A rendőrség minden lehetőt elkövetett, hogy az ember­tömeget feltartóztassa, de az volt a baj, hogy a gya­logrendőrök kevés számmal voltak kirendelve, s a barriere-rudakból képezett korlátokat a közönség nyo­mása ellen nem tudták fentartani. Egy tapasztalatot azonban mindenesetre meríthet a rendőrség a tegnapi eseményekből, azt, t. i., hogy a lovasrendőrök alkalma­zásával igen óvatosan kell eljárni. A lovas rendőrök ugyanis a sűrű tömegben nem tudtak előhatolni, s a kö­zönséget különösen az izgatta fel, hogy a lovak ráhág­tak egyesek lábaira. Ebből támadt a zaj és a tolongás, mert mindenki menekülni akart a lovas rendőrök elől, s minthogy hátra felé nem mozdulhatott, a rudakat tartó rendőröket nyomta előre. így lett a tömeg a szabad tér urává, ahonnan köny­­nyen bejuthatott a palotába. Podmaniczky Fri­gyes báró, a­mint a királyi páholyból kijött, s látta a főlépcsőn a tömeget felözönleni, rájuk kiál­tott, hogy mit akarnak ? »A királyt látni« volt a vá­lasz. Az intendáns erre azt válaszolta: »Takarodja­nak « De szava elveszett a zajban. A zavargók közül összesen 12 egyént tartóztattak le. Ezek között volt egy hivatalnok, a magyar kir. államvasutak tisztvise­lője, és egy műegyetemi hallgató, kiket Nagy Pál polgári biztos a vesztibülből a királyi páholyhoz ve­zető keskeny és rendes körülmények közt zárva tar­tott folyosón tartóztatott le. Egy munkást azért tar­tóztattak le, mert a rendőröket bántalmazta, egy T. E. nevű kereskedősegédet pedig azért, mert a színház erkélyén ácsorgott. A többi letartóztatások zsebtol­vajlás miatt történtek. Az előbb említett négy egyént a terézvárosi kapitánysághoz kísérték, ahol jegyző­könyvet vettek fel velük. Az illetők mindannyian azt vallották, hogy pusztán a kíváncsiság vitte őket a palotába, s a vasúti hivatalnok, valamint a műegye­temi polgár azt állította, hogy fogalmuk sem volt ar­ról, hogy az a kis folyosó, ahová betévedtek, a királyi páholyhoz vezet. A kerületi kapitány jelentése követ­keztében Thaisz Elek főkapitány mind a négy egyént azonnal szabadlábra helyezte, s nem is fognak semmi­féle további eljárást ellenük megindítani, mert vallo­másukból kitűnik, hogy nem rossz szándék vitte őket a palotába. A zsebtolvajlás miatt letartóztatott egyé­nek természetesen fogva maradnak. Mikor a tömeg a palotába behatolt, Podmaniczky Frigyes b. kezdetben kérőre fogta a dolgot, de mikor látta, hogy hasztalan, csak akkor hívta Thaisz főkapitányt és a rendőri kö­zegeket segélyül. Az intendánst a kellemetlen inczi­­dens egészen kihozta sodrából. Egy közös hadsereg­beli káplár, ki szintén a tömeggel jött a házba, kato­násan tisztelgett az őrnagyi ruhát viselő intendáns­nak, ki boszosan kiáltott rá : »Hát még a katonák is elkövethetnek ilyen vakmerőséget? Mit keres itt?« A káplár egészen megrémülve futott ki. Kehrer Pál udvari czukrász, a­ki tegnap a tömegben összerogyott s később lakásán meghalt, szivszélhüdésnek esett ál­dozatul. A czukrászt, úgy látszik, nagyon felizgatta az, hogy nem tudott a tömegen áthatolni. Neje ki már előbb érkezett volt meg, végig nézte az előadást, és nem is sejtette, hogy férjével mi történt. A cselé­det elküldték ugyan, hogy az esetről a Kheremnét ér­tesítse, de a rendőrök a cselédet nem bocsátották ke­resztül a kordonon.­­ A szegedi ügyvédi kamara részéről ismeret­len tartózkodású Pavlovits Izsó volt nagykikindai ügyvéd ezennel felhivatik, hogy jelenlegi tartózkodási helyét nevezett kamaránál jelen hirdetmény megje­lenésétől számított 8 nap alatt bejelentse, mert kü­lönben ellene a fegyelmi eljárás a részére ezennel ki­nevezett dr. Wigmann Ferencz szegedi ügyvéd mint ügygondnok közbenjöttével fog megtartatni. — Nagy-Szebenből távirják mai kelettel: Po­po­vics sikkasztó!, ki a plojesti vasúti pénztárt 15.000 frankkal károsította meg és köröztetett, H­­­e­­mesch Ferencz, brassói városi kapitány, ki jelen­leg egyetemi képviselői minőségben itt időzik, tegnap egy itteni vendégfogadóban fölismerte és elfogta. Po­­povicsnál már csak két forintot találtak. — Templom kirablása. Somorjáról Írják ne­künk: A szeptember 26-áról 27-ére való éjjel isme­retlen tettesek a somorjai evang. templomban rabol­tak. Feltörték s kiürítették az egyik ajtónál a per­selyt s az alamizsnás ládát, s a sekrestyéből két-két templomi ruhát vittek el. Az oltári ezüst feszületet, a sekrestyében levő perselyt és az oltári s szószéki té­rítőket nem bántották, az urvacsorai értékes edények­hez pedig hozzá sem fértek, mert ezek elővigyázat­­ból a lelkész lakásán tartatnak. Egyéb kárt is tet­tek ; az egyik templomajtón erőszakos feszítésnek hagyták meg a nyomát, de az erős zárral nem bír­tak, három gyertyatartót és egy czintányért pedig összetörtek, mert, úgy látszik, csak úgy hitték el, hogy azok anyaga nem ezüst. Utjuk ez volt: a lelkész kert­jéből a szomszéd gazdától lopott létrán felmentek a sekrestye tetejére, ott betörték a templom egyik abla­kát és úgy azon bementek. — A szingálok, akik Budapesten is jártak, ma távoznak Európából, hogy hazájukba térjenek vissza. Utoljára Hamburgban rendeztek mutatványokat s innét is hajóztak el. A fő szingálok az európai fogad­tatással teljesen meg vannak elégedve. De meg is lehetnek, mert mindegyikük szép összeget visz magá­val Oreilon szigetére.­­ Az orvostanhallgatók segítő és önképző egye­sülete értesíti a közönséget, hogy nevelői, korrepeti­­tori állomásokat közvetít. Értekezhetni e czélból az egyesületi titkárral Stáczió­ utcza 18. sz. a. I. emele­ten, az egyesületi helyiségben hétfőn és pénteken 1l1­,—121/a óráig. Levélbeli megkeresések az üllő­­úti központi egyetemre czimezendők. — A galicziai rituális per. Ez alatt a czim alatt járta be annak idején a lapokat az a szenzácziós hír, hogy Krakó közelében olyan gyilkosság történt, a­mely sok tekintetben hasonlít a tisza­eszlári perhez. Egy negyven éves keresztény hajadon (Mnich Fran­­cziska) gyilkoltatott meg, s gyilkosairól, Ritter Mózes és társairól, kik mindannyian izraelita vallásúak, azt híresztelte a néphit, hogy a gyilkosságot rituális czélból követték el. A vizsgálat kiderítette, hogy a gyilkosságot csakugyan a vádlottak követték el, de a vádirat a rituális czélról nem tesz említést. Ez ügyben, mint nekünk Krakóból távírják, a krakói törvényszék holnap a tárgyalást. Az államügyész a vádiratban Ritter Mózest, Strod­­linski Marczelt és Ritter Gittert azzal vádolja, hog­y nich Francziskát orozva meggyilkolták. Az indo­kálásban el van mondva részletesen a gyilkosság­­ folyása, s az, hogy Mnich Francziska borzasztóan meg­csonkított holttestének feltalálása után mint keletk­zett és nyert újabb tápot Lucsában (a­hol a gyilko­ság elkövettetett) a hír, hogy Ritterék gyilkolta meg Mnich Francziskát. A holttestet 1882. márczu­ 6-dikán találták meg, s a vizsgálat kiderítette, hog Mnich Francziskát Ritter Mózes gyilkolta meg nő, és Strochlinski Marczel segítségével. Az utóbbi 5 fatot kapott vérdij gyanánt. A vádlevél részletes li­írását adja ezután a holttestnek, az orvosi látleletnél a helynek, a hol az áldozat holttestét feltalálták stt Felemlíti Strochlinski első vallomását, a mint ez gyilkosság részleteit elbeszéli ; reflektál az 1882. der 11-től 21-ig megtartott első végtárgyalásra, mel alkalommal Ritter Mózest az orgyilkosság bűntetté­ben, nejét és Strochlinskit pedig a bűnrészességbe mondták ki bűnösnek, míg ellenben Ritter leányai — kik akkor szintén vádolva voltak — felmentették A beterjesztett semmiségi panasz alapján a legfelsőbb törvényszék a vizsgálat kiegészítése végett új tárgya­lást rendelt el, s ennek megtartására a krakói bírósá­got delegálta. A krakói államügyészség újabb beható vizsgálatot indított, s ennek eredménye az, hogy te­kintve a vádlottak múltját és egymáshoz való kölcsö­nös viszonyát, a gyilkosság vádja nem alaptalan. A vádirat végül foglalkozik azokkal az okokkal, melyek a tettest rábírhatták Mnnek Francziska meggyilko­lására, s arra a következtetésre jut, hogy az senki­nek másnak nem állott érdekében, mint éppen Rit­ter Mózesnek, a­kitől a meggyilkolt szegény leány teherbe esett. Ezért állott érdekében Ritter nejének is, hogy Munch eltétessék láb alól. Strochlins­­kit megfizették azért, hogy segédkezett a gyilkosság végrehajtásában. A vádirat tehát teljesen beigazolt­nak látja a vádat. — öngyilkosság. Pécsett nagy szenzácziót keltett a napokban O. J. ügyvédnőnek, a város legelőbbkelő köreiben köztiszteletben s szeretetben álló urhölgy­­nek öngyilkossági kísérlete. Tettének okáról különféle verziók keringenek. Legvalószinübb az, mely szerint D. J.-né mintegy 30,000 frtnyi kölcsön adott pénzét elvesztvén, e nagy károsodás miatt megtébolyodott s öngyilkossági kísérletét ily állapotban követte el. Má­sok szerint valamely gyógyithatlan betegség ellen akarta a golyót enyhet adó orvosságul használni. A gyors orvosi segélynek köszönhető, hogy most már O. J.-né a veszélyen túl van. Helyi hírek. — Fővárosi szállodák. A Vadászkürt­ben hét­főn, szeptember 29-én Rá­cz Pál és fiai hangver­senye megy végbe. Kezdete este 8 órakor.­­ A budai állami elemi és polgári-iskolai taní­tóképző krisztinavárosi új épületét, mely pár nap múlva átadható lesz a használatnak, a napokban T­r­e­f­o­r­t Ágoston vallás és közoktatásügyi miniszter megláto­gatta s az uj épület összes helyiségeit az egészségügy, világítás, szellőztetés, fűtés tekintetéből behatóan meg­vizsgálta és elismerését fejezte ki Hauszmann Alajos építésznek. Az intézet régi helyiségéből már megkezdték az áthurczolkodást, s az előadásokat októ­ber hó 20-án fogják megkezdeni.­­ Az október 6-iki ünnepélyt rendező buda­pesti bizottságba, mely munkásokból áll, újonan megválasztottak: Kezdődy Gyula, Hegedűs Zsig­mond, Krajcsik J., Varga Zsigm., Preiszler Antal, Wágner János, Terbulya M., Birocki József, Hor­váth Ferencz, Kádár József, Mangold J., Olcsvai Mór, Pethő József, Dancs Szilveszter, Smid János, Tér György, Kiss Ferencz, Fodor S. Az ünnepély iránt mind nagyobb kezd lenni az érdeklődés, úgy hogy a bizottságot 100-ra kell kiegészíteni.­­(A VII. ker. százházi iparosok is kegyelettel ünnepük meg okt 6-át.) A bizottság folyó hó 30-án, azaz kedden este 8 órakor a VIII. ker. Csinger-vendéglőben érte­kezletet tart. — A főváros egészségügyi állapota. (Hivatalos kimutatás szept. 28-dikáról.) Hevenyragályos betegségek: Hagymáz: VI. ker. 1, VII. ker. 2, kórházakból 1, összesen 4. Himlő: —. Vörheny : VIII. ker. 1. Kanyaró: —. Roncsoló torokláb:—. Torokgyík: —. Kholerin: —. Kórházi beteg­létszám: Rókus-kórház: Tegnapi beteglétszám 1181, felvétetett 42, elbocsáttatott 66, meghalt 5. Mai létszám 1152. János-kórház: Tegnapi beteglétszám 127, felvétetett 3, elbocsáttatott 7, meghalt 1. Mai létszám 122. — Általános napi halálozás: I. k. 1, II. k. 2, III. k. 2, IV- k. 2, V. k. 2, VI. k. 2, VII. k. 4, VIII. k. 4, IX. k. 1, X. k. 1, kór­házakban 6, összesen 24. — Halálokok: Agy- és idegbajok 3, tüdőgümő és tüdővész 4, tüdőlob és hörglob —, egyéb légző szervi bajok —, vérkeringési bajok 1, gyomorbélhurut és lob 7, egyéb emésztő szervi bajok —, hagymáz —, himlő —, vörheny —, kanyaró —, roncsoló toroklob —, torokgyík —, vér­has —, egyéb kórok 9. — Hirtelen halál. Rippen Róbert, a magyar ált. hitelbank főkönyvvivője, ma délután a Hungária szálloda előtt hirtelen összerogyott és azonnal meghalt.­­ A kataszteri becslőjárási földadóbizottság szep­tember hó 30-án, azaz kedden a főváros ó­budai adóközségében helyszíni vizsgálat alá vétetnek : a Mocsáros-dülő, kezdve a 4941. kataszteri és 2346. helyrajzi számnál, és a Lőporma­­lom-dülő.­­ A Budapesten levő balatonvidéki kör tegnap este 8 órakor tarta meg ez idényben első felolvasó ülé­sét a körnek a Páris szállodában levő tágas helyisé­gében. A felolvasások sorát Sümegh Vilmos »Ké­sőn« czimű csinos elbeszélésével nyitotta meg. Ezt követte a kör elnökének, S­z­i­k­l­a­y Jánosnak két humoros felolvasása »Az eleven kő« és »A várúr dédunokája« czimmel, melyek a Balaton tavának regekövéből vannak véve. Ezután Hamburger Ignácz olvasta fel »Egy évtized múlva« czimü társa­dalmi czikkét és végül Felhő Nándor olvasta fel »Hogyan készültünk a matúrára« czimü sikerült kar­­czolatát. Közben Bók Zalán Lajos elszavalta Arany »Pázmán lovagját«, melyet, valamint a többi felolvasást is a közönség élénken megtapsolt. — Zászlószentelés. A Kl­a­p­k­a György tábor­nok védnöksége alatt álló első budapesti 1848—49. honvéd-aggharczosok egyesülete ma délelőtt tarta meg zászlószentelési ünnepélyét a Rákoson. Az ünnepély impozáns volta mindenkit meglepett. A fölvonulás és a visszatérés a városba ezreket csalt ki a Sugár-, ille­tőleg a Kerepesi-útra. Az Oktogon-téren már kora reggel élénk mozgalom uralkodott. Egymásután vo­nultak fel saját zenekaraik kísérete mellett és saját zászlóik alatt a Koburg főherczeg, báró Edelsheim Gyulai, báró Baldácsi, gróf Zichy Jenő és Hein­rich Jenő nevét viselő hadastyán-egyesületek, to­vábbá a budai lövészegyesület, a budai polgári egylet, a fővárosi önkén­tes tűzoltók egyesületei, ipartársulatok, iparos ifjúsági egyesületek, s még szá­mos más egyesület, összesen mintegy 70—80 zászló­val. A Sugár-úton és az Arena-úton végig a Rákosra

Next