Pesti Napló, 1886. december (37. évfolyam, 333-359. szám)

1886-12-03 / 334. szám

A bizottság Wahrmann indítványának a jelen­tésbe leendő felvételét határozza el. Helfy részletes kimutatást kiván a minisztertől az iránt, minő alapokból s mily összegig vette köl­csön azon pénzt, melynek erejéig a pénztári készletek kiegészítésre szorulnak. Gr Szapáry miniszter vála­szolja, hogy sehonnan sem vétetett fel kölcsön, hanem az állami pénztári készletekből, melyek, mint szóló expozéjában már érintő, körülbelül 18 millió erejéig ismét megerősítendők lesznek. Enyedi csatlakozik Helly kívánságához. A szegedi alapként szereplő 1.100.000 frt, minthogy abból nem adatik többé épí­tési kölcsön, a függő adósságok közül átteendő szóló szerint az állam rendes adósságai közé. Gr. Szapáry miniszter válaszolja, hogy nincs külön szegedi alap, hanem a törvény egy tiszai és sze­gedi kölcsönt rendelt felvenni s tekintettel a tiszai társulatokkal még folyó tárgyalásokra, későbbre van fentartva a törvényhozásnak ez iránt szükséges in­tézkedése. A kamatbiztosítást élvezett vasutak átvitele folytán elvállalt adósságok, a vasúti kamatbiztosítást alapján való előlegezések, Horvát-Szlavonországok beligazgatási szükséglete s az állami számvevőszék előirányzata vita nélkül megszavaztattak. A miniszterelnökség szükségleténél a rendelke­zési alapot illetőleg Enyedi Lukács utal arra, hogy a külföldi sajtó mily rosszul van informálva a magyarországi állapo­tokról. E tekintetben az államellenes törekvésekkel szemben a kormány nem teszi meg azt, a­mit tennie kellett volna. Tisza Kálmán miniszterelnök visszautasítja azon vádat, mintha a külföldi sajtó a magyar viszonyokról most rosszabbul lenne informálva, mint bármikor. Éppen a legtekintélyesebb külföldi lapokban gyakran jelennek meg a magyar viszonyokat helyesen ismer­tető czikkek. A miniszterelnökség, az ő Felsége személye kö­rüli s a horvát minisztérium szükséglete változatlanul megszavaztatván, a tárgyalás folytatása a ma d. e. 10 órakor tartandó ülésre halasztatott. A színházi kérdés. A m. kir. operaház viszonyaira vonatkozó fel­iratot az írók és művészek társaságának küldöttsége tegnap nyújtotta át Tisza Kálmán miniszterel­nöknek. A küldöttség vezetője, dr. Molnár Antal orsz. képviselő, előadván a felirat genezisét, fölkérte a minisztert, szíveskedjék megfontolása tárgyává tenni a felirat tartalmát. Tisza miniszterelnök válaszában kijelente, hogy a felirat tartalmát komoly megfontolás alá fog­ja venni. Ezután Molnár bemutatta a miniszter­­elnöknek a küldöttség tagjait, B­a­r­t­a­y Edét, B­o­­r­o­s­t­y­á­n­i Nándort és F­á­i Bélát A felirat, melyet az írók és művészek társasá­gában tartott értekezlet megbízásából Ábrányi Emil szerkesztett, következőleg hangzik: Nagyméltóságú miniszter úr! A magyar írók és művészek társasága I. évi november hó 17-én érte­kezletet tartott, mely a m. kir. operaszínház általá­nosan ismert sajnos állapotaival foglalkozván, egy­hangúlag abban állapodott meg, hogy a m. kir. opera­színház jövő sorsára vonatkozó különféle nézetekkel és hírekkel szemben a maga álláspontját pontosan körvonalazza s véleményét — amennyiben a helyzet tisztázására ez is némi befolyással bírhat, nagyméltó­ságod becses megfontolása elé terjeszti. Az értekezlet első­sorban annak a kimondását határozta el, hogy a m. kir. operaszínház bérbeadá­sát nem tartaná sem szerencsés, sem kívánatos meg­oldásnak. Igaz, hogy a mai állapot fentartását nem kíván­ja, de meg van győződve arról, hogy a helyes kibon­takozásnak más módja is van, mint a bérbeadás esz­méje, melylyel már azért sem rokonszenvezhet, mert egy magasabb nemzeti hivatással bíró műintézet sor­sát és jövőjét magánspekulác­ió kezei közt nem óhajtja látni. Lehetséges, hogy a magánvállalkozás — mely tapasztalás szerint sem a czélok kitűzésében, sem az eszközök megválasztásában nem igen distingvált — ez eredménynyel zsákmányolná ki a rendezésére bo­csátott tért, de attól lehet tartani, hogy ez az ered­mény a nemzeti irány, a nemzeti művészet fejlődésé­nek hosszú időre való megrontását jelentené. Nem a bérbeadás, hanem a dalszínház mai nagy szervezetének viszonyainkhoz mért leszállítása, a drága és fölösleges külföldi vendégek mellőzése s ebből folyólag az operának nemzeti alapon való to­vábbfejlesztése : ez az, a­mit az írók és művészek társasága a m. kir. dalszínház föllendülésére elenged­­hetlenül szükségesnek tart. A­z eddigi bajok fő forrása éppen abban kere­sendő, hogy az opera, a­helyett, hogy nemzeti irányban fejlesztetett volna, vándorénekesek internaczionális gyülőhelyévé vált; az volt a fő baj, hogy az állami szubvenczió keretében hozzá, sokat beszélt betegségéről s gyakran mondotta, hogy meghalni ment Nagyváradra. Sejtelmei, fájda­lom, korábban teljesültek, mint várni lehetett. Mert éppen az utóbbi hetekben volt állapota eléggé kielé­gítő s Ipolyi teljes buzgalommal végezte egyháznagyi és másnemű teendőit. Éppen tegnap érkeztek tőle el­intézett ügyiratok a közoktatási tanácshoz s mint táv­irataink mondják, még tegnap délelőtt is látogatást tett a püspöki szemináriumban. Onnan hazatérve, dolgozó szobájába vonult s ott érte őt a halál. A gyászhir a fővárosba az esti órákban érkezett meg. Az első távirat Szilágyi Sándorhoz érkezett s a várat­lan hir eleinte kevés hitelre talált. De a további táv­iratok eloszlattak minden kétséget. Éppen a törté­nelmi társulat rendes havi ülésére gyűltek össze tör­ténészeink s ott hallották a súlyos, pótolhatatlan vesz­teséget, mely a magyar tudományosságot érte. * A magyar történelmi társulat teg­nap délután öt órára összehívott havi gyűlése, melyen a többek közt jelen voltak báró Kemény Gábor és Pulszky F. elnökök, Szilágyi Sándor titkár, dr. Pauler Gyula, Torma Károly, Zichy Antal, K. Radvánszky Béla, Mailáth Béla, Thallóczy Lajos s mások, igen gyorsan véget ért. Az érkezők csakhamar értesültek a súlyos csapásról, mely a társulatot, érte s melynek hite fájdalmas benyomást tett mindenkire. Az ülést Pulszky Ferencz nyitotta meg s könyekig megin­dulva, remegő hangon jelenté az Ipolyi Arnold halá­lát s megható szavakban fejezte ki a társulat fájdal­mát, röviden ecsetelve a boldogult — mint találóan mondó, Vitéz János méltó utóda — kimagasló érde­meit. Bejelentő továbbá, hogy a kitűzött felolvasások a gyász jeléül egy későbbi ülésre halasztatnak el, hogy továbbá a társulat szombaton délután öt órakor az akadémia kistermében a temetés s a további teendők tárgyában értekezletet fog tartani. De már előre jelenti, hogy a társulat a temetésen Fraknói Vilmos és Szilágyi Sándor, az elhunyt benső barátai vezetése alatt küldöttségileg fogja magát Nagy­vá­radon képviseltetni. Fraknói még tegnap este el is utazott oda. Pulszky rövid, de megható beszéde után fiz ülés véget ért. ■ nem magyar művészetet kultiváltak, hanem az állami­­ szubvenczió keretén túl óriási luxus-kiadások­k­a­l és tervtelen költekezéssel operai Bábelt idéztek elő, melynek stílszerűtlen zagyvasága már nem nevet­séges, hanem mélyen elszomorító. A nemzeti erők gondos ápolása, czélirányos fejlesztése évek hosszú során át teljesen elhanyagoltatott. Csemetéink idegen földben nőttek nagyokká. Itthon, a saját talajukban, nem tenyészhettek. A hazai irány lené­zése és a külföldi vendégek kul­tusza, a művészi összhang megvetése és a spe­­cziális hangokban való oktalan gyönyörködés, mely szinte ellenőrzés nélkül látszott kielégíteni a saját szeszélyeit: ezek sülyesztették le a m. kir. operát mai állapotába, mely szomorú örökségképen szállott át az opera mostani vezetőjére. De a bérbeadással mit érnénk el ? A magán­­spekuláczió, mely ideális czélokat szem előtt tartani nem köteles, bizonyára még kevesebb áldozatra szánná el magát a hazai művészet érdekében, sőt több erélylyel, durvább mohósággal működve — még fokozná az opera internaczionális jellegét és saját üz­leti szempontja szerint teljesen nemzetközi intézetet csinálna belőle, a már eddig is tévútra vezetett ízlés további meghamisítására. Az írók és művészek társasága — teljesen el­tekintve a személyes kérdésektől — mindezekből folyólag a kibontakozás legczélszerűbb és legméltóbb módját abban látja, hogy a magyar királyi operaszínház a nemzeti erők mérvei szerint leszállított és megállapított állami szubvenczió mellett s a kompe­tens ellenőrzés keretében állami keze­lés alatt továbbra is meghagyassák, de vezetésében a magyar nemzeti művé­szet fejlesztésének és fentartásának gondjai túlsúlyra juttassanak. Ezzel kapcsolatban áll az is, hogy a már fenn­álló hazai képzőintézetre, hol belföldi énekesek töme­gesebben fejleszthetők, nagyobb áldozatok árán külö­nösebb gond fordíttassék s e képzőintézetek a m. kir. operával bensőbb összefüggésbe hozassanak, hogy a művezetés ezáltal is biztosabb alapot kapjon a terv­szerű eljárásra. Ezekben nagyméltóságod elé terjesztettük az írók és művészek társasága f. hó 17-én tartott érte­kezletének egyhangú megállapodásait. Az értekezlet részletekbe nem bocsátkozhatott, csak nagy vonások­ban jelölte meg azokat az irányelveket, melyeknek mielőbbi keresztülvitelét bátorkodik ezennel nagy­méltóságod hazafias figyelmébe ajánlani, kiváló tisz­telettel az írók és művészek társasága nevében. Ujváry Lajos, Molnár Antal dr., Ábrányi Emil, Bar­­tay Ede, Borostyáni Nándor, Fái J. Béla. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend: deczember 3. Naptár: Péntek, deczember 3. — Róm. kath.: Xav. Ferencz. — Prot.: Kasszian. — Görög-orosz . (nov. 21.)Boldogasszony avattatása. — Zsidó: (kiszlev G.) Je­­rom. K. — Nap­kel 7 óra 30 perczkor reggel, nyugszik 4 óra 9 perczkor délután. — Hold kel 39 perczkor dél­után, nyugszik 11 óra 44 perczkor éjjel. — Első negyed délután 3 óra 41 perczkor. — Hold a f­öldtávolban délután 4 órakor. A pénzügyminiszter fogad d.u.3—4 óráig. Horvát miniszter fogad délelőtt 10— dél­után 2 óráig. Krancsevics-féle kamarai hangver­seny este 7­1 órakor a Vigadó kistermében. Természettudományi estély 6 órakor a vegytani intézetben. Előadó : Kont Gyula. Az orsz. magyar gazdasági egyesület gépészeti szakosztályának ülése délután 4 órakor a Köz­telken. A képzőművészeti társulat jubiláris kiállítása a műcsarnokban (Andrássy­ út 69. sz.) d. e. 9— d. u. 4 és villamos világítás mellett este 5—9 óráig. Be­lépti dij 50 kr. Bourdon Mária kiállítása az iparművé­szeti múzeumban d. e. 9— d. u. 1 óráig. Árpa-, gyümölcs-és műtrágyakiállí­­t­á­s a Köztelken d. e. 10—12 és d. u. 2—4 óráig. Országos képtár az akadémia palotájában d. e. 9— d. u. 1 óráig. A vörös­ kereszt egylet budai Erzsébet­­kórháza megtekinthető d. e. 10—1l1/* óráig. Nemzeti múzeum: régiségtár d. e. 9— d. u 1 óráig. Technológiai múzeum a Kerepesi-úton (Beleznay-kert) nyitva van: d. e. 9— d. u. 1 és d. u. 3—5 óráig. A botanikus kertben levő orsz. üvegfesté­­szeti kiállítási teremben új üvegfestmények és minden­nemű kartonok vannak kiállítva. Megtekinthető bárki által minden díj nélkül délelőtt 8—12 és d. u. 2—6 óráig. Akadémiai könyvtár d. u. 3—7. Egyetemi könyvtár d. e. 10—12 és d. u. 4—8 óráig. Múzeumi könyvtár d. e. 9— d. u. 1 óráig. Az állatkert nyitva van egész nap. Belépti dij 30 kr. GrandCafé-Restaurant de l’Opera Andrássy-ut, a kir. operaháznak átellenében, az összes helyiségek villamos világítással. Az idegenek találkozási helye. — A király ő Felsége tegnap délután 4 órakor a magyar államvasutak külön udvari vonalán Gö­döllőre utazott. A pályaudvarban Török János főka­pitány és Merkl állomásfőnök fogadták. A király kí­séretében volt Papp Leonidász br. főhadsegéd, Flies­­ser dr. és Zurna szárnysegédek és Pápay István, a kabinetiroda főnöke. — Gödöllőt szombaton d. e. 9 órakor hagyja el a király felséges neje kiséretében s Kőbányán és Rákoson át folytatja útját Bécsig, hová d. u. 2 óra 30 perczkor érkezik. — Az udvari sze­mélyzet részben ma este, részben holnap hagyja el a fővárost, hová az udvar csak tavaszszal tér vissza. — Király ő Felsége tegnap fogadta Asbóth Já­nos külügyminiszteri osztálytanácsost, ki átnyújtotta Bosznia és a Herczegovina czimü munkája első köte­tét. Ő Felsége szívesen vette a művet, melyről — mint mondá — már sokat hallott. Ezután a szerző utazásairól, a ma közelebb megjelenő második köte­téről és a kilátásban levő német és franczia kiadásról kérdezősködött. Ő Felsége a delegácziók tárgyalá­sairól is szólt, örömét fejezve ki, hogy ez alkalommal ismét általános elismerés mutatkozott az okkupáti tartományok folyton javuló állapotai iránt, a­mi bi­zonyára Boszniában magában is a legjobb benyomást fogja tenni, miután ott, tudomása szerint, mindent nagy figyelemmel kísérnek, a­mi az országra vonat­kozik. Az ő Felségének átnyújtott könyv igen díszes kötésű és Boszniának email czimerével van ékítve. — Máramarosiak küldöttsége a királynál. Azért az adományért, melylyel a király ő Felsége a m.-szi­­geti ref. liczeumnak a nov. 21-iki tűzvész alkalmával szenvedett veszteségét 3000 forint adománynyal tete­mesen enyhítette, tegnap mondott köszönetet a li­­czeumi kormányzótanács nevében V­á­r­a­d­y Gábor országgyűlési képviselő s liczeumi felügyelő gondnok, Gulácsy Dezső és Literáty Ödön országgyű­lési képviselőkkel küldöttségileg jelenvén meg az audienczián. Várady Gábor, mint a küldöttség vezetője, a királyhoz intézett beszédében kiemelte, hogy e ki­rályi adománynak, mely a szerencsétlenséget követő első órában érkezett, bizonynyal vonzó és varázsha­tása lesz. Ő Felsége részletesen tudakolta a tűzvész következményeit, az okozott kárt, a könyvtár állapo­tát s ezen kívül, midőn az intézet jó és üdvös voltáról szólt, különösen a nemzetiségi, felekezeti viszonyokra vonatkozó adatok látszottak ő Felségét kiválóan érde­kelni, melyekre vonatkozólag a felügyelő gondnok az orosz, román nemzetiségbeli tanulók jelentékeny szá­mát s azt is felsorolta, hogy a római és g.-kath. hitfe­­lekezetbeliek száma nem egyszer túlhaladja a protes­tánsokét. A küldöttség kihallgatása negyed óráig tartott. — Sándor fejedelemről öt-hat hét múlva könyv fog megjelenni. Az lesz a czime: Első Sándor bolgár fejedelem. Közlemények életéből és kormányzásáról, Koch Adolf saját visszaemlékezései nyomán. A könyv tizenöt nyomtatott ívre fog terjedni és a fejedelemnek fény nyomatú arczképén kívül kastélyának, dolgozó szobájának, sandrovoi nyaralójának stb. képeivel lesz illusztrálva. Koch Adolf 1879 óta bizalmas viszony­ban állott a fejedelemmel. Udvari lelkésze volt és a keletet korábbi utazásaiból is ismeri. Koch udvari lelkész attól a naptól fogva, mikor a fejedelemhez ke­rült, naplót vezetett és ez épp úgy, mint a rendelke­zésére álló egyéb adatok alapjául szolgálnak közle­ményeinek és visszaemlékezéseinek. A könyv Darm­­stadtban fog megjelenni.­­ A régi és új főposta-igazgató, Zobel Lipót, a budapesti főpostának igazgatója, tegnap délelőtt 10 órakor adta át hivatalát a főposta új igazgatójának, R­a­s­s­k­a Károly eddigi kassai postaigazgatónak, ki mindjárt megtartotta installáczióját, mint a budapesti főposta igazgatója. A főpostának magasabb hivatal­nokai és igazgatósági személyzete teljes számban ke­véssel 10 óra előtt összegyűltek a főposta tanácster­mében s onnan testületileg B­á­r­ó­t­h­y Jenő aligazgató és Vezerle Gyula titkár vezetése alatt az igazgató­­sági terembe mentek, hol már várakozott reájuk Zobel Lipót főposta-igazgató. Miután félkör alak­ban felállottak, B­á­r­ó­th­y Jenő a búcsúzó igazgató elé állt és következő beszédet tartott: Nagyságos kir. taná­csos ur! Nagyságos főposta-igazgató úr! Midőn nagy­ságod körünkből távozik, hogy érdemdús működését Nagyváradon folytassa, hogy a nagyváradi posta­­igazgatóságát átvegye, engedje meg nekem, hogy úgy a magam, valamint tisztviselőtársaim nevében a nyolc­ éven át tanúsított jóindulatáért legmélyebb köszöne­­tünket és hálánkat kifejezzem és egyszersmind, hogy új munkaköréhez szívből jövő szerencsekivánságain­­kat kifejezzem. Kérem nagyságodat, tartson meg továbbra is szíves jóakaratában és emlékezetében. Az éljenek megszűnése után Zobel Lipót főpostaigaz­­gató meghatva a következő beszédet mondotta: Tisz­telt hivatalnok urak ! Midőn e hozzám intézett szép búcsúszavakért legőszintébb köszönetet mondanék, fo­­gadják ígéretemet, hogy önöket, kik nyolc­ évig min­dig buzgón támogattak, emlékezetemben örökre meg fogom tartani. Nyolc­ évig állottam, a főposta élén és e nyolcz évi működésemet illetőleg hivatkozom a ve­lem működő hivatalnokokra és a közönségre. E nyolcz év az intézet életében igen fontos szerepet töltött be és nekünk nehéz munkával kellett megküzdeni. Én távozom az önök köréből, de kérem, tartsanak meg szíves emlékezetükben. A beszédet hosszantartó éljen­zés követte, Zobel minden egyes hivatalnoktól szívé­lyesen elbúcsúzott, egyenként kezet fogott velük és »Isten önökkel« szavakkal hagyta el a termet a hiva­talnokok éljenzése mellett. Egy kis szünet után R­a­s­s­­k­a Károly zajos éljenzések között lépett a terembe. Baróthy J. aligazgató hozzá a következő beszédet in­tézte : Nagyságos postaigazgató úr ! Midőn nagyságod a közmunka- és közlekedési miniszter ő excziája rende­lete folytán a budapesti főposta igazgatóság vezetését átveszi, fogadja legőszintébb szerencsekivánatainkat és legyen meggyőződve, hogy mi teljes lélekkel azon leszünk, hogy szolgálatainknak mindig és minden kö­rülmény közt eleget tegyünk. (Hosszan tartó éljen.) Ezután R­a­s­s­k­a Károly a főpostának új igazgatója következőleg beszélt: Tisztelt uraim ! Önök tudják, hogy a közmunka és közlekedési miniszter ő excziája rendeletével a kassai postaigazgatóságától ide lettem áthelyezve. Én jól tudom, hogy roppant nehéz a fel­adat, mely reám vár. Nálamnál sokkal erősebb és te­hetségesebb ember sem volna képes egyedül meggyőz­ni e nehéz feladatot, annál kevésbbé én, ki jóakarat, szorgalom, kitartás és munkakedven kívül mit sem hozok ez új állásomra. Az igazgatóság átvételekor tudom, hogy a főposta nagyszámú hivatalnokai között vannak olyanok, kik szorgalmuk, tehetségük és kitartásuk által máris érdemeket szereztek ma­guknak ; először is ezen urakhoz fordulok, kérem, hogy buzgóságukat továbbra is megtartsák s ezzel engem feladatom elérésében támogassanak. De for­dulok kérésemmel a hivatalfőnök urak és a posta minden alkalmazottjához is, hogy együttes szorga­­om által a postaintézményt oda fejleszszük, hol an­nak méltó helye. Én köszönettel fogom elismerni az érdemeket és azokat tehetségem szerint meg fogom jutalmazni. S viszont remélem, hogy hanyagság, hi­vatalos mulasztás minél ritkábban fog előfordulni, mert ez­eket a törvény teljes szigorával fogom bün­tetni. Ismétlem, uraim, hogy első az összetartás, s ha ez meglesz, remélem, le fogjuk győzni a nehézsége­ket, melyek már küszöbön is vannak, előttünk a ka­rácsony. Legyen jeligénk munka és összetartás és akkor a postai hivatalnokok: e száraz testü­let, egy egészszé fog olvadni. A hosszasan meg­­éljenzett beszéd után Bár­ót­hy aligazgató sorban bemutatta a hivatalnokokat, kiket azonban az új igazgató már jórészt ismert budapesti működéséből. A hivatalnokok visszamentek munkájukhoz, az új postaigazgató pedig sorba járta az összes hivatalo­kat, valamennyit megvizsgálta s ezzel R­a­s­s­k­a Ká­roly budapesti főpostaigazgató installácziója vé­get ért.­­ A jövő évi ujonczozások a fővárosban és Pest­megyében a következő napokon fognak megtartatni: Budapesten márczius hó 10-től bezárólag április 10- ig, kivéve a vasárnapokat és ünnepeket. Pest megyében a felső váczi járás részére Váczon márczius 1—5-ig; a Váczvárosi katonakötelesekkel márczius 7—9-ig; a Szent Endre városi hadkötelesekkel Szent Endrén márczius 11 és 12-én; a pilisi felső járás számára Bu­dapesten márczius 15—18-ig; a pesti felső járásbeli hadkötelesekkel Monoron márczius 21—26-ig; a pes­ti alsó járásbeliekkel márczius 28-tól ápril 2-ig; az alsó pilisi járásbeliekkel Bián április 4—7-ig és 15—16-ig (közbeesnek a húsvéti ünnepek és a megyei közgyűlés), a pesti közép járásbeliekkel Alsó-Daba­­son április 18—23-ig, végül az alsó váczi járásbeliek­kel Gödöllőn április 25—30-ig. — A hunyadmegyei történelmi és régészeti tár­sulat Döbrentey-emlékünnepe, mint lapunknak távirják, díszes és nagyszámú közönség részvétele mel­lett folyt le. Kun Géza gr. Döbrentey erdélyrészi, de kiválóan hunyadmegyei tevékenységéről, valamint irodalmi alkotásai és összeköttetéseiről terjedelmes tanulmányt olvasott fel. A majdnem 21/2 órai elő­adást a hallgatóság lelkesen megéljenezte. Ezután Tallatsek Ferencz petrozsényi bányaigazgató a Zsijecz mentén kőszénfejtés közben felfedezett arany­mosási műveletekről értekezett.­­ Az orsz. méhészeti­ egyesület tegnap választ­mányi üléssel öszekötött méhészeti estélyt tartott a Köztelken, Kriesch János elnöklete alatt. A délma­gyarországi méhész-egyletnek Verseczen tartott idei közgyűléséről Kühne Ferencz tartott előadást. Miu­tán Kühne Ferencz több méhészeti eszközt mutatott be, a többek közt egy igen praktikus méztartó hordót, a­melyből a mézet ki lehet szedni, a­nélkül, hogy a dongákat szét kellene szedni; czélszerüsége mellett még olcsósága is szól, a mennyiben jól megvasalva, tölgyfából 4 írtba kerül; továbbá háromféle méz-üve­get írt, * */„ és 1 kiló mézre, a melyek kaucsukosüveg­fedővel vannak igen czélszerüen ellátva s áruk is igen jutányos, t. i.: 15, 18 és 23 kr. darabonkint. Bemuta­­tatott még egy 5 kilóra való bádog méztartót s a Hungária mézpergető gépet. Az ülés ezzel véget ért. — Névmagyarosítások: Weinek­ Vilmos fadoli illetőségű szegzárdi lakos Bori-ra, Petro Lajos aradi illetőségű német-palánkai lakos Tolna­i-ra, Pörges Jakab aradi illetőségű ugyanottani lakos sa­ját, valamint Jenő, Mariska és Géza kisk. gyermekei P­o­l­g­ár-ra, Bahunek Károly dédács-piskitelepi ille­tőségű aradi lakos Bakony­i-ra, Henter Frigyes nagy-szebeni illetőségű budapesti lakos S­z­ü­c­s-re, Szeibeczeder Károly budapesti illetőségű lakos saját, valamint kisk. Irén leánya Szendreire, kisk. Sabesz Jakab dárdai illetőségű baranyavári lakos Csap­ó­ra és Grünwald Vilmos sátoralja-ujhelyi illetőségű budapesti lakos Neme­s-re változtatták vezetékneveiket. — Zászlószentelési ünnepélyt rendezett múlt hónap 27-ikén a rákos­keresztúri temetkezési egylet. A zászlóanya, báró Podmaniczky Zsuzsánna, maga fedezte a 300 frtra rugó zászló felszerelési költséget és azonkívül 100 forintot küldött az egyletnek. Bu­­lyovszky Lila úrhölgy 25 frtnyi összeggel járult az egylet tőkéjének gyarapításához. — Kaulbars és a francziák. Kaulbars b. orosz tábornok közvetlenül Bulgáriából távozta előtt a kö­vetkező levelet intézte Lucien Millevoye-hoz, a Patrie szófiai tudósítójához: Szófia, nov. 17. 1886. Tisztelt szerkesztő ur! Bulgáriába érkezésem első napjai óta Francziaország minden részéből kaptam számos leve­let, melyekben azon rokonszenves óhaj nyilváníttatik, hogy sikerüljön azon nehéz feladat, mely Bulgáriában vállaimra nehezedik. Nem válaszolhatván mindazok­nak, kik engem jó akaratukkal és érdeklődésükkel megtiszteltek, sietek a sajtó utján nyilvánosan leróni legélénkebb köszönetemet azon erkölcsi támogatásért, melyben engem a cselszövény, hálátlanság és a ha­zugság elleni működésemben részesítettek. Fogadja stb. Br. Kaulbars N. tábornok. — A postagalambok ellen Francziaországban valóságos határzárt foganatosítanak. Boulanger had­ügyminiszter azt indítványozta a minisztertanácsban, hogy idegen galambok be ne bocsáttassanak az or­szágba, mert a franczia hadügyi kormány attól fél, hogy a németek kémszolgálatokat végeztetnek a ga­lambok segélyével. Belgiumban szenvedéllyel nevelik és tanítják a postagalambokat s ott a franczia had­ügyminiszter által tervezett rendszabály nagy aggo­dalmat okozott, úgy, hogy a belga külügyminiszter kénytelen volt megígérni, hogy diplomácziai úton közbe fog lépni a belga galambok érdekében, hogy azoknak engedtessék meg Francziaországban a köz­lekedés. A franczia hadügyminisztérium azonban aligha fog a belga kormány kívánságának eleget tenni s a párisi France Militaire c­imű katonai szaklap már egyenesen azzal vádolja a belga postagalamb­­nevelő társulatokat, hogy belga galambok társaságá­ban németországi galambokat eresztenek be Fran­­cziaországba, hogy azokat ott később tudósító czélok­­ra lehessen felhasználni. — Aranyat vegyetek! Ilyenformán ajánlgatta Nagy Károlyban valami rejtélyes ember a portéká­ját. És ez nem holmi humbug volt, igazi tiz- és busz­­márkás aranyokat vesztegetett ugyanannyi rézkrajcrá­­rokért. Legalább a vizsgálat eddig már három darab tíz márkás és egy huszas aranyat juttatott a rendőr­ség kezébe. Hanem a rejtélyes arany vesztegető el­tűnt, annak már nem tudtak nyomára akadni. — Politikai tüntetés — czigányok ellen. Az orosz fővárosból múlt hó 28-ikáról a következőket jelentik : Az itteni Ciniselli-czirkuszban tegnap épp oly lármás, mint furcsa politikai tüntetés folyt le. A czirkusz műsorába ugyanis egy idő óta föl van véve magyar czigánybanda produkcziója is, mely tegnap, mint rendesen, megjelent a közönség előtt, de midőn megkezdte hangversenyét, egyszerre mindenfelől zaj, pisszegés és lábdobogás hangzott fel. A czigányok abban hagyták a játékot s rémülten tekintettek kö­rül. Néhány pillanat múlva lecsöndesült a zaj s a banda újra hozzá akart fogni a játék­hoz. Szerencsétlenségére azonban csárdásba fogott. A­mi erre következett, azt nehéz leírni. Az egész czirkusz lázba jött, szinte őrjöngött s a süketítő lár­mában ilyen kiáltások hallatszottak. Ki a ma­gyar ... ! Ki az osztrák... ! Ki velük! stb. Szegény czigányok, mit tehettek egyebet, mint hogy meghaj­tották magukat és visszavonultak. Megjegyzendő, hogy a tomboló közönség körében az intelligensebb elem is nagy számban volt képviselve s hogy a rend­őrség, mely máskor a legcsekélyebb rendzavarásra is erélyesen lép fel, most kísérletet sem tett, hogy az őrjöngésnek véget vessen.­­ A bécsi rablógyilkosság áldozatát tegnap délelőtt bonczolták föl s konstatálták, hogy a gyilkos valóságos vadállati kegyetlenséggel hajtotta végre tettét. A szerencsétlen asszonynak mindkét szeme ki van ütve, koponyája többszörösen bezúzva s szája erősen felnyitva, mintha kiáltás közben hirtelen meg­merevedett volna. A gyilkosság elkövetésével gyanú­sított Panec Józsefet eddig még nem tudták kézre­­keríteni. — Előkelő csalók. Moszkvából jelentik : Az orosz arisztokrácziának három fiatal tagja az itteni állami bank pénztáránál megkisérlette egy Lebedova­t. A. saratovi kereskedő özvegyének nevére hamisí­tott check alapján 75,000 rubelt fölvenni. A csalás sikerült, de másnap már észrevették s éjjel egy itteni vendéglőben szerencsésen letartóztatták az ariszto­krata csalókat. Helyi hírek. — Budapest főváros közegészségi állapota október hóban. A főváros közegészségi állapota e hóban, viszonyítva a múlt havihoz, szintén kedvezőt­len volt, mert úgy a betegedés, valamint a halálozás szaporodott, okozta ezt e hóban uralgott kolera-jár­vány és a sűrűén, járvány szerűen szaporodott himlő, emelkedett a vörheny is. Élve született e hóban 1310, meghalt, katonák nélkül, 1855, s így a szüle­tési eseteket 545-el múlták felül a halálozásiak. 0—1 évig bezárólag elhalt 436, azaz: az összes elhaltak 25,5°/0-a és pedig az I. kerületben 23, II. kér. 19, III. kér. 41, IV. kér. 5, V. kér. 20, VI. kér. 41, YII. kér. 61, YHL kér. 114, IX. kér. 46, X. kér. 27, kórházban 39. A lefolyt 13 év 10 első havában a születések és halálozások egymáshoz következőleg aránylanak : 1886. » » » » » 11918, ¡ 14104 — Ajánlati tárgyalás A Bajnok- és Szondy-ut­­sarkán építendő iskolára nézve az ajánlati tár­gyalás deczember 22-ikén d. e. 10 órakor tartatik meg a VII. tanácsi ügyosztályban. 1874. évi­ első havában élve szül. 11021, meghalt 11048 1875. » » » » » 11237, » 10357 1876. » » » » » 11691, » 10397 1877. » » » » » 11114, » 10541 1878. » » » » » 10860, » 10737 1879. » » » » » 10931, » 10338 1880. » » » » » 11261, » 10411 1881. » » » * » 10989, » 10935 1882. » » » » » 11792, » 11119 1883. » » » » » 11952, » 10580 1884. » » » » » 12304, » 10892 1885. » » » » » 12940, » 10524 — Negyvenéves jubileum. Tegnap a lovag-utczai tantestület F­us­z Ferencz igazgatótanitó nevenapja alkalmából ennek 40 éves tanítói jubileumát élénk érdeklődés közt ünnepelte meg. — A népnevelők budapesti egyesülete tegnap délután tisztújító közgyűlést tartott s a következő tisztikart választotta meg az 1887-88-iki cziklusra : elnök: Vajdaffy Gusztáv; alelnökök: Wehner Gyula és György Aladár; titkár: Böngérfi János; jegy­zők: Glatz György és Töpfner József; pénztárnok: Ross Nándor; ellenőr: Patacsics János; gazda: Fet­ter György; könyvtáros : Gerley Sz.; szerkesztő: Somlyai József. Ezenkívül 20 választmányi tagot vá­lasztottak.­­ A köztemetői gőzvasút tárgyában a pénzügyi bizottság azt indítványozta, kérje föl a tanács a kormányt, hogy addig is, míg a főváros a Lindheim- Siemens­ Balázs konzorc­iummal az engedélyezés feltételeire teljesen megegyezik, miután a vasútra szükség van, rendelje el a közigazgatási bejárást, hogy az előmunkálatok gyorsabban folyhassanak. A tanács azonban tegnapi ülésén czélszerűbbnek tar­totta, hogy az engedélyezésre vonatkozó szerződési terv a főváros és vállalkozók közt előbb hozassák tisztába s ennélfogva utasította a pénzügyi bizottsá­got, hogy iparkodjék a tárgyalásokat gyorsan befe­jezni, hogy a legközelebbi rendes közgyűlés e tárgy­ban már dönthessen.­­ Az uj lovaskaszárnyához a tanács bérkocsi­dijakat állapított meg s az általános tariftába való fölvétel végett a közgyűlés elé terjeszti; és pedig a kétlovas bérkocsik dija lesz az I., II. és X. kerületből 1 frt 50 kr, a III. kerületből 2 frt, a IV.— IX. kerületből 1 frt 20 kr; — az egy lovas bér­kocsik: az I., II. és X. kerületből 1 frt, a III. ke­rületből 1 frt 30 kr, a IV.—IX. kerületből 80 kr. — Járványok. A kolera megfigyelő osztályra tegnap senkit sem vettek fel. — Himlős beteget 12-őt szállítottak a kórházba. Gyógyulva elbocsátottak ötöt, meghalt , s jelenleg ápolás alatt van 341. n. fertőző betegségek mai állása a következő: himlő 341, emelkedés 2, vörheny 29, emelkedés 1, hagymáz 11, apadás 1. Beteglétszám a barakk-kórházban 353, emelkedés 2, a balparti kórházakban 1877, emelke­dés 3. Fülöpszálláson az eddig szórványosan fellépett vörheny és kanyaró járványos jelleget öltöttek. Csak­nem minden nap történnek újabb megbetegedések, úgy, hogy az iskolákat is be kellett záratni. — Új rendszerű utczaseprőgépek. March­et Comp, londoni elég ajánlatot nyújtott be a főváros­hoz, hogy kísérletet tesz Budapesten oly rendszerű utczaseprőgépekkel, a­melyek nem tolják kétfelé a szemetet, mint a most használatban levők, hanem összesöprik és mindjárt egybegyűjtve, egy utánuk akasztott kocsiba hányják. A tanács tegnap helyet adott a kísérlet iránt való kérelemnek, de nem haj­landó a gépek ideszállítási költségeit fizetni, mint a vállalat szeretné. Eljegyzések és esküvők. Grimm Gábor fővárosi tisztviselő tegnap dél­előtt 11 órakor tartotta esküvőjét Hiersch József fő­városi előkelő polgár leányával, Hiersch Anna kisasszonynyal a belvárosi plébániatemplomban. Nyol­czolya lányok voltak Hiersch Lujza, Antonia és Irén kisasszonyok, a menyasszony testvérei és Lejtényi Anna k. a. Násznagyok voltak Mendl István és Viola Imre fővárosi tanácsos. Az esküvőt lakoma követte a menyasszony szüleinél és ezután az ifjú pár nász­útra indult. Berthán Gyula gyógyszerész eljegyezte F­a­b­­­á­n­e­k Berta kisasszonyt Bpesten. Halálozások. Apor Géza báró, cs. k. kamarás és földbirto­kos tegnap Bécsben, 51 éves korában meghalt. Színház és művészet. — Hangverseny. A Vigadó kistermében rég volt együtt oly nagy közönség, mint tegnap este, D’A­l­­bert Jenő zongoraművész hangversenyén. Az ülő­helyek mind el voltak foglalva s az állóhelyen csak úgy szorongott a közönség. Ilyen érdeklődést a zon­gorajáték iránt ma a zongoraművészeknek csak leg­nagyobbjai képesek kelteni s DAlbert szintén ezek közül való. Két órán át játszott egymaga, igen rövid szüneteket tartva, a közönség fokozódó érdeklődése és legéberebb figyelme mellett, érdemesen mutatva be magát mint zeneszerző is. Műsorát Beethoven, Cho­pin, Schumann, Rubinstein, Liszt és saját szerzemé­nyeiből állította össze. Hosszú műsorát hangjegy nél­kül játszotta végig, nem lankadó erővel, sőt még ha­talmas fokozással a befejezésben. Liszt Don Juan ábrándja szolgáltatta a záradékot. D’Albert művé­szete ebben ragyogott a legszebben, ezzel vívta ki magának a legnagyobb elismerést, habár műsorának minden számával teljes diadalt aratott. — A nemzeti színház műsorában P. Márkus Emilia gyöngélkedése miatt az a változás történt, hogy pénteken a Kristóf-tér 78. helyett Az eladó leány adatik és szobajon III. Rikhárd helyett, mely a jövő hétre halasztatott, Figaro házassága kerül szinre. — Megbukott színtársulat. Nyitráról Írják e hó 30-iki ketettel: Bács Károly színigazgató, ki teljes társulatával egy hónap óta játszik itt, tegnap kény­telen volt kijelenteni a színtársulat tagjainak, hogy a színház csekély látogatottsága következtében nem képes megmaradni igazgatónak. A társulat most »proporczióra« fog játszani. Ily körülmények közt nem lehetne csodálkozni azon, ha az annyi költséggel épült nyitrai »nemzeti színház« már a jövő idényben üresen fog állani. — A deési új színházban az idényt megnyitott Zoltán Gyula-féle színtársulat elég jó műsorral és erőkkel közepes pártolás mellett játszik. A társulat énekesnői: Tolnainé Hermin, Beke Lilla, Kovácsicsné, Völgyi Katicza, Tarján Erzsébet, valamint a többi erők: Zoltánné, Bessenyei Lajos, Bárdi stb. tőlük tel­­hetőleg iparkodnak a közönség igényeit kielégiteni. Törvényszéki csarnok. — A nagykátai véres jegyzőválasztás ügyében megindított bünper iratait most a kir. kúriához ter­jesztették fel. E fölterjesztésnek és az egész per más­fél évig való elhúzódásának oka abban rejlik, hogy a pestvidéki törvényszék ez ügyben egy Varga Sándor nevű egyént is vád alá helyezett, de aztán az illető védőjének felebbezésére a kir. tábla beszüntette ellene a bűnvádi eljárást. A tábla e határozata ellen a nyolcz napi határidőn belül az érdekeltek egyike sem élt felebbezési jogával, miért is a törvényszék a táblai határozatot jogerősnek mondta ki s erről úgy a köz­vádlót, mint Varga Jánost, illetve annak védőjét érte­sítette. A pestvidéki kir. ügyészség ekkor azzal a ki­fogással élvén, hogy az expediczióban történt hiba következtében nem nyújthatta be felebbezését, igazo­lást kért s ezzel együtt fölebbezést nyújtott be a kir. tábla megszüntető végzése ellen. A törvényszék helyt adott kérésének és a fölebbezést tudomásul vette. Ez ellen aztán Varga János védője jelentett be fölebbe­zést, melynek azonban a törvényszék helyt nem adott. — Az elutasító végzés ellen a védő ismét felebbezett s a kir. tábla a pestvidéki kir. törvényszéknek azt a végzését, melylyel a kir. ügyészséget igazolja és a határozat jogerőre emelkedése után benyújtott feleb.

Next