Pesti Napló, 1885. március (36. évfolyam, 59-89. szám)
1885-03-17 / 75. szám
dőnek tartja, ha a kamara csak jegyzőkönyvi kivonattal fog gratulálni a miniszterelnöknek. A kamara ily értelemben határoz. Következnek az elnöki előterjesztések. Elnök közli, hogy a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium leiratai a fővárosi italmérési szabályzat és a tényleges viszonyoknak meg nem felelő cégek tárgyában — a legutóbbi közös ülés felhatalmazása és a minisztérium sürgetése folytán — a kiküldött bizottságok megállapodásai értelmében elintéztettek; továbbá, hogy az új gyáraknak biztosított állami kedvezmények tárgyában kiküldött bizottság elintézte Kohn Mór kalapgyáros, Mocsáry Ernő olajgyáros és Harsányi István fémáru-gyáros folyamodványait; végül hogy a gyapjú- és bőrneműek január és február havi átlagos árai az állandó szakbizottság által megállapíttatván, a közös hadügyminisztériumhoz felterjesztettek. Tudomásul vétetett. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium által a kamarához véleményadás végett leküldött szabadalmi törvényjavaslat tárgyalására kiküldött szakbizottság befejezvén tanácskozásait, terjedelmes emlékiratot terjeszt elő, javasolva, hogy a kamara az emlékiratban részletesen kifejtett szempontok értelmében intézzen felterjesztést a nevezett minisztériumhoz. A szakbizottság előterjesztésében behatóan tárgyalja a törvényjavaslatnak mind elvi, mint részletes határozatait. Ellene nyilatkozik az elővizsgálati rendszernek s ajánlja, hogy Budapesten és Bécsben az illető minisztériumok keretén kívül önálló szabadalmi hivatalok szerveztessenek, hogy mint felfolyamodási fórum egy egyesített szabadalmi tanács állíttassák fel, és hogy a szabadalmi hivatalok mellett szabadalmi ügynökök hivatalból kineveztessenek. A szabadalommal nyert jog kisajátítását ott, hol azt általános és fontos érdek kívánja, a bizottság megengedhetőnek véli. A részletes határozatokat illetőleg a bizottság a szabadalmi díjak leszállítása és több rendbeli könnyítések megadása mellett nyilatkozik. Bitorlási perekben a bíráskodást kizárólag a budapesti és bécsi kereskedelmi és váltótörvényszékre kívánja a bizottság ruházni. E tárgyban vita keletkezett. Fromm Antal az emlékiratban kontemplált osztrák-magyar szabadalmi tanács ellen szólal fel, melylyel új közös ügyet teremtenek. Kéri ezen szakasz mellőzését. Szvetenay Miklós kamarai titkár utal arra, hogy mint felebbviteli legfőbb hatóságra szükség van a tanácsra. Korompay azt kívánja, hogy az emlékirat nyomattassék ki és osztassák ki a tagok közt és csak azután tárgyaltassék. Weitzenfeld Jakab a fenforgó tárgynál nem látja a részletes tárgyalás szükségét, mivel az emlékirat igen alapos munkálat. A kamara többek hozzászólása után az egész emlékiratot, Kromm és Korompay indítványainak elvetésével, elfogadta. Olvastatik a kereskedelmi osztály jelentése a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium leirata tárgyában, melylyel véleményadás végett megküldi Székesfehérvár városának azon kérvényét, hogy hetenkint szerdán marhavásárt tarthasson. A kereskedelmi osztály, tekintve azt, hogy e marhavásárok csupán a helyi fogyasztás ellátását czélozzák, a helyi fogyasztás pedig a nevezett városban nem oly jelentékeny, miszerint a marhatenyésztőkre nézve előnyös lehetne e vásárokat hetenkint rendesen látogatni, tekintve továbbá Budapest főváros közelségét is, a heti marhavásárok engedélyezését a maga részéről nem pártolja. Wertheimer J., a kamara vidéki tagja, pártolja Székesfehérvár város kívánságát. Ráth Károly is a vásár megadását javasolja. Ellene nyilatkoznak Strasser Alajos és Weitzenfeld Jakab. A kamara elfogadja a kereskedelmi osztály véleményét. Előterjesztetik ugyanazon minisztérium leirata, melylyel Baja városának kövezetvám és helypénz-tarifáit, továbbá a kövezetvám és helypénz szedése iránti szabályrendeletét véleményadás végett a kamarának megküldi. A kereskedelmi osztály a kövezetvám és helypénztarifa díjtételeinek aránylagos leszállítását javasolja, a kövezetvám és helypénz szedése iránti szabályrendelet ellen észrevétele nincsen. A kamara ily értelemben határoz. Baja városának a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium által véleményadás végett leküldött piaczi szabályzata a kamara 1882. évi 3358. számú véleménye értelmében módosítva lévén, további észrevételre nem szolgáltat alkalmat. Tudomásul vétetett. Olvastatik Szeged városának ugyanazon minisztérium által véleményadás végett leküldött s már a legutóbbi közös ülésben bemutatott határozata, mely szerint az újabban berendezett sertésvásárok alkalmával a megfelelő városi illetékeket leszállítja. A díjak mérséklése a forgalom érdekeinek megfelelvén, a kereskedelmi osztály által pártoltatik. Tudomásul vétetett. Előterjesztetvén ugyanazon minisztérium leirata Dömsöd községnek négy országos vásár tartása iránti kérvénye tárgyában, a kereskedelmi osztály a vásárengedély megadása ellen nyilatkozik. Tudomásul vétetett Budapest főváros tanácsa utalván a fővárosi köztisztasági szabályzat 12. §-ára, mely szerint a feles lerakodás a főváros utczáin gyorsan, fennakadás nélkül és akkér eszközlendő, hogy a közlekedés ezáltal tetemesen és hosszabb időre ne akadályoztassék, a véleményadásra hívja fel a kamarát az iránt, hogy oly esetben, midőn a raktár küszöbe a járdánál magasabban fekszik, a fel-és lerakodás mely módját tartja legczélszerűbbnek ? A kereskedelmi osztály tekintve azt, hogy a jelzett esetben a fel- és lerakodás leggyorsabban úgy eszközölhető, ha az átrakodás közvetlenül a szekérről a raktárküszöbre fektetett létrán át történik, a köztisztasági szabályzat 12. §-át ily értelemben véli kiegészítendőnek. A kamara hozzájárul a keresk.osztály véleményéhez. Weitzenfeld Jakab kamarai tag beadványa folytán a kereskedelmi osztály ajánlja, hogy a m. kir. államvasutak és az osztrák-magyar államvasut igazgatóságai megkerestessenek, miszerint a gyógynövények részére kedvezményes díjszabásokat léptessenek életbe. A kamara ily értelemben határoz. Kohn Gábor kamarai tag indítványa, hogy a kamara a kereskedelmi és iparosztály tagjaiból álló vegyes bizottságot küldjön ki, melynek feladata volna az osztrák-magyar bank privilégiumának meghosszabbítása alkalmából a magyar kereskedelem és ipar szempontjából fenforgó panaszokat és óhajokat formulázni, elfogadtatott és a bizottságba Kohn Gábor, Szarvassy, Lederer, Weiller, Weitzenfeld, Kerstinger, Rebly, Havas, Fálk Zs., Csepregi, Légrády, Walther és az elnökség küldettek ki. Ezzel az ülés véget ért. Pénzügyminiszter fogad d. u. 3—4. Honvédelmi miniszter fogad d. u. 4—5. Földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter fogad d. u. 4—4 órakor. Horvát miniszter fogad délelőtt 10—délután 2 óráig. Képviselőház ülése d. e. 10 órakor. A fővárosi egylet ülése délután 5 órakor a régi városháza tanácstermében. Az országos iparegyesület bútor- és rokonipari szakosztályának közgyűlése d. u. 5 órakor. A fővárosi iparosok körének felolvasó estélye 1/18 órakor. Felolvasó Mezei Ernő. Matejkó képe a műcsarnokban (Sugárút 81. szám) délelőtt 9—d. u. 4. Belépti dij 50 kr. Üvegfestészeti kiállítás Kratzmann Ede műtermében (a füvészkert mellett) nyitva egész nap. Nemzeti múzeum: ásványtár d. e. 9—d. u. 1. Iparművészeti múzeum a Sugárúton d. e. 9 - d. u. 1 óráig. A Vöröskereszt Erzsébet-kórház (Budán, a déli pályaudvar közelében) megtekinthető délelőtt 10—111/2 óra között. Technológiai múzeum a Kerepesi-uton(Beleznay-kert) nyitva, d. e. 9—délután 1, és délután 24 óráig. Egyetemi füvészkert az Üllői-úton d.e.8— 12 és d. u. 2—4. Akadémiai könyvtár d. u. 3—7. Egyetemi könyvtár d. u. 4—8. Múzeumi könyvtár d. e. 9— d. u. 1. Állatkert nyitva egész nap. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, márczius 17. Naptár: Kedd, márczius 17. — Róm. kath.: Gertrud szűz. — Prot.: Gertrud. — Görög-orosz. (márczius 5.) Konon. — Zsidó: (nizán 1.) Roschodes. — Nap kel 6 óra 10 perez, nyugszik 6 óra 8 perez. — Hold kel 6 óra 26 erez reggel, nyugszik 7 óra 10 percz este. — A Magyar Bazár márczius 15-diki száma a mai lappal küldetik szét azon t. előfizetőinknek, kik azt külön megrendelték. Tartalma: Az anyai szív tévedései. — Női munkásság itthon és külföldön. — A vég felé, Hajnalkától. — Roccoco, Fanghné Gyújtó Izabellától. — A tűzpróba, angol regény. — Egyleti ügyek. — Tárcza: Sarah Bernhardt Theodorában, De Gerando Antoninától. — Párisi s londoni divat. — Illusztrácziók. — Mellékletek: Nagy szabás s munkalap, párisi színes divatkép s külön regény-melléklet. — Rónay Jáczint bukaresti érsek. Mint a bécsi lapoknak Bukarestből írják, ott az a hir kering, hogy bukaresti r. kath. érsekké Rónay Jáczint püspök, Mária "Valéria főherczegasszony volt nevelője fog kineveztetni. A kinevezés a pápa joga, de a magyar kormány őszentségének Rónayt ajánlja. — Beatrice angol kir. herczegnő, ki tudvalevőleg jegyese Battenberg herczegnek, igen vallásos. Kiadta a parancsot, hogy a kelengyéjéhez tartozó asztalkendőkre, törülközőkre, korona és monogramm helyett bibliai idézetek hímeztessenek. De a kelengye sokkal több darabból áll, mint a mennyi alkalmas bibliai idézetet tudtak találni; a herczegnő vőlegényéhez fordult és az készséggel megigérte, hogy majd segít ő a bajon latin vallásos idézetekkel. Küldött is egy egész gyűjteményt, kihímezték valamennyit, de ekkor kiderült, hogy egytől-egyig profán diákdalok. A herczegnő duzzog, de udvari körökben sokat mulatnak a csínyen. — Odescalchy Géza herczegné a tegnapi éjét nyugtalanul töltötte, ma délelőtt beállott a sebláz, estefelé azonban a herczegné ismét jobban érezte magát. Miután a herczegnének nyugalomra van szüksége, látogatókat nem szabad fogadnia. — A m. tud. akadémia III. osztálya ma délután Szabó József elnöklete alatt ülést, tartott. Első felolvasó maga Szabó volt, ki Kánitz Ágost levelező tagnak »Gróf Széchenyi Béla középázsiai expedicziójának növénytani eredményei« czimü székfoglalóját mutatta be. Utána König Gyula 1. tag a parcziális differencziál-egyenletek integrácziójáról értekezett. Lojka Hugó tanár mint vendég Magyarország zuzmóflórájához szolgáltatott folytatólag adatokat. Schuller Alajos 1. tag az Antolik Károly tanár által készített gyűrücsöves higanylégszivattyut ismerteti. Végül dr. Szabó József kivonatban felolvassa Téglás Gábor dévai reáliskolai igazgatónak »A bolczai barlangok és azok történeti jelentősége« czimü értekezését. — A csángó-magyar egyesület igazgató tanácsa ma, d. u. 5 órakor Somssich Pál elnöklete alatt a régi városház termében ülést tartott, melyen jelen voltak: Kamermayer Károly, Szilágyi Dezső, Czorda Bódog Karsai Albert, Trebitsch Ignácz és László Mihály. Elnök az ülést megnyitván, bemutatja az egylet pénztára megvizsgálására kiküldött bizottság tagjainak, Harkányi Frigyes, Lévay Henrik és Mendl István jelentését. Az egylet ezen jelentés szerint 17394 frt 12 kr tőkével rendelkezik. Ennek tudomásul vétele után Trebitsch pénztárnok előterjeszti javaslatképen a pénztárnok részére alkotandó szabályutasítást, mely Kamermayer polgármester, Szilágyi Dezső és Karsai Albert hozzászólása után egyes lényeges módosítványok és kihagyások után egyhangúlag elfogadtatott. Ezután a pénzek kezelésére tett javaslat vitattatott meg, mely szintén elfogadtattott. Elnök bemutatja Bornemissza aldunai kormánybiztos meleg hangú levelét, melyben értesíti az egyletet, hogy aldunai kormánybiztossá neveztetett ki s ez alkalommal kéri az egyletet, hogy jóindulatú támogatásában részesítse. Tudomásul vétetik. Felolvastatik Hoitsy Pál levele, melyben értesíti a választmányt, hogy az Athenaeum és Franklin-társaság által felajánlott könyveket részben elküldte rendeltetésük helyére szétosztás végett. Sátoralja-Ujhelyről a Rákóczy-féle szabadkőműves páholy az elnökhöz küldött 30 frt köszönettel fogadtatván, az egylet pénztárnokánál adatott át. A kaposvári önkénytes tűzoltó egylet által küldött 20 frt 24 krt szintén átvette a pénztárnok. Ezután olvastatott a Szent László társulat levele, melyben az egylet támogatását kéri. Erre nézve albizottság küldetett ki: Somssich Pál és Czorda Bódog, kik a módozatok felett fognak tanácskozni. Ezzel a választmányi ülésnek vége lévén, zárt ülés tartatott, a legközelebb tartandó közgyűlés napirendjének megállapítására. Gordon emlékére pénteken gyászisteni tiszteletek tartottak a londoni Westminster apátságban, a Sz.Pál-templomban s egyéb templomokban. Szombaton a walesi herczeg elnöklete alatti nagy bizottság tartott ülést azon czélra, hogy Gordonnak nemzeti emlék állíttassék. — öngyilkosság. Pethő István, a Fortunában alkalmazott fogházőr, tegnapelőtt Budapestről Lőcsére kisért egy foglyot az ottani hatóság megkeresésére. Tegnap Iglóról távirat érkezett a budapesti ügyészséghez, mely szerint Pethő a vasúti állomáson öngyilkosságot követett el, saját fegyverével agyonlőtte magát. Pethő, ki kötelességét pontosan szokta teljesíteni és több, kitüntetést is kapott, nős és egy gyermek atyja. Öngyilkosságának oka még ismeretlen. Végzetes tettét valószínűleg boros állapotban követte el, mert az italtól sohasem idegenkedett. Helyi hírek. A fővárosi bizottság belvárosi t. tagjai keretnek, f. hó 17-én, azaz kedden d. u. 4 órakor, a régi városház tanácstermében tartandó értekezletre megjelenni. Tárgy: másodosztályú tanácsjegyzők választása: Kléh István. — Maár Emil, a postasikkasztó, még mindig bujósdit játszik a rendőrséggel. Megjelenik itt is, ott is, kávéházakban, vendéglőkben, de mindig elég ügyes kikerülni a nyomozó rendőröket. Ma volt főnökének és Czobel postaigazgatónak levelet írt, melyben kijelenti, hogy maga fog jelentkezni, ha a pénzt elmulatta. Neje ma átköltözött a fővárosba egyik barátnéjához és egy képes lap kis hirdetései közt könyörög férjének, kit az uzsora áldozatának mond, hogy ne bujdossák, hanem térjen vissza hozzá. Értesüléseink szerint a rendőrség erősen nyomában van a sikkasztónak, és valószínűnek tartják, hogy az éj folyamán kézre kerül. Egy öngyilkossági eset feltűnést kelt azért is, mert nyomozásra adott okot, hogy nem amerikai párbaj forog-e fenn ? Prükler pezsgő gyáros úr segéde, Mohi úr, ma reggel halva találtatott ágyában. Az éjjel méreg által vetett véget életének. Asztalán egy ezédulát találtak, két névaláírással; a czédulán ez áll: »Uram, tegye meg kötelességét!« Akiknek neve a czédután alá van írva, már is kijelentették, hogy nem ismerték Mohit. Halálozások. Dr. Szalay József egyetemi magántanár, országos levéltári fogalmazó, a történelmi társulat vál. tagja, jelesebb fiatal történetíróink egyike, tegnap délben, hosszas szenvedés után, 28 éves korában elhunyt. Ifjú kora daczára már 10 év óta szerepel irodalmunkban. A XIII. századbeli magyar városi életről írott munkája mint kísérlet is számot tesz . A magyar nemzet története czímű műve, mely hazánknak 1437— 1815-ig terjedő rendszeres, egyetemes históriája, világos előadásánál, éles ítéleténél s kimerítő kutfőtanulmányainál fogva közelismerést vívott ki. Az akadémia az 1200 frtos Péczely-díjjal tüntette ki e kiváló terméket. Nádasdy Tamás levelezéseit ugyancsak az akadémia kiadásában tette közzé. E műhöz egy kitűnő culturtanulmányt irt Szalay. Azonkívül a Századokban az Arch. Értesítőben, a Turul-ban a Vasárnapi Újságban közölt értekezései tartják fenn maradandóan e páratlan igyekezető, virágkorában meghalt tudós nevét, ki többet és jobbat termelt, mint sokan egy emberöltő alatt. Tudós társulataink legbuzgóbb tagjukat, az országos levéltár egyik legderekabb munkását vesztették el benne. Az elhunyt nék, Szalay Sándor fehérmegyei érdemes tanfelügyelőnek volt fia. Tanulmányait Gráczban és Budán kezdte meg s a budapesti egyetemen a bölcsészeti tanfolyamot végezte, ugyanitt volt a magyar történelemnek is kedvelt magántanára. Az akadémiában éppen most akarták ajánlani, midőn halála annyi szép reményt semmisített meg. A tudományosság sokat veszített Szalay Józseffel, az 1867 óta felnövekedett nemzedéknek kevés olyan tagja van, mint e szerény tudós, ki a tudományért nem csak lelkesedett, de azt véglehelletéig tevékenyen szolgálta is. Béke poraival! Dr. Schindler, volt reichsrathi képviselő, mint lapunknak mai kelettel Bécsből távirják, az osztrák fővárosban elhunyt. Simaházi To 1th István szegzárdi kir. törvényszéki biró folyó hó 14-én életének 72-ik évében Szegzárdon meghalt. Színház és művészet. — Hangverseny. Ma este két igen érdekes hangverseny osztotta meg a fővárosi zeneközönséget. Az egyiket a nemzeti zenede rendezte felső kiművelési osztályainak növendékeivel a vigadó kis termében s leginkább a Liszt Ferencz műveiből egybeállított műsorral. A másikat pedig a bécsi zenede jutalomdíjjal kitüntetett nagy tehetségű tanítványa s hazánk leánya, Gulyás Gizella zongoraművésznő adta a Hungária dísztermében. Mind a két előadás nagyszámú és díszes közönséget vonzott. Gulyás Gizella k. a., ki bár éveinek még csak fejlődő tavaszában van, megnyerő kecses megjelenésével már is oly fokán áll a művészi képzettségnek, mely méltán feltűnést kelthet. Határozott s fényes jövőjű tehetség, kiben megvannak mind ama tulajdonok melyek a kiválóbb művészeti pályát biztosítani képesek. Beethoven, Brahms, Chopin, Liszt műveit játszotta, s mindenik mester szellemébe ama behatoló képességgel, mely művészi hivatottságáról tesz meggyőző bizonyságot. Kiegyenlített technika, biztosság és átérzett kifejezés jellemzi játékát. További éveivel bizonyára meg fog jönni az előadás és a szenvedély amaz ereje is, mely igen természetesen csak a teljesen kifejlett testi szerveknek lehet kifolyása. A közönség minden számát zajosan megtapsolta, valamint Neyt is, ki a k. a. tanárától, Schmitt G.-tól énekelt két lendületes dalt. — A nemzeti zenede hangversenye zsúfolásig megtörté a vigadó kis termét s a közönség sorai közt ott láttuk Liszt Ferenczet, Trefort minisztert leányaival, Schlauch püspököt, gróf Zichy Gézát s többeket a művészet és társadalom kiváló köreiből. Az est teljesen sikerült s a kilencz számú változatos és érdekes műsor méltán kielégíthette a közönséget. Liszt »Du berceau jusque á la tembe« czimü poétikus és gyönyörü műveivel kezdődött, melyben Huber K. karnagy vezénylete mellett a zenekari osztály öszszes nőnövendékei vettek részt nagy preczízió és szép árnyalással. Székely Irén Liszt Ész dúr zongoraversenyét játszta zenekar kísérettel oly brilliáns technikával és kitűnő felfogással, mely őt kész művésznővé képesíti. Liszt »Szent Czeczilia« legendája, »Mignon« dala, előadva Gárdos Mari által s végül magyar rapszódiája, melynek zongorarészét Simonffy Béla játszta általános elismerés mellett, mind osztatlan tetszésben részesültek. Az est érdekes két számát képezte még Bartay Ede, a zenede érdemdús igazgatója »szimfóniás zenekölteménye« vonós zenekarra s két zongorára s gr. Zichy Géza magyar ábrándja hegedűkre és zongorára. Bartay Ede műve hangulatteljes és szépen kidolgozott mű, mely nem is téveszté el hatását s a közönség a szerzőt zajos tapsok s kihívásokban részesítő. Szintén zajos tapsokat aratott Zichy G. ábrándja is, mely pezsgő tételeivel mindenkor képes a magyar kedélyeket felvillanyozni. Kiemelést érdemel még Lentz Rezső hegedű játéka, ki Saint Saens Caprició-jával aratott megérdemelt tapsokat. (i. 1.) — Az ördög pirulái utolsó főpróbáját holnap, kedden esti 6 órakor fogják a népszínházban megtartani. E főpróba, illetve próbaelőadás teljes fölszereléssel, teljes világítással s jelmezekkel fog a meghívottak előtt végbemenni. A szerdai első előadás jegyeiből az előjegyzett, de el nem vitt jegyek holnap (kedden) i. e. 1001-ig fognak eladatni a rendes nappali pénztárnál. Ugyanakkor adatnak el a csütörtöki második előadásra még el nem adott csekély számú jegyek. Előjegyzések a további előadásokra elfogadtatnak. — Az operaházból. Azon érdeklődés folytán, mely az István király opera iránt mutatkozik, czélszerűnek vélte az igazgatóság ez operát kedden, márcz. 17-én harmadízben színre hozni, annyival inkább, mert a műsor e változtatása következtében a páratlan számú bérlők is hallhatják az újdonságot. Az Írói és művészi kör szerdai Liszt-estélye impozáns befejezője lesz a társaság igen élénk téli idényének. A mester számos tanítványával és előkelő tisztelőjével jelenik meg, a kör tagjai nagy számmal vesznek részt. A hangverseny a legérdekesebb számokból van összeállítva. Később lakoma és végül táncz lesz. A részvételi jegyek 3 írtjával bezárólag kedd estig váltandók be. szövevényes és nagy terjedelmű ügy éveken keresztül vizsgálóbírótól vizsgálóbíróhoz, ügyésztől ügyészhez vándorolt, míg végre az dr. Soós Kálmán kir. alügyésznek osztatott ki s ő ezen ügyet fel is dolgozta. Köztudomású az is, hogy múlt év október havában nem kevesebb, mint 124 évre terjedő fogalmazványt mutatott be a budapesti kir. ügyészség vezetőjéhez, hol az indítványi tervezet újra megfeneklett. Több lap közölte már azon hírt, hogy ezen fogalmazatban levő vádinditvány, amint a Fortunában a rabok által lemásoltatott, visszaélésképen több példányban is leíratván , azok illetéktelen kezekbe jutottak s ily után azt maguk a vádlottak is megszerezték, mielőtt még a vádinditvány a birósághoz beadathatott volna. Ennek következtében aztán többen s nevezetesen a vádlottak közül: Végh Ignácz, Szervánszki Sándor, Balogh Viktor, Sternberg Frigyes és Kurányi János, a nem vádlott érdekeltek közül pedig dr. Fuchs József, maga a kisbirtokosok volt földhitelintézete és még mások beadványokat nyújtottak be a kir. törvényszékhez, melyben a kir. ügyészségnek czélba vett érdemleges indítványa ellen fordulván, különféle kiegészítéseket, pótlásokat, újabb vizsgálatot s annak alapján a további bűnvádi eljárás beszüntetését kérték. És ezt a reménynek némi jogosultságával is tehették, mert ez ügyben addig dolgozott dr. Soós Kálmán kir. alügyész időközben a budapesti kir. ügyészségtől a pestvidéki kir. ügyészséghez helyeztetvén át, az ügyet Böck János kir. ügyész vette kezébe. Ezen és hasonló visszaélések iránt Berczelly miniszt. tanácsos és miniszteri biztos 1. évi jan. havában vizsgálatot is folytatott, melynek eredményéről azonban még máig sem lehetett értesülni. Megjegyzendő, hogy ezen visszaélések nem azonosak azokkal, melyekért tegnapelőtt a kir. kúria nevezett ügyészt rosszalásra ítélte. A kérvényezők tehát számítottak arra, hogy a terjedelmes és szerfelett bonyodalmas ügyet a pestvidéki kir. törvényszékhez áthelyezett dr. Soós alügyészen kívül más nem ismervén, s ezélzatosan szerkesztett beadványaik által az azt feldolgozó ügyészi és bírói tagot félrevezetvén, az ügyet egy olyan újabb vizsgálati stádium tömkelegébe taszítják, amelyből az ügy aligha támadhatott volna fel. De számításaikban csalódtak, mert, amint már a hírlapok közleményeiből tudjuk, hogy a további halasztgatásoknak eleje vétessék, ezen bűnügyet a kir. főügyészség Böck budapesti kir. ügyésztől elvonta és annak önálló vezetésével és az összes közvádlói teendők végzésével az ügyet teljesen ismerő dr. Soós pestvidéki kir. alügyészt bízta meg, aki az említett beadványokat és az összes vizsgálati iratokat kezéhez kapván, daczára hogy más egyéb dolgokkal is eléggé el van foglalva, mint pl. a szentendrei képviselőválasztásból felmerült terjedelmes bűnvizsgálatnak feldolgozásával is el volt foglalva, 1—2 hét alatt a Végh Ignácz-féle ügyben felmerült és már említett beadványokat is elintézte és azokat a már korábban elkészített vádindítványnyal együtt tegnap, márczius 15-én a törvényszékhez beadta. — A Ritter-per. A sokat emlegetett rzesovi, galicziai gyilkossági ügyben, melyben Ritter Mózes és neje Gitel, továbbá Strobhlinszki nevű vádlottak szerepeltek, ma újabb, igen érdekes fordulat állott be. A rzesovi esküdtszék mind a 3 vádlottat Mnich Francziska nevű leány meggyilkolásában bűnösnek mondta ki, mire a törvényszék mind a hármat halálra ítélte. Minthogy azonban az államügyész az egész pernek felekezeti színezetet adott s a bűntényt rituális gyilkosság színében akarta feltüntetni, a bécsi semmitőszék az eljárást megsemisitette s az ügyet újabb elbírálás végett a krakói esküdtszékhez utasította. —j- Itt elejtették a rituális mozzanatokat. Az esküdtszék azonban Rittert és nejét újra bűnösnek nyilvánitotta, s a bíróság ismét halálra ítélte őket. Ez ügyet tárgyalta ma másodízben a bécsi semmitőszék s újra megsemmisítette az ítéletet, utasítva a krakói fenyitőtörvényszéket, hogy újabb vizsgálatot indítson. A semmitőszék kiemeli, hogy joga van igy eljárni,ha az iratoknak a főügyész külön indítványára eszközölt megvizsgálása folytán lényeges aggályok támadnak az ítélet alapjául szolgáló tények ellen. Eszerint az ügy harmadizben esküdtszék elé kerül, ha ugyan az államügyészség a vádat el nem ejti. — Martin Rezső nagyszebeni ügyvéd, ki az ismert nagyszebeni szenzácziós rablógyilkossági bűntettben állítólag mint felbujtogató szerepelt, s kinek fia ezen bűnnek egyik tettese volt, a nagyszebeni kir. törvényszék által 1885. febr. hó 27-én elmebetegség miatt gondnokság alá helyeztetett. — Fegyelmi vizsgálat egy főügyész ellen. Verseczről jelentik, hogy a város képviselőtestülete Siprok Tamás városi főügyész ellen fegyelmi vizsgálatot indított, mert többszöri felszólításra sem terjesztette be számadásait. A fegyelmi vizsgálat tartamára felfüggesztették állásától és fizetésétől. Uzsora-pert tárgyalt e hó 13-án és 14-én a soproni kir. törvényszék. Vádlottak voltak Ehrlich Albert, a városi köztörvényhatósági bizottság tagja, három ház tulajdonosa és fia, Lipót, soproni gabonakereskedők. Azzal vádoltattak, hogy egy ügylet megkötésénél Rehberger Katalint, egy rossz hírű ház tulajdonosnőjét megkárosították, illetve, hogy Rehberger Katalin által tőlük felvett kölcsönnél uzsoráskodtak. A bizonyítási eljárás kiterjedt a legapróbb részletekre, és a vádlottakat felmentették. Az ügyész és a magánvádló felebbeztek. A tárgyalás iránt a közönség nagy érdeklődést mutatott. Törvényszéki csarnok. A Végh Ignácz-féle szenzáczionális és koloszszális bűnügyben az ügyészség a vádinditványt a budapesti kir. törvényszékhez az összes iratokkal együtt tegnap beadta. A hírlapokból tudva van, hogy ezen Szerkesztői üzenetek. Modor. Nem látszik elég érdekesnek a közlésre. — Baja, K. Közölhetlen. A Pesti Napló táviratai. A trónörökös-ptk. Athén, márcz. 16. A trónörökös-pár ma délelőtt az osztrák-magyar követség palotájában a diplomácziai testület és a görög miniszterek tisztelgését, azután a görög királyi pár és Pál nagyherczeg látogatását fogadta. A fenséges pár Trauttenberg báró osztrák-magyar követnél villásreggelizett és reggeli után megtekintette a múzeumot. A tegnapi fogadtatás alkalmával a görög király osztrák-magyar egyenruhát viselt. Athén, márcz. 16. Rudolf trónörökös és Stefánia trónörökösné a királyné, a herczegek ésál nagyherczeg kíséretében megtekintették tegnap az Akropolist, a régiségeket és az obszervatóriumot. A király termeiben rendezett családi ebédre csak főrangú udvari tisztviselők, az osztrák-magyar követség tagjai, Trikupsz kormányelnök, Contostavlos és a trónörököspár kíséretének tagjai voltak meghiva. A magas vendégek a »Miramar« yachton töltötték az élét. Bismarck beszédei. (Ered. sürg.) Berlin, márcz. 16. A birodalmi gyűlés mai ülésén Jarczewski (lengyel) tiltakozik Bismarck azon vádja ellen, hogy az ő pártja a háborúra spekulál. Erre Bismarck azt feleli, hogy nem egyenesen »spekulál «-t mondott, noha ez a szó a legközelebb jönne az objektív igazsághoz. Vagy talán Lengyelország visszaállítása Poroszország rovás nem nyíltan bevallott eszménye a lengyeleknek, nősen Németország lengyeleinek? Ha önök tagad úgy ezt csak opportunitási tekintetekből teszik. Önök azt állítják, hogy nem számítanak szerencsétlen háborúra. Jó! Akkor a forradalom gondolnak. Mert hogy Poroszország valaha Pol békésen kiadná, azt önök maguk sem hiszik. Ezek czentrifugál irányzatok nemcsak itt az országban, nem a Pétervárott orosz nyelven megjelenő leng lapokban is hangoztattalak. Mindenesetre a leng képviselők jól tennék, ha ma a kormányt támogat, mert nagyon kérdéses, lesz-e Németországra szercsétlen háború. Az egész háborúból önök mindenesetre húllának s húznának előnyt, habár kétséges marad, s jön az olyan győzőnek, aki tőlünk az illető tartoságokat elragadja, érdekében van-e Lengyelország viszaállítása ? A vita későbbi folyamán Bismarck is szót emelt, s Richter tegnapelőtti beszédére fel Már tegnapelőtt tiltakozott Bismarck az ellen, ha Richter a parlamenti vitába a német-angol dinaszkus viszonyokat bevonta. Ma a kanczellár hosszasban visszatért Richter beszédére, megjegyezve, hiszónok azon állítását, hogy a történelem s a tői rokonság Angliát s Németországot egymásra utalt ő is szívesen aláírja, habár nem egész föltétlen Mindenkor azon is fáradozom — folytatta — de az egyetértést a két ország közt fentartsam. A diplomácziai akczió néha elhidegülést ok ugyan, de az ilyenből tőkét csinálni csak a Rich dolga volt, ki a viszály napjaiban Anglia pártja állt. A tárgyalások, mondáazután a kanczellár, k vező folyamot vesznek ugyan, de még nincsenek bejezve, s így Richter fellépésének, ki szintén a többi egyik vezetője (?), a csatornán túl benyomást kell tennie. Ez okból élvez Richter Angliában nagy tekintélyt, mint Németországban. Megszoktam mondá — Richter ellenállásával mindenütt találkozi ebbe belenyugszom. De az uralkodóházak rokongának értékesítése ellen a leghatározottabban titkoznom kell. Az érdekek ilyen összekeverése sohasem hasznos sem az országra, sem az uralkodó családra, én azt tapasztaltam, hogy mindenkor az uralkodók ellenségei voltak azok, akik ezt a nemzetközi polikával összeköttetésbe hozták. Bismarck ez állításai Bourbonokkal és más példákkal igyekszik megviláítani, s azon eredményre jut, hogy ez az eszmemei Richtertől és a többi kiváló ellenzéki szónoktól nz egészen távol állott. A csekély bizalom — folyta Bismarck — melylyel én Richter képviselő rogalmasa iránt viseltetem, feljogosít engem e nézetre, midőn ő az uralkodóházat a vitába belevonta, ezt engem azon nyilatkozatra kényszerített, hogy Richterel ellentétben a mi uralkodóházunk mindig a nemz részén fog állani. Berlin, márcz. 16. A vita további folyamába Bismarck azt tanácsolta a legyeleknek, hogy vess alá magukat a felsőbbségnek, mely felettök Istent kapta a hatalmat. Hisz az előny, mely a szerencsétl harczból reájok háromolhatnék, azért meg nem szkik előlük. Wirchow ellenzi a javaslatot. A birodali kanczellár gyarmatok számára oly helyeket keresi ki, hol fehérek meg nem élhetnek. Nem áll, hol Wirchow pártjának magatartása Németországnak többi államokhoz való viszonyát megnehezíti. Bismarck herczeg válaszában megjegy hogy a dinasztiának bevonását nemzetközi kédések tárgyalásába nem tartja czélszerűnek és ebb a tekintetben Richter mindenesetre megnehezítette kormány állását. Nem hihetem — úgymond — hol Richter a dinasztia iránt ugyanazon érzelmek táplálja mint én. Richtert, ki az ellenzék élén áll, külföldön a jövő miniszterelnökének tekintik, azébb szava a külföldön jelentékeny sulylyal, mint ej nagy párt vezérének szava. (Közbekiáltások: Ohó B i s m a r c k hg.: De hát ki az önök közül, ki malmára hajtja a vizet ? Biztosíthatom önök, hogy Richter beszéde után Angolország előzékensége tényleg megcsappant irányunkban, mert oda, úgy okoskodtak, hogy a kormány mögött nem áll egész nemzet, sőt talán a többség ellene van. De gyöngíti ám állásunkat a külfölddel szemben. Tagadom, hogy én — mint Wirchow állította - oly helyeket válogattam volna ki gyarmatosítás, melyek rajtunk kívül senkinek sem kellenek. Én egyátalán nem válogattam, hanem csak megígértem német birodalom védelmét ott, ahol erre a védelemr a német kereskedelemnek szüksége volt. E felad atól nem vonhattam ki magamat. Ha még sokáig haboztunk volna, más nemzetek vágtak volna bele szihen. Bele kellett vágnunk hogy nyitva tartsuk ott a kaput a német munka a tőke részére. Azok a németek, akik a gyarmahelyeken megfordultak, nem osztoznak Wirchow új gályáiban az egészségügyi viszonyokat illetőleg. A birodalmi gyűlés végül nyolcz év hosszáig tartó tárgyalás után 170 szavazatta 159 ellenében elfogadta az ausztráliai vonalat, míg 166 szavazattal 157 ellenében az afrikai vonalat mellőzte. Továbbá megszavazt az ausztráliai-keletázsiai vonal részére két négy milliónyi hitelt és elfogadta a trieszt brindisii mellékvonalakat is. A magyar főrendiház reformja. (Ered. sürg.) Bécs, márcz. 16. A P. K. budapesti jelentése arról biztosít, hogy Tisza miniszterelnök a főrendiház plénumában fel fog szólalni a zsidó hitfőnök felvétele mellett, s az esetre, ha a főrendiház e tárgyban tagadó választ adna, a miniszterelnök a képviselőházban ismételten fel fog lépni a határoza fentartása mellett. Habár az arisztokratikus felsőház amelyet a reform meg fog teremteni, nem is felel meg Tisza Kálmán eszményének, a mai viszonyok közt mindamellett nem volt messzebbre menő reform keresztülvihető, s ezzel a felsőházzal már sok oly reális reform lesz keresztülvihető, amelyeknek megvalósítása a jelenlegi felsőház mellett nem volt lehetséges. Az afghán ügy. (Ered. sürg.) London, márcz 16. Ideérkezet magántáviratok szerint a czár hajlandó az angol orosz határviszály eldöntését választott biróságra bízni. Beludzsisztán kánja felajánlotta hadseregét az angoloknak és azt mondta, hogy az oroszok Beimdzsisztánon át akarják a tengerpartot elérni. Lessai orosz biztos egy londoni újságíró előtt oda nyilatkozott, hogy először az afghánok nyomultak előre és ennek következtében az oroszok kénytelenek voltak hasonlókép cselekedni, de különben Lessar reméli hogy az ügy békés megoldást fog nyerni.