Pesti Napló, 1884. november (35. évfolyam, 302-330. szám)
1884-11-08 / 308. szám
a tonya részéről kész felvilágosítást adni, ezért azon időben ő volt a külügyminiszter. Bár azt hiszi, hogy ha valaki megszűnt is miniszter lenni, ez nem ad neki jogot arra tetszése szerint adni felvilágosításokat oly tényekre nézve, melyek az ő kormánya alatt történtek, hanem csak azt teheti közzé, ami ellen a tényleges miniszternek, kit jelenleg illet a felelősség, kifogása nincsen. Mégis a felvetett kérdés olyan, melyre azt hiszi, hogy felelhet a nélkül, hogy bármely érdeket sértene. — E felelet a következő: formulazott, hivatalos kívánat kabinet részéről kabinethez ezen irányban nem történt. Mindössze az történt, hogy Bismarck hg. részéről a tárgyalások folyama alatt ezen kérdés is eszmecsereképen szóba hozatott, és szóló nyíltan megmondja, hogy akkor azon nézetét nyilvánította, és ma is azon nézetben van, hogy a törvénybe iktatás nem lett volna czélszerű. De ismétli, formális indítvány nem történt, még kevésbbé akció kabinettől kabinethez, hanem ez az eszme a tanácskozás folyamában felmerült és közös megegyezéssel elejtetvén, nem is jött többé szóba Ebből látszik, hogy az illető szó hallott valamit harangozni, de nem volt teljesen tájékozva. Fálk Miksa megjegyzi, hogy az ő első kérdésében foglaltatik az, amit Szilágyi Dezső kérdezett s a kérdésre a külügyminiszter már korábban felelt. Gyurkovics Vasza azt kérdi a külügyminisztertől, milyen értéket lehet tulajdonítani a montenegrói hivatalos lap nyilatkozatának, monarchiánknak Montenegróhoz való viszonyát illetőleg. Kálnoky gr. külügyminiszter : E kérdésre a választ abban foglalom össze, hogy a Glas Czrnagorczában megjelent nyilatkozat nem pusztán a sajtó nyilatkozata volt, hanem hogy a montenegrói fejedelem részéről megfelelő utasítások intéztettek a határszéli hatóságokhoz, s hogy határozott rendszabályokat állapítottak meg a Montenegróba menekülő netaláni agitátorok, szökevények s közönséges bűntettesek iránti bánásmódot illetőleg. A még Montenegróban levő bosnyák-herczegovczi szökevények tekintetében is bizonyos elismerésre méltó rendszabályok lőnek megállapítva. Kitűnt, hogy a Niksicsben internált szökevények nem állottak ott alkalmas felügyelet alatt, a börtönökből is megszöktek s Herczegovinába vagy Boszniába átjőve, megpróbálták folytatni szokott üzelmeiket. Erre vonatkozó előterjesztésünk folytán elrendelte Miklós fejedelem, hogy e menekültek Antivariba s Dulcignoba vitessenek át s ott maradjanak internálva, s százan közülök meg is érkeztek már Montenegro déli részébe. Ez mindenesetre igen kielégítő rendszabály, valamint általában Montenegro magatartása a legjobb szándékról tanúskodik, s az utóbbi időben sokat nyert körvetségben, ami abból is kitetszik, hogy e részről nyíltan bevallják, miként régebben nem egy inkorrektség fordult elő, amelyeket el vannak határozva jövőre lehetőleg kerülni. Szilágyi Dezső hivatkozva a külügyminiszternek az osztrák delegáczió bizottságában tett nyilatkozatára, mely szerint a fennálló szerződésekben létesített állapot a három hatalom egyetértése által minden irányban biztosítva van, kérdi, mit ért a külügyminiszter a biztosítás alatt ? Kálnoky gr. külügyminiszter: Kétségtelenül erkölcsit. Egyáltalában világos, valamint a politika konzervatív magatartásának alapgondolata az, hogy az erkölcsi hatás ezen tartományokban a legnagyobb fontossággal bír. Ha azon tartományok népe látja, hogy a három császárság uralkodói teljes barátságban élnek és egyetértenek, én ettől magától igen nagy és üdvös eredményt várok. Gyurkovics azon kérdést intézi a külügyminiszterhez, várjon a Macedóniában és Koszovo táján fennálló viszonyokról újabban érkezett hírek nem adhatnak-e okot aggodalomra ? Kálnoky Gusztáv gr. külügyminiszter: Azon jelentések, melyeket Albániából kaptunk, bizonyítják, hogy az ottani közigazgatási és igazságszolgáltatási viszonyok, fájdalom, rosszak és hogy időről-időre a bizonytalanságnak és az ez által előidézett izgalomnak csekélyebb vagy nagyobb mérve mutatkozik. Az utóbbi időben ezen visszás állapotok roszszabbra fordultak, főleg a hegyi vidékeken a hatóság és kormány elleni ellenszegülés több esete merült fel, úgy hogy többször fegyveres erőt kellett alkalmazni. Ezek azonban, legalább az eddigiek után ítélve, nem oly jelenségek, melyek mélyebben gyökereznek, és nem fenyegetnek azzal, hogy veszélyes következésekkel fognak járni. Nem is kifejezetten keresztények és mohamedánok közti viszálkodásokról van szó, mert gyakran csupán mohamedánok állanak egymással szemben, és ily eseteknél erőszakoskodás és a hatóság elleni ellenszegülés játszsza a legfőbb szerepet. Ennélfogva mondhatom, hogy eddig nem érkeztek hozzám nyugtalanító hírek Albániát illetőleg, ámbár a viszonyok ott nem a legfényesebbek, és ezen alkalommal nem hallgathatom el azon megjegyzést, hogy ha összehasonlítjuk ezen állapotokat a boszniai és herczegovinai viszonyokkal, ahol néhány év előtt szintén nem állottak jobban a viszonyok, joggal tekinthetünk a kormányzat eredményeire ott megelégedéssel. Ezzel az első kérdés feletti tanácskozás befejeztetett. A vasúti összeköttetés kérdése vetetvén fel, erre nézve az ülés lefolyását a következőkben ismertetjük : Kálnoky gr. külügyminiszter. A szerződésben foglalt kötelezettség teljesítése, amennyiben az bennünket illet, a budapest-zimonyi vasútvonal kiépítése által már hónapok előtt megtörtént. Szerbia a belgrád-nisi vonalat szintén átadta szeptemberben a forgalomnak. Ami a két szerbiai szárnyvonalat Nistől lefelé a török és bulgáriai határig illeti, Szerbia nagy erőfeszítéssel dolgozott e vonal kiépítésén és kétség sem férhet ahhoz, hogy Szerbia részéről a konvenczió teljesen megtartatik és a kellő időben betöltetik. Kevésbbé kedvező a helyzet e pillanatban a mi Törökországot illeti. A nehézség itt nem annyira az építendő vonalakban fekszik, melyek magukban véve jelentéktelenek. Törökország azon vonalakat köteles építeni, melyek a mitrovicza-szaloniki vonal egyik pontjával egyrészről, másrészről Bellovával létesítik a csatlakozást. E vonalak költségei sem fognak tekintélyes összegbe kerülni. A dolog az által lesz Törökországra nézve bonyolódottá, hogy a keleti vasutak üzlettársulata között, mely a Törökországban jelenleg létező vasutakat kezeli és a porta között évek óta differencziák léteznek, melyek a két fél közötti egyetértést megnehezítik. Másrészt egyéb versenyzők a csatlakozási vonalak kiépítése iránt nem igen jelentkezhetnek, ha nem kapják meg egyúttal a már létező csonkapályák üzletét. Mi nem tehetünk egyebet, mint hogy folyton figyelmeztetjük a portát a négyes konferencziában átvállalt kötelességeinek teljesítésére és a porta elhatározását sürgetjük, hogy az építés megkezdessék. Ezután szóló idéz egy jegyzéket, melyet márczius 27- dikén a zimonyi vasút elkészülte alkalmából intézett a portához, közölvén vele, hogy mi eleget tettünk kötelezettségünknek és felhíván őt, hogy ő is teljesítse saját kötelezettségét. Azóta is minden alkalommal történtek ily figyelmeztetések a portánál. Természetes, hogy mi előzetesen nem állhatunk más álláspontra, mint arra, hogy nekünk mindegy, hogy mely vállalat útján építteti Törökország a maga fonalát, de feltétlenül ragaszkodunk ahhoz, hogy a vonal kellő időben, a konvencióban kitűzött határidőben készen legyen, és hogy az építés szilárd és a nemzetközi forgalomnak teljesen megfelelő legyen. A török kormány hosszabb idő óta tárgyalásokat folytat a keleti vasutak társulatával, de sajnálattal konstatálható, hogy eddig még a két fél között megegyezés nem jött létre, noha a differencziék nem nagyok. A porta arra gondolt, hogy maga fogja kényszereszközökkel a tárgyalásokat befejezésre juttatni , de érezni látszik, hogy ez a mód, melyre nézve a jogi alap hiányzik, nem vezet czélhoz és még jobban összebonyolítaná az ügyet. A török nagykövet még tegnap biztosította szólót, hogy a porta a vasúti csatlakozás kiépítésére kitűzött határidőt meg fogja tartani. Azon meggyőződését fejezi ki szóló, hogy ha sok nehézség fog is még felmerülni, a vasutak mégis ki fognak építtetni, és ha talán ingadozás is lesz észlelhető egyes határidők megtartása tekintetében, a vasút a kiépítésre megállapított véghatáridőre készen lesz. Hogy mily eszközökkel lesz ez elérhető, azt ma még nem mondhatja meg, de azt hiszi, hogy a porta nem fog ellenállhatni azon pressziónak, mely e tekintetben reá gyakoroltatik, és a vasútvonalak kiépítése végre is megtörténik. A társulattal fennálló fődifferencziák egyike a társulat nemzeti jellege. A porta török társulatot akar szervezni. Nem akarja fejtegetni, váljon ezen társulat, mely 1879-ben osztrákká lett, e minőségében eddig hasznunkra vált-e. Másrészről azonban e monarchia a társulatot akkor, midőn a porta azt nem éppen törvényeseknek látszó kényszerrendszabályokkal fenyegeti, nem hagyhatja el és, nem engedheti át sorsának. Fálk Miksa : Érti, hogy a külügyminiszter nem szólt az eszközökről, melyekkel Törökországra nyomást vél gyakorolhatni, de a kérdés az, hiszi-e a külügyminiszter úr, hogy ha nem valósul a reménye, miszerint a török kormány a vasutat a kikötött időre kiépítteti, azon helyzetben lesz, hogy a vasút kiépítését mégis biztosíthassa ? Kálnoky gr. külügyminiszter erre azt feleli, hogy a kormány minden körülmény között azon fog lenni, és e tekintetben folytatni fogja az eddigi eljárást, hogy a vasutak kellő időben való kiépítését biztosítsa. Gyurkovics Vasza: Kérdést tesz, várjon a szavabrod-vakaselli vonal kiépítése biztosítva van-e ? Kálnoky gr. külügyminiszter: A bulgáriai vonal kiépítése annál egyszerűbb, mert a kiépítés könnyű és a vonal rövid. A terület olyan, hogy nem lesz szükség költséges műépítményekre és az építés ennélfogva nem fog két évet igénybe venni. Az tehát nem bír nagy fontossággal, hogy Bulgária az építést még meg nem kezdte. A fejedelemben s a kormányban erre nézve megvan a jóakarat és remény van arra, hogy a kormány, mely megadta e részben a kellő biztosítást, az ügyet még a jelen évben fogja a szobranyében keresztülvinni. A költségekre vonatkozólag megnyugtatást nyert, hogy azok rendelkezésre fognak állani. Kétségkívül vállalkozók is találkoznak, kik ezen kis vonalat, mely a nagy nemzetközi vonal kiegészítésére szükséges, ki fogják építeni. Ennek következtében szóló nem aggódik azon, hogy a bulgáriai csatlakozás kellő időben fog elkészülni. Apponyi Albert gróf szintén azt tartja, hogy lényegtelen, ki építi a vasutat. Az akadály, melyre Törökország hivatkozik, az volt, hogy a társaság osztráknak jelentette ki magát. Kérdi a külügyminisztertől, várjon vállalt-e a külügyminisztérium valami felelősséget az osztrák társaság irányában. Elnök Zichy Ferencz gróf: Minthogy azon időben Konstantinápolyban nagykövet voltam, némely észrevételt leszek bátor tenni a felmerült kérdésre. A franczia társaság akkor kívánt osztrák társasággá alakulni, midőn az oroszok Drinápolynál állottak. Azon időben ez nagy nehézséggel járt, de sikerült egy krádét kieszközölni, mely ezen átalakítást megengedte. A tényleges átalakulás azonban csak 1879. november havában történt. A társaság tehát nagy mulasztást tanúsított, hogy a török kormány akkori hajlandóságát mindjárt fel nem használta. Szóló helyesli a külügyminiszter kijelentését. Nem az a kérdés, hogy ki épít, hanem az, hogy az építés megtörténjék és pedig teljes erővel. Amit a társaságra vonatkozólag a török kormány újabban kijelentett, az csak fenyegetés , de ily fenyegetéseket Törökország részéről gyakran hall a világ anélkül, hogy beteljesednék. Ha Törökország megtenné azt, amivel fenyeget, ez hallatlan igazságtalanság lenne. Ausztria-Magyarország ezt nem nézhetné el. A külügyminiszter biztosítását kielégítőnek tartja. Kálnoky gr. külügym.: Ami a Lloydra vonatkozó kérdést illeti, azt hiszem, a társulat elleni panaszok némelyike nem jogosult. Fálk Miksa: Ausztria szempontjából ez meglehet, de Magyarország részéről a panaszok teljesen jogosultak. Kálnoky gr. : A kötelezettségeket, melyekre a kormánynyal szemben szerződésszerűleg vállalkozott, lelkiismeretesen teljesíti a társaság, s ha kifogást tehetünk, csak arra vonatkozhatik, hogy a társulat igazgatása, amely méltán áll nagy szolidság hírében, kissé nehézkes s nem határozza el magát mindig a kívánatos gyorsasággal a forgalom igényeinek kielégítésére. A tengerészeti készlet, amely fölött a társulat rendelkezik, kitűnő. A Lloyd-igazgatóság elleni panaszokat a külügyminisztérium teljes figyelmében részesíti; már hosszabb idő óta foglalkoznak azon adatok összegyűjtésével, melyek ezen ügy tisztázására szükségesek. A delegációban hallottak csak megerősítenek azon törekvésemben, hogy a netaláni bajok elhárítására irányozzam tevékenységemet. Apponyi Albert gr.: A Lloydra vonatkozó ügyet nem kívánja fejtegetni, mivel ezen ügyet nem véli ide tartozónak. — A Magyarország és a Lloyd közti viszony olyan, hogy Magyarország tributumot ad a Lloydnak és viszont szolgáltatáskép nem kap tőle semmit. Szóló ellenezte a Lloyd-szerződést 1878-ban, és midőn annak megújítása szóba fog kerülni, ismét ellenezni fogja. Nem az a kérdés szerinte, hogy mit teljesít a Lloyd a másik fél iránt, és mit nem, mert ez Magyarországra nézve kevés nemzetgazdasági fontossággal bír, hanem az, hogy fentartassék-e továbbra is e szerződés. Ez az oka annak, hogy itt a kérdésre nagy súlyt nem helyez. Kálnoky gróf külügyminiszter : Szabadságot veszek nyilatkozni a Görögországhoz való kereskedelmi viszonyainkat illető harmadik kérdésre. Igaz, hogy Görögországban nagy lendület észlelhető, különösen a mostani miniszterelnök hivataloskodása óta. Kereskedelmi viszonyunk Görögországhoz egészen elavult szerződésen alapszik, mely, legalább a mi nézetünk szerint, nem felel többé meg a forgalom igényeinek, mert még a leginkább kedvezményezés sincs kimondva benne, melyet mindkét rész autonóm, tehát bármikor visszavonható intézkedései folytán eddig nyújtott. A görög kormány az utóbbi időben revideálta a vámtarifáját s pénzügyi tekintetekből több vámot felemelt, aminek csak káros hatása lehetett a bevitelre. A mi bevitelünk elég jelentékeny nemcsak iparczikkekben, de különösen fában, lisztben, szeszben s garinában. S kedvező szerződés létrejötte esetében még emelkedhetnék. Az előmunkálatokkal csaknem készen vagyunk s a tárgyalások nemsokára meg lesznek kezdhetők. Természetesen mi is engedményeket leszünk kénytelenek tenni Gööörögországnak. Németország újabban szerződést kötött Görögországgal, de minthogy annak pontozatai nincsenek közzé téve, nem tudjuk, mily engedményeket adott és nyert A tárgyalásoknál a mi részünkön semmi esetre sem fog hiányozni a megegyezés őszinte óhajtása, különösen miután politikai tekintetben is barátságos előzékenységet óhajtunk, amit Athénben meg is találhatni remélünk. A miniszter nyilatkozik végül a török kereskedelmi szerződés kérdéséről, s megjegyzi, hogy az 1862-ben 28 évre köttetett, s így csak 1890-ben jár le. De a Törökország irányában fennálló vámtarifa 7—7 évenkint felmondható, e felmondás a múlt évben megtörtént s igy a tarifa az idén lejárt. A kereskedelmi szerződés szerint új vámtarifa megállapításáig áruink a Törökországba bevitelnél 8°/0 kai érték szerint vámolandók meg. Ennek kivitele tekintetében nehézségek merülvén fel a portával, tárgyalások indultak meg, amelyeknél azon lesz a kormány, hogy a 8°/0-ás értékvámra vonatkozó szerződésszerű igényünknek az új vámtarifa megállapításáig érvényt szerezzen. Ezután fölvettetett még néhány kérdés, melynek elintézése után az ülés */a2-kor befejeztetett. * A magyar delegáczió tengerészeti albizottsága ma délután 3 órakor Karácsonyi Guido gr. elnöklete alatt ülést tartott, melyben tárgyalás alá vette a hadi tengerészet 1885. évi költségvetését. Az ülés megnyitása után Steineck altengernagy tüzetesen ismertette a költségvetést és előadta több évre kihatólag a haditengerészet jövő szervezetének tervezetét. Az albizottság elvileg elfogadta Steineck tervezetének irányát és ezzel a költségvetést átalánosságban elfogadván, megkezdte a részletes tárgyalást. Az I. czim: (Fizetések 1.229,120 írt) változatlanul elfogadtatott. A II. czimnél (Zsoldok és ruházati átalányok) a közbeeső jövedelemre előirányzott 104,870 frtnyi összeget az albizottság 7000 frttal felemelni határozta. A III. czim (Szolgálat a szárazföldön 533,560 frt) megszavaztatott. A IV. czimnél (Szolgálat a tengeren 1 358,150 frt) az iskolahajókra előirányzott összegből az albizottság 4891 frtot törölni határozott. Ezután az albizottság az V. (Intézetek 209,240 frt), VI. (A hajóhad anyagszereinek karbantartása, pótlása és üzlete: 3,228.822 frt) és a VII. czímet (Fegyverzés : 224.000 frt) az előirányzat szerint változatlanul elfogadta. Ezzel az ülés este 6/2 órakor véget ért. Az albizottság holnap este 81/2 órakor ismét ülést tart, melyen a ma félreszakadt tárgyalást folytatni fogja. III Az osztrák delegáczió költségvetési bizottsága ma ülést tartott s folytatta a hadügyi szükséglet ordináriumának tárgyalását. Bylandt gróf hadügyminiszter tegnapi fejtegetései kiegészítéséül kiemelte, hogy a katonaorvosi kar eddigi előléptetési kilátásai sokkal kedvezőtlenebbek voltak, mint a tisztikar bármely más osztályánál. Noha nem ez az egyedüli baj, mégis ez egyik fő oka, mely szakképes ifjabb nemzedék alakulását gátolja. Ezt kell orvosolni, e nélkül minden egyéb sikertelen maradna. Az orvosi állások szaporítása, mi az előléptetési kilátásokat részben javítaná, 70.000 frtot igényelne évenként. De a miniszter ez összeget három évre akarja szétosztani s az ez évre eső 20.000 írtból csak 13.000 írtot kér megszavaztatni. A miniszter azután a hozzá intézett egyes kérdésekre felel. A nyugdíjszükséglet emelkedését illetőleg kiemeli, hogy ez évben készült először a prelimináre a legszabatosabban az ápril 1-én összeállított kimutatás szerint. Az előbbi években az előirányzat önkényes számításokon alapult, amiből a zárszámadásokban mindig kiadási többlet származott. Most a korrekt előirányzat folytán nem lesz többé túlkiadás. Jogosulatlan azon vád, hogy most több tisztet nyugdíjaznak, mint előbb. Ez állítását a miniszter az 1877. év óta összeállított kimutatásokkal bizonyítja. Ha a szükséglet mégis emelkedett, az onnan van, mert az új nyugdíjtörvény nagyobb összegeket juttat az illetőknek, mint a régi. Az azonbanteljesen ki van zárva, hogy egy szolgálatképes tiszt a saját akarata ellen nyugdíjaztassék. A legnagyobb kímélettel szokás itt eljárni. Gyakran anyagi tekintetek bírják ugyan rá a tábornokokat és főtiszteket, hogy 40 évi szolgálat után nyugdíjazásukat kérjék. De a miniszter minden eszközt felhasznál, hogy a derekabb tiszteket maradásra bírja, de néha sikertelenül. A lóbeszerzési költségek emelkedését illetőleg a miniszter kiemeli, hogy a lóállomány lehető gyors kiegészítése föltétlenül szükséges lovasságunk harczképességének biztosításához. A bevásárlásoknál az eddigi díj teljesen elégtelennek bizonyult s a két országos földmivelési miniszter is megerősítette, hogy az eddigi árak mellett elég számú remondaajánlat nem várható. E díjat tehát 100.000 írtról 200.000 írtra akarja a miniszter emelni. Latour delegátus összehasonlítja a tüzérség tervezett reorganizáczióját a német, franczia és orosz tüzérséggel. Kimutatja, hogy az ágyuk számát illetőleg monarchiánk a többi hatalmakkal szemben hátrányban van s igy a tervezett reorganizáczió igen mérsékeltnek tekinthető. Sajnálja, hogy a Jozefinum tervezett visszaállítása ez évre elejtetett. Ha ez intézetet általában nem akarják többé felállítani, ennek okai inkább politikaiak, mint pénzügyiek lesznek. Szónok fölveti azon eszmét, nem lenne-e czélszerű, ha azon egy éves önkénytesek, kik orvostanhallgatók, csak a doktorátus letétele, esetleg 1—2 évi gyakorlat után rendeltetnének be szolgálatra, mely esetben évenkint 2—300 orvos állana rendelkezésre, míg most az egy éves önkénytesek alig alkalmazhatók orvosi szolgálatra. Beer delegátus azon kérdést intézi a hadügyminisztériumhoz, fenforog-e a szándék, hogy a tüzérség tervbe veendő újjászervezése bizonyos stabilitásnak is fog örvendeni , hogy legalább belátható időben, mondjuk a legközelebbi évtizedben, ez iránt nem fognak új követelésekkel a delegáczió elé lépni. Szónok áttérve a katonaorvosi kérdésre, fölemlíti, hogy a miniszter téved, ha azt hiszi, hogy az orvosi létszám csökkenése a tanulás és tanítás szabadságával függ össze. A fő ok az, hogy az ifjúság néhány évvel ezelőtt tömegesebben lépett a jogi és műszaki, mint az orvosi pácára. Legújabban azonban itt is változás állott be s az orvosi kar 3 év óta élénk látogatásnak örvend. De az orvosi tudományok sajátszerűsége maga teszi szükségessé a külön katonai orvosi akadémia, a Jozefinum alkotását. De viszont a Jozefinum még nem fogja azt előidézni, hogy az ifjúság tömegesen lépjen a katonaorvosi pályára. Az orvosokat egyenjogúsítani kell a többi kombattans tisztekkel. E kívánságot már tíz év óta hangoztatják, de még mindig nem valósult meg. Végre szakítani kell azon felfogással, hogy a katonaorvos békében és háborúban nem olyan szolgálatot végez, mint más aktív katona. Az orvosok áthelyezésénél is óvatosan kell eljárni. Ott kell őket hagyni, hol némi helyi praxist szereztek. Hippoliti báró del, az alantas katonai orvosok helyzetére hívja fel a figyelmet. Ha ilyen orvos 30 évi szolgálat után egészségi okokból nyugdíjaztatja magát, illetményeiből 446 frtot elveszít s csak 450 frt nyugdíjat kap. Jelenleg 60 ilyen alantas orvos szolgál, ezek sorsát ajánlja a miniszter figyelmébe. Bezecny del kiemeli, hogy a miniszter fejtegetései meggyőzték őt a Jozefinum visszaállításának szükségéről. A nyugdíj-szükséglet nagysága aggodalmat kelt. De a miniszter fejtegetései ott is megnyugtatták. Raab lovag del, kiemeli, hogy mivel fenforog azon nézet, hogy a katonaságnál túlságosan sok nyugdíjazás történik, szónok e nézetet alaptalannak mondja. Bylandt gróf hadügyminiszter újra szót emelve, alaptalannak mondja Latour azon nézetét, hogy a Jozefinum visszaállítása elejtetett, minthogy ez irányban még folytattatnak az erőfeszítések. Beerdel, abbeli kérdésére, hogy a tüzérség újjászervezése stabilis lesz-e, csak azt felelheti, hogy ez a rendszabály jól megfontolt. Természetes, hogy a katonai ügy minden, ma még át sem tekinthető haladását számba venni nem lehet. Beer azon megjegyzése, hogy az orvosi tantermek újra túl vannak tömve, a legjobban bizonyítja, hogy ily körülmények közt az orvostan alapos tanulmányozása csak nehezen lehetséges. Szónok a tanítás és tanulás szabadságára tett megjegyzéseivel csak azt akarta konstatálni, hogy a rendszeres tanítás és az idő rendszeres kihasználása csak üdvös hatású lehet. Ami a József-akadémia orvosi diplomáit illeti, Magyarországon mindenesetre az a nézet, hogy ehhez külön törvény szükséges. Az orvosok állása a hadseregben a szolgálati szabályzat elvein nyugszik, melyeken a legsürgősebb szükség nélkül változtatni mindenesetre veszélyes lenne. Egyébiránt ezt a kérdést, melynek végleges szabályozása a kiegyezési törvények által ő Felsége számára fenn tartott előjogok közé tartozik, nagyon túlozzák s különösen az orvosok, kik ezt ma kívánják, azon attribútumokat, melyekkel ma nem bírnak, minek a büntető hatalom, ha megadatnék nekik, inkább tehernek, mint előnynek tekintenék. Ha az akadémia felállításánál egyelőre öt év vétetik kilátásba, ez nem pénzügyi okokból történik, hanem azért, mert az öt évfolyam berendezése olyankor, midőn az intézmény még új, némi nehézséggel jár. Végül a miniszter fölemlítette, hogy nincs tudomása olyan esetről, midőn egy még szolgálatképes tisztet nyugdíjaztak volna. Az alantas katonaorvosoknál, a fősebészeknél a kormány az ellátási törvényhez van kötve, melynek módosítása a két törvényhozás dolga. Ezzel az általános vita véget ért. A hat első czimet megjegyzés nélkül szavazták meg. A 7. czimnél Hausnerdel. kérdi, mért szüntették meg a lembergi hadapród-iskolát s nem lehetne-e visszaállítani. Bylandt gróf azt feleli, hogy a kadetiskolák számának leszállítása tette ez intézkedést szükségessé. Ez intézetek szaporítása nem történhetik más elvek szerint, mint a melyeket a hadsereg szükséglete előszab. Ezek pedig nem indokolják az intézet visszaállítását. Hausner erre azt feleli, hogy más országokban több alkalom van a tiszti szolgálat elsajátítására, mint Galicziában. A miniszter válaszával nincs tehát megelégedve. Ezután a 7—15. czimek változatlanul elfogadtattak, mire az ülés véget ért. Holnap délelőtt 10 órakor újra ülés lesz, folytatják a hadügyi s a tengerészeti budget tárgyalását. A szentendrei választás. (Harmadik nap.) A szentendrei választás ügyében Literáty Ödön vizsgálóbiztos ma délután 4 órakor folytatta a tanúkihallgatást. Bader Antal perbáli lakos azt vallja, hogy a Krausz javára tartandó áldomás nyilvánosan kidoboltatott a kisbiró által. Egyebekben hasonló vallomást tesz, mint a délelőtt folyamában kihallgatott tanuk. Következett ezután Eltér Ignácz perbáli jegyző és Fallenbüchl Antal bíró tanúkihallgatása. Komjáthy Béla, a kérvényezőknek képviselője, ellene nyilatkozik a kihallgatás foganatosításának. Robitsek József, a választás védője, ezzel éppen ellentétes indítványt tesz. Literáty Ödön vizsgálóbiztos erre fölolvastatja több perbáli lakosnak írásbeli nyilatkozatát, melyben a kidoboltatás ténye bizonyittatik, a nélkül, hogy egyúttal állíttatnék, hogy az elöljáróság rendeletéből történt. Erre támaszkodva, a községi elöljárók kihallgatását elrendeli. Eltér Ignácz, perbáli községi jegyző, azt, hogy a kisbiró a Krausz-párt nevében dobolt, magától a kisbirótól tudja. Hivatalból megmondotta a kisbirónak, hogy hasonló kihirdetésekre ezentúl ne merjen vállalkozni, mert csak értekezletre vagy a programmbeszédek meghallgatására szabad összedobolni a választókat. További eljárásra a kisbiróval, mint községi választott községgel szemben nem tartotta magát kompetensnek. Fallenbüchl Antal községi biró szerint Perbál községben a dobszóvali hirdetések rendesen vagy a biró, vagy a jegyző utasítására szoktak történni. Hogy ez esetben ki rendelte el a dobolást, azt nem tudja. Egy Luppa-párti áldomáson részt vett, Krauszra szavazott, hogy pénzért eladta-e valaki szavazatát, arról nincs tudomása, de ő maga utólag 15 frtot kapott két ismeretlen úrtól azért, hogy időveszteségéért és útköltségei fejében kárpótolva legyen. Választás után kaptak mások is ily kárpótlást, de hogy hányan, nem tudja. Úgy hallotta, hogy a Luppa-pártiak is kaptak. Drobina Pál nem volt otthon, mikor kidobálták az áldomás megtartását, de azért megjelent azon. A választásnál Krauszra szavazott Eisenkrammer József kihallgatása után a kérvényezők képviselője Fallenbüchl Antal községi bíró meghiteltetését is kívánja. E kérelemnek a vizsgáló biztos, mivel Fallenbüchl vallomása az összes tanúvallomásokkal ellentétes, helyt nem ad. A tanúkihallgatás, mely tizedfél órakor ért végett, holnap reggel folytattatni fog. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend: november 8. Naptár: Szombat, november 8. — Róm. kath.: Gottfried. Prot.: Gottfried. Görög-orosz : (október 27.) Nesztor. Zsidó: (mark. 20.) Sabbat Ckaje 5. — Napkel 6 óra 57 percz, nyugszik 4 óra 31 perez. — Hold kel 9 óra 56 perez este, nyugszik 11 óra 53 perez délelőtt. Vallás- és közoktatásügyi miniszter fogad délben 12—1. Horvát miniszter fogad délelőtt 10—délután 2 óráig. A magyar történelmi társulat választmányi ülése délután 5 órakor az akadémia Kisfaludy-termében. Értekezik : dr. Lindner Gusztáv. Az országos tanszermúzeum állandó bíráló bizottságának ülése délután 5 órakor. Az országos magyar gazdasági egyesület közgazdasági szakosztályának ülése délután 4 órakor. A szepesi társaskör közgyűlése este18 órakor a Kommer vendéglő külön helyiségében. Ellenőrzési szemle az összes honvédhuszárezredek legénységével reggel 8 órától az üllői-uti kaszárnyában. Üvegfestészeti kiállítás Kratzmann Ede műtermében fa füvészkert mellett látható egész nap dij nélkül. — Képviselőválasztási hírek. Az abrudbányai kerületben e hó 12 én, a bereczkiben e hó 13-án lesz az utólagos választás. Az utóbbi kerületben Lyka Döme mérsékelt ellenzéki jelölttel szemben Éles Henriket léptette fel a kormánypárt. — Lóftyay Menyhért gr. temetésére a különböző küldöttségek ma este indultak el Thuzsérra külön vonaton, melyet a kormány dij nélkül bocsátott a küldöttségek rendelkezésére. A holttestet rejtő koporsót tegnap este a rendes vonattal szállították el. A kocsi, melyben a koporsó el volt helyezve, fekete szövettel volt bevonva s közvetlenül a mozdony után következett. A vonat alig hagyta el az indóházat, a koporsót szállító kocsi fekete posztója, úgy látszik, a mozdony sziporkáitól, meggyuladt s a tűz oly rohamosan terjedt, hogy a kocsi belsejébe is behatolt s az ott felhalmozott koszorúknak szalagjai, sőt a koszorúk is nagy részben elégtek. A vonatot, midőn a tüzet észrevették, megállították s csak nehezen sikerült a tüzet eloltani. — Horváth Czirill temetése. Az elhunyt agg tudós tetemeit nagy érdemeihez méltó gyászpompával adták át ma délután az örök nyugalomnak. Ennek megfelelő volt a részvét is, mely Horváth Czirillt utolsó útjában kisérte. A kegyesrendiek városház-téri épületének tágas kápolnájában ment végbe a gyászszertartás. A kápolna szorongásig megtelt közönséggel. A ravatal körül, égő gyertyákkal kezükben, bölcsészet-hallgatók álltak s a koporsó fejénél a boldogult öcscse, Horváth Döme kir. táblai tanácselnök. A kápolnának az oltár előtti részén ott voltak: Trefort Ágoston és Pauler Tivadar miniszterek, Schlaus Lőrincz püspök, Gerlóczy Károly polgármester, Kalmár Endre kegyesrendi tartományfőnök Berzeviczy Albert közokt. min. tanácsos, Salamon F., Gyulai Pál, Beöthy Zsolt, Pesty Frigyes, Fraknói Vilmos az akad. részéről, Sztoczek József, Lenhossék József, Hunfalvy Pál és Hunfalvy János, Budenz József, Thewrewk Emil, Kriesch János, Télfy Iván,, Schnierer Aladár, Lubrich Ágost, Kerékgyártó Árpád, Heinrich Gusztáv, Eötvös Lóránd báró, Lengyel Béla, Vajkay Károly a kir. tábla alelnöke, Királyi Pál, Hoitsy Pál, Lutter Nándor, Darányi Ignácz, Bogisich Lajos, Hauszmann Ferencz. Ott voltak továbbá a budapesti r. kath. plébánosok, a fővárosi gimnáziumok és reáliskolák igazgatói, Berecz Antal a felsőbb leányiskola igazgatója, a piaristarend budapesti tagjai, a bpesti szemináriumi növendékpapok, a bölcsészetkari hallgatók és még sokan az elhunyt régi tanítványai közül. A gyászszertartás, melyet Bogisich Mihály budavári prépost-plébános végzett nagy segédlettel, d. u. 3 órakor vette kezdetét az egyetemi dalárda egy gyászdalával. A szertartás zenekisérettel ment végbe s a dalkar gyászdalával fejeztetett be. A koporsót ezután, a sok koszorúval együtt, levitték az épület előtt álló gyászkocsira. Itt az egyetemi tanári kar nevében Lengyel Béla bölcsészetkari dékán, s utána a régi tanítványok nevében Nemes Imre nagyváradi reáliskolai tanár búcsúzott el a halottól. Megindult ezután a gyászmenet a kerepesi úti temető felé. Elől két tanuló a piarista gimnázium tanulóinak babérkoszorúját vitte; utánuk fekete lobogó alatt, osztályonkint sorakozva, a gimnázium tanulói, majd a budapesti szemináriumi növendékpapság s a budapesti egyetem bölcsészetkarának hallgatói. Ezután következett a négy ló által vont gyászkocsi a koporsóval s ennek nyomában a gyászoló rokonok s nagy résztvevő közönség. A menet a Kigyó- és Hatvani-utczán s a Kerepesi-uton végig vonult ki a temetőbe. Künn a piarista rend sírboltja előtt már nagyszámú közönség várta a gyászmenetet, melylyel az akadémia, az egyetemi tanári kar küldöttsége, a bölcsészethallgatók segítőegyesületének küldöttsége, az elhunyt rokonai és kegyesrendi kartársai is megjelentek a temetőben. A sírbolt előtt két oldalt sorakozott az egyetemi ifjúság s midőn a koporsót leemelték, Négyessy László bölcsészethallgató lépett elő s következő beszédben búcsúzott el a boldogulttól: »A másvilág küszöbén, e sirgödör szélén, állj meg, ahagy halott ! Mi kérünk, tanítványaid, hadd zokogjuk el búcsúszavunkat ! Mért sietsz oly nagyon ? Még az imént bennünket tanitál sem a tanszékről hirtelen a szűk koporsóba költözöl, hol jóságos szemeid lecsukva, bölcs ajkaid zárva maradnak. Miért busitasz minket ? Hisz te bennünket annyira szerettél és mi téged annyira szerettünk ! Oly nagyon kívánkoztál hát az öröklétbe, melyet oly törhetetlenül hittél? Oh, most ,elvált végkép, mi van ott ! Neked az sem rejtély mkr ! Megoldottad a lét nagy problémáját, a tudás korlátai ledőltek előtted. Oh bár hozhatnál nekünk egy szikrányi bizonyosságot arról a világról, melyről csak lövésünk révedez, s melyet a kételkedés megtagad. De elhagysz te is, hű mesterünk, itt hagysz küzdésben az emberiség sok ezer éves feladataival, eszméidet s emlékedet adván örökül! Szeretted a szépet, cselesedted a jót, kerested az igazságot ; most czélodnál vagy, megtaláltad És hitted az örök üdvösséget. Legyen neked a te hited szerint. És most indulj, ha indulnod kell, vidd magaddal áldásunkat s hagyd ránk a te áldásodat. Záruljon be tested mögött e kisded sötét sir és nyíljon meg lelked előtt a végtelen fényesség ! Isten veled ! Isten veled !« Ezután Bogisich prépost-plébános még egyszer beszentelte a holttestet s az összegyűltek hangosan mondották el a »Miatyánk«-ot. — B. Nyáry Jenő, a magyar tud.akadémia tagja, ki főleg a régészettel foglalkozott, s nagy munkásságot fejtett ki, mint halljuk, a portugál katonai Krisztus-rend középkeresztesévé neveztetett ki. — Liszt Ferencz látogatást készült tenni Schlauch Lőrincz püspöknél Szatmárit. E látogatás azonban elmarad, mert maga a püspök sem mehet Szatmárra. A püspöki palotának több termében leszakadt a mennyezet s a helyreállítási munkálatok most vannak folyamatban. — Az Ipolysági választókerületi képviselő-választás megvizsgálására kiküldött Szilágyi Virgil országgyűlési képviselő f. hó 17-ikén, hétfőn reggel 8 órakor fogja megkezdeni a vizsgálatot Ipolyságon a megyeházánál. — Czeglédről veszszük a következő sorokat: Tegnap, f. hó 6-án ejketett meg városunkban a megyei bizottsági tagok választása. Négy alválasztó kerületben szavaztak. Az első kerületben Dobos János felfüggesztett városi kapitány és a Verhovay-párt jelöltje ellenében megválasztatott Hegedűs Károly fővárosi ügyvéd, volt országgyűlési képviselő. A második kerületben Csatár Zsigmond ellenében (ki itt volt hivatalosan a Verhovay-párt részéről felléptetve és 7 szavazatot kapott) megválasztatott Antal János. A harmadik kerületben ugyancsak Csatár Zsigmond ellenében megválasztatott Makkay Ferencz czeglédi ügyvéd, és a negyedik kerületben Nagy István, a Verhovay-párt vezére ellenében megválasztatott Matolcsy Károly czeglédi kir. közjegyző. A szavazattöbbség mindenütt igen nagy volt. Ismét vasúti összeütközés volt a magyar kir. államvasutak arad-csabai vonalán. A tegnap reggel Aradról elindult omnibuszvonat Lökösházán a vágányon álló tehervonatnak ment. Ennek három utolsó Múzeumban: képtár nyitva délelőtt 9—délután 1 óráig. Technológiai múzeum a Kerepesi-uton (Beleznay-kert) nyitva délelőtt 9 d. u. 1 óráig. Egyetemi füvészkert az Üllői-úton nyitva van naponkint, vasár- és ünnepnap kivételével, délelőtt 8— 12, délután 2 — 6 óráig. Akadémiai könyvtár d. u. 3—7. Egyetemi könyvtár d. u. 3 — 7. Múzeumi könyvtár d. u. 9—d. u. 1. Állatkert nyitva egész nap.