Pesti Napló, 1884. október (35. évfolyam, 271-301. szám)

1884-10-27 / 297. szám

297. szám. Szerkesztési iroda: Ferencziek-tere, Athenaeu­m-é­p­ü­l­e­t. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak e. Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadó­hivatal: Ferencziek-tere, Athenaeu­m-é­p­ü­l­e­t. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok, hirdetmények) kiadó-hivatalhoz intézendők. Egyes szám 4 kr. iwaawajSiav------m­.i ■ arr ír—i ~'i~rr.... ' ~r' -mijSSSiSSji Budapest, 1884. Hétfő, október 27. 35. évi folyam. Előfizetési feltételek­­ Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti ki­­adás együtt: 1 hónapra 2 frt. — 8 hónapra 6 frt. — 6 hónapra II frt. Az est kiadás postai ktHOvküldéséért felfitízetés havonként 13 kr., évnegyedenként 1 forint. Hirdetések szintúgy mint előfizetések a »^Pesti Naplót kiadó­ hivatalába. Budapest, Ferencziek-tere, Athenaeum-ipület, küldendők. Egyes szám 4 kr. Előfizetési felhívás a PESTI NAPLÓ-TM­­g^r Nov. 1-jével uj előfizetést nyitunk lapunkra. Előfizetési árra-k­: (Reggel! és esti kiadás s hétfő reggeli rendkívüli szám.) Évnegyedre ...... 6 írt Két hóra...................................4­ » Egy hóra................................... 2 » Az előfizetési árak magukban foglalják a lap díjtalan kézbesítését a postán, vagy Budapesten kétszer házhoz hordva. Az esti lap postai külön kül­déséért havonkint 35 kr, évnegyedenkint 1 frt fize­tendő. gffiSrí* Az előfizetések Budapestre a Pesti Napló kiadóhivatalába (Barátok­ tere, Athenaeum-épület) küldendők. Vidéki megrendelésekre a postai utalvá­nyokat ajánljuk. A Pesti Napló szerk. s kiadóhivatala. Budapest, okt. 26. Az 1885-diki költségvetéssel a kormánypárti sajtó természetesen teljesen meg van elégedve. Fennen dicséri, hogy a költségvetés reális alapokon nyugszik, s hogy a rendes kezelésben az egyensúly helyre van állítva. Az ellenzéki sajtó, teljes joggal, ezzel szemben ama roppant erőfeszítésekre, az or­szágra súlyosodó elviselhetlen terhekre s az államjavak eladására hivatkozik, melyekkel a mai eredmény előretett s arra figyelmeztet, hogy ez a mai állapot fenn nem tartható. A képviselőház ma bevégezte az érdemleges üléseket, csak formai teendőkre gyűl még össze. November 22-kéig a parl­a­ment munka a delegáczióra lesz bízva. A fő­rendiház legközelebb átveszi a kir. kúriára vonatkozó törvényjavaslatot, a­mint a kép­viselőház azt holnap harmadízben megsza­vazza. A ma folytatott általános és a részletes vitában az ellenzék újból kifejtette az érdem­leges motívumokat, a­miért a Kúria elnöksé­­génél az országbírói méltóság meghagyandó. Csak Mocsáry fejtegette a kérdés személyes oldalát. A miniszterek hallgattak. Az általános szavazásnál és az 1. §. fö­lötti döntésnél a két ellenzéki párt a javasla­tot ellenezte.Mellette felállott Pulszky Ferencz, mig Pulszky Ágost ellene szavazott. A mérsé­kelt ellenzékből csak kevesen voltak jelen az ülésben és igy kevesen szavaztak, mit a kér­dés személyes oldala, t. i. az, hogy b. Seny­­a­y­e­y van érdekelve az ügyben, magyaráz meg. A horvát tartomány­gyűlés ma folytatta a felirati vitát s — csodálatos! — ma Zágrábban semmiféle botrány sem történt. A külföldről érkezett hírek kö­zött különös figyelmet érdemelnek a Brüs­­­sz­elből érkezők. Ezek szerint a Malov-ka­­binet bukása bizonyos, s Bernaert elnöklete alatt mérsékelt klerikális kormány alakul, mely — úgy látszik — átmeneti jelleggel fog bírni. Hivatalos jelentés különben még mindig nem érkezett. A cumberlandi herczegnek manifesztuma, mely­ről távirataink már megemlékeztek, szószerint igy hangzik : »Mi Ernő Ágost, Isten kegyelméből braun­­schweigi és lüneburgi herczeg, nagybritanniai és izlan­­di királyi herczeg, cumberlandi herczeg stb. adjuk ezennel mindenkinek tudtára. Hogy miután tetszett az isteni gondviselés ki­­fürkészhetlen akaratának, nagyrabecsült nagybátyán­kat s rokonunkat, Vilmos braunschweigi és lü­­neburg-k­ebdeni herczeget a mai napon az élők közül kiszólitani, ezáltal pedig az öröklés Braun­schweig herczegség uralkodásában reánk szállott, a braunschweig-lüneburgi házunkban fennálló jogok­nál fogva , a braunschweigi herczegség összes ha­tóságainak, szolgáinak, hűbéreseinek s alattvalóinak kegyelmünket küldjük s ezennel kijelentjük, hogy a jelen kibocsátványnyal a braunschweigi herczegséget birtokba veszszük s annak kormányára lépünk. A herczegség fölötti kormányzást a német biro­dalom alkotmányához s az országos alkotmányhoz képest fogjuk gyakorolni s fejedelmi szavunkra je­lentjük ki az 1832. okt. 12-ki orsz. törvény 4. §-ában foglalt határozattal megegyezőleg, hogy az országos alkotmányt minden rendelkezésében fentartani s vé­deni kívánjuk. Minden állami szolgát, az egyházi úgy, mint világi rendűeket, megerősítjük állásaikban. Minden alattvalóinktól elvárjuk, hogy mindig hűséggel és szeretettel fognak hozzánk viseltetni. Ellenben megígérjük, hogy, mint dicsőült elő­dünk, az ország javát egyenlő hajlandósággal fogjuk mindig szem előtt tartani. A hódolat elfogadása tárgyában szükségeseket legközelebb fogjuk elrendelni. Kelt Gmundenben, az 1884-ik évnek október hó 18-án. Ernő Ágost.« * A fennebbi manifesztum kapcsában közli a Nordd. A. Ztg, mint távirataink már emliték, azt a levelet is, melylyel a cumberlandi ág 1878-ban hírül adta a német császárnak atyja halálát. A levél igy hangzik: »Leghatalmasabb fejedelem, barátságosan sze­retett testvér és rokon. Mélyen megszomorodott szív­vel teszek eleget a gyászos kötelességnek, hogy Felsé­gednek hírül adjam, miként Istennek kifü­rkészhetlen elhatározásával tetszett forrón szeretett atyámat, ő Felségét, V. György hannoverai királyt, nagybritan­niai s izlandi kir. herczeget, cumberlandi, braun­schweigi és lüneburgi herczeget stb. Párisban, e hó 12-én, hosszas szenvedés után az élők sorából kiszó­litani. Ezen engemet, s családomat mélyen megrázó ha­láleset folytán mindazon jogok, kiváltságok és czimek, a melyek a királyt, atyámat általában, s különösen a hannover­i királyságra vonatkozólag megillették, a házunkban fennálló örökségi rendnél fogva reám szálltak át. Mindezen jogokat, kiváltságokat s czímeket tel­jesen és egészben fenntartom. Minthogy azonban gyakorlásuknak a hannover­i királyságot illetőleg tényleges — engem természete­sen jogilag nem kötelező — akadályok állják útját, elhatároztam, hogy a­míg ezek az akadályok fennálla­­nak, a »cumberlandi, braunschweigi és lüneburgi her­czeg« czímet fogom viselni »királyi fenség« prediká­tummal. Midőn ezt is közlöm, nem kell külön megemlíte­nem, hogy az én és teljes önállóságban maradó csalá­dom összes jogai az azokat megjelölő czimeknek s méltóságoknak ideiglenes nemhasználása által semmi tekintetben nem enyésznek el és nem módosulnak. Maradok felségednek jóakaró testvére és ro­kona, Ernő Ágost. Gmunden, 1878. juh« Az angol trónbeszéd. A már táviratilag jelzett angol trónbeszéd, melylyel okt. 23-án a rendkívüli parliamenti ülésszak megnyittatott, szó szerint a kö­vetkezőleg hangzik: My lords és genfiemen! Szokat­lanul rövid nyugvás után ismét összehívtam önöket, hogy azonnal megfontolás tárgyává tehessék a nép parliamentben való képviseltetésének nagy kérdését. Igyekezem, hogy továbbra is föntartsam a barátságos viszonyokat az összes hatalmakkal. A Szudánból ér­kező hirek fájdalmas bizonytalanságokat rejtenek ma­gukban, azonban az erély, a bátorság és az óvatosság, mely tulajdonságokat Gordon tábornok Khartum vé­delme alkalmával kifejtett, meleg elismerésemet ér­demlik ki. Csapataim előnyomulásának Dongola felé az a czélja van, hogy megszabadítsák és biztosságba he­lyezzék azon vitéz tisztet s azokat, a­kik hűen álla­nak oldalánál. Egyiptomra vonatkozólag oda fogok törekedni, hogy az ottani állapotok további javulás­nak induljanak s az egyiptomi kormányt biztosítot­tam támogatásomról azon nehéz pénzügyi helyzetben, melybe a legújabb konferenczia sikertelensége miatt bonyolódott. Sajnálom, hogy Transvaal délnyugati részén oly viszonyok léptek föl, melyek éber figyelme­met ébresztik föl. A Fokgyarmat kormányával való összeköttetés­ben azon eszközök kitalálásával foglalkoztam, melyek kívánatosak arra nézve, hogy az ez évi szerződés hű megőrzése biztosíttassék. Erre vonatkozólag önök elé nem­sokára okmányok fognak terjesztetni. A szudáni hadműveletek szükségessé teszik azt, hogy önök to­vábbi pénzösszegeket szavazzanak meg. My lords­­és genfiemen! A parlamenti szavazó­jog kiterjesztéséről szóló törvényjavaslat kis idő múlva elő fog terjesz­tetni. Végül forrón és alázatosan remélem, hogy az önök munkálkodását a mindenhatónak áldása fogja kísérni! A Francziaország és Khina közti közvetítés ügyében jelentik Páriából. A károk folytán, melyeket a franczia-khinai konfliktus a külkereskedelemnek okozott, az északamerikai Egyesült­ Államok léptek először fel a javaslattal, hogy ez ügyben választott bíróként működjenek. Francziaország azonban nem ismervén el Khicát egyenjogú félnek, visszautasította a javaslatot, mire Anglia tett újabb közvetítési aján­latot a franczia kormánynak. Bizonyos feltételek alatt rá is állott Franczia­ország. Abból a nézetből indul­t. i. ki, hogy a tienzsini szerződés egészen törvényes, s minden főbb ren­delkezésének érvényben kell maradnia . Khina, mely e szerződést megszegte, tartozik vele Fran­­cziaországnak, hogy jóvá tegye hibáját. Ha­­el­ismeri a franczia követelések minimumát, meg fognak majd egyezhetni a kárpótlási összeg­­ lefize­tésének módozatai fölött. Ha tehát Anglia magára vállalja a franczia követelések minimumának elfogad­tatását a kkvi lakkal, ily értelemben elfogadja Fran­cziaország a közvetítést, de semmiféle diplomácziai tárgyalás nem ingathatja meg azon szilárd elhatáro­zásában, hogy erős haderővel döntő csapást mérjen. Millet tábornok nézetét, hogy elég a defenzívában maradni, nem osztja a franczia kormány, a kamará­ban is messzebb menő indítványokat fog határoza­tokká emeltetni, s a többségnek egy tagja alkalmasint 40 millió frank megszavazását fogja javaslatba hozni, hogy a politikai tért mielőbb megtisztíthassák a khi­­nai kérdéstől. Most tehát Khinától függ, ki akarja-e magát tenni, vagy nem, a megerősített expedíc­ió kö­vetkezményeinek. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése okt. 26-án. Elnök: Péchy Tamás. Jegyzők: Zsilinszky Mihály, Tibád Antal, Nagy István. A kormány részéről jelen vannak: Tisza Kál­mán, Szapáry Gyula gr., Trefort Ágoston, Pauler Ti­vadar, Bedekovics Kálmán, Orczy Béla­­. Bejelentések. Elnök az ülést d. e. 11 óra után megnyitván, a múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után bemu­tatja a budapesti kir. törvényszék büntető osztályá­nak felterjesztését, melyben párbaj vétsége miatt Rohonczy Gedeon és Hieronymi Károly, pár­bajban való segédkezés miatt Fenyvessy Fe­rencz és Horváth Gyula képviselők mentelmi jo­gát felfüggesztetni kéri. A budapesti királyi törvényszék büntető osztá­lyának felterjesztését, melylyel jogtalan elsajátítás vétsége miatt feljelentett Verhovay Gyula képviselő mentelmi jogát felfüggesztetni kéri. Tömöry József kir. törvényszéki jegyzőnek, mint a karczagi királyi törvényszék központi vizsgáló birá­­jának kérvényét, melylyel a csalással vádolt Pap Elek képviselő elleni folyó ügyre vonatkozó 2293/884 szám alatti kérvénye mellett felterjesztett ügyiratok­nak elintézetlenül leendő visszaküldése iránt kér­vényez. Mind e felterjesztések tárgyalás és jelentésté­tel végett kiadatnak a ház mentelmi bizottságának. Bemutatja továbbá Budapest főváros polgár­­mesterének iratát, mely szerint a képviselőház tagjait, a külső kerepesi utón épülő »Ferencz József« lovas­sági laktanyának folyó október hó 30-án, déli 1 óra­kor a helyszínen, ő császári és apostoli királyi Felsé­gének jelenlétében megtartandó ünnepélyes alapkő­­letételéhez meghívja s e czélra 300 drb meghívó je­gyet küld. A tegnapi névszerinti szavazás alkalmával há­rom képviselőnek, a­ki szavazott, neve tévedésből a je­len nem lévők közé iktattatott be a naplóba, és pedig Gyenge László és báró Baics Miklós szavazott igennel, Fernszeg Sándor pedig szavazott nemmel. Ország Sándor, ki igennel szavazott, tévedésből a nemmel szavazók közé iktattatott. Mindezen hibák a naplóban ki fognak javíttatni. (Helyeslés.) A kir. kúria. A képviselőház felirata az elnök által a ház szine előtt a képviselőház pecsétjével láttatott el és annak felterjesztésével a kormány bízatott meg. En­nek megtörténte után folytattatott az 1881. 59. t.-cz. 101. §-ának módosításáról szóló törvényjavaslat tár­gyalása. Mocsáry Lajos meg van győződve arról, hogy a kormány csak azért kívánja az országbírói méltóság­nak a kúria elnökségétől való elválasztás&fc, mert az országbírói méltóságnak konferálásával kedveskedni akar egy sokat emlegetett kitűnő férfiúnak, viszonszol­­gálatul azon nevezetes politikai pártérdekű szolgála­tokért, melyeket az a kitűnő férfiú a kormánynak tett. És, miután a nevezett férfiú hajlandó ugyan el­fogadni ezen históriai nimbussal övezett magas mél­tóságot, de nem óhajt foglalkozni azon hatáskörrel, mely ezen méltósághoz eddig csatolva volt; kitalálta­tott azon expediens, hogy választassék el az országbí­rói méltóság a Kúria elnökségétől, így tekintve a dolgot, ezen eljárás mindenesetre sajátságos világítást vet a kormány felfogására, a tör­vényhozás komolyságát illetőleg. Kérdi: várjon sza­bad-e egyes, bármily kitűnő személy kedvéért meg­bolygatni közjogi intézményeinket? Szabad-e átalá­­ban jogosabb érdekeket magasabb értelemben vett kortes czélra felhasználni, más eszközök mellett, tör­vények hozatalával ? Ez csakugyan lehet új liberális doktrínája a szabadelvűség azon legújabb iskolájá­nak, melynek dicséretét hallottuk itt a hosszasan le­folyt felirati vita alatt zengeni, de komoly törvényho­zási eljárásnak ezt mondani nem lehet. A miniszterelnök mindjárt a vita kezdetén igye­kezett elvenni azon személyes vonatkozások feltevését az­által, hogy kijelentette, hogy az elválasztás létesí­tése még a múlt országgyűlés folyama alatt határoz­tatok el, mindjárt Majláth György halála után. Talán kérdezhetné azt is, hogy ha csakugyan el volt már határozva a külön választás, mert nem terjesztetett be mindjárt akkor a törvényjavaslat, habár akkor nem is lehetett volna azt letárgyalni az idő rövidsége miatt ? Azt sem hagyhatja megemlítés nélkül, hogy a kormánynak mindjárt feltűnt már akkor, hogy bizony kedvező lesz reá nézve, ha nem egy, de két méltósá­got konferál s talán már akkor kombináczióba hozatott ez bizonyos konkrét eshetőségekkel. Hiszen azt sem tudjuk bizonyosan, hogy mely időkre vezethetők visz­­sza azok a tárgyalások, melyek azt eredményezték, hogy a szóban levő férfiú elhagyta eddigi ellenzéki állását és kész helyt foglalni — a­mint mondják — azon párt működésében, mely most az ország sorsát intézi. De eltekintve ettől, nem helyesli, hogy a kor­mány ismét ki akar venni egy követ régi alkotmá­nyunkból és a törvényjavaslatot az igazságszolgáltatás érdekében sem tartja elfogadhatónak, pártolja a Haviár által tegnap beadott módosítványt. (Helyeslés a szélsőbalon.) Teleszky István előadó kijelenti, hogy az előtte szóló által felemlített személyes motívumokkal foglal­kozni nem kíván, mert az igazságügyi bizottság éppen úgy, mint tegnap Szilágyi Dezső, tisztán tárgyilagos szempontból vette bírálat alá a törvényjavaslatot. A tegnap felhozott érvekkel szemben megjegy­zi, hogy habár azokat, kik a kúriai elnöki állás betöl­tésénél döntő szóval bírnak, mindenkor és kizárólag azon eszme fogja is vezetni, hogy ezen állásra csak­ugyan a bírói kar legérdemesebbje hivassék fel, nincs kizárva a lehetőség, sőt valószínűleg gyakran meg­történhetik, hogy az a felhívott kitűnő tagja a bírói karnak, a­ki saját vélekezése szerint nem bír azon va­gyoni állással és azon névvel, hogy hivatásának tar­taná az elnöki állással egybekapcsolt méltóságot is elfogadni, tehát csak ezen indokból is nem fogadja el az egybekapcsolt állást. Nem akarja kétségbe vonni, hogy az országbí­rói állásnak, mint legfőbb bírói állásnak demokrati­kus átalakítása lehető lenne, de úgy, mint az fenál­­lott, kétségtelenül feudál-arisztokratikus intézmény volt. Beleillett nagyon a mi akkori bírói szervezetünk­be, de a helyzet azóta gyökeresen megváltozott és az igazságügyi bizottság úgy vélekedik, hogy a legfőbb bí­róság elnöki állásának betöltésénél egyedül és kizáró­lag a bírói érdemre kell tekintettel lenni. Azt hiszi az igazságügyi bizottság, hogy kúriánknál a legmaga­sabb helyet, az elnöki állást, a primus inter pares fog­lalhatja csak el, hogy a legfőbb bíróság és bírói kar tekintélyét általában nem óvja az meg, ha a legfőbb bíróság elnöke egyszersmind az ország dignitáriusai közt foglal helyet. A főbb bíróság elnöki állását oly magas és tekintélyes állásnak tekinti, hogy annak dignitáriusi toldalékra egyáltalában nincsen szüksége; a magyar kir. kúria és általában a bírói kar elfogu­latlan és igazságos határozatai által a jogtudomány színvonalán álló judikatúra által kell, hogy kivívja magának a tekintélyt és az elismerést, és e czélra sincs szükség arra, hogy annak elnöke az ország dig­nitáriusai közt helyet foglaljon. Ajánlja a törvényjavaslat elfogadását. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Haviár Dániel úgy látja, hogy az előadó, midőn igazságügyi szempontból helytelennek tartja a két méltóság egyesítését, elítéli a múltat, hogy t. i. nem igazságügyi szempont vezette a magyar alkotmány létrehozóit akkor, mikor ezen két méltóságot egyesí­tették. Nézete szerint azt mondani, hogy a legfelsőbb bíróság elnökére közönyös, hogy a bírói karra közöm­bös, hogy a Kúria elnöke elfoglalja az országbírói méltóságot, nem lehet, annál kevésbbé, mert hogy ha ezen legfelsőbb bíróság elnöke akár ünnepélyes be­szédben, akár más alkalommal, a­hol hivatalosan sza­vát felemeli, mint a legközelebbi múltban volt eset, nyilatkozata sokkal több súlylyal bír, sokkal több te­kintetet érdemel, hogy ha a legmagasabb bírói, ám­bár állítólag czimleges állást is elfoglalja, minthogy ha csupán a gyakorlati legmagasabb bírói álláson van. Ezek alapján ellenindítványát megc­áfolva nem lát­ván, kéri annak elfogadását. (Helyeslés a szélső­bal­oldal felől.) A törvényjavaslat ezután általánosságban elfo­gadtatott. Az 1. §-nál Teleszky István, az igazságügyi bizottság nevé­ben azt ajánlja, hogy a Kúriánál az eddigi 6 tanács­­elnöki állás egygyel szaporíttassék. Szilágyi Dezső: T. ház! Ami ezen, a t. előadó úr részéről tett módosítványt illeti, nekem az ellen kifogásom nincs. Ennél az 1. §-nál csak azért szóla­lok fel, mert az általános vitában zárszavam nem lé­vén, módosítványom itt, az 1. §-nál helyén van, és itt azon téves felfogást, melylyel az helyenkint elhomá­­lyosíttatott, röviden kijavítani akarom. Van egy általános szempont, t. hát, köztünk, mely vita alá nem jön, az, hogy a Kúria elnöke, tehát Magyarország bírói karának feje, csak szakképzett, al­kalmas jogász lehessen. Ez egy közös álláspont. A­mit továbbá mi akarunk, az az, hogy ez állás ne dignitási toldalékot nyerjen, mert az elnökség és méltóság ma össze van forrva, mint össze volt szá­zadokig, hogy ne választassanak szét egy téves, egy oly szempont alapján, mintha ama méltóságnak az elnöki állás együttviseléséhez külön vagyoni előkelő születésben vagy régi névben levő személyes kellék­re szükséges volna. Ha már most a t. miniszterelnök úr feláll, és azt mondja, hogy az országbírói méltóság, mint ilyen, csak udvari méltóság, ez históriailag nem helyes, mert a nagy zászlós urak soha sem voltak pusztán csak udvari méltóságok, hanem mindig fő, kardinális funkc­ionáriusai voltak az államnak. Jövőre, az igaz, lesznek csupán üres czímek, ha az elválasztás meg­történik. De még ezt a felfogást értem, t. hát, de meg­vallom, azt a felfogást megérteni képes nem vagyok, melyet a t. igazságügyminiszter úr tegnap nyilvánított, és melyet a t. előadó úr egy más alakban ismételt. Ez az érvelés az, melylyel én megbarátkozni nem tudok.E felfogás röviden kifejezve abban áll, hogyha alkalmas személy az, akivel betöltetik a kúria elnöki állása, ha alkalmas arra, hogy a dignitást is viselje, akkor összekapcsolható az állás és méltóság, külön­ben nem. Ez a felfogás az, t. ház, melylyel én kibékülni nem tudok, nem még az előadó úr előadása után sem, ki az alkalmatosságot úgy magyarázta meg, hogy ha valaki alkalmas a legfő­bírói szék betöltésére, akkor még nem alkalmas arra is, hogy a dignitást, melyet üresnek neveznek, elviselhesse. Ez a felfogás az, uraim, a­mi nem fér össze az itt oly fennen hangoztatott elvekkel. Még a régi ma­gyar alkotmánynyal sem egyeztethető össze. Hisz ez volt a legmagasb állás, és számos nagy család egyenesen úgy keletkezett, hogy az előd, esze, szor­galma és igyekezete után, ezen legmagasb állásra emelkedett. Mi ok van ma ebben a házban, hol annyit be­széltek a liberalizmusról és mi ok van most itt azt állítani fel, a­mit a világ minden alkotmánya c­áfol, hogy egy nagy hivatás teljesítése — pedig nagy hiva­tás az ország legfőbb törvényszékének élén állani — nem adja meg egyszersmind a kellő alapot arra, hogy az illető ez állásban a méltóságot is elviselje ? (He­lyeslés a bal és szélsőbaloldalon) Ez az, uraim, a­mit elmondani kívántam, és azt tartom, t. ház, ha érvényre jutna az a felfogás, melyet a t. miniszter úr és a t. előadó úr kifejezett, hogy a Kúria leendő elnökében majd válogatás történik, ez csorbítása volna, homályt vetne éppen a legfőbb tör­vényszék elnöki állására is. (Úgy van­ a bal és szélső­baloldalon.) Nem akarok, te hát, ennél a kérdésnél tovább maradni, csak röviden összefoglalom a mondot­takat.A kérdés az, hogy minden kétségen kívül áll az az elv, hogy csakis alkalmas és szakképzett egyén áll­hat a legfőbb bíróság élén. Ha alkotmányunkban viszont van egy régi ren­delkezés, mely az ily szakképzett és a bírói kar élére emelkedett, kitűnő egyén hivatalát egyszersmind nagy országos méltósággá teszi s igy az állás nagy jelen­tőségét külsőleg is kifejezi azáltal, hogy azt diszszel és hagyományos nimbuszszal is felruházza, mi ok van ezt most megváltoztatni ? (Úgy van! Úgy van­ a bal és a szélső baloldalon.) Mi okunk van nekünk arra a térre lépni, hogy nem elég e méltóságnak viselésére az, ha valaki a kúria elnöki állását betölti és azt méltóan viseli, hanem még más kellékek, melyek pl. névben vagy születés­ben rejlenek is, szükségesek hozzá. (Úgy van­ tetszés a bal és szélső baloldalon.) Akik azon a nézeten vannak, mint én vagyok, hogy ezen hivatalnak a bírói kar fejének állása, hi­vatása már magában véve olyan, hogy az igazságügy erkölcsi érdekében, fenségének kifejezéséül együtt kell vele hagyni a históriai méltóságot, az természetesen ezen változtatást nem fogadja el; aki pedig azon a né­zeten van, hogy a históriai méltóságot nem lehet odaadni mindenkinek, habár az első birói helyet mél­tóan betölti is, az ám vesse el azt a módosítványt, me­lyet benyújtani bátor voltam és melyet elfogadásra ajánlok. (Élénk helyeslés balfelől. Haviár Dániel két módosítványt nyújt be. Ezek szerint a kúria »másodelnöke« kifejezés helyett »alelnök« kifejezést kíván tétetni, továbbá a bírói létszámot 62-ről 64-re kívánja emeltetni. Teleszky István Szilágyival szemben megjegyzi, hogy egyáltalában nem mondotta, hogy az egyesített állásra csak oly egyén nevezhető ki, a­kinek ahhoz neve és vagyona van. Sőt ellenkezőleg, egészen elfo­gadva Szilágyi álláspontját, azt mondta, hogy nincs kizárva a lehetőség, sőt valószínűen megtörténhetik, hogy az az egyén, ki mint legképzettebb bíró ezen állást elfoglalja, országbíró is lehet. Haviár módosít­­ványát nem fogadhatja el. A másodelnök kifejezést a perrendtartás több szakaszaiban is használja; a­mi pedig a létszám szaporítását illeti, arra nézve, ha szükséges lesz, az igazságügyminiszter, ígérete sze­rint, meg fogja tenni az intézkedést. A ház elvetvén a módosításokat, az 1. §-t a bi­zottság szövegezése szerint fogadta el. A 2. §. észrevétel nélkül elfogadtatott. A királyné névnapja. Elnök: T. ház! A tegnapi szavazást illetőleg megint egy tévedés helyreigazítását kell bejelentenem, melyről most értesültem. Ugyanis Tomcsányi László képviselő úr a tegnapi szavazás alkalmával, »nem«­­mel szavazott, a naplóban pedig a távollevők közt van. Ez tehát ki fog igazíttatni. A ház tegnap hozott határozata szerint, kivévén holnap, harmadszori megszavazása végett a ma letár­gyalt törvényjavaslatnak, érdemleges ülést e hó 22-ig nem fog tartani. Arra kérem tehát a t. házat, hogy miután november 19-én van királyné ő Felsége leg­magasabb nevenapja, méltóztassék az elnökséget fel­hatalmazni arra, hogy szokott módon a képviselőház hódolatteljes szerencsekívonatát ő Felségének legma­gasabb tudomására hozza. (Helyeslés ) Továbbá mél­tóztassék elhatározni, hogy a ma részleteiben is elfo­gadott törvényjavaslat harmadszori megszavazása vé­gett holnap d. e. 12 órakor ülés tartalék. Az ülést bezárom. Az ülés végződik d. u. 12 óra 35 perc­kor. Budapest, okt. 26. A főrendiház okt. hó 27-ikén, d­. u. 1 órakor ülést tart. A képviselők figyelmeztetnek, hogy a képviselő­ház holnap 12 órakor tartandó ülésében a Kúria elnökségére vonatkozó törvényjavaslatnak har­madik olvasása lesz napirenden , hogy az ülés­re minél nagyobb számmal jelenjenek meg. Berlinből jelentik tegnapi kelettel . A trónörö­­kös­ rövid beszéddel nyitotta meg az államtanácsot; a kormánypárti lapok fejtegetéseivel megegyezőleg mo­tiválta ; kiemelte, hogy csak egy régi intézmény meg­újítása s az újaknak keretébe való beillesztése, s hogy a törvényjavaslatok alaposabb előkészítése s a szük­séglet megvizsgálása képezi a feladatát. A megnyitás után kerclet tartott a trónörökös s ma estélyt ad, a melyre az államtanács minden tagja hivatalos. Az ál­lamtanács szerdán fogja tartani legközelebbi ülését, melynek napirendjére a postatakarékpénztárakra vo­natkozó törvényjavaslat van kitűzve. Stephan és Bur­­chard államtitkárok lesznek a javaslat előadói. A bíráló bizottságokból. A képviselő­ház IV. bíráló bizottsága ma délután 4 órakor Ivánka Imre elnöklete alatt tartott ülé­sében folytatólag tárgyalta a Horváth Géza dorogi választása ellen beadott kérvényt. Az ülésen jelen voltak: Ivánka Imre, M­a­­tuska Péter, Sebő Imre, Szathmáry György OO XT ng­ov Alajon binoito. tv • Abrudi 33 ui­din­cl János esztergomi ügyvéd, a választás védője és 5­­­k Sándor budapesti ügyvéd, a kérvényezők kép­viselője.Elnök az ülést megnyitván, Szathmáry előadó olvassa a Sik Sándor védő által a kérvény hiá­nyainak pótlására a tegnapi ülésen utólag becsatolt 20 bizonyitványt. Burány védő előterjeszti e bizonyítványok alaki kellékeire vonatkozó kifogásait s e mellett a tegnapi ülésen bejelentett kifogásait és fentartja egy­nek kivételével, t. i. hogy a kérvényt nem írta alá 10 választó, miután e kifogásától eláll. Újólag kiemeli azon körülményt, hogy a kérvény kitételei nincsenek bizonyító adatokkal támogatva. S­i­k Sándor továbbra is fentartja a kérvény állításait s ezt bővebben indokolja. Burány válasza és S­o­k viszonválasza után a nyilv. tárgyalás 8 órakor befejeztetvén, a bizottság zárt üléssé alakult. Másfélórai tanácskozás után e­l­­nök tudomásul hozta, hogy a bíráló bizottság még nem hozott ítéletet, miután még nem juthatott meg­állapodásra. A határozathozatal fölötti tanácskozás folytatása a holnap déli 12 órakor tartandó ülésre halasztatott. Ezzel az ülés este fél 10 órakor véget ért. A delegácziók. A magyar delegáczió tagjai ma d. u. 5 órakor értekezletre gyűltek a képviselőház I. osztályának üléstermében. Az értekezleten jelen voltak: Tisza Kálmán miniszterelnök, Orczy Béla b. miniszter és Szögyén­y-M­a­r­­­c­h László osztályfőnök a kül­ügyminisztériumban. Zichy Ferencz gr. a korelnöki szék elfog­lalására felhivatván, éljenzés közt elfoglalta helyét s Andrássy Tivadar grófot és Rudnyánszky József bárót körjegyzőkké felszólítván, az ülést meg­nyitotta. Ezután következtek a kijelölések az alakulásra és albizottságokba. Kijelöltettek: elnökké: Tisza Lajos gr., alel­­nökké: H­a­y­n­a­­­d Lajos bibornokérsek, s ha egész­ségi állapota miatt netán akadályozva lenne: S­z­­­á­v­y József.Jegyzőkké: Hegedüs Sándor, Rakovszky István és Rudnyánszky József b. Háznagygyá: Wodianer Béla b. Az albizottságokba kijelöltettek: Külügyi albizottság (21 tag.):Andrássy Gyula gr., Angyelics Germán, Keglevich István gr., Kussevich Szvetozár, Apponyi Albert gr., Bárczay Ödön, Bausznern Guidó, Bende Imre, Csernátony Lajos, Fáik Miksa, Gáli József, Gyurkovics György, Jókai Mór, Láng Lajos, Mesnil Viktor b., Miskato­­vich József, Schlauch Lőrincz, Szapáry Géza gr. Szécsen Antal gr., Szilágyi Dezső, Zichy Ferencz gr. Hadügyi albizottság (21 tag.) : And­rássy Aladár gr., Andrássy Tivadar gr., Beöthy Ákos, Dőry Lajos b., Éber Nándor, Hegedűs Sándor, Iván­ka Imre, Károlyi Sándor gr., Kemény Kálmán b., Prileszky Tádé, Radvánszky Béla b.,­Rakovszky Ist­ván, Rudnyánszky József b., Szalay Ödön, Széll Kál­mán, Szerb György, Szlávy József, Szilágyi Virgil, Vukotinovics Lajos, Wahrmann Mór, Zichy Hen­rik gróf.­­ Tengerészeti­­albizottság (9 tag.) Andaházy Pál, Bethlen Ödön gr., Dessewffy Aurél gr., Erdődy István gr., Karácsonyi Guidó gr., Kubi­­nyi Árpád, Latinovics Gábor, Zichy Ágost gr., Zmaics Bertalan b. Pénzügyi albizottság (7 tag.): Boros

Next