Pesti Napló, 1888. január (39. évfolyam, 1-31. szám)
1888-01-30 / 30. szám
39. évfolyam, 30. szám. Szerkesztési iroda: Ferencziek-tere, Athenaeum-épüet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőségben intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadóhivatal: Ferencziek-tere, Athenaeum-épület. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körül panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. Egyes szám 2 kr. Budapest, 1888. Hétfő, január 30. Reggeli kiadás. Előfizetési feltételek: A reggeli és esti kiadás postán egyszerre küldve, vagy Budapesten kétszer házhoz hordva. Havonként 1 frt 50 kr. — 6 hónapra 4 frt 50 kr. — 6 hónapra 0 frt. £zUMH kiadás postai hálónk üldése kirántsuk, postabélrecra havonként 85 kx„ évnegyedenként 1 forint felülfizetendő. Hirdetések szintúgy mint előfizetések a »Pesti VSTaplós kiadóhivatalába Budapest, Ferencziek-tere, Athenaeum-épület, küldendők. Egyes számo kr. Budapest, jan. 29. A bécsi lapok Tisza beszédéről. A bécsi lapok mai vezérczikkei mindnyájan ama válaszszal foglalkoznak, melyet Tisza Kálmán miniszterelnök a hozzá intézett interpellációkra szombaton a magyar képviselőházban adott. Az összbenyomás, melyet a magyar kormányelnök nyilatkozata a bécsi sajtóra tett, egészben kielégítő, ámbár fölmerül az a nézet is, hogy a válasz tulajdonképpen nem válasz s inkább a helyzet komoly veszélyeit jelzi, mintsem a fenforgó aggodalmakat eloszlatni képes. A N. Freie Presse kiemeli, hogy bizonyos nyugtalansággal néztek a válasz elé a jelen helyzetben, midőn egy önkénytelenül elejtett szó is a legnagyobb veszélyeket idézheti föl. A rejtvény, folytatja a lap, hogyan fogja feladatát végezni a magyar miniszterelnök, anélkül, hogy lángba borítsa a világot, vagy Kálnoky gróf legrejtettebb titkait nyilvánosságra hozza, immár meg van oldva. Tisza olyan beszédet tartott, mely sokat beszél a gonosz újságokról, a melyek a közönséget nyugtalanítják, egyet-mást a békéről, sőt valamit Oroszországról és csapatairól is, de azokra a kérdésekre, amelyeket Perczel és Helly intéztek hozzá, nem terjeszkedik ki. De a politikai helyzetről és a monarchia külső viszonyairól sem nyújt a beszéd újabb felvilágosítást. Még az a névtelen kísérlet sem ij valami, mely a beszédben föllép s mely a szövetséges hatalmak közt bizalmatlanságot igyekszik kelteni. A czikk azután igy folytatja A világhelyzet képe, melyet a magyar miniszterelnök beszédéből nyerünk, sem nem békésebb, sem nem tisztább, mint az, melyet az eddig ismert tényekből és nyilatkozatokból mindenki alkothatott magának s minthogy Tiszáról föl sem tehető az ízléstelenség, hogy foglalkozni fog azzal a kérdéssel, nincsen-e már itt az ideje Oroszországtól a csapatmozgalmak iránt nyilatkozatokat kérni, e szempontból az interpelláczióra való válasz épp úgy el is maradhatott volna. Ha Tisza mégis oly esetben, midőn a hallgatásból senki sem emelhetett volna ellene vádat, jobbnak tartotta beszélni, úgy az kevésbbé azért történt, hogy a hozzá intézett kérdésekre feleljen, vagy valami tájékozást adjon a zavaros helyzetről, mint inkább azért, hogy helyreüsse a kedvezőtlen benyomást, melyeket ama kérdések bizonyos helyeken keltettek . Az a mód, ahogy Tisza ma a külügyi politika programmját összegezte, nem enged kétséget az iránt, hogy monarchiánk elvből kerül és kerülni fog mindent, mi háborúra vezethet. A negatív szövegezés, melyet Tisza e czélból keleti programmunknak adott, hogy nem követeljük befolyásunk, területünk kiterjesztését, hogy minden támadó eljárástól távol állunk, nagyon jellemző s kétségkívül szándékosság van abban, hogy a formulázásban a Tisza által régebben előadott programm pozitív része, a Balkán-államok önállóságának fentartása, nem ugyan elejtettnek, de mégis mellőzöttnek mutatkozik. Ez a nyilatkozat, valamint a Németországgal való szövetség iránti rendületlen bizalom kifejezése aligha vannak Helfy vagy Perczel czímére intézve, hanem egészen máshová s remélni akarjuk, hogy e nyilatkozatokat érteni és méltányolni is fogják. A félhivatalos Fremdenblatt viszont azt találja, hogy a magyar miniszterelnök a pillanatnyi helyzet minden jellemző vonását őszintén és tartózkodás nélkül előadta s igy a parlamentet s vele a közvéleményt képessé tette, hogy megismerje a helyzetet. Nyugodtabb, tárgyilagosabb s minden lényeges körülményre teljesebb tájékozást a helyzetről sem kivárni, sem adni nem lehetett. A czikk összegezi Tisza beszédének velejét s a német szövetségre vonatkozó nyilatkozatáról ezeket mondja: ? Noha részünkről a szövetség bensőségéről és szilárdságáról mindig meg voltunk győződve, Tisza nyilatkozata fokozott jelentőséget nyer azon ténynyel szemben, hogy nem hiányzanak kísérletek a bizalom megingatására s e kísérletek csak azoktól indulhatnak ki, kikre e liga a leghatalmasabb gátat képezi zavaros s ez okból veszélyes törekvéseik ellen. Mert ez a szövetség békeszövetség volt és marad, mely a maga részéről a politikai kérdések erőszakos megoldását s minden támadó fellépést mellőz, de éppen úgy útjában áll minden oly irányzatnak, mely az általa perborreskált utakra akarna lépni. A szintén félhivatalos összeköttetésekkel bíró Presse körülbelül hasonló értelemben nyilatkozik. Ki van elégítve Tisza beszédétől, mert nézete szerint Tisza nem is beszélhetett volna másképen. Minthogy ma Európa egy államférfia sem mondhatja meg előre a mostani év eseményeinek lefolyását, Tisza csak azon reményt fejezte ki, hogy a békeszerető uralkodóknak és kormányoknak sikerülni fog Európát egy háborútól megmenteni. így kellett beszélnie, nemcsak, mert minden államférfiú hivatalosan csupán így beszélhet, míg a háború még ki nem tört, hanem azért is, mert a kezdemény a háborúra a jelen viszonyok közt legfölebb Oroszországtól indulhatna ki. A czikk azután így folytatja: Ha a pétervári kabinet a háborút akarja, akkor Közép-Európa nehéz szívvel, de haladéktalanul fölveszi az odadobott keztyűt, de ha a viszonyok továbbfejlesztését akarja a Balkánfélszigeten, valamint a kontinensen, akkor egyetlen egy nagyhatalom sem és legkevésbbé Ausztria-Magyarország — fogja háborúra provokálni. —----Míg az orosz sajtó olyan, mintha undor vagy hideg rázná, ha csak Ferdinánd herczeg vagy Szambulov nevét hallja, Ausztria-Magyarországban a múlt évtizedben senki sem lett ideges vagy csak koszos, ha egy kis pucsot Herczegovinában a montenegrói fejedelem nevével hoztak kapcsolatba vagy ha Risztics, Ausztria hagyományos ellensége, Belgrádban miniszter lett, vagy ha Kaulbars tábornok a berlini szerződés minden határozatával ellentétben Bulgáriába ment, hogy ott olyan állapotot hozzon létre, amely bizonyára nem használt monarchiánk érdekeinek. Aki még tegnap nem akarta hinni, az ma a magyar miniszterelnök beszédéből tudhatja meg, hogy Ausztria-Magyarország most sem akar békés magatartásából kilépni. A közvélemény tehát Tisza beszédéből újra azon meggyőződést merítheti, hogy Ausztria-Magyarország a békéhez és a berlini szerződéshez állandóan ragaszkodik, hogy tehát kész minden hatalmat támogatni, mely a bolgár vagy más keleti részletkérdés megoldását e kereten belül óhajtja elérni. A N. W. Tagblatt Tisza beszédéhez s az interpellálók nyilatkozataihoz azon megjegyzést fűzi, hogy immár Európa előtt teljesen tisztán áll, hogy Magyarországban sincs egyetlen egy párt, mely háborút akar s hogy monarchiánk ellenségeinek sötét terveit támogatja az, aki Németországgal és Olaszországgal fennálló szövetségünk szilárdsága iránt terjesztett kétes híreknek hitelt ad. — jan. 29. Új aranyjáradék. Mint illetékes helyről értesülünk,a m. kir. pénzügyminisztérium és a magyar általános hitelbank által képviselt konzorczium közt folyt tárgyalások befejeztettek, minek eredményeképen 30 millió forint névértékű 4°/6-os aranyjáradék fog kibocsáttatni. Nemzetközi békebiróság. A czivilizált nemzetek közti örök béke biztosítását tűzte ki czéljául az az egyesület, mely Angliában a nemzetközi békebíróság eszméjének megvalósítására alakult. Az egyesület elnöksége körében az angol társadalom fényes nevei szerepelnek, s a végrehajtó bizottság elnöke, Hodgson Pratt, most körutat tesz Európában, hogy más nemzeteknél is elősegítse ily egyesület megalakulását. Pratt úr most Budapesten időzik, hogy az említett czél érdekében működjék. A velünk közlött programaiból kiemeljük, hogy az angol egyesület minden nemzet körében hasonló testvéregyesületeket óhajt alakítani, melyek bár egymástól szervezetileg függetlenül, idővel közösen működő békeszövetkezetté alakuljanak s a nemzetközi békebiróság létesülését lehetővé tegyék. Az egyesületek delegáltakat küldenének ki s minden oly esetben, mely egyes nemzetek között a béke veszélyeztetését involválja, megállapítanák magát a viszály tényálladékát, azt nyilvánosságra hoznák s úgy a kormányokat, mint a polgárokat a békés kiegyenlítésre kényszeritenék. Ez által a tervezők szerint lehetővé válnék egy nemzetközi törvénykönyv és biróság megalakítása s mindenesetre eléretnék az, hogy a külügyi viszonyok nagyobb nyilvánossággal tárgyaltatnának, ami sok bajnak venné elejét, főleg pedig a diplomáczia előítéletei és titkos utasításai által veszélyeztetett jó egyetértést a népek között sokkal biztosabban fenntartaná. Pratt úr nem kételkedik a terv sikerén s a humanizmus e szép eszméjének diadalán, bár maga is azt tartja, hogy véghetetlen sok nehézséget kell előbb leküzdeni. Az országgyűlési függetlenségi és 48-as párt ma délelőtt tizenegy órakor Irányi Dániel elnöklete alatt ülést tartott, melyen folytatólag a költségvetés került tárgyalásra. A vallás- és közoktatási költségvetést tárgyalták le és a házban való felszólalással Irányi Dánielt és Kiss Albertet bízták meg. A PESTI NAPLÓ TÁRCZÁJA. — Január 29. — Párisi nagykövetünk estélye. — Saját levelezőnktől. — Páris, jan. 25. Hoyos gróf, Ausztria-Magyarország párisi nagykövete, a Metternichék nyomdokaiba lépve, újból megnyitotta a nagykövetség fényes és vendégszerető termeit az itt székelő diplomácziának, a párisi társadalom szine-javának. A mai ünnepély, melyet Ladi Carnot, a franczia köztársaság új elnökének tiszteletére rendeztek, fényes volt és kitűnően sikerült. Nem is csoda ! Mert Hoyos gróf személyesen adta ki a szükséges utasításokat és fáradhatatlanul ellenőrizte azok pontos végrehajtását. A legaprólékosabb dolgok sem kerülték el éber figyelmét. Nem kisebb odaadással felelt meg nehéz és fárasztó tisztének nagykövetünk kedves neje, Hoyos grófné is, ki fehér selyem ruhájában, fején gyémántokkal kirakott koronával, valóban impozáns megjelenés volt. A nap teljes sikerében méltán osztozkodnak Zichy Tivadar gróf követségi tanácsos, ragyogó szépségű fiatal nejével, született Wimpffen grófnővel, ki szintén fehér csipkékkel gazdagon díszített selyem toilettet öltött ez alkalomra. Az estélyt gazdag diner előzte meg, melyre csak huszonnégyen voltak hivatalosak. — Az osztrák-magyar diplomácziai testületen kívül ott voltak: Sa di Carnot elnök, mellén a »Legion d’Honneur« szalagjával, és Mme Carnot pompás rózsaszínű selyemruhában, Mr. Flourens, Francziaország külügyminisztere nejével, ki világoskék szinü selyemruhát öltött, Mr. Tirard szintén nejével; utóbbi vadgalamb szinü selyemöltönyben, Mr. és Mme Pubi 11e, Páris városának prefektusa, neje aranynyal átszőtt fehér selyemben. A diplomácziai kar tagjai közül kiemelendők: Lord Lyon és neje (fehér brokát-selyem öltönyben), Fernando de Leon, Spanyolország párisi képviselője, és neje (fekete csipketoiletteben). Ott voltak ezeken kívül: Menabréa tábornok, Olaszország nagykövete, gróf Münster, Essad pasa, stb. A menüi a legjobb ízlést árulja el. Íme: Potages. Les consommés frangais et la purée de perdreaux gentilhomme Les mauviettes á la Boliémienne Les trintes á la Saint-Vallier Les dindes á l’Ambassadrice (Shoking) Les filets de bécasse au chausser Les noisettes d’agneau á la Trianon Les langöustes á la Russe Sorbets. Les faisons de Bohème trouffé Les pates de Strasbourg Les crosnes á la Japonaise Les harriots verts á l’anglaise Les petites glaces des Indes Az ünnepély fénypontját azonban nem a diner, hanem a felette fényes estély képezte, mely kilenc és fél órakor kezdődött. Az Avenue de l’Alma előtt levő tágas téren ez időtájban annyi volt az érkező kocsi, hogy a közlekedés szüntelenül megakadt. A nagyúri fogatok között itt-ott elvétve egy-egy szerény bérkocsi is akadt. A foyerben lázas sürgés-forgás volt, egymást érték a vendégek, mások meg már távoztak. A sok porozott hajú inas alig győzi a kabátokat az érkezőktől átvenni és a távozóknak átadni. Én itt hamar végeztem, de belépve a terembe, kissé meggyűlt a bajom a »bejelentő« komornyikkal, a ki sehogy se tudta nevemet megérteni. Végre nagy nehezen hozzátörődött a nyelve és bejelentett: Monsieur Székely! Tovább haladtam és magamat a nagykövet és Hoyos grófné előtt meghajtva, észrevétlenül a társaság közé vegyültem. Nagyszerű kép tárult most szemeim elé. A pazar berendezésű termek valóságos fénytengerben úsztak ; a szebbnél szebb hölgyek, hol egyenkint, hol csoportokban jártak fel s alá. Toiletteiket majdnem kivétel nélkül e három sajátság jellemezte : drágaság, ízlés és mély dekollerálás. A férfiak, kik többnyire a diplomaták sorából kerültek ki, annál jobban begombolóztak, azaz csak begombolóztak volna, ha frakkban nem lettek volna. Elég kár ezek után, hogy a »legújabb politikai divat« következtében a diplomaták frakkjai is egészen gombnélküliek. A kis Blovitz föl is használta a diplomata urak eme gyengeségét és egy pár státustitkot hamarosan ki is . . . gondolt. Blovitz mellett halad el hatalmas versenytársa, Singer úr, a Neue Freie Presse itteni tudósítója, ki főleg a franczia kormánykörökban örvend sok rokon- i szenvnek. Ez est legnagyobb részén is vele társul Igott Francziaország külügyminisztere, Flourens úr. Hirtelen feltűnik Galliffet tábornok daliás alakja, igazi huszáros megjelenés ; komolyan tekint maga elé és szinte komor tekintete csak akkor enyhül, midőn a szobában élénk mozgás keletkezik és minden oldalról suttogják a nevet: Jules Ferry! A monarchikus érzelmű tábornok most siet a köztársaság exminiszterét melegen üdvözölni. Jules Ferry körültekint a termekben, minden oldalról üdvözlik. Pillantása friss és üde. Gyakran mosolyog a »tonkingi« ember, de azért el-elárulja, hogy lelke nem oly nyugodt, mint például Galliffet tábornoké, várjon mi bánthatja ? A szemközt ülő Clemenceau, ki mint képviselő radikális és mint orvos konzervatív, bizonyára a következő diagnózist állapítaná meg: »Sajnálja az exminiszter, hogy az ellene irányult merényletet két hónappal elkésve követték el, mert különben a mai napnak nem Sadi Carnot, hanem ő volna a hőse.« Clémenceau még rá sem ért megállapítani e diagnózist, amikor Oroszország nagykövete, báró Mohrenheim, közeledik Jules Ferry felé. Ők is kezet szorítanak egymással. Minő két kéz ? Az egyik elbuktatta Jules Ferryt, a másik pedig szeretné megbuktatni báró Mohrenheimot. A Mohrenheim megtette kötelességét, mehet! Jön Menabren tábornok, karonfogva a német nagykövettel, gróf Münsterrel. Flourens éppen elvált Singertől és titkárjával kezd beszélgetni. Mester és tanítvány összedugják fejüket, szeretnék tudni, miről tanakodnak oly komolyan Münster és Menabrea. A titkár kisüti a titkot: az orosz-franczia konfliktusról. Menabrea tábornok ajkai mosolyra derülnek, Németország nagykövete kezeit dörzsöli, valami ártatlan tréfa foglalkoztatja mindkettőjöket és Flourens azt hiszi, hogy az olaszfranczia kereskedelmi szerződés bukásán örvendenek. Rossz estéje van, eszébe jut Francziaország elszigeteltsége és a szomszédos szigetországra menekül, fölkeresvén lord Lyttont, ki épp e pillanatban valami fontos dolgot magyarázgat nagy komolyan szép szőke fürtű nejének. Csak nem a Szuez-csatorna-egyezményt fejtegeti , mert az öreg Lesseps is fiatalos nejével közelítenek gyors léptekben feléjök. Valóban érdekes kis csoport! És miután a Szuez-csatorna kérdése közelebbről érdekel, én is arra tartottam, abban a reményben, hogy valami újdonságot megtudok. De bizony nem a Szuezről, hanem Bulwerről folyt a társalgás. Bulwer! Bulwer! gondolom magamban, hogy került ez most a társalgásba. Végre eszembe jutott, hogy az a híres Bulwer, akinek a műveit én is annyi elragadtatással olvastam, senki más, mint Lord Lytton, Anglia nagykövetének édesatyja. Bulwer neve az írókat és művészeket juttatja eszembe. Körültekintek, vájjon hányan is vannak itt közülük ? Alig egy-kettő. De megnyugodhatunk. A művészetben és irodalomban a neveket nem számítják, hanem mérlegelik. Eleget nyom pedig, úgy hiszem, egy Munkácsy neve, hazánk és fajunk e büszkesége. — Munkácsy Mihály természetesen nejével jelent meg, ki világoskék selyemtoiletteben igen jól nézett ki. A lajtántúli művészeket Brozik képviselte, ki nejével, született Sedelmayer úrhölgygyel együtt a párisi társadalom legkedveltebb tagjai közé tartozik. Munkácsyékkal egyetemben említem föl többi hazánkfiait is; nem nagy számban jelentek meg, de ez bizonyára nem a nagykövetség hibája, mely valóban igen liberális volt a meghívók szétküldésében. Ott láttuk báró Schindler-Ceretto urat, a párisi magyarság egyik lelkes pártfogóját, Justh Zsigmond miniszteri titkárt, Spitzer és Wagner urakat. A magyarok és velük együtt az egész társaság igen kedélyes hangulatban voltak, amit nem kis mértékben mozdítottak elő Patikáriusz Ferkó 24 tagú bandájának tüzesnél tüzesebb nótái. És a buffet ? Nos, az valóban kitűnő volt. Székek S. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, január 30. A képviselőház ülése délelőtt 10 órakor. A horvát miniszter fogad d. e. 10— d. u. 2 óráig. A fővárosi gazdasági és pénzügyi bizottság ülése d. e. 10 órakor a régi városháza tanácstermében. A magyar tud. akadémia összes ülése d. u. 5 órakor. Az orsz. iparegyeesület igazgatóságának ülése d. u. 5 órakor (ITI-utcza 4. sz.) Nyilvános könyvtárak: akadémiai d. u. 3—7, egyetemi d. e. 10—12 és d. u. 4—8, múzeumi d. e. 9— d. u. 1 óráig. Grand Café-Restaurant de l’Opera Andrássy-ut, a kir. operaháznak átellenében, az összes helyiségek villamos világítással. Az idegenek találkozási helye: — jan. 29. A hív. lapból. A király ő Felsége Sélley Sándor budapesti Ítélőtáblai bírót, a kir. kúriához számfeletti bíróvá nevezte ki. — A közoktatási miniszter, a vezetése alatt álló minisztériumhoz : dr. Gosztonyi Béla segédfogalmazót fogalmazóvá, dr. Tóth Lajos fogalmazó-gyakornokot segédfogalmazóvá, végül dr. Lippich Elek, dr. Szabó Sándor és dr. Váli Béla fogalmazó-gyakornokokat fizetéstelen segédfogalmazókká nevezte ki. Az igazságügyminiszter a kir. kúriához segédhivatali igazgatóvá , Balázsy Gyula ottani czimzetes segédhivatali igazgatót, és irodatisztté , Seipel Sándor budapesti kir. főügyészségi írnokot; irodatisztté a budapesti kir. törvényszékhez : Futó Ferencz ottani írnokot; írnokokká pedig a bazini kir. járásbírósághoz : Kroó Mór malaczkai kir. járásbirósági telekkönyvi átalakitó-dirnokot és a nagysinki kir. járásbírósághoz : Glöckner Henrik beszterczei kir. törvényszéki dijnokot, végül Doller Ferencz szegedi kir. kerületi börtönbeli II. oszt. tiszti írnokot ugyanoda I. oszt. tiszti írnokká nevezte ki. A főherczegnő bálja, Mária Valéria főherczegnő tegnap a Burg márványtermében bált rendezett, mely nyolcz órakor kezdődött s hajnali két óráig tartott el. Az ünnepélyen megjelentek: a király és királyné, Rudolf trónörökös és Stefánia főherczegnő, Károly Lajos, estei Ferencz Ferdinánd, Lajos Viktor, Szalvator Lipót és Szalvator Ferencz főherczegek, Mária Terézia, Margit, Mária Immaculata, Karolina, Klotild és Mária Dorottya főherczegnők, Szász- Koburg Fülöp herczeg és Lujza herczegné, továbbá Hohenlohe és Nopcsa udvarmesterek és számos udvari tisztviselő. Azonkívül hivatalos volt a bécsi társaság 42 fiatal hölgye s ugyanannyi fiatal ember. A bálzenét Strausz Ede zenekara szolgáltatta. A 11 órai kotillon után souper volt. A nemzeti kaszinó szokásos Széchenyi banketjét február 5-én tartja meg. A diszebéd alkalmából az ünnepi beszédre a választmány Károlyi István grófot kérte meg. A gróf ismeretes szellemes és érdekes beszédjeiről, s a kaszinói társaság nagy érdeklődéssel várja a Széchenyi-banketten való szereplését. Megemlítjük, hogy a nemzeti kaszinó egy része gróf Bánffy Bélát óhajtotta fölkérni a Széchenyi-szónoklatra, de a többség gróf Károlyi István mellett nyilatkozott. Khuen-Héderváry gróf ma Zágrábból, lapunkhoz érkezett távirat szerint, Budapestre utazott, sógornője, Teleky Katinka grófnő, esküvőjére. Oszkár svéd herczeg eljegyzése, Manek kisaszszonynyal, sokkal hamarább, semmint várták, ma tényleg végbement. Ezt jelenti egy táviratunk Stockholmból. A távirat szerint, a király már tegnap közölte a svéd-norvég államtanácscsal, hogy beleegyezett fiának, Oszkár herczegnek, nemes fulkilai Műnek Ebba Henrietta kisasszonynyal való frigyébe. A stockholmi királyi kastélyban aztán ma délután, a királyi család tagjainak, az államminiszternek, a külügyminiszternek, több magasrangú katonatisztnek és a polgári hatóságok képviselőinek jelenlétében megtörtént az eljegyzés. Bál a fiumei kormányzónál. Mai kelettel táviratozzák lapunknak Fiuméból. Zichy Ágost gróf kormányzónál az éjjel fényes bál volt, melyre Fiuménak és környékének kitűnőségei, úgy a főúri és katonai, mint a polgári osztályból, nagy számmal jelentek meg. Abbáziából is számosan jöttek, nevezetesen: gr. Somssichék, gróf Breunerék, gr. Hoyosék, Andrássy Géza gróf, Keglevich István gróf, Apfaller báró, Ransonet báró, Sordina gróf, Zichy gróf, Széchenyi grófné, Berzeviczy, Dőry, Kun Géza gróf és neje s számosan idegen. A feltűnően díszes toilettek között a kormányzónéé mind ízlés, mind a kiállítás gazdagságára nézve méltó feltűnést keltett. A háziúrnak és háziasszonynak lekötelező figyelme és a fényes buffet a bálnak kedélyes hangulatot kölcsönzött és a reggeli órákig tartotta együtt a díszes társaságot. Vadnay Andor az antiszemita pártról. A következő sorok közlésére kértek fel bennünket. »A tegnapelőtti reggeli lapok tévesen közöltek egy kijelentést, amelyet sajtóperem tárgyalásán politikai magatartásom felől tettem. Nem sikerülvén ezideig megkapnom a hiteles stenográfiai feljegyzést, kénytelen vagyok, mint szavaim legilletékesebb magyarázója, emlékezet után tenni meg a helyreigazítást. Következőleg szólottam. Egész a legutóbbi ideig tagja voltam egy párttöredéknek, amely feladatául tűzte ki a zsidókérdésnek törvényes és alkotmányos úton való megoldását. Az események azonban megtanítottak rá, hogy a további agitáczió czéltalan és hiábavaló. Csalódtunk saját erőnkben, csalódtunk a választóközönségben is. Czélunk volt a zsidókérdést, mely a kedélyeket országszerte dominálta, a piaczról, a pártküzdelmek szenvedélyes teréről odatenni át, ahol annak méltányos és kielégítő megoldása egyedül várható : a törvényhozás higgadt areopagjába. Nem sikerült. A képviselőházat soha nem tudtuk rávinni, hogy komolyan foglalkozzék a megoldás módjával, hanem annál inkább kezdtek vele foglalkozni azok, akiknek az antiszemitizmus kicsinyes felekezeti vagy még kicsinyesebb önző törekvések takarója, vagy czélja volt. V a d n a y Andor s. k.« (E sorok csak igazolják azt, a mit már régebben tudhatott mindenki, hogy Vadnay Andor megszűnt az antiszemita párt tagja lenni, a minthogy ez időszerint az antiszemita párt is más nevet vett fel s az önálló akczióról lemondott.) Hóban. Egyre lanyhult az időjárás a múlt héten, akár csak ki akart volna tavaszodni, délenkint enyhe napsugarak tévedtek le a fázós téli köntösébe burkolt földre, fel-felcsalva a légmérő óncsőjét azon a ponton, amelyen túlemelkednie januárban nem is illik. Locs-pocs az utczákon, veszedelmes, de szerencsére rövid ideig tartó megduzzadása a Dunának, vízzé vált korcsolyaversenyek, vékony felöltők a prémes bundák helyett. És kimerészkedtek a szabadba azok a beesett arcrú, hetek óta négy fal közé szorított szánalmas alakok, kiknek nem jósol tavaszt se laikus, se orvos. A főváros köztisztasági hivatala megcsinálta már zárszámadását, kimutatva, hogy több mint ötvenezer forintjába került az adózóknak az, hogy »csak« két hétig kellett térdig hóban járniok és a magyar államvasutak vonatai megint az ismert léleknyugalommal döczöghetnek előre. Gyorsan múló volt azonban mindez, és úgy látszik, Falk ismert árapály elméletének következtetései, melyek tegnapra nagy fordulatot jeleztek az időjárásban, beigazolást nyertek, mert ma reggel ismét megnyíltak az ég csatornái, s csak úgy ontották fehér pelyheiket egész délelőtt, egész délután. Vakító fehérségű réteg halmozódik fel egyre magasabban s meg-megújuló heves szélroham sűrű felhők módjára kergeti a tengernyi szúrós hópihét- Szóval beköszöntött a zord tél újból minden kellemetlenségével és kevés előnyével együtt. Leginkább a vasutaknak van okuk neheztelni, mert a hófúvások következtében kénytelenek meg-megakasztani a forgalmat. A déli vasútnak kanizsa-siófoki és kanizsaszombathelyi vonalán már tegnap óta erős a havazás, északnyugati viharral, mely ma délelőtt a siófok-budapesti és székesfehérvár-ajszonyi vonalakra is kiterjedt. E vonalakon ennek következtében a tehervonatok forgalmát megszüntették. A személyvonatok közlekedése csakis előreküldött hóekékkel tartható fenn. A pálya szabadon tartásán valamennyi rendelkezésre álló eszköz igénybe vételével dolgoznak és ha a zivatar nagyobb mérveket nem ölt, remélik, hogy a személyforgalom továbbra is fenntartható lesz. Az osztrák-magyar államvasutak zákány-kaposvári és fiumek-moraviczai vonalán ugyancsak hózivatarok következtében valószínűleg három napig fog a forgalom szünetelni. A székesfehérvári Ferencz József- zárdában ünnepélyt rendeztek a pápa jubileuma alkalmából s az ünnepély, melyet csütörtökön, e hó 26-án ültek meg, fényesen sikerült. A kis zárdanövendékek szavaltak, zongoráztak, egy »Lumen de Coelo« czimü kis alkalmi színdarabot játszottak s végül pompás élőképben mutatták be A növendékek hódolatát Péter sziklája előtt. Az ünnepélyen ott voltak Pauer János püspök, kinek a rendezésben is nagy része volt, gróf Cziráky Béla és neje, továbbá Pajor Béla és Jelencsik Vincze tábornokok, családjaikkal, gróf Festetich Benő tanfelügyelő és még számos ún. Windischgrätz herczeg balesete. A bécsi kapuczinus-templom közelében tegnap izgalmas jelenet játszódott le, melynek Windischgrätz József herczeg tábornok könnyen áldozatául eshetett volna. A herczeg két lovas fogatával ugyanis épp az opera előtt hajtatott el, midőn a lovak valamitől megvadulva, szilaj futásnak eredtek. A kocsis minden erőlködése daczára sem tudta őket megállítani s már-már végzetessé válhatott volna a szilaj robogás, mert a kocsi tengelye A Panama-csatorna. Páris, jan. 26. Lesseps nagy művét, mely befejezéséhez közelg, remélhetőleg utoljára kisérlették meg ellenségei meghiusítani. Minden követ megmozdítottak, hogy a teljes siker előestéjén gátolják meg a munkálatok folytatását , de nem értek ezért. Sokan azt hitték, hogy a franczia minisztertanács határozata, mely megtagadta a sorsjegykölcsön iránti felhatalmazás törvényhozási kieszközlését, a nagy mű bukását fogja jelenteni. Éppen ellenkezőleg történt. A jelenlegi franczia minisztérium a maga állását rendítette meg e határozattal. Lesseps erélyének egész hatalmát kifejtette s a franczia nemzethez intézett felhívása nem fog elhangzani eredmény nélkül. A franczia halhatatlanok egyike, a szuezi csatorna megteremtője, a francziák büszkesége, méltón fogja befejezni a panamai csatorna létrehozatalával második nagy alkotását. Egész Francziaországban folynak az aláírások azon czélból, hogy a sorsjegy kölcsönre szükséges törvényhozási felhatalmazás megadassák. Francziaország legkiválóbb bankárai, kik érdekelve vannak e vállalat sikerében, a maguk részéről szintén mindent megtesznek, hogy a sorsjegykölcsön létrejöjjön. Lehetetlen is, hogy a francziák megtagadják támogatásukat Lessepstől. Mert bár a csatorna nemzetközi jelleggel bír, de majdnem tisztán franczia vállalat s bukása pénzügyileg is rendkívüli károkat okozna a francziáknak, kik óriási tőkéket fektettek e vállalatba. Az utóbbi két év alatt Lessepsnek óriási akadályokkal kellett megküzdenie. Más ember rég lemondott volna minden reményről, hogy a vállalat valaha sikerülni fog. Lesseps győzelmeskedett az akadályokon s az utolsót is le fogja küzdeni. A csatorna-munkálatok nagyon előrehaladtak, Colontól Bohióig a 12 mértföldnyi csatorna készen van. Folytatása Bohiotól Matachinig a jövő évben elkészül. Az utolsó szakasz, Matachintól Paraisoig, Eiffelre bízatott, a párisi kiállítási torony merész tervezőjére s e szakasz 1890. februárban a programm szerint megnyitható lesz. Paraisotól Rio Grandeig serényen folyik a munka s annak bevégzése a jövő nyárig biztosítva van. Tüzetes számítások léteznek már a csatorna forgalmára nézve is. Church ezredes már évekkel ezelőtt statisztikai adatok alapján kiszámította, hogy az évi forgalom egy millió tonnára tehető. Azóta azonban a forgalom tetemesen növekedett s az 1880—1887-diki statisztikai adatok azt mutatják, hogy évenkint több, mint három millió tonnára lehet számítani. Valóságos vaksággal kell tehát megverve lennie annak, aki nem hisz e vállalat pénzügyi sikerében. Az Atlanti- és a Csendes-tengerek össze fognak folyni s a francziák bőn kívánják, hogy Lesseps érje meg második nagy diadalát. A czivilizáczió nevében mi magyarok is egyet érezhetünk e nagy mű felett a francziák örömével és büszkélkedésével, de hogy a saját érdekünkben van-e okunk örülni a Panama-csatorna elkészültén, hogy e csatorna a tengerentúli nyerstermények versenyét nem fogja e még jobban a mi nyakunkra zúdítani ? — ez nagy kérdés, melyre csak a jövő adhatja meg a feleletét. ..—.