Pesti Napló, 1888. július (39. évfolyam, 181-211. szám)

1888-07-02 / 182. szám

ételre nehéz feladat lesz, mert a pétervári lapok, noha túláradoznak a Németország iránti barátságtól, gyűlöletes kifakadásaikat Ausztriá­u M­agyar­ország ellen most is épen úgy folytatják, mint az előtt. Előfizetési felhívás PESTI NAPLÓ HV” juliu­9-­leca(emberi folyamára. *T­m Előfizetési áruk : (A reggeli és esti kiadásra.) Félévre ....................................... 9 frt — kr. Évnegyedre...................................­­ frt 50 kr. Egy hónapra................................ 1 frt 50 kr. §13&~ Az előfizetések Budapestre, a Pesti Napló ki­­adóhivatalába (Ferencziek­ tere, Athenaeum-épület) leg­­czélszerűbben postai utalványnyal küldhetők. ÜST" Ha az esti kiadás postai kü­lön küldése kívántatik, a bélyegre havonkint 35 kr, évnegyedenkint 1 írt felülüzetendő. A Pesti Napló kiadóhivatala. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, július 2. A h­orvát miniszter fogad d. e. 10- d. u. 2. A fővárosi pénzügyi és gazdasági bi­zottság ülése d. e. 10 órakor a régi városházán. A bazilika-sorsjegyek húzása. A könyvtárak zárva vannak. Az állatkert nyitva van egész nap. Belépti díj 30 kr. Grand Cat­é-R­estaurant de l'O­pera An­­drássy-ut, a kir. operaháznak átellenében, az összes helyi­ségek villamos világitással Az idegenek találkozási helye. — julius 1. A hir. lapból. K­i­ne­veztettek: Hlinicz­­ky János lipótvári fegyintézeti ellenőrré, Angyal Samu Battancs Pál, Bencsár Oszkár, Böjthe Ödön, Bukoveczky Ödön, Csapó Gyula, Csere János, Csuszák Béla, Fazekas Kálmán, Fáykies Árpád, Fintos Gyula, Figura Márton, Fleischer József, ifj. Gulyás Ferencz, Imrey László, Kállay László, Katona József, Kovács István, Kraicz Lajos, Kuhi­­nai Folténi Ákos, Konops Károly, László Lajos, La Borda Gyula, Leitner Győző, Lénárt József, Lerch Antal, Loisch Béla, Mader László Mattyasovszky János, Mesterházi Pál, Meixner József, Morvay István, Müller György, Nagy Gá­bor, Öhlschlager Ödön, Petermann György, Popper Mi­hály, Petrecz Béla, Semsey Ferencz, Szabados Viktor, Szabó Imre, Szvoboda Antal, Takács István és Weöreös Béla posta- és távirda-gyakornokokká. A királyi pár Gasteinban. Ő Felségeik még e hó elején utaznak Gasteinba. Erzsébet királyné az »Ilonavárban« fog lakni, gyönyörű fekvésű, kies vil­lában a kötséhachthal­ után, míg a király a Strau­­binger-szállodában fogadott lakást, melynek helyisé­geit most rendezik be számára. Kautz Gyula egyetemi tanár, az osztrák-magyar bank alkormányzója, szabadságidejét megkezdvén, három hétre elutazott. Frigyes császár pénzei. Berlinből írják, hogy a trónváltozás daczára folytatják a Frigyes császár képét viselő pénzek verését. A kettős korona­tallérok­ból összesen két millió darabot készítenek. A két- és ötmárkás ezüstpénzeket most kezdik majd verni, mert csak a múlt héten készültek el a pénzverő-mintával. Frigyes császárnak határozott kívánsága volt, hogy minél hamarabb fogjanak hozzá az ő pénzeinek ké­szítéséhez. Csak néhány hónap múlva lehet majd az új császár pénzeinek veréséről szó. A budapesti református theologiai akadémián a napokban értek véget a zárvizsgák, melyeket zár­ünnepély követett. Az ez alkalommal tartott szónok­lati, bibliai stb. versenyeken díjakat nyertek Üveges Dezső, Papp Zsigmond, Nyikos Lajos és Pátkay Imre theológusok. Ösztöndíjakban részesültek: Kecske­­méthy István, Pátkay Imre, Horváth Ferencz, Ko­vács Lajos, Apostol Pál, Sebestyén Imre, Hamar István, Márton Sándor és Szabó Károly theologiai hallgatók. Aumale herczeg házassága. Az a hir, hogy Au­male herczeg­ el akarja venni ük­ a­champ grófnőt, ki a herczeg háztartását vezeti, mindenfelé nagy port vert föl, de a franczia társaság köreiben nem talált hitelre. A Figaro volt az, mely a kósza hirt a lehető legérdekesebben kiczifrázta, de — mint egy ma érkező táviratunk jelenti — e lap most megc­áfolja a hirt. Ezzel valószínüleg véget ér a sok mende-monda. Érdekes régiségek. Szentes határában, a nagy­hegyi szőllőnél a minap nagyfontosságu régiségeket vetettek fel a vasútépítő munkások. Ősi sírhelyekre bukkantak s több jel arra mutat, hogy a sirokban magyarok feküsznek, talán még a pogány korszakból valók. Az egyik sir egy vitézé lehetett. Teljes fegy­verzeteket találtak benne: csákányt, kelevért, kosár nélküli, keresztmarkolatu kardot, sarkantyút. Melléje temették volt a paripáját is szerszámostul. Ezenkívül több női sírt fedeztek fel, melyek tele vannak érdekes régiségekkel. Hirsch báró milliós adománya. Hirsch báró, mint már említettük, tizenkét millió forintot aján­lott fel galicziai iskola­czélokra. Az adományt ez év deczember 2-án, mint uralkodónk trónralépésének 40-dik évfordulóján fogják kiutalványozni. Az össze­get valószínűleg Londonban gyümölcsöztetik majd, a kamatoknak hovafordítása felől Bécsben, Krakóban és Lembergben gondnokságok fognak intézkedni. Hirsch báró eredeti szándéka az volt, hogy az alapít­ványból ipartelepek állíttassanak fel, melyekben csu­pán izraeliták nyerjenek alkalmazást. De e szándékát megváltoztatta és mint az alapító levélben mondja, a pénzt a galicziai izraelita gyermekek iskoláztatására kívánja fordíttatni. Tudós kéregető. A különleges jelenségek hazá­jában, Párisban egy furcsa kéregető vonja most ma­gár­a a kávéházak és vendéglők közönségének figyel­mét. Tisztességesen öltözött fiatal ember az, ki sorra járja a kávéházakat és korcsmákat, leül valamely asztalhoz, a­hol többen ülnek, s felszólítja a vendé­geket, intézzenek hozzá bármily kérdést a világtörté­nelemből, kérdezzék tőle a Pharamond idejétől III. Napóleonig kötött szerződések idejét, okát és pont­jait, akármely történeti és irodalmi személy halála évét, napját és óráját stb., szóval kérdezzenek tőle bármit, ő megfelel reá. S csakugyan minden feltett kérdésre habozás nélkül és határozottan felel. A »mutatvány« után pedig tányérozni jár. Ez két­ségkívül igen gyakorlati érvényesítése a tudománynak. Nyári mulatság. A pestmegyei községi jegyzők egyesülete, az orsz. jegyzői árvaház javára, június hó 28-án sikerült nyári mulatságot rendezett Gödöllőn. Kirándulás, közebéd és táncz nyújtott szórakozást a nagy számban jelen volt vendégeknek. A tánct dél­után 5 órakor kezdődött és éppen hajnali 5 óráig tartott. A hírnév átka. Sir Morell Mackenzie most üdülés czéljából Svájczban időz. De nagyon kétséges, fog-e valóban üdülést­ találni, mert mindenütt, a­hol megjelenik, feléje irányul a közönség figyelme, annyira, hogy a zürichi tavon tett hajózásánál el kellett hagynia a hajót, hogy az utasok tolakodásától meg­szabaduljon. Különösen a n­ő­k kíváncsiságától szen­ved sokat. Lókedvelő szélhámos. Mödlingben június 19-én Torna lovardájában egy elegáns fiatal­ember, ki ma­gát Condobusta Alfréd grófnak nevezte, egy szép és drága paripát kölcsönzött ki, pár órai lovag­lásra. Az idő elteltével azonban nem hozta vissza a lovat, hanem a­mint kitűnt, egy vendéglősnél oly ürügy alatt, hogy pénzét otthon felejtette, pénzt kért és a lovat zálogban hagyta vissza. E tettét Floris­­dorfban és Bécsben ismételte, s mindkét helyen sike­rült rászednie a lovak gazdáit, daczára hogy a bécsi lapok részletesen írtak az első csalásról. A rendőrség most nyomozza a derék lókedvelőt. A »fehér pasa« Szudánban. Nemrég lapunk is említette, hogy szudáni táviratok jelentése szerint egy »fehér pasa« érkezett oda, kiben mindenki Stanleyt gyanította. Olasz lapok azonban azt írják most, hogy a Gazetta-folyónál Szudánban megérkezett »fehér pasa« semmiesetre sem lehet Stanley, hanem alkal­masint az udinei olasz utazó Valpreda, a­ki 1871-ben dr. Nachtigallt a Szaharába kisérte, de el­vált tőle s áttért az izl­ám­ vallásra abban a remény­ben, hogy Omar szultán majd nagyvezírévé fogja őt tenni. Reménye azonban nem teljesült, a szultán ud­varának szolgaszemélyzetéhez osztatta be és szigorú felügyelet alá helyezte, hogy el ne szökhessék. Az olasz kormány már több ízben megkisérlette kiszaba­dítását s e végett a török szultánhoz is fordult, de eredménytelenül. Újabban arab hirlapok azt jelentet­ték, hogy Valpredának, vagy mostani nevén Moham­­med-el-Mozlim-nak sikerült megszöknie s egy szudáni rabszolgakereskedő-karavánhoz csatlakozott. Ha ez való, úgy neki kell lennie a »fehér pasának«, a ki Szu­dánba érkezett. Károlyi Gábor gróf beszámoló beszédét — mint tudósitónk táviratozza — ma tartotta Székesfehér­várott. A beszéd meghallgatására a városház udva­rán nagy közönség gyűlt egybe. Károlyi rosszalta a fogyasztási adók emelését, ami az élelmiszikkek nagy mérvű megdrágulását idézte elő. A franczia kiállítás ügyére térve, hangsúlyozza, hogy a kormány retrogád irányt követett. A szónok Széchenyi kereske­delmi minisztert feltétlenül elitéli, mint akinek fogalma sincs a történelemről, s így nem méltányol­hatja az 1789-ben történteket. Végül összetartásra hívta fel a választókat, hogy így megakadályozhas­sák Tisza tizenötéves jubileumát. Óriási sikkasztás Romániában. Alig nyolcz napja, hogy a hadügyminisztériumban elkövetett sik­kasztások miatt elítélt M­a­r­c­a­n testvérek meg­kezdték büntetésüket, és máris újabb botrány készül Bukarestben. A polgári közkórházak központi igaz­gatóságában ugyanis nagymérvű visszaéléseknek jöt­tek nyomára. Az igazgatóság élén G­h­i­k­a Demeter herczeg áll és az intézetnek óriási pénzalapjai és min­den nagyobb román városban kórházi épületei van­nak, melyeknek ügyeit Ghika herczegen kivül Canta­­cuzene hg., dr. P­h­o­t­i­n­o és M­i­h­a­i­l­e­s­c­u intézik, de ezeken kivül még egész sereg főhivatalnok vesz részt az intézet adminisztrác­iójában. A sikkasztá­sokra a nyugdíjpénztár hivatalnoka lett először figyel­messé, ki észrevette, hogy Radulescu hivatalfőnök egy orvos özvegyének kétszer utalványozta ki havi járadékát. A pénztárnok utána nézett a könyvekben, és rémülve látta, hogy ez nem csak egyszer történt, ha­nem évek óta így folyik. Az igazgatóság Radulescu ellen megindította a vizsgálatot, mely kiderítette, hogy a nevezett 29.320 lej összeggel károsította meg a pénztárt. S mivel ez összeget három nap alatt visszapótolni nem tudta, az igazgatóság följelentést tett az államügyésznél, ki elrendelte Radulescu elfogatását, s bizottságot küldött ki az ügy szi­gorú megvizsgálására. Két nap múlva a bizottság azzal a panaszszal járult az államügyészhez, hogy Mihailescu igazgató és Photino osztályfő­nök mindenképen akadályozni törekszenek a vizsgálatot, s így a bizottság felfüggesztésüket kéri. Mivel Ghika herczeg ezt megtagadta, az államügyész Rosetti miniszterelnökkel közölte a dolgot, ki szemé­lyesen megjelent a herczegnél és kereken kijelentette, hogy a kivánt felfüggesztéseket azonnal el kell ren­delnie. Ez meg is történt. S hogy az igazgatóság el­palástolja ama hibáját, melyet e felfüggesztések meg­tagadásával elkövetett s magáról a gyanút elhárítsa, a hivatalos lap útján felszólított mindenkit, a­kinek tudomása van az igazgatóság hivatalkörében előfor­dult visszaélésekről, tegyen ezekről jelentést. S azóta egymást éri a számtalan denuncziáczió. Egy feljelen­tés szerint az elsikkasztott pénzből hat hivatalnok­házat épített az igazgatóság. Az összes sikkasztások több millióra rúgnak. Strasser Alajos elhunyta alkalmából a pesti polgári kereskedelmi testület ma délelőtt 10 órakor tartott ülésében Kerstinger István meleg szavakkal emlékezett meg ama veszteségről, mely a testületet elnökének, Strasser Alajos­­nak elhalálozásával érte. A választmány elhatározta, hogy a megboldogult érdemeit jegyzőkönyvileg örö­kíti meg és a testület nevében koszorút tesz le a ra­vatalra. Vizbefult fegyencz. A temesvári fogház egy fe­­gyencze néhány nap előtt úszás közben a Bégábafult. Az őrt, ki a fogolynak a fürdést megengedte, be­csukták. Öngyilkosságok. Ismét négy öngyilkosságról kell hírt adnunk: Ma déli 12 óra tájban Klein Rozália budapesti születésű 35 éves hajadon a Király­ utcza 88 sz. házának harmadik emeletéről az udvar köve­zetére vetette magát és szörnyet halt. A bol­dogtalan gyermekkora óta szívgörcsökben szenvedett és mert halála nem remélt gyógyulást, már több ízben akart megválni az élettől. Egy alkalommal levetette magát egy emeleti folyosóról, de nem szenvedett élet­­veszélyes sérüléseket, máskor meg a Dunába ugrott, de kifogták. Ezúttal sikerült végrehajtania végzetes tettét. — Egy másik öngyilkosság a Kerepesi úti iz­raelita sírkertben történt, Grün­feld Henrik 24— 26 éves fiatal­ember atyja sírján revolverrel halánté­kon lőtte magát. A mentők segítségére siettek, de már nem nyújthattak segélyt, mert, a szerencsétlen alig félórai kínlódás után meghalt. Öngyilkosságának okát nem tudni. — Konkoly István 21 éves népze­nész tegnapelőtt Majsán megmérgezte magát és teg­nap meghalt. — Bécsben S­c­h­a­f­f Emil 22 éves jog­hallgató abban az ügyvédi irodában, a­hol alkal­mazva volt, öngyilkossági szándékkal golyót röpí­tett agyába. Tettének okául azt említette, hogy sze­­­­rény fizetéséből nem tudott megélni s adósságai miatt­­ sok kellemetlensége volt családjával. Jubileumi kiállítás Salzburgban. Salzburgból ér­­­­kező táviratunk jelenti, hogy ma nyitották meg a j­u­­bileumi mű­ történeti kiállítást. A hely­­tartó közölte a jelenlevőkkel, hogy ő Felsége Gas­­teinból v­isszautaztában meg fogja látogatni a kiállítást. A jelenvolt közönség e hírre háromszoros »Hoch«-kiáltásban tört ki. Embertelen hajóskapitány. A Canton hajón Tongkingból visszaérkezett franczia katonák egyike Marseilleben jelentést tett, hogy csekély engedetlen­ség miatt a hajóskapitány egész napi »crapandine«-ra ítélte. Ez abban áll, hogy az illetőnek tagjait kötéllel szorosan összefűzik, így a fedélzeten felfüggesztik és a forró napon hagyják. Hiába szólaltak fel e barbár fenyíték ellen a hajó utasai, a kapitány nem hajtott szavukra, sőt a hajó szakácsát, ki felháborodását nyíl­tan kifejezte, vasra verette és átadta »Duchaffanet« pánczéloshajó parancsnokának, ki egy havi fogságra és két havi bérvesztésre ítélte. A megfenyített katona és a szakács panaszát a tengerészeti miniszter elé terjesztették, s a franczia lapok szigorú megtorlást követelnek, mert a »crapandine« már rég el van törülve, 25,000 liter bor kiöntve. Múlt szombaton a nizzai rendőrség oly értesítést kapott Montpellierből, hogy egy odavaló c­ég 25,000 liter hamisított bort küldött el egy nizzai kereskedő számára, mihelyt tehát odaérkezik a szállítmány, semmisítsék meg. A prefektus azonnal intézkedett, hogy a pályaudvaron fekvő bort a tengerbe ürítsék. Nagy néptömeg nézte a kikötőben a bor kiöntését. Emberevők Afrikában. Nemrégiben a New-Ca­­labar folyó körül fekvő angol birtokok kormányzója, Sir Walter Grabb úgynevezett »palavert« azaz gyű­lést hitt össze, melyen meg kellett az összes ott levő európainak, valamint a benszülött, de alávetett kirá­lyoknak jelenniök. A kormányzó beszédet tartott a gyűlés előtt, melyben sorra vette az egyes törzsek hibáit s kifejtette a javulás módját. Mikor azonban az okrika-törzsre került a sor, a kormányzó elkomoro­­dott s szigorúan felszólította a törzs fejedelmét, ves­sen véget a népénél még nagyon elterjedt emberevés­nek, mert különben tűzzel-vassal fogja országát elpusz­títani. Az okrika-nép a Niger folyó torkolatánál lakik, bálványokat imád, melyeknek emberevéssel áldozik. Papjuk éjjelenkint egy csapat rabszolgával elindul, s ha idegen törzsbeli vagy európai a kezekbe jut, akár gyermek, akár agg, nem szabadul meg. Feláldozzák, azaz megeszik. De nemcsak élő embereket esznek, hanem b­o­lt­a­k­a­t is. A víz által kivetett, felpuffadt hullák kedvencz eledelüket képezi. Ha valamely főnö­kük meghal, gazdagságának megfelelő számú rab­szolgát, leányokat, asszonyokat és férfiakat megölnek és vele együtt eltemetnek. Ily állapotok uralkodnak még ma is Afrika sok részében, a gyarmatosító európaiak tőszomszédságában. Helyi hírek. Veszett macskák. A Teréz és Erzsébetváros lakóit egyre veszélyeztetik a veszett macskák, me­lyeknek kipusztítására — úgy látszik — csak papí­ron tették meg a szükséges intézkedéseket. Tegnap ismét egy K­r­a­u­s­z Hennin nevű 13 éves leánykát mart meg egy ilyen veszedelmes állat a dob­ utcza 29. sz. házában. A gyermeket a Rókuskórházba vit­ték, a veszett állatot pedig már felbonczolták a m. kir. állatgyógyintézetben és konstatálták, hogy t­é­n­y­­leg viziszonyban szenvedett. A károlykaszárnyai kettős öngyilkosság. A sze­rencsétlen Somogyi Juliánna holttestét aligha fogják felbonczolni , egyrészt azért, mert a halál oka iránt már a külső szemle után sem foroghat fönn kétség, másrészt és főképen azért, mert az, a­kit bün­tetni lehetett volna, tudvalevőleg önkezével véget ve­tett életének. A szerencsétlen leányt holnap temetik a Stáhly­ utczai halottas házból s ha addig senki sem rendel számára temetést, az »ingyenes« halottakkal viszik ki. Bátor életmentő. Tegnap az összekötő vasúti hid budai oldalán, a nádorkert mögött, tiz asszony és leány fürdött a »holt« Dunában. Egymást kézen fogva ját­szadoztak, midőn egyikök valami gödörbe csúszott s maga után rántotta a többieket is. Az úszni nem tudó asszonyok és leányok már-már elmerültek, midőn egy alig tizenhat éves napszámos fiú elő rohant s a fula­­dozók közé ugorva, emberfölötti erővel szerencsésen mind a tizet kiragadta a veszélyes helyről. A bátorlelkü életmentő neve Kiesz József. Rendőri hírek. A IX. kerületi kapitányság az az éjjel razziát tartott s 53 köz- és vagyonveszélyes embert tartóztatott le. Ugyanezen őrjárat több zsú­folt lakásban is megfordult és a lakók nagy részét kiszállásoltatta.­­­ Tegnap feltörték a Lázár-utcza 13. számú ház padlását és több lakó kárára nagyobb mennyiségű fehérnemüeket vittek el. — Ugyan­csak betörést követtek el Herz Hugó ügynök Ki­rály-utcza 84. sz. lakásában, a hová álkulcs segélyével behatoltak s a feltört szekrényekből 458 frt értékű és T. G. belső vésettel ellátott arany és ezüstnemüe­­ket és 20 frt készpénzt elloptak. — A Király-utcza 20. sz. házban talált csecsemőholttestet ma bonczol­­ták fel és ez alkalommal konstatálták, hogy a lelket­len anya, Muszka Mari cseléd még az első ápolásban sem részesítette gyermekét, hanem mindjárt, a­mint a világra jött, zsákdarabokba, köténybe és fejkendőbe göngyölte, úgy hogy a halálnak pár percz múlva ok­vetlenül be kellett állania. Muszka Marit kihallga­tása után a kórházban helyezték el. Fővárosi ügyek. A főváros közgyűlésére szerdára július 4-ikére több igen fontos tárgy tűzetett ki. Első sorban fog tárgyaltatni a 2 milliós követési kölcsön kérdése, mely még a múlt közgyűlés napirendjéről maradt le, azután a főváros 1887-iki zárszámadásai és vagyon­leltára, továbbá a közmunkatanács átirata a végleges vízmű tárgyában, a köztemetői vasútra vonatkozó szerződés, a budai közvágóhíd ügye, a hasmérési sza­bályrendelet s számos apróbb érdekű tárgy hosszú sora. A központi választmány befejezte az 1889-re ér­vényes országos képviselőválasztói névjegyzék össze­állítását s most tudatja, hogy a névjegyzékek kerüle­tek szerint, a kerületi elöljáróságok helyiségében ju­lius 5-től 25-ig közszemlére lesznek kitéve, a­mely idő alatt a jegyzékeket mindenki megtekintheti s ju­lius 5-től 15-ig reklamálni s 15-től 25-ig a reklamá­­cziókra észrevételeket tenni lehet. H­alálozások. Tauffer Ferencz, a kolozsvári kisegítő takarékpénztár vezérigazgatója, az összes kolozsvári pénzintézetek igazgatósági tagja, a Ferencz József­­rend lovagja — mint egy táviratunk jelenti — ma 73 éves korában meghalt. A kiadótulajdonos irodalmi s nyomdai r.társulat betűivel. Budapest, barátok­ tere, Athenaeum-épület. Színház és művészet. Réthy Laura jutalomjátéka. Hoffmann meséit adták tegnap a nagyváradi színkörben Réthy Laura primadonna jutalomjátékául. A színház ez alkalom­mal egészen megtelt s a művésznő igen zajos ová­­cziókban részesült. Negyven nagy koszorún kivül szá­mos csokrot, lantot, virágpárnát, ékszereket és dísz­­albumot kapott. Teljes fél óráig tartott, míg az ajándéktárgyakat mind átnyújtották. A tapsból is ki­jutott bőven, Réthy Laurának nem kevesebb mint hatvanszor kellett a lámpák előtt megjelenni. Tudomány és irodalom. A magyar tud.­akadémia kiadásában a követ­kező füzetek jelentek meg : A stjlyelvujitás történeté­hez. S­i­m­o­n­y­i Zsigmondtól. Ára 20 kr. Tudomány és társadalom. Sehvar­cz Gyulától. Ára 50 kr. — Emlékbeszéd dr. Zsamal Vilmos felett. Galgóczy Károly­tól. Ára 10 kr. — Emlékbeszéd Tanárky Ge­deon felett. Tóth Lőrincztől. Ára 40 kr. — A szé­kelyek származásáról és intézményeiről. Orbán Balázstól Ara 20 kr. — Magyarország népmozgalma 1880—85. Láng Lajostól. Ara 30 kr. — Egyéni szabadság és parlamentarizmus Angliában. Concha Győzőtől. Ara 20 kr. — Újabb barlangok és erdély­­részi érezhegység övéből. Irta Téglás Gábor. Ara 1 írt 40 kr. Turul. Évnegyedes folyóirat. Szerkeszti Fejé­r­­pataky László 1888. Második füzet. Thallóczy Lajos az illír czimergyüjteményekről kezd érdekes tanulmányt. T­h­a­­­y Kálmán jeles tudósunk az Esz­­terházyak fraknói ágának nemzedék­rendjét ismer­teti s ugyancsak ő az ináncsi Ebeczky-család nem­zedékrendjéről közöl értékes felvilágosításokat. — Fejérpataky László a Petneházy-család XV. századi czimeres leveleiről értekezik folytatólag. Wertner Mór, Némethy Lajos, Szombathy Ignácz czikkein kivül gazdag vegyes és tárcza-rovat teszi a becses füzet további tartalmát. T­á­v i­r­a t­o­k: Berlin, jul. 1. A Norddeutsche All­gemeine Zeitung Crispi olasz kor­mányelnök következő táviratát közli, melyet De Launay gróf itteni olasz nagykövet­hez intézett. A kormány a legnagyobb elégtétellel olvasta a császár Olasz­országra vonatkozó kijelentéseit, melyek annyira nemesek és­ barátságosak. A legutóbbi gyászesetek alkalmával a parla­mentben tett nyilatkozataimban kiemelni tö­rekedtem a két uralkodóházat és a két nem­zetet összefűző barátság maradandó jellegét. Az a biztosítás, melyet Vilmos császár ugyan­­ily értelemben kifejezett, annál nagyobb vissz­hangra talál, mert oly magas helyről és oly felséges szájból ered. Számos manifesztáczió bizonyítja, hogy az olasz nemzet osz­tozik azokban az érzelmekben, melyeket mi táplálunk s melyeknek a császári kormány előtt való tolmácsolására önt ezennel felkérem. Páris, jul. 1. A hirlapok konstatálják, hogy a költségvetési bizottság ösz­­szeállítása komoly kudarcz a kor­mányra nézve. Sok hírlap azt jósolja, hogy az opportunisták támadása, támogatva a jobbpárt által, előbb-utóbb miniszter­válságra fog vezetni. Konstantinápoly, jul. 1. A porta tegnap közölte a hatalmakkal a Szuez-csatornára vonatkozó egyezmény ratifikáczióját. Konstantinápoly, jul. 1. A török miniszter­tanács elhatározta, hogy a keleti vasutak társaságát fel fogja szólítani, venné át a sa­­rembey-bellovas részvonal forgalmát. Hasonló­képpen beleegyezett a porta, hogy a társaság a s­a­­rembey-vakareli vonalat is átvegye a csatla­­kozó­ vasutak építő­társaságától, azzal a feltétellel, hogy a kezességet az utóbbi viselje. Különben azt tartják itt, hogy a török csatlakozó­ vonalakon a for­galom nem fog addig megkezdődni, míg a porta és Hirsch báró közt fenforgó differencziák véglegesen meg nem oldatnak. KÖZGAZDASÁG. Ipar és kereskedelem. A tengeri üzérkedés július-augusztusi határ­idejének m­a volt az első napja. Az új terminus teljes hatása még nem konstatálható, mert vasárnap lévén, a tőzsdén hivatalos forgalom nem volt. Hogy a jelenleg folyó határidő arányaiban sem fog a most le­járt mögött maradni, az már kitűnik abból is, hogy a lekötött mennyiség — mint utólag kiderül — meg­­haladja az 11/* millió métermázsát. A felmondások­nak tehát a dolog természetéből folyólag a korábbi terminus nagy méretei között kell mozogniok és a kontrain bizonyára sietni fog a lebonyolításokkal, mivel most sokkal inkább bízik sikerében s azt hiszi, hogy a raktárak hiánya nehézségeket fog okozni a konzorcziumnak az átvételekben. A tengeri árak, — miután jobb termésre van kilátás­a— jelentékenyen hanyatlottak s a csoportnak, ha el akar adni, még ezek mellett is jókora engedményeket kell tennie. Eladnia pedig kell, mert a raktárak túltömvék és a készletek is olyanok, hogy értékesítésük szüksége el­érte a végső határt. Mindezekből pedig kitűnik, hogy a csoport helyzete most legkevésbbé sem fényes. Torontál megye kölcsöne. Torontál megye 1 mil­lió 200,000 frtos kölcsön felvételét határozta el, a­melyre pályázatot hirdetvén, a beérkezett ajánlatok közül a magyar jelzálog-hitelbankot fo­gadta el. A torontáli helyiérdekű vasutak üzemére vonatkozólag Solacsics berlini c­éggel kötött szerződést. A c­ukorprémiumok megszüntetése. Bécsből je­lenti egy táviratunk . A külügyi hivatalban ma kez­dődtek meg Szögyény osztályfőnök elnöklete alatt azok a tanácskozások, melyeket a monarchia mindkét államának kormányai hívtak egybe a czukor-ki­­viteli díj­ak Anglia által tervezett meg­szüntetése tárgyában. Az értekezletet holnap folytatják. Az osztrák-magyar Lloyd július 1-jével az adriai hajószolgálatban a következő változtatásokat tette: A Fiuméból hetenkint induló horvát vonal meg­szűnik ; a fiume-zara-ankonai vonal ezentúl csak Meláda szigetéig terjed; a trieszt-fiumei heti kétszeres járatok közül a pénteki megszűnik, míg a keddi fenmarad, a Tarana, Cittanuova, Uma­­go és Pizáno kikötőket azonban többé nem érinti. Sorsolás. A magyar vörös­ kereszt egylet sorsjegyeknek ma délelőtt volt a húzása az északkeleti vasút épüle­tében R­u­p­p Zsigmond kir. közjegyző jelenlétében. Törlesztésre kihúzatott a következő 6 sorozatszám: 126, 891, 1739, 1784, 6292 és 7388, a­melyek­nek összes számai 6 forintjával váltatnak be. Az ez­után következett nyereményhúzásnál a 15,000 fo­rintos főnyereményt a 7542. sorszám 29. nyerőszáma vitte el. 1000 forintot nyert az 1181. som. 62. sz. 500 forintot nyertek: 2552. sor. 84. sz. és 5286. sor. 87. sz. 100 forintot nyertek: 124. sor. 54. sz. ,1041. sor. 81. sz., 2292. sor. 52. sz., 4215. sor. 90 sz. és 5665 sor. 15. sz. 50 forintot nyertek: 132 sor. 7 sz., 202 sor. 18 sz., 398 sor. 69 sz., 434 sor. 97 sz., 577 sor. 88 sz., 1089 sor. 41 sz., 1800 sor. 63 sz., 2238 sor. 42 sz., 2427 sor. 30 sz., 2617 sor. 90 sz., 2734 sor. 36 sz, 2861 sor. 11 sz., 3019 sor. 53 sz., 3548 sor. 33 sz., 3984 sor. 3 sz., 4037 sor. 74 sz., 4131 sor. 56 sz., 4337 sor. 31 sz., 5456 sor. 36 sz., 5472 sor. 65 sz., 6933 sor. 96 sz., 7212 sor. 75 sz., 7790 sor. 12 sz., 7861 sor. 33 sz., 7939 sor. 61 sz. 25 forintot nyertek: 141 sor. 19 sz., 175 sor. 26 sz., 448 sor. 66 sz., 500 sor. 3 sz., 1151 sor. 62 sz., 2266 sor. 74 sz., 2335 sor. 96 sz., 2360 sor. 98 sz., 2649 sor. 32 sz., 2836 sor. 55 sz., 2911 sor. 22 sz., 2941 sor. 26 sz., 3083 sor. 45 sz., 3535 sor. 69 sz., 3558 sor. 57 sz., 3926 sor. 5 sz., 4501 sor. 75 sz., 4589 sor. 73 sz., 4647 sor. 29 sz., 6091 sor., 87 sz., 7363 sor. 83 sz., 7990 sor. 18 sz. A meteorologiai m. k. közp. intézet időjárási jelentései 1888. július 1. reggel 7 óra. Budapesten a megelőző nap legnagyobb hőfoka = + 24°, leg­kevesebb — +12° Cers. A légnyomás a tengerszinre van átszámítva. Felhőzet: 0 — egészen derült, 1 = többnyire derült, 2 = rész­ben felhős, 3 = többnyire borult, 4 = egészen borult, #­­ eső, Sfc = hó, — köd, f2 = zivatar. Megjegyzések: A légnyomás Nyugat-Európában emelkedett, a Scilly-szigeteken 8 mm.­ Közép-Európában sü­lyedt, Szt- Pétervárott 7 mm. A minimum 40—45) Észak-Orosz­­országban, a maximum (60—65) a Biscayai öböl felett fekszik. A hőmérséklet kővét változott. Kilátás : Északnyugati gyengülő szél, változó fel­hőzet, hűvös, az uralkodó időjárási jelleg megmaradásával. Felelős szerkesztő: Sír ÁBRÁNYI KORNÉL Léghö- Szél-J . , Leg' mérsék- irány és Felhő- f0' Állomás nyomás , ' . déli let erő zet mm. . . mm. Cels. 1—10 Sopron. ............. 757 + 15.6 ÉNy 2 2 IS Magyar-Óvár ... 753 te 15.5 ÉNy 3 3 8 Trencsén .......... 751 + 15.6 D 2 4 21 Selmeczbánya.. . 75­2 te 12.0 ÉNy 4 4 16 Korpona................ 751 + 16.0 2­3 Beszterczebánya 750 te 14.4 ÉNy 1 eső 8 Budapest............. 750 + 15.2 DNy 6 2 17 Szolnok.............. 749 + 17.6 DNy 2 2 23 Eger................... 749 + 14.4 ÉNy 2 4 24 Debreczen........... 749 te 16.3 ÉNy 5 eső 19 Késmárk............. 750 + 12.8 K 2 » 1« Új-Tátrafüred­ .. 752 + 10.2 É 1 » 15 Ungvár............... 748 + 16.1 DK 1 1 Szatmár............. 751 + 16.7 Ny 4 » 9 Nagyvárad......... — „— — Akna-Szlatina . . 749 + 18.7 K 1 4 4 Kolozsvár.......... 750 + 19.4 DNy 11 4 Nagy-Szeben ... 750 + 16.8 DNy 3 eső .3 Orsova................. 753 + 20.3 Ny 12 Temesvár.......... — — — — Arad................... 752 te 17.4 DNy 4 3 29 Szeged................. 751 te 16.6 Ny 0 4 22 Pancsova.......... 754 te 19.6 DNy 4 3 11 Keszthely..___ 756 + 16.9 DNy 1 0 40 Csáktornya .... 753 te 16.6 Ny 2 1 34 Zágráb ............... 754 te 15.5 DNy 2 0 24 Fiume................. 754 + 17.3 K 2 2 47 Bécs..................... 754 -­- 13.6 ÉNy 3­­3 21 Prága................. 753 te 10.4 ÉNy 4 2 4 Krakó................. 751 + 13.0 É 1 eső 6 Lemberg............. 749 te 14.5 K 1 4 3 Bregenz.............. 759 te 12.5 ÉNy 1 esd 21 Salzburg............. 758 + 11.3 ÉNy 3 4 15 Graz................... — — — — —■ Triest................. 755 + 19.9 — 1 30 Pola..................... 755 + 19.2 DK 1 2 22 Abbazia............. 755 + 19.6 — 0 56 Lesina................. 755 + 21 0 D 2 1 Koppenhága.... 745 te 13.6 K 3 4 3 Stockholm........ — — _ — — — Szt-Pétervár.. . . 744 te 10.3 KK 2 4 7 Moszkva............. 750 + 16.8 Ny 1 1 1 Varsó................. 750 te 16.3 — 3 Hamburg.......... 751 te 11.4 K 3 3 3 Berlin................. 751 + 12.2 Ny 3 4 — München............. 758 te 10.0 Ny 2 4 8 Stornoway........ 762 + 8.9 D 2 4 — Scilly szigetek . . 764 + 15.0 Ny 1 3 — Paris................... — — — — — Nizza................... — — — — — Florenz.............. 757 te 18.8 ÉNy 1 3 2 Bóma................... 757 + 18.9 K 2 0 — Odessa ............... 752 + 24.9 Dl 2 12 Konstantinápoly — — — — — P.S Mynt tér. (Az e rovat alatt közlötteknek sem tart»­ima, sem alakjáért nem felelős a szerk.) S p Int ítétiti fmnur 01 — SA VANYUKUT I Minden külön tudósítás helyetti Strasser Fanni szül. strasser, fájdalomtól g ■ megtört szívvel, úgy saját, valamint gyermekei, menyei, B 9 vejei, unokái s az egész rokonság nevében jelenti, hogy H || a forrón szeretett férj, apa, apa, nagyapa és hű rokon B ■Strasser Alajosi Strasser és König-czég főnöke is a Ferencz József-rend középkeresztese, a budapesti áru- B jfl és értéktőzsde, valamint a budapesti kereskedelmi- és K B iparkamra alelnöke, a polgári kereskedelmi testület el-H S nöke, a budapesti izraelita hitközség elöljárója, fövá-B­­B­rosi bizottsági tag stb. stb. ■ folyó évi június hó 30-án, éjjeli 1*/a órakor, életének 111 9 64-ik és boldog házasságának 41-ik évében, hosszas be- B­e tegség után jobblétre szenderült. .. A boldogult hült tetemei július hó 2-án d. e. 9 910 órakor fognak a halottas­házból (V., Arany Já- 9 V nos­ utera 10.­ sz.) örök nyugalomra az izraelita sir- Wt 9kertbe kisértetni. Béke hamvaira! B­­ . 7 .|

Next