Pesti Napló, esti kiadás, 1887. október (38. évfolyam, 269-299. szám)
1887-10-10 / 278. szám
27. szám. Budapest, 1887. Hétfő, október 16. 38. évi folyam. Szerkesztési Iroda: Ferencziek tere, Athenaau még firat. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak .S Kéziratok nem adatnak vissza. Kisulé-hivatal: Ferencziek tere, Athenaeum-és fia. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó hivatalhoz intézendők. Egyes szám 2 kr. Esti kiadás. Flfizetési feltételek: A reggeli és esti kiadás postán egyszerre küldve, vagy Budapesten kétszer házhoz hordva. Havonként 1 frt 50 kr. — 3 hónapra 4 frt 50 kr. — 6 hónapra 9 frt. Ha az eati kiadta postai különkildése kívántatik, postabélyegre havonként 35 kr., évnegyedenként 1 forint felül fizetendő. Hirdetések szintúgy mint előfizetések a »IPestiNapló» kiadóhivatalába Budapest, Ferencziek-tere, Athenaeum-épület, küldendők. Egyes szám 2 kr. Budapest, okt. 10. A választási tusa válságán tegnap szerencsésen átesett Ferdinánd fejedelem és Bulgária. Jelöltjei a fővárosban s a vidéken majdnem mindenütt győztek s igy az uj törvényhozás részéről nem kell uralma megtámadásától tartania. Még fontosabb azonban az, hogy a választások minden nagyobb rendzavarás nélkül mentek végbe. Oroszország az a terve, hogy ez alkalommal zendülést idézzen elő, szerencsésen meghiúsult a bolgárok józanságán s a hatóságok buzgalmán. Több kerületben volt ugyan kihágás, verekedés s más efféle, a mi minden választásnak elmaradhatatlan kísérője, de lázadást sehol sem lehetett támasztani s ma már a nyugalom az egész országban helyreállt. A marokkói kérdés egyre élesbedik. Franczia, spanyol és olasz hajók vannak a marokkói vizeken s a franczia-spanyol határon mindkét fél szaporítja hadseregét. Nem valószínűtlen tehát, hogy az érdekelt hatalmak közötti ellentétek előbb-utóbb határozott konfliktusra fognak vezetni. Berlinben bizonyos nyugalommal nézik a kérdés tovább fejlődését s természetesen megelégedéssel fogadják, hogy Francziaország bonyodalmai ismét szaporodtak. Igazán komolylyá egyébiránt a marokkói kérdés csak akkor válnék, ha egyik-másik hatalom részéről olasz érdekek sértetnének. A főrendiház válaszfelirati bizottsága Szlávy József koronaőr elnöklete alatt ma délelőtt 11 órakor tartott ülésében tárgyalás alá vette a munkálatot s szövegét megállapítván, hosszabb eszmecsere után, melyben majdnem valamennyi bizottsági tag részt vett, a tárgyalást befejezte. A munkálat kinyomatása elrendeltetett. Az ülés 3/42 órakor ért véget. A közművelődési kongresszus ma délelőtt folytatta és délután két órakor be is fejezte tanácskozásait. Tisza Lajos gróf elnök megnyitván az ülést, Tabódy József, a szegény beteg-gyermekegyesület alelnöke, terjesztette elő javaslatait, melyeknek tárgyalásába a kongresszus nem bocsátkozott. A nyolczadik javaslat, Bánó József előadása,elmaradván, Károlyi István gróf tartott nagy figyelemmel hallgatott előadást, melyben az országos közművelődési egyesületek czentralizácziójának szükségét fejtegette. A nemes grófot lelkes előadásáért zajosan megéljenezték és megtapsolták. Az előadás hosszú vitára adott alkalmat,melyben közel húsz szónok vett részt. Andrássy Tivadar gróf határozati javaslatot nyújtott be, melynek értelmében a szövetkezés most még korai és csak évenként tartandó kongresszusokat kíván, ezzel szemben Szalay Pál határozati javaslatában a szövetkezetbe lépés szükségét fejti ki. E két határozati javaslat körül csoportosult a közel három órát igénylett vita, melyet Tisza Lajos gróf elnök az elmondott nézetek csoportosításával rekesztett be. A tárgysorozat utolsó pontjának letárgyalása után az elnök berekesztette a kongresszust. Két órakor bankettre gyűltek össze a kongresszus tagjai a Szikszayban. A kaposvári tüntetések. Reggeli lapunk távirata értesített azon nagymérvű tüntetésről, melyet az ellenzék tegnap Kaposvárott, a mai megyegyűlést megelőzőleg, Tallián főispán ellen rendezett. A tüntetés oly mérvet öltött, hogy a katonaság központosítva volt. A főispán szintén tegnapra értekezletre hívta össze a maga hiveit s ezek körében Újvári apát azt ajánlá,hogy a főispánnak bizalom szavaztassák. (Bizonyára a famózus levélért!) A főispán a tegnapi értekezleten meg is alakitá a maga pártját, de azt nem merte elnevezni szabadelvű pártnak, hanem elkeresztelte a somogymegyei haladó párt«-nak. E párt elnökeiül Pallavicini Ede őrgróf és Széchenyi Ferencz gróf választottak. A tegnap Kaposvárott tartott ellenzéki gyűlésre a balpárt tagjai a következő tartalmú falragaszokon hivattak meg: nyilt szó Somogyvármegye közönségéhez. Somogymegye országosan tisztelt hírneve, és büszkesége, politikai és társadalmi vezérférfiai közszereplése és az egész vármegye független közönségének önérzetén mély sebet ütött a rágalom és hazugság. Ezen nemes megye az egész haza, sőt a külföld előtt is meg van hurczolva, az mondatván felőle, hogy itt a kommunizmus és szoczializmus hidrafejét felütötte.Független polgárok, tudjátok-e, mit jelent ez, mivel sem kevesebbet, minthogy megyénkben a jog és törvény tiszteletét, a vagyon és személy biztonságát veszedelmes tanok, még veszélyesebb törekvések fenyegetik, melyeknek melegágya a somogymegyei ellenzék kertjében keresendő. Annyit tesz ez más szóval, hogy megyénkben a vagyon, a tőke, a jólét, a nyugalom, sőt maga a személy biztonságát kétessé tette az ellenzék, mely a legutóbb lefolyt képviselőválasztáskor magában a kaposvári kerületben 8 gyújtogatást, 15 személy- és 25 vagyonbiztonság elleni bűntényt követtetett volna el. Be van-e ez bizonyítva vagy be van-e igazolva, hogy ezt ellenzékiek követték el és politikai okból ? Most a kormány eszeveszetten keresi a levéltolvajt, mi pedig keressük Somogy vármegye becsületének tolvaját. Ki volt hát ez? A levél valódisága esetén ki lenne más ez, mint Tallián Béla főispán! Ezen úr, aki ezelőtt egy évvel Somogy megye közgyűlésén tartott székfoglalójában, tehát az egész megye színe előtt, azon ünnepélyes kijelentést tette, hogy ő nem lesz kortesfőispán, oda sülyedt, hogy a lefolyt képviselőválasztásoknál a kormánypárt érdekében nemcsak a legnagyobb hivatalos erőszakot és a korteskedésnek minden törvényes és nem törvényes eszközeit használta fel, hanem kormányát állítólag egy Orczy dr. id. belügyminiszterhez Somogy megye pecsétje és számmal ellátott, tehát hivatalos levélben arra kérni merészkedett, hogy a kaposvári választást, mely széles e hazában a legdicstelenebb és legtörvénytelenebb és a melynél Körmendi, az ellenzéki jelölt, 20 szótöbbséggel bukott, minden áron tartassa meg, mert ő (t. i. a főispán) nem akarja a választás izgalmait még egyszer átélni, nem akar még 45 ezer forintot, amiati pénzetek volt, polgárok, költeni. Ez nem elég. Ezen levélben kommunizmus és szoczializmusal vádolja ezen at Somogy megye ellenzékét, holott az ő legbensőbb környezetében bevallott szoczialisták és anarchikus és antiszemita agitácziókról ismert morális halottak is vannak. Fel tehát megyénk közönsége! Állítsuk vissza Somogy megye csaknem világszerte meghurczolt tekintélyét a Tallián-éra előtti erkölcsi magaslatra. Mutassuk meg, hogy Somogymegye dicsőségéhez fűzött nevek tulajdonosai, a független értelmiség és a megye önnálló közönsége oly hatalom, mely a porbahullott szolgahadat összetöri mindenha. Fel megyénk fiai! E megye szent terét, mely édes otthonunk, becsülete Pantheonának szentélyét, melyen a mi erkölcsi létünk lángja lobog, hazug és gonosz kezekkel elhomályosítani ne engedjük. Ezt várja tőlünk hazánk és a külföld. Ezt követeli tőlünk Somogy megye becsülete. Jöjjetek el tehát ma, vasárnap, d. u. 5 órakor Kaposvárott, Mang János vendéglőjében tartandó A PESTI NAPLÓ TÁRCZÁJA. A Polidori-család. — Regény. — 26 Bazzili A. G.-tól. Olaszból: Sz. M. XIII. — Ha én azt tudnám ! Az orvos azt mondja, két hét múlva. És ezt már két hét óta mondja. Kettő meg kettő négy, mondjunk hát egy hónapot, az talán csak elég lesz ! — mondá rá Gigi szomorúan. , — Adja Isten! — sóhajtá utána Polidori. — És a jegyesed. — Várni fog. — felesé Gigi, és dehogy kérdezte volna, hol tudta meg barátja ezt a nagy családi titkot. — Azután meg, úgyis a nevelőben van az még. — De már a napokban kiveszik onnan. Tudom, hallottam valamit a dologról és nem akartam neked szólni, mig bizonyosat nem tudok felőle. Elmentem tehát Emilia herczegnéhez és ez — téve hozzá önérzettel — méltónak tartott az ő teljes tiszta bizalmára. Ő tőle tudom tehát, hogy Frangipani Beatrice már holnap, legfelebb holnapután viszszatér anyjához és az már a kelengyét is rendezi számára. Oh, de mennyire örülünk is boldogságodnak ! — Köszönöm! De vájjon boldog leszek-e ? — szólt rá Gigi, mintegy magában, és önmegadóan hajta le fejét. — Hogyne! — kiáltá rá Polidori — mindig azt mondtam, hogy nagyszerű férj lesz belőled! Adám nevetett rajta, de én ezt jobban tudom. Mert hát, csak magamat ha veszem, bizony legénykoromban... egy szóval bolond voltam, és most, tudod, nem dicsekedésből mondom.. . — Példaképe vagy a férjeknek. — sietett hozzátenni Gigi, mikor látta, hogy Polidori szerényen habozik és még a kezét is megszorította a jó embernek. És biztosíthatom is az olvasót, hogy egészen úgy érezte is azt gróf Gigi, ahogy mondta. Hanem azért örült is magában nagyon. Polidori nem gyanakszik többé, amivel magában is sok van nyerve. A másik meg az, hogy Ada megtudta, hogy ő meg akar házasodni és el tudta viselni baj nélkül; untig elég az egy napra; idővel majd a többi is megjön; a házasságot illetőleg meg majd csak azt mondja Adának, hogy kénytelen volt vele, végzet ellen nem lehet úszni, és Ada abba bizonynyal bele is fog nyugodni, hogy is ne, mikor maga is e házasságot hozta föl férjének, hogy a gyanút kivegye vele szívéből, miért ne hinné el akkor, hogy ő is csak ily czélból köti e házasságot ? Így aztán az utolsó két hét is elmúlt, amit a mi betegünk még a szobában akart tölteni. Már az előtt is ki-kilopódzott volt Polidori Jenő háta mögött. Végre megkockáztatta, kiment egész a korzóig, onnan meg Emilia herczegnéhez, természetesen kocsin , és nem egyedül, hanem Mattei Ninoval. És az után csakugyan találkozott Polidoriékkal. Nagy tisztelettel köszönt és Jenő nagy szívélyességgel, Ada meg nagy kegyességgel viszonozta köszöntését. Ada még mosolygott is hozzá, mosolygott egész idő alatt, hogy a két kocsi elhaladott egymás mellett, nemcsak az ajkával, még a szemével is mosolygott feléje. Tehát vidám, jókedvű ! Annál jobb ! Ő meg, Gigi, hogy félt attól az első viszontlátástól, milyen jelenetet csinál majd akkor neki az az asszony ! Pedig hát nincs miért, mert az önszeretet sebei is csakúgy behegednek és meggyógyulnak, mint az izoméi, ha egészségesa szervezet. Nemsokára aztán visszatértek a városba, Mattei Nino indítványára, ki már kissé bűvösnek találta a levegőt ilyen lábadozóra. Az után megint találkoztak Polidoriékkal. Megálltak volt az utczán, a kocsi előtt meg Savelli Memmo nagy beszélgetésben volt velük. Ada most is csak mosolygott , nem is mosolygott, valósággal nevetett, folyvást nevetett, Savelli meg szemközt állt vele, olyannyira, hogy az már szinte rosszul esett Sernicoli Giginek és az önszeretetet, ha veszszük, természetesnek is fogjuk találni. Egész helyen van, hogy a szív elcsendesüljön, mikor az ember már el szeretne fordulni ; a nagy jókedv és nevetés azonban így szemünk láttára mégis csak nem járja. Mert az, mintha azt mutatná, hogy nem is kellettünk valami nagyon, sőt talán soha sem is kellettünk neki. Elég az hozzá, annyira boszantotta Gigi grófot ez a nagy nevetés, hogy dudorászva tért vissza lakására, este meg ugyanaznap elment a nővéréhez, Cempino herczegnéhez, azzal meg Frangipaniékhoz. Nagybátyját, Buonforte herczeget akkor már ott találta. Buonforte herczegről akkor sem beszéltem sokat, mikor először találkoztunk vele, most sem szólok tehát sokat róla, és azért még azt sem mondom el, hogy mi hozza őt most e házhoz, és ki húzta őt oda fiatalabb éveiben. Azt az egyet azonban el nem hallgathatom, hogy tekintve egyfelől a felsőbb körök szigorú rendjét, és másfelől az udvariasság szabadalmazott kellemességét, hajlandó vagyok hinni, hogy a házi barátok faja akár egy alakban, akár más alakban, de soha sem fog kiveszni és most siessünk megjegyezni, hogy Buonforte herczeg valóságos atyai szeretettel szorította szivéhez Gigi öcscse leendő menyasszonyát, Hébe herczegné meg valóságos anyai szeretettel leendő vejét, Beatrice herczegkisasszony meg szegény most került ki csak a nevelőből, csak úgy lopva nézett tehát nagyon sokszor az ő leendő vőlegényére, és hovatovább úgy tetszett neki, hogy egy cseppet sem bánja, ha feleségül veszi ez a fiatalember. Sernicoli Gigi könnyebb szívvel ment haza. Tetszett neki leendő menyasszonya, eléggé szép is volt hozzá, és ha Polidori Jenő nincsen, talán boldognak is érezte volna magát. De biztos volt felőle, hogy Polidori Jenő holnap okvetlen nála lesz és neki le kell nyelni ezt a pilulát. Csakugyan úgy is volt. — Miért nem álltál meg tegnap egy szóra ? — kérdi másnap reggel Polidori. — Elhajtottál mellettünk, holott pedig vártunk. — Mattei nem akarta megengedni — felese Gigi. — Azt mondja, bűvös már a levegő. — Olyan jókor este ? Beszéd! Aztán jó színben is voltál. Ada is mondta. Hanem ma eljösz ? Ugye, hogy él? Meg is mondtam már Adánek. Azt mondtam neki, azért nem álltál meg tegnap kocsink előtt, mert a lakásunkon akarsz meglátogatni. — Nagyon jól tetted — mondja rá Sernicoli. — Az is volt a szándékom. Két óra után nálatok leszek. Remélem, otthon talállak. Együtt megyünk majd ki aztán. — Fenséges! Abban maradunk tehát! — szólt Polidori. — Isten veled! — és ment. Sernicoli gróf azért kérte ki magának Jenő ottlételét ezúttal, mert egy kicsit szepegett e látogatástól. Néha még jó is, ha látogatás alkalmával egy harmadik is jelen van. Épp mikor elütötte a kettőt, Sernicoli fölkerekedett, végig ment a sok nagy és kis utczán, a melyek lakásától Polidoriékéhoz vittek; nem nagyon sietett, és mikor a kapu előtt állt, mégis úgy tetszett neki, hogy nagyon rövid idő alatt tette ma ez utat; de nem volt mit tenni, be kellett menni, végig föl a lépcsőn, meghúzni a csengetyűt és elnyelni a pirulát. Az inas örvendő tisztelettel nyitotta ki az ajtót és sietett bejelenteni a rég nem látott kedves vendéget. Gigi meg tele félelemmel követte őt végig az előszobában, még a fogasra is elfelejtett nézni, vájjon van-e ott kalap, már mint a Jenő kalapja. Mikor az eszébe jutott, akkorra az inas már kinyitotta volt az ajtót, már bejelentette volt a nevét, Gigi tehát belépett, még mindig abban a reményben, hogy otthon találja barátját, azt a most tanút, meg villámfogót, meg támasztó rudat egyazon Ada férje személyében. Hiú remény! Ada nagyság magában volt fogadótermében. Sernicoli tehát iparkodott mosolyogni és sietett a hölgy felé, mintha alig várná már e perczet. Ada részéről is nagyon szíves volt a fogadás. Az is mosolygott, csupa mosolygás volt az arcza, és kezet nyújtott lángoló vendégének. Ez a kéz különben hideg és merev volt most; csak a szokásnak akart eleget tenni, egyéb semmit. — Végre tehát láthatom, gróf úr! — mondja a J... 1,1 ------ 1 1 mni.-Tani't anő, mikor visszahúzta a kezét és egy székre mutatót — Mégis csak rászánta magát! — Mit mondjak erre, asszonyom ? — hebegé a másik, mialatt leereszkedett a székre, két lépésnyire a nőtől. Eleinte úgy látszott, hogy semmi, csak azután mérgesedett el a seb. Nem volt mély, csak hosszú, azután meg egy pár véredény. — Ne beszéljünk erről, kérem — veté közbe a nő. — Szívesen — mondja rá a másik. Úgy is nehezen boldogulnék a leírással. A sok izom, ideg, ízület, hártya, hurka, meg mit tudom én már, csak úgy szédült a fejem tőle. Soha sem hittem volna, hogy annyi mindenféle része van az emberi szervezetnek; beszéljünk hát másról, kedvesebbről. — Például arájáról — mondja rá a nő. Gróf Sernicolira olyan forma hatással volt az a pár szó, amilyen lehet az első ágyúdörgés, amelylyel az ellenség a csatát megindítja. Kábultan hajtotta le fejét és hallgatott. Talán ő is, mint az újonc, katona, azt várta remegve, ha jön-e még egy második is. És nem váratott sokáig magára a második. — És meg van elégedve választásával ? — kérdé a nő. — Látta már óráját ? Gigi szerette volna azt mondani rá, hogy nem, de nem volt hozzá bátorsága. — Láttam. — felesé tehát, alig hallhatóan. — És szép ? — kérdé tovább a nő. — Mondja csak! — Nem tudom. — Hogyan ? — jóformán meg se néztem. — Különös! — vete ellen a nő, és szemöldökei összehúzódtak egy kevéssé. — És lehet úgy elvenni nőt, hogy meg se nézik ? — Asszonyom.. .dadogá most a másik, zavartan. — Úgy jegyeztek el minket, nem is tudtuk. — Úgy? Igazán?— kérdi viszont a nő, gúnyosan. -J- A mint mondtam. És csak ön annak az oka, Ada ! — Én ? Már mint én ? Igazán kedves! És mennyi részem is volt nekem az ön szive szándékában ? (Folyt. köv.) pártértekezletre. Jöjjetek minél számosabban, hogy ott a továbbiak felől tanácskozzunk. Hazafius üdvözlet és reménynyel vár rátok. A somogymegyei balpárt. BELFÖLD Az erdélyi kath. státusgyűlésről, Gyulafehérvárról, okt. 9-ikéről jelentik a M. Államnak. Az előértekezletet ma délután öt órakor Hilibi Gál János nyugalmazott kúriai bíró, mint szenior megnyitván, annak jelzése után, hogy október 10-én reggel kilencz órakor a székesegyházban a Szentlélek segítségül hívása mellett a püspök csendes misét fog olvasni s a gyűlés tiz órakor veendi kezdetét, bejelenti, hogy a státus-gyűlésnek megalakulása után közvetlenül indítványozni fogja, hogy a státus-gyűlés táviratban fejezze ki ragaszkodását a római szentszék iránt, a pápa áldását kérve tárgyalásaira s hódoló üdvözletét tolmácsolván a pápa ötven éves áldozári jubileuma alkalmából, mit az értekezlet tüntető helyesléssel vett tudomásul. A státusgyűlés tárgyalásainak sorozatára nézve az értekezlet abban állapodott meg, hogy az igazgatótanács évi jelentésében található sorrend megtartását fogja indítványozni, melynek egyes kiválóbb pontjaira nézve felolvasás után a tizenötéves állandó bizottság véleményével is megismerkedvén, azt a státusgyűlésen is lehetőleg érvényre emelés határozta, mint például a jószágigazgatóság beállítására vonatkozó szervezeti javaslatra, a csíksomlyói pretoriális háznak finöveldévé való berendezésére, a brassói és székelyudvarhelyi gimnáziumi helyiségnek átalakítására, a tanári és nyugdíjpályázat végleges megállapítására s a többi. Pest megye évnegyedes közgyűlése ma délelőtt vette kezdetét Szapáry István gróf elnöklete mellett. Nagyobbára csekélyebb fontosságú ügyek kerültek ezúttal tárgyalás alá. Az alispáni jelentés sem tesz említést kiválóbb mozzanatokról. Szép jelenete volt a mai közgyűlésnek Bossányi László amaz indítványának elfogadása, hogy Pest megye egykori alispánjának, Földváry Gábornak, a nemzeti színház egyik megalapítójának arczképét festesse le s helyezze el a megye dísztermében. Az indítványt lelkes éljenzések közben elfogadták. A közgyűlés lefolyásáról reggeli lapunkban részletes tudósítást hozunk. A hajdú-szoboszlói választókerületben, hol — Győry Elek orsz. képviselőnek az országházban tett ama kijelentése folytán, hogy a komáromi mandátumot tartja meg — pótválasztás lesz, a szabadelvű párt tegnap népes közgyűlést tartott és Nagy Jenő dr. fővárosi ügyvédet egyhangúlag újra jelöltjének kiáltotta ki. Nagy Jenő dr. a múlt választáskor 44 szavazattal bukott el. Fővárosi ügyek. A fővárosi közigazgatási bizottság Ráth Károly főpolgármester elnöklete alatt ma délelőtt ülést tartott. A havi jelentések közül mindenekelőtt a polgármesternek a közigazgatásnak szeptember havi jelentését olvasták fel. Fölemlíti a többek között, hogy szeptember hóban 7 külföldi honosíttatott és 2 egyén bocsáttatott el a magyar állam kötelékéből. Jelentést tesz a budapest-szent-lőrinczi és a budapest-soroksári-haraszti helyiérdekű vasutak ügyében tartott tárgyalások eddigi eredményéről. A főkapitányi jelentés szerint a lefolyt hónapban a főváros személy- és vagyonbiztonsági viszonyai általában kielégítőnek mutatkoztak. Előfordult ugyan 3 szándékos emberölés, de ezek közveszélyes jellegűeknek nem nevezhetők, minthogy azok mindenike verekedés közben és erős felindulás behatása alatt követtetett el. Az ember élete ellen irányzott merényletek közül felemlítendő két gyermekülés, egy gondatlanságból elkövetett emberölés esete, amelyek tettesei az illetékes bíróságnak át is adattak. Ezeken kívül kiemelendők még, mint főbb bűnesetek: egy rablás, egy rablási kísérlet és két jelentékenyebbnek nevezhető lopás esetei. Mindezek tettesei kinyomoztattak s a budapesti kir. ügyészséghez át lettek kisérve. A lefolyt hónap alatt összesen 620 büntetendő cselekményt hoztak a főv. rendőrség tudomására, amelyek mindegyikében befejezték a nyomozást, még pedig 543 esetben sikerrel, mig 77 esetben eredménytelenül. A följelentett cselekmények közül 404 a vagyon ellen, 124 pedig az ember élete és testi épsége ellen volt irányozva, a többi esetekben vegyes természetű büntetendő cselekmények miatt tétetett följelentés. Különböző bűnügyekben szeptember hó folyamán le volt tartóztatva 289 egyén, akik közül 201 illetékes bíróságához kísértetett át, 88-at pedig szabadlábra helyeztek. A rendőrség összes fogházhelyiségeiben, valamint a tolonczházban, a közegészségi viszonyok a múlt hóban kedvezőek voltak. Az egyenruházott személyzet részére fennálló iskolában 20 napon át tartatott a múlt hóban elméleti oktatás, melyeken naponta átlag 87 rendőr vett részt. Az előadások tárgyait leginkább a büntető törvénykönyv lényegesebb szakaszai, a fegyelmi szabályzat, továbbá több rendbeli helyhatósági és főkapitányi szabályrendeletek, illetve rendelkezések tüzetes megismertetése képezték. A tanfelügyelői jelentés szerint az oktatás a múlt hóban zavartalanul folyt a fővárosban. Kiemeli, hogy a múlt hóban két új elemi iskolát nyitottak meg, a. m. a murányi utczait és a külső-soroksári-úti elemi iskolákat. Az adófelügyelői, főmérnöki, kir. ügyészi, árvaszéki és tiszi főorvosi jelentés tudomásul vétele után Fuchs Gusztáv bizottsági tag elvileg kérte kimondani, hogy olyan épületekre nézve, amelyek május hóban épültek, novemberben ne adassanak ki a lakhatási engedélyek. Ily rövid idő alatt ugyanis a lakások még nem száradtak ki és így a közegészségügy veszélyeztetése nélkül nem lakhatók. Rátb Károly fölemlíti, hogy ennek kimondása nem a főv. közigazgatási bizottság, de a törvényhatóság hatáskörébe tartozik. Indítványozza, hogy e tárgyban a törvényhatósághoz átiratot intézzenek. Királyi Pál kérdést intéz a tiszti főorvoshoz az iránt, miként történik a lelenetek ápolásának és dajkaságba adásának ellenőrzése. Gebhardt főorvos hangsúlyoza, hogy a Királyi Pál által felvetett kérdés nagyon fontos és az most nagyban foglalkoztatja úgy a megyei alispáni hivatalt, mint a fővárosi tanácsot, melyek között az egyöntetű, helyes ellenőrzés czéljából tárgyalások is folynak. Mert a mostani ellenőrzés, melyet az elöljáróság eszközöl, nem a legkielégítőbb. Királyi Pál kívánatosnak látná, ha a főorvos havi jelentésében a jelenetekről is részletesebb kimutatást kötne. Ugyanígy nyilatkozik Liphay Béla b. is. A bizottság ehhez képest határozott, mire a tiszti főügyészi jelentést vette tudomásul. A Fuchs Gusztáv bizottsági tag által fölvetett s a lakhatási engedélyre vonatkozó kérdés tárgyalását elhalasztották azon időig, midőn az a fővárosi közgyűlésen az építési szabályrendelet tárgyalásánál fölmerülni fog. Végül az árvaszék megvizsgálására kiküldött bizottság jelentését olvasták fel, mire az ülés véget ért. KÜLÖNFÉLÉK. — Ghyczy Kálmán állapota a mai nap folyamán, fájdalom, rosszabbra fordult. Beszélő képessége nem tért vissza, szeme is — homályosul. — Trefort miniszter, mint értesülünk, megbízta Bobula Jánost, hogy dolgozzon ki egy tervet az építendő országos színészeti és zeneakadémiai palotára. A palota a Kerepesi-út és Sipu sarkán fog építtetni. A somogyi levél tárgyában a fővárosi rendőrség a következő nyilatkozatot teszi közzé: Az Egyetértés Somogyi főispáni levél ez alatt foglalt közlemény ügyébeni puhatolásra a fővárosi rendőrség nem utasíttatott, de nem is tartott bárminemű vizsgálatot ; ugyanazért az ellenkező hírlapi tudósítások tévesek. Budapest X/10. 87. Pekáry József, főkapitányhelyettes. — Miklós nagyherczeg, ki az ismert németellenes toasztot mondá, Párisba érkezett, ahol három hetet szándékozik tölteni. Miklós Michajlovits nagyherczeg 1859. ápril 26-án született; ő fia II. Sándor testvére, Mihály Nikolajevits nagyherczeg és Czeczilia, badeni herczegnőnek (Olga Feodorovna). Ő sógora a mecklenburg-schwerini nagyherczegnek, s ismételve lévén Berlinben, ott őt jól ismerik. — A marczaltói gyilkosság tetteseiről a Pápai Lapok ezeket írják: A marczaltói országúti 3-szoros rablógyilkosság tetteseit szombat délután kisérte be a csendőrség Pápára. — Ennek folytán igazolva van az előnyomozás folyamán legtöbb gyamokokkal támogatott azon feltevés, hogy a kegyetlen rablógyilkosságot kóbor czigányok követték el. Ugyanis Tyrmann József győri és Szilágyi Gerő veszprémi csendőr hadnagyok a szombaton déli 1 órakor érkezett vonattal kísértették be a pápai csendőrlaktanyába Bihari Boldizsár, Stojka Mihály, Stojka Géza és Karika Vendel oláhczigányokat, kik a győrmegyei szalacsi pusztán múlt hó 30-án, tehát a rablógyilkosság utáni napon, 6 pár új csizmát árusítottak el. — Czigány módra tagadnak mindent, de valamint kifogytak eddigi tagadásaik nagy részéből, úgy a bizonyítékok súlya alatt kénytelenek lesznek beismerni a rablás borzasztó tettét is. A czigányok nyomára úgy jöttek, hogy a kónyi csendőrségi őrs értesült a csizmáknak czigányok által tett árulásáról, jelentést tett Tyrmann József szakaszparancsnoknak, ki körözte a czigányokat, minek folytán a győri rendőrség elfogott két czigányt, kik azonban egy tárczának hátrahagyásával megszöktek, a tárcza Tyrmann hadnagy kezébe került, ki tartalmát átkutatván, megtalálta Bihari Boldizsár igazolási jegyét, melyen levő személyleírásból meggyőződött, hogy a szalacsi pusztán csizmát áruló czigányok egyike a tárcza tulajdonosa, mert azok között is volt olyan, kinek egyik szemén hályog van. Erre a csendőrök rögtön a czigányok üldözésére indultak és sikerült is a Nyalka és Táp közötti erdőcskében a 38 tagból álló czigánycsapatot elfogni, ezek között volt a négy czigány is, kiket Pápára kisértek. Elfogatás után vallatóra vették a czigányokat, de tagadták a csizmák árulását, és csak mikor a szalacsi majorbeli cselédséggel szembesittettek és ezek hármat közülök határozottan felismertek: ismerték be, hogy ők árultak egy pár csizmát, mikor pedig a második, harmadik, negyedik, ötödik és hatodik pár csizma vevőjét is szembe állították, akkor ismerték be fokról fokra az eladást. Mikor pedig arról kérdeztettek külön, külön, hogy hol vették a csizmát, az egyik azt mondta, hogy egy kóbor czigánytól vette, a másikak pedig az állították, hogy 29-dikén éjjel, mikor sátoruk körül aludtak, két czigány forma ember futott el mellettük és ezek dobták közéjük a csizmákat; ezen valószínűtlen és egymásnak ellenmondó vallomás is kétségtelenné teszi, hogy a letartóztatott czigányok nem csak bűntársak, hanem a rablógyilkosság közvetlen tettesei is. Hogy a rablógyilkosságot mindkét kocsin kóbor czigányok követték el, abból is világos, hogy az első kocsin a felhányt, szétszórva talált tárgyak között egy rossz kalap és egy rossz lepedőből czigány módra összekötözött köpeny is volt, a másik kocsiról elrabolt csizmák pedig kóbor czigányoknál találtattak meg. A bűntény áldozatai közül újabb halálozás nem történt, sőt Rozs Ferenczné és Csanaky Istvánné annyira felépültek, hogy már személyesen jelentek meg a kihallgatáson, Dukics Ignácz felgyógyulásához is van most már remény. Helyi hírek. — A belügyminiszter leirata. Orczy Béla bárótól ma leirat érkezett a fővároshoz, melyben a miniszter fölhívja a hatóságot, hogy tegyen jelentést arról, vájjon a kerületi elöljáróságok szervezetének ügye milyen stádiumban van. A miniszter egyszersmind utasítja a fővárost, hogy eziránt siettesse a tárgyalásokat, hogy az ügy mielőbb végleg elintéztessék. A szentlőrinczi zavargásokhoz. Hetek előtt, mint akkor megírtuk, nagy munkászavargások voltak a főváros közvetlen közelében, Szent-Lőrínczen. A házépítő telep munkásai, kik nem kapták bérüket, zavarogtak s csak a csendőrség erélyes közbelépése fojtotta el a nyugtalanságot. Azóta Szent-Lőrinczen több ízben fordultak elő kisebb zavargások, tegnap ismét véres verekedésre került a dolog. Hegedűs Béla emberei összeverekedtek más cselédekkel s közülök kettőt megsebesítettek, egyikre rá is lőttek. — Orvtámadás a fővárosban. Az éjjel 12 óra tájban Horváth János, 26 éves kocsis, a ker. Őrvitdy János féle korcsmából hazamenvén, útközben egy ismeretlen egyén által orvul megtámadtatott. Az ismertl nekit aligha