Pesti Napló, 1886. augusztus (37. évfolyam, 211-240. szám)

1886-08-14 / 224. szám

Dr. Száj­bély Henrik, a napokban elhunyt püspök temetése e hó 12-én délelőtt ment végbe Esztergomban nagy részvét mellett. Nyolcz órakor szólalt meg a bazilika Mária-harangja és ekkor a vá­rosi lakosság nagy számban özönlött fel a kápolna dombjára, hogy lerója kegyeletének utolsó adóját a boldogult iránt. Kilencz órakor vonult a halottas ház­hoz a szertartást tevő papság; ezalatt már megjelen­tek ott a főkáptalan és az esztergomi papság tagjai, a katona­tisztikar, a megyei, városi és gazdasági hiva­talnokok. A beszentelést dr. Majer István vál. püspök és ált. érs. helynök végezte, melynek befejeztével a menet megindult a bazilika felé. Megérkezvén a főbe­járat elé, a koporsó leemeltetett a négyes fogatú gyász­kocsiról és bevitetett a főajtón át a székesegyházba, hol az a kapu melletti oszlopok között jön felállítva. A requiemet dr. Palásty Pál félsz. püspök végezte. A kar Képtér megható dallamú gyászmiséjét énekelte Takács karnagy vezetése mellett. Tiz óra volt, midőn a koporsó a sírboltba levitetett. Egy bárónő tragédiája. A fővárosi rendőrség oly bűntényben indította meg a vizsgálatot, melynek részletei a nyilvánosságra jutva, bizonyára mindenféle élénk szenzácziót fognak kelteni. Egy főúri hölgy, az orosz arisztokráczia egyik előkelő tagjának tagédiája az a bűntény, mely emlé­keztet a rémregények sötét fejezeteire. Hogy a vizsgá­lat kik­elten irányul, hogy azok, kik rendőri felügye­let alatt állanak, mennyiben bűnösök, az ma még nem hozható nyilvánosságra. De köztudomású a tény, köz­tudomásúak és megdöbbentőek a részletek. Az a szerencsétlen nő, ki e bűntény áldozata nem régen időzik a fővárosban. Alig öt vagy hat hó­napja, hogy Budapesten lakik, de már itt tartózkodá­sának első heteiben az elegáns férfivilág rajongott szépségéért, dicsérte elegancziáját, magasztalta sza­badel­vűségét. Az udvarlók egész raja vette körül van der Hoven Olga bárónét, ki tekintélyes orosz fő­úri családból származik, s mint mondják, rokonság­ban állott Gorcsakov herczeggel, az elhalt orosz kül­ügyminiszterrel is. Hogy miért jött Budapestre, talán ő maga sem tudta. Megunta az orosz fővárost, megunta férjét, ki bár a leggazdagabb földbirtokosok egyike, nem tudott szórakoztatásáról gondoskodni s elhagyva hazáját, családját, újabb meg újabb kalandok után vágyva, miután meglátogatta Európa nagyobb fővárosait, Bu­dapestre jött s itt megtelepedett. Az Erzsébet-szálló­­ban lakott és pazar életmódot folytatott. Kevéssel azután, hogy Budapestre érkezett, férje értesült itt tartózkodásáról, életmódjáról , nagy összeget aján­lott fel neki, ha lemond nevéről. A báróné azonban, bár több ízben volt pénzszükségben, a leghatározot­tabban visszautasította ez ajánlatot, sőt még könnyel­műbb életmódot folytatott. Nem igen válogatta meg udvarlóit s igy termé­szetes, hogy ezek száma napról-napra növekedett. Eleinte egy nyugalmazott kapitány volt az a szeren­csés, kit a kalandos természetű hölgy különösen ki­tüntetett. Később, midőn az Erzsébet-szállóból az István főherczeg-szállóba költözött, egy gróf volt a kiválasztott kegyencz. Egy idő óta azonban a báróné hirtelen s a nél­kül, hogy udvarlói sejtették volna, mi okból, megvál­tozott. Elmaradtak az estélyek, elmaradtak a féktelen mulatságok s a báróné, mintha magába szállt volna, csöndesebb, nyugodtabb életet folytatott. Ma már ta­lán udvarlói közül is mindannyian tudják, mi volt e változás oka. A szép asszony anyának érezte magát. Ez a tudat kétségbe ejtette s titkolva állapotát, mindent elkövetett, hogy a reá nézve oly kellemetlen állapotból szabaduljon. Keresett és talált egy nőt, aki vállalkozott arra, hogy segít a baján. Ez Adler Teréz szülésznő, ki naponkint feljárt a bárónéhoz. Később a szülésznő ajánlatára a báróné egy orvoshoz is for­dult s azt beavatta titkába. De nemsokára azután a szerencsétlen nő megbetegedett. Kórágyához más or­vost is kellett hívni s ez, a mint megvizsgálta a bete­get, azonnal belátta, hogy az eddigi, gyógykezelés tu­lajdonképen súlyos bűntény volt. Észleletéről hala­déktalanul jelentést tett a rendőrségnél, mely erélye­sen hozzálátott a vizsgálathoz. A báróné állapota egyre rosszabbra fordult s ekkor a rendőrség értesítette a történtekről a buda­pesti orosz főkonzult s a beteget a kórházba szállít­tatta. Itt halt meg csütörtökön este van der Hoven Olga báróné. A rendőrség a szülésznőt letartóztatta, a vizsgálatot a titokba beavatott orvos ellen megin­dította s ki fogja hallgatni mindazokat, a­kik e sze­rencsétlen asszonynyal közelebbi ismeretségben ál­lottak. Színház és művészet. — A nemzeti színháznak jövő hó elsején érdekes estéje lesz. Ekkor nyitják meg az átalakított színhá­zat és a megnyitó előadás egyszersmind premiere is lesz, mert a Budavár visszafoglalásának 200. évfordu­lója alkalmából Csiky Gergely által írt Petne­­h­á­z­y czímű alkalmi történeti színmű ekkor ke­rül színre. A darab nem annyira látványos, mint inkább magasabb drámai értékű. Az ünnepélyességekre felránduló közönség iránti tekintetből e színmű való­színűleg a jövő hó egész első hetét fogja kitölteni. A nemzeti színház külön zenekara nagy szorgalommal gyakorolja most Sárosi karnagy vezetése alatt a da­rabban előforduló Petneházy-indulót. A színházban az átalakítási munkálatok most szaporított munka­erővel folynak, mert az elsejére kitűzött előadást semmi körülmények közt sem akarják elhalasztani. — A népszínházban ma, szombaton, új betanu­lással Olivette lakodalma kerül színre Pál­mai Ilka és Margó Czéliával. — Vasárnap Pálmai Il­kával a Vadgalambot adják s hétfőn Blaha Lujza asszony első föllépésével szabadsága után Felhő Klárit. — Blaha Lujza asszony Alsó-Tátrafüredről, hol a szünidőt töltötte, visszaérkezett Budapestre s a népszínházban már közelebb fellép. A Pesti Napló táviratai. A gasteini találkozás. (Ered. st­rg.) Róma, aug. 13 (Pol. Korr.) Feltűnő lehetett ugyan s ennek néhány olasz lap kifejezést is ad, hogy sem Robilant gróf, sem a bécsi és berlini nagykövetek, Nigra és Launay grófok nem voltak jelen az uralkodó­találkozáson Gasteinban, de Olaszország szel­lemileg részt vett az ottani tanácskozásokban s az olasz kormány mindenről alapos értesí­tést kapott, a­mi Gasteinban történt és tár­gyaltatott. Biztosra vehető, hogy Gasteinban mit sem határoztak, a­mi teljesen meg ne fe­lelne Olaszország érdekeinek. (Ered. sürg.) Páris, aug. 13. A gasteini talál­kozásra vonatkozólag a Justice a következőket írja: A helyzet nem változott, a hármas szövetségnek még mindig csak dekoratív jellege van. A fennálló ellentéteket gyöngéd öleléssel elsimítani nem lehet. Ne felejtsük el, hogy a konfliktus talán nagyon rövid idő múlva ki fog törni és gondoskodjunk­ arról, hogy a köztársaság keze ne legyen megkötve. Hasonló szel­lemben nyilatkoznak a többi radikális lapok is. Még legbékésebb hangon is a Voltaire a következőkben : Mi ismerjük ellenségeinket és készen leszünk a véde­lemre, de nem fogunk provokálni és 1889-re a népek­nek békés találkozást adunk. Károly Lajos főherczeg küldetése. (Ered. sürg.) Pétervár, aug. 13. (A ha­tárig postán.) Giersnek hir szerint hosszabb fáradozásai után sikerült a czárt rábirni, hogy Ausztria-Magyarországgal szorosabb szövet­séget kössön. Károly Lajos főherczeg Orosz­ország részéről a keleti kérdés megoldását illetőleg nagyfontosságú javaslatokat visz Bécsbe. A közös hadsereg köréből. Bécs, aug. 13. (B. K.) A hadsereg rendeleti lapjának ma kiadott száma a következőket jelenti: Risch Tódor vezérőrnagy a 28. gyalog­dandár pa­rancsnoka egy évre a várakozási illetménynyel sza­badságolt számfelettiek állományába tétetett át és köl­ersteim báró Kellner Károly vezérőrnagy a 65. gyalog-dandár parancsnoka hasonló minőségben a 28. gyalog-dandárhoz helyeztetett át; továbbá Jelinek Antal a 2. vártüzér-zászlóaljnak várakozási illetmény­nyel a számfelettiek állományában szabadságolt al­ezredese nyugállományba vétetett át. Horhy János a 15. hadtest műszaki főnöke mellé beosztott ezredes, műszaki igazgatóvá neveztetett ki Mostár-ba, ellen­ben Schenck Ferencz alezredes műszaki igazgató Mostár­ban, hasonló minőségben Brünnbe helyeztetett át, míg Hanseli Károly alezredes műszaki igazgató Brünnben a 15. hadtest műszaki főnöke mellé osz­tatott be. Francziaország és a Vatikán. (Ered. sürg.) Paris, aug. 13. A sajtó ál­talában a Vatikán khinai diplomácziai kép­viseletének kérdésével foglalkozik. A Matin szerint a Vatikán már elhatározásra is jutott ez ügyben, de hogy Francziaország szándé­kait is megismerje, úgy tesz, mintha még min­dig vonakodnék végleges határozatot hozni. A pápa diplomácziája a halogatás elvét kö­veti, hogy elhatározását titokban tarthassa. A Vatikán Freycinetnek vagy Grévynek valamely rendjelet fog adományozni, hogy ily módon ellensúlyozza Khinára vonatkozó határozatát. A Justice szerint a kereskedelem érdekében kívánatos volna, hogy Pekingbe pápai követ menjen, mert a nagyobb angol, amerikai és német házak megvonnák Fran­­cziaországtól a megrendeléseket és azok hit­térítőit mégis meg kellene védenie. Páris, aug. 13. Freycinet kormányelnök holnap ide érkezik, hogy résztvegyen egy minisztertanácsban, mely után valószínűleg ismét elutazik. (Ered. sürg.) Róma, aug. 13. (P. K.) Midőn Lefébre de Réhain gróf vatikáni fran­­czia nagykövet kihallgatáson volt a pápánál, XIII. Leo köszönését mondott a nagykövet­nek, hogy e kihallgatás által alkalmat nyúj­tott neki annak kijelentésére, hogy az egyház fejének érzelmei Francziaország, mint az egy­ház legidősebb leánya iránt nem változtak, bármint vélekedjenek is erről Párisban. A pápa hozzátette, miképen őszintén óhajtja, hogy a vatikáni képviselőnek Pekingbe kül­dése által a tien­ csini szerződés sem szövegé­ben, sem szellemében ne sértessék meg, és megjegyezte, hogy Khina jól ismeri a Kúria erre vonatkozó álláspontját. A pápa végül ki­jelentette, hogy nem látja be, hogy a Vatikán és Francziaország képviselője, feltéve, hogy ez utóbbiban csak egy kis jóakarat van, miért ne működhetnének együtt az egyedüli czél elérésére, a Khinában élő katholikusok és hittérítők megvédésére. Ama meggyőződésé­nek adott kifejezést, hogy egy átmeneti kor­szak után mindegyik megtalálja majd a maga útját és azután vállvetve működhetnek. Albániából. (Ered. sürg.) Konstantinápoly, aug. 13. (P. K.) A csetinyei török követ távirati értesítést küldött ide, jelentve, hogy a kolosini kerületben a mohamedán előkelőségek tanácskozásra gyűltek össze és elhatá­rozták, hogy a határkérdést maguk fogják rendezni. Ennek következtében a szultán megígérte Bakic montenegrói követnek, hogy mihelyt lehet, megfelelő számú csapatokat fog küldeni az illető határkerüle­tekbe. Az angol konzul és az aleppói főkormányzó között fennálló differencziák az utóbbi időben igen komoly jelleget öltöttek és további komplikáczióktól is lehet tartani. Szerb-török tárgyal­ások. (Breg. sürg.) Konstantinápoly, aug. 13. (Pol. Kor.) A Szerbiával kötendő konzulár-egyezmény ügyében igen lassan folynak a tárgyalások. Már a megbízottak első ülésén kitűnt, hogy a felek alapjá­ban különböző álláspontot foglalnak el. Szerbia ugyanoly előnyöket kíván, mint Görögország; ezt azonban a porta semmi szín alatt sem hajlandó meg­adni. A tárgyalások ennek folytán legfeljebb egy kompromisszumot vagy modus vivendit fognak ered­ményezni. A csehek és a német nyelv. (Ered. sürg.) Prága, aug. 13. A hadügyminisz­ter azon rendelete alkalmából, mely a tiszteknek kö­telezővé teszi a német nyelv teljes ismeretét, a Na­­rodni Listy azt követeli, hogy a tiszti vizsgáknál a je­löltek, a­kik cseh ezredekbe kívánnak belépni, a cseh nyelv tökéletes ismeretét is legyenek kötelesek be­igazolni. Tabajdy főispán betegsége. Arad, aug. 13. (O. E.) Tabajdy Károly főispán néhány nap óta súlyosan beteg, délután állapota rosszabbra fordult. A pécsi orsz. dalár Ünnepély. Pécs, aug. 13. (O. E.) Az országos dalárszövet­­ség ma délelőtt 9 órakor tartotta közgyűlését Per­cz­e­­ Miklós főispán elnöklete alatt. A főispán megnyitó beszéde után Ábrányi titkár a választmány évi jelentését olvasta fel. A tisztikar és a választmány leköszönvén, az alapszabályok értelmében a felmentvény megadatott. Dani­­o­vics Pál és Finály Henrik in­dítványára a közgyűlés az elhunyt Huber Károly és Engeszer Mátyás családjaihoz részvétiratot intéz. Felolvastattak az érkezett üdvözlő táviratok és­­ átiratok. A közgyűlés Simonffy Kálmánt tisztelet­beli elnökké választotta. A tisztikart a következőleg választották meg: Bartay Ede elnök, Follman Ala­jos alelnök, idősb Ábrányi Kornél titkár, Hubay Jenő első karnagy, Kovarcz Emil második karnagy, Gáll János pénztárnok. Délután a dalárok Zsolnay majolika-gyárát te­kintették meg. Este megtartották a második hangversenyt, me­lyen ugyanaz a 17 dalárda vett részt, a­mely teg­nap énekelt, és pedig a következő sorrendben: debre­­czeni, egri, szatmári, szegedi, kecskeméti, soproni, sátoralja­ujhelyi, budai, miskolczi, budapesti, rima­­szombati, báttaszéki, szentesi, győri, ungvári, kolozs­vári és kassai dalárdák. A legnagyobb sikert ismét a budai dalárda aratta, Bérczről visszanéz a vándor ez­­karénekkel. A hangversenyen mintegy 2800 ember volt jelen. A szoczialista kérdés Hollandban. Jáva­­llágil, aug. 13. A második kama­rában 11 képviselő, kik közt valamennyi párt képviselve van, indítványt nyújtott be az iránt, hogy parlamenti enquéte alkottassák, mely tanácskozása tárgyává tegye, hogy mily eszközökkel lehetne az izgatásoknak elejét venni, továbbá tegye vizsgálata tárgyává a gyárakban és műhelyekben uralkodó állapo­tokat a munkások biztonsága, egészsége és jólléte tekintetében. Ez indítvány a kamara osztályaihoz utasíttatott. A gyarmatügyi miniszter egy interpelláczióra válaszolván, kijelenti, hogy még bevár némely tényeket, mielőtt benyúj­taná azon törvényjavaslatokat, melyeket rö­vid időn a kamara elé szándékozik terjeszteni a jávai c­ukoripar tárgyában. A kormány teljes tudatában van annak, hogy a katasztró­fának Jáva szigetén elejét kell venni. A belga munkásgyülés. (Ered. sürg.) Brüsszel, aug. 13. A munkások a vasárnapi népgyülés alkalmával különböző vidé­kek szerint alfabetikus rendben csoportosítva, fog­nak eldefil­rozni a rue La Loi-n, a minisztériumok előtt. Brüsszel és a külvárosok polgári gárdája dél­előtt 11 órától kezdve fegyveresen fogja várni a nép­gyűlés lefolyását és ha szükség lesz rá azonnal közbe­lép. Brüsszel helyőrsége vasárnap 6000 főből fog ál­lani. Az a hír, hogy több elítélt munkás kegyelmet fog kapni, csak puszta óhajtás. Brísszeg, aug. 13. A polgármester a körülbelül 6000 főből álló összes polgárőrsé­get behívta, hogy vasárnap közreműködjenek a rend fentartásában. Ezenkívül a polgármes­ter több mint 600 rendőrtisztviselő és csendőr fölött rendelkezik. Az itteni helyőrség, mely 6000 főre rúg, vasárnap készenlétben tar­tozik és a polgármester első felszólítására köteles lesz a rendőrségnek segédkezni. A szomszéd városok helyőrségei szintén készenlétben tar­tatnak,hogy szükség esetén azonnal Brüsszelbe indulhassanak. — A király vasárnap, a nem­zeti ünnep alkalmából, több ünnepélyesség­ben részt fog venni. A kolera. Trieszt, aug. 13. Tegnap déltől ma délig itt 17 ember betegedett és 5 halt meg kolerában. KÖZGAZDASÁG.­­ Értéktőzsdei hetiszemle. A holt évad a tőzsdén úgy látszik véget ért, mert a közelebb múlt napokban az értékpapírpiac­on élénk mozgalom folyt le. E mozgalomban ismét a ma­gyar 4°/0-ás aranyjáradék rohamos áremelkedése ké­pezte a legfeltűnőbb mozzanatot. Volt alkalmunk rá­mutatni azon okokra, a­melyek a magyar aranyrente iránti tartós keresletet előidézték és ezen okok ez idő szerint nem csak hogy változatlanul fennállanak, ha­nem még nagyobb nyomatékot nyertek. Mert azon szokatlanul ünnepélyes találkozás, mely az osztrák­magyar és német uralkodók, valamint külügyi minisz­tereik között a napokban Gasteinban végbement, mint a két szomszédos birodalom szoros barátságának újabb bizonyítéka, végképen eloszlattatta azon aggo­dalmakat, melyek az európai béke fentartását illető­leg még röviddel a találkozás előtt az európai sajtó és közvélemény nagy részében tényleg fenforogtak. Ha tehát Berlinben mintegy az orosz állampapírok elleni tüntetésképen, Londonban és Párisban pedig a bőségben lévő tőkepénz jövedelmező elhelyezésének hiányából már hetek óta állandó kereslet nyilvá­nult a magyar aranyrente iránt, mennyivel több ok volt erre legutóbb, a­midőn a gasteini találkozó­ban a tőzsde a béke biztosítékát ismerte fel. Meg­le­het egyébiránt, hogy a gabnapiac­on beállott fordulat, illetőleg a gabnaárak emelkedése szintén szilárdította az aranyrente kurzusát, a­mennyiben kétségtelen, hogy magasabb árak mellett a várható export is jö­vedelmezőbb lesz, de ezen körülményt még a kontre­­mine sem emlegette, a­mely pedig fedezési vásárlá­saival nagyban hozzájárult az aranyjáradék kurzusá­nak emelkedéséhez. A hét közepéig folytonos volt az aranyjáradék emelkedése 110­0 frtos kurzusig és a mozgalomban valószínűleg nem állott volna be fennakadás, ha közbe nem jön egy váratlan esemény: Rapaport ismert bécsi spekuláns halála. A nevezett pénztőzsér elhunyta nagy izgatottságot keltett nemcsak a bécsi, hanem a külföldi tőzsdéken is, mert Rapaport mindenütt ér­dekelve volt tőzsdei spekulácziókkal. A kétség és a bizonytalanság az értéktőzsdén olykor nagyobb pusztí­tásokat szokott tenni, mint a bevégzett tények, a­mi ezúttal is kitűnt. Miután bizonytalanság uralkodott az iránt, vájjon a hagyatékból eszközölhető lesz-e a függő kötelezettségek lebonyolítása, a tőzsdei speku­­láczió megijedt és tömegesen dobta piaczra azon ér­tékeket, melyekről azt vélték, hogy Rapaport által kontreminiroztattak. Másrészről azonban olyan érték­papírok, melyeknél az elhunyt tőzsér á­­la hausse volt érdekelve, élénk kereslet mellett emelkedtek. Miután a hitelrészvények és a magyar 4% aranyjáradék ez utóbbiak közé tartozóknak tekintettek, Rapaport ha­lálának híre az első pillanatban elősegítette a most említett értékpapírok áremelkedését. Utóbb azonban reakc­ió támadt, miután a Rapaport-féle hagyatékról különféle kedvezőtlen híreket terjesztettek s főleg mivel a Kreuzzeitungnak egy czikke, mely feszültnek mon­dotta a Németország és Oroszország közötti viszonyt, nyomást gyakorolt az általános tőzsdei irányzatra. A hét végén tehát gyengébb irányzat mellett úgy a játékpapírok, mint a járadékok kurzusa alacso­nyabb színvonalra szállott alá. A magyar hitelbank első félévi mérlegének közzététele tegnap délután rö­vid időre felvillanyozta a tőzsdét, miután a kimutatott tiszta jövedelem a tavalyit meghaladja, daczára ann­­ nak, hogy a malmok üzlete ez idén veszteséggel zárul. De a mérleg közzététele csak a hitelrészvények kur­­ó­zásaira volt nagyobb hatással, a­mely az esti tőzsde folyamán tetemesen emelkedett, míg járadékpapírok csak szerény mértékben részesültek áremelkedésben. A helyi piac­on szintén élénkebb üzlet volt ész­lelhető. Biztosító vállalatok részvényei a jégidénynek kedvező lefolyása miatt többnyire emelkedtek, így az első magyar általános újabban is 25 frt áremelkedést ért el. A helyi bankok közül leszámítoló és jelzálog­­bank iránt tartósan kedvező kereslet nyilvánult és mindkettőnek kurzusa emelkedett. Malompapírokban is figyelemre méltó forgalom fejlődött. Azon körül­ményből, hogy az őrlés korlátozása iránti egyezmény meg nem hosszabíttatott, a spekuláczió azt követ­keztette, hogy most már a malmoknak üzletmenete kedvezőbb és ezért a legtöbb malomrészvény kurzusa emelkedett. Vasúti részvényekben nem volt üzlet. Takarékpénztárak szilárdak. Első hazai 45 írttal emelkedett. A valuta kevéssel drágult. A fontosabb értékpapírok heti árváltozása ki­tűnik a következő összeállításból: aug. 6. aug. 13. különbözet. Magy. aranyjár. 4°/6-os 108.20 109.60 + 1.40 » papirjáradék 95 10 95.30 4* 0 20 Osztrák aranyjáradék 121.25 121.25 —.— » papirjár. 50/«-os 102 — 102.20 + 0 20 Magyar dijsorsjegyek 123.75 123.25 — 0.50 Tiszai sorsjegyek 125.80 126.75 + 0.95 Magyar hitelbank 288 50 288 — —­0 50 Osztrák hitelintézet 280.9* 284.30 + 3.40 Magyar leszám. bank 95.80 96 — -j- 0.20 Első magy. áll. bizt. társ. 3225.— 3250.— -j- 25 — Hengermalom 600.— 603.— -j- 3 — Pannónia malom 797.— 805.— -j- 8.— Alföld-fiumei vasút 192 50 192.50 —.— Kassa-oderbergi vasút 154 25 154.25 —.— Észak-keleti vasút 177 50 177.50 --------­Osztr.-magyar államvasut 229.75 229.— — 0.75 Budapesti közúti vasút 466 — 460.— — 6 — Országos központi takp. 482.— 482.— — — Pesti első hazai takp. 7780.— 7825.— -­- 45 — Ganz-féle vasöntöde 770.— 770.— -----­Drasche-féle kösz. és téglagy. 217 — 246.— — 1.— Salgótarj. kőszénh. 145 — 145.50 -1­­0.50 Első magyar serfőződe 890.— 890.— —.— Athenaeum könyvnyomda 525. — 525 — —.— Magy. földh. int. zál. lev. 41/i°/p 99 75 99.75 ----­Osztrák-magyar bank zál. le­velek 4V­% 101 80 101 85 •+­ 0­05 Alföld-fiumei vas. els. 5°/o 102.50 102.50 —.— Észak-keleti » » 5°/o 101 50 101.50 —.— Magy. beruh. köles. 129.— 129.— — Cs. kir. ker. arany 5 85 5 87 -1- 0 02 20 frankos arany 997 10 — -1- 0 03 Német márka 61.90 61.85 — 0.05 Német piaczra váltó 61.95 61 95 —.— Párisra » 50 — 50 05 -1- 0 05 Londonra » 126,15 126 10 — 0.05 Magyar általános hitelbank. A magyar ált. hitelbank tegnap délután tette közzé első félévi mérlegét, melynek adatait a múlt éviekkel összehasonlítva, a következőkben közöljük: I. Központi osztály. Marad a magyar ált. hi­telbanknak . . .~ 157,01309 158,323­ 89 Összes tiszta jövedelem az 1886. jún. 30-án végződő félévben........................... 533,082-09 483,657 , A fenti kimutatásban konzorcziális üzletekből csak a folyó évi június 30-ig véglegesen elszámolt nyereségek vetettek fel. A mérleg ezúttal meghaladta a várakozásokat és a tőzsdén igen kedvező fogadtatásra talált. Miután tudva volt, hogy a malomüzlet ez idén nem jövedel­mezett, nem várták, hogy a tiszta jövedelem a tava­lyinál nagyobb lesz és annál nagyobb hatást tett az a tény, hogy a tiszta jövedelem 49.425 írttal nagyobb, mint a múlt év megfelelő szakában. A hitelbank első félévi mérlege a 1. évtizedben a következő tiszta jöve­delmekkel zárult: 1886- ban.................... 533.082 Miként ez összeállításból kitűnik, 1883-ig kell visszamenni, hogy az ideinél nagyobb tiszta jövedel­met találjunk s úgy tavaly, mint két év előtt az első félévi jövedelem jóval kisebb volt. Egyébiránt a hitel­bank első és második félévi mérlege között roppant eltérések szoktak lenni és így a jelen mérleg nem nyújt alapot az osztalék megbecslésére. A mérleg részleteire térve, kiemeljük azon kö­rülményt, hogy a központi osztály jövedelme nagyobb, az áruosztályé ellenben kisebb a tavalyinál. A köz­ponti osztály bevételeinél tetemes emelkedést mutat­nak a kamatok és jutalékok tételei. A malomüzlet ta­valy 74052,35 frtot jövedelmezett, ellenben ez idén 38715 frt veszteséget okozott, mely tétel a kiadások közé vétetett fel. Az áruosztálynál csak a devizek utáni jövedelem és a fiumei Steinacker czégnél való részesedés emelkedtek, ellenben a többi bevételi téte­lek csökkentek. Másrészt azonban tetemesen kisebbek voltak itt a kiadások. Az osztrák hitelintézetre az áruosztály jövedelmében való részesedés czimén ez idén csak valamivel kevesebb jutott, mint tavaly. Jövedelem: 1886. 1885. Nyereség áthozat . . . 17.463-77­7.372’33 Kamatok......................... 329.006-38 270.662-86 Jutalékok és társas üzleti nyereségek...................... 107.048-86 33.934-73 Nyereség értékpapírok után 17.819-37 7.306-66 Hátbérjövedelem . . . 12.807-29 9.549-90 Összesen 484.145-67 402.878-83 Kiadás: Tiszti fizetések .... 15.915 98 16.145 06 Költségek............................ 17.580-08 17.44615 Malomüzleti veszteség . . 38.715"— —•— Leírás a banképület érté­kéből ................................ 2.500"— 2.500"—­Adó­számla....................... 33.365-61 41.454-21 Összesen 108.076-67 77.546-72 Tiszta jövedelem 376.069"— 328,437-— II. Bank- és Áruosztály. Jövedelem: Kamatok......................... 103,989'02 168,247-41 Jutalékok............................ 97,462’72 104,847-07 Nyereség értékpapírok után................................. 55,129­— 53,837-51 Nyereség érezpénzváltók és pénznemek után . . . 42,261"51 23,078-84 Nyereség áruk után . . 34,169 03 40,081-70 Nyereség részesedésünk a fiumei Steinacker és tár­sa c­égnél....................... 62,691-63 47,766'79 Összesen 395,702-91 437,859'32 Kiadás: Tiszti fizetések .... 57,740-66 57,211-24 Költségek, raktárbérek stb. 67,477"56 71,217-06 Adó­számla.................... 8,796-21 24,701-48 Összesen 134,014"43 173,986-17 Tiszta jövedelem 261,688"48 263,87315 Ebből 40°/6 a cs. kir. szab. osztrák kereskedelmi és iparhitelintézetnek . . 104,675"39 105,549"26 frt 1880- ban................ 528.348 1881- ben......................801.185 1882- ben................ 384.652 1883- ban............... 575.820 1884- ben............... 510.443 1885- ben............... 483.657 A budapesti gabonatőzsdéről. A tegnapi délutáni gabnatőzsdén határidők igen szilárd irányzatot követtek. Jegyzések: búza őszre 8.46—8.48 frton, búza tavaszra 8.97—8.99 frton, tengeri 1887. máj.—júniusra 6.06—6.08 frton, zab őszre 6.22— 6.25 frton, zab tavaszra 6.60­— 6.62 frton. A budapesti értéktőzsdéről. A tegnap délutáni magánforgalom­­ban osztrák hitelrészvény 281.30—281.60 frton, ma­gyar 4 százalékos aranyjáradék 109.25—109.30 írton, magyar papírjáradék 95.17'/, frton került forgalomba. Az esti tőzsde a hitelbank mérlegének köz­zétételére igen élénk volt. Osztrák hitelrészvény 283.70 frtra, majd 284.50 frtra emelkedett; magyar hitelrész­vény 294.25—294.75 frton, magyar 4 százalékos arany­járadék 109.35—109.50 frton, magy. papir-járadék 95.20 frton köttetett. A bécsi gabonatőzsdéről. (Ered. sürg.) Bécs, aug. 13. Igen élénk üzlet és nagy vételkedv volt. A szilárd irányzat valóságos hausse-szá változott és az árfolyamok emelkedtek. Hivatalosan jegyeztetett: Szokvány­­búza őszre 8.65—8.70 frton, szokványbuza október —nov.-re 8.70—8.75 frton, szokványbuza tavaszra 1887. 9.05—9.10 frton, szokványrozs őszre 6.85 —6.90 frton, szokványrozs okt.—novemberre —.— —.-----frton, szokványrozs tavaszra 1887. 7.05 —7.10 frton, szokványtengeri julius—augusztusra -----.------frton, szokványtengeri aug.—szeptemberre 5.85—5.90 frton, szokványtengeri szept.—okt.-re 5.88 —5.93 frton, szokványtengeri ut 6.20—6.25 frton, szokványzab őszre 6.55—6.60 frton, szokványzab ta­vaszra 1887. 6.75—6.80 frton. — Káposztarep­­cze augusztus—szeptemberre 9.80—9.90 frton. Ká­­posztarepcze szept.—okt.-re 9.90—10.— frton. Ká­­posztarepcze február—márcz.-ra 1887. 10.30—10.40 frton. A bécsi értéktőzsdéről. Bécs, Aug­. 13 (Osztrák értékek zárlata.) Osztr. hi­telrészvény 281.40. Déli vasutrészvény 115.75. 4°/6-os osztrák aranyjáradék 121.25. Londoni váltóár 191.60. Károly Laj. vasutrészvény 109.50. 1864-ki sorsjegy 169.50. — 4'2'/o-os ezüstjáradék 86.55 1860-ki sorsjegy 142.—. Török sorsjegy 17.50. Angol-osztrák bankrészvény 11. 30. Osztrák államv. részv. 228.40. 20 frankos arany 10.1'/,. 4'2°/o-os papirjára­dék 85.75. Osztrák hitelsorsjegy 179.75. Osztrák-magyar bank­­részvény 871.—. Cs. kir. arany (vert) 5.93. Német bankváltók 61.85. Elbevölgyi vasutrészvény 169 25. Bécsi bankegyesület részv. 103.75. Dunagőzhaj. társ. részv. 391.—. Nyomott. Bécs, Aug 13. (Magyar értékek zárlata) Magy. föld­­teherm. kötv. 105.40. Erdélyi földteherm. kötv. 105.25. 5,/,°/o-os m. földh. int. zálogl. —.—. Erdélyi vasutrészvény 190.75. 1876. m. k. v. áll. els. kötv. 120.50. Magyar nyer.­k sorsjegy 123 60. Szőlődézsmaválts. kötv. 100.25 6°/o-os arany járadék.—.—. Tiszai és szegedi kölcsön sorsjegy 120.80. 40/0-O­ aranyjáradék 109.22. M. országos bank részv. —.— Magyar vasúti kölcsön 154.75. Magyar hitelrészv. 288 70. Alföldi vas­­ut-részv. 192.50. Magyar északkel. vasutr. 177.75. 1869. m. k. v. áll. els. kötv. 100.70. Tiszav. vasutr. 252.—. Magy. resz. és váltóbank 95.75. Kassa-Oderb. vasutr. 154 50. 50­0-os papir­járadék 95.27. Magy. jelz. hitelbankr. —.—. Adria m. teng. gőzh. részv. —.—. Dohányrészvény —.—. Északi v. r. —.— Temes-Béga —.-----. A budapest-kőbányai sertéskeresk.-csarnok távirata. Aug. 13. Az üzlet változatlan. Magyar urasági öreg nehéz —.-------.— frtig, ma­gyar urasági fiatal nehéz 45.-----45.50 frtig, magy. uras. fiatal közép 45.50—46.— frtig, magy. uras. fiatal könnyű 47.-----48.— frtig, magy. szedett nehéz 44.-----44.50 frtig, magyar szedett közép 44.50—45.— frtig, magy. szedett könnyű 46.-----47.— frtig,romániai bakonyi átmeneti ne­héz —.-------.— frtig, rom. átmeneti bak. közép — — frtig, rom. átmeneti bak. könnyű —.-------.— frtig, rom. átmeneti eredeti nehéz —.-------frtig, rom. át­meneti ered. közép —.-------frtig, szerbiai átmenti nehéz 44.-----44,50 frtig, szerb, átmeneti közép 44.— 44.50 frtig, szerb, átmeneti könnyű 44.----44.50 frtig, bizó a vasútról mázsáivá —.-------.— frtig, b­izó 1 éves élő­súlyban —.-------bizó két éves élősúlyban —.---------­— frtig, öreg makkos sertés élősúlyban, 46°/0 levonás­sal —.-------.— frtig. Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 45 kilós l'/o-os levonással métermázsánkint értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek, adattak el, a vevőnek páronkint 4 forint arányban vám fejében meg­téríttetik. Fővárosi színházak. Népszínház. Augusztus lé-én : Uj betanulással: Olivette lakodalma. Operette 3 felvonásban. írták H. Chivot és A. Duru, fordí­totta Évva Lajos. Zenéjét szer­zette Edmond Audran. Személyek: Ifiherczeg Németh Merimac Kassal Valentin Nagy Marvelol Szilágyi Olivett, a leánya Pálmai I. Batilde Margó Cz. Urika, mulátné M. Csatai Zs. Longfuseau Újvári Lartimon Moustic L’Ecureuil Mistigris Barbassou Szolgáló Kezdete V,8 órakor. MŰSOR. Vasárnap, Vadgalamb. Fővárosi színkör a Krisztinavárosban. Augusztus 14-én: Zárva. MŰSOR. Vasárnap, A zsidó honvéd. Füredi Imreiné Fehér I. Béni Irma V. Kovács Ágostom B. Felelős szerkesztő: URVÁRY LAJOS.­ ­HALLATÉÉRT. SS­Vasárnap,augusztus 15-én,este 6 órakor­­ SIEBERER VIKTOR „▼iátokona czimü óriási léggömbjének első fölszállása S személyivel. 1291 MF- Bemenet 30 krajczár. Magyar királyi államvasutak, 55450. szhoz. Kirándulás Ajnácskőre. Folyó évi augusztus hó 15-én a m. kir. államvas­utak városi menetjegy-irodája által (Mária-Valéria­­utcza Hungaria-szálló) Budapest személypályaudvar­ról társas kirándulás rendeztetik I. és II. oszt. kocsikból álló különvonattal Ajnácskő fürdőre.­­ Indulás az említett napon 6 óra 20 perczkor reggel, érkezés 11 óra 50 perczkor délelőtt. Indulás Ajnács­­kőről másnap 1 órakor éjfél után, érkezés Budapes­ten augusztus 16-án 6 óra 10 perczkor reggel külön vonattal. A menettérti jegyek ára az I. osztályban 6 irtot és a II. osztályban 4 frtot tesz. Családjegyek ára 2 személyre az I. osztályban 9 frt, a II. osztályban 6 frt; 3 személyre az I. osztályban 12 frt és a II. osztályban 8 frt. Egyleti tagok részére külön kedvezmény enge­délyeztetik. A programmszerű ellátásért személyen­ként 3 frt fizetendő, megjegyezvén azonban, hogy a résztvevő ellátásáról saját költségén is gondoskod­­hatik. A menettérti jegyek 14 napig érvényesek, mely időn belül a visszautazás (gyorsvonatok kivételével), bármely személyszállító vonattal is történhetik. Részletes program­mok említett irodában kap­hatók. Budapest, 1886. évi auguszt. 12-én. Ab igazgatóság.

Next