Pesti Napló, 1888. május (39. évfolyam, 121-150. szám)

1888-05-23 / 142. szám

■M Berlin, május 22. (A Pesti Napló tu­dósítójának távirata.) A császár álla­pota annyira kedvező, hogy Henrik herczeg esküvőjén való megjelenése bizton várható. A további formaságoknál a csá­szárt a trónörökös fogja képviselni. Berlin, május 22. (P. K.) A német officzió­­zusok által kilátásba helyezett orosz- és franczia-ellenes vámintézkedések­nek az a czéljuk, hogy megkísértsék: nem lehetne-e Oroszországot és Franczia­­országot e módon észszerűbb maga­tartásra bírni Németországgal szemben. Berlin, május 22. (A Pesti Napló tu­dósítójának távirata.) Az oroszelle­nes megtorlási vámok mára várt közzététele a Reichsanzeigerben nem történt meg, de közelebb megtörténendő­­nek tekinthető. Berlin, május 22. (A Pesti Napló tudó­sítójának távirata.) A Daily Telegraph ama berlini eredetű híre, mely szerint Batten­berg Sándornak Viktória herczegnői­ve­l való eljegyeztetése csütörtökön, Henrik herczeg esküvője napján kihirdettetnék, teljesen alaptalan. Az eljegyzési terv megújítására éppen most legkevésbbé gondolnak. Páris, május 22. (P. K.) A köztársasági kamara és az alkotmány ellen irányuló oppoziczió mind szélesebb körre ter­jed s most már nemcsak Boulanger párt­ja, hanem valamennyi bonapa­r­­tista, számos köztársasági és roya­lista is táplálja. Hírlik, hogy a párisi gróf azt ajánlotta híveinek, hogy ha nem járnak is egészen a Boulanger utján, de mégis az ő szellemében munkálkodjanak. Ez­zel szemben teljes biztonsággal állítják, hogy sem Carnot, sem a kormány nem haj­landók a kamarát feloszlatni, de az a kér­dés, nem lesz-e mielőbb kénytelen en­gedni az áramlatnak. Páris, május 22. A szenátus elfogadta az újonczozási törvény ama czikkét, mely a tanítókat, a papnövendékeket és ama fiatal emberek néhány osz­tályát, a­kik magukat a szabad művészeteknek szen­telik, 1­3 évi helyett csupán egy évi katonai szolgá­lattételre kötelezi. Brüsszel, május 22. (A Pesti Napló táv­­lata.) Carnot, a franczia köztársaság elnöke, a király meglátogatása végett június elején ide érkezik. Pétervár, május 22. (A Pesti Napló táv­irata.) Komarov tábornok orosz csapatparancs­nok azt a jelentést tette a hadügyminiszternek, hogy e hó 15-én véres összeütközés volt oro­szok és afgánok közt. Alihhanov ezredes visszaverte az afgánokat, kik közül töb­ben estek el és számosan sebesül­tek meg. Róma, május 22. (A P­e­s­t­i N­a­p­l­ó távirata.) Valótlan az a hír, mintha a kormány a m­a­s­s­z­o­­v­a­i expedíczió czéljaira új kölcsönt akarna kérni a kamarától. Róma, május 22. (A P­e­s­t­i N­a­p­l­ó távirata.) A pápa ma fogadta az afrikai zarándokokat, kik Lavigerie bíbornok vezetése alatt jelentek meg. Konstantinápoly, május 22. (A P­e­s­t­i N­a­p­l­ó távirata.) A Moniteur Oriental jelentése sze­rint a szultán megengedte, hogy a monasz­­tiri görög konzul hivatalát ismét el­foglalhassa. (Ezzel tehát a török-görög konflik­tusnak vége szakadt volna.) Belgrád, május 22. (A Pesti Napló táv­irata.) A szerb-bolgár határ valamennyi hatóságát személyesen tették felelőssé a rend fentartásáért és a bolgár emigránsok minden zavargásá­nak megakadályozásáért. Azt a néhány emigránst, a­kik eddig Nisben, Piróton és Leskováczon tartózkod­tak, az ország belsejébe utasították s igy a foga­natosított intézkedések a bandák további garázdálko­dását lehetetlenné teszik. Köln, május 22. (A Pesti Napló távirata.) A Köln. Zrgnak jelentik Pétervárról, hogy az oda­való pánszlávok Milán király bécsi útja alatt Szerbiának a hármas szövetséghez való csatlakozását és Bulgár­i­á­val való külön szövetkezését sejtik. Barc­elona, május 22. A génuai herczeg a ki­rálynét dejeunerre hívta meg a »Vesuvio« hajóra. A herczeg a franczia nagykövet és a franczia hajóraj tisztjeinek tiszteletére bankettet ad. A királyné Cata­­loniában több gyárat fog megszemlélni, aztán látoga­tást tesz Tarragona és Geronában. Milano, május 22. A brazíliai császárt újból nagyfokú agyszélhűdés érte. A császárt ellátták a halotti szentségekkel- Körülbelül egy órával később állapota kissé j­a­­vulni látszott. Milano, május 22. A brazíliai császár állapotá­ban tartósnak látszik a javulás; az orvosok mind­azonáltal tartózkodnak attól, hogy ítéletet mond­janak. London, május 22. (A Pesti Napló táv­irata.) Viktória királynő a legmelegebben kö­szönte meg C­a­t­a­l­a­n­i olasz követnek azt a szívé­lyes fogadtatást, melynek Flórenczben részese volt. Kifejezte egyszersmind ama szándékát is, hogy jö­vőre ismét Flórenczbe megy. Bukarest, május 22. A királyi pár tegnap Sinaiából ide érkezett, hogy jelen legyen a koro­názás évfordulójának Ünnepélyes meg­ül­é­s­é­n. Ma a hálaadó isteni tisztelet után a kato­naság elvonult a felségek előtt. A város fel van lobo­gózva , este kivilágítás lesz. Belgrád, május 22. (A Pesti Napló táv­irata.) R­i­s­z­t­i­c­s János Szalonikiból való vissza­tértében tegnap tüntetés tárgya volt. A vran­­jai állomáson nagy embertömeg gyűlt egybe, mely elodáig kiáltott »Zsivió Riszticset,« mig Risztics a kocsiablakánál megjelent. Risztics beszé­det nem tartott. A vonat elindulásakor a zsivnókiáltá­­sok megújultak. Bécs, május 22. A képviselőház ülése. A kormány beterjeszti a kassa-oderbergi vasút A nagykőrösi kiállítás. (Külön tudósítónktól.) — május 22. A nagykőrösi kiállítás anyag tekintetében sok figyelemre méltót tárt a nézőközönség és szakértő elé. Egyike a legszebb kiállítási osztályoknak a m­a­r­h­a­­kiállítás volt. A magyar és erdélyi marha kará­mokban szabad ég alatt volt elhelyezve, mig a nyugoti szarvasmarhák istállókba voltak bekötve. A magyar marha — mint az igavonó állatok mintaképe — mellett legnagyobb számmal a tejelő irány volt képviselve, mig a hústenyészeti irányt a kiállításon nélkülöznünk kellett. A magyar fajt átnézve,­­ azt az irányt, melyben a tenyésztés okadatolva volna, egyáltalában nem bírtuk fölfedezni. Vojnics Simonnak anyaga határozottan legtöbb figyelmet keltett a ki­állításon. Mély testük, rövid végtagjaik ezeket az iga­vonásra kissé lassúkká teszik, de tömegük, testalkatuk és csontvázuk majdnem kifogástalan formája, jó takar­­mányértékesítő és eléggé bizékony természetükről tesz­nek tanúságot. Sturmann György állatai hasonlíta­nak az előbbiekhez, de mélységük, keresztcsontjuk és faruk alakulása, továbbá húsosabb végtagjaik úgy tö­meg, mint bizékonyság tekintetében nem ígérnek any­­nyit, mint a Vojnics-féle állatok. Figyelmet még az Almássy Kálmán és Cse­­k­o­n­i­c­s Endre grófok és dr. Fr­ö­d­n­i­g Adolf tenyé­szetei keltettek. Az utóbbinak tehene vitte el az első díjat. Az állat elölről nézve határozottan jó benyo­mást tett, közelebbről megtekintve a hát-és különösen a far és a konczok alakulását figyelembe véve, ko­rántsem éri el azt a tökéletességet, melyet Vojnics­­nak (igaz, már több ízben kiállított és díjat nyert) tehene fölmutat. Szép, arányosan kicsi fej, élénk sze­mek, arányosan hosszú nyak, jó állású lapocska és mar, egyenes hát, rövid ágyék, széles keresztcsontok, melyek a nyugati szarvasmarhánál is számot tenné­nek, dongás oldalak és jó alakulású lábak ezen álla­tot határozottan élére helyezték a többinek. E tulaj­donságokkal szemben a dijat nyert állat kissé hosszú és ennek következtében behorpadt derékkal, inkább hosszú mint arányos nyakkal, szép keresztcsonttal, de rövid farral és gyenge konczokkal birt. A bikák között a Vojnics-féle határozattan ki­válóit a többiek közül. A bika eleje ugyan már meg­lehetősen meg volt terhelve, de ez 8 éves állatnál másképpen nem is lehet. Egyedüli gyengéje ezen állatnak a test eleje és hátsó része közötti különbség, mely esetleg az előbb említett tulajdonságra volna visszavezethető, ha a konczok kissé gyengéknek nem tűnnének fel. A­mit Vojnics okszerű tenyésztése által elért, az mindenesetre igen figyelemre méltó, ezt az egy hibát azonban még ő sem bírta kiküszöbölni s úgy látszik, hogy ez irányban tanúsított igyekezete mindeddig még kárba veszett, mert különben nem állította volna ki ugyanazon állatot, mely már több kiállításon keltett méltó figyelmet. A magyar faj te­nyésztésében tehát általában véve az utolsó években haladást nem veszünk észre, nem veszünk észre úgy a nagy tenyésztőknél, kik régóta foglalkoznak fajunk nemesítésén, mint a kisebb gazdáknál, kik pár év előtt épp ily anyagot állítottak ki, mint máma. Sokkal biztatóbbat mondhatunk e tekintetben a nyugati szarvasmarháról, mely 3 osz­tályra oszlott. Az első osztály — a borzderesek — kevés állatot mutatott fel, jeléül azon ellenszenv­nek, melylyel irántuk hazánkban viseltetnek. Létjo­guk hazánkban nincs is. Testük kicsi, bár arányos, tejelőképességük igényeiknek nem megfelelő, hizla­lásra kis testsúlyuk miatt nem a legalkalmasabbak s mellé klimatikus viszonyainkat is nehezen tűrik. A pirostarka hegyi faj igen sok bejelentéssel zárult. Nagy részük simmenthali, de elvétve akad közöttük berni és pinzgaui is. Azon fon­tos szerepnél fogva, melyet az elől említett állatok játszanak, főleg ezekről akarok megemlékezni. Az általános benyomás, melyet a kiállított simmenthaliak a nézőre gyakoroltak, valóban kellemes volt. Tenyész­tésük majdnem kizárólag ügyes kezekre és nagy szakértelemre vall, úgy hogy e faj hazánkban nevelt állatai előbbre állanak az eredeti importált álla­toknál. Tenyésztésünk nem csak a piros, hanem a nemesebb világos piros irányt is fölkarolta. Legszebb állat a bikaborjak között határozottan a R­e­u­s­z Henriké volt. Világos piros, nem túl­ságosan nagy és jól megosztott foltokkal ellátva ezen állat valószínűleg megfelelt a tenyésztő által maga elé tűzött eszményképnek. Szép, arányosan kép­ződött kis fej, teljesen egyenes marhát, ágyék és far, dongás oldalak, széles szügy, jól képződött lapoczkák és konczok s főleg a kifogástalan állású lábak és puha, könnyen mozgatható finom bőr, benne egy igen érté­kes apaállatot képvisel. Igen hasonlított ezen bika­­borjúhoz az O­r­d­ó­d­y Pál mindszentházi bikája is, azzal a különbséggel, hogy ezen állat hátsó lábai, bár szélesen álltak, dongás alkatúak voltak. A tehenek között sok szép állat akadt, mely körülmény csakugyan megnehezítette a jury ítéletét. Véleményünk szerint a simmenthali tehenek elbírá­lásánál nemcsak a testalkat tökéletessége, hanem fő­leg ama tulajdonságok veendők figyelembe, melyek az állat tejelőképességére mutatnak. Igaz ugyan, hogy a svájczi fajták különös tenyésztési irányuknál fogva középszerű igavonó és bizékonyságu s nagy tejhozamú állatokat szolgáltatnak, de tekintetbe kell vennünk, hogy hazánkban kitűnő s a mi az Alföldre nézve el­határozó — kevés igényű magyar fajú állataink mel­lett a simmenthali marhának igavonó képességére sem fordítandó annyi figyelem, mint a nyugati álla­mokban, hol ily igavonó anyaggal nem rendelkeznek. A­mi a bizékonyságot illeti, azt bizonyos fokig fenn kell tartani, de soha sem — sajnos, hogy szakértelem hiányában többen teszik — a tejelőképesség rovására. Hogy a folytonosan egyenlően táplált állat, legyen az akár a legbővebb tejelő is, mint pl. a hazánk viszo­nyaihoz nem alkalmazkodó hollandi faj könnyen hizik, az tapasztalati tény. A hüvelyesekben s különösen a bükkönymag-k­ban oly takarmánynyal birunk, mely a tejképződést megszünteti , minek következtében, mindazon táp­anyag, mely különben tejképződésre szolgált volna, hús alakjában lerakódik a nagy terjedelmű és helyes képződésű csontvázra. Ezen okoknál fogva a finom körvonalakkal bíró fej, a dongás oldalak, finom, köny­­nyen mozgatható bőr, nagy terjedelmű tőgy, esetleg az ötödik és hatodik kifejletlen csecsbimbóval, a tőgyhöz vezető erek a tejtükör s a jó tejelők ama tu­lajdonsága, mely szerint az utolsó és utolsó előtti bor­dák közé az embernek 3 ujja befér, mind oly tulaj­donságok, melyek a tejelő marha elbírálásánál nagy figyelmet érdemelnek.* A kecskeméti kirándulásról minden résztvevő kellemes emlékeket hozott haza. Legelőbb a kormány által létesített »Miklós telephez« értünk, hol Miklós Gyula borászati kormánybiztos fogadta a kirándulókat, fölszólítva őket a lelkiismeretes és el­fogulatlan bírálatra. A telep kétféle kérdésnek meg­oldását tűzte maga elé, a. m. az európai szőlőfajoknak a homokban való életképességét, minőségét, hozamát és azon fajok megállapítását, melyek jó minőség mel­lett leginkább ajánlhatók a szőlőbirtokosok figyelmé­be, és másodsorban az amerikai filloxeramentes szőlő­fajok szaporítását. Helyesen emelte ki Miklós Gyula, hogy hazánk borkereskedelmét leginkább az öli meg, hogy temérdek szőlőfajt használunk, anélkül hogy azok érdemeiről meg volnánk győződve. Franciaor­szágban néhány kipróbált faj nagyon egyöntetűvé te­szi úgy a terméseket, mint a bor minőségét. Az egyik faj a szőlőbetegségek, fagyokkal stb. szemben nagyobb ellenállással bír, mint a másik, virágzási és érési ideje, czukortartalma stb. különböző, minek következ­tében a bor egy és ugyanazon szőlőkért külön­böző helyeiről nagyon elütő sajátságokkal bir. — Ama futóhomok, mely Kecskemét városának hatá­rában a Sahara sivatagot juttatja eszünkbe, csak úgy használható, ha először megkötjük. A talajt hasz­nálata előtt felkapálják és a kapavágások helyét szal­mával töltik ki s aztán a homokot ismét mellé szór­ják. Ily módon megkötve a talaj használható lesz a szőlő kiültetésére. A fáradság tehát, melylyel czélt érnek, nem csekély, az eredmény azonban bámulatos. Gyümölcseiről nem akarok szólni, mert ezt már min­denki ismeri, nem így a borokat, melyek kellő figye­lemben eddig nem részesültek. A homoki borok egész­ben véve — általános vélemény szerint — jóval hát­ramaradnak a hegyi borok mögött. Czukortartalmu­­kat és szesztartalmukat kicsinyük, savtartalmukat sokalják, a zamatot pedig megtagadják tőlük, kirán­dulásunk eredménye e fölfogást alaptalannak tüntette föl. Alkalmunk volt a »Miklós-telep« tisztán kezelt tavalyi termésű borait megizlelni, s meggyőződni ar­ról, hogy kitűnő minőségüknél fogva a külföld figyel­mére is érdemesek lesznek. A zöld silváni, a burgundi, a rajnai rizang, a kövitinka s az oly általánosan el­terjedt kadarka stb. oly bouquet-val bírnak, melyek az olasz és spanyol borokra emlékeztetnek. Zamatjaik mellett semmi savanykássággal sem bírnak és szesz­­tartalmuk is elég magas, részére további külön állami biztosítás nyújtásáról szóló törvényjavaslatot. Ezután a földmivelési tárcza költségvetése elintéztetvén, megkezdték az igazság­­ügyminisztérium költségvetése tárgyalását. F­o­r­e­g­­g­e­r az igazságügyi kormányzat terén állítólag tör­ténő szlávosítás ügyében szólalt fel. P­i­c­k­e­r­t és elvtársai interpellácziót intéznek a »Teplitzer Zei­tung« elkobzása tárgyában. Zágráb, május 22. A nemzeti pártkör mai ülésén a kormány közölte azokat a válaszokat, melye­ket a tartománygyűlés holnapi ülésén néhány régibb interpellác­ióra fog adni. Az egyetem orvosi fakultá­sának létesítése ügyében kiküldött ad hoc bizottság ma több tag távolléte miatt nem alakulhatott meg. KÖZGAZDASÁG, Róma, május 22. A görög kormány fel­mondta az olasz kormánynak a keres­kedelmi szerződést, úgy látszik azonban,hogy Görögország hajlandó megindítani a tárgyalásokat új szerződés kötése végett. Az új szerződésnek egy év leforgása alatt létre kell jönnie, mert különben áta­­lánosságban a rendes tarifák vétetnek alkal­mazásba. * A nagykőrösi kiállítás gépverseny dí­jazásáról közölt tudósításunkba hiba csúszott be, nevezetesen nem az Eisele-féle takarmányfüllesztő­­nek ítélték oda az elismerő oklevelet, hanem a Tar­­nóczy Gusztáv czég csoportos kiállításának, a­mit ezennel helyreigazítunk. Ipar és kereskedelem. Orosz-német gazdasági háború. Minden jel arra mutat, hogy Németország a gabnavámok újabb emelésére készül. Még nem állapítható meg tel­jes biztonsággal ama gazdasági háború iránya, melyet Németország Oroszország ellen intézni készül, de a német offic­iózusok nyilatkozatai és a berlini távira­tok azt mutatják, hogy a németországi orosz gabnabevitel megakadályozásáról van szó. Csak most érthető meg, miért újult meg nagy erővel az orosz értékek ellen való harc, és világos, hogy B­o­g­­danovics kitüntetése óta van a rubel üldöztetése ismét folyamatban. Egy offic­iózus közlemény azt is hangsúlyozza, hogy közvetlen intézkedéseket fognak tenni az iránt, hogy a német piaczokat el­árasztó orosz értékek elé gát vettessék. Ha a német gabnavámok emeléséhez fűződő kombiná­­cziók valósulnak, úgy ez folytatása ama visszatolá­soknak, melyeket Oroszország ellen foganatosítanak, mióta Visnegrádszky orosz pénzügyminiszter az orosz gabnavámokat emelte és a német gyárosokat s nagybirtokosokat Oroszországból kikergette. Alig tételezhető fel, hogy közvetlenül ama 340 vagyon orosz gabona indítaná Németországot a vámok fel­emelésére, melyeket a német piac­okra legutóbb szál­lítottak, hanem Oroszország ellen irányzott terv­szerű gazdasági háborúval állunk itt szemben. Könnyen elképzelhető, mily hatást gyakorolhat az orosz közgazdaságra a tervezett vámemelés, mikor pénzügyi zavarok és a valuta értékcsökkenése erejét különben is felettébb megviselték. Mindezek alapján pedig sok okunk van arra, hogy feszült érdeklődéssel tekintsünk a fejlemények elé. Az osztrák-magyar bank zálogleveleit június 4-ikén fogják kisorsolni. Ez alkalommal a bank jel­zálogkölcsön osztálya alapszabályainak 57-ik §-a ér­telmébe­n a forgalomban levő záloglevelek közül visz­­szafize...., czéljából a következőket sorsolják ki: a 41/2°/6*os 38 éves záloglevelek 14-ik húzásánál 6.082,200 frtot ; a 4%-os 40­/2 éves záloglevelek 14-ik húzásánál 308,000 frtot ; a 4°/0-os 50 éves zá­loglevelek második húzásánál 49,700 frtot. E hó 28-ikától kezdve a húzási lajstrom megkezdéséig zá­logleveleket nem cserélnek be. Magyar vállalkozó Törökországon. A szalonikai vasút megnyitása alkalmából belgrádi tudósítónk azt jelenti, hogy a szegedi Szeifmann c­ég szál­lítja az összes török vasúti állomások bútorszük­­ségletét. A szeszkiviteli prémiumok. Az osztrák szeszadó­albizottság tárgyalásai folyamán már eljutott a szesz­adójavaslat 53-ik §-áig, a­nélkül, hogy az utóbbi na­pokban — egyes stiláris módosításoktól eltekintve — lényegesebb változtatásokat tett volna. Fontos az a vita, mely a kiviteli prémiumok körül fejlődött. Mauthner képviselő ugyanis megje­gyezte, hogy a javaslatból nem tűnik ki világosan: váljon a kivitt szesz be­l­efogla­l­andó-e a kon­tingensbe vagy nem. Czélszerű volna, hogy a törvény ez irányban világosabban szövegeztessék. Né­metországon a kivitt szeszmennyiség a kontingentálás alkalmával tekinteten kívül maradt, s úgy látszik, ez képezte eredetileg a kormány álláspontját is, midőn az indokolásban a 175.000 liiternyi kivitelt levonta és a kontingenst csak a fogyasztásra nézve ál­lapította meg. Ha már most a kivitel a kontingens­nél számításba nem jön, nem tudhatni, hogy mely szeszgyár javára vonandó le a kontingensből a ki­vitt szesz akkor, ha a kivitelt eszközlő c­ég 3000 hlnyi, részben Galicziában, részben Csehország­ban, részben Magyarországon vett árut he­lyez el szabad raktárban és belőle 1800 hit szállít külföldre. Ha pedig tekintetbe veszik a kivitelt a kon­tingensnél , ezt már a beraktározásnál kellene tudni, hogy csak 45 frtos adótételű szesz helyeztessék el. Az 5 frtos bonifikácziót Mauthner kevésnek tartja. E tétel mellett a kivitel csekély lesz, sőt lehe­tetlen a szeszt kivinni akkor, midőn e tétel is bizony­talanná válik a prémiumoknak 1 millióban való meg­szabása következtében, mivel az illető sohasem tud­hatja, öt vagy két frtot térítenek-e neki vissza. A sza­vazásnál a kiviteli prémiumot a kormány elő­terjesztése értelmében fogadták el, azzal a kivétellel, hogy a sikerre nézve 1 és két­harmad kr helyett 1 és három negyed krt állapítottak meg. Zágráb város kölcsöne. A zágrábi városi tanács elfogadta a ma­gyar jelzálog-hitelbank 5.46°/0-os kölcsönajánlatát, a­mely szerint a felveendő összeg 971/2°/0-os árfolyam mellett, ötven év alatt tör­lesztendő. Ezzel szemben az osztrák földhitel­intézet, melynek ajánlatát a versenytárgyalás al­kalmával visszautasították, még mindig azon fáradozik, hogy a városi tanácsot határozata meg­változtatására bírja. Képviselője ugyanis ha­sonló kamatláb és törlesztési feltételek mellett 100°/6-os árfolyamot ajánl és még nincs megállapítva,hogy a város a kölcsön ügyében megnyitja-e a tárgyalá­sokat. Tönkrejutott szeszgyárak. Olaszország k­é­t l­e­g­nagyobb szeszgyára, a Lessa és Branca­­féle milánói telepek a rossz üzletmenet következtében beszüntették működésüket és likvidálnak. Több mint 2000 munkás veszti kenyerét. A kincs­tár a két vállalat megszűnése következtében éven­­ként 11 millió lírányi kárt szenved. A katasz­trófa oka, hogy a gyárak nem versenyezhetnek a be­csempészett olcsó szeszszel. Nagykereskedők vasárnapi szünete. A buda­pesti nagykereskedők írásban arra kötelezték magu­kat, hogy üzleteiket június 1-től július 15-ig vasár­­naponkint zárva fogják tartani. Csődök. A dévai kir. törvényszék megindította a csődeljárást Schuller Endre hátszegi bejegy­zett kereskedő ellen s csődbiztosul Molnár Gézát, tömeggondnokul pedig Biró Józsefet nevezte ki. A­ követelések bejelentésének végső határnapja: julius 14-ike ; felszámolási tárgyalás: augusztus 8-ikán. Az eperjesi kir. törvényszéknél csőd nyílt Schöndorf H., bártfai bej. czég ellen. Csődbiztos: Molitorisz István, tömeggondnok: Biloveczky József. Bejelentési határidő: június 18-ika ; felszámolási tárgyalás : jú­nius 21-én. Megszűnt ellenben a csődeljárás Benkó József fiumei kereskedő ellen a hitelezőkkel létrejött barátságos egyezség alapján. A szalonikai bank az osztrák Länder­bank és a Comptoir d’Escompte képvise­lőinek jelenléte alkalmából pünkösdhétfőn megala­kult. Az intézet a Länderbank fiókjának tekinthető. Az alaptőke 2 millió frankra rúg. A császári fermán megengedi, hogy a bank alaptőkéjét szük­ég esetén 15 millió frankra emelhesse, kiköti azon­ban, hogy az intézetnek mindig belföldi aligazga­tója legyen. Az ottomán bank szalonikas fiókját utasították, hogy az új bankkal a legbarátságosabb viszonyt tartsa fenn. Közlekedés. A Dunagőzhajózási társulat bevételei április hó 26-ikától, május 2-ikáig 383.128 frt 35 krt tettek, az 1887-ik év megfelelő időszakának 334.407 frt 75 kros bevételével szemben. Az 1888-ik évi összbe­vétel 2.310.062 frt 34 kr; 1887-ben a jelzett időig 2.424.769 frt 60 krra rúgtak a bevételek. A Mohács-pécsi vasút bevételei az április 29-től május 5-ig­ terjedő héten 13.534 frt 03 kr tettek, az előző év megfelelő időszakának 18.168 frt 41 kr jö­vedelmével szemben. Dec­ember 1-je óta az összjöve­delem 324.890 frt 37 krra rúg. A kassa-oderbergi vasút kamatbiztosíté­­kának emeléséről szóló törvényjavaslatot az osztrák kormány ma terjesztette a képviselőház elé. A kamatbiztosíték emelése évi 232,778 frtra rúg ezüstben, mely 5.500.000 frt névértékű és 74 éven belül törlesztendő 4 százalékos kölcsön kamatozására és törlesztésére szolgál. A kölcsönből befolyó összeget az állam által az osztrák vonalakra előlegezett bizto­sítékok kiegyenlítésére, a lebegő adósságok törleszté­sére és beruházásokra fordítják. A tényleges össz­­szükséglet 5.113,377 frtot tesz , a kölcsön árfolyama tehát 98 százalékra tehető. Az eszék-batrinyai vasút. A közlekedési miniszter közelebb a képviselőház elé terjeszti az eszék-naschitz-batrinyai helyi érdekű vasút kiépíté­séről szóló törvényjavaslatot. Az 50000 frtnyi előze­tes biztosítékot már be is fizették az engedélyesek. A dévaványa-kisújszállás-gyomai helyi érdekű vasút engedély okmányát a közlekedési miniszter — mint értesülünk — már kiszolgáltatta, s ennélfogva remélhető, hogy a vasút építését már közelebb meg­kezdik. Vegyes hírek. A kolumbácsi légy délkeletről érkező vándor­útában Temesvárra érkezett s ott a marha és lóállo­mányban jelentékeny károkat okozott. A legeltetést megszüntették, hasonlókép a mezei munkálatokat. Ez állapot azonban aligha tart még 1—2 napig, mert a kolumbácsi legyek tudvalevőleg sohasem tartózkod­nak huzamos­ ideig egy helyen. Ajánlati versenytárgyalást hirdet a budapesti folyammérnöki hivatal a Váczott, Szent-Endrén, Er­csiben, Dunaföldvárott, Pakson és Domboron létesí­tendő vas-vízmérc­ék és jégtörők vállalat útján való elkészítése czéljából. Az ajánlatok június 1­4-éig adandók be. A budapesti gabonatőzsdéről. A délután folyamán a forgalom megélénkült és az árak az esőzés daczára 1—2 krral emelkedtek. A hivatalos jegyzések a következők : Búza május—júniusra 7.15 pénz, 7.17 áru ; b­ú­z­a július—augusztusra 7.56 pénz, 7.57 áru ; tengeri május—júniusra 6.54 pénz, 6.56 áru; tengeri július—augusztusra 6.53 pénz, 6.55 áru ; a­­ tengeri 5.71, zab őszre 5.43 pénz, 5.45 áru. A budapesti értéktőzsdéről. A délután folyamán az árak lanyha irányzat mellett következőleg alakultak : osztrák hitelrészvény 277.70—277.50 írton, magyar 4 százalékos aranyjáradék 97.-----96.77*/. írton. Az esti forgalomban a hangulat megszilárdult és a jegyzések ezek: osztrák hitelrészvény 277.50 frion, magyar 4 százalékos aranyjáradék 96.80 frion, Budapest-kőbányai sertéskeresk.-csarnok távirata. Május 22. Az üzlet változatlan. Eladottak : Magyar urasági öreg nehéz 52.-----54.— írtig, na­yar urasági fiatal nehéz 56.50—57.— írtig, magy. uras,­atal közép 55.50—56.— írtig, m. ur. fiatal könnyű 53.-----54.50 írtig, magy. szedett nehéz.— 54.-----55 magyati­gra szedett közép 53.50—54.— írtig, magy. szedett könnyű 52.-----53.— írtig. — Romániai bakonyi átmeneti nehéz —.--------.— írtig, rom. átm. bak. közép —.--------.— írtig rom. átmeneti bakonyi könnyű —.--------.— írtig, rom. át­meneti eredeti nehéz —.— írtig,rom. átmen. eredeti közép —.--------írtig. Szerbiai neh. 54.50—54.50 írtig, szerb, kö­zép 58.-----54.— írtig, szerb, könnyű 52.-----58.— írtig. Hízó egy éves élősúlyban —,— hizó két éves makkos élő­súlyban­­ .— írtig, öreg makkos sertés élősúlyban 4’­, le­­vonással —,— írtig.­­ Az árak hizlalt sertéseknél páronként 45 kilós 1%-os levonással imázsánkint értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adatnak el, a vevő­nek páronkint 4 forint arányban vám fejében megtérít­tetik. Sertéslétszám: Május 18-án volt készletben 99,064 db, május 19—20—21-én felhajtatott 3189 db, május 19—20—21-én­ elszállittatott 1399 darab, május 21-én ma­radt készletben 100,854 db sertés. A bécsi értéktőzsdéről. Bécs, május 22. (A Pesti Napló távirata.) A mai értékforgalom irányzatát a galicziai újabb csapatmoz­galmak hire lankasztotta. Az árfolyamok apadtak. Osztrák értékek zárlata. Osztrák hitel-részv. 277.25 Déli vasut-részvény 75 50 4°/0 oszt. aranyjáradék 109.40 Londoni váltóár 126.75 Károly Lajos vasut-r. 202.25 1864. sorsjegy 167.50 4.2°/0 ezüstjáradék 80.80 1860. sorsjegy 138.80 Török sorsjegy 20.50 Dunagözhaj.-r.-r. 850.­ Angol-osztrák bank-r. 103 50 Osztrák államvasut-r. 288 60 20 frankos arany 10.05 4.2°/o papirjáradék 78.50 Osztrák hitelsorsjegy 178.— Osztrák-magyar b.-r. 868.— Cs. kir. arany (vert) 5.95 Német bankváltók 62.17 Elbevölgyi vasut-r. 168.— Bécsi Bankverein-r. 88.— Magyar értékek zárlata. Magyar földteher­kötv. 105 20 Erdélyi földteherkötv. 104.25 5Vi°/o magy. földh.-int. záloglevelek —.— Erdélyi vasut-részv. 172 25 1876. m. k. v. áll. é. k. 114.50 S ár­ny. k. sorsjegy 121.75 rézsmaválts. kötv. —■ Kassa-Oderb. v. részv. 140.— 5°/o papirjáradék 85.27 Adria m. teng. gőzh. r. —.— Magyar vasúti kölcsön 150.25 Magyar hitelb. részv. 277.50 Alföldi vasut-részv. 175 50 Magyar é.­kel. vasut-r. 152 50 1869. m. k. v. áll. els. k. 94.75 Tiszav. vasut-részv. 250.— M. resz.- és váltób.-r. 87.25 Tiszai és szeg. k. sorsj. 124.— 41/g aranyjáradék 96.90 Fővárosi szintlázak. Nemzeti színház. regi bérlet 133. az. Havi bér­. 81. sz. Május 23-án: A jó Fülöp. Vígjáték 3 felvonásban. Irta Csiky Gergely. Személyek: Hernádi Fülöp Náday Góth Mátyás Vízvári Mathild­. , Lánczyl. Klára )Zeanya Cs. Alszegi I. Vathay Béla Horváth Ottil Lendvayné Várdai Ottó Hetényi Adél, neje Nagy Ibolya Déri Andor Körösmezei Adolf, inas Faludi Marosa J. Gaál . Kezdete V.8 órakor. MŰSOR. Csütörtök, A nők iskolája, Dandin György. Péntek, Téli rege. Szombat, Négyszemközt. Min­dennapi történet, 1-szer. Vasárnap, ugyanez. M. kir. operaház. Május 23-án . Zárva. M Ü S O­R. Csütörtök, Carmen, Bellin­­cioni G. Szombat, A próféta, Perotti. Vasárnap: A bolygó hollandi, Bellincioni G., rendk. lesz. Népszínház. Május 23-án : A rezervisták Énekes bohózat 4 felv. Duru és Chivot után magyarosította Rákosi Viktor. Személyek: Butter Flórián Nyilassy Eufrozina Pártényiné Látrányi Oszkár Szirmai Jolán, felesége Fodor Fr. Mordály Makó Doronyi Szathmáry Zsinór, káplár Egri Báró Czinege Boránd Virányi Rózsa Pálmai I­­örzsi Vidorné Vörös Bálint Hunyadi Gyolcs Péter Pusztai Pufók Horváth V. Egy rezervista Várdai Bábi Izsóné Kezdete V.8 órakor. M­Ü 8 O B. Csütörtök: Rip van Winkle. Péntek: A czigánybáró. Szombat: A falu rossza. Fővárosi színkör (a Krisztinavárosban.) Május 23-án : TRICOCHE és CACOLET, vagy: ear un­divalu tudakozó­ Intézet. Bohózat 5 felv. Írták Meilhac és Halévy. Kezdete 7 órakor. Felelős szerkesztő: Ifj. ÁBRÁNYI KORNÉL. Déli vasút. Folyó évi június 1. a déli vasút magyar és horvát vonalain a nyári menetrend lép hatályba, mi­által a jelenleg fennálló menetrendben a következő válto­zások idéztetnek elő : A Budapest és Kanizsa közt közle­kedő 211 és 212 sz. vegyes vonatok gyorsíttatnak, a­meny­nyiben az első Budapest d. v. állomásról d. e. 10 ó. 35 p. helyett csak d. u. 12 ó. 5 p. fog indulni. A 212 sz. vonat Kanizsáról 20 perc­c­el később, t. i. d. e. 7 ó. 30 p. indul és Budapestre este 6 ó. 34. p. helyett esti 6 ó. 7 pkor érke­zik. A Budapest és Székesfehérvár közt közlekedő személy­szállító tehervonatok lényegesen gyorsíttatnak, a­meny­nyiben a Székesfehérvárról reggeli 6 ó. 38 pkor induló 252 sz. vonat (uj száma 248) Budapestre már d. e. 9 ó. 14 pkor érkezik, a 251 sz. vonat (uj száma 247) pedig Buda­pestről csak d. u. 3 ó. 55 perc­kor fog indulni. A budapest­­pragerhofi vonalon közlekedő többi vonatok közül csak a, 203 és 205 sz. vonatok menete lényegtelenül annyiban vál­tozik, a­mennyiben Budapestről előbbi 2 p. később, utóbbi pedig 2 perc­c­el korábban indul. A székesfehérvár-ajsző­­nyi vonalon valamennyi, a kanizsa-barcsi vonalon pedig csak a 209/604. sz. vonat szenved lényegtelen módosítást. A steinbrück-sziszeki vonalon az 512. sz. vonat Zágrábból 17 perc­c­el később indul és Sziszekre d. e. 11 óra 50 perre­kor fog érkezni. Az ellenirányból az 603. sz. vonat Sziszekről d. u. 4 ó. 45 p. helyett d. u. 5 órakor indulni és Zágrábba esti 6 ó. 40 perczkor fog érkezni. E vonal 502. és 511.­ sz. vonatai csak jelentéktelen változást szenvednek, ellenben a Zágráb és Steinbrück közt közlekedő 551. és 552. sz. vonatot a jelenlegi menetrendben változás nélkül ma­radnak meg­ Valamennyi a déli vasút vonalain jelenleg köz­vetített csatlakozás változatlan marad, a nyári főidény alatt, t. i. júl. 1-től szept. 15-ig ezen csatlakozásokon kívül pedig Budapest és karinthiai, valamint a tiroli vonal állo­másai közt még közvetlen gyorsvonati összeköttetés is fog létesittetni, amennyiben a 201 és 202 sz. gyorsvonat köz­vetlenül Marburgig és onnan vissza a karinthiai vonalon a nyári főidény alatt közlekedő 401 és 402 sz. vonattal fog csatlakozásba lépni. A menetrend bővebb adatai, valamint a m. kir. államvasutak Budapest 1. m. brucki, illetve bécsi vonalaihoz való csatlakozás czéljából Budapest d. v. és Kelenföld közt közlekedő összekötő vonatok forgalma a már kifüggesztett menetrend hirdetményben tekint­hetők meg. Gleichenbergbe. F. é. május hó 16-ikától augusztus 31-ikéig bezárólag Bécs déli vasút, Baden, Bécsújhely, Marburg, Klagenfurt, Pöltschach, Cilis, Zágráb, Sziszek, Laibach és Triest állomásokról közvetlen menetjegyek adatnak ki Gleichenbergbe, Spielfeld-Purklán át, mely jegyek Purkláról az ezen állomáson rendelkezésre álló négy­üléses állandó kocsi egy ülésének használata mel­lett a Gleichbergbe való utazásra jogosítanak. Az utasok azonban a nevezett állomásokon a Gleichen­bergbe való utazásra négy-üléses külön kocsik részére is válthatnak menetjegyeket. Az állandó kocsi egyes ülé­seire vagy külön kocsikra szóló megrendelések egyébként minden más déli vasúti állomáson elfogadtatnak. Az ülés­helyekre és külön kocsikra szóló menetjegyek árai, vala­­mint a részletes határozmányok az állomásokon kilüg­­­gesztett hirdetményekről leolvasható. Nyilt tér. (Az e rovat alatt közlötteknek sem tartalma, sem alakjáért nem felelős a szerk.) „Szliács.“ 5,6 Van szerencsém a t. közönséget értesíteni, miszerint mint fürdőorvos működésemet május hó 28-án kezdem meg Almási dr. Antunovics József. [természetes ÁSVÁNYVIZEK^-és forrástermények^-— BUDAPEST I ----DianafordSepület es Mérlegetoza 12._-— _______ Telephon 239 ax,____| _______________________________________ 473 i * *0lsi «»/,,Tompolíorrááí£m S

Next