Pesti Napló, 1886. március (37. évfolyam, 60-90. szám)
1886-03-01 / 60. szám
60. szám. Szerkesztési iroda: Ferencziek-tere, Athenaeum-épület. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak e. Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadóhivatal: Ferencziek-tere, Athenaeum-épület. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok, hirdetmények; a kiadó-hivatalhoz intézendők. Egyes szám 2 kr. 37. évi folyam. Budapest, 1886. Hétfő, márczius 1. Előfizetési feltételek: A reggeli és esti kiadás postán egyszerre küldve, vagy Budapesten kétszer házhoz hordva. Havonként 1 frt 50 kr. — S hónapra 4 frt 50 kr. — 6 hónapra 9 frt. Ha az esti kiadás postai különküldése kívántatik, postabélyegre havonként 85 kr., évnegyedenként 1 forint felülfizetendő. Hirdetések szintúgy mint előfizetések a »Pesti VS Napló« kiadóhivatalába Budapest, Ferencziek-tere, Athenaeum-épület, küldendők. Egyes szám 2 kr. Előfizetési felhívás PESTI NAPLÓ-ra, mi Márczius 1-sejétől kezdve új előfizetést nyitunk lapunkra. Kérjük azont. előfizetőinket, kiknek megrendelése lejár, annak minél előbbi megújítására, hogy a lap megküldésében fennakadás ne történjék. Előfizetési árak : (A Pesti Napló megjelen naponkint kétszer, hétfőn reggel rendkívüli számot ad ki.) Egy hónapra ................. 1 frt 50 kr. Három hónapra ... ... 4 „ 50 „ Ha az esti kiadás postai különküldése kívántatik, postabélyegre havonkint 35 kv. évnegyedenkint 1 forint felülfizetendő. Az előfizetések Budapestre a Pesti Napló kiadóhivatalának (Ferencziek tere, Athenaeum-épület) küldendők. A Pesti Napló szerk. s kiadóhivatala. Szemle. A béketárgyalások befejeztéről még nem érkezett hír, ámbár valószínű, hogy a megegyezés Bukarestben tegnap létrejött. Különben a halasztás sem jár nagy veszélylyel, mert a decz. 21-én kötött szerb-bolgár egyezmény kimondja, hogy márczius 1-én lejár ugyan a fegyverszünet, de csak úgy, ha tíz nappal előbb formálisan felmondatik; ha nem mondatik fel, az minden további megegyezés nélkül érvényben marad. Minthogy egyik fél sem mondta fel a fegyverszünetet, az ellenségeskedéseket a békekötés elhúzódása daczára sem lehet újra megkezdeni. Athéni magánhírek szerint a Delyanniskormány végre formálisan beadta lemondását. Trikupisz a fővárosba érkezett, s ő fog az új, a békekabinet megalakításával megbizatni, mert Trikupisz mindig éppen az ellenkező politikát követi, mint Delyannis. Ez utóbbi háborút akart, minek folytán ellenlábasa a békepolitika híve. Ha véletlenül Trikupisz lett volna a filippopoliszi államcsíny idején miniszterelnök, akkor ő lett volna a harczias irány zászlóvivője, s ellenfele hirdette volna a béke fentartásának szükségét. Most azonban Delyannis az áldozat. Törekvései teljes hajótörést szenvedtek s helyet kénytelen engedni az ellenzéknek, mely Görögország külpolitikáját vissza fogja a békés mederbe terelni. Valami sok dicsőséget az elmúlt hónapok nem igen hoztak a régi hellének ivadékainak. Mégis nagy és komoly tanulságot szerezhetnek a legutóbbi eseményekből. Ha nem akarják feláldozni a jövőt, ha érvényesíteni akarják nemzeti aspirációikat s szerepet óhajtanak játszani a keleti népek sorában, úgy egészen máskép kell a szerepre készülniük, mint eddig tették. Tengeri és szárazföldi haderejük, pénzügyeik, közigazgatásuk, szóval egész államgépezetük olyan hasznavehetetlennek bizonyult, több havi fokozott készülődés daczára olyan nyomorúságos sereget tudtak talpra állítani, hogy valóban hálára kötelezték Európának, amiért a háborút, melyben tönkre vezettek volna, megakadályozta. Ha jövőre ismét akarnak valamit, akkor már a béke idejét kell jobban felhasználniok. A kongruaügyben, az elégtelenül javadalmazott lelkészek állapotának javítása czéljából, Trefort miniszter által összehitt vegyes bizottság, mely az illető minisztériumok (belügy, igazságügy, pénzügy, vallás- és közoktatásügy) s a püspöki kar képviselőiből (Haynald, Samassa, Schlauch) alkottatott, márczius 8-án tartja első ülését. A bazilika sorsjegyekről ezt jelenti a B. K.: A vallás- és közoktatásügyi miniszter és a leszámítoló, a kereskedelmi és az országos bankok képviselői közt jelenleg tárgyalások folynak a bazilika-sorsjegyek átvételére és kibocsátására vonatkozó szerződés megállapítása iránt. E tárgyalások hosszabb időt fognak igénybe venni, minthogy a szerződésbe az egész sorsolási tervet, és a sorsjegyek szövegét is fel kell venni. A Magyar Állam azon híre, mely szerint a kormány azt kívánta volna, hogy a vallásalapok és alapítványok ellenőrzésére kiküldött bizottság a kölcsön alapjára nézve külön kezességet vállaljon, — amint értesülünk — helytelen, minthogy elvégre ez is csak az állami kezesség egy neme lenne. Az érintett bizottság nem is tartotta meg előrehirdetett ülését; ülés van ugyan legközelebbi vasárnapra kitűzve, ez ülésen azonban csak folyó ügyek fognak elintéztetni s a bizottság értesittetni fog a bazilika-sorsjegyek megtörtént átengedése felől. A kultuszminiszter és a bankok képviselői közt folytatott tárgyalások valószínűleg a legközelebbi napokban befejeztetnek. A bankok a 800.000 db sorsjegyet a legrövidebb idő alatt szándékoznak kibocsátani. A kath. autonómia, Trefort Ágoston közoktatási miniszter következő köriratot intézte a püspöki kar tagjaihoz: Nagyméltóságu püspök úr! Azon kérdések közt, melyek Magyarország katholikusait évtizedek óta váltakozó érdeklődéssel ugyan, de azért szüntelenül foglalkoztatják, az u. n. »egyházi autonómia« kérdése kiváló helyet foglal el, mint erről az országgyűlésen ismételve tett felszólalások félre nem érthető bizonyságot tesznek. Nem kétlem ugyan, hogy a t. ez. püspöki kar az autonómia azon nemét, mely újabban is több oldalról sürgettetik, velem együtt sem kívánatos, de talán kivihetőnek sem tekinti, meg lévén győződve arról, hogy a viszonyoknak ilyetén gyökeres megváltoztatása sem magának az egyháznak, sem pedig azon viszonyoknak előnyére nem szolgálna, mely Magyarországon állam és egyház közt századok óta fennállván, a szellemek bárminő, gyakorta élesebb súrlódásai daczára is, végeredményeiben az egyházat kitűnő állásában megtartotta, s az államnak társadalmi és közművelődési tekintetben mindenka fényes szolgálatokat tett. Vannak azonban, s ezzel úgy hiszem, ismét a nm. püspöki karnak nagybecsű nézetével találkozom feles számmal oly mozzanatok az egyházi közéletben, melyekre nézve a világi hivek az eddiginél nagyobb befolyást méltán igényelhetnek, anélkül, hogy az általa szorosan vett egyházi szervezeten bárminő csorba ejtetnék. Ilyen a felekezeti iskolán kívül, melyre nézve az iskolaszékek intézménye által oly befolyást nyertek a hitközség világi tagjai is, mely gondos és tapintatos vezetés mellett a jóirányu közérdeklődést hathatósan ápolhatná, — a hitközségi vagyonnak kezelése s ezzel összefüggőleg a hitközségi terhek az egyes tagokra kirovása, esetleg behajtása s mindenek előtt a lelkészválasztás oly helyeken, hol az nem személyes, vagy legfőbb kegyúri kijelölés vagy főpapi szabad kinevezéstől függ s a hol nem ritkán azon visszás állapottal állunk szemben, hogy a katholikus lelkésznek megválasztására nem katholikus választók is folynak be, hanem éppen ők képezik azt a többséget, melytől egyik-másik pályázó óhajának teljesülését várja. Remélem nagy méltóságod az eddigiekből bölcsen méltóztatott észrevenni, hogy szemem előtt bizonyos helyi autonómia, a helyi hitközségi szervezetnek egy neme lebeg, minő, hogy nagyobb városokat említsek. Pozsony és Sopron városaiban már régibb idők óta közmegelégedésre működik, s mint számos kisebb hitközségek számára, az illető egyházi főhatósággal és a nm. m. kir. belügyminisztériummal egyetértve az évek folytán megerősítettem, jeléül annak, hogy e helyek kath. hívei, amint hitközségük ezen ügyei iránt érdeklődnek, úgy az ezekre ily keretben nekik megadott befolyással beérve, szívesen hajlandók, egyházuk érdekében tőlük telhetőleg közreműködni. Tiszteletteljes nézetem szerint az ekként mutatkozó csírákat gondos ápolás által netalán vészessé válható elfajulástól megóva, oda kellene törekedni, hogy az eddig csak szórványosan fennálló helyi autonómiák intézménye általánossá, országossá, s az erre hivatottak közreműködése által törvényes erejűvé és kötelezővé tétessék. Midőn tehát jelen, az ország valamennyi róm. kath. főpapjaihoz intézett tiszteletteljes felhívásom által e tekintetben a kezdeményezés terére lépnék, felkérem Nagyméltóságodat, hogy az ekként megpendített eszmére vonatkozólag nagybecsű nézeteit, különös tekintettel a megye viszonyaira, s a gyakorlati keresztülvitel módozataira velem közölni méltóztassék, meg lévén győződve arról,hogy e lépésre egyedül azon jól megfontolt óhaj késztet, a katholikus hitéletnek felvirágoztatásához s ekként magának az egyháznak eddigi állásában való újbóli megerősítéséhez ez után is tőlem telhetőleg járulhatni hozzá. Fogadja Nagyméltóságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Budapesten, 1886. február 17. Trefort, m. p. A bortermelők orsz. kongresszusa. (Második nap.) I. A bortermelők orsz. kongresszusa tartalmas napirendjének érdekesebb és fontosabb tárgyai a tegnapi ülésben nyertek elintézést. A borkivitelnél eddig tapasztalt nehézségek elhárítása tekintetében Egyessy Géza előadó javaslata azon nézetnek adott kifejezést, hogy exportunkon egyrészt kiviteli prémiumokkal, másrészt oly bankféle vállalattal lehetne lendíteni, melynek feladata volna belföldön , borpinczek felállítása, külföldön pedig új piaczok megszerzése és állandósítása. A kiviteli prémiumokkal a kongresszus túlnyomó része megbarátkozni nem tudott, s ezért az előadó határozati javaslata csak e passzus mellőzésével fogadtatott el. A regálejog megváltása volt a második fontosabb kérdés, melylyel tegnap a kongresszus foglalkozott. Boross Bálint előadó részletes megoldási módot nem hozott javaslatba, hanem egyszerűen oda konkludált, hogy a kormány keressék föl, hogy e tárgyban mielőbb törvényjavaslatot terjeszszen elő a képviselőháznak. A kongresszus nem is elégedett meg ezzel, hanem Esterházy István úr. és Szivák Imre felszólalásai értelmében határozottabb alakban akkér formulázta kívánságait, hogy az italmérési kft. kisebb haszonvételi jogokat oly módon véli legczélszerűbben eszközölhetőnek, ha ezen jogokat az állam magához váltja és monopolszerűleg kezeli, addig is azonban őket azon becsületes védelemben részesíti, amelyet most, fájdalom, nem élveznek. Az okszerű szőlőművelést, a borászati szakoktatás és pinczekezelés terjesztésére létező intézmények fejlesztését és szaktanfolyamok tartását a kongresszus minden tagja bortermelésünk felvirágoztatása érdekében levőnek tartja és azért Gamauf Vilmos előadó javaslatát, mely a szőlészeti és borászati szakiskolák tanszervezetének és tanításmódjának gyakorlatibb alapokra való fektetését, munkásképző tanfolyamok rendszeresítését, középiskolai jellegű szőlészeti és borászati intézetnek létesítését stb. hangsúlyozta, egyhangúlag fogadták el. A szőlővel ujonan beültetett kerületek részére Bethlen Gergely gróf előadó az 1883. évi 17. t.-cz. olyképeni módosítását hozta javaslatba, hogy ezen szőlők 12 évi adómentességben részesittessenek a hivatkozott törvényben megszabott 6 esztendő helyett. A kongresszus a határozati javaslatot Szabó Lajos és Andrássy Manó gr. felszólalásai értelmében azon pótlással fogadta el, hogy az egy fajtájú szőlővel beültetett területek 15 évi adómentességben részesíttessenek. A szőlőhegy-rendszabályok kötelező alkotása mindenütt a különböző borvidékek érdekeire való tekintettel szintén a kongresszus napirendjének egyik tárgyát képezte. Szalay Károly előadónak erre vonatkozó javaslata vita nélkül elfogadtatott. A filloxéra elleni védelem kérdésében Szabó Lajos előadó azt ajánlotta, hogy a gyérítéshez szükséges szénkénet az állam által szereztessék be és szegényebb vidékeken ingyen adassék a birtokosoknak, kívánatosnak tartja továbbá az amerikai szőlővessző-termelő telepek felállítását. A kongreszszus ezen ügyben nem határozott, hanem a kérdés szemmeltartását a kormányra bízta. Még a kongresszus határozatának végrehajtása tekintetében eljáró bizottságot választották meg és ezzel a kongresszus befejezte tanácskozásait. II. Az ülés befolyásáról a részletes tudósítást következőkben közöljük. Az ülést Andrássy Manó gr. elnök nyitotta meg. Deil Jenő jegyző jelentést tesz a beérkezett irományok és nyomtatványokról. Tárgyalás alá vétetett a borkivitelnél eddig tapasztalt nehézségek elhárításának kérdése. Egyessy Géza előadó figyelmeztet arra, hogy a legfontosabb érdeke borászatunknak az, hogy borainkat minél előnyösebben értékesítsük. 15—16 millió hektoliter termésünkkel szemben mily szegényes arányt mutat jelenlegi borkivitelünk, mely alig üti meg a 900 ezer hektolitert. Ez oly baj, melyen mindenesetre segíteni kell. (Helyeslés). A baj kutforrása nézete szerint abban áll, hogy nincs helyes és okszerű pinczekezelésünk. Boraink kezelését illetőleg oda kell törekednünk, hogy e részben magunkat azon piaczok ízléséhez alkalmazzuk, melyeket boraink számára megnyerni kívánunk. S ha e tekintetben megbarátkozunk ama módokkal, melyek által ezen czél elérhető, azon kell iparkodnunk, hogy e piacokra borainkat a lehető legolcsóbban szállítsuk. Egyik módja ennek a szállítási kedvezmények elérése, amit azonban szóló elégségesnek nem tart és azzal kívánná kiegészíteni, hogy a kormány bérkivitelt a vámjövedelmekből engedélyezendő prémiumok által segítse elő, mint más államok s némely iparczikkek kivitelénél alkalmazzák. A kongresszusnak a következő határozati javaslatot, melyet az előkészítő bizottság nevében terjeszt elő, elfogadásra ajánlja. Mondja ki a bortermelők országos kongreszszusa, hogy 1. felkérendőnek tartja a kormányt, hogy a szállítási kedvezményeken s a borvámok kérdésének czélszerű megoldásán kívül a borkivitelt a vámbevételek jövedelmeiből engedélyezendő prémiumok kitűzése által segítse elő; 2. hogy a borkivitel érdekében kívánatosnak tartja, akár egyesülés, akár vállalkozás útján, minden esetben a kormány ellenőrzése mellett, oly vállalat létesítését, mely szakszerű berendezése által képesítve legyen borainknak nagyban való kivitelét eszközölni. E vállalatnak feladata volna Budapesten és esetleg az ország különböző vidékein nagyobb borpinczék felállítása, melyekben részint a vállalat által saját számlájára vásárolt borok, részint a hazai bortermelőktől bizományba vett borok szakszerű pinczekezelés által a külföldi piaczok megnyerése és állandósítása érdekében alkalmasokká tétetnének. Végül e vállalat előleg-üzlettel oly módon volna összekötendő, hogy a hazai bortermelők érdekei ez irányban is a lehető legelőnyösebb kielégítést nyerjék. Silay azt kívánja, hogy minden nagyobb kivitelnél az illető kötelezve legyen egy bizonyos mennyiséget szakszerű megvizsgálás alá bocsátani. Wagner László figyelmeztet arra, hogy a franczia kormány kebelében javaslat készül a czukorra vetett adó szupprimálása czéljából, a minek következtében nagy mennyiségű czukor fog bor-előállítási czélokra felhasználtatni s igy a bortermelési hiány ezáltal bőven fedeztetik. Molnár István szerint nekünk más szőlőfajok művelésére kell az export tekintetében áttérni, hogy a külföldi ízlést, mely a franczia után indul, kielégíthessük. Azt hiszi, hogy kiviteli prémiumok adását az ország anyagi viszonyai nem engedik meg. Hammersberg Jenő export-prémiumok követelését az ország sanyarú pénzügyi helyzeténél fogva nem tartaná helyesnek és czélravezetőnek. Andrássy Manó gr. elnök arra figyelmeztet, hogy a prémiumok nem a kormánytól követeltetnek, ez nem fogná az országot különös áldozattal terhelni, amint nem terheli Németországban, hol Bismarck herczeg a horvám iránt tett intézkedések által teremtett szolgáló alapot. Nendvich Károly arra fektet fősúlyt, hogy pinczekezelésünk oda fejlesztessék, hogy egyes borvidékenként a külföldi borkereskedők igényeinek is megfelelhessünk. Borbás János súlyt helyez a vidékenként felállítandó borászati bankokra. Mezősy László a mintapincze szervezetére nézve panaszt emelt, melyeket Miklós Gyula visszautasított. Huszár István az exportprémiumok tekintetében nem pártolhatja az előterjesztett határozati javaslatot. Dapsy László kívánatosnak tartaná, hogy konzulátusaink a borászatunk érdekében követendő eljárásra nézve bizonyos utasításokkal láttassanak el. Tisza László magáévá teszi az előadó határozati javaslatát, a prémiumokra vonatkozó pont kivételével. A konzulátusok közreműködését arra nézve is igénybe kívánja venni, hogy ott, ahol a külföldön megbízható magyar borászati telepek már vannak, a konzulátusok tájékozzák az ottani fogyasztókat nemcsak az iránt, hogy hol van hamisított bor, hanem értesítsék a forrást is, hol tiszta magyar bort kaphatnak. Deis Jenő azt hiszi, elégséges, ha a kormánytól kérjük, hogy a konzulátusokat figyelmeztesse, hogy a borvédelem érdekében hozzájuk érkező megkereséseket elintézni szíveskedjenek. Egyesy Géza válaszában utal arra, hogy a határozati javaslatot az előkészítő bizottság megállapodása alapján terjesztette elő és ha a kongresszus jónak látja, nincs kifogása az ellen, hogy annak első pontja kihagyassék. (Helyeslés.) A határozati javaslat ezután az első pont kihagyásával elfogadtatott. Tárgyalás alá vétetett a regálójog megváltásának kérdése. Boross Bálint azt hiszi, hogy tekintettel azon sokféle érdekre, mely e kérdéssel kapcsolatban áll, a kongresszusnak nem lehet hivatása részletes megoldási módot javaslatba hozni a regále megváltása tekintetében. Azért egyszerűen a következő határozat kimondását ajánlja : Keressék fel a m. kir. belügyminiszter úr nagyméltósága, hogy a regále-jognak megváltás útján való rendezése végett minél hamarabb törvényjavaslatot legyen kegyes terjeszteni a törvényhozás elé. (Élénk helyeslés). Esterházy István gróf az előterjesztett indítványt nem tartja eléggé szabatosnak. Nem a regálejognak átalában, hanem az italárulási jog megváltásáról lehet csak a kongresszuson szó. A kérdés szorosan összefügg az úrbéri viszonyokkal. E tekintetben a 48-as törvényhozás már intézkedett s ezen intézkedésnek csak foganatosításáról van szó s az elfogadandó határozat tulajdonképen csak figyelmeztetés és kérelem a kormányhoz, hogy a törvényben kimondott elvnek tegyen eleget. (Élénk helyeslés.) A következő indítványt terjessz elő: »Mondja ki a kongresszus améltóságú minisztériumhoz intézendő feliratában, hogy az italmérési kft. kisebb haszonvételi jogok megváltását oly módon véli legczélszerűbben eszközlendőnek, miszerint ezen jogokat az eddigi tulajdonosoktól az állam maga váltsa meg és saját birtokában, kezelése alá véve, monopóliumszerűleg kezelje« (Élénk helyeslés és tetszés). Szivák Imre egyúttal kimondatni kívánná azt, hogyha a kormány nem tartja elérkezettnek az időt e kérdés végleges rendezésére, addig míg ez meg nem történik, adassék meg e jognak azon becsületes védelem, melyet az most nem élvez. A kongresszus Deil Jenő, Galgóczy Károly, Göndöcs Benedek és Hammerberg Jenő felszólalásai után elfogadta Esterházy István gr. határozati javaslatát azon kiegészítéssel, melyet Szivák indítványozott. A szövegezéssel a kiküldendő bizottság bízatott meg. (A tárgyalások további folyamáról közelebb tudósítunk. A gyűlés által elfogadott határozatokat fentebb ismertetjük.) KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, márczius I. Naptár: Hétfő, márczius 1. — Róm. kath.: Albin püspök hitvalló. — Prot.: Albin. — Görög-orosz: (február 17.) Marianna. — Zsidó: (adar 24.) — Nap kel 6 óra 44 perczkor reggel, nyugszik 5 óra 42 percz d. u. — Hold kel 4 óra 8 p. reggel, nyugszik 1 óra 35 percz délután. Horvát miniszter fogad délelőtt 10—délután 2 óráig. Képviselőház ülése d. e. 10 órakor. A magyar tudományos akadémia I. (nyelv - és széptudományi) osztályának ülése délután 5 órakor. Értekeznek: Szilády Áron és Joannovics György. A bortermelők kongreszszusának kirándulása Budafokra Vallórakor, délután a mintapincze megtekintése. A magyarországi hirlapirók nyugdíjintézetének igazgatósági ülése délután 5 órakor az írók és művészek körében. Az országos gazdasági egyesület dohánytermelési szakosztályának ülése délután 5 órakor a Köztelken. Az országos iparegyesület kertészeti szakosztályának ülése d. u. 5 órakor. A fővárosi gazdasági és pénzügyi bizottság ülése d. e. 10 órakor a régi városháza tanácstermében. Az egyetemi jogtudományi kör alakuló közgyűlése este 7 órakor az olvasókörben. Felolvasás a kiállításról a műegyetemen este 5 órakor. Felolvasó : Kherndl Antal. Senkrah Irma hangversenye este V8 órakor a VI- VII. ker. kör dísztermében. Az erdélyrészi magyar közművelődési egylet bálja a Vigadó összes termeiben. A nyitramegyei társaskör alakuló közgyűlése este 6 órakor a Muzeum kávéház helyiségében. A zempléni egyetemi ifjúsági egyesület felolvasó estélye 7 órakor (Kommer vendéglő.) Verescsabin-képkiállítás a műcsarnokban (Andrássy út 69.) reggel 9— d. u. 4 és este 6—9. Belépti díj 30 kr. Nemzeti múzeum: term, rajz- és népismetár d. e. 9— d. u. 1 óráig. Gazdasági és tanszermúzeum a Köztelken d. e. 10—12 és d. u. 2—4 óráig. Technológiai múzeum a Kerepesi-úton (Beleznay-kert) nyitva van: vasárnap és ünnepnapokon d. e. 9—12, hétfőn, kedden d. e. 9—d. u. 1, és 3—5, szerdán d. e. 9—d. u. 1 és 3—5, este 7—9, csütörtökön, pénteken d. e. 9—d. u. 1 és 3—5, szombaton zárva. Technológiai múzeumi könyvtár nyitva (szombat és vasárnap este kivételével) egész nap. Egyetemi füvészkert az Üllői úton d. e. 8— 12 és d. u. 2—6. Akadémiai könyvtár nyitva d. u. 3—7. Egyetemi könyvtár d. u. 4—8. Múzeumi könyvtár d. e. 9—d. u. 1. Grand Café-Restaurant de l’Opera Andrássy-ut, a kir. operaháznak átellenében, az összes helyiségek villamos világítással. Az idegenek találkozási helye. — A pestbelvárosi plébános. Szép ünnep folyt le tegnap délelőtt a belvárosi plébánia-templomban. Romeiser József, pápai titkos kamarást, a főváros törvényhatósága által belvárosi plébánossá megválasztott és a bíboros herczegprímás által ez állomásában megerősített derék lelkészt iktatták be nagy ünnepélyességek mellett új hivatalába. A templom már jóval tíz óra előtt megtelt áhitatos hallgatósággal, a fővárosi törvényhatósági bizottsági tagok Ráth Károly főpolgármesterrel és a főváros hivatalnokaival nagy számban jelentek meg. A beiktató szertartást Cselka Nándor esperes, óbudai plébános, mint szentszéki biztos, végezte. Fényes segédlet mellett misét mondott, melynek folyamán felolvastatta a bibornok herczegprimásnak Romeiser megválasztására vonatkozólag kiadott megerősítő okmányát, s átadta neki az egyház kulcsát, mint a plébánosi joghatóság szimbólumát. Ezután az ünnepelthez szép beszédet intézett, kiemelte, hogy Romeiser budapesti születésű és 22 év óta működik a belvárosi plébániánál, s így leginkább ismeri hívei igényeit, s leginkább lesz képes kötelmeit teljesíteni. Legyen ez új állásában — úgymond — jó hazafi, igaz magyar, kifogástalan pap, s híveinek minden tekintetben atyja. Az ékes szavak után Romeiser letette az ünnepélyes fogadást, s ígérte, hogy jó plébánosa lesz egyházának, s mint jó hazafi minden törekvését oda fogja irányozni, hogy hívei ne csak jó keresztények, hanem jó magyarok is legyenek. Megköszönvén az iránta nyilvánuló szeretetet és ragaszkodást, engedelmet kért, hogy a szószékre léphessen, mely ez alkalomból virágokkal volt díszítve. A szószéken Krisztus szavaival élve »Békesség nektek« jeligével megható szép beszédet tartott, melyben főleg a vallásos szellemnek az igaz hazafisággal és keresztényi türelmességgel való párosulását hangsúlyozta. A beszéd, mely gyöngéd czélzattal érintette Királyi Pálnak érdemeit is, mély benyomást tett a hívőkre. A jeles egyházi szónoklat után folytatták és Te Deummal végezték be az egyházi szertartást. Az újonan beiktatott plébánost barátai és ismerősei lakására kisérték, honnan d. u. 1 órakor a Hungáriába vonultak, hová az ünnepelt barátait, a főváros kiválóbb polgárait és a sajtó munkásait gazdag lakomára hivta meg. Igen szép és díszes társaság volt jelen. Az asztalfőn ültek a házigazdán kívül Ráth Károly főpolgármester, Kamermayer Károly polgármester, Gerlóczy Károly alpolgármester, Királyi Pál, Wahrmann Mór, Balk Miksa, Cséry Lajos, Giczey Samu, Sigray Pál, Török János főkapitány, Cselka Nándor esperes, Klempa, Simon, Bogisich, Maszlaghy prépostok, Kalmár Endre, a kegyes tanítórend főnöke, a főváros összes tanácsosai, jegyzői, főbb tisztviselői, és a törvényhatósági bizottság kiválóbb tagjai. A lakomán emelkedett és derült hangulat uralkodott. A pezsgő felszolgálásánál Ráth Károly főpolgármester emelkedett föl, s felköszöntötte Simor János bibornok herczegprimást, kinek ez alkalomból üdvözlő sürgönyt is küldtek. Kamermayer Károly Romeiser Józsefet, a nap hősét éltette, Romeiser a belvárosi plébánia kegyurára , a főváros törvényhatóságára és tanácsára emelte poharát. Fálk Miksa általános figyelem mellett köszöntötte fel Cselka Nándor esperes-plébánost, s különösen azt helytelenítette, hogy a plébános-választás előtt egyesek azt hangoztatták, hogy a plébános-választásban a más vallásúak nem vehetnek részt. És bár résztvettek, ebből nem lett baj, mert mindenki ismerte Romeisert s tudta, hogy oda való ember. Romeiser másodszor is felszólalván, általános lelkesedés mellett ürítette poharát Királyi Pálra, a főváros nagyérdemű, derék polgárára, akinek neve összeköttetésben van a főváros emelkedésével és haladásával. Kalmár Endre, a kegyes tanítórend főnöke, a jó szomszédság nevében éltette Romeiser plébánost. Woafka Nándor két toasztot mondott. Az elsőt a polgárok és felekezetek közti egyesülésre és békére, a másodikat a sajtó munkásaira, különösen Fálk Miksára. Polónyi Géza azt emelte ki, hogy a tegnapi ünnepély a vallási türelmesség ünnepe is volt, Királyi Pál pedig Ráth Károlyt és Kamermayer Károlyt köszöntötte fel, mint akik a fővárosnál az állami és a városi hatóságot képviselik, s azt kívánta, hogy e kettő egymás iránti jóakarata és barátsága ne szűnjék meg soha. Mondtak még több toasztot is, de a hangulat már olyan zajos volt, hogy a szónokokat nem igen lehetett hallani. A társaság derült jókedvben oszlott szét a késő délutáni órákban. A borászati kongresszus tagjai tegnap délután lakomára gyűltek össze az opera átellenében levő Ruscher-féle vendéglő földszinti termében. A fényes menü és a mintapincze kitűnő borai derült kedvre hangolták a társaságot. Az első pohárköszöntőt Földváry Mihály, Pest megye alispánja mondotta a kongresszus elnökére Andrássy Manó grófra és a kongresszus tagjaira. Miklós Gyula a kongresszus három alelnökére, Esterházy István gróf, Tisza László gr. és Huszár Istvánra emelte poharát. Esterházy István gróf Pest megye alispánját, Földváry Mihályt éltette, Tisza László a kongresszus előadóira ürített poharat. Andrássy Manó gr. Miklós Gyulát, Szalay Imre Tisza Lászlót, Barabás János az Andrássy családot, Mezőssy László a nem befolyásolt magyar sajtóra emelt poharat. Miklós Gyula a sajtó munkásait, Vadnay Károly Szalay Imrét élteti. Szalay Imre élteti a sajtót. Deil Jenő Andrássy Manót mint kitűnő gazdát, kereskedőt és nagyiparost ünnepli és óhajtja, hogy sok ilyen főura legyen a hazának, akkor nem fognának a főúri birtokok olyan kezekbe kerülni, ahol nem szívesen látjuk. A lakoma fél hét óra tájban ért véget. A budapesti honvédegyesület tegnap délután tartotta meg idei közgyűlését a megyeháza nagytermében Visontai Kovács László elnöklete alatt. Elsősorban az új tisztikart választották meg. Elnöklett ismét Visontai Kovács László; tiszteletbeli elnökök Schneider Antal és Feleky Miklós; alelnökök Bellák Imre és Wanger Károly; a két igazoló bizottság tagjai pedig Reményi Antal, Pillich Ferencz, Bleier Ignácz, Egerváry Ödön, továbbá Petrovics Ákos, Lupták István, Iglódi Kálmán, Borofsky Ernő. Ezután az elnök indítványára elhatározták, hogy a tagok igazolásánál a legnagyobb szigorral fognak eljárni. A központi bizottság szervezeti szabályzatának elkészítésével az egyesület Füzesséry Gézát bízta meg. Magáévá tette a közgyűlés azt az indítványt, hogy az osztrák hadseregből a szabadságharc hadseregébe lépett volt osztrák tiszteknek eszközöltessék ki egykor viselt rangjuknak megfelelő nyugdíj, segély vagy pótlék. Az igazságügyminisztériumhoz feliratot fognak intézni, hogy a tömegesen elbocsátott dijnokok közül azokat, kik honvédek voltak, fogadja vissza. A honvédsegélyző egyesület pedig átiratilag meg fogják kérdezni az iránt, várjon tett-e lépéseket »Honvédnyugdíj és segélyegyesületté leendő átalakulásra«. Végül az elnök köszönetet mondott Huszár Istvánnak ama bajtársi vendégszeretetért, mely által lehetővé tette, hogy Görgei és Klapka saját házában találkozhassanak. — A bécsi arisztokráczia jótékonyczélű előadási sorozatot fog rendezni a fehér kereszt-egylet és a poliklinika javára. Az előadás iránt igen nagy az érdeklődés, nemcsak az arisztokráczia körében, hanem a disztingváltabb polgári és művészi körökben is; együttesen fognak közreműködni a humánus czél érdekében. A tervezett előadások minden tekintetben