Pesti Napló, 1885. március (36. évfolyam, 59-89. szám)

1885-03-17 / 75. szám

dőnek tartja, ha a kamara csak jegyzőkönyvi kivonat­­tal fog gratulálni a miniszterelnöknek. A kamara ily értelemben határoz. Következnek az elnöki előterjesztések. Elnök közli, hogy a földmivelés-, ipar- és keres­kedelemügyi m. kir. minisztérium leiratai a fővá­rosi italmérési szabályzat és a tényleges viszonyoknak meg nem felelő c­égek tárgyában — a legutóbbi közös ülés felhatalmazása és a minisztérium sürgetése folytán — a kiküldött bizottságok megálla­podásai értelmében elintéztettek; továbbá, hogy az új gyáraknak biztosított állami kedvezmények tárgyában kiküldött bizottság elintézte K­o­h­n Mór kalapgyáros, M­o­c­s­á­r­y Ernő olaj­gyáros és Har­sán­y­i István fémáru-gyáros folyamodványait; végül hogy a gyapjú- és bőrneműek januá­r és február havi átlagos árai az állandó szakbizottság által megállapíttatván, a közös hadügyminisztériumhoz fel­terjesztettek. Tudomásul vétetett. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisz­térium által a kamarához véleményadás végett lekül­dött szabadalmi törvényj­avaslat tárgya­lására kiküldött szakbizottság befejezvén tanácskozá­sait, terjedelmes emlékiratot terjeszt elő, javasolva, hogy a kamara az emlékiratban részletesen kifejtett szempontok értelmében intézzen felterjesztést a neve­zett minisztériumhoz. A szakbizottság előterjesztésé­ben behatóan tárgyalja a törvényjavaslatnak mind elvi, mint részletes határozatait. Ellene nyilatkozik az elővizsgálati rendszernek s ajánlja, hogy Budapesten és Bécsben az illető minisztériumok keretén kívül önálló szabadalmi hivatalok szerveztessenek, hogy mint fel­­folyamodási fórum egy egyesített szabadalmi tanács állíttassák fel, és hogy a szabadalmi hivatalok mellett szabadalmi ügynökök hivatalból kineveztessenek. A szabadalommal nyert jog kisajátítását ott, hol azt ál­talános és fontos érdek kívánja, a bizottság megen­gedhetőnek véli. A részletes határozatokat illetőleg a bizottság a szabadalmi díjak leszállítása és több rend­beli könnyítések megadása mellett nyilatkozik. Bitor­lá­si perekben a bíráskodást kizárólag a budapesti és bécsi kereskedelmi és váltótörvényszékre kívánja a bizottság ruházni. E tárgyban vita keletkezett. Fromm Antal az emlékiratban kontemplált osztrák-magyar szabadalmi tanács ellen szólal fel, melylyel új közös ügyet terem­tenek. Kéri ezen szakasz mellőzését. Szvetenay Mik­lós kamarai titkár utal arra, hogy mint felebbviteli legfőbb hatóságra szükség van a tanácsra. Korompay azt kívánja, hogy az emlékirat nyomattassék ki és osz­tassák ki a tagok közt és csak azután tárgyaltassék. Weitzenfeld Jakab a fenforgó tárgynál nem látja a részletes tárgyalás szükségét, mivel az emlékirat igen alapos munkálat. A kamara többek hozzászólása után az egész emlékiratot, Kromm és Korompay indítvá­nyainak elvetésével, elfogadta. Olvastatik a kereskedelmi osztály jelentése a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium leirata tárgyában, melylyel véleményadás végett meg­küldi Székesfehérvár városának azon kérvényét, hogy hetenkint szerdán marhavásárt tarthasson. A keres­kedelmi osztály, tekintve azt, hogy e marhavásárok csupán a helyi fogyasztás ellátását czélozzák, a helyi fogyasztás pedig a nevezett városban nem oly jelenté­keny, miszerint a marhatenyésztőkre nézve előnyös lehetne e vásárokat hetenkint rendesen látogatni, te­kintve továbbá Budapest főváros közelségét is, a he­ti marhavásárok engedélyezését a maga részéről nem pártolja. Wertheimer J., a kamara vidéki tagja, pár­tolja Székesfehérvár város kívánságát. Ráth Károly is a vásár megadását javasolja. Ellene nyilatkoznak Strasser Alajos és Weitzenfeld Jakab. A kamara el­fogadja a kereskedelmi osztály véleményét. Előterjesztetik ugyanazon minisztérium leirata, melylyel Baja városának kövezetvám és helypénz-ta­­rifáit, továbbá a kövezetvám és helypénz szedése irán­ti szabályrendeletét véleményadás végett a kamará­nak megküldi.­­ A kereskedelmi osztály a kövezet­vám és helypénztarifa díjtételeinek aránylagos leszál­lítását javasolja, a kövezetvám és helypénz szedése iránti szabályrendelet ellen észrevétele nincsen. A kamara ily értelemben határoz. Baja városának a földmivelés-, ipar- és keres­kedelemügyi minisztérium által véleményadás végett leküldött piaczi szabályzata a kamara 1882. évi 3358. számú véleménye értelmében módosítva lé­vén, további észrevételre nem szolgáltat alkalmat. Tudomásul vétetett. Olvastatik Szeged városának ugyanazon minisz­térium által véleményadás végett leküldött s már a legutóbbi közös ülésben bemutatott határozata, mely szerint az újabban berendezett sertésvásárok alkal­mával a megfelelő városi illetékeket leszál­­lítja. A díjak mérséklése a forgalom érdekeinek megfelelvén, a kereskedelmi osztály által pártoltatik. Tudomásul vétetett. Előterjesztetvén ugyanazon minisztérium le­irata Dömsöd községnek négy országos vá­­s­á­r tartása iránti kérvénye tárgyában, a kereske­delmi osztály a vásárengedély megadása ellen nyi­latkozik. Tudomásul vétetett­ Budapest főváros tanácsa utalván a fővárosi köztisztasági szabályzat 12. §-ára, mely szerint a fel­es lerakodás a főváros utczáin gyorsan, fennakadás nélkül és akkér eszközlendő, hogy a köz­lekedés ez­által tetemesen és hosszabb időre ne aka­­dályoztassék, a véleményadásra hívja fel a kamarát az iránt, hogy oly esetben, midőn a raktár küszöbe a járdánál magasabban fekszik, a fel-és lerakodás mely módját tartja legczélszerűbbnek ? A kereskedelmi osztály tekintve azt, hogy a jelzett esetben a fel- és lerakodás leggyorsabban úgy eszközölhető, ha az át­rakodás közvetlenül a szekérről a raktárküszöbre fek­tetett létrán át történik, a köztisztasági szabályzat 12. §-át ily értelemben véli kiegészítendőnek. A kamara hozzájárul a keresk.­osztály véle­ményéhez. Weitzenfeld Jakab kamarai tag beadványa folytán a kereskedelmi osztály ajánlja, hogy a m. kir. államvasutak és az osztrák-magyar államvasut igaz­gatóságai megkerestessenek, miszerint a gyógynövé­nyek részére kedvezményes díjszabásokat léptesse­nek életbe. A kamara ily értelemben határoz. K­o­h­n Gábor kamarai tag indítványa, hogy a kamara a kereskedelmi és iparosztály tagjaiból álló vegyes bizottságot küldjön ki, melynek feladata vol­na az osztrák-magyar bank privilégiumának meg­hosszabbítása alkalmából a magyar kereskedelem és ipar szempontjából fenforgó panaszokat és óhajokat formulázni, elfogadtatott és a bizottságba Kohn Gábor, Szarvassy, Lederer, Weiller, Weitzenfeld, Kerstinger, Rebly, Ha­vas, Fálk Zs., Csepregi, Légrády, Wal­ther és az elnökség küldettek ki. Ezzel az ülés véget ért. Pénzügyminiszter fogad d. u. 3—4. Honvédelmi miniszter fogad d. u. 4—5. Földmivelés-, ipar- és kereskedelem­ügyi miniszter fogad d. u. 4—4 órakor. Horvát miniszter fogad délelőtt 10—dél­után 2 óráig. Képviselőház ülése d. e. 10 órakor. A fővárosi egylet ülése délután 5 órakor a régi városháza tanácstermében. Az országos iparegyesü­let bútor- és ro­konipari szakosztályának közgyűlése d. u. 5 órakor. A fővárosi iparosok körének felolvasó estélye 1/18 órakor. Felolvasó Mezei Ernő. Matej­kó képe a műcsarnokban (Sugárút 81. szám) délelőtt 9—d. u. 4. Belépti dij 50 kr. Üvegfestészeti kiállítás Kratzmann Ede műtermében (a füvészkert mellett) nyitva egész nap. Nemzeti múzeum: ásványtár d. e. 9—d. u. 1. Iparművészeti múzeum a Sugárúton d. e. 9 - d. u. 1 óráig. A Vörös­kereszt Erzsébet-kórház (Bu­dán, a déli pályaudvar közelében) megtekinthető délelőtt 10—111/2 óra között. Technológiai múzeum a Kerepesi-uton(Be­­leznay-kert) nyitva, d. e. 9—délután 1, és délután 2­4 óráig. Egyetemi füvészkert az Üllői-úton d.e.8— 12 és d. u. 2—4. Akadémiai könyvtár d. u. 3—7. Egyetemi könyvtár d. u. 4—8. Múzeumi könyvtár d. e. 9— d. u. 1. Állatkert nyitva egész nap. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, márczius 17. Naptár: Kedd, márczius 17. — Róm. kath.: Gertrud szűz. — Prot.: Gertrud. — Görög-orosz. (márczius 5.) Konon. — Zsidó: (nizán 1.) Roschodes. — Nap kel 6 óra 10 perez, nyugszik 6 óra 8 perez. — Hold kel 6 óra 26 erez reggel, nyugszik 7 óra 10 percz este. — A Magyar Bazár márczius 15-diki száma a mai lappal küldetik szét azon t. előfizetőinknek, kik azt külön megrendelték. Tartalma: Az anyai szív tévedései. — Női munkásság itthon és külföldön. — A vég felé, Hajnalkától. — Roccoco, Fanghné Gyújtó Izabellától. — A tűzpróba, angol regény. — Egyleti ügyek. — Tárcza: Sarah Bernhardt Theo­­dorában, De Gerando Antoninától. — Párisi s lon­doni divat. — Illusztrácziók. — Mellékletek: Nagy szabás s munkalap, párisi színes divatkép s külön regény-melléklet. — Rónay Jáczint bukaresti érsek. Mint a bécsi lapoknak Bukarestből írják, ott az a hir kering, hogy bukaresti r. kath. érsekké Rónay Jáczint püspök, Mária "Valéria főherczegasszony volt nevelője fog ki­neveztetni. A kinevezés a pápa joga, de a magyar kormány ő­szentségének Rónayt ajánlja. — Beatrice angol kir. herczegnő, ki tudvalevő­leg jegyese Battenberg herczegnek, igen vallásos. Kiadta a parancsot, hogy a kelengyéjéhez tartozó asz­talkendőkre, törülközőkre, korona és monogramm he­lyett bibliai idézetek hímeztessenek. De a kelengye sokkal több darabból áll, mint a mennyi alkalmas bibliai idézetet tudtak találni; a herczegnő vőlegényé­hez fordult és az készséggel megigérte, hogy majd segít ő a bajon latin vallásos idézetekkel. Küldött is egy egész gyűjteményt, kihímezték valamennyit, de ekkor kiderült, hogy egytől-egyig profán diákdalok. A herczegnő duzzog, de udvari körökben sokat mu­latnak a csínyen. — Odescalchy Géza herczegné a tegnapi éjét nyugtalanul töltötte, ma délelőtt beállott a sebláz, estefelé azonban a herczegné ismét jobban érezte ma­gát. Miután a herczegnének nyugalomra van szüksé­ge, látogatókat nem szabad fogadnia. — A m. tud. akadémia III. osztálya ma dél­után Szabó József elnöklete alatt ülést, tartott. Első felolvasó maga Szabó volt, ki Kánitz Ágost levelező tagnak »Gróf Széchenyi Béla középázsiai expediczió­­jának növénytani eredményei« czimü székfoglalóját mutatta be. Utána König Gyula 1. tag a parcziális differencziál-egyenletek integrácziójáról értekezett. Lojka Hugó tanár mint vendég Magyarország zuz­móflórájához szolgáltatott folytatólag adatokat. Schul­ler Alajos 1. tag az Antolik Károly tanár által készí­tett gyűrücsöves higanylégszivattyut ismerteti. Vé­gül dr. Szabó József kivonatban felolvassa Téglás Gábor dévai reáliskolai igazgatónak »A bolczai bar­langok és azok történeti jelentősége« czimü érteke­zését. — A csángó-magyar egyesület igazgató tanácsa ma, d. u. 5 órakor Somssich Pál elnöklete alatt a régi városház termében ülést tartott, melyen jelen voltak: Kamermayer Károly, Szilágyi Dezső, Czorda Bódog Karsai Albert, Trebitsch Ignácz és László Mihály. Elnök az ülést megnyitván, bemutatja az egylet pénz­tára megvizsgálására kiküldött bizottság tagjainak, Harkányi Frigyes, Lévay Henrik és Mendl István je­lentését. Az egylet ezen jelentés szerint 17394 frt 12 kr tőkével rendelkezik. Ennek tudomásul vétele után Trebitsch pénztárnok előterjeszti javaslatképen a pénztárnok részére alkotandó szabályutasítást, mely Kamermayer polgármester, Szilágyi Dezső és Kar­sai Albert hozzászólása után egyes lényeges módosít­­ványok és kihagyások után egyhangúlag elfogadtatott. Ezután a pénzek kezelésére tett javaslat vitattatott meg, mely szintén elfogadtattott. Elnök bemutatja Bornemissza aldunai kormánybiztos meleg hangú levelét, melyben értesíti az egyletet, hogy aldunai kormánybiztossá neveztetett ki s ez alkalommal kéri az egyletet, hogy jóindulatú támogatásában részesít­se. Tudomásul vétetik. Felolvastatik Hoitsy Pál leve­le, melyben értesíti a választmányt, hogy az Athe­naeum és Franklin-társaság által felajánlott könyveket részben elküldte rendeltetésük helyére szétosztás vé­gett. Sátoralja-Ujhelyről a Rákóczy-féle szabadkőmű­ves páholy az elnökhöz küldött 30 frt köszönettel fogadtatván, az egylet pénztárnokánál adatott át. A kaposvári önkénytes tűzoltó egylet által küldött 20 frt 24 krt szintén átvette a pénztárnok. Ezután ol­vastatott a Szent László társulat levele, melyben az egylet támogatását kéri. Erre nézve albizottság kül­detett ki: Somssich Pál és Czorda Bódog, kik a módo­­zatok felett fognak tanácskozni. Ezzel a választmányi ülésnek vége lévén, zárt ülés tartatott, a legközelebb tartandó közgyűlés napirendjének megállapítására.­­ Gordon emlékére pénteken gyászisteni tisz­teletek tartottak a londoni Westminster apátságban, a Sz.­Pál-templomban s egyéb templomokban. Szom­baton a walesi herczeg elnöklete alatti nagy bizottság tartott ülést azon czélra, hogy Gordonnak nemzeti emlék állíttassék. — öngyilkosság. Pethő István, a Fortunában alkalmazott fogházőr, tegnapelőtt Budapestről Lőcsé­re kisért egy foglyot az ottani hatóság megkeresésére. Tegnap Iglóról távirat érkezett a budapesti ügyész­séghez, mely szerint Pethő a vasúti állomáson öngyil­kosságot követett el, saját fegyverével agyonlőtte ma­gát. Pethő, ki kötelességét pontosan szokta teljesíteni és több, kitüntetést is kapott, nős és egy gyermek atyja. Öngyilkosságának oka még ismeretlen. Végze­tes tettét valószínűleg boros állapotban követte el, mert az italtól sohasem idegenkedett. Helyi hírek. A fővárosi bizottság belvárosi t. tagjai keretnek, f. hó 17-én, azaz kedden d. u. 4 órakor, a régi város­ház tanácstermében tartandó értekezletre megje­lenni. Tárgy: másodosztályú tanácsjegyzők válasz­tása: Kléh István. — Maár Emil, a postasikkasztó, még mindig bujósdit játszik a rendőrséggel. Megjelenik itt is, ott is, kávéházakban, vendéglőkben, de mindig elég ügyes kikerülni a nyomozó rendőröket. Ma volt főnökének és Czobel postaigazgatónak levelet írt, melyben kije­lenti, hogy maga fog jelentkezni, ha a pénzt elmulat­ta. Neje ma átköltözött a fővárosba egyik barátnéjá­­hoz és egy képes lap kis hirdetései közt könyörög férjének, kit az uzsora áldozatának mond, hogy ne bujdossák, hanem térjen vissza hozzá. Értesüléseink szerint a rendőrség erősen nyomában van a sikkasz­­tónak, és valószínűnek tartják, hogy az éj folyamán kézre kerül.­­ Egy öngyilkossági eset feltűnést kelt azért is, mert nyomozásra adott okot, hogy nem amerikai párbaj forog-e fenn ? Prükler pezsgő gyáros úr segéde, Mohi úr, ma reggel halva találtatott ágyában. Az éjjel méreg által vetett véget életének. Asztalán egy ezédulát találtak, két névaláírással; a czédulán ez áll: »Uram, tegye meg kötelességét!« A­kiknek neve a czédután alá van írva, már is kijelentették, hogy nem ismerték Mohit. Halálozások. Dr. Szalay József egyetemi magántanár, or­szágos levéltári fogalmazó, a történelmi társulat vál. tagja, jelesebb fiatal történetíróink egyike, tegnap dél­ben, hosszas szenvedés után, 28 éves korában elhunyt. Ifjú kora daczára már 10 év óta szerepel irodalmunk­ban. A XIII. századbeli magyar városi életről írott munkája mint kísérlet is számot tesz . A magyar nem­zet története czímű műve, mely hazánknak 1437— 1815-ig terjedő rendszeres, egyetemes históriája, vilá­gos előadásánál, éles ítéleténél s kimerítő kutfőtanul­­mány­ainál fogva közelismerést vívott ki. Az akadémia az 1200 frtos Péczely-díjjal tüntette ki e kiváló termé­ket. Nádasdy Tamás levelezéseit ugyancsak az aka­démia kiadásában tette közzé. E műhöz egy kitűnő culturtanulmányt irt Szalay. Azonkívül a Századok­ban az Arch. Értesítőben, a Turul-ban a Va­sárnapi Újságban közölt értekezései tartják fenn ma­radandóan e páratlan igyekezető, virágkorában meg­halt tudós nevét, ki többet és jobbat termelt, mint sokan egy emberöltő alatt. Tudós társulataink leg­buzgóbb tagjukat, az országos levéltár egyik legdere­kabb munkását vesztették el benne. Az elhunyt nék, Szalay Sándor fehérmegyei érdemes tanfelügyelőnek volt fia. Tanulmányait Gráczban és Budán kezdte meg s a budapesti egyetemen a bölcsészeti tanfolya­mot végezte, ugyanitt volt a magyar történelemnek is kedvelt magántanára. Az akadémiában éppen most akarták ajánlani, midőn halála annyi szép reményt semmisített meg. A tudományosság sokat veszített Szalay Józseffel, az 1867 óta felnövekedett nemzedék­nek kevés olyan tagja van, mint e szerény tudós, ki a tudományért nem csak lelkesedett, de azt véglehelle­­téig tevékenyen szolgálta is. Béke poraival! Dr. Schindler, volt reichsrathi képviselő, mint lapunknak mai kelettel Bécsből távirják, az oszt­rák fővárosban elhunyt. Simaházi T­o 1t­h István szegzárdi kir. tör­vényszéki biró folyó hó 14-én életének 72-ik évében Szegzárdon meghalt. Szính­áz és művészet. — Hangverseny. Ma este két igen érdekes hang­verseny osztotta meg a fővárosi zeneközönséget. Az egyiket a nemzeti zenede rendezte felső kiművelési osztályainak növendékeivel a vigadó kis termében s leginkább a Liszt Ferencz műveiből egybeállított műsorral. A másikat pedig a bécsi zenede jutalom­­díjjal kitünt­etett nagy tehetségű tanítványa s hazánk leánya, Gulyás Gizella zongoraművésznő adta a Hungária dísztermében. Mind a két előadás nagy­számú és díszes közönséget vonzott. Gulyás Gizella k. a., ki bár éveinek még csak fejlődő tavaszában van, megnyerő kecses megjelenésével már is oly fo­kán áll a művészi képzettségnek, mely méltán feltűnést kelthet. Határozott s fényes jövőjű te­hetség, kiben megvannak mind ama tulajdonok me­lyek a kiválóbb művészeti pályát biztosítani képesek. Beethoven, Brahms, Chopin, Liszt műveit játszotta, s mindenik mester szellemébe ama behatoló képesség­gel, mely művészi hivatottságáról tesz meggyőző bi­zonyságot. Kiegyenlített technika, biztosság és átér­­zett kifejezés jellemzi játékát. További éveivel bizo­nyára meg fog jönni az előadás és a szenvedély amaz ereje is, mely igen természetesen csak a teljesen ki­fejlett testi szerveknek lehet kifolyása. A közönség minden számát zajosan megtapsolta, valamint Ney­t is, ki a k. a. tanárától, Schmitt G.-tól énekelt két lendületes dalt. — A nemzeti zenede hangversenye zsúfolásig megtörté a vigadó kis termét s a közönség sorai közt ott láttuk Liszt Ferenczet, Trefort minisz­tert leányaival, Schlauch püspököt, gróf Zichy Gézát s többeket a művészet és társadalom kiváló k­öreiből. Az est teljesen sikerült s a kilencz számú változatos és érdekes műsor méltán kielégíthette a közönséget. Liszt »Du berceau jusque á la tembe« czimü poétikus és g­yönyörü műveivel kezdődött, melyben Huber K. karnagy vezénylete mellett a zenekari osztály ösz­­szes nőnövendékei vettek részt nagy preczízió és szép árnyalással. Székely Irén Liszt Ész dúr zongora­­versenyét játszta zenekar kísérettel oly brilliáns technikával és kitűnő felfogással, mely őt kész művésznővé képesíti. Liszt »Szent Czeczilia« legen­dája, »Mignon« dala, előadva G­á­r­d­o­s Mari által s végül magyar rapszódiája, melynek zon­­gorarészét S­i­m­o­n­f­f­y Béla játszta általános elismerés mellett, mind osztatlan tetszésben ré­szesültek. Az est érdekes két számát képezte még B­a­r­t­a­y Ede, a zenede érdemdús igazgatója »szimfó­niás zenekölteménye« vonós zenekarra s két zongorára s gr. Zichy Géza magyar ábrándja hegedűkre és zongorára. Bartay Ede műve hangulatteljes és szépen kidolgozott mű, mely nem is téveszté el hatását s a közönség a szerzőt zajos tapsok s kihívásokban része­sítő. Szintén zajos tapsokat aratott Zichy G. áb­rándja is, mely pezsgő tételeivel mindenkor képes a magyar kedélyeket felvillanyozni. Kiemelést érdemel még Lentz Rezső hegedű játéka, ki Saint Saens Caprició-jával aratott megérdemelt tapsokat. (i. 1.) — Az ördög pirulái utolsó főpróbáját holnap, kedden esti 6 órakor fogják a népszínházban megtar­tani. E főpróba, illetve próbaelőadás teljes fölszerelés­sel, teljes világítással s jelmezekkel fog a meghívottak előtt végbemenni.­­ A szerdai első előadás jegyei­ből az előjegyzett, de el nem vitt jegyek holnap (kedden) i. e. 1001-ig fognak eladatni a rendes nap­pali pénztárnál. Ugyanakkor adatnak el a csütörtöki második előadásra még el nem adott csekély számú jegyek. Előjegyzések a további előadásokra elfogad­tatnak. — Az operaházból. Azon érdeklődés folytán, mely az István király opera iránt mutatkozik, czélszerűnek vélte az igazgatóság ez operát kedden, márcz. 17-én harmadízben színre hozni, annyival in­kább, mert a műsor e változtatása következtében a páratlan számú bérlők is hallhatják az újdonságot.­­ Az Írói és művészi kör szerdai Liszt-estélye impozáns befejezője lesz a társaság igen élénk téli idényének. A mester számos tanítványával és előkelő tisztelőjével jelenik meg, a kör tagjai nagy számmal vesznek részt. A hangverseny a legérdekesebb szá­mokból van összeállítva. Később lakoma és végül táncz lesz. A részvételi jegyek 3 írtjával bezárólag kedd estig váltandók be. szövevényes és nagy terjedelmű ügy éveken keresz­tül vizsgálóbírótól vizsgálóbíróhoz, ügyésztől ügyész­hez vándorolt, míg végre az dr. S­o­ó­s Kál­mán kir. alügyésznek osztatott ki s ő ezen ügyet fel is dolgozta. Köztudomású az is, hogy múlt év októ­ber havában nem kevesebb, mint 124 évre terjedő fo­galmazványt mutatott be a budapesti kir. ügyészség vezetőjéhez, hol az indítványi tervezet újra megfe­neklett. Több lap közölte már azon hírt, hogy ezen fogalmazatban levő vádinditvány, amint a For­tunában a rabok által lemásoltatott, visszaélés­képen több példányban is leíratván , azok ille­téktelen kezekbe jutottak s ily után azt maguk a vádlottak is megszerezték, mielőtt még a vád­inditvány a birósághoz beadathatott volna. Ennek következtében aztán többen s nevezetesen a vádlot­tak közül: Végh Ignácz, Szervánszki Sándor, Balogh Viktor, Sternberg Frigyes és K­u­­r­á­­n­y­i János, a nem vádlott érdekeltek közül pedig dr. Fuchs József, maga a kisbirtokosok volt földhitel­­intézete és még mások beadványokat nyújtottak be a kir. törvényszékhez, mely­ben a kir. ügyészségnek czél­­ba vett érdemleges indítványa ellen fordulván, külön­féle kiegészítéseket, pótlásokat, újabb vizsgálatot s annak alapján a további bűnvádi eljárás beszünteté­sét kérték. És ezt a reménynek némi jogosultságával is tehették, mert ez ügyben addig dolgozott dr. S­o­ó­s Kálmán kir. alügyész időközben a budapesti kir. ügyészségtől a pestvidéki kir. ügyészséghez helyeztet­vén át, az ügyet B­ö­c­k János kir. ügyész vette kezébe. Ezen és hasonló visszaélések iránt Berczelly mi­­niszt. tanácsos és miniszteri biztos 1. évi jan. havá­ban vizsgálatot is folytatott, melynek eredményé­ről azonban még máig sem lehetett értesülni. Meg­jegyzendő, hogy ezen visszaélések nem azonosak azok­kal, melyekért tegnapelőtt a kir. kúria nevezett ügyészt rosszalásra ítélte. A kérvényezők tehát számítottak arra, hogy a terjedelmes és szerfelett bonyodalmas ügyet a pest­vidéki kir. törvényszékhez áthelyezett dr. Soós alügyé­­szen kívül más nem ismervén, s ezélzatosan szerkesz­tett beadványaik által az azt feldolgozó ügyészi és bírói tagot félrevezetvén, az ügyet egy olyan újabb vizsgálati stádium tömkelegébe taszítják, a­melyből az ügy aligha támadhatott volna fel. De számításaikban csalódtak, mert, amint már a hírlapok közleményeiből tudjuk, hogy a további halasztgatásoknak eleje vétes­sék, ezen bűnügyet a kir. főügyészség Böck buda­pesti kir. ügyésztől elvonta és annak önálló vezetésé­vel és az összes közvádlói teendők végzésével az ügyet teljesen ismerő dr. Soós pestvidéki kir. alügyészt bízta meg, a­ki az említett beadványokat és az összes vizs­gálati iratokat kezéhez kapván, daczára hogy más egyéb dolgokkal is eléggé el van foglalva, mint pl. a szent­endrei képviselőválasztásból felmerült terje­delmes bűnvizsgálatnak feldolgozásával is el volt fog­lalva, 1—2 hét alatt a Végh Ignácz-féle ügyben fel­merült és már említett beadványokat is elintézte és azokat a már korábban elkészített vádindítványnyal együtt tegnap, márczius 15-én a törvényszékhez beadta. — A Ritter-per. A sokat emlegetett rzesovi, ga­­licziai gyilkossági ügyben, melyben Ritter Mózes és neje Gitel, továbbá Strobhlinszki nevű vádlottak sze­repeltek, ma újabb, igen érdekes fordulat állott be. A rzesovi esküdtszék mind a 3 vádlottat Mnich Fran­­cziska nevű leány meggyilkolásában bűnösnek mondta ki, mire a törvényszék mind a hármat halálra ítélte. Minthogy azonban az államügyész az egész pernek felekezeti színezetet adott s a bűntényt rituális gyil­kosság színében akarta feltüntetni, a bécsi semmitő­­szék az eljárást megsemisitette s az ügyet újabb el­bírálás végett a krakói esküdtszékhez utasította. —j- Itt elejtették a rituális mozzanatokat. Az es­küdtszék azonban Rittert és nejét újra bűnösnek nyil­­vánitotta, s a bíróság ismét halálra ítélte őket. Ez ügyet tárgyalta ma másodízben a bécsi semmitőszék s újra megsemmisítette az ítéletet, uta­sítva a krakói fenyitőtörvényszéket, hogy újabb vizs­gálatot indítson. A semmitőszék kiemeli, hogy joga van igy eljárni,­­ha az iratoknak a főügyész külön indítványára eszközölt megvizsgálása folytán lényeges aggályok támadnak az ítélet alapjául szolgáló tények ellen.­ Eszerint az ügy harmadizben esküdt­szék elé kerül, ha ugyan az államügyészség a vádat el nem ejti. — Martin Rezső nagyszebeni ügyvéd, ki az is­mert nagyszebeni szenzácziós rablógyilkos­sági bűn­tettben állítólag mint felbujtogató szerepelt, s ki­nek fia ezen bűnnek egyik tettese volt, a nagyszebeni kir. törvényszék által 1885. febr. hó 27-én elmebeteg­ség miatt gondnokság alá helyeztetett. — Fegyelmi vizsgálat egy főügyész ellen. Ver­­seczről jelentik, hogy a város képviselőtestülete Siprok Tamás városi főügyész ellen fegyelmi vizsgálatot in­dított, mert többszöri felszólításra sem terjesztette be számadásait. A fegyelmi vizsgálat tartamára felfüg­gesztették állásától és fizetésétől.­­ Uzsora-pert tárgyalt e hó 13-án és 14-én a soproni kir. törvényszék. Vádlottak voltak Ehrlich Albert, a városi köztörvényhatósági bizottság tagja, három ház tulajdonosa és fia, Lipót, soproni gabona­­kereskedők. Azzal vádoltattak, hogy egy ügylet meg­kötésénél Rehberger Katalint, egy rossz hírű ház tu­lajdonosnőjét megkárosították, illetve, hogy Rehber­ger Katalin által tőlük felvett kölcsönnél uzsoráskod­­tak. A bizonyítási eljárás kiterjedt a legapróbb rész­letekre, és a vádlottakat felmentették. Az ügyész és a magánvádló felebbeztek. A tárgyalás iránt a közön­ség nagy érdeklődést mutatott. Törvényszéki csarnok.­ ­ A Végh Ignácz-féle szenzáczionális és kolosz­­szális bűnügyben az ügyészség a vádinditványt a bu­dapesti kir. törvényszékhez az összes iratokkal együtt tegnap beadta. A hírlapokból tudva van, hogy ezen Szerkesztői üzenetek. Modor. Nem látszik elég érdekesnek a közlés­re. — Baja, K. Közölhetlen. A Pesti Napló táviratai. A trónörökös-ptk­. Athén, márcz. 16. A trónörökös-pár ma délelőtt az osztrák-magyar követség palotájában a diplomá­­cziai testület és a görög miniszterek tisztelgését, azután a görög királyi pár és Pál nagyherczeg láto­gatását fogadta. A fenséges pár Trauttenberg báró osztrák-magyar követnél villásreggelizett és reggeli után megtekintette a múzeumot.­­ A tegnapi fogad­tatás alkalmával a görög király osztrák-magyar egyen­ruhát viselt. Athén, márcz. 16. Rudolf trónörökös és Ste­fánia trónörökösné a királyné, a herczegek és­­­á­l nagyherczeg kíséretében megtekintették tegnap az Akropolist, a régiségeket és az obszervatóriumot. A király termeiben rendezett családi ebédre csak főrangú udvari tisztviselők, az osztrák-magyar követség tagjai, T­r­i­k­u­p­­­s­z kormányelnök, Con­­tostavlos és a trónörökösp­ár kíséretének tagjai voltak meghiva. A magas vendégek a »Miramar« yachton töltötték az élét. Bismarck beszédei. (Ered. sürg.) Berlin, márcz. 16. A birodalmi gyűlés mai ülésén Jarczewski (lengyel) tiltakozik Bismarck azon vádja ellen, hogy az ő pártja a hábo­rúra spekulál. Erre Bismarck azt feleli, hogy nem egyenesen »spekulál «-t mondott, noha ez a szó a leg­közelebb jönne az objektív igazsághoz. Vagy talán Lengyelország visszaállítása Poroszország rovás nem nyíltan bevallott eszménye a lengyeleknek,­­ nősen Németország lengyeleinek? Ha önök tagad úgy ezt csak opportunitási tekintetekből teszik. Önök azt állítják, hogy nem számítanak szerencsétlen háborúra. Jó! Akkor a forradalom gondolnak. Mert hogy Poroszország valaha Pol békésen kiadná, azt önök maguk sem hiszik. Ezek czentrifugál irányzatok nemcsak itt az országban, nem a Pétervárott orosz nyelven megjelenő leng lapokban is hangoztattalak. Mindenesetre a leng képviselők jól tennék, ha ma a kormányt támogat, mert nagyon kérdéses, lesz-e Németországra szer­csétlen háború. Az egész háborúból önök mindenesetre húll­­ának s húznának előnyt, habár kétséges marad, s jön az olyan győzőnek, a­ki tőlünk az illető tartos­ágokat elragadja, érdekében van-e Lengyelország vi­szaállítása ? A vita későbbi folyamán Bismarck is­ szót emelt, s Richter tegnapelőtti beszédére fel Már tegnapelőtt tiltakozott Bismarck az ellen, ha Richter a parlamenti vitába a német-angol dinasz­kus viszonyokat bevonta. Ma a kanczellár hosszas­­ban visszatért Richter beszédére, megjegyezve, hi­szónok azon állítását, hogy a történelem s a tői rokonság Angliát s Németországot egymásra utalt ő is szívesen aláírja, habár nem egész föltétlen Mindenkor azon is fáradozom — folytatta — de az egyetértést a két ország közt fentartsam. A diplomácziai akczió néha elhidegülést ok ugyan, de az ilyenből tőkét csinálni csak a Rich dolga volt, ki a viszály napjaiban Anglia pártja állt. A tárgyalások, mondá­­azután a kanczellár, k vező folyamot vesznek ugyan, de még nincsenek be­jezve, s így Richter fellépésének, ki szintén a többi egyik vezetője (?), a csatornán túl benyomást kell tennie. Ez okból élvez Richter Angliában nagy­ tekintélyt, mint Németországban. Megszoktam mondá — Richter ellenállásával mindenütt találkozi ebbe belenyugszom. De az uralkodóházak rokon­­gának értékesítése ellen a leghatározottabban tit­koznom kell. Az érdekek ilyen összekeverése sohasem­­ hasznos sem az országra, sem az uralkodó családra, én azt tapasztaltam, hogy mindenkor az uralkodók ellenségei voltak azok, akik ezt a nemzetközi poli­kával összeköttetésbe hozták. Bismarck ez állításai Bourbonokkal és más példákkal igyekszik megvil­áítani, s azon eredményre jut, hogy ez az eszmemei Richtertől és a többi kiváló ellenzéki szónoktól nz egészen távol állott. A csekély bizalom — folyta Bismarck — melylyel én Richter képviselő rogal­masa iránt viseltetem, feljogosít engem e nézetre, midőn ő az uralkodóházat a vitába belevonta, ezt engem azon nyilatkozatra kényszerített, hogy Richte­rel ellentétben a mi uralkodóházunk mindig a nemz részén fog állani. Berlin, márcz. 16. A vita további folyamába Bismarck azt tanácsolta a legyeleknek, hogy vess alá magukat a felsőbbségnek, mely felettök Istent kapta a hatalmat. Hisz az előny, mely a szerencsétl harczból reájok háromolhatnék, azért meg nem sz­kik előlük. Wirchow ellenzi a javaslatot. A birodali kanczellár gyarmatok számára oly helyeket keresi ki, hol fehérek meg nem élhetnek. Nem áll, hol Wirchow pártjának magatartása Németországnak többi államokhoz való viszonyát megnehezíti. Bismarck herczeg válaszában megjegy hogy a dinasztiának bevonását nemzetközi kédé­sek tárgyalásába nem tartja czélszerűnek és ebb a tekintetben Richter mindenesetre megnehezítette kormány állását. Nem hihetem — úgymond — hol Richter a dinasztia iránt ugyanazon érzelmek táplálja mint én. Richtert, ki az ellenzék élén áll, külföldön a jövő miniszterelnökének tekintik, azé­bb­ szava a külföldön jelentékeny sulylyal, mint ej nagy párt vezérének szava. (Közbekiáltások: Ohó B i s m a r c k hg.: De hát ki az önök közül, ki malmára hajtja a vizet ? Biztosíthatom önök, hogy Richter beszéde után Angolország előzéken­sége tényleg megcsappant irányunkban, mert­ oda, úgy okoskodtak, hogy a kormány mögött nem áll­­ egész nemzet, sőt talán a többség ellene van. De­­ gyöngíti ám állásunkat a külfölddel szemben. Tagadom, hogy én — mint Wirchow állította - oly helyeket válogattam volna ki gyarmatosítás, melyek rajtunk kívül senkinek sem kellenek. Én egy­átalán nem válogattam, hanem csak megígértem német birodalom védelmét ott, a­hol erre a védelemr a német kereskedelemnek szüksége volt. E felad­ atól nem vonhattam ki magamat. Ha még sokáig haboztunk volna, más nemze­tek vágtak volna bele szihen. Bele kellett vágnunk hogy nyitva tartsuk ott a kaput a német munka a tőke részére. Azok a németek, a­kik a gyarma­helyeken megfordultak, nem osztoznak Wirchow új gályáiban az egészségügyi viszonyokat illetőleg. A birodalmi gyűlés végül nyolcz év hosszáig tartó tárgyalás után 170 szavazatta 159 ellenében elfogadta az ausztráliai vona­lat, míg 166 szavazattal 157 ellenében az af­rikai vonalat mellőzte. Továbbá megszavazt az ausztráliai-keletázsiai vonal részére két négy milliónyi hitelt és elfogadta a trieszt brindisii mellékvonalakat is. A magyar főrendiház reformja. (Ered. sürg.) Bécs, márcz. 16. A P. K. buda­pesti jelentése arról biztosít, hogy Tisza miniszter­elnök a főrendiház plénumában fel fog szólalni a zsidó hitfőnök felvétele mellett, s az esetre, ha a főrendiház e tárgyban tagadó választ adna, a miniszterelnök a képviselőházban ismételten fel fog lépni a határoza fentartása mellett. Habár az arisztokratikus felsőház amelyet a reform meg fog teremteni, nem is felel meg Tisza Kálmán eszményének, a mai viszonyok közt mindamellett nem volt messzebbre menő reform ke­resztülvihető, s ezzel a felsőházzal már sok oly reális reform lesz keresztülvihető, amelyeknek megvalósítá­sa a jelenlegi felsőház mellett nem volt lehetséges. Az afghán ügy. (Ered. sürg.) London, márcz 16. Ideérkezet magántáviratok szerint a czár hajlandó az angol orosz határviszály eldöntését választott biróságra bízni. Beludzsisztán kánja felajánlotta hadseregét az angoloknak és azt mondta, hogy az oroszok Beim­dzsisztánon át akarják a tengerpartot elérni. Lessai orosz biztos egy londoni újságíró előtt oda nyilatko­zott, hogy először az afghánok nyomultak előre és ennek következtében az oroszok kénytelenek voltak hasonlókép cselekedni, de különben Lessar reméli hogy az ügy békés megoldást fog nyerni.

Next