Pesti Napló esti kiadás, 1889. február (40. évfolyam, 32-59. szám)
1889-02-14 / 45. szám
hadsereg »cs. és kir.«, vagy pedig a katonai dematizmusnak, mely szerint a közös hadsereg »cs. kir.«? Erre határozott választ kér a minisztertől. Elnök (Zajos kiáltások: »Halljuk a minisztert !« csak azt akarja megyjegyezni, hogy az ő állítása kétségbevonhatlan, mert az a magyar közjog alapján volt mondva. (Zajos kiáltások a szélsőbalon: Halljuk a minisztert!) Dr. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter kéri a házat, hogy ne kényszerítsék beszédre. Mint miniszternek joga van akkor beszélni, mikor szükségesnek tartja. A válaszszal nem fog adós maradni. Elnök berekeszti a vitát. Dr. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter Bolgárnak azt feleli, hogy minden katonai kérdésre vonatkozólag is megadta a kért felvilágosítást s amennyiben nem tette volna, figyelmeztesse őt Bolgár. Ami a közös hadsereget illeti, azt hiszi, ki sem vonhatja kétségbe, hogy az közös. (Nagy derültség a bal- és szélsőbalon.) Ami a czimét illeti, az uralkodó föltétlenül elismeri a »cs. és kir.« czimet, a katonaság, azonban eddigelé nem. (Roppant zaj a szélsőbalon »Gyalázat!« »Húsz év óta!«)Ez azonban oly dolog, mely nem függ csak tőle. Ez az összkormány dolga s nem érzi magát hivatva, hogy maga járjon el az összkormány ügyében. (Nagy zaj. Perczekig tartó kiáltások: »Szégyen, gyalázat « »Magyar kir. honvédelmi miniszter mondja ezt.« A szakasz változatlanul elfogadtatik. A 2. §. után Thaly Kálmán uj szakaszt ajánl, melynek értelmében a közös hadsereg magyar ezredei a magyar alkotmányra is letegyék az esküt. Hosszasabban fejtegeti, hogy ezáltal sok visszaélésnek és anomáliának vétetnék eléje. A szakasz második bekezdésében kimondatnék, hogy a magyar hadtestek zászlóikon Magyarország czímerét, fölszerelvényeiken a magyar állam jelvényeit és a magyar király nevének kezdőbetűit viseljék. Azt hiszi, hogy ez ellen alkotmányos szempontból senkinek sem lehet kifogása. Orbán Balázs hosszabb beszéd kíséretében pártolja Thaly Kálmán indítványát. Győry Elek mielőtt az indítványhoz szól, nagyon szeretné tudni, hogy a kormány hajlandó-e ahoz hozzájárulni. Dr. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter tagadólag int. Győry Elek sajnálja, hogy ismét oly merev visszautasítást kell tapasztalnia. Valahányszor a nemzeti aspirációk valamelyikének teljesítéséről van szó, a kormány úgy irtózik a reformtól, mint ördög a tömjéntől. (Zajos helyeslés a szélsőbalon.) A magyar fiúknak, de a közös hadseregnek érdekében is kéri a házat, hogy fogadja el Thaly indítványát. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter fölöslegesnek tartja az indítványt, mert a katona hűséget esküszik a királynak, a király pedig megkoronáztatásakor úgyis leteszi az esküt a magyar alkotmányra. Rovására esnék ez az egyöntetűségnek is, mert akkor a lengyel és cseh katona ismét más alkotmányra akarna esküdni. A magyar jelvények fölvételét sem fogadhatja el s kérdi, hogy vájjon a magyar katona vitézsége a feketesárga zászló alatt megszűnik-e ? A történelem bizonyítja, hogy a magyar vitézség nem függ a zászlók színétől. Ugron Gábor tiltakozik az ellen, hogy a magyar alkotmányt akár a lengyel, akár a cseh alkotmányhoz hasonlítsák. Lengyelek és csehek az osztrák örökös tartományok alattvalói, Magyarország épp oly külön egész, mint Ausztria. S ezért, ha a magyar katona az osztrák császárnak hűséget esküszik, akkor egy más államfél fejének esküdött hűségét. Más az osztrák császár és más a magyar király. Az is sovány argumentum, hogy fölösleges a katona esküje, mert megesküszik az alkotmányra a király. Ellenkezőleg : ha a király köteles megesküdni az alkotmányra, még sokkal inkább kellene megesküdni a katonának. Annál is inkább, mert ebben az országban annyiféle nemzetiség van, mely kifelé vergál és könnyen enged a csábnak, hogy az alkotmányra való megesketés szinte létföltétel. Pártolja Thaly Kálmán indítványát. (Zajos éljenzés a szélsőbalon.) Tisza Kálmán miniszterelnök az indítvány ellen van. Ugrón állításaira megjegyzi, hogy a kiegyezés értelmében a monarchia mindkét felének meg van a maga alkotmánya s egyik a másiknak nincs alárendelve. Ha a katona megesküszik a monarchia uralkodójára, ezzel hűséget esküszik mindkét államrészhez s ha nem igy volna, beállhatna az az eset, hogy a közös hadsereg bizonyos részei válságos időben cserben hagyhatnák a monarchia egyik vagy másik államát. Thaly Kálmán kéri, hogy indítványa bekezdésenként bocsájtassék szavazás alá. A ház többsége az indítványt nem fogadja el. A 3. 4, 5. és 6. §-ok változatlanul és vita nélkül elfogadtatnak. A 7. §-nál Bolgár Ferencz a hadsereg jobb élelmezése tárgyában indokolt kérdést intéz a honvédelmi miniszterhez. Dr. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter szerint ez tisztán pénzügyi kérdés. Illetékes körökben az akarat a javításhoz megvan, de a pénzügyi eszközöket fontosabb kérdések mindig elvonták még. Isaák Dezső a §-hoz módosítást nyújt be, melynek értelmében a védkötelezettség ne a 21, hanem a 20-ik életévvel kezdődjék. Lits Gyula pártolja e módosítványt, míg gróf Pongrácz Károly a sorozásoknál tett tapasztalataira hivatkozva a javaslat szövegezését támogatja. Elnök a vitát bezárja. A ház többsége a szakaszt változatlanul fogadja el. A vita folytatását holnapra halasztják. Ülés vége 2 órakor. Törvényjavaslat az 1889. év első negyedében viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1888. évi XXXIII. törvényczikk hatályának kiterjesztéséről 1889. évi junius hó 80-ik napjáig. 1. §. Az 1889. év I. negyedében viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1888. évi XXXIII. t. sz. hatálya az 1889 évi junius hó 30 ik napjáig kiterjesztetik. 2. §. Ezen törvény érvénye megszűnik az 1889. évi államköltségvetésről szóló törvény kihirdetése napján. 3. §. Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyminiszter bizatik meg. Budapest, 1889. február hó. Tisza Kálmán, s. k. a pénzügyminisztérium ideiglenes vezetésével megbízott magy. kir. miniszterelnök. Indokolás az 1890. év első negyedében viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1888. évi XXXIII. törv.cz. hatályának kiterjesztéséről az 1889. évi junius hó 30-ik napjáig szóló törvényjavaslathoz. Az 1889. évi államköltségvetés, melyet már 1888. évi október 18-án terjesztettem volt a képviselőház elé, a háznak elfoglaltsága miatt csak későbben fog tárgyalás alá kerülni, mi oknál fogva nem is várható, hogy a költségvetési törvény 1889. évi márczius hó végéig megalkotható legyen. Minthogy pedig a viselendő közterhekről és fedezendő költségekről az 1888. évi XXXIII. t.-cz. által csak 1889. évi márczius végéig van gondoskodva, azon czélból, hogy a közadók megszabása, kivetése és behajtására, valamint a jövedékek kezelésére a törvényes alap nyujtassék s az állam beligazgatási szükséglete fedezve legyen, van szerencsém a jelen törvényjavaslatot, mely az 1889. év első negyedére adott meghatalmazást 1889-ik évi junius hó 30-ik napjáig kiterjeszti, alkotmányos tárgyalás végett azon megjegyzéssel bemutatni, hogy ezen törvény érvénye az 1889-ik évi költségvetésről szóló törvény kihirdetése napjával megszűnik. Budapesten, 1889. február. Tisza Kálmán s. k., a pénzügyminisztérium ideiglenes vezetésével megbizott m. kir. miniszterelnök. Az ifjúság tüntetést. (Saját tudósítónktól.) A rendőrség még tegnap este intézkedett, hogy ma délelőtt a képviselőház előtt tüntetések ne fordulhassanak elő. Mozgósította az egész detektív-kart, valamint több száz rendőrt is. A rendőrtisztviselők közül a képviselőház elé rendelte báró Splényi Ödön detektívfőnököt, Chudy rendőrkapitányt, dr. Boda Dezső rendőrfogalmazót és Licki rendőrfelügyelőt. A detektívek és polgári biztosok, ma nemzeti szinű karszalagot viseltek, ami a tüntetések alatt még nem történt. Jóval a képviselőház ülésének kezdete előtt, már féltiz órakor a rendőrség kivonult s nem csak a Sándor-utcza, a Muzeum-körut s az Esterházy-utcza sarkain helyezte el embereit, hanem a muzeum kertben is. Az ülés elején a rendőrök nem vontak kordont, hanem szünetlenül kisebb-nagyobb csoportokban föl és alá jártak a Sándor-utczában s a muzeum kertben s minden ifjúsági csoportot, mihelyt alakulni kezdett, azonnal szétoszlatták. Valamennyi detektív bottal volt ellátva. A képviselőházi ülés elején, midőn a képviselők a házba érkeztek, az utczán még nem volt sokaság és semmi éljenzés, vagy más tüntető kiáltás nem hallatszott. Lassan-lassan azonban a rendőrök és karszalagos detektívek fölöttébb nagy száma sok kiváncsi embert vonzott a képviselőház tájékára, de a nyugalom s a rend egy pillanatig sem lett megzavarva. Feltűnést keltett, hogy a térparancsnokság részéről egy gyalogsági százados is állt a képviselőház előtt több rendőrtisztviselő társaságában. Délelőtt tizenegy órakor, midőn a képviselőházban javában folyt a tárgyalás, az egyetemi templomban véget ért a requiem s az onnan távozott egyetemi fiatalság kisebb csoportokban a Sándor utczában, a képviselőház közelében lévő Pongrácz-féle vendéglőbe vonult s ott gyülekezett. E helyiségből az ifjúság nagy tömegben távozott, de midőn a Sándorutcza és Esterházy utcza sarkára ért, a detektív főnök tudomásukra adta, hogy tovább nem bocsáthatja s a képviselőház táján gyülekezniük nem szabad. Erre az ifjúság betért az Esterházy utczába s a műegyetem udvarán áthaladva a Muzeumkörutra ért. A tüntetők, kik kivétel nélkül egyetemi polgárok voltak, hazafias dalokat énekelve, vonultak tovább keresztül a gróf Károlyi utczán. Az Egyetem-utczán és Ferencziek-terén keresztülhaladva, egyre éltették az ellenzék vezérférfiai. A Ferencziek-teréről a Hatvani-utczába fordultak. A legnagyobb rendben érkezett az ifjúság vissza a Muzeum körútra s a műegyetem udvarára tért, hogy a netalán köréje csoportosult utczai elemeket magától eltávolítsa s később ismét tömör sorokban folytathassa útját. Minél inkább közelgett a képviselőház ülésének vége, annál sűrűbb lett a csoportosulás a képviselőház tájékán. Minthogy a Sándor-utczában a rendőrség senkit megállani nem engedett, a tömeg a Muzeum-köruton gyülekezett s ennek az útnak a Sándorutczával szemben levő járdáján, valamint a műegyetem főbejárata előtt nagyszámú közönség képezett sorfalat. A muzeum kertnek a képviselőházzal szemben levő vasrácsozatánál a rendőrség senkit megállani nem engedett s a kiváncsiak sokkal hátrább a kert közepe táján állapodtak meg hosszú sorban. Közöttük folyvást a jelvényes detektívek s rendőrök jártak-keltek s egyre hátrább szorították a sokaságot. Midőn az ülés véget ért a muzeum-kertben álló sokaság nem demonstrált s a képviselők a legnagyobb nyugalom közepette távozhattak a házból, mindaddig, mig Tisza Kálmán s a kormánypárt és ellenzék több vezérférfia meg nem jelent a bejáratnál. Alig hogy a Múzeum kertben állók Tisza Kálmánt észrevették, ellenszenves kiáltások hangzottak fel. Tisza Kálmán fiával néhány pillanatig állt a bejáratnál és várta a frakkerét. Mosolyogva hallgtta a sokaság kiáltását, mely azonban a Muzeum-kertben alig néhány pillanatig tartott, mert nyomban egész csapat detektív botokkal ütlegelni kezdte a kiáltozókat, kik közt sok iskolás fiú volt, úgy hogy a sokaság szétszaladt a kertből. Tisza Kálmán fiával a hintóba szállt s haza hajtatott. A Muzeum-köruton azalatt a járdákat egész elfoglalta az embertömeg s a házból távozó ellenzéki vezérférfiakat zajos ovácziókban részesítette. * Az egyetemi ifjúságnak egy küldöttsége tisztelgett ma délelőtt dr. Kringer István egyetemi rektornál s a küldöttség szónoka előadta, hogy az egyetemi hallgatók közül a rendőrség többeket elfogatott és bántalmazott. Mint atyához jöttek és arra kérik a rektort, hogy úgy a kiszabadult, mint a fogva levő egyetemi polgároknak szerezzen elégtételt s vegye őket pártfogása alá. A rektor megköszönte a bizalmat s megígérte, hogy mindent megtesz a bajba került egyetemi polgárok érdekében s érintkezésbe lép e czélból a főkapitánynyal. Szivekre kötötte azonban, hogy utczai elemeket s úgynevezett vezetőket ne tűrjenek maguk közt s egyáltalán mindennemű tüntetéstől jövőre tartózkodjanak, éles füttyök mellett, hol valakit zajosan éltetve, hol pedig másokat lehurrogatva, gyakran azon nyilvánvaló szándékkal, hogy az utczai népet magukhoz vonják, a tömeget zajongási czélból utczáról utczára vezetik, miáltal a békésen közlekedő közönség forgalmát teljesen megakasztják. Miután ezen huzamos idő óta tartó rend és csendzavaró üzelmeket már magukban véve sem lehet tűrni, miután továbbá ezen, egyesek részéről tüntetési szándékkal megindított csoportosulások és rendzavarások, tapasztalás szerint előbb utóbb a közbiztonság nagymérvű veszélyeztetésére vezetnek, már azért is, mert ezen csendháborítások nyilvánvalóig csekély számú kezdeményezői a veszedelmes elemeknek sem hozzájuk való csatlakozását, sem pedig ezeknek a köz- és magánvagyon megkárosításával járó bűnös cselekményeit meg nem akadályozhatják. — kötelességemnek ismerem a főváros nyugalmának, a közrendnek, közcsendnek és a szabad forgalomnak, valamint végre a főváros közbiztonságának érdekében is az utczai tüntetés czimén napirenden levő csoportosulásokat és engedély nélkül való tömeges és zajos felvonulásokat, az 1881. évi XXI. t.-cz. 8. §-a alapján, a főváros utczáin és közterein egyelőre további intézkedésig, betiltani. Mely rendeletemet azzal teszem közhírré, hogy mindazok, kik ez ellen cselekednének, 50 forintig terjedhető pénzbüntetéssel, ennek behajthatatlansága esetében pedig 5 napig terjedhető elzárással fognak bűntettetni. Miután továbbá az eddig előfordult rendzavarások és ezek elfajulása folytán elkövetett közbiztonság ellenes merényletek alkalmával is tapasztaltatok, hogy az összeverődő zajongó tömegek s az azok közé vegyült kiváncsi nézők, a hatósági személyeknek a szétoszlás iránt hozzájuk a törvény értelmében intézett felhívásainak karhatalmi eszközök felhasználása nélkül, eleget nem tettek, sőt nem ritkán a rendőrközegeket és az esetleg kirendelt katonai segédletet, szóval és tettleg is bántalmazták s miután az ezek ellen tett enyhébb intézkedések eddig, fájdalom, czélhoz nem vezettek, figyelmeztetem mindazokat, akiket illet, hogy az 1879. évi XL.t.-cz.42. §. szerint mindazok, akik nyilvános csoportosulás vagy zavargás esetén a rendőrség által a rendfentartására vagy helyreállítására tett intézkedéseknek nem engedelmeskednek, 8 napig terjedhető elzárással büntetendők. A főváros nyugalmának helyreállítása törvényszerinti kötelességem lévén, figyelmeztetem végül a főváros közrendjét és közbiztonságát veszélyeztetőket, hogy az utczai botrányos csendháborítás és rendzavarás, valamint a köz- és magánvagyon megkárosításának elkövetőit most már ellenszegülés esetében a legszigorúbb törvényes eszközökkel, végső szükség esetében pedig fegyveres erővel is szétoszlatni volnék kényszerítve. Nehogy ezen szomorú következményekkel járható kivételes és a közbéke helyreállítása érdekében a rendzavargók ellen irányuló intézkedések által a puszta kíváncsiságból a zavargó tömegekhez csatlakozott, különben békés elemek is jujtassanak, felkérem a főváros békeszerető közönségét,hogy háznépének, különben pedig serdülő gyermekeknek és ifjaknak, a rajongó tömegekhez való közelítését, csatlakozását vagy pedig közévegyülését komolyan tiltsa meg, mert minden jó akaratom és igyekezetem mellett, hogy t. i. a zavargásokban közvetlenül részt nem vett egyének a kivételes rendszabályoktól megkíméltessenek, felelősséget nem vállalhatók arra nézve, hogy a zavargókkal különösen éjjeli órákban való elbánás által, a tömegekhez csatlakozott, különben békés kiváncsiak is, nesujtassanak. Budapest, 1889. február 14. Török János s. k. kir. tanácsos, főkapitány. * Az ellenzéki képviselők közül Pázmándy Dénes, Posonyi Géza és gróf Károlyi Gábor megígérték az ifjúság küldötteinek, hogy a tegnap este elfogott egyetemi polgárok érdekében közbe fognak járni. Ma este fél hét órakor az egyetemi polgárok gyülekezni fognak az egyetemen, majd a Sándorutczai vendéglő helyiségeiben tartanak a fogva levő egyetemi polgárok érdekében értekezletet. >1] A tegnapi nap folyamán előfordult tüntetésekre vonatkozólag a következőket közli a rendőrség: A múlt hó végén politikai okokból megindult közrendháborítások és zavargások, melyek mindenkor a közforgalom megakadályozásával jártak, veszedelmes elemeknek csatlakozása folytán később a személy-és vagyonbiztonság tettleges megtámadására és tetemes károk okozására is vezettek. A főváros nyugalma mai napig sincsen teljesen helyreállítva, s zajongó tömegek majdnem naponként háborítják a közrendet. Az esteli órákban egyes kisebb csoportok verődnek össze, melyek nagy zaj és | A kis dótult időno* AtksaMilla irodalmi s nyomdai r. társulat betűivel, Budapest, barátok-tar* Athonasum-épület KÜLÖNFÉLÉK. A hiv. lapból. Kinevezések. A földmivelés, ipar és kereskedelemügyi miniszter Moson vármegye közigazgatási bizottságának előadójává besenyei Kroner- Kiffner Ernő földbirtokost, a temesvári pénzügyigazgatóság . Mayer György III. oszt. számtisztet díjas pénzügyi fogalmazó-gyakornokká nevezte ki. Névmagyarosítások: Tempfsi Antal csanálosi illetőségű budapesti lakos vezetéknevét »Telekiére, Kohn Fülöp nádasi illetőségű budapesti lakos vezetéknevét »Fényes«-re és Löwinger Károly pécsi illetőségű budapesti lakos vezetéknevét »Lóránt«-ra változtatta belügyminisztériumi engedélylyel. A miniszter köszönete A kultuszminiszter özv. Zeyk Dánielné szül. báró Bánffy Czeczil úrnőnek a gerendi állami iskola javára tett ötszáz forintnyi adományáért elismerő köszönetét fejezte ki. A vízvezetéki igazgatóság a tanácstól kapott utasítás következtében a pesti oldalon vizsgálatot tartott, megállapítandó, mely házakban pazarolják a szűrt vizet, s vizsgálatának eredményeként kerületenként kimutatta a házakat, amelyekben a vízpazarlásnak jött nyomára. E jelentés folytán a tanács utasította a vízvezetéki igazgatóságot, hogy írásban figyelmeztesse az illető házak tulajdonosait a vízpazarlás megszüntetésére, amennyiben pedig ennek daczára vízpazarlást tapasztalna, az illető háztulajdonosok megbírságolása iránt tegyen esetrőlesetre jelentést. Az italmérési jog megváltása ügyében a jogosultak részéről a bejelentést tudvalevőleg ez évi márczius hó végéig kell megtenni, miért is a tanács ma utasította Matuska Alajos tanácsnokot, hogy a bejelentés indokolására szükséges adatoknak beszerzéséről és összeállításáról a főügyészszel és a főszámvevővel együttesen gondoskodjék. A húskimérés szabályozása ügyében a főváros által alkotott szabályrendeletet a belügyminiszter — mint értesülünk — tekintettel az e téren folyton ismétlődő visszaélésekre s a fogyasztó közönség jogos érdekeire , a mészárosok ipartestülete által beadott felfolyamodás visszautasításával változatlanul helybenhagyta. A budai új kórház telkének kijelölése ügyében a közegészségi bizottság javaslatát a tanács oly felhívással adta ki a középítési bizottságnak, nyilatkozzék ama kérdésre nézve, hogy városrendezési szempontból a javaslatba hozott telkek közül, melyik mutatkozik a kórház czéljára legalkalmasabbnak. Öngyilkossági kísérlet. Trachler Ferencz 58 éves jómódú molnármester ma délelőtt, egy nagy konyhakéssel mellbe szúrta magát a Bodzafa utcza 32 ik szám alatt levő lakásán. A mentők reménytelen állapotban a Rókus-kórházba szállították. A kőbányai mázsahivatalt a főváros megszüntetni szándékozik, mert a hivatal bevételei az annak fentartásával járó költségek fedezésére sem elégségesek. A kőbányai sertéspiacon ezentúl a mázsálási teendőket épp úgy, mint a többi piacrokon, egy kirendelendő mázsáló fogja teljesíteni. — febr. 14. Rudolf trónörökös halála. Péchy Tamásnak a képviselőház elnökének a király ő felségéhez intézett megszólítása, melyről tegnap már megemlékeztünk, igy hangzik : Felséges Császár és apostoli király! Legkegyelmesebb Urunk ! A magyar országgyűlés képviselőháza azon nehéz feladattal bízott meg bennünket, hogy Felséged előtt elhunyt Rudolf koronaörökös ő fensége halála feletti fájdalmas részvétét tolmácsoljuk. Felséged egyetlen fiát veszítette el az elköltözöttben, jól tudjuk, hogy oly nagy, mint a Felséged fájdalma másé senkié sem lehet, de mi azt a hűséget s jobbágyi szeretetet, mely bennünket Felségedhez fűz, átvittük elhunyt fenséges fiára is és benne láttuk nemzetünk jövőjének reményét biztosítva. Nagyon természetes, hogy nemcsak részvét, de valódi fájdalom az, amit mi érzünk és hogy elfeledni ő fenségét soha sem fogjuk. Ha most a még vérző sebet újonnan érintjük, bocsássa azt meg nekünk Felséged kegyelmesen és tartsa meg nemzetünket s képviselőházunkat magas királyi kegyében, fejezze be nemzetünk újjá alakulásának alkotmányos nagy művét s találjon isten kegyelme mellett nemzetünk igaz hűségében s hálájában mély fájdalmára enyhülést s vigaszt. * Pestmegye rendkívüli közgyűlést tartott ma délelőtt tíz órakor élénk részvét mellett. A közgyűlésen Szapáry István gr. főispán elnökölt, kinek indítványára elhatározták, hogy a trónörökös elhunyta alkalmából úgy ő Felségeikhez, mint az elhunyt özvegyéhez részvétfeliratot intéznek. Egyéb tárgya a közgyűlésnek nem volt. * Az egyetemi templomban ma délelőtt tíz órakor fényes gyászistentiszteletet tartottak a trónörökös lelki üdvéért. Ez alkalomra a templom belseje gyászpompát öltött. A bejárat, az oltárképek és padsorok fekete lepellel voltak bevonva. A főhajó közepén délszaki növényektől és égő gyertyáktól környezeti díszes ravatal volt felállítva, melyen aranykoporsó nyugodott. A gyászistentiszteleten, melyet a központi papnövelde igazgatósága rendezett, részt vett az egyetem tanári kara és ifjúsága testületileg. Az első padokban ültek : dr. Kringer István egyetemi rektor, dr. Aschenbrier Antal, dr. Hajnik Imre, Fodor József és dr. Heinrich Gusztáv, egyetemi, König Gyula, Förser István és Ilosvay Lajos műegyetemi dékánok, Budenz József, dr. Antal Gyula, dr. Prosz Pál, dr. Török Aurél, dr. Hoffmann Pál, Kerkapoly Károly, dr. Vécsey Tamás egyetemi tanárok stb. A gyászmisén Márkus Gyula pápai prelátus, papnöveldéi igazgató pontifikáit a szemináriumi tanárok segédlete mellett. Az istentisztelet alatt a papnöveldéi énekkar dr. Wolafka Nándor karnagy vezénylete mellett Engesszer négyszólamú requiemét adta elő. A gyászisteni tisztelet 11 órakor ért véget. * Az üllői-utlai kórház házikápolnájában szintén ma délelőtt 10 órakor volt a trónörökös lelki üdvéért gyászistentisztelet, melyen dr. Dulácska Géza h. kórházi igazgató vezetése alatt megjelent az egész orvosi személyzet. A gyászszertartást Rakita László fútta ki plébános végezte. Törvényszéki csarnok. A »Nem jó mindig minden este .. . .« kezdetű ismeretes fonódalt mint a saját szerzeményét adta ki tavaly Nádor Gyula ódonkönyvárus. Mindjárt a dal megjelenése után Lipcsey Ádám szegedi hírlapíró a »Szegedi Napló«-ban egy czikket tett közzé, melyben azt állította, hogy a dalt Dankó Pista írta, Nádor Gyula pedig egyszerűen plagizálta. Erre Nádor Gyula becsületsértés miatt sajtóügyi feljelentést tett Lipcsey Ádám ellen. Az ügy tárgyalását ma kezdette meg az esküdtszék. A tárgyaláson Székács Ferencz elnökölt, Károsi József és Czárán István voltak szavazó bírák. Nádor Gyula magánvádlót dr. Nagy Dezső, Lipcsey Ádám vádlottat pedig dr. Kenedi Géza képviselte. Először a vádlottat hallgatták ki, aki beismerte a czikk szerzőségét, ezután a vádlevelet olvasták fel, mely a »Szegedi Naplón megjelent két közleményét inkriminálja, melyekben az van mondva, hogy Nádor Gyula már többször követett el szemérmetlen plágiumot. Lipcsey Ádám az általa használt kifejezéseket bizonyítani kívánja s dr. Kenedi Géza védencze eme kívánságát határozott indítvány alakjában terjeszti elő és több szakértő és tanú kihallgatását kívánja. Nagy Dezső magánvádló kimutatni igyekszik, hogy a vádlottnak nem volt joga oly hangon írni, aminőt czikkeiben használ, mivel Nádor Gyula ellenében bizonyítékokat nem tud felhozni. A törvényszék elrendelte a szakértők által való megállapítását annak, vájjon a Dankó fonódala azonos e a Nádor által kiadott fonódallal, s ha nincs-e közöttük lényeges eltérés? Véleményadásra Erkel Elek népszínházi karnagyot, Hubay Jenőt és Mihaj-ovich Ödönt kérte fel. A tárgyalást folytatják. Táviratok: London, febr. 14. A Reuter-ügynökségnek jelentik Kalkuttából tegnapi kelettel . Itt nem adnak hitelt ama pétervári eredetű hírnek, hogy az afghanisztáni emir ellenségeskedni szándékoznék Oroszországgal. A legújabb hírek szerint, melyek Afghanisztánból érkeztek,az emír a nyáron viszszatér Kabulba és meglátogatja Kandahart. Páris, febr. 14. A reggeli lapok ama véleménynek adnak kifejezést, hogy a kamara az alkotmány módosítására vonatkozó javaslatot valószínűleg megszavazza, miután hír szerint az union des gauches tagjainak felerésze és a függetlenek nagy része a kormányhoz fog csatlakozni, de Lanessan indítványa, mely a konstituante összehívását kivánja, bonyodalmakra vezethet. Páris, febr. 14. A hivatalos lap a kerületenként való választásról szóló törvényt közli. A Nord megye választóit összehívó rendeletet visszavonták. Bécs, febr. 14. Kálnoky gróf külügyminiszter ma délután Budapestre utazik. Bécs, febr. 14. Stefánia özvegy trónörökösné hétfőn Miramareba utazik. Bécs, febr. 14. A reggeli lapok kiemelik nagy jelentőségét a király szavainak, melyeket tegnap a magyar főrendiház és képviselőház elnökségeihez intézett. A »Neue Freie Presse« szerint e válaszokban nyíltan ki van fejezve, hogy a véderőjavaslat, mely mellett a kormány küzd, megfelel ő Felsége intenczióinak, és hogy annak ellenzése egyértelmű az uralkodó intencziói ellen való cselekvéssel; különösen pedig tudtára adják e válaszok az ellenzéknek, hogy a Tisza-kormány megbuktatására irányuló minden törekvés erélyes ellenzékre talál a korona részéről. (Ez a félhivatalos kivonat tendencziózus. A »N. Fr. Presse« mást is mond. Lásd lapunk másik helyén. Szerk.) A »Presse« így nyilatkozik: Ő Felsége szavai jelentőségteljes nyilatkozatai a koronának. Az igazán fejedelmi kötelességhűség újabb megnyilatkozása a monarchia minden népében a hála épp oly erős értelmét fogja fölkelteni, mint azok a szavak, melyeket az uralkodó Felséges hitvesének szentelt, kinek szeretetteljes gondviselését illeti elsősorban a hála azért, hogy az iszonyú katasztrófa meg nem törte az uralkodónak sem testi, sem lelki erejét. De megvan e nyilatkozatoknak a legaktuálisabb politikai jelentőségük is. A magyar nép dynasztikus érzelmű, nemes indulatokra fogékony nép, mely az uralkodó szavai után tiszteletben fogja tartani a Felség fájdalmát és nem fogja önönmagát lealázni a botrányok folytatása által. Az ellenzéket megfosztják ő Felsége szavai attól a reménytől, hogy a véderőjavaslat ellen való, tekintet nélküli küzdelem megingathatná a korona bizalmát Tisza irányában és a kormánypártnak még ingadozó elemei ő Felsége szavai után bizonyára nem fognak késni, szolidaritást vállalni a párttal és a kormánynyal. A »Fremdenblatte a következőket írja : Ő Felsége bizalmi nyilatkozata remélhetőleg nagy mértékben hozzá fog járulni a magyar pártharcrok lecsillapításához és meg fogja szilárdítani azt a támpontot, amely köré gyülekezve, a szabadelvű párt szilárd elhatározással meg fog felelni a helyzet feladatainak. (A bécsi lapok, mikor így írnak, nem tudják, hogy alkotmányos szempontból mit cselekesznek és hogy mily nagy bűnt követnek el a korona ellen, midőn azt ennyire exponálják. Szerk.) KÖZGAZDASÁG, A smilaptsti gabonatőzsdéről. Búzát ma jól kínáltak, a vételkedv meglehetős, az irányzat csendes volt, s mintegy 24,000 mm. kelt el, még pedig finomabb fajták 21/s, alárendeltebbek 5 krral olcsóbb árakon. Más magvak változatlanok. Elkelt: Janza: tiszavidéki: 500 mm. 808 k. 7 frt 65 kr. 400 mm. 80 k. 7 frt 60 kr, 100 mm. 795 k. 7 frt 60 kr. I00 mm. 778 k. 7 frt 45 kr, időre. Pest v.: 1700 mm. 79'5 k. 7 frt 55 kr, 200 mm. 79 k. 7 frt 50 kr, 100 mm. 78‘8 k. 7 frt 50 kr, 1000 mm. 78 k. 7 frt 40 kr, időre. Fehérvári: 1000 mm 81‘7 k 7 frt 76 kr, időre. Bácskai: 500 mm 79 k. 7 frt 57*/s kr, időre. Bánáti: 5000 mm. 79 2 k.7 frt 50 kr, 500 mm. 78’8 k. 7 frt 50 kr, 4000 mm, 792 k. 7 fit 50 kr, időre. A határidőüzletben mérsékelt forgalom mellett a jegyzések a következők : Búza tavaszra 1889. 7.35—7.32, őszre 1889. 7.52— 7.50, tengeri máj.— jun.-ra 1889. 5.06—5.05, zab tavaszra 5.30—5.21. A déli tőzsde tárlatai pedig: Búza tavaszra 1889. 7.32 pénz, 7.33 ára ; őszre 7.00 pénz, 7 51 áru; tengeri máj.—jun.-ra 1889. 5.05 pénz, 5.06 áru; zab tavaszra 1889. 6.28 pénz, 6 29 áru. A budapesti terménytőzsdéről. Terményekben gyönge a forgalom. Zsirára tartja árát. Disznózsír, városi áru hordóstul 69.75—60 írttal zárult. Táblaszalonna 4 dbos 51.25 írttal köttetett. Szilva lanyha. Boszniai 100 dbos 1205 írttal kelt. Szilvasz nagyon nyugodt. Szesz változatlanul lanyha. Heremagvak közül magyar luezerna zárlata: 54.— pénz, 66.—áru ; vörös luezernáé 52. — pénz, 62.— áru. A budapesti értéktőzsdéről. A tőzsde ma az üzérkedési papírok, helyi bankrészvények, takarékpénztári részvények, malom- és bányarészvények iránt jobban volt hangolva, e papírok jobbára emelkedtek is. A járadékpiac valamivel nyugodtabbá lett. Valuták és külföldi váltók szilárdultak. A forgalom iparrészvényekben élénkebbé vált. Hivatalos felszámolási árfolyam: osztr. hitelrészvény : 311.30, magyar aranyjáradék: 101.30. A díjbiztosításoknál: osztr. hitelrészvény holnapra: 1.50—2.—,8 napra: 4.50—5.—, egy bóra: 1. 50—11.50 frt. Az árfolyamok következőleg alakultak: Az előtőzsdén üzlettelenség uralkodott. Osztr. hitelrészvény 311.50—311.40 frton, lesz. és pénzváltóbank 101.35 - 101/s frton került forgalomba. A déli tőzsdén magyar 4 száz. aranyjáradék 101.30 frton, magy. papirjáradék 94.05—94.10 frton, magyar ált. hitelbank 313.25 frton, magy. jelzáloghitelbnk II. kib. id. elism. 144 50—144“/$ frton, magyar lesz. és pénzváltóbank 10130—101.60 frton, osztr. hitelrészvény 310.90— 311.40 frton, pesti magyar kereskedelmi bank 713—714 frton, Erzsébet-malom 291—292 frton, hengermalom 685 frton, molnárok és sütök malma 400 frton, magy.— galicziai vasut 685 frton, orsz. központi takarékpénztár 495 frton, pesti belső tkpénztár 8325 frton, alagút 151.50 frton, észak magyarországi köszénb. r. t. 125—127 25 frton, Ganz-gyár 1040—1045 frton, magyar fegyvergyár 177— 179 frton, rima-murányi vasmű 119.60 frton, magyar földhitelintézeti papirérték 5 száz. 102.30, 41/1 száz, 101 frton köttetett. Színházak, ma, február 14-én : Nemzeti színház: A Fourchambault-család. — Várszínház: A svihákok. — M. kir. operaház: Tannhäuser. — Népszínház: Szimpliczius. Felelős szerkesztő: ifj. Ábrányi körnél. Inyílt tér. (Az e rovat alatt közlötteknek sem tartalma, sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség). Háló-, ebédlő-, úri-, salon- és phantasie-butorok, zongora és pianínó, olajfestmények, szőnyegek, függönyök, nippek igen jutányos áron eladatnak, eladatnak. Andrássy-út 105., I- emelet. Naponta 9 —12 és 3 — 5 óráig. 142 Mai hivatalos effektiv árak: Írttól írtig 8«* aj bánsági .... . 77—81 kig —* » tiszavidéki .... 78—81 » 7.40 7.60 » » pestvidéki ... 78—81 » 7.35 7.55 » » fahérmegyei . . . 78—81 * 7.40 7.60 * » bácskai ...... 78-81 * 7.40 760 » » ászakmagya-rors.. 78— 81 » 725 7.45 Boni ............................... , 70-72 * 6.60 5 80 Árpa » takarmány .... 60—62 » 6.60 590 » » égetni való . . . 62— 64 » 6.20 7.— »i sörfőzdéi . . . 64—68 . 7 85 8 50 Zab ................................... 39 41 » 6.25 6.70 Teingerl a bánsági ...... 76 » 4 75 4 80 » , másnemű ..... 7B » 4 70 4.76 ■ «lei ».................... ... * 6.40 5.75