Pesti Napló, 1889. január (40. évfolyam, 1-31. szám)
1889-01-24 / 24. szám
got, ha tekintetbe vesszük, hogy az osztrák, angol és olasz provinciális takarékintézetek részvény- és tartaléktőkéje kisebb számuk daczára is messze túlhaladja a magyarokét. Vidéki takarékpénztáraink befizetett részvénytőkéje összesen 27 millióra rúg, tartalékalapjaik pedig 22 milliót tesznek. S mivel a betétek biztonságának főrugója az, hogy összegük a részvénytőkével és a tartalékalappal helyes arányban álljon, ez irányban bizony igen sok kívánni való marad fenn. Vidéki takarékpénztáraink betétösszege ugyanis átlagos számítás alapján évenkint 350 millióra rúg, hétszeresen felülmúlja tehát a részvény- és tartaléktőkékben rejlő fedezetet. Ez egészségtelen állapot és sürgős szükséget képez, hogy ez aránytalanság megszüntetésére törvényesen állapíttassék meg az a hányad, melylyel a betétforgalom meghaladhatja a vidéki takarékpénztárak tőkéit. S ez nem kevésbbé áll érdekében a takarékfilléreit egybegyűjtő közönségnek, mint a takarékpénztáraknak maguknak. A vidéki takarékintézetek ugyanis bankszerű jelleget öltöttek, ily természetű tehát kölcsönüzletük is. Ezen felül földhitelintézetek is bizonyos tekintetben, ami mellett tanúskodik az, hogy évi jelzálogforgalmuk 140 millióra rúg. Az ingatlanokra betáblázott kölcsönök pedig hosszú lejáratúak s ha most bármely okból egyszerre tömegesen mondják fel a betéteket, vajmi könnyen megtörténhetik, hogy egy-egy vidéki takarékpénztár fizetésképtelenné válik, anélkül, hogy az volna igazán. Hosszúlejáratú követeléseit ugyanis nem teheti pénzzé kellő gyorsasággal, részvénytőkéje és tartaléka pedig kisebb, semhogy a tömeges betétfelmondásokat kielégíthetné, tehát bukik. Íme az ok, amely a vidéki takarékpénztárakat komolyan inti a rövid lejáratú kölcsönökre, azokra tehát, amelyek eredeti hivatásukat képezik. A hosszú tartamúakról gondoskodjanak a földhitelintézetek és a bankok. Határozottan hibás és káros a vidéki takarékintézetek kamatpolitikája is. Olcsó hitelt kellene nyújtaniok, de hogy e mellett is fennállhassanak, csak alacsony kamatláb mellett kellene a betéteket elfogadniok is. A mérsékelt betéti és a kedvező kölcsönnyújtási kamatláb közt fennálló különbözetben azután megtalálnák tisztes üzleti hasznukat és fennállhatásuk biztosítékát. E helyett azonban sokan korlátlanul tágítani akarják üzletkörüket, mivel azonban szerény tőkéik mellett e czért nem valósíthatják:nagy kamatláb melllett roppant betéteket édesgetnek magukhoz,amelyeket drágaságuk következtében természetszerűleg csak még drágábban adhatnak tovább. így károsodik az adós, Így kerül gyakran a takarékpénztár pénze bizonytalan kezekbe és mind a káros visszásságokból folyólag veszti el számos provincziális intézet hitelét, amint azt a múlt tél példái szomorúan igazolták. De éppen az a körülmény, hogy a helytelen iránynak már sok, sok áldozata volt, nagyon is sürgeti azt, hogy a vidéki takarékpénztárak térjenek le arról a lejtőről, amelyre léptek. Az üdvösen működők pedig, amelyek száma szintén jelentékeny, ne tévelyedjenek el, lehet segíteni. A falfestmények a városnak 9000 írtjába kerültek. A pesti vízvezeték szivattyúgépeinek szaporítását ajánló a tanácsnak egy január 15-iki beadványában Wein vízvezetéki igazgató, utalván arra, hogy a közönség a víz szaporítását követeli se, ha a jövő nyáron ismét vízszükség állana be, nem viselhetné a felelősséget. Lechner középítési igazgató e kérelemre ma nyújtotta be véleményét a tanácshoz, mely szerint ő nem látja ez idő szerint a gépszaporítást szükségesnek. Fővárosi ügyek. A telekeladó bizottság ma Vida Imre tanácsos elnöklete alatt ülést tartott, melyen elsősorban a munkás lakházak kérdésével foglalkoztak. Minthogy a munkás lakházak létesítésére kiírt pályázat eredményre nem vezetett s a munkás lakházak ügyében megindult mozgalom teljesen elaludt, a bizottság azt javasolja, hogy a kérdés egyelőre levétessék a napirendről. Ezután kijelölték azt a területet, amelyet a honvédségi új ruharaktárak építésére szándékoznak átadni. A telek az üllői út mentén, a honvédhuszár laktanya és az új népliget között fekszik, négy utcza által van határolva, vízvezetékkel stb. ellátható, szóval a honvédelmi miniszter által kijelölt minden kellékkel bír. A bizottság a telek négyszögölét 5 írtjával hajlandó átengedni. Végül a bizottság — több apró magántermészetű ügy tárgyalása után — Löwy Antal kérvényét, a VIII. ker. Aggteleki- és Bezerédj-utczák sarkán levő teleknek négyszögölenkint 42 írttal való eladása iránt, elutasították. A csavargőzös-közlekedést a nagy jégzajlás következtében a Dunán ma bizonytalan időre beszüntették. A bíráló választmány ma Ráth Károly főpolgármester elnöklete alatt ülést tartott. A választmány a községi választások menetét, az eljárást az igazoló választmány jelentése alapján törvényszerűnek nyilatkoztatta ki, elvetette ama felfolyamodásokat, hogy Hunfalvy János és Fuchs Gusztáv — a választás és igazolás közti időben elhalt a most választott virilis bizottsági tagok helyére a legtöbb szavazatot nyert, de kisebbségben maradt két jelölt: Máttyus Arisztid és Kunváry Fülöp hlvassák be, az igazoló választmány által felhozott indokokon kívül még ama további indokból is, hogy a szavazatszedő küldöttségek s az igazoló választmány csak a választás eredményét vannak hivatva összeállítani és bírálni s egyéb körülményekre ki sem terjeszkedhetnek. Végül elvetették három, volt virilis biz. tag felfolyamodását is, kik az 1888. évre érvényes virilista listában elő nem fordulnak s így mandátumvesztesekké lettek. A terézvárosi templom falfestményeit a főv.képművészeti bizottság ma délelőtt megszemlélte. A restaurált templom e festményei, mint a bizottság egyhangúlag kijelentette, az igényeknek teljesen megfelelnek , csupán a sanctuariumban levő festmény hagy fenn némi kivánni valót, de azon is könnyen országos tüntetés. — Saját tudósítónktól. — Az országos ifjúsági tüntetést rendező különböző bizottságok ma is tartottak értekezletet s a rendezés számos részletét megállapították. Mind a megállapodásokból kitűnik, hogy az egész mozgalom valósággal nemzeti ünnepély jellegét fogja ölteni. A népszínházban rendezendő díszelőadásra vonatkozólag eddig a következő megállapodás jött létre : A népszínházban szombaton Rákosi Jenő darabja helyett »A sárga csikó« czímű népszínmű kerül színre. Az első és második felvonás közt egy színművész fogja elszavalni Bartók Lajosnak ez alkalomra írt »Prorogját«. A második és harmadik felvonás közt az ifjúság nevében Bezsilla Nándor joghallgató üdvözlő beszéd kíséretében Blahánénak babérkoszorút nyújt át. A koszorú nemzeti szinü szalagján a következő felírás lesz: »A nemzet csalogányának — Magyarország ifjúsága.« A szónok nyolcz kísérőjével együtt díszmagyarban, kardosan jelenik meg. A kiséret tagjai a következők: Pándy István, Bolemán Attila, Karsay István, Imre József, Máthé Géza, Weber Sándor, Kenessey Kálmán és Donáth Lajos. A rendezés további részleteiről megemlítendőnek tartjuk, hogy a nagy értekezlet által kiküldött első bizottság ma délutáni gyűlésén elhatározta, hogy érintkezésbe lép a Vigadó bérlőjével a termek berendezését illetőleg, s hogy a nagygyűlés reggelén hét órakor már munkához lát. Bejelentve lett, hogy egy budapesti zászlógyáros a termet díjtalanul díszíti fel. A második bizottság elhatározta, hogy a nagygyűlést megelőző előértekezlet, melyen a nagygyűlés programmját megállapítják, szombaton délután két órakor lesz a városligeti nagy vendéglőben. A bizottság felkéri majd a közúti vaspálya-társaság vezérigazgatóját, Je 1inek Henriket, hogy »ifjúsági előértekezleti hely« felirattal a város minden részéből külön kocsikat indítson a ligetbe. Az eddigi értesülések szerint érkeznek : a pozsonyiak 24-én reggel fél hét órakor, a pécsiek 27-én félkilencz órakor este, a kassai gazdászok 26 án este kilencz óra 27 perckor, a nagyváradiak 26-án reggel hét órakor, a kassai jogászok 26-án reggel, a miskolcziak 25-én este, a selmeczbányaiak 25-én este tíz órakor, a sárospatakiak 26-án reggeli nyolc óra 20 perckor, a máramarosszigetiek 25-én. Az ifjúság küldöttségileg fogja az érkezőket fogadni, s elszállásolásukról rögtön gondoskodni. Itt megemlítjük, hogy a mintarajztanoda növendékei legutóbbi gyűlésükön csatlakoztak a mozgalomhoz. Az egyetemi olvasókör által rendezendő bankett gróf Apponyi Albert, Horvát Boldizsár, Irányi Dániel és Ugrón Gábor valamint a vidéki küldöttségek tiszteletére megy majd végbe. A. Ix n> x- aaa. a. J 1 K \J I £ AJ 0 ü Q «l&Q&n ték, hogy hölgyek részére 300 jegyet nyomattak a díszgyűlésre. E jegyeket pénteken 111 óráig a függetlenségi körben szétosztják azok közt, kik magukat előjegyezték. A negyedik bizottság azt határozta ma, hogy felkéri a bérkocsisok ipartársulatát s a magánfogatok tulajdonosait, hogy a vendégek érkezése alkalmával kocsikat bocsássanak a bizottság rendelkezésére. Valamennyi bizottság holnap ismét ülésezik. Sí A sajtóbizottság ülésén ma megállapította a holnap kibocsátandó proklamáczió szövegét. A proklamáczió így hangzik: A magyar nemzet ifjúsága által választott országos nagybizottság szól hozzátok! Fenyegetve vannak ismét nemzetünk szent hagyományai ! Az egyéves önkéntességi jogot kétévessé akarják tenni, legdrágább kincsünktől, édesen csengő magyar nyelvünktől akarnak bennünket megfosztani és ezredéves alkotmányunkat akarják megcsonkítani. Nem elég, hogy a magyar ifjak idegen vezényszó, idegen jelvények alatt kénytelenek szolgálni a hadseregben, most meg akarják gyalázni az állam nyelvét, meg akarják rontani a nemzet kultúráját. Volna csak nemzeti hadseregünk — tömegesen tódulna a magyar ifjúság a zászlók alá! De mi nem akarjuk a tiszti bojt árán megtagadni nemzeti érzésünket, hazai kultúránkat! A magyar országgyűlést akarják felhasználni arra, hogy alkotmányunk egy sarkalatos törvényét feladja, a magyar országgyűlésen akarják kimondatni, hogy büntetést érdemel az a magyar ifjú, aki nem németül teszi le a tiszti vizsgát, a magyar országgyűlésen akarják elvvé szentesíttetni, hogy első a hadsereg s csak azután következik az alkotmány, a kultúra! Hát évszázados hűségért, ezredéves küzdelmekért ez a magyar nemzet jutalma?! Azzal akarják megjutalmazni a magyart azért, mert a nyugat kultúráját évszázadokon át védelmeztük a kelet barbarizmusa ellen, hogy most hálából a mi kultúránkat fenyegetik ?! Emeljük fel hangos tiltakozó szavunkat! Ne engedjük csorbítani legszentebb jogainkat, ne engedjük dallamos nyelvünket, ne hagyjuk, hogy ifjúságunkat prédául dobják oda a katonai érdekeknek! Az ország ifjúsága fölemelte szavát. Az ősi alkotmány, a magyar ifjúság, a nemzeti nyelv védelmében elmegyünk a törvény által megengedett végső határig! De kell, hogy ti is csatlakozzatok a mozgalomhoz, polgártársak, kell, hogy minden magyar szív együtt dobbanjon a haza védelmében, mikor a nemzet legszentebb jogai forognak veszélyben! Polgártársak! Magyar ifjúság! Vasárnap, e hó 27-én délelőtt 10 órakor tartjuk meg a Vigadó termeiben a tiltakozó gyűlést, a magyar ifjúság első országos gyűlését. Fejezzük ki tiltakozásunkat az ország ifjúsága nevében a ma^- os ügyhöz illő méltósággal. Jöjjetek el tian-'^ sen! A reakczió fölemelte kezét, hogy halálra sebezze a nemzetet, ezredéves alkotmányát, nemzeti kultúráját és ifjúságát támadva meg. Ragadjuk meg e kezet, mielőtt véghez vinné a gonosz merényletet! Budapest, 1889. január 23. Az országos ifjúsági nagygyűlés előkészitő bizottsága. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, január 24. A képviselőház ülése délelőtt 10 órakor. Az igazságügy miniszter fogad d. u. 5—6. A honvédelmi miniszter fogad d. u. 1—2. A horvát miniszter fogad d. e. 10— d. u. 2. A magyar földrajzi társaság rendes közgyűlése d. u. 5 órakor az akadémia heti üléstermében. Nemzeti múzeum, term. és néprajzi tár d. e. 9— d. u. 1 óráig. Nyilvános könyvtárak: akadémiai d. u. 3—5 egyetemi d. e. 10—12 és d. u. 4—8, múzeumi d. e. 9— d u. 1 óráig. Az állatkert nyitva egész nap. Belépti dij 30 kr. Grand Café-Restaurant de l’Opera. Andrássy-ut, a kir. operaháznak átellenében, az összes helyiségek valames világitással. Az idegenek találkozási helye. BfiF* Mai számunkhoz fél iv melléklet van csatolva, e tartalommal. Szilágyi Dezső a véderőjavaslat ellen. A képviselőház jan. 23-diki ülésében. — Szinlapok. — Nyilttér. — jan. 23. A középkori történet tanszéke az egyetemen. Mikor Somhegyi halálával az egyetemes történelem tanszéke a budapesti egyetem bölcseleti karában megüresedett, ez utóbbi a közoktatásügyi minisztérium hozzájárulásával elhatározta, hogy a tárgy fontosságához mérten az ó-, közép- és újkori történet számára külön tanszékek állíttassanak. Az ókori tanszékre Hampel József, az újkorira Ballagi Aladár ki is neveztetett. Minthogy azonban a középkor tanszékének betöltése körül nehézségek merültek föl, Salamon Ferencz, a magyar történelem tanára késznek nyilatkozott a középkori történelem előadását egy időre elvállalni. Salamon éveken át megfelelt a terhes kötelezettségnek, de minthogy idejét a magyar történet előadása és a történeti szeminárium vezetése eléggé igénybe veszik, ismételve kifejezte amaz óhaját, hogy a kar a középkori történet tanításáról máskép gondoskodjék. A kar teljesen méltányolva Salamon kívánságának jogosultságát, ez ügyben még a múlt évben a közoktatásügyi minisztériumhoz fordult, mely azt felelte, hogy nincs kifogása az ellen, ha a kar a középkori történet tanításáról az eddigitől eltérő módon gondoskodik, de kiköti, hogy ebből az államra semminemű újabb megterheltetés ne háruljon. Ezen azután az eszme meghiúsult s a középkori történet tanítása tovább is Salamonra nehezedett. Henszlmann Imre halálával azonban a helyzet megváltozott. Henszlmann a műrégiség és műtörténelem tanára volt. Most e tanszéket, minthogy e tárgy előadásáról már máskép történt gondoskodás, betölteni nem akarják s igy költségei a középkori történelem tanszékének dotálására fordíthatók. A bölcsészeti kar — mint értesülünk — ily irányban tesz javaslatot s azt ajánlja, hogy a tanszék pályázat útján — mint rendkívüli tanári állás — töltessék be. Noha ide vonatkozó javaslata még csak az egyetemi tanács előtt van s még nem tudni, minő lesz a végleges megoldás, a tanszékre a vidékről és a fővárosból egyaránt jelentkeznek a versenyzők. Legtöbb kilátása van eddig.. T.ásím, kíntanárnak s akár minden valószínűség szerint, ha a kormány az ide vonatkozó javaslatokat helyben hagyja, őt fogja első helyen kijelölni. Ez esetre remélik, hogy a közoktatásügyi minisztérium is őt nevezi ki s nem fog ismétlődni az, mi a kolozsvári egyetem egyik hasonló tanszékével történt, midőn a minisztérium azt nevezte ki, kit a kar még a hármas kandidáczióba sem vett föl. A brazíliai császárné a lourdesi templom számára egy selyemzászlót készíttetett, melyet a napokban fognak a bazilika szentélyében elhelyezni. A császárné legutóbbi európai tartózkodása alatt tudvalevőleg meglátogatta e bucsuhelyet is s ennek emlékére küldte a zászlót, melyen a hímzés egy részét maga végezte. A czárné Olaszországban. Mint az »Italia« írja, megerősítik azt a hirt, mely szerint az orosz czárné az udvari orvosok tanácsa értelmében és a czár kívánságának megfelelőiig elhatározta, hogy egy ideig Nápolyban fog tartózkodni. Cumberland herczegasszony fogja kisérni, a dán herczeg és Cumberland herczeg pedig látogatást tesznek majd nála. A Görgey-család levéltára. A nemzeti múzeum levéltára újabban a görgői és toporczi Görgey-család levéltárát kapta letéteményképpen. A hires levéltárat Görgey István kir. közjegyző adta át a múzeumnak az összes családtagok beleegyezésével. Hatszáz s egynéhány okirat van benne s ezek közül a legrégibb 1250-ből való. Tartalmaz továbbá még számos Árpád-kori s vagy kétszáz dr. Anjou-kori okiratot a XV. és XVI. századból egész a mohácsi vészig. A levéltárat a nemzeti múzeumban most rendezik. Az irodalom és művészet emelésére tudvalevőleg kör van alakulóban Budapesten. E tárgyban ma délután Dessewffy Aurél gr. palotájában folytatólagos előértekezlet volt, melyen a meghívottak közül megjelentek: Haynald Lajos bibornok-érsek, Tisza Kálmánná, gr. Csáky Albinná, gr. Csekonics Jánosné, gr. Zichy Lívia, gr. Károlyi Tiborné, gr. Zichy Jánosné, gr. Károlyi Istvánná, gr. Csekonics Endréné, őrgróf Pallavicini Edéné, Csáky Albin gróf, Dessewffy Aurél gróf, Apponyi Albert gróf, Keglevich István gr., Andrássy Tivadar gr., Jókai Mór, Fraknói Vilmos, ifj. Széchényi Lajos gróf, Batthyány Géza gr., Justh Zsigmond, Feszty Árpád, Hubay Jenő, Szmrecsányi Miklós és Berczik Árpád. A háziasszony Dessewffy Aurél grófné által vezetett értekezlet elvileg kimondta szükségességét annak, hogy műpártoló kör alakíttassék és elfogadta a szűkebb bizottság által kidolgozott alapszabály tervezetet. A további lépések megbeszélésére közelebb tágabb körű gyűlést fognak összehívni. A nemzeti múzeumból. Festőművészeink az utóbbi időben sűrűn keresik fel a nemzeti múzeumot, hogy ott a készülő műveikhez tanulmányokat tegyenek, így Dörre Tivadar most a trónörökös nagy műve számára rajzolja eredeti minták után az alföldről származó prehisztorikus régiségeket ; Cserna Lajos a »Történelmi Életrajzok« számára Bakács korbeli religuiákat rajzolt ; Szirmay Antal »A magyarok bevonulása Álmos vezérlete alatt« czímű festményéhez szintén a múzeumban tesz tanulmányokat . Kövesi Mór, Pancsova város hatóságának megbízásából Hunyadi János arczképét festi . Thury Gyula, a ki a Hunyadyak korából készit vázlatokat, mind a régiségtárt, mind a képtárt szorgalmasan tanulmányozza. — Steiger Albert dr. Nyitramegyébel, a hol ő Szép tencz-Újfaluban birtokos, közelebb felásatott egy ősdombot s az ott talált cserép-, csont- és bronzmaradványokat a nemzeti múzeumnak küldötte be; a szomszédos Trencsénmegyéből pedig Henning O’Caroll báró Puchóról küldött igen sok és érdekes leletet. A nemzeti muzeum iránt általában örvendetesen fellendült az érdeklődés s e tekintetben kivált a külföldről beszármazott birtokosok és honorácziorok fejtenek ki nagy buzgalmat. Az éremtár számára újabban özv. Bornemisza Jánosné (legényéről) 3 db Probus-féle ezüstérmet, Zettrich Jenő Budapestről és Massány Imre perlaszi pénzügyőri szemlész római és újabbkori érmeket ajándékoztak. A százezer forintos vitás főnyeremény ügyében, mely a budapesti rendőrséget is foglalkoztatta, mint Laibachból írják, egyezség jött létre. E szerint Nastran, ki a sorsjegyet Mocnik gyógyszerésznél elzálogositotta volt, ezzel úgy egyezett meg, hogy megfelezik a főnyereményt és igy mindegyikük 50,000 frtot kap. Éremlelet. A hevesmegyei Tisza-Sasson gróf Boza József birtokán szántás alkalmával nagyobb mennyiségű ezüst érmet találtak. Az érmek mind a XVI. századból származnak. Egy részük tallér nagyságú s hamburgi, braunschweigi, lübecki, lüneburgi, frieslandi stb. veretnek. Ment a veretekből látszik, a kincs nagy része Észak-Németország felől a protestáns mozgalmak idején került hazánkba. A tulajdonos gróf a leletet több magyar intézet és gyűjtemény közt szándékozik megosztani. A különcz hagyatéka A Budapesten elhunyt különcznek, Újvárinak, ki jelentékeny hagyatékot ígért, de csak ígért az akadémiának s kiről azt írták a lapok, hogy egy rokona sincs, — mint most jelentik — Nyitrán él egy fivére, Ohladny György, szegény szücsmester s évek óta nem érintkezett testvérével. Ismerősei, kik a lapokból olvasták Újvári halálát, figyelmeztették, hogy a fővárosban tisztességes összegre rugó hagyaték vár rá, amelyet bizonyára sietni fog felvenni. Gladstone levelezése, Gladstone Hawarden birtokán tűzbiztos helyiséget építtetett, melyben 60,000 iratból álló levelezését tartja majd elzárva. Égő gyár: Pozsonyból távirja levelezőnk: Ma délután a vészharang vette föl Pozsony lakosságát: egy óra táján a Duna-utczán levő Láng-féle pamutgyárban tűz ütött ki. A második emeleti szárítókamrában a kályhából kicsapó lángok gyújtották fel a kályha körül felhalmozott pamutot. Pár perc alatt az egész terem lángokban állt. A veszély nagyságát az erős szélvész is növelte. Mielőtt azonban a tűz más épületekre átterjedhetett volna, a tűzoltóságnak sikerült elfojtani a lángokat. Pár éve, hogy egy ilyen pamuthalmaz meggyuladása négy hatalmas épületet hamvasztott el Pozsonyban. Harcz egy farkassal. Simony vasmegyei községbe a napokban — mint lapunknak írják — egy éhes farkas tévedt be. Benn a faluban egy juhakol körül ólálkodott, s fogaival már rángatni kezdte az akol ajtajának reteszét, amikor két hatalmas juhászkutya tört elő és a fenevadra vetette magát. De ez ellenfeleit csakhamar harczképtelenekké tette. Eközben elősietett a juhász, de vesztére. Mert a farkas nekirohant és mély harapást ejtett mellén. A szerendai, te rövid“ ídfr" müí?r5Lih@FGTVé Összefolyott. A farkas már már szétmarczangolni készült áldozatát, mikor a juhász segélykiáltásaira többen odasiettek és hosszú küzdelem után a vadállatot vasvillákkal leszúrták. Négy milliós sikkasztás. Turinból jelentik, hogy a Nicola Bianco és társa régi és jóhírű bankcég társigazgatója, Vindrola Mátyás négy millió líra deficit visszahagyásával elszökött. Vindrola évek óta pazar fényűzést fejtett ki. Bianco Nicolának egy rokona volt a neje, kinek útján oly nagy befolyást nyert a bankház igazgatójára, hogy tulajdonképen ő volt a banknak egyedüli intézője. Az óriási sikkasztás következtében az intézetnek meg kellett a fizetéseit szüntetnie. Vindrola Svájczba szökött. Baleset a színpadon. Halleben szombaton az »Arany halak« előadása alatt Kadelburg Gusztáv színész, ki Erich szerepét adta, oly szerencsétlenül esett el, hogy karján súlyos sérüléseket szenvedett s egy ujját eltörte. Daczára a balesetnek, némi félbeszakítás után Kadelburg felkötött karral folytatta az előadást. Az angol alsóház Krőzusa, Hir szerint az angol alsóház leggazdagabb embere a yorkshire-i képviselő, Holden Izsák. Mint szegény iskolamester kezdte pályáját, s mint ilyen találta fel a kénes gyufát. De a találmányból nem volt semmi haszna. Gazdaggá egy másik találmánya: egy pamutgombolyító gép tette, mely évi 200,000 font sterling (több mint két millió frt) jövedelmet szerzett neki. Számos gyára van nemcsak Yorkshireban, hanem Francziaország különböző részeiben is. De azért oly egyszerű életmódot folytat, mint a legszegényebb dijnok. Halálos ugrás. Gerában egy gazdag gyártulajdonos fiatal, szép leánya, Günther Mária a napokban nagyanyjával sétakocsizást tett s a lovak megbokrosodtak. A leány rémültében kiugrott a kocsiból, de oly szerencsétlenül, hogy sérülései következtében pár óra múlva meghalt. Nagyanyjának nem történt baja, mert a lovak hamar lecsillapultak. Véres szerelmi dráma folyt le tegnap este 8 órakor Nagyváradon az odavaló Fiume kávéházban. Balogh István kávés legény az ugyanott cselédként szolgáló Deák Júliára szerelemféltésből két csövű pisztolylyal reá lőtt, majd maga ellen fordította fegyverét, amely azonban csütörtököt mondott. A leány súlyosan sebesülve rogyott össze, mire támadója gyors futásnak eredt s a Körösbe ugrott, de csakhamar kiúszott a folyóból és a parton várakozó csendőröknek minden ellenkezés nélkül megadta magát. A leányt a kórházban ápolják. Humorista mint feltaláló. Amerikából az a hír érkezik, hogy Mark Twain, az ó-világban is jól ismert humorista egy szedőgépet talált fel,melytől nagy sikert remél. Kísérleteire több ezer font sterlinget költött. Helyi hírek. Gondolatolvasó Budapesten. Jacoby-Harms német gondolatolvasó, ki néhány év előtt már járt Budapesten, ismét eljött, hogy művészetét bemutassa. Az előkelőbb körökben szándékozik magán-estélyeket tartani. Megjegyezzük, hogy Jacoby-Harcosnak elismerő levelei vannak III. Frigyes császártól és Bismarck herczegtől is. A jégpályák most hogy az időjárás hidegebbre fordult, mind használhatók.Holnap csütörtökön nyitva lesz a korcsolyázó egylet kis jégpályája és az állatkerti jégpálya is. Mindkét helyütt katonazene fog játszani délután. Színház és művészet. A szini iskola növendékeinek ma volt a második »estélye«. A várszínház kis nézőtere ez alkalommal is megtelt érdeklődőkkel. Az előadás most már Újházi felelőssége mellett folyt le, de eredményében nem igen különbözött a múltkoritól. Mint azóta értesültünk, hogy első referádánkat írtuk: a növendékeket nem egyes, hanem az összes tanárok s nem különkülön részesítik a gyakorlati oktatásban ; föltevésünk tehát alapos volt. Erre különben rájöttünk volna az értesítés nélkül is a mai előadás eredményéből. Ilyen csekély láttatja csak kollektív oktatásnak lehet. Azonkívül, amit e növendékek a természettől kaptak — s mondjuk meg mindjárt, hogy a természet kevésbbé volt hozzájuk mostoha, mint tanáraik — édes-keveset produkáltak a fiatal szereplők. Ami mindegyikben közös, s ami az iskola eredményének tűnik fel, az a logikátlan hangsúlyozás, a szeszélyes szó- és mondattagolás, a helytelen dikézió. Egyébként pedig utánozták nemzeti színházi mintaképeiket, a mint isten tudniok adta. Hogy mily szerencsétlen gondolat volt az »Unatkozó világ«-gal való kísérlet, kiviláglott ma, midőn a kisebb s jelentéktelenebb stílü darabokban több alkalmuk nyílt a növendékeknek természeti képességeik bemutatására, mint a múltkor. Látni való volt, hogy az első estélyen nem lettek volna olyan szánandók, ha szerepeik le nem sújtják őket. Ma nem kellett olyan szörnyen finomaknak lenniök, otthonosabban is érezték magukat. Mindazáltal ez alkalommal is kitűnt, hogy jobb volna olyan darabokban tenniök kísérletet, amelyekben kevesebb szükség van a mesterségbeli tökéletességre, mint a modern franczia vígjátékokban. A nagy ügyetlenségtől ma is nehéz volt meglátni a kis talentumokat. Három egy felvonásos darabot adtak. Az első volt a »Borúra derű,« Mme Girardin érzelgős színművecskéje, melyben egy szegény anyát csupa szeretetből irgalmatlanul megkínoznak a hozzátartozók. E darabban ismét láttuk Lándory Ludmilla kisasszonyt, a szini iskola kis fekete Csillag Terézét. Nem, ez az imitáczió, melyet egy kitűnő kollegánk nem akart észrevenni, valóságos csoda! E kedves, szép arczú, szép alakú, zenés hangú kis leánynak, a temérdek próbálkozástól már a szeme, szája is úgy áll, mint a nemzeti színház naivájának. Kétségen kívül Lándory kisasszony ügyesebb és készebb színésznő, mint bármelyik kollegája. E n y e dy kisasszonynak (Matild) minden igazi jóakarója csak azt ajánlhatja, hogy hagyja oda a színpadot. Kiejtésbeli hibája olyan feltűnő és olyan nehezen küzdhető le, hogy a jövője legalább is nagyon kétségesnek látszik. Az a színésznő, aki e szót »szerelem« , »terelem«-nek ejti ki, nem számíthat nagy hatásokra, bármily fejlett művészi értelem, bármily sok szív s bármily igaz szeretet van benne a művészet iránt. Voltak minden időben színésznők, akik évekig küzdöttek ilyen kiejtésbeli nehézségekkel, de ezeknek a küzdelmeknek rendesen az lett a vége, hogy a színésznő tömérdek fáradság után lemondott ambícziójáról. Dudlay kisasszony,a Théátre Français tragikája, rendkívül kínos fog-operációt állott ki,hogy tisztább kiejtésre tegyen szert, mindamellett ma is sínli a beszélő szervek organikus hibájának átkát. Tholer kisasszony, régebben ugyancsak a Frangais tagja, öt-hat évi küzködés után is kénytelen volt viszszavonulni a színpadtól, ahol a sziszegő mássalhangzókat kiejteni sohasem tanulhatta meg. Konkoly kisasszony (Desaubiersné) szép, sugár alak, osztály — sötétes timbre-i, rokonszenves hang, mely drámai indulatok kifejezésére termett. Ma még a pálya legkezdetén áll. Ugyanezt mondhatjuk Tompáról (Octave), aki most még tán a legügyetlenebb az egész iskolában, de természeti adományok dolgában jóval fölötte áll az összes férfinövendékeknek. Alak, arcz, hang, minden megnyerő nála s egyes (komolyabb) érzések kifejezésére már is szerencsés hangjai vannak. — Szeréminek (Gáspár) több a gyakorlottsága. De kedélye nagyon vékonyka, ízlése pedig fölöttébb mérsékelt. Tájszólása kiállhatatlan. — Dezsőben (Adrien) nem tudtunk felfedezni sem természett adományt, sem olyasvalami ügyességet, amit a szini iskolában szerezhetett volna. Különben egyikről sem tehet. Girardinné darabja után »A rablógyilkos,« About vígjátéka következett. Ebben két növendéket láttunk, akik az első este nem játszottak s akik az intézet legjobbjai közé tartoznak. Egyikük Székely Kornélia kisasszony, akiről eddig már két világrész tudta, hogy gyönyörű szép leány. Ma már tudni való az is, hogy rendkívül kedves hangú, nagyon értelmes s distingvált tehetségű hölgy. Mozgásának előkelősége, egész magatartásának tudatos, kezdőknél páratlan nyugalma mindenkit meglepett. Bódy-ban (Lecoincheux) van határozott képesség, a hangja sem rossz. Arcza azonban túlságosan marqué, mely nagyon szűk szerepkört szab meg neki, tagjátéka máris feltűnően modoros és a kiejtése sem tiszta. Meiszlinger kisasszonyt (Angelika) már másodszor láttuk. A soubrette-ekre, úgy látszik, volna tehetsége, kár, hogy nem tud jól magyarul. Ez a szép, szőke fiatal leány nagy hiányát látja a jó iskolának. A többi szereplők kezdők voltak, részben pedig olyanok, akikről már szóltunk. Utolsónak Meilhac »Másoló«-ját láttuk, Szilágyi kisasszonynyal, akiről csak múltkori véleményünket ismételhetjük, hogy t. i. nagyon eszesnek s kedélyre, szívre nem közönséges valakinek látszik; de — fájdalom — hozzá kell tennünk amit a múltkor elfeledtünk említeni, hogy kicsiny termete s vígjátékra termett arczocskája csekély kört engedhetnek tehetségének. A többiekről nincsen mondanivalónk. Feleki Miklós, a nemzeti színház tiszteletbeli tagja szombaton, e hó 26-án kezdi meg három estére terjedő vendégszereplését a szegedi színházban. Feleki »A fehérek«, az »Idegesek« és az »Idegen nő« czímű darabokban lép föl. Rossi Ernesto, ki — mint említettük — ma délelőtt érkezett a fővárosba, készséggel beleegyezett, hogy »Lear királyban«, az ifjúság tiszteletére rendezendő díszelőadásra való tekintettel, szombat helyett pénteken lépjen fel. Ennélfogva a népszínház legközelebbi műsorát következőleg állapították meg: holnap, csütörtökön Rossi első fellépte »Hamlet«ban, pénteken Rossi második fellépte, »Lear király« -ban, (az előreváltott jegyek e napra érvényesek), szombaton díszelőadásul »A sárga csikó« vasárnap ugyanaz, hétfőn Rossi harmadik fellépte »01 he 11 ó«-ban, kedden Rossi búcsúfellépte »XI-ik Lajos«-ban. — Az írói és művészi kör küldöttsége ma tisztelgett Rossi Ernestóval, hogy meghívja őt a kör estélyére. Rossi igen szívélyesen fogadta a kör küldötteit, és megígérte, hogy az estélyen okvetlenül meg fog jelenni. Társalgás közben megemlékezett régebbi budapesti vendégszerepléséről is, melyekről emlékirataiban is hosszasabban és melegen szól. »Budapestet — így szólt a művész — sokkal inkább megszerettem, semhogy búcsú körutamból kihagytam volna.« Magyar énekesnő sikere Párisban. Mint Parisból írják, a minap Maredesi asszony meghívott közönség előtt növendékeivel zeneestélyt tartott, melyen operánk volt tagja, Kor