Pesti Napló, 1884. december (35. évfolyam, 331-359. szám)

1884-12-18 / 347. szám

Irma tagadja, hogy egy trajczárt is adott volna Ma­­yer-Brucknénak, ki még nem is gyanúsíth­ató azzal, mintha megvesztegetés által szerzett volna befolyást a rendőrségnél. Végül még néhány jelentéktelenebb és egyes rendőrségi tisztviselők ellen irányuló eset van felsorolva. Mindmegannyi elévült és egy sincs beigazolva. — Az Observatoriul czim­lr román lap szer­kesztője, a hetven éves Baritiu György, e hó 15-én állott a nagyszebeni esküdtszék előtt, izgatással vádolva. Lapja egyik czikkében, a Hóra és Kloska-ünnepélyekről írva, azzal vádolja a kormányt, hogy félt ez ünneptől és ezért halasztotta el a görög keleti román egyház kongresszusá­nak összehívását. Az Observatoriul czikke, „A magyar kormány ijedelme a három eleven halottól“ ez­ alatt, az október 17-ei 82. számban látott napvilágot. Az inkrimi­nált passzusok egyikében az van mondva, h­ogy a mon­archia román nemzetisége tudja jól, hogy a három mar­tiniak, Hora, Klosko és Krisánnak, még nem emel­het szobrot, „csak majd akkor, h­a a magyar Plevna után visszanyerendi azon elévülhetetlen jogokat és szabadságokat, melyek az ő dualisztikus szövetségük által elraboltattak. Addig, míg ez az idő bekövet­kezik, folytatja a czikk, a románok meg fogják őrizni nemzeti hőseik emlékét szivükben, dalaikban, ha csak „Trefort és Tisza urak ki nem irtatnak minden román férfit vagy a román nők nyelveit ki nem vágatják.“ A czikkíró azután így folytatja: „A magyar kormány Hóra és Kloskától való félelmében a görög-keleti egyház kongresszusának elhalasztását kérte.­ És most azon kér­dést kockáztatjuk, mit fog tenni, ha azon árnyékok hússá és vérré lesznek, és ha a három millió román nevében nem tőlük, hanem a felejthetetlen II. József egyik uno­kájától, ki — mint egykor az — törvénynyé fogja emelni a románok szabadságát, és fogják követelni szabadságukat és elrablóit jogaikat ? Akkor is halasztást fog kérni bi­zonytalan időre Hóra és Kloskától és azoknak társaitól való félelmében ? Akkor is nevetségessé fogja tenni magát a világ előtt, mint most. Camila.“ A sajtóbíróság követ­kezőleg alakult meg: elnök Székács, szavazó bírák: Poska és Jahn, jegyző Haupt. A vádhatóságot Tripus al­­ü­gyész képviselte, Baritiu védője Frühbeck ügyvéd. A vádlevél felolvasása után a vádlott kijelenti, hogy a czikk az ő távollétében került a lapba, de azért a felelősséget elvállalja. Ezzel be lévén fejezve a bizonyítási eljárás, Tripus alügyész tartotta meg vádbeszédét. Vádlottat a 159. §. alapján kéri elítéltetni izgatás miatt, mert gyűlöle­tet szított egyik nemzetiségben a másik ellen. A vádlott nem azért írta a czikket, mert a kongresszus, melyről úgy is ki volt zárva minden politikai vita, elhalasztatott, csak az volt czélja, hogy felbőszítse a románokat a magyarok el­len. Vádlott rablásnak nevezte a dualizmust, magyar Plevnáról, Hora és Kloska feltámadásáról beszél, csak azért, hogy izgasson a magyarok ellen. Az nem vál­toztat a dolgon, hogy vádlott, midőn a czikk megjelent, nem volt Szebenben. Kéri elitéltetését. Baritiy György hosszabb beszédet mondott, kijelentve, hogy ő, ha átol­vasta volna azt a czikket, nem nyomatta volna ki, mert az Observatoriul nem egyházi lap ; azután történelmi fejte­getésekbe bocsátkozik annak kimutatására, hogy a román nemzet sérelmei mily nagyok és mily jogosult a felszóla­lás azok ellen ; beszélt Horáról, Kloskáról, kit a magya­rok mindig gyaláztak, végül kinyilatkoztatja, hogy nem támadta meg a dualizmust, csak a rendszer alkalmazásá­nak módját. Frühbeck védő kritizálva és czáfolgatva a vádbeszédet, védencze felmentését kérte. A köz­vádló válasza után ismét Baritiu szólt, tiltakozva az ellen, mintha ő a magyarok ellen izgatna. Csak a rendszert támadja meg, és nem a nemzetet. Ezután az elnök feltette a következő kérdéseket: 1. Foglal­­tatik-e az inkriminált czikkben egyik nemzetiség izga­tása a másik ellen ? 2. Baritiu volt-e felelős szerkesztő a czikk megjelenésekor és végül 3. Vétkes-e Baritiu az izga­tásban ! Az esküdtek az első kérdésre egyhangúlag nem­mel, a második kérdésre egyhangúlag igen­nel és a har­madik kérdésre egyhangúlag nem­mel válaszoltak. Vád­lott ennek következtében biróilag is felmentetett. Sport. Udvari vadászatok. A tegnapra és mára ter­vezett udvari parforce-vadászatok a fagy miatt abbama­radtak. Minthogy a ma délután esett eső a talajt annyira fellazító, hogy már lehet vadászni, holnap mindenesetre megtartják az udvari vadászatot, mely körülményt ma táv­irati uton tudattak az udvarral. A királyné ő Felsége, ki ma hagyta oda Gödöllőt, mielőtt Budára tért, elhajtatott K.­Megyerre, megtekintendő az udvari istállókban lévő kedvencz paripáit. A felséges asszony egy óra hosszat idő­zött Megyeren. A Pesti Napló táviratai. A reichsratbb­ől. Bécs, decz. 17. A képviselőház mai ülésén Oberndorfer a honvédelmi törvénynyel állítólag összeütköző rendeletek és Neuber a bécsi lakta­nyáknak a városon kívül való elhelyezése tárgyában interpellált. Konrad közoktatási miniszter Roser inter­­pellácziójára válaszolván, melyet utóbbi a Billroth tanár klinikáján tapasztalható visszás állapotok tár­gyában intézett, kijelenté, hogy azok megszüntetése végett már folyamatban van a tanácskozás, és a kli­nika megnagyobbítása iránt már nyújtattak be terve­zetek. Chlumetzky azon indítványát, hogy Neu­­wirth indítványa a helyi érdekű vasutakra vonatkozó törvény hatályának meghosszabbításáról szóló tör­vényjavaslatra vonatkozó jelentés előtt tárgyaltassék, a ház 158 szavazattal 136 ellenében elvetette. A jelentés tárgyalásánál első­sorban Pin ol, kereskedelmi miniszter emelt szót. A kormány — úgymond — a szőnyegen forgó törvényjavaslat által bebizonyítá, hogy a helyi érdekű­ vasutakra vonatkozó törvény megváltoztatását óhajt­ja, és e törvényjavaslatot minden utógondolat nélkül csak azért nyújta be, nehogy a helyi érdekű vasutak­ra vonatkozó törvény hatályának megszüntetése által hézag keletkezzék, mely czélból azon eshetőséggel szemben, ha az új törvény netalán nem jönne létre, a jelenleg érvényben levő törvény hatályát 1886. jul. 1-ig óhajtja meghosszabbítani. A miniszter ezután a helyi érdekű vasutakra vonatkozó törvény üdvös hatását fejtegette és a ki­sebbség határozatával szemben kijelenti, hogy ő öntu­dattal mondhatja, hogy jogos hatáskörét nem lépte túl, továbbá, hogy a kisebbség indítványa a helyi érdekű vasutakra vonatkozó törvényt nagyon is szűk korlátok közé szorítaná. (Élénk helyeslés a jobb oldalon.) Ezután Herbst hosszabb beszédben indokolta a kisebbség határozatát. Ritek udvari tanácsos, a kormány képviselője, megc­áfolta Herbst tárgyi ellenvetéseit és kiemeli azon aggályokat, melyek az állam által való kiépí­tésre vonatkozólag pénzügyi szempontból merül­nek föl. Rieger hosszabb beszédben szólalt föl a törvényjavaslat mellett. Steudel a törvényjavaslat ellen szólt, mire az általános tárgyalás berekesztetett. Ezután még Herbst, a baloldal vezérszónoka, és H­­­adisk előadó szóltak, mire a ház a törvényja­vaslatot a­­részletes tárgyalás alapjául elfogadta. A ré­­szletes tárgyalásnál az első czikk a bizott­ság többségének szövegezése szerint fogadtatott el, és a kisebbs­ég határozata mellőztetett. Ez­­után Neuwirth indítványának másod­szori olv­asása következett. A­­z indítvány első olvasása alkalmával Neu­­w­ir­th . által tett megjegyzésekre válaszolva, a ke­reskedelmi miniszter kifejti, hogy engedé­lyek adó­sánál a kereskedelmi minisztérium nem kérdi az enge­­­lyt kérők nevét, hanem azt, vájjon képesek-e megfelel­i annak, a­mire vállalkoznak. A közigazga­tási tö­ényszék ítéletét, melyre Neuwirth és Herb­ hivatkoztak, e képviselők nem idézték egész ha­talmában. A miniszter bebizonyítja, hogy amaz ítél­t nem alkalmazható a tulln-sand­-pölteni vonalra, é­­s hogy ez a vonal egyáltalán nem akar ver­senypálya lenni. A m­iniszter azután a Neuwirth által idézett, részben hírlapokból merített, részben puszta sejtel­meken és állításokon alapuló panaszok ellen fordulva, megmagyarázza a vic­inális vasutak építésére alakult részvénytársulat hivatását és nélkülözhetetlen voltát, kifejti, mennyire jogosult az az előzékeny érintkezés, melyet a felekkel szemben tanúsít, és az a hatásos segély, melyet tervek végrehajtásánál senkitől meg nem von. A miniszter megvilágítván viszonyát az ösz­­szekötő vasutak építésére alakult társulathoz és a Länderbankhoz, elmondja a Bécs-városi vasút ügyét és azzal együtt igazolja az egy milliónyi óvadék le nem foglalását, hogy azaz egy millió árán a Bécs-vá­rosi vasút kérdése örök időkre el ne legyen temetve. A miniszter beszéde több helyt zajos tetszés­nyilvánításokkal szakíttatott félbe. Szóltak még Richter, mint a vasúti bizott­ság kisebbsége által előterjesztett különvélemény elő­adója, Herbst, ki a kisebbség egy második külön­véleményét indokolta, és Végül Neuwirth, ki hosz­­szabb beszédben fordult a kereskedelmi miniszter ál­lításai ellen és azokat czáfolgatta. R­u­s­z, a kisebbség vezérszólója és Hr­a­d­i­k elő­adó zárszavai után szavazással a vasúti bizottság többsége által előterjesztett indítvány elfogadtatott, a többi indítvány pedig mellőztetett. Az ifju-csehek köre a magyarokról. (Ered. sürg.) Prága, decz. 17. Az ifjú­ csehek klubja behatóan foglalkozott Riegernek a magyarokról és Csehországnak Magyarországhoz való viszonyáról mondott beszédével. H­o­­­e c­e­k cseh író élesen megtá­madta Rieger beszédét, s megjegyezte, hogy a csehek, ha gyakorlati politikát akarnak követni, csupán csak szláv politikát követhetnek. Hogy a szláv állameszme nem osz­lott el, azt éppen Rieger beszéde is igazolja, miután azt legalább irodalmi téren elismerte. A csehek nem segít­hetnek ugyan a tótoknak, de nem nézhetik egykedvű kö­zönyösséggel azoknak a szenvedéseit, amelyek megha­ladják a délszláv rajaoknak a törököktől szenvedett gyötrelmeit. A cseheknek kötelességük a magyarok arczáról az álarczot letépni, a­mely alatt ázsiai erőszakoskodásukat és barbár szelmeiket leplezik. Szónok ezután erősen meg­támadja a magyarokat, a­kiket „uralkodó fajnak“ nevez. A magyar faj több nemzetből verődött össze, olyan ele­mekből, a­kiknél a hatalom az erkölcs előtt jár. Rieger a napokban Brü­nnben kijelentette, hogy Morvaország arra szükséges, hogy kapcsot képezzen a szláv világ közt. Ez nem áll. Morvaország elválaszthatatlan része a mi törté­nelmi, állami és nemzeti államtestü­nknek. Az a szerep, melyet Rieger Morvaországnak szán, a felső magyarországi Tótországot ille­ti meg. A vita további folyamában Túrna tartománygyűlési képviselő fájdalmas szerencsétlenségnek tartja a nem­zetre nézve, ha egy férfiú, ki olyan szerepet játszik a nemzetben, mint aminőt annak idején O’Connel az ír nép közt játszott, olyan gyöngeséget tanúsít, hogy a nemzet legrégibb ellenségeinek udvarol, hogy azért a kegyért, amelyet ellenségeinktől kierőszakolni remél, nem átallja a nemzet egész múltját, óhajait és érzelmeit eltagadni, sőt tovább megy, kész elárulni saját szerencsétlen testvé­reinket is. A magyar kormánylapok gunykaczajjal vála­szoltak Rieger hajlongásaira s a magyarok előtt Rieger­nek nem használ, hogy a szláv eszmét és a dualizmus elleni ellenzéket eltagadta. Ilyen fiaskót ért meg Rieger november 30-án. Megszégyenülve állunk ellenségeink előtt, s mit gondoljanak megsértett szláv testvéreink és barátaink őszinteségünkről és megbízhatóságunkról ? Kötelessé­günk, hogy ellenségeink előtt épp úgy, mint barátaink előtt tiltakozzunk, még pedig a legnagyobb határozott­sággal Rieger beszéde ellen. Tarna ezután konstatálja, hogy éppen Rieger volt az, a­ki 1848. szept. 19-én, midőn a magyar küldöttség Bécsbe érkezett, a magyarokat any­­nyira megsértette, hogy azt soha nem tudták elfelejteni a cseh népnek. Rieger akkoriban a reichsrathban szenve­délyes beszédet tartott, melyben kifejtette, hogy a ma­gyar küldöttséget nem szabad elfogadni, így gondolkodott akkor Rieger. Akkor nem jutott eszébe megállítani Windischgrätz herczeget, ki száz­ezer emberrel indult el Prágából Magyarország független­sége ellen. S ma ugyanaz a Rieger hízelg a diadalmas ma­gyar győzőknek, s szívtelenül elhagyja a Szent István ko­ronája alatt élő szegény testvéreinket. A magyarok iránti udvariasságból megbarátkozik azzal az erkölcstelen tan­nal, hogy a nemzeteket nem erkölcsi, hanem önző alapel­veknek és czéloknak kell vezetni, s azt reméli, hogy a ma­gyarok olyan naivak lesznek és elhiszik, hogy mi csehek a dualizmussal már megbarátkoz­­t­u­n­k. De a magyarok nem mai gyerekek, s a naivitás nem az ő részükön, hanem Riegerén van. A magyarok nem felejtették el, hogy a Rieger-párt közlönyei egész addig a pillanatig, míg Taaffe gróf őket szolgálatába nem fogad­ta, a dualizmust mint kettős hegemóniát elitélték, s nap­­ról-napra azt írták, hogy a Lajthán innen a németek, azon túl pedig a magyarok uralkodnak a szlávok fölött. Idézi Palacky beszédét, aki 1873-ban ismételve kijelen­tette, hogy a dualizmus proklamálásának napja a pán­szlávizmus nem óhajtott formájának születési napját jelenti. Idézi továbbá Rieger beszédét, melyet 1867-ben Pétervártt a szláv közösségről mondott, s így végzi sza­vait : „Ha a magyarok a kiegyezési törvény ellenére, mégis beleavatkoznának továbbra is ügyeinkbe, hogy szent jogainkban meggátoljanak, nem látjuk be, miért ne ismerhetnék el mi is testvéreinknek a tót atyafiakat, s miért ne támogathatnók őket a jogtalanság és törvényte­lenség ellenében minden erőnkből kitelhető állandó, tett­leges szeretetünkkel. Rudigier utódja. (Ered. sürg.) Lincz, decz. 17. Rudigier püspök utódja gyanánt első helyen Marschall bécsi kanonokot, másodsorban Achtleithner kremsi apátot emlegetik. A franczia kamarából. Páris, decz. 17. A kamara délelőtti ülésében Machaux a jobb párt nevében kinyilatkoztatja, hogy ő tegnap a kamara határozatképességének kon­­statálását követelte és utalt arra, hogy a költségvetés kétes viszonyok közt tárgyaltatik. A kisebbség nem szavazott, mert semmiféle felelősséget nem vállal ma­gára. A ház erre 284 szavazattal elfogadta a belügyi költségvetés több fejezetét; a jobb párt ez alkalom­mal sem szavazott. Franczia-khinai viszály, Páris, decz. 17. Briére tábornok távirata sze­rint a hegyek közül két-háromezer khinai nyomult elő, hogy a Chutól északkeletre levő falut megtámad­ják. Chu helyőrségének egy része — az idegen légió és tonkingi vadászok — az ellenség elé vonult s azt szétverte. A khinaiak jelentékeny veszteségeket szen­vedtek ; a francziák vesztesége 24 halott és sebesült. A német birodalmi gyűlésből. Berlin, decz. 17. A birodalmi gyűlés bizottsághoz utasította Jadzewski azon indítványát, hogy Posenben a bíróságoknál a lengyel nyelv használata megengedtessék. Schelling államtitkár kijelente, hogy a kormányok nem hajlandók ezen indítványt elfogadni. Nincs ok, hogy a je­lenlegi állapoton változtatás történjék, mert a­mi a len­gyel nyelv kérdését illeti, a birodalmi igazságszolgálta­tási törvények alkotásánál az illetők érdekei kellő tekin­tetben részesültek. A nyugatafrikai konferenczia, Berlin, decz. 17. A nyugatafrikai ügyben összehí­vott értekezlet holnap ülést tart. A braunschweigi trónöröklés. (Ered. sürg.) Berlin, decz. 17. A Tageblatt a braunschweigi Landeszeitung egyik czikkére tesz megjegyzéseket. A czikk síkra száll a cumberlandi herczeg trónörökléséért azon feltétel alatt, ha a her­­czeg Hannoverről lemond, s kijelenti, hogy van egy né­met fejedelem, a­ki a herczeg loyális magatartása ese­tén szívesen közbenjárna érte. A Tageblatt azt gya­nítja, hogy e német fejedelem alatt a szász király ér­tetik, a­ki nemrég Berlinben időzése alkalmával való­színűleg kísérletet tett a közvetítéssel. A spanyol király Olaszországban. (Ered. sürg.) Madrid, decz. 17. Alfonzó király orvosai tanácsára a tavaszt Olaszországban fogja tölteni. Umberto király casertai kastélyát bocsátotta rendelke­zésére. Az olasz kamarából. Róma, decz. 17. A kamara a Nápoly egészszég­­ügyi viszonyainak javítását czélzó törvényjavaslat tárgya­lását péntekre tűzte ki, továbbá folytatta a vasúti szerző­dések tárgyalását. A közmunka miniszter a ház tetszése mellett védelmezte a kötött szerződéseket. Peruzzi szin­tén a szerződések mellett emelt szót. Koreából. Shanghai, decz. 17. Koreából érkezett hírek sze­rint a japáni csapatok a zavargások alkalmával Chu­­mulpóba vonultak vissza. Hire jár, hogy khinai czir­­káló hajók Koreába indultak. Az egyiptomi ügyek. (Ered. sürg.) London, decz. 17. (P. K.) Azok a tárgyalások, melyeket Carmichael James, a kincstár titkára a párisi döntő körökkel folytatott, nagy diffe­­rencziára vetettek világot az egyiptomi kérdésre vo­natkozólag. Az angol kabinet kész pénzügyi enged­ményekre, szemben politikai konc­essziókkal. Kerry az ügyek elintézését nem sürgeti s a khinai és egyip­tomi ügyek lebonyolódását be akarja várni, az angol kabinet azonban tart a Berlinből eredhető meglepe­tésektől s azt óhajtja, hogy a februárban összeülő par­lament elé kész egyezményt terjeszthessen. Róma, decz. 17. Mint a Stefani­ Ügynökség Kairó­ból jelenti, az olasz diplomácziai ügyvivő utasíttatott, hogy Németország és Oroszország kivonata tárgyában emlékeztesse az egyiptomi kormányt arra, hogy Olaszor­szág már a londoni értekezleten kedvezőleg nyilatkozott arra vonatkozólag, hogy az egyiptomi államadóssági pénz­tár ellenőrző bizottságában Németország és Oroszország is képviselve legyenek. Török ügyek. (Ered. sürg.) Konstantinápoly, decz. 17. (P. K.) A szultán köszönetét fej­ezé ki a montenegrói fejede­lemnek a török csapatoknak szívélyes fogadtatásáért s köszönetét a montegrói ügyvivőnek adott kihallgatáson ismételte. Mivel az angol megbízottnak utasításai a keres­kedelmi szerződésnek a közműárukra vonatkozó pontjait illetőleg lényeges konc­essziókat tartalmaznak, az Angol­országgal való tárgyalások a tarifára nézve remélhetőleg nemsokára megoldást fognak nyerni. Bolgár hadügyek. (Ered. sürg.) Szófia, decz. 17. (P. K.) A hivatalos lap 30 bolgár tisztnek századparancsnokká való kineve­zését közli. A kinevezések nagy megelégedést keltettek. A rendkívüli hadügyi szükséglet a következő tételeket tü­nteti fel: 1­3 millió 80 ágyú beszerzésére, 05 millió a ruscsuki katonai kikötő építésére, 60 millió torpedóna­szád vételére s 19 millió kaszárnyaépítésre. Fáklyásmenet Trencsénben, Trencsén, decz. 17. (D. É.) Kubicza főispán tisz­teletére belső titkos tanácsossá történt kineveztetése al­kalmából ma fáklyásmenetet rendeztek, mely várakozá­son felül fényesen sikerült. Ez alkalommal Simon üd­vözlő beszédet intézett a főispánhoz. Az egész város fé­nyesen kivilágíttatott. Ma este a színházban díszelőadás tartatik. Szerb népiskola Bécsben. (Ered. sürg.) Lemberg, decz. 17. Mint a Przeglad­ nak (az uj hivatalos lapnak) Bécsből sürgönyzik, a bécsi szerbek a jövő évben szerb népiskolát akarnak felállítani Bécsben. Az iskola a tervezett szerb templommal egyide­jűleg építtetnék fel és erre a czélra 85.000 frtot gyűjtöt­tek is már. Becker meggyilkoltatása, Pétervár, decz. 17. Becker Sára meggyilkol­tatása ügyében a törvényszék az esküdtek verdiktje alapján a következő ítéletet hozta : Mironovitsch­ elbocsátott alezredes Becker Sára meggyilkoltatásá­ban vétkesnek találtatván, hét évi kényszermunkára,­­ c­s­a­k elbocsátott hadnagy a gyilkosság eltitkolása, pazarlás, csalás és lopás bűnténye miatt Szibériába számkivetésre ítéltetett. Szemenova némbert a törvényszék az ellene emelt vád alól fölmentette. Tengeri rablók. London, decz. 17. Yarmouthból jelentik, hogy a kormány Ross, Prevtor és Chalk, h­alászbárka-tulajdo­­nosoknak elfogatását elrendelte. Az illetők nyílt tengeren elkövetett rablásokkal, nemkülönben a „Diedrich“ nevű hajónak július 27-én a hollandi tengerpart mellett tör­tént megrablásával vannak vádolva. KÖZGAZDASÁG. A cseh földhitelintézet. . (Ered. sürg.) Prága, decz. 17. A cseh földhitelin­tézet igazgatótanácsa Bécsből azt az értesítést vette, hogy holnap illetékes helyen végérvényes határoza­tokat hoznak. Az igazgatótanács e hírre a már meg­fogalmazott és benyújtásra elkészített csődmegnyitási kérvény beadását elhalasztotta s este felé újabban beható tanácskozásokat tartott. A helybeli piac­on a helyzet nyugodtabb. A taka­rékpénztáraknál, a hitelintézet fiókjánál és egyéb intéze­teknél a tételek kivétele csökkent, a pénz­felmondások is aránylag sokkal kisebb mérvben fordulnak elő, mint a múlt napokban. Az osztrák-magyar bank helybeli fiókjá­nál tegnap és ma az inkasszó igen nagy volt. (Ered. sürg.) Bécs, decz. 17. A cseh kereskedelmi kamara küldöttségét a kormány egyes tagjai kihallgatá­son fogadták. A küldöttség arra kérte a kormányt, hogy a cseh földhitelintézet másfél millió forintnyi adósságáért a hitelezőkkel szemben nyújtson biztosítékot, s ezután pedig a liquidáczió lebonyolítását bízzák a hitelintézetre. A török vasúti csatlakozásuk. (Ered. sürg.) Bécs, decz. 17. (P. K.) Konstanti­nápolyból érkező jelentések szerint a török csatlako­zási vonalak ügyében semmi fordulat nem történt. Calice báró több ízben beszélgetést folytatott a nagy­vezérrel s Asszim pasa külügyminiszterrel, s hírlik, hogy a szultán által kihallgatáson fog fogadtatni. A porta minden megkeresésre azon stereotip biztosítást adja, hogy a csatlakozások a megállapított határidőre létesíttetni fognak. (Ered. sürg.) Konstantinápoly, decz. 17. A porta notifikálta a szerb kormány által kinevezett tech­nikai biztosokat, a­kik Pristinába fognak menni, hogy a vranjai vasúti csatlakozásra vonatkozó tanulmányaikat befejezzék. A cseh vasúti kérdés. (Ered. sürg.) Bécs, decz. 17. A cseh képviselők közt az a hir van elterjedve, hogy Pino a vasúti törvény­­javaslatból kabinetkérdést csinált. A bolgár vasutak. (Ered. sürg.) Szófia, decz. 17. (P. K.) A kormány által előterjesztett javaslat a zam­brod-vakareli vonalra vonatkozólag a következő előirányzatot tartalmazza : 2.4 millió frank földmunkákra, 4.1 millió sínekre stb., 2.3 millió anyagokra. Vegyes hírek. Az üzleti világban sűrűen jelentkeznek a buká­sok. Gabonakereskedő, czukor- és vasgyáros, gyarmat­áru kereskedő a külföldön és Ausztriában nagy számmal jutott zavarba az utóbbi időkben. Hazánk­ban és a vidéken kisebbrendű bukások sokkal na­gyobb mérvben fordulnak elő, mint a­hogy így a téli üzleti évadban rendesen jelentkeznek. És tartani kell attól, hogy a mezőgazdaság súlyos helyzete csak ez­után fogja nyomását igazán érezhetővé tenni az ipa­ron, kereskedésen és pénzpia­czon. A hangulat a tőzs­dén rossz is, mert a spekulácziót aggasztják az üzleti élet viszontagságai s mert minden alkalmi kalamitás, mint egy banknál előforduló sikkasztás vagy egy bányaégés, mértéken túl fokozza a pesszimizmust. Rossz idők járnak és egy általános gazdasági válság előjelei mind szaporábban halmozódnak. A törökországi vasúti kapcsolatok ügye a papi­roson nem nyugszik ugyan, de azért az aggodalom. A budapesti értéktőzsdéről. — decz. 17. A délutáni tőzsdén a magánforgalomban lanyha volt az irányzat. Osztrák hitelrészvény 294.60—294 frton, magyar 4%-os aranyjáradék 95.65—95.70 írton, magyar papirjáradék 90.65 írton került forgalomba. Az esti tőzsdén lanyha volt az irányzat. Osztrák hitelrészvény 294.20—293.20 írton, magyar 4°/6-os arany­járadék 95.65 írton, magyar papirjáradék 90.65 írton köttetett. vV Zárlat lanyha. Osztrák hitelrészvény 293.20 frton, magyar 4%-os aranyjáradék 95.65 frton, magyar papír­járadék 90.65 frton vásároltatott. A forgalom gyenge volt. A bécsi értéktőzsdéről. Bécs, decz. 17. Bankpapírok árfolyamainak ha­nyatlása, tetemes eladások nyomasztólag hatottak. Ké­sőbb berlini hírekre javult a helyzet. Bécs, decz. 17. A mai esti tőzsde lanyha hangu­latban folyt le. Árfolyamok ’/a6 órakor: Osztrák hitelrész­vények 293.40. — Magyar hitelrészvények 302.75. — Anglo-osztrák bank 96.—. — Unió bank 76.10. — Bécsi bankegyesület 100.75. — Magyar leszámítoló bank —.—. — Osztrák államvasut 306.80. — Déli vasút 147.60. — Károly-Lajos vasút 267.25. — Elbevölgyi vasút 176.50. — Bécsi tramway —.—. — Dunagőzhajózási rész—. —.— — Magyar 6°/0-os aranyjáradék —— Magyar 4°/0-os aranyjáradék 95.65—. —. — Magyar 5°/0-os papírjára­dék 90.60—. — Májusi osztrák járadék 81.70—. Német birodalmi márka 60.2772. — 20 frankos arany —.—. — Länderbank 96.—. Bécs, decz. 17. (Osztrák értékek zárlata.) Osztrák hi­telrészvény 294.20. Déli vasutrészvény 147 70. 4°/0-os osztrák aranyjáradék 104.—. Londoni váltóár 123.35. Károly Lajos­­vasutrészvény 267.50. 1864-diki sorsjegy 171.50. — 4 2°/0-os ezüstjáradék 82.85. 1860-diki sorsjegy 136.—. Török sorsjegy 21.50. Angol-osztrák bankrészvény 98 25. Osztrák államv. részv. 307.—. 20 frankos arany 9.767a- 4 276-os papirjára­dék 81.72. Osztrák hitelsorsjegy 180.—. Osztrák-magyar bank­­részvény 857.—. Cs. kir. arany (vert) 5­76. Német bankváltók 60.25. Elbe-völgyi v. r. 176.—. Javult. BéCS, decz. 17. (Magyar értékek zárlata.) Magy. föld­­teherm.kötv. 100.50. Erdélyi földteherm. kötv. 101.50. 5Vs°/6-os m. föld.­int. zálogl. 101.75. Erdélyi vasutrészvény 179.25. 1876. m.rk. v. áll. els. kötv. 106.—. Magy. nyer. k. sorsjegy 115.75. Szőlődézsmaválts. kötv. 98.50. 6%-os aranyjáradék 124.—.’Tiszai és szeg. köles. sorsj. 116.80. 4°/%-os aranyjáradék 95.72. M..országos bankrészvény —.—. Magyar vasúti kölcsön 145.25. Magyar hitelrészvény 303.25. Alföldi vasut-részvény 180.—. Magyar é.­kel. vasutr. 168.—. 1869. m. k. v. áll. els. kötv. 97.50. Tiszav. vasutrészv. 251. — . Magyar resz.- és váltó bank 89.75. Kassa-Oderb. v.­részv. 148.25. 5°/p papirjáradék 90.70. Magy. jelz. hitelbank részv. —.—. Adria m. teng. gözh. részv. —.—. Dohányrészvény —.—. BéCS, decz. 17. (Esti tőzsde.) Osztrák hitelrészvény 293.30. Osztrák államv. részv. 306.40. Uniobank —.—. 1860. sorsjegy —.—. Angol-osztr. bank részv. 96.50. 20 frankos 9.767­. Déli vasút részvény 147.40. Magyar hitelbank-részvény 302.75. 1864. sorsjegy —.—. 4°/o magyar aranyjáradék 95.67. Károly­ Lajos vasút 267.25. Májusi osztrák járadék 81.75. 4°/0-os osztr. aranyj. 104.—. Gyenge. (Ered. sürg.) Bécs, decz. 17. Az esti magánforga­lom szilárd. Zárlati árfolyam: Osztrák hitelrészvény 294,50. A prágai értéktőzsdéről. (Ered. sürg.) Prága, decz. 17. A prágai értéktőzs­dén a cseh földhitelintézet részvényei 4 írttal, a cseh unio­bank részvényei 46 írttal, a cseh leszámítoló bank részvé­nyei 100 írttal, a mezőgazdasági hitelbank részvényei 200 írttal, Zivnostenska 47.75 írttal, hitelrészvények 292 írttal, Ruston 69.75 írttal, Danek részvények 44 írttal jegyez­tettek. A tőzsde igen élénk volt. A bécsi gabonatőzsdéről. (Ered. sürg.) Bécs, decz. 17. A forgalom csekély, az árak csaknem változatlanok. Az amerikai magasabb jegyzések csupán a további árhanyatlásoknak vették ele­jét. Búza tavaszra 8.35—8.36 írton, rozs tavaszra 7.35 írton, zab tavaszra 6.99 írton, tengeri máj.—jun.-ra 6.20 —6.21 írton kelt, búza őszre 8.86—8.88 írton jegyez­tetett. Hivatalosan jegyeztetett: Búza készáru-----.—— írton, búza 1885. tavaszra 8.33—8.38 írton, búza de­czemberre-----.-----írton, búza 1885. május—júniusra 8.43—8.48 írton, búza 1885. őszre 8.85—8.90 írton, rozs készáru ——.-----írton, rozs 1885. tavaszra 7.33—7.38 írton, rozs 1885. május—júniusra 7.43—7.48 írton, tengeri készáru (régi)-----.-----­ írton, tengeri 1885. készáru (uj) -----.-----írton, tengeri (régi) május—júniusra 6.18— 6.23 írton, tengeri nemzetközi 1885. június—július 6.23 —6.28 írton, tengeri nemzetközi 1885. jul.—augusztusra 6.33—6.78 írton, magyar zab készáru' -—.------ írton, zab 1885. tavaszra 6.97—7.02 írton, zab 1885. május —júniusra 7.02—7.12 írton. Repcze készáru —.----.— forinton, repcze 1885­. aug.—szeptemberre 13.25—13.35 írton. Repczeolaj készáru-----.— írton, repczeolaj 1885. szeptember—deczemberre-----.-----írton. A délutáni forgalomban az árak változatlanok. Külföldi értéktőzsdék zárlatárfolyamai. *) — Decz. 17. — *) A fentebbi árfolyamok az illető tőzsde helyi szokásai szerint mediára, ultimóra vagy készpénzben értendők s e szerint a bpesti egyen­­érték is akképen szól. A készpénz-árfolyamok K-val, a media-árfolyamok M-mel, az ultimo-árfolyamok U-val vannak megjelölve. Magától értetődik, hogy a fenti átszámításokhoz még a tranzak­czió-költségek, továbbá prolon­­gáczió és ultimó-árfolyamokhoz azonkívül még a mindenkori budapesti pro­­longáczió-tételek is számításba teendők. Berlin, decz. 17. (Tőzsdei jelentés.) Birodalmi gyűlés feloszlatásának hírére bécsi emelkedett árjegy­zésekre javult a hangulat. Hitel- és német bankrész­­vények árfolyamai jól tartják. Vasúti papírokban, különösen csetrék államvasuti részvényekben élénkebb forgalom. Bányaértékekben pangás. Orosz papírok árfolyamai zárlat felé emelkedtek. Kamatláb 38/40/6. Utótőzsde: Déli vasutrészvény. 247.50. 4°/0 magyar arany­járadék 79.—. Hitelrészv. 488.—. Osztr. államv. részv. 510.—. Károly Lajos vasut-részvény 111.—. Nyugodt. _ (Ered. sürg.) Berlin, decz. 17. A tőzsdén a biro­dalmi gyűlés feloszlásáról keringő hirek folytán biztatóbb irányzat uralkodott. Különösen a hitelrészvények emel­kedtek. Kész értékek csendesek, orosz és szerb járadékok szilárdak. Zárlatkor az üzlet csendes. Romániai járadék 103.10, Dortmundi 65.90, Laura-bányák 104.30, Comman­­dit 207.40, orosz papírok 80.75, olasz papírok 97. Frankfurt, decz. 17. (Esti tőzsde.) 4'2°/0-os papír­járadék —.—. 4'2°/0-os ezüst­járadék —.—. Károly Lajos vasut-részvény 221.12. Osztrák 4°/0-os arany,­járadék —.—. Magyar 4°/0-os aranyjáradék 78. */g Osztrák hitelrészvény 242.50. Osztrák államv. részv. 253.50. Déli vasút 122.25. Szilárd. Páris, decz. 17. (Zárlat) 3°/a franczia­ járadék 78.30 . Osztr. államv. részv. 638.—. Osztr. földh.-részv. —.—. 6°/ , magy. ar.-járadék —.—. Magy. vasúti kölcsön —.—. Uniós­­bank-részvény —.—. 5°/o m. papir-járadék —.—. Magy. ország **gos­b. részv. —.—. Osztrák földhitel részv. —.—. 4V2°/o fran­­­cz­a-járadék 108,70. Déli vasút részv. 315.—. Francz. törleszt * hető-járadék 80 55, 4% osztrák ar.-járadék —.—. M. jelz. , hitelb. részv. —.—. 4°/a magyar arany-járadék —.—. M. resz. és váltób. részv. —.—. Ottomanbank részvény —.—. Szilárd. .London, decz. 16. Consol 99.75. A kis sorsjáték húzásai. — Deczember 17-én. — Brünn 21 79 23 61 39 Fővárosi színházak. Nemzeti színház. Népszínház. XXIX. Bérletszünet.­­ Deczember 18-án . Deczember 18 án:­­ A gerolsteit­i A vasgyáros.­­ nagyherczegnő. Színmű 4 felvonásban. Irta Operette 3 felvonásban. Zene- Ohner György. Fordította Fái­jét szerzette Offenbach, J. Béla.­­ Személyek: Személyek: A nagyherczegnő Pálmai I. Beaulieu­mar­ Pál, herczeg Szabó quisné Lendvayné­­ Puck Szilágyi Claire, leánya P. Márkus E. Bumm, tábornok Solymosi Octave, fia Horváth Greg, báró Tihanyi Bligny herczeg Gyenes Nepomuk Erődi Préfont báró Hetényi Fritz, közvitéz Gergely Sophie, neje H. Lánczy I. Vanda, kedvese Ligeti I. Derblay Philippe Nád­ay Iza­máril. Suzanne Alszegi I. Amália Fehér I. Moulinet Újházi Olga Béni I. Athenais Szacsvayné Sarlott Gyöngyösi I. Bachelin Bercsényi : Arabella Szilágyiné Tábornok Egressy­­ — Megyefőnök Latabár ! Kezdete 7 órakor. Kezdete 7 órakor.­­ — —­­ A népszínház műsora: A nemzeti színház műsora : Péntek, A koldusdiák. Péntek, A csőd, bérletfolyam. Szombat, A szép Meluzina. Szombat, Rómeó és Júlia, lesz.­­ ........................ .......... .....— Vasárnap, Czifra nyomorúság,­­ VárSZvilla Z. - bérletfolyam- Nagyb.39.sz. Havib.6.sz. M. kir. operaház. Deczember 18-án: Páholy b. 36. sz. Havib. 8. sz.­­ Először: Deczember 18-án : I Szemesnek áll a világ! Turolla Emma k. a. ven- Vígjáték 3 felvonásban, egy végjátékául, elő játékkal. Irta Luigi Bellot-G I 0 C 0 N D A. ti-Bon. Fordította Óváry L. Opera 5 felvonásban. Zenéjét Személyek: szerzette Ponchielli Hamilcar. Rosa Romeo Benedek Személyek: Perelli Jenő Szirmai Gioconda Tűről a E. Lajos Komi éi Badoero Aloise Ney Mauro Deák Adorno L. Bartolucci V. Rozetta Sió I. A vak nő Saxlehner E. Mari, himezőnő Balogh E. Grimaldo E. Perotti Giacomo Makó Barnabás Láng Oldradi marquis Beedy Zuane, hajós Szekeres Valveyra, gróf Réthey Barnabita pap Tallián Bernát, háziúr Fenyvesy Isépp Dalnoki Rozinelli Lenkey Egy énekes Zsitvay Kormányos Takács Kezdete 7 órakor. Kezdete 7 órakor. _ A várszínház műsora : Az operaház műsora: Péntek, Eleven ördög, 1-ször Szombat, Gioconda, Turolla Blaha L., bérletszünet. E. és Perotti Gy., bérletfolm. Szombat, ugyanez, Blaha L. Vasárnap, ugyanez, Turolla E. bérletszünet, és Perotti Gy., bérletszünet. — Felelős szerkesztő: URVARY LAJOS. Nyílt tér. (Az e rovat alatt közlötteknek sem tartalma, sem alakjáért nem felelős a szerk.) Megtakarítás. Sokszor, sőt legtöbb esetben, úgyszólva az ablakon dob­ják ki azok a pénzüket, kik székrekedés, vértolulás, máj- és epe­bajok által háborgattatva, drága gyógyszereket használnak , míg ellenben a Brandt R. gyógyszerész hires svájezi labdacsai által gyorsan, biztosan s olcsó szerrel megszabadulnának bajaiktól. Brandt R. gyógyszerész svájezi labdacsai a magyar­­országi gyógyszertárakban kaphatók. Egy doboz ára 70 kr. A vételnél ügyelni kell, hogy a doboz czimlapján rajta legyen a fehér kereszt vörös mezőben s Brandt Richárd név­aláírása. 1734 Scharf-féle gyémánt-utánzatok Bécsből (ka­rácsonyi ajándékok) szabályszerűen valódi arany és ezüst foglalásban. Gyűrűk, fülbevalók, tűk, gom­bok 5 frttól 28 frttig. 100—800 frt értéket képvisel. Melltűk, karpereczek stb. művészies kivitelben. Kitüntetve Sí arany és ezüst érmekkel. — Budapesten, hatvani­­utcza 7. sz. II. emelet ajtó 14. sz. 1947 Nemzeti Casino számára! Egy lovagnak vagy önálló hölgynek, a kik 2 — 3000 frt kész­pénzzel szabadon rendelkeznek, alkalom nyujtatik, biztos és lovagias vállalatban rövid idő alatt 30 — 100,000 frtot megke­resni. Komoly ajánlatok „Tiszta igazság“ czim alatt poste restante Budapestre kéretnek, hirdetési igazol­ványra felveendő. 1952 A tisztelt háziasszonyokhoz! A közeledő karácsonyi ünnepek alkalmából bátorkodó , kitűnő asztali és csemege boraimat a háztartások, karácsonyi és újévi ajándékok számára a legmelegebben ajánlani. Egy igen csinos 10 literes kis hordócska, csappal együtt kitűnő érmelléki asztali borral Budapesten díjmentes házhozszállí­tással ............................................................................ 4 frt 50 kr. 1 literes palac­k 1874-ki érmelléki fehér bor .... — » 50 » 1 » »» 1872-ki » » bakator fehér bor— » 70 » 1 » » 1 880-ki badacsonyi » » — » 80 » 1 » » 1878-ki somlai.............................. 1 » — » 1 » » elsőrendű szegszárdi veres bor..— » 50 » 1 » » » villányi.......................— » 60 » 1 » » egri csemege » » .. — » 80 » 1 » » eredeti budai sashegyi » » .. 1 » — » Csemege-borok: 1 eredeti palaczk tokaji........................................... 2 frt 50 kr. 1 » » 1872-ki szomoródi ...................... 1» — » 1 » » ménesi pezsgő................................ 1 » — » 1 » » ruszti » 1» — » 1 literes palaczk 14 éves szilvorium....................... 1 » — » Legkevesebb 10 palaczk­nak a megrendelésénél bérmentesen házhoz szállíttatnak. Vidéki megrendelések után­vétel mellett pontosan telj­esittetnek, s a csomagolás saját költ­ségen számittatik. Az üres hordócskákat 1 frt 50 krval, a pa­­laczkok darabját 8 krval veszem vissza. 1545 Postai megrendeléseknél a pontos czimet kérem. Mély tisztelettel 1944 Haismar Jó*§©1 Budapest, soroksári­ utcza 33. Összehasonlításul : Berlin Frankfurt az egyidejű bpesti zárlatárfolyam Értékpapír g j|£ g J§£ •3 I* J.is Pé­nz áru Cl_1 U3 Ci_J *2 CO ••CO ‘*8 • 'CO Magyar értékek: 4%-os arany jár...............U 79.10 95.42 78.87 95.14 95.60 96.90 6®/0-os arany jár...............U­ 102.50 123.58 102.56 123.83 123.75 124.— Papirjáradék..................U 75.50 91.16­­ 75.37 91.01 90.60 90.00 Keleti vas. ela. I. kib...K| —.— —.— —.— —.— 97.75 98.25 4Va°/o földh. int. zál.lev.K —.— —.— —.— —.— 93.50 94.— Hitelbankrészv...............U —.— —.— —.— —.— 303.— 303.50 Leszám. bank részv... .u­ —.— —.— —.— —.— 85.25 85.50 Kassa-oderb. vasút..........K; 61.20 147.— ——.— 148.— 149.— Magyar-galicz.vasút.. .Kj —.— —.— 142.62 173.86 173.— 174.— Osztrák értékek. Arany járadék................U­ 86.60 104.89 86.50 104.78 104.­ 104.50 50/s-os papir-járadék.. .TJ 80.70 97.18 80.43 96.86 96.75 97.25 Ezüst-járadék..................U 68.40 83.16 68.37 82.61 82.80 83.10 Papir-járadék..................U 67.60 82.08 67.75 81.74 81.80 82.10 Osztr.-magy.bankrészv.K —•— —.— 713.50 859.78 855.— 860.— Osztr. hitelrészv.............U 488.— 293.47 243.25 294.81 294.— 294.20 Osztr. államvasp. részv. U 510.— 306.97 250.— 302.33 306.50 307.— Galicziai vaspálya........U 111.— 267.26­ 221.— 268.11 — Déli vasp. részv..............U 247.— 148.71 1122.25 147.68­ 147.50 148.— Váltó Bécsre.................... 165.80 60.26­­ 165.80 60.32 —.— —.— Orosz papírpénz. 210.90 127.07 ——.— —.— —.— Átszámítási árfolyama 100 márka 60 frt 25 kr. hogy a török és bolgár hézagok a kikötött időre való­sággal kitöltve lesznek, sehogy sem oszlik el. A bol­gár kormány törvényjavaslatot készít elő, a­melyben 17 millió frankot kér a törvényhozástól a szerb és török vonalakat összekötő pálya építésére s fölszerelé­sére s még 2 milliót a forgalomba helyezés költségei­re. A porta még nincs annyira, hogy a költségeket tüzetesen megállapítsa. Most sincs még megállapítva, hogy a szalonik-mitroviczai vonalból hol ágazzék ki a szerb vasúttal csatlakozó szakasz. A legújabb lépés abból áll, hogy a szerb kormányt felszólította, hogy küldjön ki szintén megbízottat, kivel együtt a Pris­tina körüli kiágazási s azután a határon a csatlako­zási pont megállapittassék. Csak ennyire bírta a diplo­­máczia nyomása legújabban hajtani a portát. A budapesti kereskedelmi s iparkamara jelentése a kamarai kerület kereskedelmi, ipari s forgalmi vi­szonyairól az 1882. és 1883-ik években ma tétetett közzé. A jelentésben sok becses adat és figyelemre­méltó fejtegetés foglaltatik, a­melyre nem egyszer lesz alkalmunk visszatérni. A cseh földhitelintézet ügye. A prágai ke­reskedelmi kamara küldöttsége a csehországi német kép­viselőkkel folytatta tárgyalásait. Wolfram képviselő Du­­najevszki pénzügyminiszterrel értekezett. A kereskedelmi kamara küldöttségének javaslatai valószínűleg elfogad-­ tatnak. A budapesti gabonatőzsdéről. — decz. 17. A délutáni tőzsdén búza tavaszra 8.08—8.09 Irton, búza őszre 8.67 Irton, tengeri május—júniusra 5.75—5.76 Irton vásároltatott.

Next