Pesti Napló, 1884. október (35. évfolyam, 271-301. szám)
1884-10-27 / 297. szám
297. szám. Szerkesztési iroda: Ferencziek-tere, Athenaeum-épület. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak e. Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadóhivatal: Ferencziek-tere, Athenaeum-épület. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok, hirdetmények) kiadó-hivatalhoz intézendők. Egyes szám 4 kr. iwaawajSiav------m.i ■ arr ír—i ~'i~rr.... ' ~r' -mijSSSiSSji Budapest, 1884. Hétfő, október 27. 35. évi folyam. Előfizetési feltételek Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra 2 frt. — 8 hónapra 6 frt. — 6 hónapra II frt. Az est kiadás postai ktHOvküldéséért felfitízetés havonként 13 kr., évnegyedenként 1 forint. Hirdetések szintúgy mint előfizetések a »^Pesti Naplót kiadó hivatalába. Budapest, Ferencziek-tere, Athenaeum-ipület, küldendők. Egyes szám 4 kr. Előfizetési felhívás a PESTI NAPLÓ-TMg^r Nov. 1-jével uj előfizetést nyitunk lapunkra. Előfizetési árra-k: (Reggel! és esti kiadás s hétfő reggeli rendkívüli szám.) Évnegyedre ...... 6 írt Két hóra...................................4 » Egy hóra................................... 2 » Az előfizetési árak magukban foglalják a lap díjtalan kézbesítését a postán, vagy Budapesten kétszer házhoz hordva. Az esti lap postai külön küldéséért havonkint 35 kr, évnegyedenkint 1 frt fizetendő. gffiSrí* Az előfizetések Budapestre a Pesti Napló kiadóhivatalába (Barátok tere, Athenaeum-épület) küldendők. Vidéki megrendelésekre a postai utalványokat ajánljuk. A Pesti Napló szerk. s kiadóhivatala. Budapest, okt. 26. Az 1885-diki költségvetéssel a kormánypárti sajtó természetesen teljesen meg van elégedve. Fennen dicséri, hogy a költségvetés reális alapokon nyugszik, s hogy a rendes kezelésben az egyensúly helyre van állítva. Az ellenzéki sajtó, teljes joggal, ezzel szemben ama roppant erőfeszítésekre, az országra súlyosodó elviselhetlen terhekre s az államjavak eladására hivatkozik, melyekkel a mai eredmény előretett s arra figyelmeztet, hogy ez a mai állapot fenn nem tartható. A képviselőház ma bevégezte az érdemleges üléseket, csak formai teendőkre gyűl még össze. November 22-kéig a parlament munka a delegáczióra lesz bízva. A főrendiház legközelebb átveszi a kir. kúriára vonatkozó törvényjavaslatot, amint a képviselőház azt holnap harmadízben megszavazza. A ma folytatott általános és a részletes vitában az ellenzék újból kifejtette az érdemleges motívumokat, amiért a Kúria elnökségénél az országbírói méltóság meghagyandó. Csak Mocsáry fejtegette a kérdés személyes oldalát. A miniszterek hallgattak. Az általános szavazásnál és az 1. §. fölötti döntésnél a két ellenzéki párt a javaslatot ellenezte.Mellette felállott Pulszky Ferencz, mig Pulszky Ágost ellene szavazott. A mérsékelt ellenzékből csak kevesen voltak jelen az ülésben és igy kevesen szavaztak, mit a kérdés személyes oldala, t. i. az, hogy b. Senyayey van érdekelve az ügyben, magyaráz meg. A horvát tartománygyűlés ma folytatta a felirati vitát s — csodálatos! — ma Zágrábban semmiféle botrány sem történt. A külföldről érkezett hírek között különös figyelmet érdemelnek a Brüsszelből érkezők. Ezek szerint a Malov-kabinet bukása bizonyos, s Bernaert elnöklete alatt mérsékelt klerikális kormány alakul, mely — úgy látszik — átmeneti jelleggel fog bírni. Hivatalos jelentés különben még mindig nem érkezett. A cumberlandi herczegnek manifesztuma, melyről távirataink már megemlékeztek, szószerint igy hangzik : »Mi Ernő Ágost, Isten kegyelméből braunschweigi és lüneburgi herczeg, nagybritanniai és izlandi királyi herczeg, cumberlandi herczeg stb. adjuk ezennel mindenkinek tudtára. Hogy miután tetszett az isteni gondviselés kifürkészhetlen akaratának, nagyrabecsült nagybátyánkat s rokonunkat, Vilmos braunschweigi és lüneburg-kebdeni herczeget a mai napon az élők közül kiszólitani, ezáltal pedig az öröklés Braunschweig herczegség uralkodásában reánk szállott, a braunschweig-lüneburgi házunkban fennálló jogoknál fogva , a braunschweigi herczegség összes hatóságainak, szolgáinak, hűbéreseinek s alattvalóinak kegyelmünket küldjük s ezennel kijelentjük, hogy a jelen kibocsátványnyal a braunschweigi herczegséget birtokba veszszük s annak kormányára lépünk. A herczegség fölötti kormányzást a német birodalom alkotmányához s az országos alkotmányhoz képest fogjuk gyakorolni s fejedelmi szavunkra jelentjük ki az 1832. okt. 12-ki orsz. törvény 4. §-ában foglalt határozattal megegyezőleg, hogy az országos alkotmányt minden rendelkezésében fentartani s védeni kívánjuk. Minden állami szolgát, az egyházi úgy, mint világi rendűeket, megerősítjük állásaikban. Minden alattvalóinktól elvárjuk, hogy mindig hűséggel és szeretettel fognak hozzánk viseltetni. Ellenben megígérjük, hogy, mint dicsőült elődünk, az ország javát egyenlő hajlandósággal fogjuk mindig szem előtt tartani. A hódolat elfogadása tárgyában szükségeseket legközelebb fogjuk elrendelni. Kelt Gmundenben, az 1884-ik évnek október hó 18-án. Ernő Ágost.« * A fennebbi manifesztum kapcsában közli a Nordd. A. Ztg, mint távirataink már emliték, azt a levelet is, melylyel a cumberlandi ág 1878-ban hírül adta a német császárnak atyja halálát. A levél igy hangzik: »Leghatalmasabb fejedelem, barátságosan szeretett testvér és rokon. Mélyen megszomorodott szívvel teszek eleget a gyászos kötelességnek, hogy Felségednek hírül adjam, miként Istennek kifürkészhetlen elhatározásával tetszett forrón szeretett atyámat, ő Felségét, V. György hannoverai királyt, nagybritanniai s izlandi kir. herczeget, cumberlandi, braunschweigi és lüneburgi herczeget stb. Párisban, e hó 12-én, hosszas szenvedés után az élők sorából kiszólitani. Ezen engemet, s családomat mélyen megrázó haláleset folytán mindazon jogok, kiváltságok és czimek, a melyek a királyt, atyámat általában, s különösen a hannoveri királyságra vonatkozólag megillették, a házunkban fennálló örökségi rendnél fogva reám szálltak át. Mindezen jogokat, kiváltságokat s czímeket teljesen és egészben fenntartom. Minthogy azonban gyakorlásuknak a hannoveri királyságot illetőleg tényleges — engem természetesen jogilag nem kötelező — akadályok állják útját, elhatároztam, hogy amíg ezek az akadályok fennállanak, a »cumberlandi, braunschweigi és lüneburgi herczeg« czímet fogom viselni »királyi fenség« predikátummal. Midőn ezt is közlöm, nem kell külön megemlítenem, hogy az én és teljes önállóságban maradó családom összes jogai az azokat megjelölő czimeknek s méltóságoknak ideiglenes nemhasználása által semmi tekintetben nem enyésznek el és nem módosulnak. Maradok felségednek jóakaró testvére és rokona, Ernő Ágost. Gmunden, 1878. juh« Az angol trónbeszéd. A már táviratilag jelzett angol trónbeszéd, melylyel okt. 23-án a rendkívüli parliamenti ülésszak megnyittatott, szó szerint a következőleg hangzik: My lords és genfiemen! Szokatlanul rövid nyugvás után ismét összehívtam önöket, hogy azonnal megfontolás tárgyává tehessék a nép parliamentben való képviseltetésének nagy kérdését. Igyekezem, hogy továbbra is föntartsam a barátságos viszonyokat az összes hatalmakkal. A Szudánból érkező hirek fájdalmas bizonytalanságokat rejtenek magukban, azonban az erély, a bátorság és az óvatosság, mely tulajdonságokat Gordon tábornok Khartum védelme alkalmával kifejtett, meleg elismerésemet érdemlik ki. Csapataim előnyomulásának Dongola felé az a czélja van, hogy megszabadítsák és biztosságba helyezzék azon vitéz tisztet s azokat, akik hűen állanak oldalánál. Egyiptomra vonatkozólag oda fogok törekedni, hogy az ottani állapotok további javulásnak induljanak s az egyiptomi kormányt biztosítottam támogatásomról azon nehéz pénzügyi helyzetben, melybe a legújabb konferenczia sikertelensége miatt bonyolódott. Sajnálom, hogy Transvaal délnyugati részén oly viszonyok léptek föl, melyek éber figyelmemet ébresztik föl. A Fokgyarmat kormányával való összeköttetésben azon eszközök kitalálásával foglalkoztam, melyek kívánatosak arra nézve, hogy az ez évi szerződés hű megőrzése biztosíttassék. Erre vonatkozólag önök elé nemsokára okmányok fognak terjesztetni. A szudáni hadműveletek szükségessé teszik azt, hogy önök további pénzösszegeket szavazzanak meg. My lordsés genfiemen! A parlamenti szavazójog kiterjesztéséről szóló törvényjavaslat kis idő múlva elő fog terjesztetni. Végül forrón és alázatosan remélem, hogy az önök munkálkodását a mindenhatónak áldása fogja kísérni! A Francziaország és Khina közti közvetítés ügyében jelentik Páriából. A károk folytán, melyeket a franczia-khinai konfliktus a külkereskedelemnek okozott, az északamerikai Egyesült Államok léptek először fel a javaslattal, hogy ez ügyben választott bíróként működjenek. Francziaország azonban nem ismervén el Khicát egyenjogú félnek, visszautasította a javaslatot, mire Anglia tett újabb közvetítési ajánlatot a franczia kormánynak. Bizonyos feltételek alatt rá is állott Francziaország. Abból a nézetből indult. i. ki, hogy a tienzsini szerződés egészen törvényes, s minden főbb rendelkezésének érvényben kell maradnia . Khina, mely e szerződést megszegte, tartozik vele Francziaországnak, hogy jóvá tegye hibáját. Haelismeri a franczia követelések minimumát, meg fognak majd egyezhetni a kárpótlási összeg lefizetésének módozatai fölött. Ha tehát Anglia magára vállalja a franczia követelések minimumának elfogadtatását a kkvi lakkal, ily értelemben elfogadja Francziaország a közvetítést, de semmiféle diplomácziai tárgyalás nem ingathatja meg azon szilárd elhatározásában, hogy erős haderővel döntő csapást mérjen. Millet tábornok nézetét, hogy elég a defenzívában maradni, nem osztja a franczia kormány, a kamarában is messzebb menő indítványokat fog határozatokká emeltetni, s a többségnek egy tagja alkalmasint 40 millió frank megszavazását fogja javaslatba hozni, hogy a politikai tért mielőbb megtisztíthassák a khinai kérdéstől. Most tehát Khinától függ, ki akarja-e magát tenni, vagy nem, a megerősített expedíció következményeinek. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése okt. 26-án. Elnök: Péchy Tamás. Jegyzők: Zsilinszky Mihály, Tibád Antal, Nagy István. A kormány részéről jelen vannak: Tisza Kálmán, Szapáry Gyula gr., Trefort Ágoston, Pauler Tivadar, Bedekovics Kálmán, Orczy Béla. Bejelentések. Elnök az ülést d. e. 11 óra után megnyitván, a múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után bemutatja a budapesti kir. törvényszék büntető osztályának felterjesztését, melyben párbaj vétsége miatt Rohonczy Gedeon és Hieronymi Károly, párbajban való segédkezés miatt Fenyvessy Ferencz és Horváth Gyula képviselők mentelmi jogát felfüggesztetni kéri. A budapesti királyi törvényszék büntető osztályának felterjesztését, melylyel jogtalan elsajátítás vétsége miatt feljelentett Verhovay Gyula képviselő mentelmi jogát felfüggesztetni kéri. Tömöry József kir. törvényszéki jegyzőnek, mint a karczagi királyi törvényszék központi vizsgáló birájának kérvényét, melylyel a csalással vádolt Pap Elek képviselő elleni folyó ügyre vonatkozó 2293/884 szám alatti kérvénye mellett felterjesztett ügyiratoknak elintézetlenül leendő visszaküldése iránt kérvényez. Mind e felterjesztések tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a ház mentelmi bizottságának. Bemutatja továbbá Budapest főváros polgármesterének iratát, mely szerint a képviselőház tagjait, a külső kerepesi utón épülő »Ferencz József« lovassági laktanyának folyó október hó 30-án, déli 1 órakor a helyszínen, ő császári és apostoli királyi Felségének jelenlétében megtartandó ünnepélyes alapkőletételéhez meghívja s e czélra 300 drb meghívó jegyet küld. A tegnapi névszerinti szavazás alkalmával három képviselőnek, aki szavazott, neve tévedésből a jelen nem lévők közé iktattatott be a naplóba, és pedig Gyenge László és báró Baics Miklós szavazott igennel, Fernszeg Sándor pedig szavazott nemmel. Ország Sándor, ki igennel szavazott, tévedésből a nemmel szavazók közé iktattatott. Mindezen hibák a naplóban ki fognak javíttatni. (Helyeslés.) A kir. kúria. A képviselőház felirata az elnök által a ház szine előtt a képviselőház pecsétjével láttatott el és annak felterjesztésével a kormány bízatott meg. Ennek megtörténte után folytattatott az 1881. 59. t.-cz. 101. §-ának módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Mocsáry Lajos meg van győződve arról, hogy a kormány csak azért kívánja az országbírói méltóságnak a kúria elnökségétől való elválasztás&fc, mert az országbírói méltóságnak konferálásával kedveskedni akar egy sokat emlegetett kitűnő férfiúnak, viszonszolgálatul azon nevezetes politikai pártérdekű szolgálatokért, melyeket az a kitűnő férfiú a kormánynak tett. És, miután a nevezett férfiú hajlandó ugyan elfogadni ezen históriai nimbussal övezett magas méltóságot, de nem óhajt foglalkozni azon hatáskörrel, mely ezen méltósághoz eddig csatolva volt; kitaláltatott azon expediens, hogy választassék el az országbírói méltóság a Kúria elnökségétől, így tekintve a dolgot, ezen eljárás mindenesetre sajátságos világítást vet a kormány felfogására, a törvényhozás komolyságát illetőleg. Kérdi: várjon szabad-e egyes, bármily kitűnő személy kedvéért megbolygatni közjogi intézményeinket? Szabad-e átalában jogosabb érdekeket magasabb értelemben vett kortes czélra felhasználni, más eszközök mellett, törvények hozatalával ? Ez csakugyan lehet új liberális doktrínája a szabadelvűség azon legújabb iskolájának, melynek dicséretét hallottuk itt a hosszasan lefolyt felirati vita alatt zengeni, de komoly törvényhozási eljárásnak ezt mondani nem lehet. A miniszterelnök mindjárt a vita kezdetén igyekezett elvenni azon személyes vonatkozások feltevését azáltal, hogy kijelentette, hogy az elválasztás létesítése még a múlt országgyűlés folyama alatt határoztatok el, mindjárt Majláth György halála után. Talán kérdezhetné azt is, hogy ha csakugyan el volt már határozva a külön választás, mert nem terjesztetett be mindjárt akkor a törvényjavaslat, habár akkor nem is lehetett volna azt letárgyalni az idő rövidsége miatt ? Azt sem hagyhatja megemlítés nélkül, hogy a kormánynak mindjárt feltűnt már akkor, hogy bizony kedvező lesz reá nézve, ha nem egy, de két méltóságot konferál s talán már akkor kombináczióba hozatott ez bizonyos konkrét eshetőségekkel. Hiszen azt sem tudjuk bizonyosan, hogy mely időkre vezethetők viszsza azok a tárgyalások, melyek azt eredményezték, hogy a szóban levő férfiú elhagyta eddigi ellenzéki állását és kész helyt foglalni — amint mondják — azon párt működésében, mely most az ország sorsát intézi. De eltekintve ettől, nem helyesli, hogy a kormány ismét ki akar venni egy követ régi alkotmányunkból és a törvényjavaslatot az igazságszolgáltatás érdekében sem tartja elfogadhatónak, pártolja a Haviár által tegnap beadott módosítványt. (Helyeslés a szélsőbalon.) Teleszky István előadó kijelenti, hogy az előtte szóló által felemlített személyes motívumokkal foglalkozni nem kíván, mert az igazságügyi bizottság éppen úgy, mint tegnap Szilágyi Dezső, tisztán tárgyilagos szempontból vette bírálat alá a törvényjavaslatot. A tegnap felhozott érvekkel szemben megjegyzi, hogy habár azokat, kik a kúriai elnöki állás betöltésénél döntő szóval bírnak, mindenkor és kizárólag azon eszme fogja is vezetni, hogy ezen állásra csakugyan a bírói kar legérdemesebbje hivassék fel, nincs kizárva a lehetőség, sőt valószínűleg gyakran megtörténhetik, hogy az a felhívott kitűnő tagja a bírói karnak, aki saját vélekezése szerint nem bír azon vagyoni állással és azon névvel, hogy hivatásának tartaná az elnöki állással egybekapcsolt méltóságot is elfogadni, tehát csak ezen indokból is nem fogadja el az egybekapcsolt állást. Nem akarja kétségbe vonni, hogy az országbírói állásnak, mint legfőbb bírói állásnak demokratikus átalakítása lehető lenne, de úgy, mint az fenállott, kétségtelenül feudál-arisztokratikus intézmény volt. Beleillett nagyon a mi akkori bírói szervezetünkbe, de a helyzet azóta gyökeresen megváltozott és az igazságügyi bizottság úgy vélekedik, hogy a legfőbb bíróság elnöki állásának betöltésénél egyedül és kizárólag a bírói érdemre kell tekintettel lenni. Azt hiszi az igazságügyi bizottság, hogy kúriánknál a legmagasabb helyet, az elnöki állást, a primus inter pares foglalhatja csak el, hogy a legfőbb bíróság és bírói kar tekintélyét általában nem óvja az meg, ha a legfőbb bíróság elnöke egyszersmind az ország dignitáriusai közt foglal helyet. A főbb bíróság elnöki állását oly magas és tekintélyes állásnak tekinti, hogy annak dignitáriusi toldalékra egyáltalában nincsen szüksége; a magyar kir. kúria és általában a bírói kar elfogulatlan és igazságos határozatai által a jogtudomány színvonalán álló judikatúra által kell, hogy kivívja magának a tekintélyt és az elismerést, és e czélra sincs szükség arra, hogy annak elnöke az ország dignitáriusai közt helyet foglaljon. Ajánlja a törvényjavaslat elfogadását. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Haviár Dániel úgy látja, hogy az előadó, midőn igazságügyi szempontból helytelennek tartja a két méltóság egyesítését, elítéli a múltat, hogy t. i. nem igazságügyi szempont vezette a magyar alkotmány létrehozóit akkor, mikor ezen két méltóságot egyesítették. Nézete szerint azt mondani, hogy a legfelsőbb bíróság elnökére közönyös, hogy a bírói karra közömbös, hogy a Kúria elnöke elfoglalja az országbírói méltóságot, nem lehet, annál kevésbbé, mert hogy ha ezen legfelsőbb bíróság elnöke akár ünnepélyes beszédben, akár más alkalommal, ahol hivatalosan szavát felemeli, mint a legközelebbi múltban volt eset, nyilatkozata sokkal több súlylyal bír, sokkal több tekintetet érdemel, hogy ha a legmagasabb bírói, ámbár állítólag czimleges állást is elfoglalja, minthogy ha csupán a gyakorlati legmagasabb bírói álláson van. Ezek alapján ellenindítványát megcáfolva nem látván, kéri annak elfogadását. (Helyeslés a szélsőbaloldal felől.) A törvényjavaslat ezután általánosságban elfogadtatott. Az 1. §-nál Teleszky István, az igazságügyi bizottság nevében azt ajánlja, hogy a Kúriánál az eddigi 6 tanácselnöki állás egygyel szaporíttassék. Szilágyi Dezső: T. ház! Ami ezen, a t. előadó úr részéről tett módosítványt illeti, nekem az ellen kifogásom nincs. Ennél az 1. §-nál csak azért szólalok fel, mert az általános vitában zárszavam nem lévén, módosítványom itt, az 1. §-nál helyén van, és itt azon téves felfogást, melylyel az helyenkint elhomályosíttatott, röviden kijavítani akarom. Van egy általános szempont, t. hát, köztünk, mely vita alá nem jön, az, hogy a Kúria elnöke, tehát Magyarország bírói karának feje, csak szakképzett, alkalmas jogász lehessen. Ez egy közös álláspont. Amit továbbá mi akarunk, az az, hogy ez állás ne dignitási toldalékot nyerjen, mert az elnökség és méltóság ma össze van forrva, mint össze volt századokig, hogy ne választassanak szét egy téves, egy oly szempont alapján, mintha ama méltóságnak az elnöki állás együttviseléséhez külön vagyoni előkelő születésben vagy régi névben levő személyes kellékre szükséges volna. Ha már most a t. miniszterelnök úr feláll, és azt mondja, hogy az országbírói méltóság, mint ilyen, csak udvari méltóság, ez históriailag nem helyes, mert a nagy zászlós urak soha sem voltak pusztán csak udvari méltóságok, hanem mindig fő, kardinális funkcionáriusai voltak az államnak. Jövőre, az igaz, lesznek csupán üres czímek, ha az elválasztás megtörténik. De még ezt a felfogást értem, t. hát, de megvallom, azt a felfogást megérteni képes nem vagyok, melyet a t. igazságügyminiszter úr tegnap nyilvánított, és melyet a t. előadó úr egy más alakban ismételt. Ez az érvelés az, melylyel én megbarátkozni nem tudok.E felfogás röviden kifejezve abban áll, hogyha alkalmas személy az, akivel betöltetik a kúria elnöki állása, ha alkalmas arra, hogy a dignitást is viselje, akkor összekapcsolható az állás és méltóság, különben nem. Ez a felfogás az, t. ház, melylyel én kibékülni nem tudok, nem még az előadó úr előadása után sem, ki az alkalmatosságot úgy magyarázta meg, hogy ha valaki alkalmas a legfőbírói szék betöltésére, akkor még nem alkalmas arra is, hogy a dignitást, melyet üresnek neveznek, elviselhesse. Ez a felfogás az, uraim, ami nem fér össze az itt oly fennen hangoztatott elvekkel. Még a régi magyar alkotmánynyal sem egyeztethető össze. Hisz ez volt a legmagasb állás, és számos nagy család egyenesen úgy keletkezett, hogy az előd, esze, szorgalma és igyekezete után, ezen legmagasb állásra emelkedett. Mi ok van ma ebben a házban, hol annyit beszéltek a liberalizmusról és mi ok van most itt azt állítani fel, amit a világ minden alkotmánya cáfol, hogy egy nagy hivatás teljesítése — pedig nagy hivatás az ország legfőbb törvényszékének élén állani — nem adja meg egyszersmind a kellő alapot arra, hogy az illető ez állásban a méltóságot is elviselje ? (Helyeslés a bal és szélsőbaloldalon) Ez az, uraim, amit elmondani kívántam, és azt tartom, t. ház, ha érvényre jutna az a felfogás, melyet a t. miniszter úr és a t. előadó úr kifejezett, hogy a Kúria leendő elnökében majd válogatás történik, ez csorbítása volna, homályt vetne éppen a legfőbb törvényszék elnöki állására is. (Úgy van a bal és szélsőbaloldalon.) Nem akarok, te hát, ennél a kérdésnél tovább maradni, csak röviden összefoglalom a mondottakat.A kérdés az, hogy minden kétségen kívül áll az az elv, hogy csakis alkalmas és szakképzett egyén állhat a legfőbb bíróság élén. Ha alkotmányunkban viszont van egy régi rendelkezés, mely az ily szakképzett és a bírói kar élére emelkedett, kitűnő egyén hivatalát egyszersmind nagy országos méltósággá teszi s igy az állás nagy jelentőségét külsőleg is kifejezi azáltal, hogy azt diszszel és hagyományos nimbuszszal is felruházza, mi ok van ezt most megváltoztatni ? (Úgy van! Úgy van a bal és a szélső baloldalon.) Mi okunk van nekünk arra a térre lépni, hogy nem elég e méltóságnak viselésére az, ha valaki a kúria elnöki állását betölti és azt méltóan viseli, hanem még más kellékek, melyek pl. névben vagy születésben rejlenek is, szükségesek hozzá. (Úgy van tetszés a bal és szélső baloldalon.) Akik azon a nézeten vannak, mint én vagyok, hogy ezen hivatalnak a bírói kar fejének állása, hivatása már magában véve olyan, hogy az igazságügy erkölcsi érdekében, fenségének kifejezéséül együtt kell vele hagyni a históriai méltóságot, az természetesen ezen változtatást nem fogadja el; aki pedig azon a nézeten van, hogy a históriai méltóságot nem lehet odaadni mindenkinek, habár az első birói helyet méltóan betölti is, az ám vesse el azt a módosítványt, melyet benyújtani bátor voltam és melyet elfogadásra ajánlok. (Élénk helyeslés balfelől. Haviár Dániel két módosítványt nyújt be. Ezek szerint a kúria »másodelnöke« kifejezés helyett »alelnök« kifejezést kíván tétetni, továbbá a bírói létszámot 62-ről 64-re kívánja emeltetni. Teleszky István Szilágyival szemben megjegyzi, hogy egyáltalában nem mondotta, hogy az egyesített állásra csak oly egyén nevezhető ki, akinek ahhoz neve és vagyona van. Sőt ellenkezőleg, egészen elfogadva Szilágyi álláspontját, azt mondta, hogy nincs kizárva a lehetőség, sőt valószínűen megtörténhetik, hogy az az egyén, ki mint legképzettebb bíró ezen állást elfoglalja, országbíró is lehet. Haviár módosítványát nem fogadhatja el. A másodelnök kifejezést a perrendtartás több szakaszaiban is használja; ami pedig a létszám szaporítását illeti, arra nézve, ha szükséges lesz, az igazságügyminiszter, ígérete szerint, meg fogja tenni az intézkedést. A ház elvetvén a módosításokat, az 1. §-t a bizottság szövegezése szerint fogadta el. A 2. §. észrevétel nélkül elfogadtatott. A királyné névnapja. Elnök: T. ház! A tegnapi szavazást illetőleg megint egy tévedés helyreigazítását kell bejelentenem, melyről most értesültem. Ugyanis Tomcsányi László képviselő úr a tegnapi szavazás alkalmával, »nem«mel szavazott, a naplóban pedig a távollevők közt van. Ez tehát ki fog igazíttatni. A ház tegnap hozott határozata szerint, kivévén holnap, harmadszori megszavazása végett a ma letárgyalt törvényjavaslatnak, érdemleges ülést e hó 22-ig nem fog tartani. Arra kérem tehát a t. házat, hogy miután november 19-én van királyné ő Felsége legmagasabb nevenapja, méltóztassék az elnökséget felhatalmazni arra, hogy szokott módon a képviselőház hódolatteljes szerencsekívonatát ő Felségének legmagasabb tudomására hozza. (Helyeslés ) Továbbá méltóztassék elhatározni, hogy a ma részleteiben is elfogadott törvényjavaslat harmadszori megszavazása végett holnap d. e. 12 órakor ülés tartalék. Az ülést bezárom. Az ülés végződik d. u. 12 óra 35 perckor. Budapest, okt. 26. A főrendiház okt. hó 27-ikén, d. u. 1 órakor ülést tart. A képviselők figyelmeztetnek, hogy a képviselőház holnap 12 órakor tartandó ülésében a Kúria elnökségére vonatkozó törvényjavaslatnak harmadik olvasása lesz napirenden , hogy az ülésre minél nagyobb számmal jelenjenek meg. Berlinből jelentik tegnapi kelettel . A trónörökös rövid beszéddel nyitotta meg az államtanácsot; a kormánypárti lapok fejtegetéseivel megegyezőleg motiválta ; kiemelte, hogy csak egy régi intézmény megújítása s az újaknak keretébe való beillesztése, s hogy a törvényjavaslatok alaposabb előkészítése s a szükséglet megvizsgálása képezi a feladatát. A megnyitás után kerclet tartott a trónörökös s ma estélyt ad, a melyre az államtanács minden tagja hivatalos. Az államtanács szerdán fogja tartani legközelebbi ülését, melynek napirendjére a postatakarékpénztárakra vonatkozó törvényjavaslat van kitűzve. Stephan és Burchard államtitkárok lesznek a javaslat előadói. A bíráló bizottságokból. A képviselőház IV. bíráló bizottsága ma délután 4 órakor Ivánka Imre elnöklete alatt tartott ülésében folytatólag tárgyalta a Horváth Géza dorogi választása ellen beadott kérvényt. Az ülésen jelen voltak: Ivánka Imre, Matuska Péter, Sebő Imre, Szathmáry György OO XT ngov Alajon binoito. tv • Abrudi 33 uidincl János esztergomi ügyvéd, a választás védője és 5k Sándor budapesti ügyvéd, a kérvényezők képviselője.Elnök az ülést megnyitván, Szathmáry előadó olvassa a Sik Sándor védő által a kérvény hiányainak pótlására a tegnapi ülésen utólag becsatolt 20 bizonyitványt. Burány védő előterjeszti e bizonyítványok alaki kellékeire vonatkozó kifogásait s e mellett a tegnapi ülésen bejelentett kifogásait és fentartja egynek kivételével, t. i. hogy a kérvényt nem írta alá 10 választó, miután e kifogásától eláll. Újólag kiemeli azon körülményt, hogy a kérvény kitételei nincsenek bizonyító adatokkal támogatva. Sik Sándor továbbra is fentartja a kérvény állításait s ezt bővebben indokolja. Burány válasza és Sok viszonválasza után a nyilv. tárgyalás 8 órakor befejeztetvén, a bizottság zárt üléssé alakult. Másfélórai tanácskozás után elnök tudomásul hozta, hogy a bíráló bizottság még nem hozott ítéletet, miután még nem juthatott megállapodásra. A határozathozatal fölötti tanácskozás folytatása a holnap déli 12 órakor tartandó ülésre halasztatott. Ezzel az ülés este fél 10 órakor véget ért. A delegácziók. A magyar delegáczió tagjai ma d. u. 5 órakor értekezletre gyűltek a képviselőház I. osztályának üléstermében. Az értekezleten jelen voltak: Tisza Kálmán miniszterelnök, Orczy Béla b. miniszter és Szögyény-March László osztályfőnök a külügyminisztériumban. Zichy Ferencz gr. a korelnöki szék elfoglalására felhivatván, éljenzés közt elfoglalta helyét s Andrássy Tivadar grófot és Rudnyánszky József bárót körjegyzőkké felszólítván, az ülést megnyitotta. Ezután következtek a kijelölések az alakulásra és albizottságokba. Kijelöltettek: elnökké: Tisza Lajos gr., alelnökké: Haynad Lajos bibornokérsek, s ha egészségi állapota miatt netán akadályozva lenne: Szávy József.Jegyzőkké: Hegedüs Sándor, Rakovszky István és Rudnyánszky József b. Háznagygyá: Wodianer Béla b. Az albizottságokba kijelöltettek: Külügyi albizottság (21 tag.):Andrássy Gyula gr., Angyelics Germán, Keglevich István gr., Kussevich Szvetozár, Apponyi Albert gr., Bárczay Ödön, Bausznern Guidó, Bende Imre, Csernátony Lajos, Fáik Miksa, Gáli József, Gyurkovics György, Jókai Mór, Láng Lajos, Mesnil Viktor b., Miskatovich József, Schlauch Lőrincz, Szapáry Géza gr. Szécsen Antal gr., Szilágyi Dezső, Zichy Ferencz gr. Hadügyi albizottság (21 tag.) : Andrássy Aladár gr., Andrássy Tivadar gr., Beöthy Ákos, Dőry Lajos b., Éber Nándor, Hegedűs Sándor, Ivánka Imre, Károlyi Sándor gr., Kemény Kálmán b., Prileszky Tádé, Radvánszky Béla b.,Rakovszky István, Rudnyánszky József b., Szalay Ödön, Széll Kálmán, Szerb György, Szlávy József, Szilágyi Virgil, Vukotinovics Lajos, Wahrmann Mór, Zichy Henrik gróf. Tengerészetialbizottság (9 tag.) Andaházy Pál, Bethlen Ödön gr., Dessewffy Aurél gr., Erdődy István gr., Karácsonyi Guidó gr., Kubinyi Árpád, Latinovics Gábor, Zichy Ágost gr., Zmaics Bertalan b. Pénzügyi albizottság (7 tag.): Boros