Pesti Napló, 1886. szeptember (37. évfolyam, 242-270. szám)

1886-09-12 / 253. szám

folyást engedtek a czár és a fejedelem közti párbaj­­­­nak, melynek eredménye iránt, tekintve a két fél ha­talmi állását, kétség nem lehetett­; de egyszersmind biztosították befolyásukat arra nézve, hogy Oroszor­szág e sikerét mily mértékben zsákmányolja ki poli­tikai szempontból. Fel lehet tételezni, hogy Bismarck herczeg bir­tokában van Oroszország oly kötelező ígéreteinek, melyek lehetetlenné teszik a berlini szerződés meg­szegését. Elvárható, hogy a czár az összes hatalmak kívánságára respektálni fogja a bolgár kérdést, mely első­sorban európai kérdés és nem fogja Bulgáriát orosz tartománynak tekinteni. Ebből a szempontból igen fontos az a körülmény, hogy a Nordd. Alig. org most egyszerre hangsúlyozza a bolgár nemzet önálló­ságát és azt írja, hogy a bolgárok urai saját sorsuk­nak. Ha ez programm, ezzel meg lehet elégedni. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, szeptember 12. Naptár: Vasárnap, szept. 12. — Róm. kath.: C. 13. Mária szűz nevettetése. — Prot.: C. 12. Szirus. — Görög-keleti. (augusztus 31.) E. 13. Boldogasszony öv­letétele. — Zsidó: (Ellus 12.) Szemir. — A nap kel 5 óra 34 perczkor reggel, nyugszik 6 óra 18 perczkor dél­után. — A hold kel 6 óra 3 perczkor délután, nyugszik 4 óra 17 perczkor reggel. A miniszterek nem fogadnak. Darányi Ignácz II. ker. orsz. képvi­selő beszámoló beszéde d. e. 11 órakor a medve-utczai iskolában. Az egyetemi tanév megnyitása Veni sancte-val d. e. 10 órakor az egyetemi templomban. A József-műegyetem beigtató közgyűlése d. e. 10 órakor a könyvtárteremben. A magyar kir. állami tisztviselők központi egyesületének választmányi ülése d. u. 3 órakor a megyeháza kistermében. Az erdélyi közművelődési egylet ja­vára mulatság a Ferencziek­ bazárjában. Történelmi kiállítás a városligeti műcsar­no­kban nyitva d. e. 9— d. u. 7 óráig. Belépti díj 20 kr. Virágkiállítás a városligeti nagy iparcsar­nokban, nyitva egész nap. Belépti díj 30 kr. Dinnye-és árpakiállitás a Köztelken d. e. 10—12 és d. u. 2—4 óráig. Munkakiállitás a közp. kath. legényegylet Rottenbiller­ utczai házában d. e. 9— d. u. 6 óráig. Történelmi arczképcsarnok a budai várbazárban, nyitva van d. e. 9— a. u. 1 óráig. Országos képtár az akadémia palotájában d. e. 9— d. u. 1 óráig. A vörös­ kereszt egylet budai Erzsébet­­kórháza megtekinhető d. e. 10—XIV. óráig. Nemzeti múzeum term. és néprajzi tár d. e. 9— d. u. 1 óráig. Iparművészeti múzeum az Andrássy-uton ( d. e.— d. u. 1. Technológiai múzeum a Kerepesi-uton Beleznay-kert) nyitva van : d. e. 9—12 óráig. A botanikus kertben levő orsz. üvegfesté­­szeti kiállítási teremben uj üvegfestmények és minden­nemű kartonok vannak kiállítva. Megtekinthető bárki által minden díj nélkül délelőtt 8—12 és d. u. 2—6 óráig. Nyilvános könyvtárak zárva. Svábhegyre fogaskerekű vasút indul félórán­­kint; az Eötvös-villában czigányzene. Újpestre illető­leg a Margitszigetre félóránkint közlekednek a helyihajók , a szigeten czigányzene. Az állatkert nyitva van egész nap. Belépti díj 30 kr. Grand Café-Restaurant de l’Opera Andrássy-út, a kir. operaháznak átellenében, az összes helyiségek villamos világítással. Az idegenek találkozási helye. 1 Lapunk legközelebbi száma, rendkívüli kiadásban, hétfőn reggel jelen meg. (S3F" Mai számunkhoz fél iv melléklet van csatolva, e tartalommal : Belföld. — A fővárosi közmun­kák tanácsából. — Irodalom: A khinai birodalom. — T­á r c­z a : A Buchholz-familia. — Közgazdaság. — In­gatlanok forgalma. — A kis sorsjáték húzásai. — Hir­detések. — Ő Felsége a balsai gör. kath. hitközségnek, iskolája helyreállítására száz frtot, a cziglai gör. kath. hitközségnek, iskolaépitkezési czélokra száz frtot és a dunavecsei izraelita hitközségnek, imaház építésére száz frtnyi segélyt magánpénztárából adományozott. — József főherczeg tegnap este érkezett meg Graeff altábornagy kíséretében Kassáról. Vele egy­idejűleg báró Fejérváry Géza honvédelmi miniszter is visszatért a fővárosba. — Az esztergomi dóm kápolnája elkészült, még csak apróbb munkák vannak hátra, úgy, hogy a prí­más jubileuma alkalmával (október 28.) egészen kész lesz. A kupola díszítésén egy éven át 70 ember dol­gozott. A kupola 200.000 írtba került, mely összeget a herczegprimás adományozta. — A Tóth Lőrinczhez, közéletünk e kitűnősé­géhez intézett akadémiai üdvözlő irat így hangzik: »Méltóságos Úr! A m. t. akadémiának a szünidő előtt tartott utolsó összes ülésén az akadémia figyelme fölhivatott arra, hogy szept. hó 10-én következik be ötvenedik évfordulója azon napnak, melyen Méltó­ságod a m. t. társaság sorába felvétetett. Az ülés ha­tározata értelmében, az akadémia legőszintébb sze­­rencsekivonatait tolmácsolom Méltóságodnak a fölött, hogy a gondviselés kedvezéséből ezen emlékezetes napot megérte. Teszem ezt annál nagyobb örömmel, mert Méltóságodnak félszázados akadémiai pályája számos jogc­ímet nyújt Méltóságodnak az akadémia kiváló kegyeletére, a­mennyiben Méltóságod az öt évtized lefolyása alatt szüntelenül az akadémia leg­tevékenyebb tagjai közé sorakozott, kivételes sok­ol­­dalúsággal vett részt az akadémia feladatai megol­dásában, fejlődésének és emelkedésének biztosításá­ban. Pályája kezdetén, mikor a szépirodalom volt a magyar nyelv művelésének, a nemzeti szellem ébresz­tésének, egyszersmind az akadémia munkásságának főtere, annak munkásai közt a legelső sorban talál­juk Méltóságodat, és az akadémia négy ízben nyújt­hatta Méltóságodnak a drámai jutalom babérait. Majd, mikor a tudománynak magyar nyelven mű­velése lépett előtérbe, Méltóságod a hazai jogtudo­mánynak szentelve tehetségeit, a nemzeti institu­­cziók iránti tiszteletet a haladó kor igényeivel és a nyugati kultúra vívmányaival mindenkor ki tudta egyeztetni, és míg a régi magyar szokásos jog klasz­­szikus forrásának, a Hármaskönyvnek az akadémia által elrendelt fordításában részt vett: »Ügyvédi re­form« czímű munkájával az akadémia jogtudományi jutalmát vívta ki. Ekként az akadémia tudományos czéljai elérésében sikerrel fáradozva, más részről szá­mos éven át az akadémia pénzügyeinek kezelésében oda­adó buzgalommal szolgált, a nemzeti lelkesedés azon nagy napjaiban, melyeknek az akadémia fényes palotá­ját és vagyonának megkettőzését köszönhető, halhatat­lan emlékű elnökünk, gr. Dessewffy Emil oldala mel­lett fáradhatlanul működött. És Méltóságod félszá­zados akadémiai jubileumát az akadémiára nézve kétszeresen örvendetessé teszi az, hogy a hosszú pá­lya erőfeszítései és küzdelmei közepett Méltóságod megtudta őrzeni mostanig munkaerejét. A legutóbbi években is azok közé tartozott, kik leggyakrabban foglalnak helyet fölolvasó asztalunknál, egyik leg­készségesebb és legmelegebb tolmácsa vola az aka­démia kegyeletének elhunyt jelesei emlékének megün­neplésénél. Engedje a Mindenható, hogy Méltóságod a szellemi és testi erők ezen teljességében még az évek hosszú során át maradjon tanúja és tényezője akadémiánk munkásságának, fejlődésének és sikerei­nek. Kelt Budapest 188­6. szept. 5-én Trefort, el­nök.« (Ehhez fölemlítjük, hogy Tóth Lőrincz 22 éves volt, midőn akadémikusnak megválasztották. Jubile­umát az akadémiai tagok lakomával is meg fogják ünnepelni.) — Przemyslből szeptember hó 11-ről Írják ne­künk : Ő Felsége a király a hadgyakorlatok befejezése után f. hó 15-én reggel 8 órakor ismét ide fog érkez­ni. Az indóházból egyenesen kihajtat ő Felsége a vár­­erőditvényekhez. Ez utóbbiak között a XII. sz. erő­­ditvény már egészen készen áll, ellenben az I., X., XI. és XIV. számuak még építkezésben vannak. A X. sz. Orzechowce melletti sánczon ő Felsége tábori sátor alatt fog reggelizni. Az idegen hatalmak tiszt­jei ezen szemlénél nem lesznek jelen. Ő Felsége kísé­retében lesz a közös hadügyminiszter is. A város ő Felsége fogadtatására nagy előkészületeket tesz, a fő­polgármester mindent elkövet, hogy az impozáns le­gyen. A lembergi utón nagy diadalív lesz felállítva, a pályaudvar, úgymint annak összes raktárai, lobogó­­diszt öltenek. A lembergi utón, a Zsidó-utczában (itt égető szükség van reá) s a Főtéren, mely utczákon ő Felsége keresztül hajtat, diszitik a házakat s a Sán hidjánál ismét diadalivet állítanak fel, mert ő Felsége itt elhagyja a várost. Az erőditvények megszemlélése után ő Felsége d. u. 6 órakor Zuraviczában vonatra száll s folytatja útját Bécsbe. — Janky Károly, a nagy­kanizsai kegyesrendi társház főnöke és a főgimnázium igazgatója, i. h. 5-én ünnepelte tanárkodásának huszonötödik évfor­dulóját. Ez alkalommal a tanári kar, a tanuló ifjúság és a szülők kitüntető ovácziókkal lepték meg szere­tett igazgatójukat. A jubileum a templomban ünne­pélyes isteni tisztelettel kezdődött, melynek végeztével a tanári kart a főgimnáziumi ifjúság és a szülők tisz­telegtek a jubiláns férfiúnál. Az ünnepélyt délben diszebéd fejezte be a kegyesrendiek vendégszerető asztalánál, melyre díszes közönség volt hivatalos és számos emelkedett szellemű pohárköszöntő mondatott. — A honfi papok. Megkerestettünk e sorok köz­lésére . A honti papok valakinek elevenére tapintottak, mert disputába bocsátkozik velük egy tegnapi lapban. Kivetőt talál benne, hogy a három katholikus plébá­nos a párbajoknak s különösen a rendszeresen űzött párbajoknak ellensége, és hogy a legutóbbi ilyen ese­tet a törvényszéknél feljelentették. Azt veti szemökre a czikk szerzője, hogy »contra mansuetudinem eccle­­siasticam« a közvádló szerepére vállalkoznak, pedig nem, mert ők csak a közbiztonság védelmére keltek s »részt a bünfenyítő ügy elbírálásánál« éppen nem vesznek, azt teljesen a királyi törvényszékre hagyják. Különben is a plébános urak jól tudják, mit csele­­kesznek s valamint senki védelmére nem szorul­nak, úgy a honti kormánypárt vezetőitől erköl­csi lec­két semmi esetre nem fogadnak el. A­mi a közlemény azon részét illeti, hogy az »el­lenzék vezére félelmében elbuvik a reverendák mögé« és hogy »ne lövöldözzenek czélba sehol, mert ez az ellenzék vezérét megfélemlíti« — válaszom a követ­kező : Soha életemben semmiféle kihívásnak ki nem tértem , hogy a honti kormánypárt vezéreinek be­gyakorolt golyójától sem félek, jelét viselem testemen bizonyságképen. Én tehát nem buvok el a reveren­dák mögé, sem sehova, sem félelmemben tetteim tör­vényes és morális következményeitől nem menekülök a hermelin mögé, mint oltalmat és védelmet kereső ellenfelem, a honti főispán. Ellenkezőleg pártom s ma­gam mindent nappal, nyíltan és törvényes uton te­szünk. Igazamat a hatóságoknál és a törvényszé­keknél keresem s hogy nem alaptalanul, a honti törvényszék, a királyi tábla és a kúria több rend­beli végzősei és ítéletei, valamint azon körül­mény igazolják, hogy jelenleg is hat hontmegyei szolgabíró, Hodossy, Marek, Nigrovics, Nedeczky, Draskóczy, Baross urak, Luka Pál tiszti ügyész és több körjegyző, Horváth, Bory, Bruckner stb. ellen fegyelmi s bűnvádi vizsgálat rendeltetett el, illetve marasztaló ítéletek hozattak. Én tehát mindig a tör­vényt keresem, a kormánypárt fejei pedig azt kerülik s csak a fegyelmi bíróságot szeretik és a pisztolyt. Kértem a megyei bizottság előtt szóval és írásban, hogy Hont vármegye tisztikara »rágalmazás« miatt fogjon engemet perbe, mert nekem legfőbb vágyam, hogy a bíróság elé állíttassam, de ezt nekem megta­gadták, most tehát magam kérem a sajtóbíróság előtt polgártársaim és a királyi törvényszék ítéletét fejem­re, hadd győződjék meg végre valahára ez után a kor­mány, az országgyűlés és a nagy­közönség egész nyil­vánossággal, hogy Hont megyében miféle állapotok uralkodnak s hogy én vagyok-e oka az utolsó évti­zedben üzelemszerüleg űzött botrányos visszaélések­nek s innét származó méltó elégületlenségnek, vagy Majthényi báró főispán szabadalmazott hires minta­­adminisztrácziója? Ivánka Zsigmond. — A magyar királyi államvasutak. A t. sz. utazó közönségnek figyelmébe ajánltatik, hogy a legrövi­debb és legolcsóbb vonatösszeköttetés Budapestről és a m. kir. államvasutak központi hálózatának állomá­sairól Bécsbe és viszont L/m. Bruckon át áll fenn, miután a gyorsvonatú menetjegyek ára Budapestről L/m. Bruckon át Bécsbe az I. oszt.-ban csak 16 frt 70 kr. és a II. osztóban 11 frt 90 krt teszen. Egyút­tal megjegyeztetik, hogy az utazó közönség kényel­me szempontjából a déli vasút Buda állomásáról is adatnak ki L/m. Bruckon át Bécsbe s viszont szóló közvetlen menetjegyek, s hogy ez állomások közt úgy a gyors-, mint a személyvonatoknál I. és II. oszt. közvetlen kocsik is közlekednek. Azonkívül Bu­dapest és Bécs között (L­ m. Bruckon át) a gyorsvo­natoknál még közvetlen kocsik közlekednek Kassáról, Predeálról és Belgrádról, valamint viszont. Budapest, 1886 szeptember hó 10-én. Az igazgatóság. —A tud. műegyetemi olvasókör egyik elnökjelöltje, Szomjas Lajos IV. éves joghallgató tegnap délután tartotta programmbeszédét az Árvay-féle kávéház­ban. A beszédet pártja nagy tetszéssel fogadta. Este a párt az Aranysas szállodában ismerkedési estélyt tartott. A másik elnökjelölt, Madzsar Gusztáv ne­gyedéves bölcsészethallgató pedig ugyancsak tegnap este a Szikszay-féle vendéglő első emeleti helyiségei­ben mondta el programmbeszédét.­­ Az állami tisztviselők központi egyesülete vasárnap délután 3 órakor a megyeháza kis termében választmányi ülést tart.­­ Az országos tornaszövetség titkári állásá­nak ideiglenes betöltésével, Szilágyi F. Lajos lemon­dása következtében, Bokelberg Ernő, a nemzeti tor­naegylet művezetője, bízatott meg. Mindennemű, a szövetséget illető közlemény tehát ezentúl az ő ne­vére, a nemzeti tornacsarnokba (VIII. Osz­u­teza 26.) intézendő. — Egy herczeg esküvője. A legszűkebb családi körben ünnepelte Lusignan herczeg, az örmény koro­na örököse, szerdán esküvőjét Milanóban. A herczeg atyja, ki Oroszországtól fényes nyugdijat kapott, min­denkor nagy házat vitt Milánóban. II. Sándor czár halála után azonban megvonták nyugdiját s a herczeg nemsokára a legnagyobb nyomorban halt meg. Fia egyelőre — pinezér egy milánói kávéházban, meny­asszonya pedig egy ottani vendéglőben — szakácsnő. Esküvőjükön az európai udvarok nem voltak kép­viselve. — Erdőssy Eugénia öngyilkosságáról még a kö­vetkezőket jelentik: A Valhalla kedves művésznője csöndes, borongó természetű volt ugyan az utóbbi idő­ben, de azért környezete semmi olyat nem vett észre viselkedésén, amiből borzasztó szándékát megsejthette volna. Csütörtökön este kihajtatott az állatkertbe s egy órával később az arra állomásozó lovasrendőr lö­vést hallott. Hirtelen megindult a lövés irányában s az úgynevezett Odeon-után ott találta az énekesnőt vérében fetrengve. Erdőssy Eugénia akkor még esz­méleténél volt s az odaérkezett rendőröknek halk sut­togással azt mondta, hogy vigyék a Zentral­ Hotel 7­5. sz. szobájába,de a rendőrök kötelességük szerint a Cha­­ritébe szállították. A szegény művésznő útközben a ko­csin teljesen elvesztette eszméletét s csak akkor tért is­mét magához, mikor a Charitében az orvos bonto­gatni kezdte ruháit. Felnyitotta szemét s megint azt suttogta : vigyenek haza, Erdőssy vagyok. Az orvos nem akart hitelt adni szavainak, mert a szerencsétlen művésznő szép arcza borzasztóan el volt torzítva. A golyó a jobb fül fölött hatolt fejébe s széttépte a szem nemesebb idegeit, úgy, hogy jobb szeme egészen ki­dülledt. Sebeit gyorsan bekötötték s akkor a szegény nő újból felsóhajtott: Erdőssy Eugénia vagyok, vi­gyenek haza, de az Isten szerelméért, ne mentsenek meg! A kezelő orvos kloroformmal elaltatta s aztán kivette fejéből a golyót, de a seb oly sú­lyos volt, hogy éjjeli 1 órakor már beállott az agónia s néhány percz múlva a fiatal, szép énekesnő nem volt többé. Ruhája zsebében egy nyílt levelet találtak, melyben az életunt nő elmondja, hogy ki­csoda s hogy már egy év óta szüntelen öngyilkossági szándékkal járt-kelt. Hannoverben megismerkedett egy gróffal, ki hosszabb ideig udvarolt neki s végül megígérte, hogy nőül veszi. De a gróf nemsokára meg­­hidegült s azzal hozakodott elő, hogy családja ellenzi a frigyet. A szegény művésznő mindent elkövetett, hogy ez ellenzést megtörje s ezelőtt néhány hónappal azt is elhatározta, hogy kedvéért lemond művészi ál­mairól, élete vágyáról, a színészetről is. De ez sem használt s a gróf most — úgy látszik — olyan módhoz fordult, melytől biztosan remél­te, hogy megszabadítja s feloldja a házassági ígé­retétől. Legalább a szerencsétlen nő utolsó óhaja, hogy erkölcsi tisztaságáról bizonyságot szerzendő, bonczolják fel holttestét, arra látszik mutatni, hogy a gróf szeplőtlen becsületében támadta meg s a katasz­trófa előtt olyant vetett szemébe, ami a művésznőnek előbb arczába kergette a vért, aztán pedig kezébe adta a szabadító fegyvert. Pedig akik Erdőssy Eugéniát ismerték, bizonyságot tesznek mellette, hogy élete és jelleme tiszta, szeplőtelen volt. De a gróf elérte czélját, egy fiatal, ambicziózus nő meg­halt, szerető szivét önnön keze csitította el. A szeren­csétlen nő Nagy-Kanizsán született s családi neve Biba volt. Mikor a berlini udvari operához szerződött, még e név alatt játszott, de később fölvette az Erdőssy nevet, melynek számtalan szép alkotással szerzett be­csületet és elismerést. Az a körülmény, hogy szerző­dés nélkül volt s melyet a lapok öngyilkossága okául hoztak fel, nem adhatta a fegyvert kezébe, mert ren­dezett viszonyok között élt s havi 1500—1600 márká­nyi jövedelméből 1300-at mindig félretett. — Kolera­nosztrasz Győrött, Győrből írják la­punknak. A hadgyakorlatokra ide rendelt mintegy 5000 főnyi katonaság közt 5 halálozási eset történt. Kolera nosztrasznak estek áldozatul és a betegség különösen Újvárosban szedi mind nagyobb mérvben áldozatait. A halálozások száma ez ideig nincs még megállapítva. A hatóság erélyes óvintézkedésének talán sikerülni fog a bajnak elejét venni. — A belforti kém. Említettük, hogy Franczia­­országban nemrég letartóztattak egy porosz katona­tisztet, kiről azt hitték, hogy kém. Ez a tiszt Meer­­heimb Rikhárd szolgálaton kívüli ezredes, a mono­drámák ismert költője, ki egy Belfort közelében fekvő hegyre, melynek csúcsán erőd van, fel akart menni, nem tudva, hogy a hegyre való felmenetel el van tilt­va. Letartóztatták, de csakhamar ismét szabadon bocsátották, miután kitűnt, hogy békés utas, kinek legkevésbbé sem volt szándékában kémkedni. — Syed, a milánói koplaló, elérte már kopla­lásának huszadik napját s még tiz nap van hátra. A legutóbbi napokban azonban megdöbbentőleg so­­ványodik. — A kolera. A­mint Faiméből jelentik, a ko­lera fellépése folytán a közegészségügy érdekében tör­tént intézkedések, a­mennyiben azok a tengeri forga­lomra vonatkoznak, rendkívül nagy akadályokat gör­dítenek a kereskedelem elé. A haj­óforgalom majdnem teljesen megakadt, miután a hajók 7 napi vesztegzár alá helyeztetnek, ha Trieszt vagy Velenczéből érkez­nek , s minthogy ugyanazok a hajók rendes járatuk szerint azután Triesztben ismét 7 napig tartatnak vissza, elképzelhető, mily nagy és el nem hárítható akadályokat gördít ezen intézkedés a forgalom elé.­­ Nagyon helyes kétségkívül a közegészségügyi tanács törekvése, hogy a kolera behurczolása elől a magyar tengerpartot megvédje, de miután Fiuméban a kolera — habár nagyon csekély mértékben — tényleg már megvan, másrészt pedig a vasúton akadálytalanul jö­hetnek utasok és áruk Triesztből, a laikus előtt nem érthető, miért kell éppen a tengeren érkező utasoknak és áruknak ily hosszú ideig vesztegzár alatt marad­­niuk. Ha a közegészségügyi tanács Fiume kereske­delmét rövid idő alatt teljesen tönkre tenni nem akarja, kénytelen lesz a legrövidebb idő alatt az eddigi intézkedéseket beszüntetni és úgy, mint Angolország összes kikötőiben — még­pedig, a­mint tapasztalják — a legjobb eredménynyel — alkalmazva van, az ér­kező hajókat csak 24 órai orvosi megfigyelés alá vé­tetni. Ennyi megfigyelés mindenesetre untig elég s az orvosnak a hajón való jelenléte nagyobb biztosítékot is nyújt a veszély ellen. Az eddigi rendszer mellett éppen nincsen elég biztosíték és az összes kereskede­lem kénytelen áruit Triesztbe küldeni, mert ott nem kell annyi ideig az árukat hevertetni, amelyek ennél­fogva hamarább érik el rendeltetési helyüket. A fiumei érdekelt hajózási vállalatok — mint halljuk — már lépéseket is tettek a kormánynál, hogy a teljesen fe­lesleges és a kereskedelemre nézve oly káros 7 napi vesztegzárt szüntesse be. — Az időjárásról: hivatalos heti jelentése a budapesti központi időjelző állomásnak szeptember 11-én, Európában, a közelebb múlt héten a szá­razabb nagy légnyomások egyik a kontinens keleti, másik annak nyugati részében tartózkodva kiterjed­tek a közép részekre, nevezetesen Magyarországra is, annyira, hogy az é­szak-nyugati és déli tengerek felett jövő nedvesebb depresszióknak hazánk felett való rendes közlekedési útját eláltották s részben elzárták. Ezért volt a kontinens nagy részén az időjárás az egész héten át, többnyire csendes, meleg, száraz. Esők gyéren és szórványosan itt-ott zivatarral az észak­­nyugati és déli részekben, az alpesek körül, Német-, Franczia- és Magyarországban, csak részben és in­kább a hét középtáján mutatkoztak, mikor az Anglia körüli depresszió erélyesebb lett. A sze­lek gyengék vagy mérsékeltek maradtak, csak An­glia körül voltak a hét vég felé viharosabbak. A me­leg mindenütt folytonosan tartott, csak Közép-Orosz­­országban lett a hét középtáján hűvösebb.­­ Ha­zánkban folytonos nagy légnyomás alatt, részben keleties, részben nyugatias gyenge szelekkel a hő­mérsékletnek kevés változása, inkább növekedése mellett, az idő többnyire csendes, száraz, meleg volt. Szórványos esők, helyenkint gyéren, itt-ott zivatarral, csak az észak-déli részben és a hét középtáján mu­tatkoztak. Az időjárási tényezők jelen állásában a jövő hétre ennek elején még meleg többnyire száraz időt vár­hatni, mely a hét középtáján esőkkel, itt-ott zivatarral változó, szelesebb s kissé hűvösebb lesz és a hét vége felé ismét szárazabbra fordul.­­ A chicagói anarchista­ per, mint már emlí­tettük, véget ért. A törvényszék, az esküdtszék ver­diktje alapján a vádlottak közül hetet halálra, egyet pedig tizenöt évi fegyházra ítélt. A halálra ítéltek a következők: Spies a chicagói munkás lap szerkesz­tője, Parsons a szintén Chicagóban megjelenő Alarm­ez. anarchista lap szerkesztője, Schwab és Fielden e lapok munkatársai, továbbá Fischer, Lingg és Engel, utóbbiak a dinamitbombák készítői. Neebe, a­ki 15 évi fegyházra ítéltetett, azt a felhívást terjesztette, melyben a nép véres baszúállásra hivatik fel. Az el­ítéltek nagyobb részt németek. Közvetlen bizonyíté­kot nem lehetett a vádlottak ellen felhozni arra nézve, hogy ők részt vettek a május 4-ei bombamerényletben, de rájuk volt bizonyítható, hogy gyilkosságra, fegyve­res erőszakra izgattak szóval és írásban és hogy bom­bákat és fegyvereket osztogattak. Ennek következté­ben a jury, mint értelmi bűnszerzőket ítélte el őket. A vádlottak felebbeztek ugyan, de nem igen valószínű, hogy büntetésök enyhíttetni fog. Az ítéletet az egész sajtó, néhány szoczialista lap kivételével és a közvéle­mény is helyesléssel fogadta.­­ A fiumei kórházból tegnapelőtt egy kolerabe­teg ember megszökött, de a Via Pomerion ereje el­hagyta s heves görcsök között rogyott össze. A bete­get visszavitték a kórházba. Az eset nagy feltűnést keltett. — Egy párisi rémtörténet. Párisból jelentik e hó 9-éről: A Boulevard de Magentán sétáló közön­ség tegnap délután borzasztó látványnak volt tanúja. A Rue d’Albony egyik szállójának ablakához véres női fejet erősített egy férfi s mikor a megrémült sétá­lók felsiettek, több pisztolylövést hallottak. Behatol­tak a szobába, hol vérfagylaló látvány tárult eléjük. Levágott fővel hevert ott a tizenkilencz éves Héritier Léa, mellette pedig gyilkosa, egykori szeretője, Blanc feküdt szintén holtan. Blanc bosszúból ölte meg ked­vesét, mert ez följelentette őt, hogy lopott s emiatt fogságba került. Mikor a börtönből kiszabadult, föl­kereste a leányt s előbb megölte azt, azután pedig egy lövéssel a maga életét is kioltotta. — Sajtóhiba. Tegnap reggeli lapunk színházi tudósításába értelemzavaró sajtóhiba csúszott be. Elf­a­­j­t 11 néző áll elfogult néző helyett, mit ezennel ki­javítunk. (x) A kolera ellen a legjobb óvszer a Kron­­dorfi savanyúviz, melynek folytonos élvezete tartós egészséget biztosít. (x) Kwizda-féle készítmények. Mint annak ide­jében már említettük is, Kwizda Ferencz János cs. kir. udvari szállító úr által Korneuburgban előállí­tott egynéhány állatgyógyászati készítmény Angolor­szágban a legrendkívülibb sikerrel lön alkalmazva, mely körülmény, tekintve ama rendkívüli gondot, mely ez országban a lótenyésztésre irányul, eléggé jellemzi ezen készítmények értékét.­­ Ezek már­is világhírre tettek szert, nemzetgazdasági szempontból igen nagy horderővel bírnak, miután tapasztalatok után ítélve, azok használata által a leggyakrabban előforduló állatbetegségeknek eleje vézethetik, s általuk a mező­gazdának olyan szer van kezébe adva, melylyel házi állatainak egészségi állapotát mindenkor fentart­­hatja, a netalán felmerülő betegségi állapotoknál pedig gyors segélyt képes nyújtani. Ily előnyök mellett ezen készítmények már csak azért is becsesek, mivel hogy faluhelyeken állatorvosok csak igen gyéren találtat­nak, s akkor is a mezőgazdától többnyire jó messze laknak, mig ellenben ezen készítmények minden na­gyobb községben az illető raktárakon készletben tar­tatnak. Az életlapok mai számaiból. Bujdosó fejedelem. Kitették a szüröd Szegény bolgár Sándor, Fejedelem voltál Lett belőled vándor. Bujdosója lettél Ön erényeidnek, — Becsület, bátorság Csaknem sirba vittek. Lettél volna aljas, Lettél volna gyáva, Mértél volna Csókot A czár papucsára : Most is ott­ ülhetnél Fejedelmi széken, Zsoldos udvaron ezek Talpnyaló körében. Ám te inkább mentél Bujdosó utadra, Semhogy czári jármot Akaszsz a nyakadba. * Ab !­de végzetednek Fájó szatírája : Üdvözlő küldöttség Utadat elállja. Csókolnak, ölelnek, Magasztalnak szóval, És rehabilitálnak Bőrös dikczióval. Az az Európa. A mely végig nézte, Hogy rugdos ki rablók Berencz csőcseléke: Hitvány koszorúval Oda áll az útra Egy nagyot kurjant és Vissza ül a sátra. Millió nagy szájból Árad a dicséret­­ . S egy kar, egyetlen kar Meg nem mozdul érted ! (Bolond Istók.) Mi az abszurdum. Abszurdum az, ha valaki úgy leszopja magát, hogy alig bír a lábán állni, azután a czimborája azt mondja neki, hogy »most menj egyenesen haza.« * Csípős. Mama. Találd ki Ilonka, mit gon­dol a te vőlegényed ? Ilonka. Oh, mi sem könnyebb. Vőlegény. Igazán? Na próbálja meg. Ilonka. Hát azt gondolja, hogy jöjünk ki ma délután a Margitszigetre. Vőlegény. No ez hallatlan! Ezt az egyet csakugyan kitalálta, ez bámulatos. Ilonka. Nem nagy virtus­­ a közül a két-há­­rom gondolat közül. (Üstökös.)* Az iskolából. Tanító. Mondj fiacskám egy r-rel kezdődő szót ? Tani­tv. Rétes. T­a­n­i­t­ó. No még ehhez egy hasonlót. T­a n­i t v. Palacsinta. (Urambátyám.)* A Juczi szobalány. Jesszusom, az aranyos nagy­sága ! A »szobacziczusba« fogja előadni az én karak­terömet ! Márienbádba is kerestetett már a postásokkal, de mert azó­ta a Svábhegyen vagyunk már a bejelentő hivatal Náczijával ki is firtatta holt villázok nyilván — a méltóságos Splényi báró legényei közül való a Náczi, mert titkosan este lesett rám az adalaki erdőcskében, ahol véletlen randevúm volt a Bukovay ifiurral, de ő eztet észre nem vette, mert nagyon delikáltus férfiú a Náczi úr, azért is lett ő deliktivus, hogy azt mondja Juczikám édesem nem láttam semmit, csak ott látok, ahol muszáj, de mert az Ilka nagyságának roppant szüksége van magácskára, hát kéretné, hogy menne hozzá vissza, nem is lesz dolga, csak jár kél a szobákban, a nagysága meg magát leszudorozza a szerepibe, meg hogy aztán mindjárt jó czájgniszszal elereszti a Tulipánvölgyiné ő nagysága, aztaz én rám bízza, majd aszondom neki, hogy maga gyanúba van, a bolgár pár tűtökkel Marienbádban compromentálta ma­gát, a zsidó asszony meg nagyon fél a politikától, ele­reszti, mert tudja én is szerelmes vagyok abba az ara­nyos Ilkába, de mihaszna, ha csak detektív vagyok, de most mindjár jöjjön ám, mert már próbálják a darabot, amit a kegyed testivül szakított a magáéra a nagysága. Hát csak azon vettem észre magam, hogy me­gint ott vagyok a régi helyemen. Míg ilyen czuplin­­gerje nem volt szobalánynak, olyan primadonna czi­­czának se, mint a­milyennek engem már a képes lapokba is kipingálnak. Stobczos is volnék rá, de kér­kedni nem szokásom. Ablakpuczolást is csak azér végzek most a Pálmafi nagyságánál, hogy lássa az ügyes griffjeimet, meg ha ablakot puczolok is, hogy mindig ánszendigos vagyok, gondom is van rá, hogy ne legyen rojtos az alsó szok­nyám, mert az valami fidénk, ha egy iffjú leányzó sértegeti az fér­fiak szemit. Mondhatom, hogy az aranyos nagysága hüven tanulmányozta minden mozdulatomat. Csak, ha én bokán fölül emelgetem a szoknyácskámat — azt adom elő benne, hogyan szaladok át a sáros utczán — a nagysága még magasabbra lebegteti a fehér fodrait. Ő neki ebben csakugyan jobb is a fölfogása. De hát azért kinsztlerné! Ő fizetésért cselekszi a játékot, én meg vigyél. Mikor a házunkból kieresztem a kritikus ura­­kat, egyik-másik legyeskedik velem, hogy azt mondja, hadd csipkodja meg az originálét. De engem az a ka­­punyitogató pár forint el nem szédít, az édeske­désük meg úgy se. Az eszemen járok én, hejh, mert nagyon hamissak az fér­fiak! (Borsszem Jankó.) Helyi hírek. — Az eső. Budán tegnap néhány pereznyi eső volt, Pesten az esőből csak néhány csöppet élvezhettünk. A meteorológiai jóslat továbbra is száraz időt helyez kilátásba. — A virágünnepély ma, vasárnap este, véget ér. Erre annál inkább figyelmeztetünk, mert az idén nem lesz több világkiállítás.­­ A lokanai ikrek ma utoljára lesznek láthatók az állatkertben; e hó 18-án már Hamburgba utaz­nak és onnan Amerikába, hová Barnum hívta őket. Érdekes, hogy az ikrek egyike, a Jakab, semmi áron sem akart utazni és csak nagy nehezen lehetett őt erre rábeszélni. Tegnap délután dr. Török Aurél egyetemi magántanár érdekes felolvasást tartott ró­luk és ezzel kapcsolatban a hasonló torzszülöttekről. A torzszülöttek létrejöttét, mondja az értekező, pusz­tán fizikai és kémiai erők befolyása okozza, sőt mint ezt kísérletek bizonyítják, mesterséges után is lehet állatoknál ily torzszülötteket létrehozni. Fizikai és kémiai befolyás következtében jöttek létre a lokanai ikrek, Tocci János és Jakab is, kiknek anyja ép és egészséges, sőt mind mondják, szép nő volt és az ikrek után még egészséges gyermekeket szült, kiknek testalkatában semmi rendetlenség nem mutatkozik. Az olyan ikrek, mint a Tocci fivérek, (xysody­mos) eddig csak hat vagy hét fordult elő. A Tocci ikreknek két agyuk, tehát két akaratuk, két mellkasuk, két gyomruk, két szívük van, májuk azonban már csak egy, mert alsó testük általában csak egy van. Mint egész testük, fejük és arczuk is ferde, mert ferdén nőt­tek össze. A gyermekek kedélyállapota nem egyfor­ma ; az egyik vidámabb, rakonczátlanabb és intelli­gensebb, míg a másik bizonyos tekintetben bambának mondható. Érverésük nagyon rendes. Szivük perc­en­­kint nyolc­-tízzel ver többet, mint más normálisan kifejlődött ember szive. Testük hőmérséke is nagyobb a rendesnél. Hogy két akaratuk van, bizonyítja az is, hogy míg az egyik sír, a másik nevet, vagy az egyik alszik, a másik meg ébren van s játszik, sokszor meg­esik hogy hajba kapnak egymással a mikor termé­szetesen bajos volna őket szétválasztani, mert a sors arra ítélte, hogy »holtomiglan-holtodiglan « együtt éljenek. Járni az ikrek nem tudnak, mert lá­bai a felső testekhez képest igen gyenge. Mindegyik felső test rendelkezik egy-egy láb felett és lépéseiket nem tudják úgy szabályozni, hogy egyszer az egyik, másszor a másik lépjen. Gerinczük lent az ágyék felé nőtt össze. Az ikrek sorsa különben igen szomorú. Ha az egyik beteg, a másik is okvetlenül megbeteg­szik. Ha pedig meg­talál halni az egyik, a másiknak is vérmérgezés következtében meg kell halnia. Dr. Tö­rök ezután még a kéznél levő rajzok szerint ismer­tette az egyéb fajú ikreket és felolvasását az egybe­­gyült szép számú közönség éljenzése közben végezte be. — Megemlítésre méltó ritkaságot hozott utjá­­ból Beretvás T. exotikus madár- és állatkereskedő Budapesten. E ritka állat egy borsevő csőreg, vagy Tukán (Rhamphastos Temmineko) Brazília őserdei­ből. Élve még alig hozták Európába s a legnagyobb külföldi állatkertek is nélkülözik; csakis a múzeumok bírnak egy-egy kitömött példányt e ragyogó tollazatú állatból. E különcz madár virgoncz, eledelét óriási csőrével feldobja a légbe s úgy kapja el s nyeli le. Alvása a legkülönczebb. Óriási csőrét hátán helyezi el s hosszú farkával legyezőszerüleg befödi, tollait és szárnyait felmereszti, úgy hogy tüskékkel megrakott gömbhöz hasonlít. Ezenkivül még a ritka és csodás énekü fuvolám­adarat, exotikus galambokat, kolibrikat, tanagrákat hozott magával és e nemben hazánkban az első és egyedüli telepe ajánlható az érdeklődőknek.­­ Az első budapesti bérkocsissegédek beteg­­segélyző és temetkezési egylete vasárnap e hó 19-én d. e. 10 órakor a belvárosi plébánia­templomban zászlószentelési ünnepélyt tart. A zászlóanyai tiszt­séget Pálmai Ilka vállalta el.­­ Az oroszellenes tüntetés tárgyában, melyet tudvalevőleg az egyetemi ifjúság rendezett az orosz konzulátus előtt Sándor bolgár fejedelemnek Buda­pesten való átutazása alkalmával, kedden délelőtt 10 órakor lesz a tárgyalás a IV-V. kerületi kapit­ány­­ságnál. Eljegyzések és esküvők. Gidófalvi Gidófalvy István belügyminiszteri tit­kár és neje, szül. aranykuti Dorgó Klára, örömmel tudatják fiuk, dr. gidófalvi Gidófalvy István, köz- és váltóügyvéd, szászrégeni kir. közjegyzőnek, nagyborosnyói Bede Károly földbirtokos és neje szül. feltorjai Szabó Ida leányával, nagyborosnyói Bede Idával, Kutyfalván, f. évi szeptember hó 5-én tör­tént eljegyzését. (Hasonló jelentést adott ki a Bede család.) Gödi Károly országgyűlési képviselő egyetlen leányát, Arankát, eljegyezte Rakovszky Antal ügyvéd, a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék jegyzője. Halálozások: Gyömrői Gyömrőy Paula, fiai Aurél és Felix a maguk, valamint a rokonság nevében megtört szív­vel jelentik forrón szeretett, felejthetlen férje, illetőleg édes­apjuk, gyömrői Gyömrőy Vilmosnak, élete 59-ik, legboldogabb házasságának 25-ik évében, rö­vid szenvedés után, folyó hó 9-én Gyömrőn bekövet­kezett gyászos elhunytát. Dr. Wachte­r Aurél temetése budai Mészá­­ros-utcza 4. számú lakásáról tegnap ment végbe álta­lános részvét között. A temetésen a pénzügyminiszté­rium hivatalnokai is résztvettek s díszes fehér koszo­rút helyeztek hirtelen elhalt társuk koporsójára.

Next