Pesti Napló, 1886. május (37. évfolyam, 120-150. szám)
1886-05-05 / 124. szám
Végre a nemzet közvéleménye ellenében kezdeményezett utolsó hadjárat megterme mindazon bajokat, melyeket annak idején ellene felhoztak, végtelen zavarba hozta az ország pénzügyi helyzetét, megingatta és részben megváltoztatta a dualisztikus államrendszert, halomra döntötte a védtörvény által megalapított katonai szervezetet, mert meggyengítve a monarchia védelmi erejét az okkupáti tartományok által lekötött hadi erővel, annak pótlásáról valami alakban gondoskodni kellett. Erre jó ürügyül szolgált a 18 évig szunnyadó népfelkelési törvénynek gyakorlati életbeléptetése. Mert, tehát, ha az előttünk fekvő törvényjavaslatot komolyan latolgatjuk, lehetetlen meg nem győződni arról, hogy daczára bitorolt czímének e törvényjavaslat elsősorban arra van hivatva, hogy az 1868-iki védtörvényt halomra döntse, a védkötelezettséget meghosszabbítsa és csak annak kapcsában úgy mellesleg is a népfelkelésről intézkedjék. (Úgy van balfelől.) Annak igazolására, hogy nézetem szerint ez így van, engedje meg a tisztelt ház, hogy ugyanazon mérleget alkalmazzam e törvényjavaslattal szemben, amelynek alapján bírálgattam az 1868-iki törvényhozás által alkotott védtörvényt. (Halljuk!) Mindenekelőtt alakilag vizsgálva a javaslatot, szembeötlő, hogy ezen törvényjavaslat, mely hivatva lenne részletezve a gyakorlati életre alkalmazni az 1868-iki törvényt, kevesebb szakaszt tartalmaz, mint az 1868-ban benyújtott törvényjavaslat és az annak alapján elfogadott törvény is. Pedig mindenki jogosultan elvárhatta volna, hogy 18 évi megfontolás után egy az 1868-iki törvény alapján fejlesztett, a legkisebb részletekre is kiterjeszkedő javaslat fog a képviselőház elé terjesztetni. Ha pedig e javaslat tartalmát veszszük figyelembe, mindenekelőtt azt is észleljük, hogy eltérve az 1868-iki vezériránytól, öszszezavarja a hadsereg, honvédség, a népfelkelés hivatását, kiválogatva az 1868-iki népfelkelési törvényjavaslatból, úgy mint a létrejött törvényből, továbbá aporosz Landsturmgesetzból, ami katonai szempontból tetszetős, ellenben lehetőleg mellőzve mindazt, mi a nép érdekében bennök felsoroltatik. (Úgy van balfelől.) A népfelkelés természetes hivatása, mely a véderőnek végső megfeszítése, tiltja, hogy a népfelkelési legfiatalabb 5 korosztály ismét a sorhad terhesebb szolgálatába behivassék. A nemzetgazdászatnak is főelve ez, mert sehol sem létezik azon elv, hogy könnyebb szolgálat után ismét nehezebbre alkalmaztassanak, hogy a családi exisztencziának nyugalma és biztonsága gyengébb alapra változtassék, az életkor haladásával pedig már az 1868-as törvény a tartalékosoknál elrendeli, hogy korosztály szerint hívandók be. Ugyanazt követeli a porosz törvény is, mert ottan a népfelkelés csak a Landwehr pótlására fordíttatik, ez is csak akkor történik korosztályonként, ha már a Landwehrnek, úgy mint a tartaléknak minden korosztályai be vannak híva és nem elegendők. Még Oroszországban is az az intenczió, az egy éves újonczok intézménye által egy oly nagy tartalékot teremteni, hogy semmi esetben se kelljen az opolischeniet népfelkelési lokális hivatásától elvonni. A finnországi népfelkelési szervezés pedig határozottan ki is mondja, épp úgy, mint az 1868-as törvény elrendeli, hogy a népfelkelés csak országos lokális védelem lehet, nem pedig, mint a jelen törvényjavasban az tervezve van, sorhad és póttartalék. (Úgy van balfelől.) Tessék a kormánynak kimutatni a védtörvény azon hézagait és hiányait, melyek igazolhatók, és meg vagyok győződve, bárki lehetőleg hozzá fog járulni azok helyes orvoslásához, de mindenekelőtt legyünk őszinték és tartsuk tiszteletben az 1868-as védtörvény sarkalatos elveit. (Helyeslés balfelől.) Financziális oldalát a kérdésnek kutatva, a törvényhozás a legsajátságosabb helyzetben van, mert fogalma sem lehet a hozandó áldozatok nagyságáról, mely létszámnak és annak mily összeg igényeltetik felfegyverzési, felszerelési, családok exisztencziájának biztosítási költségek fejében, nem is tekintve azon óriási kárt, mely az országra azáltal háramlik, hogy a legelső mozgósítási híreknél a 19-iktől egész 42-ik évig mindenki hivatásának rendes gyakorlatában megzavartatik, függőben tartatik és ily nagy anyagi terhek alatt előbb-utóbb be kell következni az anyagi romlásnak. Bekövetkezhetik az,a mit már 1840-ben Deák Ferencz jelzett, kit az akkori kormánynak óriási fölfegyverkezési kiadásai azon hasonlatra késztettek, hogy majd úgy járunk, mint az a lovag, ki annyi mindenféle védelmi eszközt rakott magára, hogy lova utoljára el nem bírta a nagy súlyt és összeroskadott. (üdénk tetszés balfelől.) Nem elég, ha kifelé elég erősnek érezzük magunkat, míg odahaza nyomorult viszonyokkal küzködünk. Az akkori törvényhozás nem hagyhatta figyelmen kívül az egyesek jogi viszonyairól, jogbiztonságáról szóló intézkedéseket sem, és csak úgy egyezett bele e törvényjavaslatba, ha e nagy sereg tagjai minden tekintetben biztosíttatnak humánus, korszerű bánásmódról. Felszólalt az országgyűlés, és Deák Ferencz is követelte, hogy az illetőkre nézve a bot és rabláncz büntetés megszüntettessék, hogy egyes katonák polgári és családi viszonyai, polgári hatóság által intéztessenek el. Akkor a polgárság fölhívására Horváth Boldizsár, a volt igazságügyminiszter, kijelentette, hogy már folynak a tárgyalások közte és a katonai hatóságok közt arra nézve, hogy humánus katonai büntető eljárás hozassák be, sőt azt is mondta, hogy kilátás van arra, hogy az erre vonatkozó törvényjavaslat rövid idő múlva az országgyűlés elé fog terjesztetni. (Nagy zaj. Derültség.) Azóta 16 év múlt el, és mi történt? Semmi! És vájjon mit észlelünk, ha halljuk azt, amit e tárgyról a Lajtán túl mondanak ? (Halljuk!) Azt, hogy az igazságügyi kérdés megoldását nem abban találják, hogy jó igazságszolgáltatás legyen, hanem abban, hogy az rövid és gyors legyen. (Mozgás jobbfelől.) Nos uraim, aki ilyen nézeteknek hódol, lehet máskép igen tiszteletre méltó egyén, de ne beszéljen szabadelvűségről. (Élénk helyeslés balfelől.) Ki ilyen juszticziának szolgáltatja ki garanczia nélkül a nemzet színe javát, a 17-ik évtől a 42-ik évig: az ugyan lehet képviselő, de bizonyára nem népképviselő, (Zajos, hosszantartó helyeslés a baloldalon,) mert a nép érdeke iránt nem bír elég érzékkel. A jelen törvényjavaslatban pedig nemcsak hogy a népfelkelés a katonai juriszdikczió alá helyeztetik, de még az 1868-as XLII. törvénynek azon intézkedése, hogy a fegyelmi jogot saját kebeléből választott fegyelmi tanács gyakorolja, is kihagyatott belőle; ebből következtethető, mit várhat a törvényhozás ez irányban és mennyire vétetnek majd figyelembe a legméltányosabb kívánalmak. De ne is mondja azon törvényhozó, hogy az alkotmányosságot kellőleg respektálta, mert ha kell is bizonyos esetekben elkerülhetlen terheket a népre róni, ne tegye azt előbb, míg annak minden jogait is kellőleg meg nem óvta; e törvényjavaslat nem törvényt, hanem egy korlátlan felhatalmazást kíván a katonai kormány részére, mely a helyett, mint azt az 1868-iki törvények tették, hogy szakaszonkint mindenről gondoskodnak, egész általánosságban intézkedik, megfeledkezve a nép érdekeiről. Sőt nagy veszély is rejlik e törvényben, (Halljuk!) amennyiben az alkotmánynak egyik sarkalatos alapját, az újoncz megszavazási jogot egy esetleg lelkiismeretlen kormány különféle ürügy alatt könnyen kijátszhatja. (Igaz! Úgy van a bal és szélsőbaloldalon.) A kormányok emberekből állanak és így nem nyújtanak garancziát. Garanczia is csakis a törvényekben van. Láttuk, hogyan gondolkoztak katonai kormánytagok a magyar állam jogai felől; láttuk, hogyan respektálták alkotmányos kormányok tagjai a budgetjog korlátait. (Igaz! Úgy van a bal- és szélsőbaloldalon.) És azért, igen helyesen, az 1868-ai törvényhozás, mely az elkobzott és ismét visszanyert alkotmány egész becsét felfogta, határozott korlátok közé szorította a kormány adminisztráczionális jogát, kivált a pénz- és véradó feletti intézkedési jogot. — Jó lesz, ha erről a jelen törvényhozás sem feledkezik meg. Midőn ezen kiszámíthatlan horderejű áldozatokat kívánjuk a nemzettől, ugyanakkor még azon biztosíték sincs az illetőknek nyújtva, hogy ezen hazafias feláldozás az ellenség részéről félre nem magyaráztatik-e , és ők elfogadás esetében közönséges latrokat megillető rövid elbánásban nem részesülnek. (Igaz! Úgy van a bal és szélső baloldalon.) Ezért kötelessége a törvényhozásnak azon biztosítékról gondoskodni, hogy e tekintetben vagy már előre nemzetközileg kellő garancziára nyújtassék, vagy pedig az illetők oly felszerelésben részesüljenek, mely őket az egész hadsereggel egy niveaura helyezze — számukra ugyanazon elbánást biztosítva. (Helyeslés a baloldalon). De e törvényjavaslat életbeléptetése lázas sietséggel történik, állítólag katonai érdekből, mire más államok példái utalnak. Sajátságos, hogy azok, kik más államokban létező helyes adminisztrácionális, jogi stb. intézmények iránt nem bírnak kellő érzékkel, a terhes véradót akczeptálni akarják, daczára az eltérő geográfiai, népesedési, anyagi, alkotmányos állapotoknak, daczára, hogy azoknak vagy revanche, vagy hódítási politika a czéljuk, míg monarchiánk hivatása békés természetű, mint azt 1868-ban az akkori honvédelmi miniszter a vitánál jelezte, mondván, hogy elég nagy arra, hogy hódításra nincs szüksége, de nincs is veszteni valója, azért az új védrendszer kiválólag védelmi természetű. Ugyanakkor Deák Ferencz kijelentette, hogy hódító háborúra pazarolni a nép vérét és vagyonát, politikailag és erkölcsileg is bűnös. Vonjuk meg tehát, t. ház, a határt; biztosítsuk a nemzetet, hogy e nagy véráldozat kizárólag csak a haza védelmére alkalmaztathatik, mert a történelem eléggé tanúskodik arról, hogy könnyelmű kormányok visszaéltek a kezükbe letett nagy hatalommal; és ha érthető is az, hogy egy nemzet saját tűzhelyének védelmére egy őt évtizedekre megbénító harczra képes kelni, mint azt Francziaország mutatta, de nem szabad e nemzeti csapásnak hódító politikai vagy nagyzási viszketegből bekövetkeznie. (Élénk helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.) Mindezen kifejtett aggályokkal szemben egyedül a katonai szempont áll, és ha azon ellenvetésekre, melyek tehetők azon szempontból, hogy ily nagy tömegeknek mozgósítása, anyagi ellátása, tisztekkel való felszerelése, a nyert elégedetlen elemeknek kétes harczias értékére nem is helyeztetnék kellő súly, mégis az előbb felsorolt aggályok nekem elegendők e törvényjavaslat megszavazásának lehetetlenné tételére. Ez volt, tehát, az indok, hogy az ellenzéki tagok akkor, midőn a véderőbizottságban e törvényjavaslat tárgyaltatott, elfoglalva lévén egy részben a fontos köztörvényhatósági törvényjavaslattal, másrészben a t. honvédelmi miniszter úrtól azon felvilágosítást nyerve, hogy fontos elvi változtatásba be nem egyezhet, kijelentették, hogy e törvény tárgyalásában, mely nem felel meg a népfelkelési hivatásnak, bele nem bocsátkoznak, mert, tehát, ha tagadhatlan igen fontos kötelesség a véderő kellő karban tartása, legalább is oly fontos az is, hogy a nemzetnek alkotmányos joga és befolyása mindenkor megóva legyen. (Helyeslés balfelől.) E nézetnek adott kifejezést az 1868. törvények tárgyalásánál az akkori honvédelmi miniszter úr, gróf Andrássy Gyula, midőn kijelentette, hogy daczára a véderő szervezésének sürgősségének, visszautasította azon alapot a magyar kormány, melyre e kérdés a kezdeményezés stádiumában fektetve volt. (Helyeslés baloldalon.) De én azon hitben ringatom magamat, hogy e törvényjavaslatot így a ház többsége sem fogadja el, nem csak azért, mert ez nem lehet pártkérdés, hanem azért sem, mert igénytelen nézetem szerint a pártfegyelemnek is végre megvannak a határai (Helyeslés balfelől), mert ha egész készséggel elismerem, hogy bizonyos stabilitás a kormányzásban nélkülözhetlen, hogy beigazolhassa működésének sikereit, épp oly veszélyes, ha az hosszú időre terjesztetik ki, mert nem nyújt alkalmat a károsnak bizonyultat megváltoztatni. A kormányhatalom szálai átölelik az egész nemzeti működést és megakadályozzák annak természetes fejlődését és hamisatlan kifejezését, épp úgy jár vele a távoli szemlélő, mint azon amerikai utas, ki a távolból lát gyönyörűen mindenféle sűrű pompában csillogó őserdőket, egyszerre felkerekedik egy nagy vihar, halomra dönti az erdőket, és csak akkor veszi észre a figyelmes kutató, hogy az őserdők rég elkorhadt fákból állottak a csalfa külszínt azon kúszó növényektől kölcsönözve, melyek megfosztva az erdőt szabad levegőtől, világosságtól, napfénytől, azt pusztulásra kárhoztatták. (Élénk tetszés balfelől.) ugyanezt tapasztaljuk az államok történetében is, minden osztály, — párt, — kormány meg tudta adni a külső látszatot, de öszszeomlott a próbáltatás nehéz óráiban, és csak később szolgáltatta részére a történelem a valódi, hamisítatlan igazságszolgáltatást. (Helyeslés balfelől.) T. hát! Ha szent kötelessége a képviselőnek minden egyes törvényjavaslatot lelkiismeretesen meglatolgatni és felette így szavaz, kétszeres kötelessége ez olyan törvényeknél, melyek sarkalatos, alkotmányos jogokat érintenek, (Úgy van! balfelől.) mint ezen törvényjavaslat, mert elhamarkodott szavazatával nem csak direkte tehet kárt, de főleg indirekte a parlamentáris kormányzat ellen halálos csapást mérhet. Ugyan, hogy ne veszítse el hitét és bizodalmát a nemzet egy olyan kormányforma iránt, mely épp oly gyengének bizonyult a hatalom terjeszkedési vágyaival szemben, mint erélytelen volt a nemzet jogainak védelmében. (Tetszés balfelől.) Ezen törvényjavaslat határozott visszaesés alkotmányos szempontból az 1868-diki védtörvényekkel szemben, és mert okulva a történelemből, én is bűnnek tartom a brit jogokat könnyelműen feladni, melyeket azután generácziók sem szerezhetnek vissza egykönnyen : kijelentem minden félreértés elkerülése végett, hogy beigazolt védtörvényi hiányokat épp úgy mint egy czélszerű külön népfelkelési törvényt szívesen vagyok hajlandó tárgyalás alá venni és egy a nemzet úgy fizikai, mint anyagi viszonyainak lehetőleg megfelelő tökéletes védrendszert megalkotni, de ezen sem igazságos, sem czélszerű és épp oly zavaros, mint alkotmányos tekintetben is aggasztó tvjavaslatot nem fogadom el. (Élénk helyeslés, éljenzés balfelől.) perczkor délután. — Hold kel 5 óra 45 perczkor reggel, nyugszik 8 óra 43 perczkor este. Miniszterelnök (belügyminiszter): fogad délután 5—6 óráig. Honvédelmi miniszter fogad délután 4— 5 óráig. Közmunka- és közlekedésügyi miniszter: fogad délután 3—4 óráig. Horvát miniszter fogad d. e. 10— d. u. 2 KÜLÖNFÉLÉK. Napirend: május 5. Naptár: Szerda, május 5. — Róm. kath.: V. Pius pápa. — Prot.: Gocsárd. — Görög-orosz. (ápril 23.) György vértanú. — Zsidó: (nisszan 30.) Roschodes. — Napkel 4 óra 39 pereskor reggel, nyugszik 7 óra 14 óráig. A képviselőház ülése délelőtt 10 órakor. Udvari estély 8 órakor a budai királyi várpalotában. A magyar tudományos akadémia összes ülése d. u. 5 órakor. Tavaszi galamblövő-versenyek első napja d. u. 3 órakor a lóversenytéren. A budapesti filológiai társaság felolvasó ülése délután 5 órakor az akadémiában. Felolvasók : dr. Fináczy Ernő, Szabó István, Reményi Ede. A Tabitha nőegyesület évi rendes közgyűlése d. u. 4 órakor a Deák téri ev. iskola termében. A sajt és vaj értékesítése tárgyában értekezlet a földmivelési minisztériumban d. e. 11 órakor. Az orsz. iparegyesület bútor- és rokonipari szakosztályának szervező ülése d. u. 6 órakor. A szepesi társaskör közgyűlése este 7 órakor. Munkácsy „Mozart végperczei“ képének kiállítása a műcsarnokban (Andrássy út 69. sz.) délelőtt 9— délután 6 óráig. Belépti dn 50 kr. Országos képtár az akadémia palotájában d. e. 9— d. u. 1 óráig. Nemzeti múzeum: képtár d. e. 9—d. u. 1. Technológiai múzeum a Kerepesi-uton Beleznay-kert) nyitva van: d. e. 9— d. u. 1 és d. u. 3—5 óráig. Akadémiai könyvtár d.u. 3—7. Egyetemi könyvtár d. u. 4—8. Múzeumi könyvtár d. e. 9-i.’u. 1. Az állatkert nyitva van egész nap. Délután mutatványok szelídített oroszlánokkal és kígyókkal. Belépti díj 30 kr. Újpestre illetőleg a Margitszigetre félóránkint közlekednek a helyi hajók. Grand Café-Restaurant de l’Opera Andrássy-út, a kir. operaháznak átellenében, az összes helyiségek villamos világítással. Az idegenek találkozási helye. A Király ő Felségének a Stefánia szegény gyermekkórházban tett látogatása felől esti lapunkban foglalt rövid közleményt a következőkkel egészítjük ki : A király a főbejárat lépcsőalján Morlin Imre egyesületi alelnök által fogadtatott, ki az egyesület nevében hódolatteljes üdvözletét fejezte ki a látogatásért, ő Felsége erre válaszolva kijelenté, hogy a főpolgármester neki e kórház felől oly sok jót és szépet mondott, hogy óhajtotta ezt is ez alkalommal megtekinteni. Erre a főpolgármester bemutatta Morlin Imre alelnököt, továbbá Török József alelnököt és az igazgató főorvos dr. Bókas Jánost, a tiszteletbeli főorvosokat, s a segédorvosokat. Ő Felsége, Morlin Imre alelnök kalauzolása mellett megtekintette a dísztermet, hol néhai dr. Bókai János, a kórház volt igazgatója arczképénél róla való megemlékezésének adta tanújelét és a kórtermeket, egyes beteg gyermekeket gyöngéden megszólított, bajuk felől tudakozódott, az igazgatótól magyarázatot kívánt, és a királyi család tagjainak alapítványi táblájával ellátott ágyaknál örömmel figyelt az egyes alapítók neveire. A betegek kitűnő ápolása, a kórházban uralkodó legnagyobb rend és tisztaság felett többször nyilvánítá ő Felsége elismerését, valamint a felett is, hogy a Stefánia szegény gyermekkórház 148 betegágygyal a monarchiában a legnagyobb gyermekkórház, s örvendett azon, hogy az egyesületi tevékenység ily szép és nagyszerű intézetet tart fenn. A kórház úgy egészben, mint egyes részeiben a legkedvezőbb benyomást tette ő Felségére, melynek kifejezést is adva hagyta el azt fél órai tartózkodás után. Ő Felsége távozásakor Morlin Imre alelnök hódolatteljesen megköszönve a fejedelmi látogatást, egyszersmind arra kérte ő Felségét, hogy az egyesületet továbbra is királyi kegyeiben megtartani méltóztassék. — Ő Felsége a király ma reggel 10 órakor gr. Széchenyi kereskedelmi miniszter vezetése mellett megtekinti az országos állatgyógyintézetet. — Ennek következtében a képviselőház mai ülésében a kereskedelmi miniszter helyett valószínűleg a miniszterelnök terjeszti be a kiegyezési javaslatok egy részét. József főherczeg tegnap fogadta magánkihallgatáson a poliklinika küldöttségét, mely megkököszönte a főherczegnek, hogy elvállalta a védnökséget és hogy 500 frtot adományozott a poliklinikának. A főherczeg köszönetet mondott azért a bizalomért, melylyel a poliklinika orvosai irányában viseltetnek és megígérte, hogy minden lehetőt el fog követni az intézet érdekében. Ő fensége ezután élénk érdeklődéssel tudakozódott az intézet fejlődéséről és a küldöttség tagjai kellemes meglepetéssel tapasztalták, hogy a főherczeg mily éber figyelemmel kisérte a poliklinikát illető eddig megjelent czikkeket, jelentéseket stb. — A ma este tartandó udvari ünnepélyre vonatkozólag felemlítjük, hogy az nem udvari bál lesz, hanem táncrestély az udvarnál, a melyre csak közvetlenül meghívott vendégek hivatalosak. — Az akadémia tegnap délután tartotta meg a nagygyűlési osztályüléseket. Az I-ső osztályban a pályamunkák bírálatainak bemutatása a következő eredményt tünteti föl: A S á m u e t d i j (bírálók Budenz, Szarvas, Szinnyei) Kardos Albertnek A göcseji nyelvjárás czimű munkájáért kiadatik. A Marczibányi dijra Faludi nyelve volt a pályázat tárgya. Két figyelemre méltó dolgozat jött tekintetbe. A 3. számú, mint becses anyaggyűjtemény, s a 4. számú, a mely érett gondolkodású írónak alapos és értékes műve, de befejezetlen. A birálók (Szarvas, Lehr, Szinnyei) javasolják, hogy az akadémia bízza meg a szerzőt a munka befejezésével. A Nádasdy-pályázat (birálók : Csiky, Lévay, Gyulay) eredménytelen maradt, a jutalom nem adatik ki. A nagyjutalom (birálólók Hunfalvy P., Ballagi, Thewrewk) megosztatik Lehr Albert Toldy kommentárja és Halász Ignácz Svéd-Lapp nyelvtana közt. A Marczibányijutalmat Szinnyei Finn-magyar szótára nyerte. — Uj pályakérdéseküt kitűzettek: A Lévay-alapból: Fáy András élete és munkái, 500 frt. A Marczibányi-alapból: A Jordánszky- és Érdy kódexek nyelvsajátságainak fejtegetésére, 40 arany. Osztály elnökül egyhangúlag Hunfalvy Pál választatott. Tiszteleti tagokat ajánltatnak: Szász Károly (15 igen, 3 nem) és Szvorényi József (19 igen, 1 nem) ; levelező tagul: Halász Ignácz (15 igen, 5 nem); kültagokul: Jiricek József osztrák történész (14 igen, 1 nem) és Johnes W. Henrik angol hittudós (12 igen, 4 nem.) A II - ik osztályban elnök Pulszky Ferencz, jegyző Pesty Frigyes. Számos pályakérdést tűztek ki, melyek felett a mai ülésen fognak határozni. A Dóra-féle jutalmat, mely A keleti kereskedelem czimű pályamunkára tűzetett ki, — kiadni határozták — mig a Sztrokay-féle jutalmat, melyet a Bérletről szóló jogi munkára tűztek ki, ki nem adják. A választásokat következőleg ejtették meg: elnök Pulszky Ferencz, tiszteletbeli tagnak ajánltatik Kemény Gábor b., rendes tagnak Nagy Imre, levelező tagoknak Concha Győző, Csaplár Benedek, Orbán Balázs és Wlasits Gyula, külföldi tagnak Hirschfeld Ottó. (E választásoknál igen megtisztelő volt a szavazatok aránya dr. Acsády Ignácz, a Pesti Napló munkatársának jelöltségét illetőleg. Mellette szavazott ugyanis 22, ellene 12, — így csak egy szavazaton múlt, hogy megnyerve a kétharmad többséget, az osztály jelöltje legyen.) Miután még az osztálytitkár jelenté, hogy az osztály legközelebbi ülésén Zsilinszky Mihály és Vécsey Tamás fognak felolvasást tartani, — a zárt ülés 1/29 órakor véget ért. A IIl-ikosztályban elnök Stoczek József, jegyző Szabó József. A pályamunkák odaítélése és új pályadijak kitűzése függőben marad, nem lévén az osztály fölszólítva a főtitkárság által ez ügyben intézkedni. Ajánltatott rendes tagul 1, levelező tagul II, külföldi tagul 2. Ezek közül egyet sem fogadott el az osztály a maga jelöltjéül, amely eset a III. osztályban még sohasem fordult elő. A mathematikai és természettudományi állandó bizottság létszámába fölvették az erdészetet s tagul Bedő Albertet választották meg. A meteorológiai tagságra Schenzel Guidó helyére pedig Frölich Izidort választották. Stoczek József elnök elfoglaltsága miatt lemondván a III. osztály elnökségéről, Xantus János r.t. indítványára őt egyhangúlag újból megválasztották, mire az ülés véget ért. Az írók és művészek társasága hétfőn délelőtt indult el Szabadkáról, hogy a kirándulás utolsó pontjaként Palicsra utazzék. Az eső az éjjel elállott s a kis társaság borús időben ugyan, de már mégis szárazon érkezett a kies fürdőhelyiségbe. Sötétzöld lombok, illatos kertek terültek el előttük, a perronon már díszes közönség várta s a leszállókat Mamuzsics Lázár polgármester fogadta. Üdvözlő beszédére Hentaller Lajos válaszolt röviden s aztán a társaság beindult a tiszta utón, hol mindenfelől fakadó virágok, rügyegző fák friss illata omlott eléje. — Vidám beszélgetés közben haladtak át a fürdőparkon, mely a csöndes tó partját szegélyzi s miután szemük gyönyörrel nézte végig a kies helyet, a nagyvendéglőbe mentek, hol sikerült társasebéd volt. A lerándult társaság, melyhez még a Szabadkáról vele jött intelligenczia is járult, felséges hangulatban volt, egymást érték a felköszöntők s a lelkesedés a legnagyobb fokra hágott, mikor egyszerre hat festői öltözetű bunyevácz leány állott elő s elasztikus lejtéssel járta a kólót, melyhez a szabadkai tamburások verték a méla tezét. Délután a társaság kisebb csoportokban csolnakokra szállott s a csöndes tó vizét szeldesve, szinte gyönyörrel nézték a velük jött halászokat, a mint kivetett hálójukban egy-egy boldogtalan hal akadt meg ficzánkolva. Valóságos idill a főváros zakatoláshoz szokott gyermekeinek. Vidám szórakozás közben telt el a délutáni vacsora után viszszamentek Szabadkára, honnan aztán a kellemes kirándulás emlékével indultak útnak hazafelé. — A pénzügyminiszter a gr. Mattei-féle elektrohomeopatikus gyógyszerek elárusitását és az országba való behozatalát eltiltotta. — Dr. Iváncsich Viktor magánzó orvos, hazánkfia, ki már régóta Bécsben lakik, Trefort közoktatási miniszternek 1000 frtot küldött oly czélból, hogy ezen adományt tetszése szerint valamely hazai közintézménynek juttassa. A miniszter az összeget az iparművészeti társulatnak adta és meleg hangon tartott levélben mondott köszönetet az adományozó ez utóbbi hazafias áldozatkészségéért. Az aradi katonai merényletnek még egy újabb áldozata is van. Mikor ugyanis Horvát Vilmost, a Paprika Jancsi szerkesztőjét, a katonatisztek összevagdalták, a lapért a felelősséget annak rajzolója vállalta el. A rajzoló ügyes fiatal ember, ki állami ösztöndíjjal külföldi műiskolákban tanult rajzolni s mivel mindenkép óhajta rajzügyességét érvényesíteni s épp Aradon lévén, beállt a Horvát Vilmos életlapjához. Meggondolatlan lépés volt azonban tőle, hogy a lapért a felelősséget elvállalta, mert tiszthelyettes volt a szegedi 13-ik honvédzászlóalj aradi századánál. A zászlóalj tisztikara értesülvén arról, hogy miféle lapért vállalta el a felelősséget, a maga kebeléből becsületbíróságot alakított az ügy tárgyalása végett. Az ítélet, mint mondják, az lesz, hogy többé nem viselheti a tiszthelyettesi kardot. — Papagáj nagykereskedés, ez a legújabb újdonság Budapesten. A divat hódít. Minthogy Párisban, Londonban minden úri háznál van papagáj s minden fiatal lány szobájában egy pár afrikai pintyőke . Budapest sem maradhat el a világvárosok mögött s megszületett »az első magyar exotikus madár nagykereskedés.« Kecskeméti utcza 9. Valóságos madár menagória, a világ minden tájáról, 46 fajta papagáj, kis és nagy, száznál több darab, a legpompásabb példányok, ezek közt 19 beszélő. Egy csodapéldányról azt olvassuk a katalógusban: »Kis nap amazon. 4 dalt énekel, 4 darab 4 soros verset szaval, 180 szót beszél, nevet, fütyöl, komandiroz, csókol és tánczol.« Képviselőnek és előtánczosnak meg lehet választani. Ára 300 forint. De kaphatni papagájt párját 10 forintért és így feljebb, a szelídség, nagyság és szín legkülönbözőbb változatosságában. Fülsiketítő és szemkápráztató látvány, a kirakat előtt gyermeksereg, s a boltban tolongás. De nemcsak papagájok, van ott minden: khinai csalogány, amerikai csalogány és arab csalogány, valóságos kanári a Kanári szigetekről, a brazíliai, indiai és ausztráliai pintyek egész serege, jávai galambkák, akkorák, mint az öklöm s majmocskák, kisebbek, mint egy mókus. Piczi krokodilok, parányi teknősbékák, chameleon, szalamandra és aranyhal akváriumok számára szintén kaphatók. Az egész szalon fauna ki van merítve s mérsékelt áron adatik. Ha valaki 1200 szárnyas közül sem tudna választani, rendelhet akármit, mert Beretvás urnak összeköttetései vannak: Új-Guinea, Mexikó, Melbourne, Rio-Janeiro, Kairó, Madagaszkár stb. állatkereskedőivel. És ha valaki oroszlánt, tigrist vagy elefántot akar hozatni, azt is lehet. Szóval, ilyen Budapesten még nem volt, de még Bécsben sincs, megnéztük s meglepetéssel konstatáljuk. Azt hiszszük, nagy keletje lesz, ha a nagyközönség is megismeri. — A Maticza Hrvatska Zágrábban elhatározta, hogy egyleti házat építtet. A horvát Maticzának 80.000 frt alaptőkéje van. — A szegedi katonai brutalitások tetteseit végre sikerült kipuhatolnia a katonai hatóságnak. Halecky ezredes, amint megkapta a szegedi főkapitány átiratát, napi parancsban felszólította a legénységet, hogy jelentkezzenek a tettesek. Miután a felszólítás eredménytelen maradt, az ezredes elrendelte, hogy addig, amíg a tettesek nem jelentkeznek, a legénység közül senki sem kapjon esti 9 órán túl terjedő kimenőt. Ez hatott. Szombaton délután két altiszt, egy tizedes és egy őrvezető, jelentkezett, hogy ők követték el a vérengzést mindkét esetben, a múlt hó 6-án és 16-án is. A két altisztet vasárnap délelőtt Milesics százados átkisérte a közkórházba s szembesítette a sebesültekkel. Ezután az altiszteket vizsgálati fogságba helyezték és néhány nap múlva elszállítják őket Aradra. — Szerelmi tragédia. Horn József, nerabuditzi tanító, mint Prágából jelentik, lelőtte kedvesét, mert szülei nem akarták hozzáadni s aztán a saját életét is kioltotta. — Drumont Ede, a Drumont-Mayer-párbaj egyik hősének állapota olyan veszélyes, hogy segédeit: Daudet Alfonzt és Duruy Albertet, Clement rendőrkapitány maga elé idézte, hogy a párbaj lefolyásáról őket kihallgassa. Úgy látszik, attól tartanak, hogy Drumont a legcsekélyebb mozgás esetére el talál vérzeni. Az a feltűnés, melyet e párbaj keltett, nagy kelendőséget szerez Drumont munkájának. Már hatodik kiadást ért s már újabb kiadást helyeznek kilátásba. Helyi hírek. — A fővárosi I. kerületben, a Pauler elhunytával megüresedett képviselői helyre, uj választás lesz. A fővárosi központi bizottság pénteki ülésén intézkedik e tárgyban. — Mágnás-piknik. Az Andrássy úti kaszinó fényes termeiben a Budapesten időző főúri világ kitűnően sikerült pikniket tartott tegnap este. Gróf Teleky József, gr. Széchenyi Géza és gr. Zichy Aladár vállalták magukra a rendezőséget. Ámbár csak hétfőn küldték szét a meghívókat, szám szerint 153-at, mégis szép számmal voltak hölgyek, kik kivétel nélkül estélytorletteben jelentek meg. Az udvar részéről herczeg Hohenlohe főudvarmester volt jelen és csak kevéssel éjfél előtt távozott. A vacsora száz teritériű volt. Berkes czigánybandája 1/211 órakor húzta rá az első keringőt. Jelen voltak: gr. Teleky József, gr. Széchenyi Géza, gr. Zichy Aladár, Jankovich Béláné, gr. Berthold Miklós, gr. Hadick Sándor, gróf Hadick Endre, gróf Szapáry György, Horváth báróné leányaival, báró Perényi Sándor, Cziráky Antal gróf, Cziráky Antal grófnő, gróf Cziráky Béla, gr. Cziráky Béláné, Beniczky Mártha úrhölgy, gr. Károlyi Viktor és leányai, báró Bornemissza Miklós, báró Bornemissza Miklósné, gróf Szapáry Péter, gr. Batthyány Iván, gr. Zichy Rezső, gr. Zichy Rezsőné, gr. Andrássy Manó és leányai, gr. Batthyány Lajos, gr. Batthyány Lajosné, gr. Széchenyi Emil, Dániel Ernő, Dániel Ernőné, gr. Zichy Imre, Mocsonyi György, Mocsonyi Györgyné leányaival, gr. Andrássy Géza, gr. Andrássy Gézáné, herczeg Hohenlohe, Hohenlohe herczegnő, gr. Széchenyi Gyula, gr. Széchenyi Gyuláné, gr. Festetich Pál, gr. Festetich Pálné, Pálffy grófnő leányai, gróf Pejacsevích Tivadar és neje, gróf Zichy Nándorné és leánya, gr. Bethlen Andor, gr. Bethlen Andorné, gróf Khuen, Inkey László, Földváry Géza, Salamon Aladárné, Rohonczy Gida, Barringthon angol konzul, gr. Karácsonyi Jenő, gróf Zay, báró Rédl Béla, báró Révay Simon, Houchard Ferencz, gróf Trattenberg Frigyes, gróf Festetich Vilmos, báró Sennyeyné és leánya, gróf Sztáray Antal, gróf Sztáray Antalné, gróf Hadiikné, Jankovich Gyula, gróf Esterházy Andor, herczeg Pálffy Miklós, herczeg Pálffy Miklósné stb. A táncz egész a hajnali órákig tartott. A főkapitánysági épületet (Hatvani utcza 4. sz.), mely eddig az első magyar iparbank tulajdonát képezte, megvette Dréher Antal nagyiparos 336.000 forintért. Az általános csatornázás kiviteli terveinek megbírálására kiküldött albizottság tegnap, Kun Gyula tanácsnok elnöklete alatt tartott ülésén működését befejezte. Az albizottság a mérnöki hivatal által készített terveket a kivitelre elfogadta a következő megjegyzésekkel: 1. A főgyűjtő keresztszelvényei megnagyobbíttassanak olyképpen, hogy a 25 milliméteres csapadékmagasság legnagyobb mérvű folyásának levezetésére is elegendők legyenek a nélkül, hogy belső nyomást kellene szenvedniök. 2. Hogy alacsony vízálláskor, vagyis mikor a Duna vize 0 felett csak 45 cm.-nyire van, a felhőszakadásos vizek szabadon ömölhessenek ki a csatornatartalommal együtt, e czélra külön szabad kiömlő létesíttessék. 3. Hogy kapcsolatban a csatornázással, az altalaj kiszárítása végett drain-csövek tervszerű lerakása eszközöltessék. 4. A körúti főgyűjtő számára jövőre biztosíttassék egy külön vízkiömlő, mely a népszínház tájékán kiindulva, a Kerepesi-úton, Hatvani-utczán keresztül, ennek a Duna felé létesítendő meghosszabbításában (Sebestyén-utcza, Sebestyén-tér, Duna-utcza) közvetlenül ömöljék a Dunába. A szelvények megnagyobbitásából 21-4°/a költségtöbblet keletkezik. Az albizottság jelentését tegnap hitelesítvén, a jegyzőkönyveket többszörösitteti s rövid idő alatt a nagybizottság elé terjeszti. — Csődök. Tegnap Budapesten két csőd jelentetett be, és pedig: Filiczky Miksa rövidáru kereskedő ellen (Andrássy út 47.) ellen. Csődbiztos Kiss Kálmán törvényszéki bíró, tömeggondnok Grecsák Károly ügyvéd, helyettes dr. Gortvay Bertalan ügyvéd, bejelentési határidő június 18., felszámolási határidő július 16., csődválasztmány megválasztása július 19. Továbbá: Stern Bernát bejegyzett nürnbergi kereskedő ellen (József-tér 13.) Csődbiztos Mikinszky István törvényszéki jegyző, tömeggondnok Sidon Ignácz ügyvéd, helyettes dr. Szirmay Rikhárd ügyvéd, bejelentési határidő június 21., felszámolási határidő július 12., csődválasztmány megálasztása július 15. Színház és művészet. — A Hugenották opera tegnapi előadásának a magy. kir. operaházban nagy érdeket kölcsönzött Wiltné asszony és Mierzwinsky tenorista vendégszereplése. A híres lengyel művészt közönségünk már jól ismeri. Körülbelül egy éve, hogy a népszínházban egy gyarló staggione körében három előadásban fellépett, nálunk is nagy diadalt aratva. Tegnapi szereplésével az opera megfelelő környezetében nagyobb műélvezetet nyújtott, de művészi sikere még nem volt egészen teljes. Nagy, a felső és középső regiszterben egyaránt egyenletes és tömör, hatalmas hangja csak az előadás végén, a negyedik felvonásban fejtette ki valódi fényét; eleintén kissé nehezebben szólalt meg s csak később melegedett igazán át. Ekkor aztán ki is tett magáért; a magas hangok meglepő erővel áradoztak énekében. A halk mezza voce - tól a leghatalmasabb kitörő mellhangig a legszebb bravúrt előadása virtuozitásában produkálta. — Kár, hogy e ritka jelenségű hang és nagy énekművészet mellett nem egyesül benne a játék előkelősége, szenvedélye és kifejezése. Mierzwinsky inkább csak énekes. Játéka sehogysem halad együtt a szituácziók kívánalmaival; kevés aktivitást fejez ki. Willné asszony Valentinje méltó társa volt Mierzwinsky Raouljának. Vendégprimadonnánk ezúttal is kitűnően volt diszponálva. A negyedik felvonás duettjában felülmúlhatatlanul énekeltek. Az egész előadás általában minden tekintetben jeles volt. Ney (Marcel), Bignio (Nevers), Odry (Saint Brio), Maleczkyné asszony (Valois Margit) és Komáromi k. a. (apród) nagyban emelték az előadás sikerét. Épp oly kifogástalanul és feltűnő gondossággal működött közre az ének- és zenekar. A közönségnek igen élvezetes estéje volt, de tetszésének kevésbbé adott kifejezést, mivel jelen volt az udvar. A király az első felvonás végén jelent meg Rudolf trónörökössel a színpad melletti inkognito-páholyban s ott maradtak a harmadik felvonás végéig. A második felvonásban érkezett meg Gizella főherczegnő. A másik oldalon levő udvari páholyban láttuk József főherczeg nejét, leányait és Coburg főherczeget nejével, kik az első felvonástól kezdve, a negyedik végéig voltak jelen az előadáson. A nézőtér minden helye el volt foglalva. — Operaház. A május 7-én tartandóTroubadour-előadás ritka élvezetet igér a közönségnek. Wilt Mária, Mierzwinszky és Oselio Gina fognak együtt szerepelni. Az utóbb nevezett művésznő, mint szerződött tag, ez alkalommal lép fel először. Tekintettel a Wilt Máriának és Mierzwinszky urnak járandó tetemes vendégdíjakra, melyek a jövedelem legnagyobb részét felemésztik, a m. kir. operaház érdeke megkívánta, hogy az intendantura a pénteki, május 7-ki Troubadour-előadást bérletszünetben s a szokottnál magasabb felemelt árak mellett tartsa meg. A t. bérlők is bizonyára szívesen meg fogják hozni eze.