Pesti Napló, 1885. augusztus (36. évfolyam, 209-238. szám)
1885-08-17 / 224. szám
iskola létesítése. Majd dr. Dietz Sándor egyetemi tanársegéd emelt szót. Felette érdekes, hosszabb előadásban ismertette a kertészet történetét hazánkban; kimutatta az összefüggést a kertészet és a művelődés fejlődése között; utalt azon hibákra és hiányokra, melyek hazai kertészetünk újabb fejlődésében tapasztalhatók és miután ráutalt a rokonérdekek tömörülése által más téren elért eredményekre, a következő indítványt terjesztette elő: »Mondja ki az értekezlet, hogy egy orsz. magyar kertészeti egyesület alakítását szükségesnek tartja, s hogy a már egyesek által megindított alakuláshoz hozzájárul s azt erkölcsileg támogatja; a hazai kertészet iránt érdeklődőket pedig felhívja az alakuláshoz való hozzájárulásra.« A kertészképző iskola létesítése iránt Szenár Adolf tett indítványt, mely hangsúlyozza ezen intézmény mielőbbi létesítésének szükségét. Miután ilykor az értekezlet czélja kellő világításba helyeztetett, kezdetét vette a diskusszió. Zichy Ferencz gróf elnök leghelyesebbnek vélné, ha az értekezlet egyszerűen kimondaná az egyesület alakulásának szükségét. Zichy Jenő gr. előbb az alapszabálytervezetet kívánná felolvastatni, hogy az egyesület leendő tagjai tájékozva legyenek jogaik és kötelességeikről. Tisza László is szükségesnek tartja az alapszabálytervezet felolvasását. Erch Gusztáv az alakulás akadálytalan megtörténtét sürgeti, nehogy esetleg az egyesület működése elodáztassék és egy tanév ismét kárba veszszen. Molnár István utal arra, hogy a kontemplált kertészeti iskola iránt nem szabad vérmes reményeket táplálni. Előreláthatólag hosszabb idő fog elmúlni, amíg az létesül. Miután az értekezlet többsége az alapszabályokat ismerni kívánta, a tervezet felolvastatott. Ezzel az értekezlet véget ért. Ma délelőtt 10 órakor tartatott meg az alakuló közgyűlés. Zichy Ferencz gr. elnök megnyitván a közgyűlést, előadja, hogy miután az alapszabálytervezet pontonkénti megvitatása hosszabb időt venne igénybe és különben is azok az előkészítő bizottság által alaposan meg lettek állapítva, fogadja el a közgyűlés az alapszabályokat en bloc, és ha majd esetleg a tapasztalás változtatásokat tenne szükségessé, ezeket később, az egyesület működése közben is lehet eszközölni. Zichy Jenő gróf nem hajlandó az alapszabályokat en bloc elfogadni, s különösen a tervezet 2., 5. és 8. §- ai ellen vannak kifogásai. A 2. §-hoz, mely az egyesület czéljait írja körül, még hozzácsatoltatni kívánja, hogy az egyesület a tagoknak olcsó magvakkal és gályákkal szolgáljon, azt a pontot pedig, mely a szaklapot ígéri, kihagyatni kéri. Javasolja továbbá az 5. §-hoz, hogy a vidéki tag 3 frtot, a fővárosi tag 5 frtot fizessen évenként. Kodolányi Antal ezzel szemben az elnök álláspontjára helyezkedik és az alapszabályoknak en bloc való elfogadását ajánlja. A legtöbb alapszabálytervezetnél így szokás, s különben valamely egyesület helyes működésének biztosítéka mindig a vezető egyénekben, nem pedig az írott alapszabályokban rejlik. Kérdi, hogyan adjon az egyesület galyakat és magvakat, ha Zichy Jenő gr. perhorreszkálja az egyleti czélok közt a saját telepet. Az 5 frtos tagdijat nem tartja magasnak, mert nem lehet sok tagra számítani. Zichy Ferencz gróf ismételve hangoztatja az akadálytalan megalakulás szükségességét. Ha egyszer a tagdíjnál disztingválunk fővárosi és vidéki tag között, akior ajtót nyitunk ezzel más bomlasztó megkülönböztetéseknek is és veszélyeztetjük az egyesület fennállását. Molnár István felemlíti, hogy itt tulajdonképen nem olyan egyesületről van szó, aminől Zichy Janó gr. kontemplál, hogy t. i. abban a falusi tanítók és kis kertészetkedvelők is részt vehessenek, mert hiszen akkor az egész egyesületet más alapra kellene fektetni és a szaklap is egészen más irányú kellene hogy legyen. Az egyesület, amint tudja, a szorosan vett szakemberekre akar szorítkozni, akik egyszersmind fizethetnek 5ártot is. Miután az elnök feltette a kérdést, a közgyűlés nagy többsége az alapszabályokat en bloc elfogadta és ezzel a vita véget ért. A napirend következő pontja a választás megejtése volt. Ennek eszközlésére Emich Gusztáv elnöklete alatt egy bizottság küldetett ki, melynek tagjai voltak: Kodolányi, ifj. Pecz és ifj. Weber. A szavazatszedő bizottság a most következett szünet alatt végezte feladatát. Megválasztották: elnökké Zichy Ferencz gróf, alelnökké: Erch Gusztáv, titkárrá: Dr. Fialowsky. A választmányba : Dengler Antal Budapest, Fekete József Budapest, Fuchs Emil Budapest, Kopál József Budapest, Ocker Károly Budapest, Szelnár József Budapest, Seyderheim Ernő Budapest, Dr. Dietz Sándor Budapest, Máday Izidor Budapest, Mauthner Ödön Budapest, Molnár István Budapest, id. Pecz Ármin Budapest, Dr. Schnierer Aladár Budapest, Heykál J. Ede Pápa, Forstinger Rezső Vedrőd, Mühle Vilmos Temesvár, Novotarszky Antal Pécs, id. Reichsthaler János Pozsony, Dr. Szalay László Budapest, Zednik Pál Alcsuth. A választás eredményének kihirdetése után Zichy Ferencz gróf szólalt föl és ígérte, hogy tőle telhetőleg igyekezni fog megfelelni a bizalomnak, melyet az egyesület tagjai benne helyeztek, midőn az elnöki tisztségre megválasztották. Végül Kodolányi Antal mondott köszönetet az új egyesület nevében Zichy Ferencz grófnak és ezzel a közgyűlés az elnök éltetése mellett véget ért. Délután 2 órakor az egyesületi tagok társasebédre gyűltek össze a Pohl-féle vendéglőbe. Feltűnt, hogy Zichy Jenő gróf, a ki a kiállítás területén végbemenő társas összejövetelekről hiányzani nem szokott, ezúttal a bankettre meg nem jelent. Az egyesületi tagokon kívül ott voltak: Matlekovits államtitkár, Szlávy László rendőrkapitány, Tisza László, Emich Gusztáv orsz. képviselő stb. Az első felköszöntőt Matlekovits Sándor mondta. A kertészeti egyesület alakulását örvendetes mozzanat gyanánt üdvözli gazdasági életünkben. — Eltette az egyesületet és annak elnökét, Zichy Ferencz grófot. Zichy Ferencz gróf a választmányra emelt poharat. Tisza László Széchenyi Pál gr. földmivelési miniszterre mondott felköszöntőt. Emich Gusztáv orsz. képviselő Matlekovits Sándor kiállítási elnököt köszöntötte fel figyelemmel hallgatott toasztban. — Régi és igaz barátság, valamint a legőszintébb tisztelet — mondá — köti őt Matlekovitshoz s igy hízelgésnek nem vehető, ha a kertészek és kertkedvelők körében a növényvilágból keres hozzá illő jelképet. Az ibolya megfelelne annak, hogy nála is csak az általánosan ismert érdemek nagyobbak az igaz és őszinte szerénységénél. De e hasonlat csak készben jelképezné Matlekovits kiváló tulajdonságát s azért leghelyesebbnek tartja őt a pálmához hasonlítani, melyről a költő mondja, hogy »sub pondere ereseti!« És ez a hasonlat csakugyan találó. Az ő lelke minden izében az igaz, a forró hazaszeretetben gyökerezik és a reá háruló mind számosabb és fontosabb feladatok súlyos terhe alatt államférfim alakja mind jobban kiemelkedik és kimagaslik. Dr. Dietz Sándor az egyesület elnökét, Máday Izidor Emich Gusztáv alelnököt, Dorner Ede a hölgyeket éltette. A lakoma jó messzire nyúlt be a délutáni órákba. A francziák a vidéken. — Saját tudósítónktól. — Tátrafürd, aug. 13. Jó gondolat volt franczia vendégeinknek a főváros után Magyarország legérdekesebb vidékeit megmutatni. A franczia ember hazáján kívül fővárosok iránt nem igen érdeklődik. Neki Páris minden. Előtte az a világ központja, s más fővárost számba sem vesz. Ami nincs a Vendome-téren, vagy a Boulevard des Italiens, vagy a Place de la Concorde körül, azt alig hogy felületesen megtekinti. Más iránt érzéke nincs idegen fővárosokban. Midőn megérkeztükkor a hajó a lánczhíd közelébe ért, az a gyönyörű kép, mely ott kifejlődik, őket nem igen lepte meg. Ha a Szajnán tudták volna magukat, akkor büszkeség töltötte volna el keblüket, igy csak Páris lebegett szemük előtt s ahhoz mérve nagyon leszállott szemeikben a Duna két partjának megragadó látképe. Hiába, a franczia ilyen. Mindent Párison át tekint és ezért közönyös minden más város szépsége iránt. Sokkal jobban érdekelte volna őket, ha kiválóbb közművelődési vagy egyéb intézeteinket szemlélhették volna meg. Erre nem jutott idő. Pedig számos oly szakférfiú volt közöttük, ki komoly figyelmére méltatta volna ezeket. Nem a jogászokat értem. Mert azokat ugyan nem mertük volna sehova elvezetni, hol a magyar igazságszolgáltatásról fogalmat szerezhettek volna maguknak. Ha nem értjük az orvosokat, kik franczia vendégeink között vannak és a többi szakférfiakat, kik igen szívesen és bizonyára érdeklődéssel szemlélték volna meg tudományos intézeteinket és behatóan szemügyre vették volna azok szervezetét. De ezen már most túl vagyunk. És éppen ezért jó volt, hogy Magyarországot a vidéken mutatjuk be franczia vendégeinknek, kik a népélet, tájak s ezek változatossága iránt nagy érzékkel bírnak. * * *. A vidéken sokat fognak látni és tapasztalni, ami élénkebben fog megmaradni lelkükben, mint budapesti tartózkodásuknak legtöbb momentuma. A magyar államvasutak igazgatóját nagy elismerés illeti meg, hogy az utazást számukra a lehető legkényelmesebbé tette. Külön vonatot bocsátott rendelkezésükre, melyben kényelmesen fogják megtenni a nagy útnak hátralevő részét is. A különvonat csupa első osztályú kocsikból áll s kényelmes alvás lehetséges a vonaton. A ki ismeri a franczia vasutakon tapasztalható nagy kényelmetlenséget, melylyel még csak az olasz vasutaké vetekedhetik, érteni fogja azon csodálkozást, mely franczia vendégeinket megragadta, midőn tegnap este a külön vonatra szálltak s látták azt a minden lehető igényt kielégítő fényes berendezést, mely a magyar államvasut vonalain létezik.He Az utazásról, mely ma késő este ide Tátrafüredre hozott bennünket, röviden szólhatok. Kedvesen lepte meg vendégeinket az egyes vasúti állomásokon egybesereglett közönség, mely üdvözlésükre jött oda. Gödöllőn egész tömegben állt ott künn a vasúti indóházban az üdvözlők serege, mely az éjjel ott átrobogó vonatot éljenzéssel fogadta. Bánrévén éljenzés keltette fel őket s arra ébredtek fel, hogy gyengéd női kezek virágokat szórtak be az ablakokon. Az üdvözlések részleteiről távirataink szólottak. E helyütt csak a dobsinai fogadtatást akarom kiemelni. Andrássy Manó gr. beszédében, melylyel a vendégeket fogadta, kiemelte azon szives vendégszeretetet, melyben a szabadságharcz után a magyar emigránsok részesültek. L e s s e p s meghatottan felelt e meleg hangon tartott beszédre, mely franczia vendégeink szivét mélyen megindította. * A dobsinai városházán gazdag reggeli várt bennünket. A reggelinél a város polgárainak lányai szolgáltak fel. Szebbnél szebb lánykák hordták az életeket szebibes, kinek jó kedve felvillanyozza az egész társaságot, ezért háláját azzal fejezte ki, hogy Pulszky Ferencz példáját követve, megcsókolta a szépek legszebbikét. Dobsináról a fogatok hosszú sora vitt bennünket a jégbarlanghoz. A természet szépségei, melyek a hoszszu út mentén lépten-nyomon száz és száz alakban váltakoznak, folyton lebilincselve tartották a francziák figyelmét. Kár, hogy a franczia festők közül, kik a társaságban vannak, egyik sem foglalkozik tüzetesen tájképfestéssel. De azért Robert Fleury és Clairaina a vidék egyes megkapó részleteiről több vázlatot készítettek. Mondanunk sem kell, hogy különösen megragadta az egész társaságot a stracsenai völgynek vadregényes nagyszerűsége, mely ritkítja párját. Az ut regényességének sajátságos kiegészítő részét képezték a czigánycsapatok, melyek az út mentén fel-feltünedeztek s a czigányfiuk és leányok, kik mindaddig lélekszakadva futottak a fogatok mellett, mig nem egy pár krajczárt kaptak. Említettem, hogy Szobbról Budapestre menet közben a hajóról láttunk egy czigánycsapatot. De e csapat nem elégítette ki vendégeinket, kik Tissot könyvében azt olvasták, hogy az igazi czigányok egészen meztelenek, holott az a csapat, melyet a Duna partján láttak, fel volt öltözve. A jégbarlangig vezető út mentén végre ezen kívánságuk is teljesedett. Láttak teljesen meztelen purdékat, kik minél kevesebb ruha volt rajtuk, annál jobban futottak. Vendégeink nem győztek eleget csodálkozni a fölött, hogy a czigányok oly kevéssé érzik a czivilizáczió egyik legelemibb követelményének, a ruhának szükségét. Kellemesen lepte meg őket, hogy közvetlenül a falvak végén tanyázó czigánypurdék példáját nem követik az utczán játszó falusi gyermekek, kik az öltözködésben szintén elég primitív divatot követnek, de kérés helyett — ami utóvégre kis gyermekeknél utánzásra találhatna, ha látják, hogy krajcrárt kapnak a czigányok — ujjongva üdvözlik a vendégeket. Egy kis 14 éves parasztfiút kell megemlítenem, ki a jégbarlang alatti szállodánál egy franczia barátunknak bőröndjét segített a szállodába felvinni, de midőn fáradtságáért egy fénylő ezüsttizessel kináltatott meg, azt nem fogadta el s bátran szemébe nézve a vendégeknek, úgy nyilatkozott, hogy ő ezt a francziának szívességből tette, és azért pénz nem kell neki. — Voilà le fier magyar! szólt meglepetve franczia barátunk, ki arra legkevésbbé volt elkészülve, hogy a fiú visszautasította a megszolgált pénzt. A dobsinai jégbarlang bámulatra ragadta vendégeinket. Kezdetben, midőn a jégbarlang csodáiról szóltunk nekik, tréfának vették a dolgot, de amit láttak, az azután igazi bámulatra ragadta őket. Fel a jégbarlangig Lesseps vezette a társaságot, ki a legelül menő vezető nyomdokaiban haladt. Az öreg urat több ízben felszólították útközben, hogy pihenjen, de ő erről hallani sem akart. A hosszú és fáradságos utat egyfolytában tette meg és könnyed léptekkel választotta sok helyütt a rövidebb, de meredekebb utat. A vendégkönyvbe a barlang előtti házikóban egy teljesen új lapra írta be nevét. Őt követték a többi vendégek. A barlang tündéri fénynyel világíttatott ki. Lépten-nyomon egész tömege volt a lámpáknak és gyertyáknak és az óriási jégrétegek gyönyörűen ragyogtak a lángok fényétől. Legjobban meglepte vendégeinket a nagyterem, a bene levő jégoszlopokkal, a kápráztatón megvilágított függöny és a templom. A jégszobában Lesseps és a társaság többi tagjai névjegyeiket helyezték el az ott álló asztalkára. Lesseps fáradhatlanul és pihenés nélkül tette meg a barlangban a hosszú utat. Könnyedén járt fel és lefelé és a pokolból a kisterembe felvezető száz és száz meredek lépcsőn ifjúi ruganyossággal haladt felfelé. A társaság legnagyobb része bizony elfáradt ebben az útban.* Lenn a szállodában dús lakoma várt bennünket. A társaság két nagy teremben helyezkedett el, melyek egymással ablaknyilásokkal állanak közlekedésben. A nagyobbik teremben Delibes elnöklete alatt a társaság fiatalabb része foglalt helyet. A kisebbik teremben Andrássy Manó gróf és Lesseps elnöklete alatt a kisebb rész helyezkedett el Coppéeval, Ulbachcal, Pulszky Ferenczczel, Massenetval. Pulszky Károly a nagyobbik teremben ült. A lakoma alatt rendkivüli jó kedv uralkodott. A nagyobbik teremben állandó volt a vigság, melyet a kis teremmel Delibes közvetített, keresztül dugva fejét az egyik ablakon és folyton incselkedve Massenetval. Mikor a toasztok árja megindult, mindkét teremben egyszerre beszéltek. Midőn Lesseps nejét köszöntötték fel, az öreg úr felemlítette, hogy nejétől tegnap kapott táviratot, melyben azt mondja neje, hogy annyira megszerette maga is a magyar nőket, hogy nem veszi rossz néven férjétől, ha udvarol nekik. * * * A jégbarlangtól Poprádig még meglehetősen hosszú az út. Három óra körül indultunk el a szállodától. Útközben gyönyörű jelenet játszódott le a virágvölgynél. Az itt lakó hölgyek erdei virágokból csokrokat kötöttek s ezek legdiszesebbikét Lessepsnek nyújtották át. A többi kocsikban ülő vendégeknek szintén adtak egy-egy csokrot. Vendégeink e gyengéd figyelmet, a mely a Petőfi-szobor megkoszorúzásának meg viszonzása volt, meghatottságukban alig tudták megköszönni. Mindegyikük beszél már egy-két szót magyarul s a mit tudtak, azt mind elmondták. A »Köszönöm!« és »Éljenek a magyar hölgyek!« kiáltások után, a melyeket a franczia vendégek hangoztattak, szívélyes búcsút vettek a derék hölgyektől. * 4c 4c A fogadtatás részleteit Poprádon és Tátrafüreden már megvitte a távíró. Este jóval 9 óra után érkeztünk meg ide. Vendégeink legnagyobb része itt Tátrafüreden, egy kis része Alsó-Tátrafüreden van elhelyezve. A kies fürdő, midőn megérkeztünk, ki volt világítva s a kivilágított villákkal gyönyörű látványt nyújtott. Késő éjjel irom e sorokat s az egész fürdőközönség még mindig ébren van. 4c * * Az aug. 14-diki napot a francziák Tátra-Füreden tölték. Az eső esett s igy a kirándulásnak el kellett maradnia. Délután lakoma tartatott, este gr. Zichy Géza hangversenye ment végbe. Kassa, aug. 15. (D. E.) Tátrafüredről 1a 8 órakor reggel indultunk el. Felkán a kárpáti múzeum megtekintése után, hol Scherf alelnök kalauzolta a társaságot, szép hölgyek bokrétákat nyújtottak át. Poprádról külön vonaton Csorbára érkeztünk. Itt Matuska Péter franczia beszéddel üdvözölte kedves vendégeinket. »E vidéken, melynek gyönyörű tava 20 év előtt még ismeretlen volt, e nap — úgymond — melyen látjuk a világ első nemzetének fiait, kiknek neves korszakot alkotnak a történelemben, legkedvesebb emlékünk lesz. Isten hozta! Fogadják rokonszenvünk s hálánk meleg szavait.« Erre Ulbach válaszolt Lesseps helyett, ki lóháton ment előre. Idegen nevekkel találkoznak önök, mondá, de meleg rokonszenvvel s köszönettel, a szívélyes fogadtatásért.« Ezután kocsikon, lóháton, gyalog indulva a gyönyörű tóhoz értünk. A vendégeket itt Szentiványi József tóbirtokos és Szmrecsányi Aristid üdvözölték francziául. Itt voltak Szentiványi liptói és Gyürky Ábrahám gr. nógrádi főispánok. Vendégeink elragadtatással szemlélték a gyönyörű tavat környező villáival és pompás bérczfalaival, távcsővel nézve a lerohanó vízesést. A következett gazdag reggelinél a vendégszerető házigazda poharát emelte a királyra és felséges családjára, utána Pulszky Ferencz a köztársaság elnökét Grévyt éltette. Matuska a házigazdát köszöntötte fel. Lesseps felhozza, hogy a franczia vendégszeretet dicséret tárgyát képezi, pedig a magyar vendégszeretet oly sok száz méterrel áll felette, mint e gyönyörű tó a tenger felett. Coppée e szép vidék tulajdonosait éltette. Erre Szentiványi a közlekedés mesterét, két félgömb összekötőjét, a vendégek vezérét, Lessepset köszönti fel. Pulszky a nemzetek oktatójára, mesterünkre — hisz Eötvös, Szemere is franczia tanítványok voltak — Francziaországra emeli poharát. Utána Ulbach szólt: »E tó mellől —úgymond — festőink, zenészeink, költőink kedves emléket visznek s megtanulják énekelni Magyarhon dicsőségét.« Ezután Ratisbonne szólt: »Nem értjük a magyar nyelvet — s ha önök nem értenék a francziát, kölcsönös rokonszenvünk nyomán mégis megismernék egymást.« Még Döller és Churinszkyra köszöntöttek, mire bevezették az öreg 84 éves Pitja (Sághi) liptószt,miklósi czigányhegedüst, ki a régi Rákóczi kesergőt s azután az indulót játszotta. Még többek köszöntője után táncz következett a szabadban, hol Gouzien, Young, Berardi és Dreyfuss megforgatták a jelen volt urhölgyeket és a körülálló paraszt leányokat. Lermina tüszőt vásárolt, azt egy tót derekáról leoldva. Proth és Ratisbonne pipákat vásároltak, példájukat többen követték. 5 órakor külön vonattal Csorbáról visszaindulva, megérkeztünk Kassára. Kassa, aug. 16. (O. É.) A franczia vendégek tegnap este 8 óra 35 perczkor a Szepesség felől ideérkeztek. A pályaudvarban a vendégeket Krekner jogakadémiai igazgató üdvözölte, mire Coppée válaszolt. Ezután a vendégek az étteremben esteliztek. Az indóházban óriási néptömeg gyűlt egybe hírneves vendégeink üdvözlésére. A vonat berobogása után kellemetlen eset történt. Ugyanis, amint vonat beérkezett, hirtelen az összes gázlángok elaludtak az indóházban, úgy hogy a fogadtatás három sötétségben folyt le, s Csak az állomáson hamarjában összekeresett gyertyák, lámpák és görögtűrtény nyújtottak némi világosságot a megrémült közönségnek. Azt hiszik, hogy a gázt szándékosan oltotta el néhány szászországi egyén. A francziák 9 óra 45 perczkor indultak el körünkből , a távozókat az ijedtségből már magához tért közönség riadó éljenzéssel kisérte Arad, aug. 16. (D. E.) Reggel 6 órakor Szolnokra érkeztünk, hol a dalárda a kitünően elénekelt Marseillaise hangjaival üdvözölt bennünket s hol jó reggeli várt reánk. Innen Csabán át Aradra indultunk, hol késés miatt 9 helyett 10 órakor érkeztünk meg. Csabán Zsilinszky képviselő fogadta a franczia vendégeket. A pályaudvarban jelen volt Reiczey főispán is, kinek leánya bokrétát adott át LeSsepsnek. Arad, augusztus 16. A franczia vendégek ideérkezése alkalmából Arad város fő utczái már korán reggel ünnepélyes színt öltöttek. A vasúthoz vezető főtéren, az épületek mind lobogódíszben voltak. 9 óra felé ezrekre menő közönség lepte el a pályaudvar előtti helyet, hol tűzoltó egyleteink , a hadastyán-egyletek zászlókkal és zenekarokkal állottak. 10 órakor robogott be a virágok és különféle zászlókkal feldíszített különvonat a szintén csinosan feldíszített pályaudvarba, mire a tűzoltó zenekar a Marseillaiset játszotta. A pályaudvarban nagyon díszes közönség — közte sok csinos hölgy — várta a vendégeket, kik a kocsikból kiszállván. Saacz polgármester a fogadó bizottság élén Lesseps elé ment, s a város nevében, magyar nyelven, Bing Ede bizottsági tag pedig franczia nyelven üdvözölte a vendégeket, kiknek nevében Lesseps válaszolt, rövid, nyájas beszédben. Felemitte, hogy tudják a francziák, hogy ma szent helyre léptek, mert itt — úgymond — a szabadság magasztos eszméjéért vért ontottak. Erre szűnni nem akaró lelkes éljenzés közt a készen állott fogatokon elhelyezkedvén, lakásukra hajtattak. Ma 12 órakor volt az első találkozás a városháza díszes tere előtt, honnan lóvonaton Neumann testvérek-féle gyártelep és ökörhizlaldába mentek, melyeknek nagyszerű berendezése rendkívüli hatást gyakorolt vendégeinkre, kik ezután Neumann testvérek házánál fényes villásreggelivel vendégeltettek meg, mely alkalommal Neumann Adolf üdvözölte a vendégeket, megköszönvén a látogatást, mire Ulbach válaszolt meleg, rokonszenves beszédben. Innen 2 óra után kocsikon mentek a vár melletti téren lévő helyre, hol a 13 vértanút kivégezték. Az ezt jelző oszlop körül időközben több ezer főből álló közönség gyűlt össze. A társaság megérkezésekor az iparosok dalegylete a franczia himnuszt énekelte, mire Hős János, az aradi honvéd-egylet elnöke, hatásos beszédben fejte ki e hely jelentőségét, Jankay pedig az általa ez alkalomra irt következő verset szavalta el: Francziák! Tudjátok-e, hol álltok itt e helyen, Ti, hős vezérnép szellemkincsei ? ! Sajgó sebünket behegeszteni Miért, hogy éppen Páris lángra kelljen ? Ti tőletek jött, tőletek csapott Házunkra a láng, s rajta nem hagyott Tetőzetet, de porrá, földig égett Világszabadság hős küzdelme végett. Magyar szabadság szentelt templomának Földig leégett oltárképe ez. Ki szent búcsúra hozzá tévedez : Fejére fénykor égi lángja árad. Testvérbarátok, jó, hogy jöttetek! A vértanuk most könyet ejtenek, Örömköny csordul Isten égszemébül ! Népfrigy, szabadság, itt, e helyen épül. Testvérbarátok, rég vár már ez oltár, Hisz a szabadság közös, szent vagyon, S kik érte haltak itt a vérpadon : A drága éltet értetek is olták! Hisz Üdvözitöt jóság, szeretet Keresztre oly sok népért kergetett. E vértanuknak megszentelt porára Épül szabadság közös sziklavára. Te, hős vezérnép fölkent bajnokserge, Ti békeintő nagy apostolok, Midőn e hantra föllep lábatok : Nyomán két nép közt örök kapocs terme ! Petőfi szobra még virágozik, S itt, Golgothánkon, Frankhon áldozik! Isten! dicsőség, örök hála néked! Álld meg a szabad frank és magyar népet! E rendkívüli hatást előidézett szavak után az ősz L e s 8 e p s állott fel az oszlop talapzatára és honfitársai nevében érzékeny hangon jelenté ki, hogy igenis nagyrabecsülik ők e szent helyet, hol a szabadságért mindenkor lelkesülő magyarok vértanúinak hamvai nyugszanak. Erre Türr tábornok tolmácsolta az imént francziául mondott szavakat. Lélekemelő volt az ezután következett jelenet, midőn ugyanis Lesseps a vértanú-oszlop jelentőségétől áthatva, visszafordult és térdet hajtva, ájtatosan keresztet vetve, a magával hozott s a csabai indóháznál Beliczey főispán leányától kapott gyönyörű virágbokrétát harsogó éljenzés közt az oszlop talapzatára letette, mire a többi franczia vendégek az Aradra történt érkezések alkalmával kapott bokrétákat Lesseps bokrétája mellé tették. Innen a vendégek Dományi udvari borszállító 5000 hektolitert tartalmazó roppant borpinezéjébe mentek, mely ez alkalomra fényesen kivilágittatott. Nagyon meglepte vendégeinket az ott volt nagy két darab 500 akós hordó, mely fényesen feldíszítve, gyönyörű látványt nyújtott. A pinczéből az udvarra érkezve, ott mindenféle aszú borok szolgáltattak fel izlelőül a kedves vendégeknek. Arad, aug. 16. A franczia vendégek tiszteletére a város által rendezett 120 terítékű ebéd 5 órakor vette kezdetét. Salacz polgármester a királyi családot éltette, Lesseps a magyar vendégszeretetre, Lukácsy a francziákra mondtak áldomást. Ullbach a következő felköszöntőt mondá: A hősök meghalnak a hazáért ; nekünk, kik nem haltunk meg, egyesített erővel a hazáért élnünk és javára munkálkodnunk kell. Ez a hazaszeretet sugallata. A magyar igaz vendégszeretetre emelem poharat. Institoris főjegyző köszönetét mondva a megtisztelő látogatásért a franczia vendégeket élteti. — Coppée következőkép szólt: »Azt hiszik, elfáradtunk, gyomrunkat elárasztotta, elfárasztotta a vendégszeretet bőkezűsége, de lelkesedésünk nem fáradt el. A Kárpátokról jövünk. Hallottam, hogy az angolok a nagy fát királyi fának nevezik; a magyar vendégszeretet ilyen királyi fa. Éljen a magyar vendégszeretet! Dr. Gaál Jenő Lessepsre, mint az újkori vívmányok előharczosára, Tiszti Lajos Coppéera, Ullbach Hugo Viktor emlékére, kinek unokája gátolva volt a megjelenésben, Borostyáni Arad városára emelték poharaikat. Horváth Gyula orsz. képviselő: »Az egyetértésnek, mely Magyarországon jelenleg fennáll, kiváló jelensége az, hogy néhány évtizeddel ezelőtt a forradalom idején egymás ellen küzdött a magyar honvédség és a közös hadseng, most meg elértük azt, hogy mindkettő egy asztalnál ül itt. Ez az alkotmányos érzületnek a jele, mely jelenleg a monarchiában fennáll, melynek ő Felsége alkotmányos szellemében találja hathatós támaszát. A honvédség és a közös hadsereg jelen levő képviselőire Hamer honvéd és Zeitschek közös huszárezredesre emeli poharát. Lichtenstein ezredes, mint a lovassághoz tartozó tiszt a monarchia lovasságát és a magyar hős huszárokat élteti, melyeknek kiváló tulajdonsága a hazaszeretet. Türr a nőket köszönti fel, végül Jánosy plébános a franczia műveltségre emeli poharát. Az ebéd után a társaság a városligetbe vonult az aradi polgárság által rendezett népünnepélyre, hol Rózsaági Antal tanár fogadta a vendégeket. A lelkesült éljenzések csillapulta után Lesseps válaszolt, különösen nyájasan megköszönve a rendkívüli szívélyes fogadtatást, milyenben eddig részesültek. Az Aradon töltött nap örökké emlékezetes lesz 4c * * * előttük. Az ünnepély jól sikerült. A liget előrésze görögtűzzel volt megvilágítva és taracklövések jelezték a vendégek megérkezését. A városliget valóságos fényárban úszott. Több mint 10.000 ember volt jelen. A vidékről tömegesen seregett be a nép, hogy részt vegyen e lelkesedés szülte ünnepélyen. Négy zenekar szólott, ahol a vidéken lakó különféle nemzetiségek sajátos tánczait mutatták be a francziáknak, a nagy teremben pedig a közönség válogatott része mulatott. A mulatságba csakhamar beleelegyedtek a franczia vendégek is. Holnap reggel 7 órakor vendégeink külön vonattal Mezőhegyesre utaznak. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, augusztus 17. Naptár: Hétfő, augusztus 17. Róm. kath.: Anasztáz püspök hitvalló. — Prot.: Auguszta. — Görögorosz:augusztus 5.) Euszigniusz. — Zsidó: (elül 6.) — Nap kel 5 óra, nyugszik 7 óra 6 percz. — Hold kel 56 percz d. u., nyugszik 10 óra 59 percz este. — Első negyed 3 óra 3 perczkor d. u. Horvát miniszter fogad délelőtt 10—délután 2 óráig. Országos kiállítása Városligetben délelőtt 8—délután 6 óráig. Belépti dij 50 kr. Nyári virág, gyümölcs- és zöldségkiállítás az időleges kiállítások csarnokában este 11 óráig. A fővárosi gazdasági és pénzügyi bizottság ülése d. e. 10 órakor a régi városháza tanácstermében. Miss Cora állatszeliditenő mutatványai az állatkertben délután 4—7-ig. Belépti dij a rendes 30 kr. Indiai kiállítás az iparművészeti múzeumban délelőtt 9—délután 4. Belépti dij 20 kr. Honi iparművészeti vállalat csarnoka (Andrássy út 28. sz.) megtekinthető egész nap. Üvegfestészeti kiállítás Kratzmann Ede műtermében (a füvészkert mellett) nyitva egész nap. A Vöröskereszt Erzsébet-kórház (Budán, a déli pályaudvar közelében) megtekinthető délelőtt 10—1l1. óra között. Magyar iparművészeti múzeum naponként, péntek kivételével, d. e. 9—d. u. 4 óráig ingyen megtekinthető. Nemzeti múzeum, term.rajz- és népismetár d. e. 9— d. u. 1 óráig. Gazdasági és tanszermúzeum a Köztelken d. e. 10-12 és d. u. 2—4 óráig. Technológiai múzeum a Kerepesi-uton (Beleznay-kert) nyitva d. e. 9—d. u. 1 és d. u. 3-5. Egyetemi füvészkert az Üllői-uton d.e.7— 12 és d. u. 2—7. Az egyetemi könyvtár idegenek számára hétköznapokon i. e. 9—12 óra közt. Állatkert nyitva egész nap. Margitszigetre hajó indul félóránkint; a szigeten katona- és czigányzene. Svábhegyre lóvonatos fogaskerekű vasút, összeköttetés. Indulás a Károly-kaszárnyától 7. óránkinti a Városmajortól r. 6—10-ig óránkint, d. u. 3-ig óráig, azontal esti 10-ig ismét félóránkint. — A Magyar Bazár aug. 16-diki száma a jelen appal küldetik meg azon t. előfizetőknek, kik azt külön megrendelték. Tartalma: Női szakiskolák Sebestyénné Stettina Honától. — Női munkásság és nőnevelés itthon és külföldön. — Gr. Zichy Gézához,áry Edétől. — A tűzpróba (angol regény). — Egyedi ügyek. — Egy magyar nemesasszony magyar paraszthimes ruhája. (Kép.) — Álomban. (Kép.) Melléklet: nagy munkalap és párisi színes divatkép. — Külön melléklet: Sand George regénye. — A hírlapból. Közhasznú működésük és a közügyek terén szerzett érdemeik elismeréséül : Babusnik Ágoston temesvári nagykereskedő és takarékpénztári igazgató a Ferencz - József - rend lovagkeresztjét, Feszler Ferencz temesvári lakos pedig a koronás arany érdemkeresztet nyerte, dr. Grósz József miskolczi orvos a közegészségügy terén tett hasznos szolgálatai elismeréséül, a koronás arany érdemkeresztet nyerte. A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. miniszter Hartmann Adolf okleveles mérnököt, továbbá Kosztich János végzett műegyetemi hallgatót, Rosenberg Márk és Lakos Gyula szigorló mérnököket, valamint Kisfalvy Vámos végzett műegyetemi hallgatót, a m. kir. államépítészeti hivatalok létszámában és pedig az első helyen nevezettet véglegesen, a többieket pedig ideiglenes minőségben kir. segédmérnökökké nevezte ki. A pozsonyi m. kir. pénzügyigazgatóság Modrovszky István volt postai szolgát, a nagy-szombati m. kir. adóhivatalhoz II. oszt. hivatalszolgává nevezte ki. — Ő Felsége, a kenézlői gör. kath. egyházközségnek, a templom, iskola és lelkészlak helyreállítására százötven forintot magánpénztárából engedélyezett. Az uralkodók találkozása Kremsierben f. hó 25-én történik meg. Mind a magyar, mind az orosz uralkodó pár délelőtt érkezik meg. Délután 3 órakor udvari ebéd lesz, mely után az uralkodók pirutschadera mennek a kastély parkba. Erre a kastély nagytermében diszelődást tartanak. Stefánia trónörökösné a kremsieri ünnepélyességeken nem lesz jelen. Újabban azt rebesgetik, hogy Sándor bolgár fejedelem szintén meghívást kapott a kremsieri találkozóra, s hogy azt el is fogadta. A fejedelem Kremsierből egyenesen a pilzeni hadgyakorlatokra megy. Bécsből 70 udvari fogatot szállítottak a kremsieri kastélyba. — Klotild főherczegasszony, ki julius eleje óta időzött Tátra-Füreden, mint nekünk távirják, családjával együtt ma utazott el Ó-Tátra-Füredről. A fürdővendégek nevében, ifjú hölgyek koszorúkat adtak át a távozóknak. Mielőtt a főherczegné kocsiba szállt, Tisza Lajos gróffal és dr. Jármay fürdőorvossal beszélgetett, kifejezve megelégedését. Pontban három órakor a főherczegi család, Császka szepesi püspök fogatain, a közönség zajos éljenzése között, hagyta el Tátra-Füredet. — Kedden, aug. 18-án, mint ő Felsége születése napján d. e. 10 órakor a budavári főplébánia templomban Cherubini ünnepi C-miséje fog előadatni. Aug. 20-án, csütörtökön, szt. István ünnepén a körmenet reggel 7 órakor indul meg a sz. Zsigmond várpalotai kápolnából, a Disz tér és Országház-utczán át a helyőrségi templomba vonul, hol nyomban a magyar sz. beszéd következik, melyet Bende Imre újvidéki apátplébános, orsz. képviselő fog tartani ; ezt követi az ünnepélyes nagy mise, mely alatt az egyházi zene és énekkar Feigler Győző miséjét adja elő Szantner Zsigmond zeneigazgató vezénylete alatt. A magánrészeket éneklik: Farkas Ilona k. a., Benza Anna asszony, Dalfi Lőrincz és Kréthy A. urak. Mellékletek lesznek: »Régi ének sz. László királyról« 1651-ből; »Régi ének sz. István királyról« 1651-ből, »Régi Mária-ének 1651- ből,« vegyes karra irta Bogisich Mihály prépost. Az ünnepi nagy mise után a körmenet a »szent job, bal« az Uri-utczán át a várpalotai kápolnába visszamegy. Ez évben a plébánia-templom melletti pénzügyminiszteri épület lebontása miatt a német szent beszéd elmarad. A sz. Istvánnapi ünnepélyt Simor bibornok hypriznás fogja tartani. — Nagy katonai díszszemle. Ő Felsége nevenapja alkalmából, mint minden évben, úgy most is f. hó 18-án reggel 9 órakor a budai vérmezőn katonai díszszemle fog tartatni, melyen a fővárosban állomásozó összes csapatok fognak résztvenni. A vezénylet Braunemüller altábornagyra van bízva. A csapatok három hadoszlopban állíttatnak fel. — Ipolyi Arnold püspök, mint sajnálattal értesülünk, több nap óta betegeskedik bars-szent-kereszti várkastélyában. Idült gyomorbajban szenved.