Pesti Napló, 1888. február (39. évfolyam, 32-60. szám)

1888-02-14 / 45. szám

tényleges termelés a bevallottat három, sőt négyszeresen is meg­haladja; ha ehhez hozzáadjuk az adómen­tesen előállított szeszmennyiséget, mely jólle­het az utolsó években nem volt tekintélyes, mert a nagyobb gyárakból jobb és egészsé­gesebb szeszt olcsón lehetett beszerezni, de mely a szesz árának a nagy adótétel folytán történendő felemelése által bizonyára foko­zódni fog, akkor a szeszmérő gép ál­tal ellen nem őrizhető oly nagy szeszmennyiséggel állunk szem­ben, mely a kontingentálást és az ahhoz jogosan kötött és várt ered­ményeket halomra dönteni képes. Állíttassék elő a fogyasztási területen csak néhány ezer hektoliterrel több szesz, mint a­mennyi a fogyasztás által konzumál­­tatik és a javaslatban czélba vett eredmény, hogy az adó és termelési költség a szesz árá­ban megtérüljön, el nem fog érezni.­­ De igazságtalan is azon intézkedés, hogy mi­dőn a szeszre a fogyasztási adó alkalmaztatik, némelyek az­által, hogy nekik az adómentes főzés megengedtetik, ennek a fizetése alól felmentessenek. Az adómentes pálinkafőzés csonkítja a regálejogot, mely mindaddig, míg a kilátásba helyezett megváltás be nem következik, tulajdont képez,­­ egész­­ségügyi szempontból kárhoztatandó, mert a primitív üstökön előállított ital az összes káros kozmás olajokat tartalmazván, inkább mérges alszeszhez, mint élvezhető pálinkához hasonlít. A mezőgazdasági szeszfőzdéknek nyúj­tott kedvezmény hektoliterenkint 1,2,3 frt adóleengedés, ez százalékokban kifejezve té­­szen: 2.86—5.72—8.58°/p, az indokolás sze­rint a kedvezmények a gazdasági szeszgyá­raknak nagyobb üzemi költségeiknek kiegyen­lítése végett adatnak, tehát nem is kedvez­mény, de jogos kompenzác­ió. A gyártási költségek közötti különbözet illusztrálására ez alkalommal csak azt említem meg, hogy egy, évente 60.000 hektoliter szeszt termelő gyár, a­minő az országban több van, annyi szeszt állít elő, mint 100 gazdasági gyár. Az iparszerűen űzött nagy gyárban két üzletvezető, két gépész, két sütő és 15 munkás van alkalmazva; a 100 gazdasági gyárban al­kalmazást talál 100 üzletvezető, ugyanannyi okleveles gépész, ugyanannyi vizsgázott fütő és legalább 400 munkás.­­ Az iparszerű gyárban egy hektoliter alkohol előállítására 20—25 kilogramm kőszén szükségeltetik, ellenben a kis gazdasági gyárban 200 — 225 kilogramm. Ehhez járul az iparszerű gyá­rakban a tökéletesebb berendezés folytán a nyers­anyagoknak jobb kiaknázá­­s­a, az üzlet folytonosságától eredő és számos más előny, melyeket a törvényjavaslatnak a csak meg is­ közelíteni nem sikerül. A mezőgazdasági szeszgyárak nagyobb üzemi költségeinek kiegyenlítése vagy meg­felelő átlag, legalább is 30°/6 t­evő adó­leengedéssel lesz elérhető, avagy az által, hogy termelése 8 hónapi időre nem korlátoztatván, oly mennyiségű szesz előál­lítása engedélyeztetik a kisebb kontingentált adótétel mellett, a­mennyit termelni a birtok nagysága szerint naponkint 1 hektárra 3 liter alkoholt számítva, egy év alatt előállítani vállalkozik. A szigorúbb ellenőrzés szüksége által in­dokolt büntetési határozatok az eddigieknél magasabb bírságokat szabnak és a pénzügyi közegek hatáskörét kiterjesztvén, kezekbe ér­zékeny hatalmat fektetnek, mely az által, hogy a szesz foktartalmát ők lesznek hivatva meg­állapítani, még nagyban fokozódik. Kívána­tosnak tartanám, ha az ő működésük az érde­kelt körök által választandó avagy e körök­ből kinevezett bizalmi férfiak által ellenőriztetnék, és ha a büntető eljárást nem képező bírságolást fontosabb esetek a pénz­­ügyi igazgatóságok székhelyén szervezendő vegyes bizottságokra r­u­h­á­z­t­a­t­n­á­n­a­k. M. M. 1887. XLV-ik törvényczikk. (Lelkészek, tanítók, kántorok, körjegyzők figyelmébe.) A jogi személyek tulajdonát képező ingó és in­gatlan vagyon után 1868. 22. t.-cz. s 1881. 26. t.-cz. ér­telmében illeték-egyenérték fizetendő, azon oknál fogva, mivel ezek nem tárgyai az öröklésnek s birtokváltozás­nak is csak ritkán vannak alávetve, és igy utánok vagyoni átruházási illeték nem szokott fizettetni. A városok, községek, egyházközségek, tudományos, köz­hasznú és jótékony intézetek, továbbá a községi hiva­talnokokat, a lelkészeket, tanítókat, iskolákat stb. illető javadalmak és alapítványok szintén jogi szemé­lyeknek tekintetnek, tehát a tulajdonukat képező ingó és ingatlan javak után illeték-egyenértéket tar­toznak fizetni. A bizonytalanság és eljárási mód, melyet az illeték-egyenértékek kiszabásánál eddig tapasztalhat­tunk, felette nagy és különböző volt. Némely illeték­­egyenértékek úgy voltak kiszabva, p. o. az egyhá­zaknál, hogy a fizetési évek az egyház nevére voltak kiállítva; tehát a papi, taní­tói, kántori javadalmakra nézve is az egyház ve­­zetett jogi személynek s az egyház gyűjtő­neve alatt szabatott ki az illeték. Ellenben más egy­házakban külön fizetési ivén volt a lelkész külön a tanító és külön az egyház javadalma után ki­szabva az egyenérték, így volt ez a községek s tanin­tézeteknél is. A múlt országgyűlés tartama alatt Ábrányi Kornél és Szendrei Gerzson képviselők interpellálták a pénzügyminisztert az illeték-egyenértékek kiszabá­sánál észlelt nagymérvű visszaélések iránt, de inter­­pellácziójuk érdemleges választ nem nyert s nem is nyerhetett, mert az összegyűjtött számos visszaélési esetekhez, — mint erős bizonyítékokhoz, nem férhe­tett semmi szépitgetés, semmi palástolás; a miniszter pedig, — mint megvalló, — nem birt ez ügyben kellő tájékozottsággal. Ezen körülménynek köszönheti megszületését — 1881-tőli hosszas vajúdás után, — az 1887. XLV. t.-cz., mely szabatosabban intézkedik az illeté­kek kiszabásának módozatai felől.­­ E törvényczikk intencziója szerint az illetékkiszabási hivatalok or­szágszerte megkezdték küldeni a jogi személyekhez az új bevallási íveket, s valóssággal elárasztják vele naponkint a postahivatalokat. Hasznos szolgálatot vélünk teljesíteni, midőn a magyarhoni összes jogi személyek figyelmét felhívjuk az 1881. 26. t. sz. 24. §-ára, mely az illeték-egyenér­ték alóli mentességről szól. Használják fel a bevallási iv illetékes betöltői e §. ked­vezményeit. Különösen az egyházak gondnokai s, képviselői külön folyó szám alatt hozzák be a kezük­höz jött, vagy jövendő bevallási ívekre az egyház a lelkész, tanító, kántor, harangozó stb. haszonélvezetében levő javadalmakat s az »észre­vétel« rovatban jegyezzék be, hogy ez s ez birtok­­ivén ez s ez rendszám, például temetkezési helyi vagy iskolaszorgalmi kert, vagy isteni tiszteleti épület, iskola, lelkészi és ta­­nítóilak, ezek gazdasági épületei, továbbá kórház, ápold­a, menház stb., mert ezek illetékmentesek. Figyeljenek kiválólag e §. f) pontjára, hiszen tömérdek azon tanítóknak szá­ma, kiknek évi tiszta jövedelmük a 400 forintot meg nem haladja. A lelkészi ingatla­nok közül is sokat mentesíteni lehet az illetékegyenérték alól, különösen olyan állomásoknál, hol a filiális egyházakban is van a lelkésznek földjavadalmazása- S mindezen mentességi körülményeket indokolják a bevallási ívhez csatolt mellékleten s szükség ese­tén a dijlevelek hiteles másolatával is bizonyít­sák. A községek elöljárói is ügyelje­nek e mentességi körülményekre s hol p. u. a jegyzőnek vagy bíró­nak haszonélvezetében földbirtok van, azt ne a község formája alatt hozzák be a be­vallási ívre, hanem részletesen elkülö­nítve; s a körjegyzőségekben külön mutat­ta­ssék ki indokolással, hogy a jegyzőt földbirtok­kal javadalmazó községből mennyi a körjegyző kész­pénzfizetési tiszta jövedelme; nehogy majd rámondják illető helyen, hogy 400 frton felül van, így sok köz­jegyző javadalmazását képező földbirtokot és lakhá­zat mentesíteni lehet az illeték-egyenérték alól. Szó­val: tanulmányozni kell az 1887. XLV. t.-c­zikkelyt,mert az illeték-egyenértéki adó 10 évre lesz kiszabva. különfélék! Napirend, február 14. A képviselőház ülése délelőtt 10 órakor. A miniszterelnök mint pénzügymi­niszter fogad d. u. 5—6 óráig, ügyi miniszter fogad d. u. 3—4 óráig. A közmunka- és közlekedésügyi mi­niszter fogad d. u. 2—3 óráig. A horvát miniszter fogad d. u. 10- d. u. 2 óráig. Mari Valéria király kisasszony bálja a budai várpalotában. A fővárosi közigazgatási bizottság ülése d. e. 10 órakor a régi városházán. Tánczestély a tiszti kaszinóban. Bohóc­z­e­s­t­é­l­y a föv. Vigadóban. Nemzeti múzeum: régiségtár d. e. 9— d. u. 1 óráig. Nyilvános könyvtárak: akadémiai d. u. 3—7, egyetemi d. e. 10—12 és d. u. 4—8, múzeumi d. e. 9— d. u. 1 óráig. Grand Caf­é-R­estaurant de l'Opera An­­drássy-út, a kir. operaháznak átellenében, az összes helyi­ségek villamos világítással. Az idegenek találkozási helye. — febr. 13. Az udvar köréből. A csütörtöki általános kihall­gatásra már eddig is oly sokan jelentkeztek, hogy a király ő­felsége egy napon nem fogadhatja mind s így a jövő héten hétfőn és csütörtökön is tart audien­­cziát. — Holnap lesz a királyi palotában Mária Va­léria főherczegnő bálja, melyre az arisztokráczia fiata­labb tagjait hívták m­eg. A tánczestélyre, melyen ő Fel­ségeik és a trónörököspár is meg fognak jelenni, mintegy száz meghívót bocsátottak ki.­­ Mária Valéria fő­herczegnő ma délután a városligeti korcsolyapályát szemlélte meg. Kíséretében voltak Korniss grófnő és Auersperg Aglaja herczegnő, míg egy másik fogaton Lipót Salvator, Ferencz Salvátor herczegek és Thurn- Taxis Miksa herczeg követték a főherczegnőt, ki tíz perczig szemlélte meg a korcsolya-csarnokot s a jég­pályát.­­ Miután a trónörökös szolgálatilag el van foglalva, a trónörököspár szerdán reggel az osz­trák magyar államvasút futárvonatával visszautazik Bécsbe. A trónörökös és neje a mai éjjelt a nemzeti ka­szinó bálján töltötték, hová tizenegy órára érkeztek meg és az udvari kocsit csak reggeli négy órára ren­delték vissza. A trónörökös fogadtatása után elvegyült a jelenlevő főúri társaságba és társalgással töltötte idejét, élénk figyelemmel szemlélve a tánczolókat is, de maga nem tánczolt. A trónörökösné cerclet tartott és nagy kedvvel tánczolt. A trónörököspárral egy idő­ben érkeztek meg a bálra : Koburg Fü­löp herczeg és neje, Lipót Szalvátor főherczeg, Ferencz Szalvátor toszkánai nagyherczeg, Turn-Taxis herczeg, valamint Hohenlohe-Schillingfürst herczeg első főudvarmester. A király és a magyar művészet. Ő Felsége a ki­rály több ízben adta fényes tanujelét, hogy a magyar művészet iránt melegen érdeklődik. A király kegyes­ségéből már egész művész-kolónia van együtt a kir. palotához tartozó várbazári helyiségekben. Most rö­vid itt tartózkodása alatt már ismét jelét adta a ma­gyar művészet iránti jóakaratának. A várbazár ama részét ugyanis, mely a történelmi képcsarnok szom­szédságában van, átengedte a m. kir. női festészeti is­kola számára, mely eddig az akadémia bérházában volt elhelyezve. A női művésziskola, mely L­o­t­z Ká­roly igazgatása alatt áll, még a nyár folyamán átköl­tözködik uj helyiségébe. Uj valóságos titkos tanácsosok. A király ő Fel­sége Baross Gábor közmunka- és közlekedésügyi, valamint Fabiny Teofil igazságügyi miniszterek­nek a valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot adományozta. A tudományos akadémia ÉTI. osztálya ma dél­után Than Károly elnökletete alatt tartotta havi felolvasó ülését. Az első értekező Schuller Alajos lev. tag, az arzénnek sárga illékony módosulásáról szólva, ennek a létezését bizonyította, egyszersmind kimutatva, hogy az arzén gőze nem sárga, hanem szín­telen. Ugyancsak ő a Senarontit és Valentinit ve­gyi összetételéről terjesztett elő egy közleményt. Kren­­ner József r. tag a piseki Bertrandit optikai viszo­nyairól értekezett. Kriesch János műegyetemi tanár bemutatta dr. Lendl Adolf értekezését, a­melyben a szerző a pókoknak, különösen a kerékhálós pókoknak természetes osztályozásaival foglalkozik és ez állatok természetes rendszerét megállapítja annyira, a­meny­nyire ez az eddigi ismeretek alapján lehetséges. Vé­gül T­h­a­n Károly terjesztette elő Liebermann Leo két közleményét »A nuclein mesterséges előállí­tása» és »Embryochemiai vizsgálatok.« Görög követünk tánczestélye, mint lapunknak Athénből táviratozzák, fényesnek ígérkezik. A király, a királyné, az udvari kíséret, a miniszterek, a diplo­­mácziai kar és az athéni társaság színe-java fog a tánczestélyen megjelenni. A pénzügyi közigazgatás reformjáról vasárnap hozott közleményünket a Nemzet »teljesen alapta­­lan«-nak nyilvánítja. Ezt az erélyes c­áfolatot azon­ban a lap maga is olyan magyarázatokkal kíséri, melyekből világosan kitűnik, hogy közleményünk határozottan alapos volt. Elismeri, hogy a közigazgatás reformja nemcsak tervbe van véve, ha­nem a reform főbb vonalai már meg is állapíttattak, de a részletek elintézése a budgetvita s a regule meg­váltására vonatkozó javaslat előkészítése után fog megtörténni. Mi nem határoztuk meg a napot, melyen a reform keresztülvitetik s hogy a reformok valósítá­sának sorrendje változhatik, az még nem indokolja az olyan dementi közzétételét, mely úgy indul meg, mintha közleményünk minden egyes állítása kohol­mány lenne s végül mégis csak oda lyukad ki, hogy a közlemény lényeges tartalma megfelel az igazságnak s legfölebb a végrehajtás időpontjára nézve foroghat fenn eltérés. A német trónörökösön végrehajtott műtétre vo­natkozólag azt írják a párisi Figaró­nak San­ Remó­­ból, hogy a trónörökös neje minden áron férje oldalán akart maradni a műtét alatt s csak Mackenzie eré­lyes közbelépésére hagyta el a­ szobát, melyben az elő­készületek megtétettek. A Figaro értesülése szerint a tanörököst kloroformmal elaltatták, noha azt Mackenzie kezdetben ellenezte. A kést, melyet Berg­mann tanár a gégét felmetszette, külön e czélra ké­szíttette Mackenzie. A műtét alatt ugyanazon forrás szerint a trónörökös neje a villa kertjében bolyongott , kétségbeesve tördelte kezeit. Csak akkor nyugodott meg némileg, mikor az operáczió megtörténte után látta, hogy férje sokkal jobban érzi magát. A trón­örökös állapotára vonatkozólag ma délután érkezett táviratainkat itt adjuk: A Stefani ügynökség jelenti: A trónörökös az éjt jól töltötte, és hosszabb ideig aludt, a nélkül, hogy láza lett volna. A herczegnőknek megengedték, hogy a be­teg szobájába lépjenek. A gégefőben való daganat csökken. A trónörökös az ágyat már el is hagyta. — Egy másik távirat így szól: A trónörökös állapo­tát ma aránylag kedvezőnek találták, ma a canalet mással cserélték föl. A walesi herczeget San-Remóba várják. Cappard brüsszeli laryngológust meghívták » ' •• til ______/-C_________ A "\T Til— T\---------- „ n­e­k ma San-Remóból távirat útján a követke­zőket jelentik: A német trónörökös igen jól töltötte az egész napot. Több órára elhagyhatta az ágy­at. Az orvosok, kik napjában kétszer meg­vizsgálják a trónörököst, nagyon meg vannak elégedve a gyógyulással. Az összes jelek arra engednek következtetni, hogy a seb nemso­kára be fog gyógyulni. (Mindezek a jelentések természetesen csak a napokban végzett tracheo­­tomiára vonatkozanak. Abból, hogy a légcsőmetszés okozta seb nemsokára be fog gyógyulni, a­mi külön­ben valószínűtlen, mert a canulet, a bevezetett csövet csak hetek, sőt hónapok múlva szabad és lehet eltá­­volítani, még abszolúte nem következik az, hogy maga a sorvasztó, gyógyíthatlan betegség javulna.) A svéd királyné e hó 10-én Oszkár herczeg és Műnek Ebba kisasszony társaságában Párisból jövet Londonba érkezett. Jótékonyság. A pesti hazai első taka­rékpénztár-egyesület, Pest-Pilis-Solt Kis­kun megye tisztviselőinek nyugdíjegylete részére 200 frtot utalványozott. Az őrült király, Münchenből jelentik e hó 11-ki kelettel. A fürstenriedi elhagyatott kastélyban, hol a szerencsétlen Ottó király egyedül tölti napjait, teg­nap megrázó jelenet folyt le. Mária anya­királyné, a­ki már kétszer volt a kastélyban, a­nélkül, hogy be­engedték volna fiához, mert ennek állapota a látoga­tást nem engedte meg, ismét Fürstenriedbe érkezett. Belépett a király lakosztályába, fia ott állt az ablak mellett és ujjaival dobolt az ablaktáblákon. Haszta­lan ismételte a királyné: Ottó,Ottó, nem hallasz! A sze­rencsétlen eleintén meg sem mozdult és mikor aztán visszafordult, nem ismerte meg az anyját. Fájdalom­tól megtörve hagyta el a királyné a kastélyt. Ritka játéka a sorsnak. Montholon grófról, a franczia köztársaság athéni követéről, érdekes élet­rajzi adatokat közöl a párisi Figaro. A gróf atyja I. Napóleonnak hadsegéde volt a száz napi császárság alatt s később tudvalevőleg szt. Ilona szigetén meg­osztotta a császárral a fogságot. Napoleon Lajos her­­czeggel a boulognei zendülés után elfogatván, ezzel együtt Hamba záratott. Ebben a fogságban született a jelenlegi athéni követ. Napoleon Lajos hg. akkor is, midőn trónra jutott, benső rokonszenvvel viselte­tett a fiatal Montholon iránt, kihez annyi emlék fűzte. A második császárság alatt a fiatal Montholon gyor­san ment előre a diplomácziai pályán s 1870-ben Brüsszelben, mint követségi titkár működött. Sajátsá­gos játéka a sorsnak, hogy ugyanaz a Montholon gróf ki a későbbi császárral a hami fogságot, mint gyer­mek, együtt élte át, s kinek atyja szt. Ilona szige­tén az első császár legbensőbb barátja volt. Brüsszel­ből visszajövet 1870. szeptemberben éppen akkor ta­lálkozott utoljára III. Napóleonnal, midőn ez, mint Németország foglya, a német császár intézkedését várta aziránt, hogy ideiglenesen hol tartózkodjék. Montholon gróf mélyen meghatva állott a császár előtt, ki, mielőtt a franczia területet elhagyta volna, vele szorított utoljára bensőségteljesen kezet. A gróf azonban nem követte atyja példáját, hanem sokkal gya­korlatibbnak tartotta megmaradni a köztársaság alatt és a diplomácziai pályán s azóta Tangerben, Stock­holmban, Buenos­ Ayresben és Konstantinápolyban­­ volt a franczia követségeknél alkalmazva, míg leg­utóbb, mint Francziaország követe ment Athénbe. Rendkívül ügyes embernek mondják, ki minden al­kalmat megragad, hogy igazi köztársasági érzelmeit minél szembetűnőbben igazolja. Orosz tüntetés Prágában. Legalább is furcsa volt az a fogadtatás, melyben tegnap Prágában Czaj­­kovskij orosz­ zeneszerzőt fogadták. Cseh egyletek kül­döttségei utaztak elébe, és a pályaházban zajos naz­dar kiáltásokkal fogadták az orosz zeneszerzőt. Dr. Vasary képviselő orosz beszédet intézett a vendég­hez és a cseh művészegylet elnöke, dr. Strakaty, hosz­­szabb beszédben fejtegette a cseh és orosz kul­turális érdekek közösségét, valamint a két nem­zet vérrokonságát. A londoni társaságból. Sokat beszélnek mosta­nában egy londoni botrányról, mely valószínűleg a törvényszéknél fog végződni. Howard de Walden lord, több millió tulajdonosa, szombaton ablakán ki­hajolva, rendőrség után kiáltott. Az öreg lord telje­sen el volt torzítva. Szemei vérrel borítvák, orra és ajakra behajitva s jobb füléből csak úgy csurgott a vér. Egy rendőr a palotába rohant, melynek kapuján éppen akkor akart a tettes kimenni. Az illető Kil­­dare­ Burrowes huszárőrnagynak mutatta be magát. Az őrnagy a lordnak sógora volt és kihallgatásán előadta, hogy Walden lord neje igen beteg s hogy mindezek daczára a lord, semmibe sem véve az orvo­sok rendeletét, több ízben be akart neje betegszobá­­j­ába hatolni, még pedig oly ittas állapotban, hogy ez által nejének egészsége és felépülése nagyon kérdé­sessé vált. Ez volt az oka a lord megfenyíttetésének. Az őrnagy jelenleg becsületszóra szabadon van. Elsikkasztott milliók. Két millióra rugó sikkasz­tás nyomára jutottak tegnap Bukarestben. A dolog annyival inkább kelt feltűnést, mert közpénzek el­tűnéséről van szó. Ugyanis még az 1877-ks háború idején a kormánypárt egy lelkes híve és tüzér-dandár­­parancsnok »elkezelte« az említett összeget. A buka­resti tisztikar erélyesen követeli, hogy a bűnös pa­rancsnokot haditörvényszék elé állítsák. A román fővárosban lázas kíváncsisággal kisérik a szenzácziós ügyet. Megtámadott körjegyző. A b.-olaszi körjegyzőt, mint S.-Patakról jelentik, a napokban Petrahó kör­nyékén fényes nappal megtámadták. Az útonállók pa­raszt­emberek voltak, a­kik azért támadták meg a kör­jegyzőt, mert ki akarták rabolni. A jegyzőt agyba­­főbe verték és aztán a földre teperték. A megtáma­dottnak el van törve az egyik lába és a karja is. Már elfogták a tetteseket, még pedig Tolcsván. Orosz úri nők kedvtelései. Pétervárott közelebb szánka-verseny lesz, a­melyen kizárólag az arisztokrá­czia hölgyei fogják hajtani a lovakat. Minden hölgy éppúgy, mint a lóversenynél szokás, külön tarka dresz­­szet fog ölteni, és hasonló színük lesz a szánkának és a szerszámnak is. A díjakat egytől végig gyémánt­ékszerek, a czárné, a jockey-klub és számos sport­ egy­let adta. Polgári hölgyek nem vehetnek részt a ver­senyben és a versenyző nők kora nem lehet kevesebb húsznál és nem több negyvennél. Az elzárt helyre való belépti díj személyenként »mindössze csak« 25 rubel. Leégett kaszárnya. Brünnből táviratozzák mai kelettel. Az éjjel tűz ütött ki a lovassági kaszárnyá­ban, mely elhamvasztotta az épület egész tetőzetét. A kár körülbelül tízezer forintra rúg, a tűz oka isme­retlen. Kitiltott hírlap. A m. kir. közlekedésügyi minisz­ter a Zárában megjelenő S r p s k i List cz. hír­laptól a postai szállítás kedvezményét, a magyar szent korona országainak területére, megvonta. All­tuóu le­rveit X­l. uuubru Feilhammer Ferencz 71 éves festőművész öngyilkos­sága. A vasárnapról mára virradó éjjelen Feilham­­mer főbe lőtte magát és szörnyet halt. Anyagi gon­dok kergették a halálba. Az öngyilkos festőművész kivált az üveg és a vízfestészet terén birt ismert névvel. Légberöpült lőpormalom. Penszilvániában, Wop­­wollopenben, e hó 10-én borzasztó szerencsétlenség történt, mely alighanen a gonosz kezek műve. A város határán levő lőpormalom, mely nagyságára nézve az első e nemű telepe Amerikának, a levegőbe rö­pült. A raktárakban több, mint húsz tonna lőpor volt felhalmozva. A rázkódást húsz angol mértföld­­nyire érezték és eleintén földrengésre gondoltak. A szomszédos házak mind megsérültek, több b­e i­s d­ö­lt. A malomnak és a mellékhelyiségeknek nyoma sem maradt. A robbanás ereje irtóztató volt. Alig lehet leírni azokat a pusztításokat, melyeket okozott. Egész Wopwollopen városában ablak nem maradt épen. Több emberélet is áldozatul esett a katasztrófának. Negyven sebesültre akadtak a szerencsétlenség után és ezek közül tizen már halva voltak, más tizennégy ember pedig életveszélyes sérüléseket szenvedett. Azt gyanítják, hogy a lőpormalmot boszuból úgy gyújtotta fel két munkás, kik elégedetlenek voltak munkabé­rükkel. Az élelmi­szerek hamisításáról tart felolvasást e hó 15-én Pavlicsek Sándor a természettudományi társulat ülésén, mely délután öt órakor kezdődik a vegytani intézetben. Régészeti leletek Rómában. Rómában az utolsó időben fontos archeológiai leletekre bukkantak. Az egyik Heléna elrablását ábrázolja egy basreliefen, a másik pedig az esquilini temető egy sírját képezi. A piazza della Consolazionen pedig Jupiter Optimus Maximusra vonatkozó érdekes feliratot találtak. Helyi hírek. A sétatéri bizottság ma Luczenbacher Pál el­nöklete alatt tartott ülésén több apró ügy elintézése után a Nagykörút be­fásítása alkalmából a közmunkatanácscsal szemben a talajjavításra nézve a mérnöki hivatal javaslatát fogadta el, a­mely sze­rint minden fa négy méter körzetben s egy méter mélyen vétessék körül termő talajjal, hogy így a fák kiveszése annál biztosabban legyen megakadályozva. A magánépítési bizottság ma R­ó­z­s­a Péter ta­nácsnok elnöklete alatt tartott ülésén a következő építkezési engedélyek kiadását hozta javaslatba u. m.: Reiner Zsigmondnak a Döbrentei-utcza,Döbrentei­­tér és Várkert-rakpart közt háromemeletes házra; Temesvári Zsófiának József-körút 6857. sz. a. három­­emeletes házra ; Wellisch Alfrédnek a Gyár- és Lo­­vag-utcza sarkán háromemeletes házra ; Strausz A.-nak Váczi-út 1501. sz. egyemeletes iróngyárra és földszintes lakházra; Sturm Mihálynak Tompa-utcza 17. sz. a. egyemeletes házra; Salz Dávidnak VIII. ker. Kisfuvaros-utcza 11. sz. a. egyemeletes házra; Halbarth Alajosnak VIII. ker. Őr-utcza 10. sz. a. egyemeletes házra; Roits Józsefnek Stefánia-ut 2644. sz. a. földszintes lakházra; özv. Prohászka Ilonának X. ker. Külső-soroksári-ut 9580. sz. a. földszintes favázasházra és két toldalékra; Bodnár Zsigmondnak a tisztviselők telepén családi házra; Spanninger E.-nek Óriás- és Nap-utcza sarkán toldalékra; elutasíttat­­tak Pacholek György, Valnicsek Béla, Lappert An­tal, Szekula Károly. A törvényhatósági bizottság szerdai közgyűlésén a következő fontosabb tárgyakat fogja elintézni : a hajléktalanok menhelyének kölcsönügye; a házépítő tisztviselők egyesülete részére átengedett 95 háztelek; Ugocsa megye körlevele a megyei tiszti nyugdíj­ala­pok növelése ügyében; a kerületi orvosok illetménye fölemelésének kérdése; az ó­budai temető felosztása hitfelekezetek szerint; keresk. min. leirat a fogadó, vendéglő stb. iparok gyakorlása tárgyában alkotott szabályrendelet módositása iránt; a pesti ág. hitv. egyházközség rendkívüli segélye; a VI. ker. polg. leányiskola; a külső kerepesi-uti Benkert-telkek uj szabályozása; a Bajnok-utcza részbeni rendezése; a Podmaniczky­ utcza rendezési költségei; a köztemetői vasút; a déli vasúthoz vezető közúti szárnyvonal; a nagykörúti oldalcsatornák, a czinkotai és soroksári vasutak közlekedése a városba. Újpesti állapotok. A fővárosban tegnap elköve­tett négy betörés ismét Újpest felé tereli a rendőr­ség figyelmét. Mindinkább határozottabb alakot ölt a föltevés, hogy Budapesten szervezett betörő banda »dolgozik«, melynek tanyája Újpesten van. Erre mutat többek közt az a körülmény, hogy a fővárosban az utóbbi időkben elkövetett nagyobb betörések fel­­tűnően hasonló módon és körülmények közt hajtat­tak végre s a nyomozat szálai rendesen Újpest felé vezettek. Valóban ideje volna már, hogy az újpesti viszonyok szabályoztassanak s a fővárosi rendőrség intézkedéseit ne hiúsítsák meg e községben összegyűlt egyének. Mint lapunkat értesítik, magában Újpesten is nagyban foly eziránt a mozgalom s most ott bej­e­­lentési hivatalt is szerveznek már. A szerve­zeti szabályok fel is mentek már az alispánhoz, ki azokat hihetőleg meg fogja erősíteni. A bejelentési hivatal vezetője, terv szerint, egyszersmind r­e­n­d­ő­r­­f­ő­n­ö­k is lesz, ki egy csendbiztossal együtt fog működni. Egyelőre a volt csendbiztos, Chapó, helyett egy Mészáros nevű huszárőrmester gyakorolja a fel­ügyeletet s már közelebb csendbiztos-választás lesz az újpesti községházban. Biró-választás is lesz, még pedig márczius hóban s már most is nagy az izgalom Újpesten. De a borzasztóan rendezetlen állapotok ez­által korántsem fognak megszűnni s csak gyöke­res szabályozás tisztíthatja meg Újpestet azoktól az elemektől, melyek benne tartózkodnak. Ha a fővá­rosi rendőrség óhaja teljesülne, Újpest az ő hatáskörébe vonatnék, de erről pénzügyi szem­pontból mit sem akarnak tudni Újpesten. Kétségtelen, hogy a központi szolgabírói állás szervezése nem fog véget vetni a helyzetnek , az pedig, hogy Újpest rendezett tanácsú várossá alakuljon át, még csak bizonytalan jövővel bíró terv. Lényeges változást idézne elő, ha, mint Újpesten sokan akarják, az ott szervezendő rendőrfőnöki állást a fővárosi rendőrség valamely tapasztalt alkalmazottja nyerné el s igy elérve volna az, a­mint költség szempontjából meg nem lehetett valósítani, hogy a budapesti rendőrség hatásköre ilyenképen Újpestre is kiterjedne. Öngyilkos magánhivatalnok. Mai esti lapunkban hírt adtunk Engl Adolfnak, a Riunione Adriatica életbiztosítási osztálya főnökének, öngyilkosságáról s megírtuk, hogy hivatalnoktársai az öngyilkosság okát mellőztetésében látják. Engl 16 év óta volt a biztositó társulatnál alkalmazva s újévre várta, hogy titkárrá léptetik elő. Elő is léptették, de nem tit­kárrá, hanem osztályfőnökké s ez volna tettének indoka. A szerencsétlen tegnap még elvégezte irodai teendőit, s az estét családja körében töltötte el s reg­gel főbe lőtte magát. Az öngyilkost a család kérel­mére lakásán hagyták s esetleg ott is fogják fel­­bonczolni. A nagy szerencsétlenségnek, mely tegnap az oszt.­­magy. államvasut vonalán a fővárosban történt, áldo­zata Sánta Mihályné kocsisa, ki, miután a korlát nyit­va volt, mi rosszat sem sejtve hajtott a sínekre s ko­­nonyacsonttörést szenvedett. Hirtelen halál. Egy nyugalmazott főhadnagy, névszerint Hanák Ferencz, tegnap este lakásán (vám­­ház-palota) hirtelen roszszul lett s nehány percz múlva meghalt. A Rókus halottasházában holnap bonczolják. Gyermekgyilkosság. Hótisztitás alkalmával a Wesselényi­ utcza 8. sz. házban egy nehány hetesnek látszó leány­gyermek holttestét találták, melynek nya­­kára és lábaira vékony zsineg volt csavarva. A holt­testet a hullaházba vitték s Kolozsváry, rendőrfogal­mazó, azonnal megindította a nyomozást. Baleset a vasútnál. A kelenföldi vasúti állo­másnál Györke Károly, 17 éves munkás, egy hóhordó vonatról leesett s a kerekek alá került, melyek mind­két lábát elvágták. A klinikára szállították. Egyletek és társulatok. Az orsz. magyar iskolaegyesület a népszínház­ban, az ő javára rendezett előadásból, 969 frt 10 krt kapott, minek következtében Budapest mellett egy új óvodát létesíthet. Evv­a Lajosnak és Strausz Jánosnak a jótékonyczélű előadásért meleg köszöne­tet mondott az egyesület. A Klotild-szeretetház ma délutáni ülésén Weisz B. F. elnökölt, minthogy gróf Andrássy Gyuláné az udvarnál helyettesítette a főudvarmesternőt. Az ülésen felolvastatott Kl­o­t­i­l­d főherczegasszonynak az egylet újévi üdvözlését megköszönő levele s azután a főmérnök és pénztárnok tették meg évi jelentéseiket. Eljegyzések, esküvők. Dr. H­offer József, kun­félegyházai városi tanácsos és földbirtokos, tegnap vezette oltárhoz Endre Szidónia kisasszonyt, Endre László volt ná­dori ítélő táblai biró és nagybirtokos leányát. Halálozások. Vásonkeői gróf Zichy Hip­p­oly­t, pá­pai prelátus és apát, tegnap Budapesten, életének 74-ik évében, rövid betegség után meghalt. Gróf Zichy Hippolyt 1814 junius 3-dikán Ved­­rődön született. A gimnáziumot Nagyszombatban és Pesten elvégezvén, a bölcsészetet Váczott, a jogot pedig Pozsonyban hallgatta. Ekkor Váczon a növen­dékpapok közé vétette fel magát, a négy évi tan­­folyamú theologiát elvégezte s 1838-ban a váczi püs­pök, később kalocsai érsek, Nádasdy Ferencz gr. által pappá szenteltetett fel. Először Szegvárra ment káp­lánnak, majd két évi működés után Mogyoródra lel­késznek neveztetett ki. 1843-ban Szt-Jakabról czim­­zett sümeghi apáttá léptették elő, 1848-ban pedig váczi kanonokká és alsóvárosi lelkészszé nevezték ki. 1854-ben pápai főpapi méltóságra emeltetett, 1855-ben a gimnáziumnál püspöki biztos lett, 1856- ban pesti főesperessé léptették elő, míg 1862-ben lemondott és magánéletbe vonult. Az elhunyt a cen­sus alapján tagja volt a főrendiháznak, de annak működésében alig vett részt. Haláláról a következő gyászjelentést kaptuk: Vásonkeői gróf Zichy Fe­rencz, ő csász. és apóst. királyi Felsége val. h. t. tanácsosa és aranykulcsos hive, m. kir. főtárnok-mes­­ter, a szt. Istvánrend nagykeresztese és a család seniora saját és a család nevében szomorodott szívvel tudatja szeretett fivére, méltóságos és főtisztelendő Vásonkeői gróf Zichy Hippolyt urnak, pápai prelátus­ és apátnak, e hó 12-én, rövid beteg­ség és a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után, életének 74-ik évében történt gyászos kimultát. A boldogult hült tetemei e hó 14-én, délután 3 óra­kor, fognak a halottas házban (Városmajor­ utcza 46. sz.) beszenteltetni és a budai németvölgyi temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise áldozatok e hó 16-án délelőtt 10 órakor fognak a

Next