Pesti Napló, 1886. november (37. évfolyam, 303-331. szám)

1886-11-16 / 317. szám

törvényszéknek. A rendőrség reméli, hogy a törvény­szék vallomásra bírhatja Neumayer Marit s hogy ennek révén a Lampbnén elkövetett gyilkosság rej­télye — mert erről van szó — is ki fog derülni.­­­­Minkenét ugyanis azzal gyanúsítják, hogy a Lampi­­féle gyilkossági ügyben ő vette fel a takarékpénztár­ból azt a pénzt, a­melynek betéti könyvecskéjét a meggyilkolttól elrabolták. — Agyonlőtte magát. Reitter János 29 éves, Promontoron az első szakaszban szolgáló csendőr tegnap délután a budai határban agyonlőtte magát. Nem tudni, mi bírta tettének elkövetésére. Halálozások. Thurnné szül. Stigl Erzsébet, dúsgazdag ház­tulajdonosnő, a­ki sokszoros jótékonyságaiért a koro­­ronás aranyérdemkeresztet nyerte, tegnapelőtt végel­gyengülésben, élte 83-ik évében, elhunyt Budapesten. Vagyona nagy részét s ezek közt egy 3 emeletes há­zat is jótékony czélokra hagyományozta. Temetése nagy közönség jelenlétében tegnap délután ment végbe. Színház és művészet. — Az operaházi kérdésben szerdán d. u. 3 óra­kor az irói körben tartandó értekezlet nagy érdekű­nek ígérkezik. Az értekezleten, az irói kör meghívása folytán, részt fog venni Keglevich István gróf in­­tendás is. — Filharmóniai hangverseny. A filharmoniku­sok tegnapi előadásaikkal megnyitották hat hangver­senyre szóló cziklusuk sorát. A hangversenyt az ope­raházban tartották s ott szándékoznak tartani a töb­bit is; pedig valóban czélszerűbb volna ismét vissza­menni a Vigadóba, mely e hangversenyekre szintén nem teljesen megfelelő ugyan, de az operaház helyi­ségénél mégis jóval alkalmasabb. Különösen nyo­masztó ez a környezet a vendég­művészekre, kik vállal­kozni mernek az opereház színpadjának hangtompító akusztikájával versenyre kelni. Eddigelé még alig tu­dott valaki ott kellően érvényesülni. így járt tegnap Schönberger Benő fiatal bécsi zongoramű­vész, kit a megbetegedett Nachéz helyett léptet­tek föl. Más helyiségben jóval nagyobb sikert aratott volna, így is jól fogadták. A Chopin-féle zongoraversenyt zenekari kísérettel szépen interpre­tálta ; a poetikus mű méla ábrándozásaira volt elég változatos kifejezése, de játéka azért nem volt mé­lyebben átérezve; inkább a felszínen tartotta magát, a mások által is járt ösvényen haladt. Sok eredetiség nem nyilvánult játékában, de nehéz feladatát elég gondosan kidolgozta. A hangverseny második szaka­szában egyedül lépett föl : Brahms scherzoját (op. 4.) és Godard mazurkáját adva elő s végül még egy rá­adással toldva meg műsorát. A két utóbbi művei kissé kieset a hangverseny szép keretéből, mennyiben válasz­­tása legkevésbbé volt szerencsés ; ezeknél az üres pikan­tériáknál tartalmasabb dolgokat is találhatott volna ily alkalomra repertoriéjából. A fiatal művészt e héten még hallani fogjuk saját hangversenyén sigy még lesz alkalmunk művészetével foglalkozni. A műsorozat az említett zongora­műveken kívül három zenekari szer­zeményt tartalmazott. Bevezetésül szolgált Schumann komor hangulatú G­e­n­o­v­é v­a-n­y­i­t­á­n­y­a s befeje­zésül Beethoven Pásztori-szimfóniája; a két nagyszabású mű mellett bemutatásra került Rein­hold preludium, menüett és fuga czímű vonós zenekari szerzeménye, a műsorozat egyetlen újdon­sága. Reinhold műve becses apróságokból áll; minta­képeit jórészt Volkmannál kereste, melyeket nem kö­­zelít ugyan meg,de igen kedves, tetszetős alakban tudja könnyed zenei motívumait bemutatni. A preludium kissé egyhangú, de a menüett igen kecses játékkal enyeleg, míg a fuga má­r belbecsénél fogva is emelkedést mu­tat ; a szólamokat tömören lépteti föl, majd sejtelmes hangulatban ringat a nagy bőgőkben szépen alkal­mazott halk futamaival. Igazi kis mestermű. Szépen is adták elő, főleg a második tételt igen finom árnya­lásokkal mutatták be. A másik két zenekari művet is lendülettel játszották, csak a fúvóhangszerek néme­lyikének, különösen a kürtnek volt a szimfóniában néhány apró malheure-je. A zenekart Erkel Sándor vezette; a közönség a nagyérdemű dirigenst megjele­nésekor tüntető ovácziókkal fogadta. A hangverseny­nek nagy közönsége volt. — Hírek az operából. Bianchi Bianka vendég­­szereplése már nem sokáig tart; mindössze még há­romszor fog az operaházban fellépni. Dec­ember hó 1-én Pétervárról megérkezik Turolla Emma s három hónapon át fog itt vendégszerepelni. Ő fogja megte­remteni Sárosi Ferencz új operájának, Az Aben­­cerrageoknak női főszerepét, melyet már betanult és olasz nyelven fog énekelni. Goldmark Merlinjének fő­szerepét is Turolla fogja nálunk először énekelni. A Vivianet Goldmark egyenesen Turollának szánta, a­mit az a körülmény is bizonyít, hogy Sába királynő­jének legjobb ábrázolóját Turollában ismerte fel. Ja­nuár elején kerül először színre az Excelsior ballet s ezzel teljesül azoknak kívánsága, a­kik rég szerették volna, ha operánk valahára egész estét betöltő balle­tet is bemutatna. Végre tavaszszal Wagner Walküre­­je is színre kerül; hogy ez az évről-évre ígért új­donság most talán csakugyan előadódik, azt némileg bizonyítja az a körülmény, hogy a partitúra egyes hangszerekre szóló részeit már kiírják. Látni való, hogy elég szép számú újdonságot igér e program, s remélhető, hogy az opera igazgatósága komolyan hoz­zá fog látni ez ígéretek beváltásához. — Tita Terezina, a hírneves fiatal hegedűmű­­vésznő, az idén is el fog jönni Budapestre s még e hó­ban — 26-án — a Vigadó kistermében hangversenyt rendez van de Sandt Miksa zongoraművész közremű­ködése mellett. A hangverseny műsora a következő­leg van megállapítva: 1. Beethoven Sonata op. 81. zongorára. 2. Bruch. Concert G-moll, hegedűre. 3. Chopin, Barcarole és Polonaise, zongorára. 4. a) Wie­­niawsky. Legenda; b) Zarzicky. Mazurka, hegedűre. 5. Liszt. Rhapsodie (Carneval de Pest), zongorára. 6. a) Chopin-Wilhelmi. Nocturne; b) Böhm. Ga­votte, hegedűre. — A Hubay-Popper féle vonós­négyes társulat második, nov. hó 24-ki kamara­ estélyén Stepanos Varette zongoraművésznő működik közre. A műsor a következő számokból áll: I. Mozart vonós négyes (D-dur) 21. sz. (Solo quartett). II. Schumann zon­gora négyes (Es-dur). III. Beethoven vonós négyes (Es-dur). pp. 127. — Az utolsó Abencerrage. S­á­r­o­s­i Ferencz: Az utolsó Abencerrage szerzője, a következő nyilatko­zat közzétételére kért fel bennünket. Több lapban már ismételve felmerült azon állítással szemben, mintha Abencerrage czimű operámnak múlt évi márcziusi előadása az operabálok miatt és gróf Keglevich intendáns úr rendelete következtében maradt volna el — kijelentem, hogy ellenkezőleg: az intendáns ur mindent megtett operám előadása ér­dekében s az csakis közbejött súlyos betegségem foly­tán és a saját kívánságomra halasztatott a mostani téli idényre. Sárosi Ferencz. — A magyar szinészegyesület központi igazgató tanácsa közelebb tartott ülésén a pancsovai magyar nyelvterjesztő egyesület átiratban keresi meg az igaz­gató tanácsot, hogy csak oly színtársulatnak adjon Pancsovára is kiható engedélyt, a­mely a kellő mű­vészi és erkölcsi színvonalon áll s rendezett anyagi viszonyai vannak. Az igazgató tanács oda fog hatni, hogy a kérelemnek elég­tétessék. Megjegyezni kí­vánja egyébiránt, hogy a­mennyiben az igazgató ta­nács csak véleményező hatóság s a belügyminiszté­rium által kiadott engedélyek az egész országra szól­nak, e tekintetben közvetlenül nem rendelkezhet, ha­nem azon esetben, ha az egyesület esetről-esetre a helyhatósági engedélyért folyamodó igazgatók iránt a tanácshoz kérdést intéz, informác­ióval szívesen fog szolgálni. Kijelenti egyébként az igazgató tanács, hogy a mai viszonyok között alig található színigaz­gató, a­ki anyagi bajokkal ne küzködnék.­­ Egyhan­gúlag elfogadta az igazgató tanács Várady Antal al­­elnök azon indítványát, hogy a nyugdíj illetmények befizetésének kötelező volta a jövő évi január hóban tartandó közgyűlés által töröltessék el s ezzel kap­csolatban az egyesület alapszabályai is gyökeres re­vízió alá vétessenek. A javaslat kidolgozására bizott­ságot küldtek ki. — Porthos fia. A párisi Ambiguben múlt szom­baton hozták színre legelőször Emile Blavetnek öt felvonásos szinművét, melynek czíme: Le fils de Porthos. A darab tizennégy fényes képből áll s mint cziméből következtetni lehet, XIV. Lajos korá­ban játszik. A színpadon megjelenik a perfid Aramis is, ki egykori barátjának, Porthosnak fia ellen egyre­­másra szövi a cselszövényt s ennek imádottját, a szép Aurórát, XIV. Lajos karjai közé akarja vetni, hogy ezen az után megtudja a királynak titkait, melyeket ő, mint Spanyolország párisi követe, fel akar használni. Porthos fiát a menyegző után elküldik háborúba, de szerencsére hamarabb érkezik vissza, mielőtt a király ezért ért volna. Aramis kénytelen megvívni Joellel, Porthos fiával, ki értesül Aramis cselszövényéről. A párbaj közben tudja meg Aramis, hogy Joel Porthos természetes fia és rögtön megtörténik a kibékülés. A képek, különösen a harczi jelenetek, melyekben Por­thos fia szerepel, rendkívül szépek voltak s ez biztosí­totta a darab sikerét. Törvényszéki csarnok. — A képviselőválasztási jogosultság kérdésében határozó két kúriai tanács következőleg alakult meg: I. tanács : Perczel Béla, a kúria elnöke, Czorda Bó­dog, Balásy Antal, Jamniczky Li­pót rendes tagok , Szabó Albert, Ocsvay Ferencz és Halmosy Endre póttagok. II. tanács : Szabó Miklós, a kúria másod­elnöke, Andrásovics Béla és Kaszay Zsigmond ren­des tagok, Kozma Zsombor, Lacza József, Lehoczky Kálmán és Nagy Imre póttagok. A tanácsok már tegnap megkezdték működésüket. — A honti választások foglalkoztatták ismét a kir. táblát, mely tegnap két, a hontmegyei választá­sok alkalmával történt esetet tárgyalt. Az egyikben Nigrovics Bertalan szobi kerület szolgabiró játszotta a főszerepet. Az 1884. képviselőválasztás alkalmával máj. 21-én Podhorszky György, a szálkai kerület sza­badelvű képviselőjelöltje, nagy kísérettel bevonult Pásztó községbe. A programmbeszéd elmondása után dulakodás támadt, mely abból eredt, hogy egyik ban­­dérista — állítólag Nigrovics szolgabíró rendeletére — az ellenzéki választók közzé vágtatott lovával és ott Vinczener Józsefet és feleségét letiporta . Vincze­­ner erre követ ragadott föl és azzal dobálózni kezdett. Az általános fölhevülés közepette Kleinhauf Károly földbirtokos, a szabadelvű párt hive, arczul ütötte Var­ga Gézát, az ellenzék egyik vezérét. Ennek párthívei most rajongni kezdtek, mire Nigrovics szolgabíró Baross István segédszolgabíró közreműködésével le­tartóztatta Varga Gézát és három társát, kiket láncz­­ra fűzve a járásbírósághoz kísértetett. A panaszo­sok följelentésére nagy apparátussal megindult ez ügyben a vizsgálat és az ipolysági törvény­szék vád alá helyezte : Nigrovics szolgabirót a 193. §-ba ütköző személyes szabadság elleni vétség miatt, Baross segédszolgabirót közcsend és közrend elleni kihágásért, Kleinhauf Károly földbirtokost becsületsértésért, végül Tóth Pál banderista földmű­vest testi sértésért. Nigrovics és Kleinkauf felebbez­­tek és a kir. tábla tegnap következő határozatot ho­zott Selley referálása alapján : Nigrovics ellen meg­szüntetendő az eljárás; Kleinkauf ügye az illetékes járásbírósághoz teendő át, a vádhatározatnak nem felebbezett részeit a tábla hivatalból hatályon kívül helyezte és e szerint Baross és Tóth ügyeit is a járás­bírósághoz utasította. Végül meghagyta a tvszéknek, hogy annak megbirálása végett, váljon több tisztviselő ama fényében, hogy a képviselőjelöltet körútjában foly­ton kisérgették, nem forog-e fenn fegyelmi eljárás szük­sége, az aktákat az illető fegyelmi hatósághoz tegye át. A második ügy a következő : 1884-ben a honti vá­lasztások befejezése után Karácsonyi Sándor ellen­zéki érzelmű rakonczai plébános 50—60 párthivét meghívta pinczéjébe. Este aztán a társaság Horváth Valér az ellenpárthoz tartozó körjegyző lakása elé vonult, ki pisztolyt irányzott a tömegre és annak ka­kasát csattogtatta. A tömeg erre berontott az udvar­ba a menekülő körjegyző után. Mozola György föld­­mives befeszítette a szoba ajtaját, az udvaron levők beverték az ablakot és nagyobb baj is történhetett volna, ha a megjelent plébános le nem csendesíti a rajongókat. Az ipolysági törvényszék Mazola Györ­gyöt magánlak megsértéséért 1 havi, Varga Tamást és Migrás Pált 8 — 8 napi fogházra ítélte. A kir. táb­la magánosok elleni erőszak miatt Mazolát 2 havi, Vargát és Migrást 1—1 havi fogházra, ezenkívül az udvarra benyomult Ferkó Tamást, ifj. Deák Györ­gyöt és Suska Jánost 14—14 napi fogházra ítélte. — Sajtórendőri vétség. Ardényi Dezső, a Po­­zsonyvidéki Lapok szerkesztője, lapjában, daczára, hogy a törvény kívánta kaueziót nem fizette le, poli­tikai tartalmú czikkeket közölt. A törvényszék az 1886. jan. 1-től 10-ig közlött politikai czikkekért nem vonta felelősségre Ardényit, mert a kauezió pótlásá­nak kitűzött határideje alatt joga volt ehhez, a ha­táridő letelte után közölt politikai közleményekért azonban az enyhítő 92. §. alkalmazásával 20 frt pénzbírságra ítélte őt, a lapnak az ügyész által kívánt betiltását ellenben mellőzte. Mindkét fél fe­lebbezett. A kir. tábla II. tanácsa tegnap mellőzte a 92. §. alkalmazását, bűnösnek mondta ki Ardényit a jan. 10-ig megjelent politikai tartalmú czikkek közlése miatt is és ezért őt az 1848. XVIII. t.-cz. 30. §-a alapján négy havi fogházra és 150 frt pénzbüntetésre ítélte, továbbá a lap kiadá­sát a biztosíték letételéig elkobzás terhe mellett megtiltotta. Az indokolás kiemeli, hogy a vádlott már sajtórendőri vétségért büntetve volt és biztosíték nélkül a törvény értelmé­ben nem lett volna joga­lapját kiadnia.­­ A gyékényes­ zsidó ellenes zavargások ügyét tárgyalta tegnap a budapesti kir. törvényszék Tóth Ernő elnöklete alatt; szavazóbirák voltak Jovanovics István és Saly Dezső. A vádhatóságot Bakos János kir. alügyész képviselte. E bűnügy már egyszer ké­pezte elbírálás tárgyát; akkor a törvényszék a Gyé­kényesen 1883. augusztus 26-án történt zavargáso­kat nem lázadásnak, hanem magánosok elleni erő­szaknak minősítette. A vádlottak, számra nézve 52-en, 1­2 havi fogházra ítéltettek. A harmadbíróság azon­ban a vádbeli cselekményt lázadásnak minősítette, mert Gazda István gyékényesi korcsmáros vallomása szerint egy vidéki ember a zavargások napján azzal bujtogatta a népet, hogy a zsidók üldözését legfelsőbb helyen is megengedték. A harmadbíróság ennélfogva a vádlottakat egyenként 11­­3 évi fegyházra ítélte. Az elítéltek közül négyen, név szerint ifj. Lukács József földmives, Karnizs János csordás, Lukács, helyesen Kiss János és Kiss János földmivesek uj tanuk­ra hivatkozván, perújítást kértek, mely kérelmüknek helyt adtak s ügyökben a budapesti, mint lázadási ügyekben illetékes kir. törvényszéknél tegnap tartot­ták meg a végtárgyalást.­­ A vádlottak képviseleté­ben Szalay Károly ügyvéd, orsz. képviselő, jelent meg. Első­sorban Gazda István gyékényesi lakost hall­gatták ki. A kérdéses nap délutánján Karnizs János többed magával az ő korcsmájában volt, lerészegedett és azt mondta: »Estére benézünk a zsidókhoz, még pe­dig először a sakterhez.« — Karnizs ezzel szemben azt állítja, hogy olyan részeg volt, hogy nem is tudott magáról. Ifj. Lukács József, Lukács Kiss János és Kiss János, kik azzal vádolják, hogy a zavargások után Karnizs társaságában a korcsmában voltak, azt állítják, hogy ők egész este otthon voltak. Ezután Gazda Istvánnét hallgatták ki. Megerősíti a férje által tett vallomást. Hallotta, a­mint a délutáni órák­ban Karnizs azt mondta egyik társának: »Estére majd elnézünk a sakterekhez !« A vádlottak által hi­vatkozott mentő tanuk kihallgatása után a törvény­szék visszavonult s hosszabb tanácskozás után kihir­dette az ítéletet. E szerint Karnizs Jánosra nézve a harmadbiróság ítélete hatályon kívül helyeztetik s nevezett úgy a lázadás, mint a lopás bűntettének vádja alól fölmentetik; a többi három vádlottra nézve a kúriai ítélet hatályban marad. A Pesti Napló táviratai. Az orosz sajtó Kálnokéról és Salisburyról. Pétervár­, nov. 15. A Novoja Vremja és a Novosti Kálnoky beszédét elitélőleg birálgatják és azt hiszik, hogy a használt kétértelmű hang a békének aligha nyújt biztos ga­­r­a­n­c­z­i­á­t. Pétervár, nov. 15. A Journal de St. Pe­­tersbourg utalva Salisbury beszédének teljes szövegére, azt mondja, hogy az oly gyanúsításokat tartalmaz,melyeket visz­­szaadni nem is képes. A nevezett lap sajnál­kozásának ad kifejezést, hogy ily magas állású államférfiú kérdéseivel olyan térre lép, a­melyre önérzetes hírlap őt illetlenség elkö­vetése nélkül nem követheti. Ami Salisbury állításainak lényegét illeti, az idézett hírlap elsősorban utal azon elnéző magatartásra, me­lyet Salisbury a múlt évben Filippopoliszban és a Szófiában az aug. 19-én lezajlott esemé­nyekkel szemben követett és emlékeztet arra, hogy az előbbi mozgalom a szultán jogai el­len irányuló merénylet volt és hogy az a berlini szerződéssel alkotott egyensúlyt sér­tette meg. Az idézett lap azután áttér Kálnoky beszédére és sajnálkozását fejezi ki felette. Minden kormány a saját érde­keire ügyel , de ha két szomszédos állam jó viszonyt óhajt, úgy érdekeik barátságos és igazságos méltánylásával tartoznak kölcsönö­sen egymásnak. Kálnoky Ausztria-Magyarország nézeteit tolmácsolta s csak a fölött kellene tisztába jönni, miben képzeli Kálnoky azokat össze­­egyeztethetőknek a jó egyetértést elősegítő esz­mecserével, valamint Oroszország különleges helyzetével, melyet ez a Bulgáriának hozott áldozatok következtében foglal el. A Journal de St. Petersbourg végül kijelenti, hogy e kérdések a diplomáczia hatáskörébe tartoznak, nem is akarja azokat bolygatni, nehogy a helyzetet még inkább elmérgesitse. A bolgár események. (Ered. sürg.) Tirnova, nov. 15. (Pol. Korr.) A burgaszi haditörvényszék Nabukov törzskari kapitányt, mint a Sándor fejedelem élete ellen tervezett összeesküvés szitóját és mint az október 23-iki zavargás előkészítőjét halálra ítélte s aztán átvételi nyugtatvány mellett a halálitélettel együtt átadta őt a bur­gaszi orosz konzulátusnak. Kaulbars tábor­nok azalatt jegyzékben tudatta a bolgár kor­mánynyal, hogy Oroszország ezt az ítélet semmisnek tekinti. (Ered. sürg.) Tirnova, nov. 15. (P. K.) A filippopoliszi orosz konzulátus kavaszának ügyében a bolgár kormány, úgy látszik, nem akar eleget tenni Kaulbars tábornok ama kö­vetelésének, hogy Dimitrov prefektust és a filippopoliszi rendőrfőnököt elbocsássa. E követelés igazi okát abban látják, hogy egy Filippopoliszban előkészített csíny az említett egyének gondos őrködése következtében hiú­sult meg. A szerb skupstináből. (Ered. sürg.) NJS, nov. 15. (Pol. Korr.) A skupstina tegnapi ülésén tudomásul vette az állam pénzügyeinek megvizsgálására ki­küldött nagy bizottság jelentését s azt a kí­vánságot csatolta hozzá, hogy a kormány a dohánymonopólium-társasággal kötött szer­ződést alkalomadtán barátságos megállapo­dással oldja fel. A kormány elfogadta a skup­stina rezoluczióját. A skupstina ezután elin­tézte az ülésszak még hátralevő tárgyait a délutáni négy óra tájban, élén Pavlovics el­nökkel, testületileg a királyi palotába ment, hogy a királyt a skupstina bezárására meg­hívja. A király úgy a többség, mint a kisebb­ség képviselőinek köszönetét fejezte ki haza­fias áldozatkészségükért; hangsúlyozta, hogy a többség a skupstina lefolyt ülésszakában sok magasztosat tett a hazáért, miért is háláját fejezi ki iránta, nem kevésbbé a kisebbség iránt is abból az okból, hogy nem követte egyeseknek példáit, hanem az ülésszak vé­géig részt vett a törvényhozás alkotmányos működésében. A király ezután az udvar és a gárda kíséretében a skupstinába ment, mely előtt egy század katonaság foglalt állást zene­szóval. A király körülvéve a minisztertanács tagjaitól ekkor megtartotta a trónbeszédet, melynek majdnem minden pontját viharosan megéljenezték. A király még néhány napig Nisben marad s ki fog rándulni vadászatok­ra. A kabinet tagjai szerdán, 17-ikén, térnek vissza Belgrádba. A diplomáciából. (Ered. sürg.) Nis, nov. 15. (Pol. Korr.) Zia bey szerbiai török nagykövet, ki egy hétig Nisben időzött, visszautazott Belgrádba. Páris, nov. 15. Rouvier nem fogadta el a ton­­kingi miniszterrezidensi állást. Bismarck herczeg. Berlin, nov. 15. Bismarck herczeg előterjeszté­sekkel ma hosszasabban időzött a császárnál és az­után Fridrichsruheba utazott. A horvát nemzeti párt. Zágráb, nov. 15. (O. É.) A tartománygyűlési nemzeti párt folyó hó 19-én, pénteken, tartja első ér­tekezletét. A franc­­ia kamarából. Paris, nov. 15. A kamara mai ülésén a pénzügyminiszter védelmére kelt az általa beterjesztett költségvetési törvényjavaslat­nak, mely úgymond arra van fektetve, hogy megtakarítások váljanak lehetségessé és hogy az adózókra túlságos terhek ne rovassanak. E költségvetési javaslat alapján az egyensúly helyre volna állítható és a függő adósság megkönnyíttetnék. A pénzügyminiszter to­vábbá részletes c­áfolat alá vonta a bizottság javaslatát, mely jövedelmi adóhoz hasonló megadóztatási módozatot vesz czélba és vé­gül ama reményét fejezte ki, hogy a kamara komoly alapokra fektetett költségvetést lesz hajlandó elfogadni. Soubeyran úgy a kormány, mint a bi­zottság javaslata ellen fordul, mely mind­kettő egyaránt hibás. A kormány kölcsö­nökkel és adókkal áll elő, holott az egyen­súly csak úgy állítható helyre, ha megtaka­rítások eszközöltetnek és az államvasút háló­zat eladatik. Ez eladásból egy milliárdra rugó bevétel származhatnék. Az általános vita ev­vel bezáratván, a részletes vitát holnap kez­dik meg. Diplomaták értekezlete. Loitdorf, nov. 15. Németország és Orosz­ország nagykövetei ma délután Sddesleighhel ismételve értekeztek. Romániából. Bukarest, nov. 15. Az egyesült ellenzék választ­mánya nyilatkozatot tett közzé, melyben kijelenti, hogy a választási szabadság megsértetett és felhívja egyúttal a második választó kollégiumot, hogy a hol­napi választásban ne vegyen részt. Az egyiptomi kérdés. Kairó, nov. 15. (A Reuter ügynökség távirata.) Baring holnap terjedelmes jelen­tést küld Londonba. A jelentés nem tartal­maz javaslatokat, sőt inkább az angol kor­mányra bízza a fölött dönteni : lehetségesnek tartja-e, hogy az egyiptomi államadóssági kötvények szelvénye jövőre is levonás nélkül váltassanak be. Munkássztrájk, Chicagó, nov. 15. A szünetelő munkások azt ha­tározták, hogy tiltakozás mellett a tíznapi munkát ismét megkezdik. KÖZGAZDASÁG. Vegyes hírek. A külföldi gabnapiac­on a közelebb múlt héten figyelemreméltó változás nem állott be.A nyugateuró­pai piac­okon előkészítettnek mondhatjuk a talajt az egészséges javulásra, legalább erre enged következ­tetni az angol piac­ok határozottan szilárd irányzata, de viszont az északamerikai piac­ok magatar­tása meghiúsítja a kedvező várakozások teljesülését és megbénítja a vállalkozási kedvet. Mindezideig azt hitték, hogy az amerikai nagy készletek majd csak csökkenni fognak, de ezen várakozásoknak éppen el­lenkezője következett, t. i. a készletek folyton gyara­podtak és legújabban is a farmerek oly tömegesen hozták piaczra áruikat, hogy a látható búzakészlet 11/g millióval 57,555.000 bushelre emelkedett.Miután a ho­zatal nagyobb mérve nem a jövedelmező árakban találja magyarázatát, fel kell tenni, hogy Északamerika termése mégis csak jobb lehetett, mint a­milyennek becsülték. Európába exportáltak Északamerikából a múlt héten 290.500 quarter búzát és 138.000 zsák búzalisztet az előző heti 217.500 quarterrel és 137.000 zsákkal szemben. Megjegyzendő azonban, hogy a búzaexport többlete a csendes-tengeri kikötőkre esik, melyek ezúttal 169.000 quartert exportáltak. Az angol piac­okról szilárd irányzatot jelentenek. A belföldi termés elégtelenségét mi sem bizonyítja inkább, mint hogy a termelők már hosszabb idő óta nagyon keve­set hoznak piaczra. Az ellenőrzés alatt álló 187 piacroz 49.325 quarter angol búzát hoztak fel, holott a múlt év megfelelő hetében a hozatal 60.431 quar­ter volt. A szükséglet annál érezhetőbbé vált, mivel a külföldi import három hét óta nem elégséges a fo­gyasztás fedezésére. A külföldről importáltak ugyanis 943.806 mázsa búzát és 195.317 mázsa búzalisztet. Ezen körülmények daczára Angliában a vételkedv nem volt nagyon élénk, mivel az amerikai nagy kész­letek mindenkor biztosítják az olcsó és kényelmes ellátást. A franczia piac­okon is szilárd volt az irányzat, a forgalom azonban nélkülözött minden élénkséget. A belga piac­okon a helyzet nem vál­tozott, a rajnavidéki és délnémetországi piac­okon a kereslet támogatta az átállást. A ber­lini piac­on a búzaárak gyengültek a tömegesebb felmondások következtében. A pestmegyei gazdák figyelmébe. Újabban Felső-Szeli pozsonymegyei község tett arra nézve aján­latot, hogy felében leendő teleltetésre 100 darab mar­hát vállal el a pestmegyei gazdáktól. Csőd. Juttner Ihngelbert bel. kereskedő ellen (Nagy-korona­ utcza 3. sz.) a­pesti kir. keresk. és vál­tótörvényszéknél a csőd megnyittatott. Csődbiztos :To­­dorfy Domokos törvényszéki jegyző , tömeggondnok dr. Altmann Ignácz ügyvéd; helyettes dr. Ladik Gusztáv ügyvéd. Bejelentési határidő deczember 28., felszámolási határidő január 22., csődválasztmány megválasztása január 25. Első gs. kir. szab. dunagőzhajózási társaság. Kimutatás: 1886. 1885. Az okt. 25-től október.31-ig forint forint terjedő hét bevételéről: 358,060.85 407,155.71 Ehhez a bevételek a hajó­zás kezdetétől okt. 24-ig : 10.650,326.56 11.767,075.62 összesen : 11.908,387.41 12.174,231.33 Mohács-pécsi vasút. Kimutatás: 1886. 1885. Az okt. 28-tól november 3-ig forint forint terjedő hét bevételéről: 17,706.33 26,183.93 Ehhez a bevételek a m. é. decz. hó 1-től okt. 27-ig: 908,386.87 1.087,114.04 Összesen : 926,093.20­1.113,297.97 A budapesti gabonatőzsdéről. A tegnapi délutáni gabnatőzsdén határidők változatlan irányzatot követtek. Jegyeztetett: uj búza őszre 8.52 írton, búza tavaszra 8.82 írton, tengeri 1887. máj.—jun.-ra 6.03 írton, zab tavaszra 6.50 írton. A budapesti értéktőzsdéről. A tegnap délutáni magánforgalom­ban osztrák hitelrészvény 286.-----285.— írton, ma­gyar 4 százalékos aranyjáradék 103.60—103.50 írton, magyar papirjáradék 92.70 írton került forgalomba. Az esti tőzsdén lanyha irányzat mellett osztrák hitelrészvény 284.20—284.80 frton, magyar 4 szá­zalékos aranyjáradék 103.25—103.171/1—103.221/* frton, magyar papirjáradék 92.80 frton, magyar leszámítoló bank 104.— frton köttetett. A budapest-kőbányai sertéskeresk.-csarnok távirata. Nov. 15. Az üzlet csendes. Magyar urasági öreg nehéz 40.-----41.— írtig, ma­gyar urasági fiatal nehéz —.----43.— írtig, magy. uras. fiatal közép 43.-----43.50 írtig, magy. uras. fiatal könnyű 42.-----43.— írtig, magy. szedett nehéz 39.-----41.— írtig, magyar szedett közép 41.-----42.— írtig, magy. szedett könnyű 38.-----41.— írtig, romániai bakonyi átmeneti ne­héz —.--------.— írtig, rom. átmeneti bak. közép —.----­— írtig, rom. átmeneti bak. könnyű —.--------.— írtig, rom. átmeneti eredeti nehéz —.--------.— írtig, rom. át­­meneti ered. közép —.-------.— írtig, szerbiai átmenti nehéz 41.-----41.50 írtig, szerb, átmeneti közép 40.-----41.— írtig, szerb, átmeneti könnyű 38.-----40.— írtig, hizó a vasútról mázsáivá —.-------.— írtig, hizó 1 éves élő­súlyban —.-------.— hizó két éves élősúlyban —.-----­—.— írtig, öreg makkos sertés élősúlyban, 46'/• levonás­sal —.--------.— írtig. Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 45 kilós l'/o-os levonással métermázsánkint értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek, adattak el, a vevőnek páronkint 4 forint aranyban vám fejében meg­téríttetik. Fővárosi színházak. ................................... ■■ ----­ Nemzeti színház. Bérletfolyam. Nov. 16-án: Érdek nélkül. Vígjáték 1 felvonásban. Irta Hetényi Béla. Személyek: Szerémy László Horváth Somkuti Margit K. Hegyesi M. Utas Bercsényi Vasúti szolga Faludi A telefon. Vígjáték 1 felvonásban. Irta Kaposi Béla. Személyek: Haraszti Rezső Gyenes Klára, neje H. Lánczy I. Lujza, cselédjük Vizváriné Gerő Ferenc. Kőrösmezei Virágfakadás. Vígjáték 1 felvonásban. Irta Murai Károly. Személyek: Kovács Péter Újházi Márta, neje Szathmáryné Nelli Palotay P. Ödön Elfrid L Laczi Benedek Kati, szolgáló Lányiné Kristóf-tér 78. Vígjáték 1 felvonásban. Irta Br. Bánffi György. Személyek: Gr. Mándy Ferencz Mihályt­ Clarisse, neje P. Márkus E. Br. Várhegyi B. Náday özv. Larochené G. Csillag T. De Laroche-Ton­­nere ny. ezredes Szigeti I. Kezdete 7 órakor. MŰSOR. Szerda,A művész neje,Phaedra, bérleti. Csütörtök, Serge Panine, bf. Péntek, Villemer marquis, bf. Szombat, Nézd meg az anyját, bérleti. Vasárnap, A trónkereső, bf. M. kir. operaház. Bérletfolyam. Nov. 16-án : Bianchi Bianka k. a., cs. és k. kamara-énekesnő fellépteül: Hamlet. Nagy opera 5 felvonásban Ze­néjét szerzette Thomas A. Kezdete 7 órakor. MŰSOR. Csütörtök: Mefistofele8,Perotti Gy­­. j., bérleti. Népszínház. November 16-án: BLAHA LUJZA asszony mint vendég. Királyfogás. Eredeti nagy Operette­k fel­vonásban. Irta Csiky Gergely. Zenéjét szerzette Konti J. Személyek : Radzivil herczeg Victor Marx Kassai Képek Szilágyi Balstrom V. Kovács Flóra, leánya Blaha L. Almanzor Horváth Lola, leánya Margó Cz. Don Bernardo Németh Amadil Ligeti I. Cogollos Újvári Languszka grófnő M. Csatai Zs. Zborovszki S­zabó Guzman koldus Földvári Kezdete 7 órakor. MÜSO­R. Szerda, A dezentor. Csütörtök, Királyfogás, Blaha L. assz. m. v Péntek, A beárni leány. Szombat, A dezentor. Várszinház. Nov. 16-án : Zárva. MŰSOR. Szerda, Ernáni, bérleti. Csütörtök, Attaché. Vasárnap, Érdek nélkül, Kris­­tóf-tér 78., A várrom. Szem Hamlet Claudius A meghalt ki­rály szelleme Polonius Laertes, Marcellus Horatio Gertrud Ophelia J’??­­ siráló 2-ik­ é 1 y e­k. Odry Ney Tallián Szegedi Pauli Takács Szendrői C. Saxlehner E. Bianchi B. Dalnoki Szekeres Felelős szerkesztő: URVÁRY LAJOS. JSTytht tér. Az e rovat alatt közlötteknek nem tartalma, sem alakjáért nem felelős a szerk.) Hl» Ili A­rt’nor Ho nini átköltözött a szervitatér 1. sz. 1/1 • »V dg lityi l/dl­lvi rendel hétköznap 2 —4-ig. Magyar kir. államvasutak. 71676/CI. Hirdetmény. A m. kir. államvasutak 1881. év szeptember hó 1-től érvény s helyi díjszabásának (II. rész) 19. lapján foglalt széna és szalmaszállitására nézve fennálló 2 kivételes díjszabás, ösz­­szes határozmányainak fentartásával f. évi november hó 20-ától kezdve szecskaküldeményekre is kiterjesztetik. Budapesten, 1886. november 13. Az igazgatós kg. 1805

Next