Pesti Napló, 1886. december (37. évfolyam, 333-359. szám)
1886-12-03 / 334. szám
A bizottság Wahrmann indítványának a jelentésbe leendő felvételét határozza el. Helfy részletes kimutatást kiván a minisztertől az iránt, minő alapokból s mily összegig vette kölcsön azon pénzt, melynek erejéig a pénztári készletek kiegészítésre szorulnak. Gr Szapáry miniszter válaszolja, hogy sehonnan sem vétetett fel kölcsön, hanem az állami pénztári készletekből, melyek, mint szóló expozéjában már érintő, körülbelül 18 millió erejéig ismét megerősítendők lesznek. Enyedi csatlakozik Helly kívánságához. A szegedi alapként szereplő 1.100.000 frt, minthogy abból nem adatik többé építési kölcsön, a függő adósságok közül átteendő szóló szerint az állam rendes adósságai közé. Gr. Szapáry miniszter válaszolja, hogy nincs külön szegedi alap, hanem a törvény egy tiszai és szegedi kölcsönt rendelt felvenni s tekintettel a tiszai társulatokkal még folyó tárgyalásokra, későbbre van fentartva a törvényhozásnak ez iránt szükséges intézkedése. A kamatbiztosítást élvezett vasutak átvitele folytán elvállalt adósságok, a vasúti kamatbiztosítást alapján való előlegezések, Horvát-Szlavonországok beligazgatási szükséglete s az állami számvevőszék előirányzata vita nélkül megszavaztattak. A miniszterelnökség szükségleténél a rendelkezési alapot illetőleg Enyedi Lukács utal arra, hogy a külföldi sajtó mily rosszul van informálva a magyarországi állapotokról. E tekintetben az államellenes törekvésekkel szemben a kormány nem teszi meg azt, amit tennie kellett volna. Tisza Kálmán miniszterelnök visszautasítja azon vádat, mintha a külföldi sajtó a magyar viszonyokról most rosszabbul lenne informálva, mint bármikor. Éppen a legtekintélyesebb külföldi lapokban gyakran jelennek meg a magyar viszonyokat helyesen ismertető czikkek. A miniszterelnökség, az ő Felsége személye körüli s a horvát minisztérium szükséglete változatlanul megszavaztatván, a tárgyalás folytatása a ma d. e. 10 órakor tartandó ülésre halasztatott. A színházi kérdés. A m. kir. operaház viszonyaira vonatkozó feliratot az írók és művészek társaságának küldöttsége tegnap nyújtotta át Tisza Kálmán miniszterelnöknek. A küldöttség vezetője, dr. Molnár Antal orsz. képviselő, előadván a felirat genezisét, fölkérte a minisztert, szíveskedjék megfontolása tárgyává tenni a felirat tartalmát. Tisza miniszterelnök válaszában kijelente, hogy a felirat tartalmát komoly megfontolás alá fogja venni. Ezután Molnár bemutatta a miniszterelnöknek a küldöttség tagjait, Bartay Edét, Borostyáni Nándort és Fái Bélát A felirat, melyet az írók és művészek társaságában tartott értekezlet megbízásából Ábrányi Emil szerkesztett, következőleg hangzik: Nagyméltóságú miniszter úr! A magyar írók és művészek társasága I. évi november hó 17-én értekezletet tartott, mely a m. kir. operaszínház általánosan ismert sajnos állapotaival foglalkozván, egyhangúlag abban állapodott meg, hogy a m. kir. operaszínház jövő sorsára vonatkozó különféle nézetekkel és hírekkel szemben a maga álláspontját pontosan körvonalazza s véleményét — amennyiben a helyzet tisztázására ez is némi befolyással bírhat, nagyméltóságod becses megfontolása elé terjeszti. Az értekezlet elsősorban annak a kimondását határozta el, hogy a m. kir. operaszínház bérbeadását nem tartaná sem szerencsés, sem kívánatos megoldásnak. Igaz, hogy a mai állapot fentartását nem kívánja, de meg van győződve arról, hogy a helyes kibontakozásnak más módja is van, mint a bérbeadás eszméje, melylyel már azért sem rokonszenvezhet, mert egy magasabb nemzeti hivatással bíró műintézet sorsát és jövőjét magánspekuláció kezei közt nem óhajtja látni. Lehetséges, hogy a magánvállalkozás — mely tapasztalás szerint sem a czélok kitűzésében, sem az eszközök megválasztásában nem igen distingvált — ez eredménynyel zsákmányolná ki a rendezésére bocsátott tért, de attól lehet tartani, hogy ez az eredmény a nemzeti irány, a nemzeti művészet fejlődésének hosszú időre való megrontását jelentené. Nem a bérbeadás, hanem a dalszínház mai nagy szervezetének viszonyainkhoz mért leszállítása, a drága és fölösleges külföldi vendégek mellőzése s ebből folyólag az operának nemzeti alapon való továbbfejlesztése : ez az, amit az írók és művészek társasága a m. kir. dalszínház föllendülésére elengedhetlenül szükségesnek tart. Az eddigi bajok fő forrása éppen abban keresendő, hogy az opera, ahelyett, hogy nemzeti irányban fejlesztetett volna, vándorénekesek internaczionális gyülőhelyévé vált; az volt a fő baj, hogy az állami szubvenczió keretében hozzá, sokat beszélt betegségéről s gyakran mondotta, hogy meghalni ment Nagyváradra. Sejtelmei, fájdalom, korábban teljesültek, mint várni lehetett. Mert éppen az utóbbi hetekben volt állapota eléggé kielégítő s Ipolyi teljes buzgalommal végezte egyháznagyi és másnemű teendőit. Éppen tegnap érkeztek tőle elintézett ügyiratok a közoktatási tanácshoz s mint távirataink mondják, még tegnap délelőtt is látogatást tett a püspöki szemináriumban. Onnan hazatérve, dolgozó szobájába vonult s ott érte őt a halál. A gyászhir a fővárosba az esti órákban érkezett meg. Az első távirat Szilágyi Sándorhoz érkezett s a váratlan hir eleinte kevés hitelre talált. De a további táviratok eloszlattak minden kétséget. Éppen a történelmi társulat rendes havi ülésére gyűltek össze történészeink s ott hallották a súlyos, pótolhatatlan veszteséget, mely a magyar tudományosságot érte. * A magyar történelmi társulat tegnap délután öt órára összehívott havi gyűlése, melyen a többek közt jelen voltak báró Kemény Gábor és Pulszky F. elnökök, Szilágyi Sándor titkár, dr. Pauler Gyula, Torma Károly, Zichy Antal, K. Radvánszky Béla, Mailáth Béla, Thallóczy Lajos s mások, igen gyorsan véget ért. Az érkezők csakhamar értesültek a súlyos csapásról, mely a társulatot, érte s melynek hite fájdalmas benyomást tett mindenkire. Az ülést Pulszky Ferencz nyitotta meg s könyekig megindulva, remegő hangon jelenté az Ipolyi Arnold halálát s megható szavakban fejezte ki a társulat fájdalmát, röviden ecsetelve a boldogult — mint találóan mondó, Vitéz János méltó utóda — kimagasló érdemeit. Bejelentő továbbá, hogy a kitűzött felolvasások a gyász jeléül egy későbbi ülésre halasztatnak el, hogy továbbá a társulat szombaton délután öt órakor az akadémia kistermében a temetés s a további teendők tárgyában értekezletet fog tartani. De már előre jelenti, hogy a társulat a temetésen Fraknói Vilmos és Szilágyi Sándor, az elhunyt benső barátai vezetése alatt küldöttségileg fogja magát Nagyváradon képviseltetni. Fraknói még tegnap este el is utazott oda. Pulszky rövid, de megható beszéde után fiz ülés véget ért. ■ nem magyar művészetet kultiváltak, hanem az állami szubvenczió keretén túl óriási luxus-kiadásokkal és tervtelen költekezéssel operai Bábelt idéztek elő, melynek stílszerűtlen zagyvasága már nem nevetséges, hanem mélyen elszomorító. A nemzeti erők gondos ápolása, czélirányos fejlesztése évek hosszú során át teljesen elhanyagoltatott. Csemetéink idegen földben nőttek nagyokká. Itthon, a saját talajukban, nem tenyészhettek. A hazai irány lenézése és a külföldi vendégek kultusza, a művészi összhang megvetése és a specziális hangokban való oktalan gyönyörködés, mely szinte ellenőrzés nélkül látszott kielégíteni a saját szeszélyeit: ezek sülyesztették le a m. kir. operát mai állapotába, mely szomorú örökségképen szállott át az opera mostani vezetőjére. De a bérbeadással mit érnénk el ? A magánspekuláczió, mely ideális czélokat szem előtt tartani nem köteles, bizonyára még kevesebb áldozatra szánná el magát a hazai művészet érdekében, sőt több erélylyel, durvább mohósággal működve — még fokozná az opera internaczionális jellegét és saját üzleti szempontja szerint teljesen nemzetközi intézetet csinálna belőle, a már eddig is tévútra vezetett ízlés további meghamisítására. Az írók és művészek társasága — teljesen eltekintve a személyes kérdésektől — mindezekből folyólag a kibontakozás legczélszerűbb és legméltóbb módját abban látja, hogy a magyar királyi operaszínház a nemzeti erők mérvei szerint leszállított és megállapított állami szubvenczió mellett s a kompetens ellenőrzés keretében állami kezelés alatt továbbra is meghagyassák, de vezetésében a magyar nemzeti művészet fejlesztésének és fentartásának gondjai túlsúlyra juttassanak. Ezzel kapcsolatban áll az is, hogy a már fennálló hazai képzőintézetre, hol belföldi énekesek tömegesebben fejleszthetők, nagyobb áldozatok árán különösebb gond fordíttassék s e képzőintézetek a m. kir. operával bensőbb összefüggésbe hozassanak, hogy a művezetés ezáltal is biztosabb alapot kapjon a tervszerű eljárásra. Ezekben nagyméltóságod elé terjesztettük az írók és művészek társasága f. hó 17-én tartott értekezletének egyhangú megállapodásait. Az értekezlet részletekbe nem bocsátkozhatott, csak nagy vonásokban jelölte meg azokat az irányelveket, melyeknek mielőbbi keresztülvitelét bátorkodik ezennel nagyméltóságod hazafias figyelmébe ajánlani, kiváló tisztelettel az írók és művészek társasága nevében. Ujváry Lajos, Molnár Antal dr., Ábrányi Emil, Bartay Ede, Borostyáni Nándor, Fái J. Béla. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend: deczember 3. Naptár: Péntek, deczember 3. — Róm. kath.: Xav. Ferencz. — Prot.: Kasszian. — Görög-orosz . (nov. 21.)Boldogasszony avattatása. — Zsidó: (kiszlev G.) Jerom. K. — Napkel 7 óra 30 perczkor reggel, nyugszik 4 óra 9 perczkor délután. — Hold kel 39 perczkor délután, nyugszik 11 óra 44 perczkor éjjel. — Első negyed délután 3 óra 41 perczkor. — Hold a földtávolban délután 4 órakor. A pénzügyminiszter fogad d.u.3—4 óráig. Horvát miniszter fogad délelőtt 10— délután 2 óráig. Krancsevics-féle kamarai hangverseny este 71 órakor a Vigadó kistermében. Természettudományi estély 6 órakor a vegytani intézetben. Előadó : Kont Gyula. Az orsz. magyar gazdasági egyesület gépészeti szakosztályának ülése délután 4 órakor a Köztelken. A képzőművészeti társulat jubiláris kiállítása a műcsarnokban (Andrássy út 69. sz.) d. e. 9— d. u. 4 és villamos világítás mellett este 5—9 óráig. Belépti dij 50 kr. Bourdon Mária kiállítása az iparművészeti múzeumban d. e. 9— d. u. 1 óráig. Árpa-, gyümölcs-és műtrágyakiállítás a Köztelken d. e. 10—12 és d. u. 2—4 óráig. Országos képtár az akadémia palotájában d. e. 9— d. u. 1 óráig. A vörös kereszt egylet budai Erzsébetkórháza megtekinthető d. e. 10—1l1/* óráig. Nemzeti múzeum: régiségtár d. e. 9— d. u 1 óráig. Technológiai múzeum a Kerepesi-úton (Beleznay-kert) nyitva van: d. e. 9— d. u. 1 és d. u. 3—5 óráig. A botanikus kertben levő orsz. üvegfestészeti kiállítási teremben új üvegfestmények és mindennemű kartonok vannak kiállítva. Megtekinthető bárki által minden díj nélkül délelőtt 8—12 és d. u. 2—6 óráig. Akadémiai könyvtár d. u. 3—7. Egyetemi könyvtár d. e. 10—12 és d. u. 4—8 óráig. Múzeumi könyvtár d. e. 9— d. u. 1 óráig. Az állatkert nyitva van egész nap. Belépti dij 30 kr. GrandCafé-Restaurant de l’Opera Andrássy-ut, a kir. operaháznak átellenében, az összes helyiségek villamos világítással. Az idegenek találkozási helye. — A király ő Felsége tegnap délután 4 órakor a magyar államvasutak külön udvari vonalán Gödöllőre utazott. A pályaudvarban Török János főkapitány és Merkl állomásfőnök fogadták. A király kíséretében volt Papp Leonidász br. főhadsegéd, Fliesser dr. és Zurna szárnysegédek és Pápay István, a kabinetiroda főnöke. — Gödöllőt szombaton d. e. 9 órakor hagyja el a király felséges neje kiséretében s Kőbányán és Rákoson át folytatja útját Bécsig, hová d. u. 2 óra 30 perczkor érkezik. — Az udvari személyzet részben ma este, részben holnap hagyja el a fővárost, hová az udvar csak tavaszszal tér vissza. — Király ő Felsége tegnap fogadta Asbóth János külügyminiszteri osztálytanácsost, ki átnyújtotta Bosznia és a Herczegovina czimü munkája első kötetét. Ő Felsége szívesen vette a művet, melyről — mint mondá — már sokat hallott. Ezután a szerző utazásairól, a ma közelebb megjelenő második kötetéről és a kilátásban levő német és franczia kiadásról kérdezősködött. Ő Felsége a delegácziók tárgyalásairól is szólt, örömét fejezve ki, hogy ez alkalommal ismét általános elismerés mutatkozott az okkupáti tartományok folyton javuló állapotai iránt, ami bizonyára Boszniában magában is a legjobb benyomást fogja tenni, miután ott, tudomása szerint, mindent nagy figyelemmel kísérnek, ami az országra vonatkozik. Az ő Felségének átnyújtott könyv igen díszes kötésű és Boszniának email czimerével van ékítve. — Máramarosiak küldöttsége a királynál. Azért az adományért, melylyel a király ő Felsége a m.-szigeti ref. liczeumnak a nov. 21-iki tűzvész alkalmával szenvedett veszteségét 3000 forint adománynyal tetemesen enyhítette, tegnap mondott köszönetet a liczeumi kormányzótanács nevében Várady Gábor országgyűlési képviselő s liczeumi felügyelő gondnok, Gulácsy Dezső és Literáty Ödön országgyűlési képviselőkkel küldöttségileg jelenvén meg az audienczián. Várady Gábor, mint a küldöttség vezetője, a királyhoz intézett beszédében kiemelte, hogy e királyi adománynak, mely a szerencsétlenséget követő első órában érkezett, bizonynyal vonzó és varázshatása lesz. Ő Felsége részletesen tudakolta a tűzvész következményeit, az okozott kárt, a könyvtár állapotát s ezen kívül, midőn az intézet jó és üdvös voltáról szólt, különösen a nemzetiségi, felekezeti viszonyokra vonatkozó adatok látszottak ő Felségét kiválóan érdekelni, melyekre vonatkozólag a felügyelő gondnok az orosz, román nemzetiségbeli tanulók jelentékeny számát s azt is felsorolta, hogy a római és g.-kath. hitfelekezetbeliek száma nem egyszer túlhaladja a protestánsokét. A küldöttség kihallgatása negyed óráig tartott. — Sándor fejedelemről öt-hat hét múlva könyv fog megjelenni. Az lesz a czime: Első Sándor bolgár fejedelem. Közlemények életéből és kormányzásáról, Koch Adolf saját visszaemlékezései nyomán. A könyv tizenöt nyomtatott ívre fog terjedni és a fejedelemnek fény nyomatú arczképén kívül kastélyának, dolgozó szobájának, sandrovoi nyaralójának stb. képeivel lesz illusztrálva. Koch Adolf 1879 óta bizalmas viszonyban állott a fejedelemmel. Udvari lelkésze volt és a keletet korábbi utazásaiból is ismeri. Koch udvari lelkész attól a naptól fogva, mikor a fejedelemhez került, naplót vezetett és ez épp úgy, mint a rendelkezésére álló egyéb adatok alapjául szolgálnak közleményeinek és visszaemlékezéseinek. A könyv Darmstadtban fog megjelenni. A régi és új főposta-igazgató, Zobel Lipót, a budapesti főpostának igazgatója, tegnap délelőtt 10 órakor adta át hivatalát a főposta új igazgatójának, Rasska Károly eddigi kassai postaigazgatónak, ki mindjárt megtartotta installáczióját, mint a budapesti főposta igazgatója. A főpostának magasabb hivatalnokai és igazgatósági személyzete teljes számban kevéssel 10 óra előtt összegyűltek a főposta tanácstermében s onnan testületileg Báróthy Jenő aligazgató és Vezerle Gyula titkár vezetése alatt az igazgatósági terembe mentek, hol már várakozott reájuk Zobel Lipót főposta-igazgató. Miután félkör alakban felállottak, Báróthy Jenő a búcsúzó igazgató elé állt és következő beszédet tartott: Nagyságos kir. tanácsos ur! Nagyságos főposta-igazgató úr! Midőn nagyságod körünkből távozik, hogy érdemdús működését Nagyváradon folytassa, hogy a nagyváradi postaigazgatóságát átvegye, engedje meg nekem, hogy úgy a magam, valamint tisztviselőtársaim nevében a nyolc éven át tanúsított jóindulatáért legmélyebb köszönetünket és hálánkat kifejezzem és egyszersmind, hogy új munkaköréhez szívből jövő szerencsekivánságainkat kifejezzem. Kérem nagyságodat, tartson meg továbbra is szíves jóakaratában és emlékezetében. Az éljenek megszűnése után Zobel Lipót főpostaigazgató meghatva a következő beszédet mondotta: Tisztelt hivatalnok urak ! Midőn e hozzám intézett szép búcsúszavakért legőszintébb köszönetet mondanék, fogadják ígéretemet, hogy önöket, kik nyolc évig mindig buzgón támogattak, emlékezetemben örökre meg fogom tartani. Nyolc évig állottam, a főposta élén és e nyolcz évi működésemet illetőleg hivatkozom a velem működő hivatalnokokra és a közönségre. E nyolcz év az intézet életében igen fontos szerepet töltött be és nekünk nehéz munkával kellett megküzdeni. Én távozom az önök köréből, de kérem, tartsanak meg szíves emlékezetükben. A beszédet hosszantartó éljenzés követte, Zobel minden egyes hivatalnoktól szívélyesen elbúcsúzott, egyenként kezet fogott velük és »Isten önökkel« szavakkal hagyta el a termet a hivatalnokok éljenzése mellett. Egy kis szünet után Rasska Károly zajos éljenzések között lépett a terembe. Baróthy J. aligazgató hozzá a következő beszédet intézte : Nagyságos postaigazgató úr ! Midőn nagyságod a közmunka- és közlekedési miniszter ő excziája rendelete folytán a budapesti főposta igazgatóság vezetését átveszi, fogadja legőszintébb szerencsekivánatainkat és legyen meggyőződve, hogy mi teljes lélekkel azon leszünk, hogy szolgálatainknak mindig és minden körülmény közt eleget tegyünk. (Hosszan tartó éljen.) Ezután Rasska Károly a főpostának új igazgatója következőleg beszélt: Tisztelt uraim ! Önök tudják, hogy a közmunka és közlekedési miniszter ő excziája rendeletével a kassai postaigazgatóságától ide lettem áthelyezve. Én jól tudom, hogy roppant nehéz a feladat, mely reám vár. Nálamnál sokkal erősebb és tehetségesebb ember sem volna képes egyedül meggyőzni e nehéz feladatot, annál kevésbbé én, ki jóakarat, szorgalom, kitartás és munkakedven kívül mit sem hozok ez új állásomra. Az igazgatóság átvételekor tudom, hogy a főposta nagyszámú hivatalnokai között vannak olyanok, kik szorgalmuk, tehetségük és kitartásuk által máris érdemeket szereztek maguknak ; először is ezen urakhoz fordulok, kérem, hogy buzgóságukat továbbra is megtartsák s ezzel engem feladatom elérésében támogassanak. De fordulok kérésemmel a hivatalfőnök urak és a posta minden alkalmazottjához is, hogy együttes szorgaom által a postaintézményt oda fejleszszük, hol annak méltó helye. Én köszönettel fogom elismerni az érdemeket és azokat tehetségem szerint meg fogom jutalmazni. S viszont remélem, hogy hanyagság, hivatalos mulasztás minél ritkábban fog előfordulni, mert ezeket a törvény teljes szigorával fogom büntetni. Ismétlem, uraim, hogy első az összetartás, s ha ez meglesz, remélem, le fogjuk győzni a nehézségeket, melyek már küszöbön is vannak, előttünk a karácsony. Legyen jeligénk munka és összetartás és akkor a postai hivatalnokok: e száraz testület, egy egészszé fog olvadni. A hosszasan megéljenzett beszéd után Báróthy aligazgató sorban bemutatta a hivatalnokokat, kiket azonban az új igazgató már jórészt ismert budapesti működéséből. A hivatalnokok visszamentek munkájukhoz, az új postaigazgató pedig sorba járta az összes hivatalokat, valamennyit megvizsgálta s ezzel Rasska Károly budapesti főpostaigazgató installácziója véget ért. A jövő évi ujonczozások a fővárosban és Pestmegyében a következő napokon fognak megtartatni: Budapesten márczius hó 10-től bezárólag április 10- ig, kivéve a vasárnapokat és ünnepeket. Pest megyében a felső váczi járás részére Váczon márczius 1—5-ig; a Váczvárosi katonakötelesekkel márczius 7—9-ig; a Szent Endre városi hadkötelesekkel Szent Endrén márczius 11 és 12-én; a pilisi felső járás számára Budapesten márczius 15—18-ig; a pesti felső járásbeli hadkötelesekkel Monoron márczius 21—26-ig; a pesti alsó járásbeliekkel márczius 28-tól ápril 2-ig; az alsó pilisi járásbeliekkel Bián április 4—7-ig és 15—16-ig (közbeesnek a húsvéti ünnepek és a megyei közgyűlés), a pesti közép járásbeliekkel Alsó-Dabason április 18—23-ig, végül az alsó váczi járásbeliekkel Gödöllőn április 25—30-ig. — A hunyadmegyei történelmi és régészeti társulat Döbrentey-emlékünnepe, mint lapunknak távirják, díszes és nagyszámú közönség részvétele mellett folyt le. Kun Géza gr. Döbrentey erdélyrészi, de kiválóan hunyadmegyei tevékenységéről, valamint irodalmi alkotásai és összeköttetéseiről terjedelmes tanulmányt olvasott fel. A majdnem 21/2 órai előadást a hallgatóság lelkesen megéljenezte. Ezután Tallatsek Ferencz petrozsényi bányaigazgató a Zsijecz mentén kőszénfejtés közben felfedezett aranymosási műveletekről értekezett. Az orsz. méhészeti egyesület tegnap választmányi üléssel öszekötött méhészeti estélyt tartott a Köztelken, Kriesch János elnöklete alatt. A délmagyarországi méhész-egyletnek Verseczen tartott idei közgyűléséről Kühne Ferencz tartott előadást. Miután Kühne Ferencz több méhészeti eszközt mutatott be, a többek közt egy igen praktikus méztartó hordót, amelyből a mézet ki lehet szedni, anélkül, hogy a dongákat szét kellene szedni; czélszerüsége mellett még olcsósága is szól, a mennyiben jól megvasalva, tölgyfából 4 írtba kerül; továbbá háromféle méz-üveget írt, * */„ és 1 kiló mézre, a melyek kaucsukosüvegfedővel vannak igen czélszerüen ellátva s áruk is igen jutányos, t. i.: 15, 18 és 23 kr. darabonkint. Bemutatatott még egy 5 kilóra való bádog méztartót s a Hungária mézpergető gépet. Az ülés ezzel véget ért. — Névmagyarosítások: Weinek Vilmos fadoli illetőségű szegzárdi lakos Bori-ra, Petro Lajos aradi illetőségű német-palánkai lakos Tolnai-ra, Pörges Jakab aradi illetőségű ugyanottani lakos saját, valamint Jenő, Mariska és Géza kisk. gyermekei Polgár-ra, Bahunek Károly dédács-piskitelepi illetőségű aradi lakos Bakonyi-ra, Henter Frigyes nagy-szebeni illetőségű budapesti lakos Szücs-re, Szeibeczeder Károly budapesti illetőségű lakos saját, valamint kisk. Irén leánya Szendreire, kisk. Sabesz Jakab dárdai illetőségű baranyavári lakos Csapóra és Grünwald Vilmos sátoralja-ujhelyi illetőségű budapesti lakos Nemes-re változtatták vezetékneveiket. — Zászlószentelési ünnepélyt rendezett múlt hónap 27-ikén a rákoskeresztúri temetkezési egylet. A zászlóanya, báró Podmaniczky Zsuzsánna, maga fedezte a 300 frtra rugó zászló felszerelési költséget és azonkívül 100 forintot küldött az egyletnek. Bulyovszky Lila úrhölgy 25 frtnyi összeggel járult az egylet tőkéjének gyarapításához. — Kaulbars és a francziák. Kaulbars b. orosz tábornok közvetlenül Bulgáriából távozta előtt a következő levelet intézte Lucien Millevoye-hoz, a Patrie szófiai tudósítójához: Szófia, nov. 17. 1886. Tisztelt szerkesztő ur! Bulgáriába érkezésem első napjai óta Francziaország minden részéből kaptam számos levelet, melyekben azon rokonszenves óhaj nyilváníttatik, hogy sikerüljön azon nehéz feladat, mely Bulgáriában vállaimra nehezedik. Nem válaszolhatván mindazoknak, kik engem jó akaratukkal és érdeklődésükkel megtiszteltek, sietek a sajtó utján nyilvánosan leróni legélénkebb köszönetemet azon erkölcsi támogatásért, melyben engem a cselszövény, hálátlanság és a hazugság elleni működésemben részesítettek. Fogadja stb. Br. Kaulbars N. tábornok. — A postagalambok ellen Francziaországban valóságos határzárt foganatosítanak. Boulanger hadügyminiszter azt indítványozta a minisztertanácsban, hogy idegen galambok be ne bocsáttassanak az országba, mert a franczia hadügyi kormány attól fél, hogy a németek kémszolgálatokat végeztetnek a galambok segélyével. Belgiumban szenvedéllyel nevelik és tanítják a postagalambokat s ott a franczia hadügyminiszter által tervezett rendszabály nagy aggodalmat okozott, úgy, hogy a belga külügyminiszter kénytelen volt megígérni, hogy diplomácziai úton közbe fog lépni a belga galambok érdekében, hogy azoknak engedtessék meg Francziaországban a közlekedés. A franczia hadügyminisztérium azonban aligha fog a belga kormány kívánságának eleget tenni s a párisi France Militaire cimű katonai szaklap már egyenesen azzal vádolja a belga postagalambnevelő társulatokat, hogy belga galambok társaságában németországi galambokat eresztenek be Francziaországba, hogy azokat ott később tudósító czélokra lehessen felhasználni. — Aranyat vegyetek! Ilyenformán ajánlgatta Nagy Károlyban valami rejtélyes ember a portékáját. És ez nem holmi humbug volt, igazi tiz- és buszmárkás aranyokat vesztegetett ugyanannyi rézkrajcrárokért. Legalább a vizsgálat eddig már három darab tíz márkás és egy huszas aranyat juttatott a rendőrség kezébe. Hanem a rejtélyes arany vesztegető eltűnt, annak már nem tudtak nyomára akadni. — Politikai tüntetés — czigányok ellen. Az orosz fővárosból múlt hó 28-ikáról a következőket jelentik : Az itteni Ciniselli-czirkuszban tegnap épp oly lármás, mint furcsa politikai tüntetés folyt le. A czirkusz műsorába ugyanis egy idő óta föl van véve magyar czigánybanda produkcziója is, mely tegnap, mint rendesen, megjelent a közönség előtt, de midőn megkezdte hangversenyét, egyszerre mindenfelől zaj, pisszegés és lábdobogás hangzott fel. A czigányok abban hagyták a játékot s rémülten tekintettek körül. Néhány pillanat múlva lecsöndesült a zaj s a banda újra hozzá akart fogni a játékhoz. Szerencsétlenségére azonban csárdásba fogott. Ami erre következett, azt nehéz leírni. Az egész czirkusz lázba jött, szinte őrjöngött s a süketítő lármában ilyen kiáltások hallatszottak. Ki a magyar ... ! Ki az osztrák... ! Ki velük! stb. Szegény czigányok, mit tehettek egyebet, mint hogy meghajtották magukat és visszavonultak. Megjegyzendő, hogy a tomboló közönség körében az intelligensebb elem is nagy számban volt képviselve s hogy a rendőrség, mely máskor a legcsekélyebb rendzavarásra is erélyesen lép fel, most kísérletet sem tett, hogy az őrjöngésnek véget vessen. A bécsi rablógyilkosság áldozatát tegnap délelőtt bonczolták föl s konstatálták, hogy a gyilkos valóságos vadállati kegyetlenséggel hajtotta végre tettét. A szerencsétlen asszonynak mindkét szeme ki van ütve, koponyája többszörösen bezúzva s szája erősen felnyitva, mintha kiáltás közben hirtelen megmerevedett volna. A gyilkosság elkövetésével gyanúsított Panec Józsefet eddig még nem tudták kézrekeríteni. — Előkelő csalók. Moszkvából jelentik : Az orosz arisztokrácziának három fiatal tagja az itteni állami bank pénztáránál megkisérlette egy Lebedovat. A. saratovi kereskedő özvegyének nevére hamisított check alapján 75,000 rubelt fölvenni. A csalás sikerült, de másnap már észrevették s éjjel egy itteni vendéglőben szerencsésen letartóztatták az arisztokrata csalókat. Helyi hírek. — Budapest főváros közegészségi állapota október hóban. A főváros közegészségi állapota e hóban, viszonyítva a múlt havihoz, szintén kedvezőtlen volt, mert úgy a betegedés, valamint a halálozás szaporodott, okozta ezt e hóban uralgott kolera-járvány és a sűrűén, járvány szerűen szaporodott himlő, emelkedett a vörheny is. Élve született e hóban 1310, meghalt, katonák nélkül, 1855, s így a születési eseteket 545-el múlták felül a halálozásiak. 0—1 évig bezárólag elhalt 436, azaz: az összes elhaltak 25,5°/0-a és pedig az I. kerületben 23, II. kér. 19, III. kér. 41, IV. kér. 5, V. kér. 20, VI. kér. 41, YII. kér. 61, YHL kér. 114, IX. kér. 46, X. kér. 27, kórházban 39. A lefolyt 13 év 10 első havában a születések és halálozások egymáshoz következőleg aránylanak : 1886. » » » » » 11918, ¡ 14104 — Ajánlati tárgyalás A Bajnok- és Szondy-utsarkán építendő iskolára nézve az ajánlati tárgyalás deczember 22-ikén d. e. 10 órakor tartatik meg a VII. tanácsi ügyosztályban. 1874. évi első havában élve szül. 11021, meghalt 11048 1875. » » » » » 11237, » 10357 1876. » » » » » 11691, » 10397 1877. » » » » » 11114, » 10541 1878. » » » » » 10860, » 10737 1879. » » » » » 10931, » 10338 1880. » » » » » 11261, » 10411 1881. » » » * » 10989, » 10935 1882. » » » » » 11792, » 11119 1883. » » » » » 11952, » 10580 1884. » » » » » 12304, » 10892 1885. » » » » » 12940, » 10524 — Negyvenéves jubileum. Tegnap a lovag-utczai tantestület Fusz Ferencz igazgatótanitó nevenapja alkalmából ennek 40 éves tanítói jubileumát élénk érdeklődés közt ünnepelte meg. — A népnevelők budapesti egyesülete tegnap délután tisztújító közgyűlést tartott s a következő tisztikart választotta meg az 1887-88-iki cziklusra : elnök: Vajdaffy Gusztáv; alelnökök: Wehner Gyula és György Aladár; titkár: Böngérfi János; jegyzők: Glatz György és Töpfner József; pénztárnok: Ross Nándor; ellenőr: Patacsics János; gazda: Fetter György; könyvtáros : Gerley Sz.; szerkesztő: Somlyai József. Ezenkívül 20 választmányi tagot választottak. A köztemetői gőzvasút tárgyában a pénzügyi bizottság azt indítványozta, kérje föl a tanács a kormányt, hogy addig is, míg a főváros a Lindheim- Siemens Balázs konzorciummal az engedélyezés feltételeire teljesen megegyezik, miután a vasútra szükség van, rendelje el a közigazgatási bejárást, hogy az előmunkálatok gyorsabban folyhassanak. A tanács azonban tegnapi ülésén czélszerűbbnek tartotta, hogy az engedélyezésre vonatkozó szerződési terv a főváros és vállalkozók közt előbb hozassák tisztába s ennélfogva utasította a pénzügyi bizottságot, hogy iparkodjék a tárgyalásokat gyorsan befejezni, hogy a legközelebbi rendes közgyűlés e tárgyban már dönthessen. Az uj lovaskaszárnyához a tanács bérkocsidijakat állapított meg s az általános tariftába való fölvétel végett a közgyűlés elé terjeszti; és pedig a kétlovas bérkocsik dija lesz az I., II. és X. kerületből 1 frt 50 kr, a III. kerületből 2 frt, a IV.— IX. kerületből 1 frt 20 kr; — az egy lovas bérkocsik: az I., II. és X. kerületből 1 frt, a III. kerületből 1 frt 30 kr, a IV.—IX. kerületből 80 kr. — Járványok. A kolera megfigyelő osztályra tegnap senkit sem vettek fel. — Himlős beteget 12-őt szállítottak a kórházba. Gyógyulva elbocsátottak ötöt, meghalt , s jelenleg ápolás alatt van 341. n. fertőző betegségek mai állása a következő: himlő 341, emelkedés 2, vörheny 29, emelkedés 1, hagymáz 11, apadás 1. Beteglétszám a barakk-kórházban 353, emelkedés 2, a balparti kórházakban 1877, emelkedés 3. Fülöpszálláson az eddig szórványosan fellépett vörheny és kanyaró járványos jelleget öltöttek. Csaknem minden nap történnek újabb megbetegedések, úgy, hogy az iskolákat is be kellett záratni. — Új rendszerű utczaseprőgépek. Marchet Comp, londoni elég ajánlatot nyújtott be a fővároshoz, hogy kísérletet tesz Budapesten oly rendszerű utczaseprőgépekkel, amelyek nem tolják kétfelé a szemetet, mint a most használatban levők, hanem összesöprik és mindjárt egybegyűjtve, egy utánuk akasztott kocsiba hányják. A tanács tegnap helyet adott a kísérlet iránt való kérelemnek, de nem hajlandó a gépek ideszállítási költségeit fizetni, mint a vállalat szeretné. Eljegyzések és esküvők. Grimm Gábor fővárosi tisztviselő tegnap délelőtt 11 órakor tartotta esküvőjét Hiersch József fővárosi előkelő polgár leányával, Hiersch Anna kisasszonynyal a belvárosi plébániatemplomban. Nyolczolya lányok voltak Hiersch Lujza, Antonia és Irén kisasszonyok, a menyasszony testvérei és Lejtényi Anna k. a. Násznagyok voltak Mendl István és Viola Imre fővárosi tanácsos. Az esküvőt lakoma követte a menyasszony szüleinél és ezután az ifjú pár nászútra indult. Berthán Gyula gyógyszerész eljegyezte Fabánek Berta kisasszonyt Bpesten. Halálozások. Apor Géza báró, cs. k. kamarás és földbirtokos tegnap Bécsben, 51 éves korában meghalt. Színház és művészet. — Hangverseny. A Vigadó kistermében rég volt együtt oly nagy közönség, mint tegnap este, D’Albert Jenő zongoraművész hangversenyén. Az ülőhelyek mind el voltak foglalva s az állóhelyen csak úgy szorongott a közönség. Ilyen érdeklődést a zongorajáték iránt ma a zongoraművészeknek csak legnagyobbjai képesek kelteni s DAlbert szintén ezek közül való. Két órán át játszott egymaga, igen rövid szüneteket tartva, a közönség fokozódó érdeklődése és legéberebb figyelme mellett, érdemesen mutatva be magát mint zeneszerző is. Műsorát Beethoven, Chopin, Schumann, Rubinstein, Liszt és saját szerzeményeiből állította össze. Hosszú műsorát hangjegy nélkül játszotta végig, nem lankadó erővel, sőt még hatalmas fokozással a befejezésben. Liszt Don Juan ábrándja szolgáltatta a záradékot. D’Albert művészete ebben ragyogott a legszebben, ezzel vívta ki magának a legnagyobb elismerést, habár műsorának minden számával teljes diadalt aratott. — A nemzeti színház műsorában P. Márkus Emilia gyöngélkedése miatt az a változás történt, hogy pénteken a Kristóf-tér 78. helyett Az eladó leány adatik és szobajon III. Rikhárd helyett, mely a jövő hétre halasztatott, Figaro házassága kerül szinre. — Megbukott színtársulat. Nyitráról Írják e hó 30-iki ketettel: Bács Károly színigazgató, ki teljes társulatával egy hónap óta játszik itt, tegnap kénytelen volt kijelenteni a színtársulat tagjainak, hogy a színház csekély látogatottsága következtében nem képes megmaradni igazgatónak. A társulat most »proporczióra« fog játszani. Ily körülmények közt nem lehetne csodálkozni azon, ha az annyi költséggel épült nyitrai »nemzeti színház« már a jövő idényben üresen fog állani. — A deési új színházban az idényt megnyitott Zoltán Gyula-féle színtársulat elég jó műsorral és erőkkel közepes pártolás mellett játszik. A társulat énekesnői: Tolnainé Hermin, Beke Lilla, Kovácsicsné, Völgyi Katicza, Tarján Erzsébet, valamint a többi erők: Zoltánné, Bessenyei Lajos, Bárdi stb. tőlük telhetőleg iparkodnak a közönség igényeit kielégiteni. Törvényszéki csarnok. — A nagykátai véres jegyzőválasztás ügyében megindított bünper iratait most a kir. kúriához terjesztették fel. E fölterjesztésnek és az egész per másfél évig való elhúzódásának oka abban rejlik, hogy a pestvidéki törvényszék ez ügyben egy Varga Sándor nevű egyént is vád alá helyezett, de aztán az illető védőjének felebbezésére a kir. tábla beszüntette ellene a bűnvádi eljárást. A tábla e határozata ellen a nyolcz napi határidőn belül az érdekeltek egyike sem élt felebbezési jogával, miért is a törvényszék a táblai határozatot jogerősnek mondta ki s erről úgy a közvádlót, mint Varga Jánost, illetve annak védőjét értesítette. A pestvidéki kir. ügyészség ekkor azzal a kifogással élvén, hogy az expediczióban történt hiba következtében nem nyújthatta be felebbezését, igazolást kért s ezzel együtt fölebbezést nyújtott be a kir. tábla megszüntető végzése ellen. A törvényszék helyt adott kérésének és a fölebbezést tudomásul vette. Ez ellen aztán Varga János védője jelentett be fölebbezést, melynek azonban a törvényszék helyt nem adott. — Az elutasító végzés ellen a védő ismét felebbezett s a kir. tábla a pestvidéki kir. törvényszéknek azt a végzését, melylyel a kir. ügyészséget igazolja és a határozat jogerőre emelkedése után benyújtott feleb.