Pesti Napló, 1885. február (36. évfolyam, 32-58. szám)

1885-02-14 / 44. szám

Az olasz expedicziók. (Ered. sürg.) Róma, febr. 13. A harmadik expe­­diczió, melynek rendeltetése még ismeretlen, márczius első hetében fog elindulni. — A kábel lerakását Asszadtól Massalahig, márcziusban fogják megkez­deni. — Mint hírlik, Musurus bey továbbra is meg­marad itt nagykövetnek. (Ered. sürg.) Alexandria, febr. 13. Az olaszok Massauahban az összes kormányépületeket és ezek kö­zött a vámházat is megszállták. Ők szedik be a vámo­kat is.­­ A massauah-i erődöket kibővítik és újon­nan felszerelik. A vegus Bombelli milánói kereskedőt börtönbe záratta. (Ered. sürg.) Róma, febr. 13. A Capitan Fra­­cassa jelentése szerint a hatalmak kivétel nélkül ki­jelentették a török kormány képviselői előtt Olasz­ország Vörös-tenger-melléki gyarmatpolitikáját ille­tőleg, hogy ez az ügy nem tartozik rájuk. Ausztria- Magyarország e nyilatkozatot rendkívül határozott formában tette. Róma, febr. 13. A Stefani-ügynökség jelenti Massalahból: S­a 1­e 11 a ezredes parancsot kapott, hogy tisztítsa meg a vidéket a mahdi híveitől, kik csapatokban barangolnak s az egyiptomi helyőrség csekély száma következtében a város kapuiig is me­részkedtek. A társadalmi viszonyok az olaszok meg­érkezése óta javultak a városban. Új-Guinea és az angolok. (Ered. sürg.) London, febr. 13. (P. K.) A német birodalmi kormány nyilvánosságra hozta az Új-Gui­­neára vonatkozó diplomácziai levelezéseket, és itt rossz vért szült a Bismarck herczeg által hasz­nált hang. A franczia szenátusból. Páris, febr. 13. A szenátus mai ülésében a reczidivistákról szóló törvényjavaslatot jelentéktelen módosításokkal és a kiutasítási helyek megjelölése nélkül elfogadván, tárgyalásait a legközelebbi csü­törtökig elhalasztotta. A főrendiház reformja. (Ered. sürg.) Bécs, febr. 13. A Pol. Korr.-nek »figyelemreméltó« forrásból azt jelentik Budapestről, hogy a képviselőház a főrendiházról szóló törvényja­vaslatot, az előreláthatólag hosszúra nyúló vita da­czára, kevés módosítással el fogja fogadni. A felsőház­ban kompromisszumot létesítenek, ha ennek alapján az ellenzéki pártok biztosítják a törvényjavaslat elfo­gadását. E kompromisszum is kizárja azonban azt, hogy a megyék válaszszanak felsőházi tagokat, mert Tisza miniszterelnök inkább visszavonja a javaslatot, semhogy a választáshoz hozzájáruljon. A Stroszmayer-ü­jj­. (Ered. sürg.) Bécs, febr. 13. Budapestről jelen­tik a P. K.-nek, hogy Mihalovics bibornokérsek ottléte összefüggésben van a Stroszmayer-ü­gygyel. A iVanczia-khinai h Altom. Páris, febr. 13. Mint Briére de l’Isle tábornok távirja, ő csapatja élén, miután a vízválasztón túlha­ladt és a nagy számmal portyázó khinaiaktól mintegy lépésről-lépésre küzdötte ki katonái számára a tere­pet, tizenhat kilométernyire közeledett Lang-Son elé. Páris, febr. 13. Briére de lasle tábornok távirata szerint a franczia csapatok a legutóbb vívott harczokban 25 sebesültet vesztettek. A bolgár sobranje. Szófia, febr. 13. A sobranje ülésszakát a fejede­lem trónbeszéddel rekesztette be. A román diplomáciából. Bukarest, febr. 13. Alexandri Vazul, a szenátus alelnöke Balaceanu helyébe párisi kö­vetté neveztetett ki. Az újabb orosz kölcsön. Pétervár, febr. 13. A Journal de St. Petersbourg egy újabb orosz kölcsön felvételéről terjesztett híre­ket alaptalanoknak nyilvánítja. A pénzügyminiszter jelentékeny összegek fölött rendelkezik. A német parlamentből: Berlin, febr. 13. A birodalmi gyűlés költségvetési bizottsága megszavazta a kameruni költségekre kért 248.000 márkát, azzal a határozati javaslattal, hogy a birodalom védnöksége alá vett területek is hozzájáruljanak a birodalom költségeinek fedezéséhez, melyekkel e területeken a szilárd közigazgatás létesítése jár. Az oroszok Heratban. (Ered. sürg.) London, febr. 13. A tőzsde lanyha volt azon hírre, hogy az oro­szok bevonultak Heratba. E hír a Daily Telegraph azon jelentésére vezetendő vissza hogy az oroszok Herattól csak 64 kilomé­ternyire állanak. (Köln, Z.) Zágrábból, Zágráb, febr. 13. (O. É.) Baross Gábor ál­lamtitkár, T­o­l­n­a­y Lajos, a magyar államvasutak vezérigazgatója, H­­­e­r­o­n­y­m­i Károly, az osztrák­magyar államvasut-társaság igazgató-bizottságának elnöke és B­o­d­o­k­y miniszteri tanácsos ma délben ide érkeztek, megtekintették a pályaudvar számára kiszemelt tért és holnap reggel Fiuméba utaznak. A reichsrathból. Bécs, febr. 13. A képviselőház mai ülésén kiosztatott az 1884. év folyamán elemi csapások ál­tal sújtott alsó-ausztriai, morvaországi és sziléziai la­kosság állami segélyezéséről szóló törvényjavaslat. A kormány a javaslatban Alsó-Ausztria részére 23.000 frtnyi, Morvaország részére 10.000 frtnyi és Szilézia részére 3000 frtnyi hitel megszavazását kéri, mely összegek vissza nem fizetendő segélyezésekre és köz­ségi építkezések szubvenczionálására lesznek fordít­hatók. Rieger az iránt interpellál, hogy mit szándé­kozik tenni a kormány a czukorválság fenyegető kö­vetkezményeinek elhárítására s különösen szándéko­­zik-e az adók utánfizetésére nézve halasztást adni. T­a­a­f­f­e gr. miniszterelnök Bärnfeind interpel­­lácziójára válaszolván, melyet boszniai szarvasmar­háknak a bécsi szarvasmarha-vásárra való fölhajtása engedélyezése tárgyában intézett, kijelenti, hogy a kormány a boszniai szarvasmarhákat illetőleg semmi­féle rendeletet sem bocsátott ki és nem is fog kibo­csátani, mert erre nem forog fönn ok, minthogy a szarvasmarhavész Boszniában már két év óta meg­szűnt. Ezután a ház a munkásoknak betegségek ese­tére való biztosításáról szóló törvényjavaslatot első olvasás után az iparügyi bizottsághoz utasította. Erre az illetékügyi novella általános tárgya­lása folytattatván, Dunajevszki pénzügyminisz­ter emel szót. Mindenek előtt visszautasítja azt a szemrehányást, hogy a novella túlságos fiskális szí­nezettel bír. A kormány rajta lesz, hogy a pénzügyi közegek túlkapásait megfelelő utasítások által meg­akadályozza. A miniszter megc­áfolja azt az állítást, mintha az illetékelengedés megszüntetése által nagyobb vá­rosokban lehetetlenné tétetnék a szabályozás, és kije­lenti, hogy ő sem közigazgatási, sem erkölcsi, sem társadalmi szempontból nem tartja szerencsének, ha túlságos nagy c­entrumok létesítésére törekednek. Ellenzi, hogy nagy városok mesterségesen fejlesztes­­senek. Számadatokat hoz föl ingatlan birtokok vég­rehajtás utjáni eladására nézve, mely adatok a viszo­nyok javulását bizonyítják. A netalán indítványozandó módosításokat ille­tőleg a kormány csak a részletes tárgyalás folyamán fogja álláspontját kifejteni. A miniszter elismeri, hogy nehéz, a képviselők helyzete, midőn arról van szó, hogy e javaslatot, mely nagyobb követeléssel lép a lakosság elé, megszavazzák, ez azonban oly kötelesség, melynek az állami érdek magasabb szempontjából okvetetlenül eleget kell tenni. A miniszter kéri a há­zat, fogadja el a javaslatot a részletes tárgyalás alap­­j­ául és szavazza meg lehetőleg változatlanul. (He­lyeslés jobbfelől.) Ezután M­e­n­g­e­r a javaslat ellen és Ruf a javaslat mellett emel szót. Ruf a következő indítványt terjeszti elő: A törvényjavaslat át­dolgozás végett a bizottsághoz visszautasíttassék oly czélból,hogy a törvényjavaslatnak azon határozatai, melyek az amúgy is már túlságosan megterhelt birtokosokat és iparosokat sújtanák, eny­­híttessenek ellenben, pedig a tőzsdei üzletek jobban megadóztassanak. Az illetékügyi bizottság továbbá felszólíttatik, hogy az 1. 2. 3. 13. 14. és 15. szaka­szokban foglalt határozmányokat külön törvényja­vaslatba foglalván haladéktalanul terjeszsze a ház elé. Az általános vita ezzel véget ért. M­a­u­t­h­n­e­r vezérszónok nem él a szólás jo­gával. B­i­j­i­n­s­k­i vezérszónok ellenzi Ruf indítvá­nyát és kéri a házat, fogadja el a törvényjavaslatot a részletes vita alapjául. Miután az előadó a részletes vita alapjául való elfogadás mellett szólott, Kopp azt indítványozza, hogy Ruf indítványa fölött, mely a törvényjavaslatnak a bizottsághoz való visszautasí­tását kéri, név szerinti szavazás ejtessék meg. Ez meg­történvén, az indítvány 160 szavazattal 135 ellenében elfogadtatott. Csütörtökön ülés lesz. Kambodzsa. (Ered. sürg.) Páris, febr. 13. Kambod­zsai jelentések szerint fanatizált mohamedá­nok Guymard Lajos hittérítőt meggyilkolták. (Köln, 7.) A bécsi rablógyilkosságok. (Ered. sürg.) BÉCS, febr. 13. Julinek és Klein rablógyilkosok, kiket a Chomiak asszonyon elkövetett gyilkosság bűntényének gyanúja miatt tartóztattak le és szolgáltattak át a fenyítő bíróságnak, úgy látszik, üzletszerűleg követték el egymás után a gyilkosságo­kat. Újabban sok oly terhelő adat merült fel elle­nük, hogy alapossá vált a gyanú, miszerint Sterins­­berg bárót, ennek gazdasszonyát és utóbb bizonyos Solterer nevű özvegyasszonyt is ők gyilkolták meg. E bűntényeket évek előtt követték el, s ekkor a leg­szorgosabb kutatás sem tudott a gyilkosok nyomára vezetni. Roy mechanikus huszonkét év előtti meggyil­koltatásának miszteriózus ügyében semmi újabb rész­letet sem lehet jelenteni. Hans érczsodró igen iszá­kos ember s megmarad azon vallomása mellett, hogy a bűnös tettet ő követte el. Hogy mi vezette a borzasz­tó tettre, az iránt nem ad felvilágosítást. Egy olasz katona gyilkossága. Pádua, febr. 13. Egy szicziliai származású,Cos­ta­n­z­o nevű katona két tizedest és egy sappeurt agyonlőtt és egy katonát megsebesített. C­o­s­t­a­n­­z­o­t, ki dühében még más bajt is akart előidézni, elfogták. Rabló-világ Staczedóniában. (Ered. sürg.) Nis, febr. 13. A P. K. levelezője, ki az utóbbi időben bejárta a Szerbiával határos vi­lajeteket, a mac­edóniai és albániai zavargásokról és erőszakoskodásokról azt jelenti, hogy azok komo­lyabb jelleggel nem bírnak és egyszerűen csak rab­lási esetek. Rablók támadtak meg egy kis falut Koprülü közelében, elhajtották a lakosok marháját és ez alkalommal a falu lakosai közül, a­kik védték magukat a rablók ellen, többen megölettek és meg­sebesítettek. Ugyanez történt a Prizrendtől két órá­nyira fekvő Lubinje helység mohamedán lakosaival, a­kiket mohamedánokból álló rablóbanda támadott meg. Ezen a vidéken ily rablóhadjáratok igen gyako­riak, mert egész törzsek élnek rablásból. Az ily rabló támadások oka haszonb­ess vagy boszú, nem pedig vallási gyűlölet. A görög­ ortodoxok több megtámad­­tatásnak vannak kitéve, mint a katholikusok, mert mai­­ vagyonosabbak, nem védik magukat oly bátran és nincs oly jó szervezetük, mint a katholikusoknak, kik, bár csekély számban vannak, mindenkor tudtak imponálni a mohamedánoknak. Román mulatság, Kolozsvár, febr. 13. (O. É.) A helybeli román intelligenczia tegnap igen sikerült hangversenyt és tánczvigalmat rendezett. A lakoma alatt Coroj­an ügyvéd, bálelnök, poharát a jelen volt magyar testvé­rekért emelte, éltetvén az egyetértést. Erre B­ó­n­i­s István válaszolt, kiemelve, hogy az úgynevezett nem­zetiségi kérdés csak társadalmi úton oldható meg. Az elzárkózottság egyik részről sem hozza meg a mind­két fél által óhajtott sikert. Ez osztatlan tetszéssel fogadott pohárköszöntő után dr. Rác­z, tordai ügy­véd fejtette ki, hogy mindig egy harmadik volt az, ki a testvéri egyetértést saját érdekében megzavarni igyekezett. A tartós egyetértésért ürítette poharát. Dr. Szilassi egyetemi tanár fejtegette az egyet­értés szükségét, melyre ő mindig törekedett, de félre­értették. A jelen volt ifjúság részéről is mondtak ugyan­­ily irányban két felköszöntőt. A­agy tűzvész, Filadelfia, febr. 13. A szegények tébolydája leégett, mely alkalommal tizennyolc­ beteg vesz­tette életét. KÖZGAZDASÁG Az országos kiállításról. A kiállítási tárgyak beküldése már kezdetét vette. A napokban Shanghaiból és Szmirnából érkez­tek küldemények. Daczára a Khinában uralkodó gaz­dasági válságnak és politikai bonyodalmaknak, ottani főkonzulunk fáradozásainak sikerült egy khinai ter­ményekből álló, nagy és igen érdekes gyűjteményt összeállítani, mely azért is kiváló figyelmet érdemel, mert a küldött és a khinai birodalom legkülönbözőbb tartományaiból származó növénymagvak közt sok olyan is van, melyeknek termesztését alkalmasint ná­lunk is sikerrel lehetne megkísérleni. A küldemény — mint azt annak idején jelen­tettük — múlt év dec­emberében indíttatott útnak Hongkongon át a Titánia nevű Lloyd-hajóval. Mind az osztrák-magyar Lloyd, mind a déli vasút dijtalanul eszközölték a szállítást. A csomagok feliratai khinai írásjegyekkel a tartomány nevét, melyből származ­nak, a tárgy használatát, árát stb. jelzik s az egész küldemény, mely 24 ládát tesz, nem csupán eredeti­ségénél, hanem annál fogva is kiváló érdekű, mert a khinai mezőgazdaságnak, mely tudvalevőleg a fejlő­dés igen magas fokán áll, elég hű képét nyújtja A szmirnai küldemény, mely 64 küilöm­eles ágyat foglal magában, Kis-Ázsia mezőgazdasági terményei­nek mintagyűjteménye.* A kiállítási terület tőszomszédságában lévő Ste­­fánia-út és a nagy körönd a kiállítás alatt, éppúgy mint maga a kiállítási terület, szintén villamos világí­tással fog elláttatni. Összesen 41 — egyenkint 800 gyertyafényű — ívlámpa fog alkalmaztatni. A kivilá­gítás rendesen éjjeli 11, ünnepélyek alkalmával 11 */a óráig fog tartani. A villamos világításnak ily nagy arányokban való felhasználása nemcsak a kiállítás dí­szét fogja emelni, hanem egyszersmind a városliget­nek előreláthatólag a rendesnél sokkal nagyobb láto­gatottsága miatt más közbiztossági szempontból is kí­vánatosnak mutatkozik. A berendezést a Ganz-gyár leszállított áron fogja eszközölni. * Czélszerű és utánzásra méltó intézkedésre ha­tározta el magát az országos kiállítás szegedi helyi bizottsága. Az ottani kiállítási tárgyakból ugyanis, azoknak Budapestre küldése előtt, helyben kiállítást rendez, 10 krajczár belépti dij mellett. A begyülő összeg a kiállítók költségeinek részbeni fedezésére fog fordittatni. Sertéskereskedelm­iek 1884-ben. Az első magyar sertéshizlaló részvénytársaság­nak a közgyűléshez intézett évi jelentése felette érde­kes képét adja múlt évi sertéskereskedelmünknek. A jelentésből közöljük a következőket: Az európai kedvezőtlen mezőgazdasági, s egy­általán közgazdasági viszonyok visszahatással voltak az ez évi sertésüzletre is, a­mely a legmostohább évek egyikének mondható. Az év első felében az üzlet a körülményekhez képest tűrhetőnek mondható, de nem volt olyan, hogy a második félévben szenvedett vesz­teségeknek csak egy részét is fedezte volna. Az árak augusztus havától kezdve az év végéig folytonosan csökkenő irányt követtek, és az év elején mutatkozott 50 krról 45 krra mentek vissza. Kivitelünk márczius­­tól egész augusztusig pangott Augusztusban azon­ban nagyobb kiviteli szükséglet állott be, a­mely ezen időtől kezdve folytonosan emelkedett és október ha­vában a kivitt sertések mennyisége a legmagasabb számot érte el. Kivitelünk élénkülésével azon reményben vol­tunk, hogy az árakban némi javulás fog beállani. Ezen föltevés azonban nem valósult, nem valósult mert nagyon rövid idő alatt vettetett a piac­ra az egész, fogyasztandó, késve érett tömeg, melyet a kereslet ek­kor nem múlt felül, és így az árak emelkedés helyett, csökkenő irányt követtek, éppen akkor, a­mikor kivi­telünk tetőpontját érte el, és a­mikor, mert a romá­niai és szerb határ az ott kitört száj- és körömfájás miatt elzáratott — a remény ébredt, hogy a cseké­lyebb készlet ára emelkedő irányt fog nyerni és egy­általán ezen czikk forgalma kedvezőbbé váland. A kivitel azonban a nálunk is föllépett ragály miatt ideiglenesen elakadt, de mihelyt elfojtására Kőbányán sikeres intézkedések történtek,a kormány in­­tervencziója folytán a német birodalmi kormány Oder­bergen át a sertések bevitelét újra megengedte, a­mi legalább ideiglenesen némi lendületet eredményezett. 1884-ben a Kőbányáról külföldre kivitt serté­sek mennyisége az elmúlt évhez képest 58,892 da­rabbal csökkent. Kivitelünk ily jelentékeny apadása abban leli magyarázatát, hogy Németország tapasztalván azt, miszerint a sertéstenyésztés okszerűen gyakorolva, ha­szonnal jár, azt ez évben még nagyobb intenzivitás­­sal folytatta. Hathatósan segítette ebben az ez évi jó termés is, ugyannyira, hogy azon helyzetben volt, mi­kép saját szükségletét hazai, a mienknél olcsóbb ter­mékével fedezte, sőt oly szomszéd országokba is ki­vitte, a melyek azelőtt a mi piaczunkról fedezték szük­ségletüket. Piaczunkat Németország ez évben is csak ak­kor látogatta, mikor neki áraink megfeleltek és jó zsírfajta sertésekre volt szüksége. Ez oly jelenség, mely már a második évben ismétlődik, melynek mélyebb és komolyabb jellege van. Ezzel számot kell vetnünk, ez érdek és önfentar­­tás parancsolta kötelesség. Vetkőzzenek ki végre-va­­lahára mezőgazdáink jól felfogott önérdekükben a fo­gyasztási igényeknek meg nem felelő gazdasági rend­szerükből , kövessék a németek példáját, okuljanak szenvedett veszteségeiken. Tenyészszenek olcsóbban és többet, hogy ol­csóbb anyagot szerezhessen be a hizlaló, a tejgaz­daságnál és gazdasági szeszgyáraknál fenmaradt hulladékokat a sertéstenyésztésnél jól értékesíthetik. Fordítsanak több gondot a tavaszi vetések intenzívebb kultiválására, miután ismeretes tény az, hogy inten­zívebb kultúra mellett úgy a tavaszi, mint őszi veté­sek kisebb területen kedvezőbb eredményt nyújtanak. Termeljenek különösen több árpát és tengerit, mert az eddig termelt mennyiség belföldi szükségletünkre nem elégséges, a hiányt már évek óta a szomszéd tar­tományokból kell fedeznünk, hogy ne álljanak be oly abnormális állapotok, mint ez évben, mikor is az árpá­nak ára a búzáéval vetekedett, s igy ezen, a sertés­­tenyésztés és hizlalásnál nagy szerepet játszó termék azt megdrágítja. Ily módon el fog érezni az, hogy olcsóbb, de azért jó sertést vetvén a piac­ra, verseny­­képességünket emeljük. Arra, mire Németország, mi is képesek vagyunk,, csak a kivitelnél szilárd akarat és kitartásra van­ szükség. Igaz ugyan, hogy okszerű gazdálkodás mellett­­még más tényezőkre is van szükség. Versenyképességünket nehezítik a szállítmá­nyok magas, bonyolódott és aránytalan tarifái. Hogy tehát a folyton fejlődő és erős­ülő kül­­versenynyel megküzdhessünk, a kiviteli versenyképes­ségben oly fontos szerepet játszó szállítási díjak, a­melyek a termelési költségek közé sorolhatók, leszál­­lítandók volnának, mi versenyképességünket okvetle­nül emelni fogná. Biztos tudomásunk szerint a földművelés-, ipar­és kereskedelemügyi minisztérium, a­mely a sertéske­reskedelem minden mozzanatát a legnagyobb figye­lemmel kíséri, ezen ügyet már­is tárgyalás alá vette, és a viteldíjaknak méltányos rendezése a legközelebb várható. Kedvező fekvésű és előnyös, mindenfelé elágazó vasúti hálózattal bíró kőbányai piaczunkat, a sertés­kereskedelem empóriumát és hazai sertéseink egyedüli s legkedvezőbb elárusítási és kiviteli piaczát, a­melyet nagy áldozatok árán alapítottunk és a­melynek jó világhírnevet szereztünk, iparkodjunk a jövőben is mezőgazdaságunk, ezzel kapcsolatban sertéstenyész­tésünk és sertéskereskedelmünk érdekében fentar­­tani, szilárdítani és emelni. Szükségesnek tartjuk még végre sertéskereske­dőink és hizlalóink figyelmét felhívni arra, hogy oly külföldi piac­okat, a­melyek eddig még tőlünk nem vásároltak, különösen pedig olyanokat, a­melyek évek­kel azelőtt piac­unkról fedezték szükségletüket, mint Sváj­cz, a­hová az elmúlt évben mintegy 100.000 db sertés máshonnan bevitetett, Dél-Németország és Németalföld, a­hol a fogyasztás szintén jelentékeny, iparkodjanak kőbányai piaczunknak megnyerni, illetve visszaszerezni. A sertéskereskedők és hizlalók meg lehetnek eleve­ győződve­ arról, miszerint ezen törekvésükben ko­r­­mányunk által hathatós támogatásban részesi­lenének­. Vegyes hirek. A magyar északkeleti vasút bevételei 1885. ja­nuárban kitettek 214.986 frtot. A múlt évhez képest a bevételi többlet 602 frt. A b­udapesti gabonatőzsdéről. - febr. 13. A délutáni tőzsdén üzlettelenség uralkodott, búza tavaszra 8.27—8.28 frton,búza őszre 8.83 frton került forgalomba. A budapesti értéktőzsdéről. — febr. 13. A délutáni magánforgalomban csendes irányzat uralkodott: osztrák hitelrészvény 303.10—304 frton, magyar hitelrészvény 314.25 frton, magyar 4°/0-os aranyjáradék 98.45 frton, magy. papírjáradék 94.121/a írton köttetett. Az esti tőzsdén gyengült a hangulat; osztrák hitelrészvény 304.40—30. 30 frton, magyar hitel­részvény 314 frton, magyar 4°/0-os aranyjáradék 98.25 írton, magyar papírjáradék 94.25— 94 frton került forgalomba. A bécsi gabonatőzsdéről. (Ered. sürg.) Bécs, febr. 13. A vételkedv ke­vés, a forgalom nem öltött nagyobb mérveket. Az irányzat mindamellett szilárd maradt, a határidőkben a kedvező berlini jelentések következtében az árak némileg emelkedtek. Búza tavaszra 8.58 írton indult s 8.60 írtig fizettetett. Búza május—júniusra 8.66 írton, búza őszre 9.06—9.08 írton, zab tavaszra 7.28 — 7.29 frton, és tengeri máj.—júniusra 6.28 frton fizettetett. Délben zárultak: Búza tavaszra 8.60 frton, búza május—júniusra 8.66—8.68 frton, búza őszre 9.07—9.08 frton, rozs tavaszra 7.37—7.38 frton, rozs őszre 7.57—7.60 frton, zab tavaszra 7.28 7.30 frton, zab őszre 6.86—6.88 frton, tengeri május— júniusra 6.28—6.30 frton, tengeri julius—augusztusra 6.43—6.45 frton. Hivatalosan jegyeztetett: Búza 1885. tavaszra 8.57—8.62 frton, búza 1885. május—júniusra 8.65 — 8.70 frton, búza 1885. őszre 9.05 — 9.10 frton, rozs 1885. tavaszra 7.35—7.40 frton, rozs 1885. május—júniusra 7.45—7.50 frton, rozs őszre 7.57 7.62 frton, tengeri 1885. május—júniusra 6.27 6.32 frton, tengeri 1885. június—júliusra 6.32 — 6.37 frton, tengeri 1885. július—augusztusra 6.42—6.47 frton, zab 1885. tavaszra 7.25—7.30 frton, zab 1885. május—júniusra 7.32—7.37 frton, zab 1885. őszre 6­85—6.90 frton. Repcze 1885. aug.—szeptemberre 13.40—13.50 frton. A délutáni forgalom üzlettelen. A berlini tőzs­déről jelzett újabb áremelés kevés befolyást gyakorolt. Zárlatkor az árak nem javultak, de általában elég szilárdul tartották magukat. A bécsi értéktőzsdéről. Bécs, febr. 13. Pénzbőség és osztalék-hírek ked­­vezőleg hatottak; zárlat felé külföldi tőzsdék árfolya­mai és az illetéknovella tárgyalása nyomasztó hatást keltett. (Ered. sürg.) Bécs, febr. 13. Kedvezőtlen po­litikai hírek következtében a mai esti tőzsde lány­ha, hangulatban folyt le. Árfolyamok 1/26 órakor: Osztrák hitel­részvény 303.20. — Magyar hitelrészvények 313.50. — Anglo-osztrák bank 107. —. —Uniobank 78.25. — Bécsi bankegyesület 106.90. — Magyar leszámítoló bank —.—. — Osztrák államvasút 306.90. — Déli vasút 143.80.— Károly­ Lajos vasút 268.75. — Elbe­­völgyi vasút 187.—. — Bécsi tramway 215.10. — Dunagőzhajózási részv. —.—. — Magyar 40/0-os aranyjáradék 98.30—. — Magyar 50/0-os papírjára­dék­­93.95—. — Májusi osztrák járadék 83.30—. — Német birodalmi márka 60.35—. — 20 frankos arany 9.781 /2. Länderbank 103.90. — Szerb sorsjegyek Bécs,f febr. 13. (Osztrák értékek zárlata) Osztrák hi­telrészvény 303.50. Déli vasutrészvény 143 50. 4°/0-os osztrák aranyjáradék 106.60. Londoni váltóár 123.90. Károly Lajos­­vasutrészvény 269.—. 1864-diki sorsjegy 174. —. — 4 2°/6-os ezüstjáradék 84.—. 1886-diki sorsjegy 137.75. Török sorsjegy 22.8­5. Angol-osztrák bankrészvény 107.—. Osztrák államv. részv. 306.80. 20 frankos arany 9.78—. 4­2%.-os papirjára­dék 83.32. Osztrák hitelsorsjegy 178.25. Osztrák-magyar bank­­részvény 869 —. Cs. kir. arany.(vert) 5­77. Német bankváltók 60 35. Elbe-völgyi v. r. 186.50. Bécsi bankegyesület­ részv. 107.—. Dunagőzhaj. társ. részv. 528. —. Nyomott. BéCS, febr. 13. (Magyar értékek zárlata.) Magy. föld­­teherm/kötv. 103.—. Erdélyi földteherm. kötv. 102.— 50­ °/6-os m. tföldh.­int. zálogl. 102.75. Erdélyi vasutrészvény 185.25. •1876. m. k. v. áll. els. kötv. 108.—. Magy. nyer. k. sorsjegy 118.75. Szőlődézsmaválts. kötv. 98.50. 6°/0-os aranyjáradék —.­­ . Tiszai és szeg. köles. sorsj. 118.50. 40/0-os aranyjáradék 98.45. M. országos bankrészvény —.—. Magyar vasúti kölcsön 146.75. Magyar hitelrészvény 313.75. Alföldi vasut­részvény 186.25. Magyar é.­kel. vasutr. 176.75. 1869. m. k. v. áll. els. kötv. 98.90. Tiszav. vasutrészv. 250.—. Magyar lesz. és váltó­bank 86.25. Kassa-Oderb. v.­részv. 152.50. 50/p papirjáradék 94.15. Magy. jelz. hitelbank részv. —.—. Adria m. teng. gőzh. részv. —.—. Dohányrészvény —.—. Bécs, febr. 13. (Esti t.) Osztr. hitelrészvény 303.30. Osztr. államvasut részv. 307.25. Unió bank —.—. 1860, sorsjegy —.—. Angol-osztr. bank részv. 106.80. 20 frankos 9.78. Déli vasút részvény 143.50. Magyar hitelbank-részvény 313.75. 1864. sorsjegy—.—. 4°/o magyar aranyjáradék 98 25. Károly­ Lajos vasút 269.—. Májusi osztrák járadék 83.30. 4°/o-os osztr. aranyj. 106.60. Bankrv.—.—. Gyöngült. (Ered. sürg.) Bécs, febr. 13. Az esti magánfor­galom lanyha irányzattal folyt le. Zárlati árfolyam : Osztrák hitelrészvény 303.30. Külföldi árutőzsdék zárlat-árfolyamai. — Febr. 13. — Repcze — — ... —.— —.— —0.— Szállítási dij : Budapestről . . . 2.87­­­2.92­­0.— *) Gabona-szállítási díj vagyon-rakományokban 100 ki­­lókint értendő. Beviteli vám Németországba 100 kiló búzáért, rozsért és zabért 1 márka, lisztért 21­, márka. Beviteli vám Svájczba 100 kiló gabonáért 0,30 frank, lisztért 1 frank. Át­számítási árfolyam a német piaczokra 100 márka vnsta 60 frt Külföldi értéktőzsdék zárlatárfolyamai. *) - Febr. 13. - 1) A fentebbi árfolyamok az illeti tfl/.siH­ helyi szokásai szerint médiára ultiméra vagy készpénzben értendőek s e szerint a bpesti egyen­­érték is akképen szól. A készpénz-árfolyamok K-val, a media-árfolyamok M-mel, az ultimo-árfolyamok U-val vannak megjelölve. Magától értetődik, hogy a fenti átszámításokhoz még a tranzakczió-költségek, továbbá prolon­­gáczió és ultimo-árfolyamokhoz azonkívül még a mindenkori budapesti pro- 1­ongáczió tétele kis számításba teendők. Berlin, febr. 13. Átmenetileg gyengült arra a hírre, hogy a szövetségtanács mai ülésén a tőzsdei adót tárgyalja. Játékpapírok árfolyamai tartják. Bankpapírok és bányaértékek árfolyamai javultak. Vasúti papírok piaczán nyugalom. Orosz érték­ekek­ben folyvást elhelyezési vásárlások. Kamatláb 21/a°/0. — Utótőzsde: Déli v. r. 229.50. — 4°/0-os magy. aranyjár. 81.60. — Magyar kel. vasúti kötv. —.—. Hitelrészvény 518.—. Osztr. államv. részvény 509.—. Károly Lajos v. r. 111.60. Szilárd. (Ered. sürg.) Berlin, febr. 13. Az irányzat lany­ha a gabnavámok megszavazásáról keringő hírek kö­vetkeztében. Bankok és vasutak engedtek. Járadékok kezdetben szilárdak, utóbb lanyhák. Bányaértékek csendesek. Később az irányzat valamivel szilárdabb és nyugodtabb. Frankfurt, febr. 13. (Esti tőzsde.) 4-2°/0-os papír­járadék —... 4'2°/0-os ezüst­járadék 69.50. Károly Lajos vasut-részvény 223.75. Osztrák 4°/0-os arany­­járadék —. Magyar 4°/0-os aranyjáradék 81.3/g. Osztrák hitelrészvény 257.37. Osztrák államv. részv. 253.50. Déli vasút —.­ . Gyönge. Párig, febr. 13. (Zárlat) 3­/6 franczia­ járadék 81.15 Osztr. államv. részv. 633.—. Osztr. földh.-részv. —.—. 6°/° magy­­ar -járadék ——. Magy. vasúti kölcsön —.—. Unió­­bank-részvény —. 50/6 m. papir-járadék —.—. Magy. orszá­gos b. részv. —.—. Osztrák földhitel részv. —.—. 4./a°/0 fran­­cz­a-járadék 109 55. Déli vasút részv. 311.—. Francz. törleszt­hető-járadék 82.80. — 40/0 magyar arany-járadék 81 .-*/8. M. elszám. és váltób. részv. —. Ottomanbank részvény 598.—. Mozgalmas.­ ­ budapest-kőbányai sertéskeresk.-csarnok távirata. Febr. 13. Az üzlet változatlan. Magyar urasági öreg nehéz 44.-----45.— írtig, mag­yar urasági fiatal nehéz 46.-----47.50 frtig, magy. uras fiatal közép 46.-----47.- frtig, magy. uras­ fiatal könnyít 45.-----46.— frtig, magyar szedett nehéz 45.-----46.— frtig, magyar szedett közép 45.-----45.50 frtig, magy. szedett könnyű 44.-----45.— frtig, romániai átmeneti bakonyi ne­héz 46.-----47.— frtig, rom. átmeneti, bak közép —— frtig, rom. átmeneti bak. könnyű —■-—•— frtig, rom. átmeneti eredeti nehéz 46.-----47.— frtig, rom. át­meneti ered. közép —.--------.— frtig, szerbiai átmeneti nehéz 44.-----45.— frtig, szerb, átmeneti közép 43.50— 44.— frtig, szerb, átmeneti könnyű —.-------•— frtig hizó a vasútról mázsáiva 34.-----36.- frtig, hizó­­ fél éves élő­súlyban 4°/o —--------.— hizó két éves élősúlyban —.----­.— frtig, makkos sertés élősúlyban, 46°/0 levonással ____^_frtig. Az" árak hizlalt sertéseknél páronkint 45 kilós­­»/«-os levonásai métermázsánkint értendők... Romániait és szerbiai sertéseknél, melyek mint átme­netiek adattak el. A vevőnek páronkint 4 forint aranyban vám fejében meg­téríttetik. Fővárosi színházak. Nemzeti színház. Bérletszünet. Február 14 én : Az arany ember. Eredeti dráma­i felvonásban, előjátékkal. Irta Jókai Mór. Személyek: Tímár Mihály Nagy I. Trikálisz Euthym Egressy Tímea, leánya Fái Sz. Kadisa Kőrösmezei Teréza Jászai M. Noémi, leánya P. Márkus E. Brazovics Athanáz Gabányi Zsófa, neje Szathmáryné Athália, leánya Szacsvayné Krisztyán Tódor Náday Granicsár tiszt Hetényi Fabula János Újházi Galambos Pintér Kezdete 7 órakor. A nemzeti szinház műsora: Vasárnap, A proletárok, lefoly. M. kir. operaház. Bérletfolyam. Február 14-én: Perotti Gyula úr ven­dégjátékául : A próféta. Opera 5 felvonásban. Zenéjét szerzette Meyerbeer. Személyek: Leydeni János Perotti Fides, anyja Bartoucci V. Bertha, márkája Reich I. Oberthal, gróf Ney Jónás Pauli Mathissou Tallián Zachariás Kőszeghy Kapitány Szekeres Katona Kiss Kezdet* '07 órakor, Az operaház műsora: Vasárnap, Naila, A nürnbergi baba, bérletszünet,_______ Várszínház. Bérletszünet. Február 14-én : Blaha Lujza asszony mint vendég. Először: A rongyháziak. Eredeti énekes népszínmű 3 felvonásban. Irta dr. Várad A. Zenéjét szerző Selley Gy Sze­mélyek: Jámbor István Fenyvesi Márton Gábor Mezei Örzse, felesége Nagyné Lajos, fia Benedek Márta Margó C. Mózes zsidó Makó Süme, fia Rónaszéki Major Bálint Szirmai Julis Blaha L. Gergye Gábor Pásztori Fityó Lukács Deák Csóri Ferke Lenkey Patyi, czigány Beődy Kezdete 7 órakor. A várszínház műsora : Vasárnap, A rongybizsak, Bla­ha L., bérletszünet. Népszínház. Február 14-én : Rip van Winkle. Regényes operett 1 3 felvonás­ban. Zenéjét szerzette Robert Planquette. Személyek: Derrick Solymosi Adrien Ory B. Rip van Winkle Victor Lisbet, felesége Szelényi A. Alice Szeleczki E. U­an der Bilt Kassai Hick, fogadós Újvári Katrina, húga Aranyosiné Charlotte Vidorné Egy katona Imrei Egy paraszt Füredi Richardson Prie le Hudson Komáromi Hegyek szelleme Szelényi A. 3-ik felvonás 20 év múlva. Személyek: Derrick Solymosi Adrien Szabó Rip van Winkle Victor Alice, leánya Szelényi A. Van der Bilt Kassai Kat­­ina, neje Arany ősi né Kezdete 7 órakor. A népszínház műsora: Vasárnap, A két Savoyard» leány. Folytatás a mellékleten. 9­­+£ ^0 ,.-5) S® CD ^ .§ ® O • O Ä aj c « os Tó 'S ’S ^ 2 «ü S. ,o o> N Ja Berlin. Búza ápri! — májusra . . . 168— 10.14 4-0.13 » junius—júliusra . . . 173.50 10.47 —)—0.10 ROZS April—májusra . . . 149.— 8.99 4-0.13 » május—júniusra . . . 149.— 8.99 4-0-13 Zab April—májusra . . . 146.— 8.81 -)-0.0B » május—júniusra . . . 146.50 8.84 +0.06 Olaj ápril—májusra . . . . 51.40 31.12 4*0.24 » május - júniusra . . . 51.90 31.42 4"0.24 S Z e S Z ápril—májusra . . . 44.90 27.10 —j-0.09 » julius —augusztusra . . 46.90 28.31 + 0.09 Szállítási dij : Budapestről . . . 8 93 2.34 jj —0.— Búza, rozs, zab javul, szesz nyugodt, olaj szilárd. iösszehasonlításul Berlin | Frankfurt Értékpapír § I|g; I I§£: Jg | pénz áru sS j* I ‘CO ____|_____ Magyar értékek. 4«/6-os arany jár..............U.I 81.70 99.20 81.37 98.80 98.50 98.75 6®/#-os arany jár...............U —.— —.— ——• • • Papirjáradék..................U. 78.25 94.76 77.75 94.16 94.15 94.40 Keleti vas. ein. I. kib. . .K —*• — —99. -J9.50 41/a°/a földh. int. zál.lev.K 1 .— —.— —.— —•— 96.25 96.7.) Hitelbank részv..............Ujj —.— —.— — Leszám. bank részv. .. .U­­ —•— —•— —.— —• 86.21 86.50 Kassa-oderb. vasút........K 63.20 152.56 —­ —. 152.50 153.50 Magyar-galicz. vasút...K —.— —.— 150.12 181.20 181.50 182 50 Osztrák értékek. Arany járadék...............U 88.50 107.02 88.37 106.87­­ 106.50 107.­­5 É Vos papír-járadék .. .U, 81.40 98.40 81.50 98.52 99.­ 99.25 Ezüst-járadék..................U 69.50 , 84.04 69.56 84.05 83.80 84.10 Papír-járadék..................U 69 10 83.56 68 87 83.23 83.30 83.50 Osztr.-magv. bankrészv.K —•— —.— 718.50 867.23 865. 867. Osz­tr. hitelrésze.............u­ 518.— 304.51 258.­ 303.80­­ 304.— 304.25 Osztr. államvasp. részv. U 509.— 307.08 253.75 306 64 307.50 308. Galicziai vaspálya........U 112.— 270.25 223.12 269.80 . —• Déli vasp. részv................ 239.— 144.04 118.— 143.14, 144 — 145.— Váltó Béc­se....................... 165.50 60.37 165.40 60.42 1 —.— —.— Orosz papírpénz.............. 216.50 130.66 —.— • * • Átszámítási árfolyama 100 márka 60 frt 35 kr. I t­­üli J­­il ia­ ai I* au­x1 i­ft. Búza folyó hóra ........ 21.25 10.88­­ —0.— » márcziusra 21.50 10.51­­ 1 0.05 » márcziustól 4 hóra .. . 22.10 10.80 —0. » márjustól 4 hóra . . . 22.60 11.05 —0. L i S Z t folyó hóra.....................1 «.50 14.29­­0.— * márcziusra........................ 46.75 14.3­7 0. » márcziustól 4 hóra . • 47.25 14.52 —0. » májustól 4 h ra . . . 47.75 14.68 —0.— Olaj folyó hóra ..... 64.75 81.64 —0.12 » márcziusra ..... 65.25 31.88 —0.12 » márcziustól 4 hóra . . 66.— 32.24 —0.12 » májustól 4 hóra . . • 67.— 32.73 —0. Szesz folyó hóra . . . . • 47.75 25.90 —0.13 » márcziusra...................... 47.75 25.90 +0.13 » márczius—áprilra. . . 47.75 25.90 +0.13 » májustól 4 hóra . . . 48.— 26.03 +0.26 Szállítási díj: Budapestről. . . 2. — 4. — — 0. — Búza csendes, liszt tartva, olaj nyugodt, szesz szilárd. Stettin: Búza ápril—májusra . . . 167.60 10.11 +0.04 » május—júniusra . . . 170.— 10.26 +0.04 ROZS ápril—májusra . . . 144.50 8 74 +0.06 » május—júniusra . . . 145.— 8.77 +0.06 I 0 |­a j februárra... 49 50 29.83 +0.03 » ápril — májusra . . . 50.50 30.48 +0-33 S Z e S Z kész szállításra . . 42.50 25.65 +0.14 » februárra . . ^ . . 42.50 25.65 -(-0.14 » ápril májusra . . . 44.10 26.62 +0.09 » június—júliusra . . . 45.50 27.46 +0.21

Next