Pesti Napló esti kiadás, 1889. február (40. évfolyam, 32-59. szám)

1889-02-14 / 45. szám

hadsereg »cs. és kir.«, vagy pedig a katonai d­ematizmusnak, mely szerint a közös hadsereg »cs. kir.«? Erre határozott választ kér a minisz­tertől. Elnök (Zajos kiáltások: »Halljuk a minisz­tert !« csak azt akarja megyjegyezni, hogy az ő állí­tása kétségbevonhatlan, mert az a magyar közjog alapján volt mondva. (Zajos kiáltások a szélsőbalon: Halljuk a minisztert!) Dr. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter kéri a házat, hogy ne kényszerítsék beszédre. Mint minisz­ternek joga van akkor beszélni, mikor szüksé­gesnek tartja. A válaszszal nem fog adós maradni. Elnök berekeszti a vitát. Dr. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter Bol­gárnak azt feleli, hogy minden katonai kérdésre vo­natkozólag is megadta a kért fel­világosí­tást s amennyiben nem tette volna, figyelmeztesse őt Bol­gár. A­mi a közös hadsereget illeti, azt hiszi, ki sem vonhatja kétségbe, hogy az közös. (Nagy derültség a bal- és szélsőbalon.) A­mi a czimét illeti, az uralkodó föltétlenül elismeri a »cs. és kir.« czimet, a katonaság, azonban eddigelé nem. (Roppant zaj a szélső­balon »Gyalázat!« »Húsz év óta!«)Ez azonban oly dolog, mely nem függ csak tőle. Ez az összkormány dolga s nem érzi magát hivatva, hogy maga járjon el az összkormány ügyében. (Nagy zaj. Perczekig tartó kiáltások: »Szégyen, gyalázat « »Magyar kir. hon­védelmi miniszter mondja ezt.« A szakasz változatlanul elfogadtatik. A 2. §. után Thaly Kálmán uj szakaszt ajánl, melynek értelmében a közös hadsereg magyar ezre­dei a magyar alkotmányra is letegyék az esküt. Hosszasabban fejtegeti, hogy ezáltal sok visszaélés­nek és anomáliának vétetnék eléje. A szakasz máso­dik bekezdésében kimondatnék, hogy a magyar had­testek zászlóikon Magyarország czímerét, fölszerel­vényeiken a magyar állam jelvényeit és a magyar király nevének kezdőbetűit viseljék. Azt hiszi, hogy ez ellen alkotmányos szempontból senkinek sem lehet kifogása. Orbán Balázs hosszabb beszéd kíséretében pár­tolja Thaly Kálmán indítványát. Győry Elek mielőtt az indítványhoz szól, na­gyon szeretné tudni, hogy a kormány hajlandó-e ahoz hozzájárulni. Dr. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter taga­­dólag int. Győry Elek sajnálja, hogy ismét oly merev visszautasítást kell tapasztalnia. Valahányszor a nemzeti aspirác­iók valamelyikének teljesítéséről van szó, a kormány úgy irtózik a reformtól, mint ördög a tömjéntől. (Zajos helyeslés a szélsőbalon.) A magyar fiúknak, de a közös hadseregnek érdekében is kéri a házat, hogy fogadja el Thaly indítványát. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter fölös­legesnek tartja az indítványt, mert a katona hűséget esküszik a királynak, a király pedig megkoronázta­­tásakor úgyis leteszi az esküt a magyar alkotmányra. Rovására esnék ez az egyöntetűségnek is, mert akkor a lengyel és cseh katona ismét más alkotmányra akarna esküdni. A magyar jelvények fölvételét sem fogadhatja el s kérdi, hogy vájjon a magyar katona vitézsége a feketesárga zászló alatt megszűnik-e ? A történelem bizonyítja, hogy a magyar vitézség nem függ a zászlók színétől. Ugron Gábor tiltakozik az ellen, hogy a ma­gyar alkotmányt akár a lengyel, akár a cseh alkot­mányhoz hasonlítsák. Lengyelek és csehek az osztrák örökös tartományok alattvalói, Magyarország épp oly külön egész, mint Ausztria. S ezért, ha a magyar katona az osztrák császárnak hűséget esküszik, akkor egy más államfél fejének esküdött hűségét. Más az osztrák császár és más a magyar király. Az is sovány argumentum, hogy fölösleges a katona esküje, mert megesküszik az alkotmányra a király. Ellenkezőleg : ha a király köteles megesküdni az alkotmányra, még sokkal inkább kellene megesküdni a katonának. An­nál is inkább, mert ebben az országban annyiféle nemzetiség van, mely kifelé vergál és könnyen enged a csábnak, hogy az alkotmányra való megesketés szinte létföltétel. Pártolja Thaly Kálmán indítvá­nyát. (Zajos éljenzés a szélsőbalon.) Tisza Kálmán miniszterelnök az indítvány ellen van. Ugrón állításaira megjegyzi, hogy a ki­egyezés értelmében a monarchia mindkét felének meg van a maga alkotmánya s egyik a másiknak nincs alárendelve. Ha a katona megesküszik a mon­archia uralkodójára, ezzel hűséget esküszik mindkét államrészhez s ha nem igy volna, beállhatna az az eset, hogy a közös hadsereg bizonyos részei válságos időben cserben hagyhatnák a monarchia egyik vagy másik államát. Thaly Kálmán kéri, hogy indítványa bekezdé­­senként bocsájtassék szavazás alá. A ház többsége az indítványt nem fogadja el. A 3. 4, 5. és 6. §-ok változatlanul és vita nél­kül elfogadtatnak. A 7. §-nál Bolgár Ferencz a hadsereg jobb élel­mezése tárgyában indokolt kérdést intéz a honvédelmi miniszterhez. Dr. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter sze­rint ez tisztán pénzügyi kérdés. Illetékes körökben az akarat a javításhoz megvan, de a pénzügyi eszközö­ket fontosabb kérdések mindig elvonták még. Isaák Dezső a §-hoz módosítást nyújt be, mely­nek értelmében a védkötelezettség ne a 21, hanem a 20-ik életévvel kezdődjék. Lits Gyula pártolja e módosít­ványt, míg gróf Pongrácz Károly a sorozásoknál tett tapasztalataira hivatkozva a javaslat szövegezését támogatja. Elnök a vitát bezárja. A ház többsége a szakaszt változatlanul fo­gadja el. A vita folytatását holnapra halasztják. Ülés vége 2 órakor. Törvényjavaslat az 1889. év első negyedében viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1888. évi XXXIII. törvényczikk hatályának kiterjesztéséről 1889. évi junius hó 80-ik napjáig. 1. §. Az 1889. év I. negyedében viselendő köz­terhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1888. évi XXXIII. t. sz. hatálya az 1889 évi junius hó 30 ik napjáig kiterjesztetik. 2. §. Ezen törvény érvénye megszűnik az 1889. évi államköltségvetésről szóló törvény kihirdetése napján. 3. §. Ezen törvény végrehajtásával a pénzügy­­miniszter bizatik meg. Budapest, 1889. február hó. Tisza Kálmán, s. k. a pénzügyminisztérium ideiglenes vezetésével megbízott magy. kir. miniszterelnök. Indokolás az 1890. év első negyedében viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1888. évi XXXIII. törv.­cz. hatályának kiterjesztéséről az 1889. évi ju­nius hó 30-ik napjáig szóló törvényjavaslathoz. Az 1889. évi államköltségvetés, melyet már 1888. évi október 18-án terjesztettem volt a képvise­lőház elé, a háznak elfoglaltsága miatt csak későb­ben fog tárgyalás alá kerülni, mi oknál fogva nem is várható, hogy a költségvetési törvény 1889. évi már­­czius hó végéig megalkotható legyen. Minthogy pedig a viselendő közterhekről és fe­dezendő költségekről az 1888. évi XXXIII. t.-cz. által csak 1889. évi márczius végéig van gondos­kodva, azon czélból, hogy a közadók megszabása, ki­vetése és behajtására, valamint a jövedékek kezelésére a törvényes alap nyujtassék s az állam beligazgatási szükséglete fedezve legyen, van szerencsém a jelen törvényjavaslatot, mely az 1889. év első negyedére adott meghatalmazást 1889-ik évi junius hó 30-ik napjáig kiterjeszti, alkotmányos tárgyalás végett azon megjegyzéssel bemutatni, hogy ezen törvény érvénye az 1889-ik évi költségvetésről szóló törvény kihirde­tése napjával megszűnik. Budapesten, 1889. február. Tisza Kálmán s. k., a pénzügyminisztérium ideiglenes vezetésével me­gbizott m. kir. mi­niszterelnök. Az ifjúság tüntetést. (Saját tudósítónktól.) A rendőrség még tegnap este intézkedett, hogy ma délelőtt a képviselőház előtt tüntetések ne fordul­hassanak elő. Mozgósította az egész detektív-kart, va­lamint több száz rendőrt is. A rendőrtisztviselők közül a képviselőház elé rendelte báró S­p­l­é­n­y­i Ödön detektívfőnököt, C­h­u­d­y rendőrkapitányt, dr. B­o­d­a Dezső rendőrfogalmazót és L­i­c­k­i rendőrfelügyelőt. A detektívek és polgári biztosok, ma nemzeti szinű karszalagot viseltek, a­mi a tüntetések alatt még nem történt. Jóval a képviselőház ülésének kezdete előtt, már féltiz órakor a rendőrség kivonult s nem csak a Sán­­dor-utcza, a Muzeum-körut s az Esterházy-utcza sar­kain helyezte el embereit, hanem a muzeum kertben is. Az ülés elején a rendőrök nem vontak kordont, hanem szünetlenül kisebb-nagyobb csoportokban föl és alá jártak a Sándor-utczában s a muzeum kertben s minden ifjúsági csoportot, mihelyt alakulni kezdett, azonnal szétoszlatták. Valamennyi detektív bottal volt ellátva. A képviselőházi ülés elején, midőn a képviselők a házba érkeztek, az utczán még nem volt sokaság és semmi éljenzés, vagy más tüntető kiáltás nem hallat­szott. Lassan-lassan azonban a rendőrök és karszala­gos detektívek fölöttébb nagy száma sok kiváncsi em­bert vonzott a képviselőház tájékára, de a nyugalom s a rend egy pillanatig sem lett megzavarva. Feltű­nést keltett, hogy a térparancsnokság részéről egy gyalogsági százados is állt a képviselőház előtt több rendőrtisztviselő társaságában. Délelőtt tizenegy órakor, midőn a képviselő­házban javában folyt a tárgyalás, az egyetemi tem­plomban véget ért a requiem s az onnan távozott egye­temi fiatalság kisebb csoportokban a Sándor utczá­­ban, a képviselőház közelében lévő Pongrácz-féle ven­déglőbe vonult s ott gyülekezett. E helyiségből az if­júság nagy tömegben távozott, de midőn a Sándor­­utcza és Esterházy utcza sarkára ért, a detektív főnök tudomásukra adta, hogy tovább nem bocsáthatja s a képviselőház táján gyülekezniük nem szabad. Erre az ifjúság betért az Esterházy utczába s a műegye­tem udvarán áthaladva a Muzeumkörutra ért. A tün­tetők, kik kivétel nélkül egyetemi polgárok voltak, hazafias dalokat énekelve, vonultak tovább keresztül a gróf Károlyi­ utczán. Az Egyetem-utczán és Ferencziek-terén ke­resztülhaladva, egyre éltették az ellenzék vezérférfiai. A Ferencziek-teréről a Hatvani-utczába fordultak. A legnagyobb rendben érkezett az ifjúság vis­­­­sza a Muzeum körútra s a műegyetem udvarára tért, hogy a netalán köréje csoportosult utczai elemeket magától eltávolítsa s később ismét tömör sorokban folytathassa útját. Minél inkább közelgett a képviselőház ülésének vége, annál sűrűbb lett a csoportosulás a képviselő­ház tájékán. Minthogy a Sándor-utczában a rendőr­ség senkit megállani nem engedett, a tömeg a Mu­­zeum-köruton gyülekezett s ennek az útnak a Sándor­­utczával szemben levő járdáján, valamint a műegye­tem főbejárata előtt nagyszámú közönség képezett sorfalat. A muzeum kertnek a képviselőházzal szem­ben levő vasrácsozatánál a rendőrség senkit megál­lani nem engedett s a kiváncsiak sokkal hátrább a kert közepe táján állapodtak meg hosszú sorban. Közöttük folyvást a jelvényes detektívek s rendőrök jártak-keltek s egyre hátrább szorították a sokaságot. Midőn az ülés véget ért a muzeum-kertben álló sokaság nem demonstrált s a képviselők a leg­nagyobb nyugalom közepette távozhattak a házból, mindaddig, mig Tisza Kálmán s a kormánypárt és ellenzék több vezérférfia meg nem jelent a bejárat­nál. Alig hogy a Múzeum kertben állók Tisza Kál­­­mánt észrevették, ellenszenves kiáltások hangzottak fel. Tisza Kálmán fiával néhány pillanatig állt a be­járatnál és várta a frakkerét. Mosolyogva hall­­g­tta a sokaság kiáltását, mely azonban a Mu­zeum-kertben alig néhány pillanatig tartott, mert nyomban egész csapat detektív botokkal ütlegel­ni kezdte a kiáltozókat, kik közt sok iskolás fiú volt, úgy hogy a sokaság szétszaladt a kertből. Tisza Kálmán fiával a hintóba szállt s haza hajtatott. A Muzeum-köruton azalatt a járdákat egész elfoglalta az ember­tömeg s a házból távozó ellenzéki vezérférfiakat zajos ovácziókban részesítette. * Az egyetemi ifjúságnak egy küldöttsé­ge tisztel­gett ma délelőtt dr. Kr­i­n­g­e­r István egyetemi rek­tornál s a küldöttség szónoka előadta, hogy a­z egyetemi hallgatók közül a rendőrség többeket elfogatott és bántalmazott. Mint atyához jöttek és arra kérik a rektort, hogy úgy a kiszabadult, mint a fogva levő egyetemi polgároknak szerezzen elégtételt s vegye őket pártfogása alá. A rektor megköszönte a bizalmat s megígérte, hogy mindent megtesz a bajba került egyetemi polgárok érdekében s érintkezésbe lép e czélból a főkapitány­nyal. Szivekre kötötte azon­ban, hogy utczai elemeket s úgynevezett vezetőket ne tűrjenek maguk közt s egyáltalán mindennemű tün­tetéstől jövőre tartózkodjanak, éles füttyök mellett, hol valakit zajosan éltetve, hol pedig másokat lehurrogatva, gyakran azon nyilván­való szándékkal, hogy az utczai népet magukhoz vonják, a tömeget zajongási czélból utczáról utczára vezetik, mi­által a békésen közlekedő közönség for­galmát teljesen megakasztják. Miután ezen huzamos­ idő óta tartó rend és csendzavaró üzelmeket már magukban véve sem le­het tűrni, miután továbbá ezen, egyesek részéről tün­tetési szándékkal megindított csoportosulások és rendzavarások, tapasztalás szerint előbb utóbb a köz­­biztonság nagymérvű veszélyeztetésére vezetnek, már azért is, mert ezen csendháborítások nyilvánvalóig csekély számú kezdeményezői a veszedelmes elemek­nek sem hozzájuk való csatlakozását, sem pedig ezek­nek a köz- és magánvagyon megkárosításával járó bűnös cselekményeit meg nem akadályozhatják. — kötelességemnek ismerem a főváros nyugalmának, a közrendnek, közcsendnek és a szabad forgalomnak, valamint végre a főváros közbiztonságának érdekében is az utczai tüntetés czimén napirenden levő csopor­tosulásokat és engedély nélkül való tömeges és za­jos felvonulásokat, az 1881. évi XXI. t.-cz. 8. §-a alapján, a főváros utczáin és közterein egyelőre to­vábbi intézkedésig, betiltani. Mely rendeletemet azzal teszem közhírré, hogy mindazok, kik ez ellen cselekednének, 50 forintig terjedhető pénzbüntetés­sel, ennek behajthatatlansága eseté­ben pedig 5 napig terjedhető elzárás­sal fognak bűntettetni. Miután továbbá az eddig előfordult rendzava­rások és ezek elfajulása folytán elkövetett közbizton­ság ellenes merényletek alkalmával is tapasztaltatok, hogy az összeverődő zajongó tömegek s az azok közé vegyült kiváncsi nézők, a hatósági személyeknek a szétoszlás iránt hozzájuk a törvény értelmében in­tézett felhívásainak karhatalmi eszközök felhaszná­lása nélkül, eleget nem tettek, sőt nem ritkán a rend­őrközegeket és az esetleg kirendelt katonai segédletet, szóval és tettleg is bántalmazták s miután az ezek el­len tett enyhébb intézkedések eddig, fájdalom, czélhoz nem vezettek, figyelmeztetem mindazokat, a­kiket illet, hogy az 1879. évi XL.t.-cz.42. §. szerint mindazok, a­kik nyilvános cso­portosulás vagy zavargás esetén a rend­őrség által a rendfentartására vagy helyreállítására t­e­t­t intézkedések­nek nem engedelmeskednek, 8 napig terjedhető elzárással büntetendők. A főváros nyugalmának helyreállítása törvény­szerinti kötelességem lévén, figyelmeztetem végül a főváros közrendjét és közbiztonságát veszélyez­­tetőket, hogy az utczai botrányos csendháborí­­tás és rendzavarás, valamint a köz- és magán­vagyon megkárosításának elkövetőit most már ellenszegülés esetében a leg­szigorúbb törvényes eszközökkel, vég­ső szükség esetében pedig fegyveres erővel is szétoszlatni volnék kény­szerítve. Nehogy ezen szomorú következmé­nyekkel járható kivételes és a köz­béke helyreállítása érdekében a rend­zavargók ellen irányuló intézkedések által a puszta kíváncsiságból a zavar­gó tömegekhez csatlakozott, különben békés elemek is jujtassanak, felkérem a főváros békeszerető közönségét,hogy háznépének, külö­nb­­en pedig serdülő gyermekeknek és ifjaknak, a rajongó tömegekhez való k­ö­­zelítését, csatlakozását vagy pedig közé­­vegyülését komolyan tiltsa meg, mert minden jó akaratom és igyekezetem mellett, hogy t. i. a zavargásokban közvetlenül részt nem vett egyének a kivételes rendszabályoktól megkíméltessenek, felelős­séget nem vállalhatók arra nézve, hogy a zavargókkal különösen éjjeli órákban való elbánás által, a töme­gekhez csatlakozott, különben békés kiván­csiak is, nesujtassanak. Budapest, 1889. február 14. Török János s. k. kir. tanácsos, főkapitány. * Az ellenzéki képviselők közül Pázmándy Dénes, P­o­s­o­n­y­i Géza és gróf Károlyi Gábor megígérték az ifjúság küldötteinek, hogy a tegnap este elfogott egyetemi polgárok érdekében közbe fog­nak járni. Ma este fél hét órakor az egyetemi polgá­rok gyülekezni fognak az egyetemen, majd a Sándor­­utczai vendéglő helyiségeiben tartanak a fogva levő egyetemi polgárok érdekében értekezletet. >1] A tegnapi nap folyamán előfordult tüntetésekre vonatkozólag a következőket közli a rendőrség: A múlt hó végén politikai okokból megindult közrendháborítások és zavargások, melyek minden­kor a közforgalom megakadályozásával jártak, v­e­­szedelmes elemeknek cs­atlakozása foly­­tán később a személ­y-és vagyonbizto­n­­ság tettleges megtámadására és tete­mes károk okozására is vezettek. A főváros nyugalma mai napig sincsen teljesen helyreállítva, s zajongó tömegek majdnem naponként háborítják a közrendet. Az esteli órákban egyes ki­sebb csoportok verődnek össze, melyek nagy zaj és | A kis dót­ult időno* AtksaMilla irodalmi s nyomdai r. társulat betűivel, Budapest, barátok-tar* Athonasum-épü­let KÜLÖNFÉLÉK. A hiv. lapból. K­i­n­e­v­e­z­é­s­e­k. A földmivelés, ipar és kereskedelemügyi miniszter Moson vármegye közigaz­gatási bizottságának előadójává besenyei Kroner- Ki­ffner Ernő földbirtokost, a temesvári pénzügyigaz­gatóság . Mayer György III. oszt. számtisztet díjas pénzügyi fogalmazó-gyakornokká nevezte ki. Névmagyarosítások: Temp­fsi Antal csanálosi illetőségű budapesti lakos vezetéknevét »Telekié­re, Kohn Fülöp nádasi illetőségű budapesti lakos veze­téknevét »Fényes«-re és Löwinger Károly pécsi ille­tőségű budapesti lakos vezetéknevét »Lóránt«-ra változ­tatta belügyminisztériumi engedélylyel. A miniszter köszönete A kultuszminiszter özv. Z­ey­k Dánielné szül. báró Bánffy Czeczil úrnőnek a gerendi állami iskola javára tett ötszáz forintnyi adományáért elismerő köszönetét fejezte ki. A vízvezetéki igazgatóság a tanácstól kapott utasítás következtében a pesti oldalon vizsgálatot tartott, megállapítandó, mely házakban pazarolják a szűrt vizet, s vizsgálatának eredményeként kerületen­­ként kimutatta a házakat, a­melyekben a vízpazar­lásnak jött nyomára. E jelentés folytán a tanács uta­sította a vízvezetéki igazgatóságot, hogy írásban figyelmeztesse az illető házak tulajdonosait a vízpa­zarlás megszüntetésére, a­mennyiben pedig ennek daczára vízpazarlást tapasztalna, az illető háztulaj­donosok megbírságolása iránt tegyen esetről­­esetre jelentést. Az italmérési jog megváltása ügyében a jogosul­tak részéről a bejelentést tudvalevőleg ez évi márczius hó végéig kell megtenni, miért is a tanács ma utasí­totta Matuska Alajos tanácsnokot, hogy a bejelentés indokolására szükséges adatoknak beszerzéséről és összeállításáról a főügyészszel és a főszámvevővel együttesen gondoskodjék. A húskimérés szabályozása ügyében a főváros által alkotott szabályrendeletet a belügyminiszter — mint értesülünk — tekintettel az e téren folyton ismétlődő visszaélésekre s a fogyasztó közön­ség jogos érdekeire , a mészárosok ipartestülete által beadott felfolyamodás visszautasításával vál­tozatlanul helybenhagyta. A budai új kórház telkének kijelölése ügyében a közegészségi bizottság javaslatát a tanács oly fel­hívással adta ki a középítési bizottságnak, nyilatkoz­zék ama kérdésre nézve, hogy városrendezési szem­pontból a javaslatba hozott telkek közül, melyik mu­tatkozik a kórház czéljára legalkalmasabbnak. Öngyilkossági kísérlet. Trachler Ferencz 58 éves jómódú molnármester ma délelőtt, egy nagy konyhakéssel mellbe szúrta magát a Bodzafa­ utcza 32 ik szám alatt levő lakásán. A mentők reménytelen állapotban a Rókus-kórházba szállították. A kőbányai mázsahivatalt a főváros meg­szüntetni szándékozik, mert a hivatal bevételei az annak fentartásával járó költségek fedezésére sem elégségesek. A kőbányai sertéspiac­on ezentúl a má­­zsálási teendőket épp úgy, mint a többi piacrokon, egy kirendelendő mázsáló fogja teljesíteni. — febr. 14. Rudolf trónörökös halála. Péchy Tamásnak a képviselőház elnöké­nek a király ő felségéhez intézett megszólítása, mely­ről tegnap már megemlékeztünk, igy hangzik : Felséges Császár és apostoli király! Legkegyelmesebb Urunk ! A magyar országgyűlés képviselőháza azon nehéz feladattal bízott meg bennünket, hogy Fel­séged előtt elhunyt Rudolf koronaörökös ő fensége halála feletti fájdalmas részvétét tolmácsoljuk. Felséged egyetlen fiát veszítette el az elköltö­­zöttben, jól tudjuk, hogy oly nagy, mint a Felséged fájdalma másé senkié sem lehet, de mi azt a hű­séget s jobbágyi szeretetet, mely bennünket Fel­ségedhez fűz, átvittük elhunyt fenséges fiára is és benne láttuk nemzetünk jövőjének reményét biz­­tosítva. Nagyon természetes, hogy nemcsak részvét, de valódi fájdalom az, a­mit mi érzünk és hogy el­feledni ő fenségét soha sem fogjuk. Ha most a még vérző sebet újonnan érintjük, bocsássa azt meg nekünk Felséged kegyelmesen és tartsa meg nemzetünket s képviselőházunkat ma­gas királyi kegyében, fejezze be nemzetünk újjá alakulásának alkotmányos nagy művét s találjon isten kegyelme mellett nemzetünk igaz hűségében s hálájában mély fájdalmára enyhülést s vigaszt. * Pestmegye rendkívüli közgyűlést tartott ma délelőtt tíz órakor élénk részvét mellett. A közgyűlésen Szapáry István gr. főispán elnö­költ, kinek indítványára elhatározták, hogy a trón­örökös elhunyta alkalmából úgy ő Felségeik­hez, mint az elhunyt özvegyéhez részvétfeliratot in­téznek. Egyéb tárgya a közgyűlésnek nem volt. * Az egyetemi templomban ma délelőtt tíz órakor fényes gyászistentiszteletet tartottak a trón­örökös lelki üdvéért. Ez alkalomra a templom belseje gyászpompát öltött. A bejárat, az oltárképek és pad­sorok fekete lepellel voltak bevonva. A főhajó köze­pén délszaki növényektől és égő gyertyáktól környe­zeti díszes ravatal volt felállítva, melyen aranyko­porsó nyugodott. A gyászistentiszteleten, melyet a központi papnövelde igazgatósága rendezett, részt vett az egyetem tanári kara és ifjúsága testületileg. Az első padokban ültek : dr. Kr­i­n­g­e­r István egyetemi rektor, dr. Aschenbrier Antal, dr. Hajnik Imre, Fodor József és dr. Heinrich Gusztáv, egyetemi, König Gyula, F­ö­r­s­e­r István és Il­o­s­­v­a­y Lajos műegyetemi dékánok, B­u­d­e­n­z József, dr. Antal Gyula, dr. Pr­o­s­z Pál, dr. Török Aurél, dr. Hoffmann Pál, Kerkapoly Ká­roly, dr. V­é­c­s­e­y Tamás egyetemi tanárok stb. A gyászmisén Márkus Gyula pápai prelátus, papnö­veldéi igazgató pontifikáit a szemináriumi tanárok segédlete mellett. Az istentisztelet alatt a papnövel­déi énekkar dr. Wolafka Nándor karnagy vezény­lete mellett Engesszer négyszólamú requiemét adta elő. A gyászisteni tisztelet 11 órakor ért véget. * Az üllői-utlai kórház házikápol­­n­á­j­á­b­a­n szintén ma délelőtt 10 órakor volt a trón­örökös lelki üdvéért gyászistentisztelet, melyen dr. Dulácska Géza h. kórházi igazgató vezetése alatt megjelent az egész orvosi személyzet. A gyászszer­tartást Rakita László fútta ki plébános végezte. Törvényszéki csarnok. A »Nem jó mindig minden este .. . .« kezdetű ismeretes fonódalt mint a saját szerzeményét adta ki tavaly Nádor Gyula ódonkönyvárus. Mindjárt a dal megjelenése után L­i­p­c­s­e­y Ádám szegedi hír­­lapíró a »Szegedi Napló«-ban egy czikket tett közzé, melyben azt állította, hogy a dalt Dankó Pista írta, Nádor Gyula pedig egyszerűen plagizálta. Erre Ná­dor Gyula becsületsértés miatt sajtóügyi feljelentést tett Lipcsey Ádám ellen. Az ügy tárgyalását ma kezdette meg az esküdtszék. A tárgyaláson Szé­kács Ferencz elnökölt, K­á­r­o­s­i József és C­z­á­r­á­n István voltak szavazó bírák. Nádor Gyula magánvádlót dr. Nagy Dezső, Lipcsey Ádám vád­lottat pedig dr. K­e­n­e­d­i Géza képviselte. Először a vádlottat hallgatták ki, a­ki beismerte a czikk szer­zőségét, ezután a vádlevelet olvasták fel, mely a »Szegedi Naplón megjelent két közleményét inkrimi­nálja, melyekben az van mondva, hogy Nádor Gyula már többször követett el szemérmetlen plágiumot. Lipcsey Ádám az általa használt kifejezéseket bizonyítani kívánja s dr. Kenedi Géza védencze eme kívánságát határozott indítvány alakjában terjeszti elő és több szakértő és tanú kihallgatását kívánja. Nagy Dezső magánvádló kimutatni igyekszik, hogy a vádlottnak nem volt joga oly hangon írni, a­minőt czikkeiben használ, mivel Nádor Gyula ellenében bizonyítékokat nem tud felhozni. A tör­vényszék elrendelte a szakértők által való meg­állapítását annak, vájjon a Dankó fonódala azonos e a Nádor által kiadott fonódallal, s ha nincs-e közöt­tük lényeges eltérés? Véleményadásra Erkel Elek népszínházi karnagyot, Hubay Jenőt és Mihaj-­­­o­v­i­c­h Ödönt kérte fel. A tárgyalást folytatják. T­áviratok: London, febr. 14. A Reuter-ügynökség­­nek jelentik Kalkuttából tegnapi kelet­tel . Itt nem adnak hitelt ama pétervári ere­detű hírnek, hogy az afghanisztáni emir el­lenségeskedni szándékoznék Oroszországgal. A legújabb hírek szerint, melyek Afghanisz­­tánból érkeztek,az emír a nyáron visz­­szatér Kabulba és meglátogatja Kandahart. Páris, febr. 14. A reggeli lapok ama vé­leménynek adnak kifejezést, hogy a kamara az alkotmány módosítására vonat­kozó javaslatot valószínű­leg megsza­vazza, miután hír szerint az union des gauches tagjainak felerésze és a függetlenek nagy része a kormányhoz fog csatlakozni, de Lanessan indítványa, mely a konsti­tuante összehívását kivánja, bonyodal­makra vezethet. Páris, febr. 14. A hivatalos lap a kerüle­tenként való választásról szóló törvényt közli. A Nord megye választóit összehívó rendeletet visszavonták. Bécs, febr. 14. K­á­l­n­o­k­y gróf külügyminisz­ter ma délután Budapestre utazik. Bécs, febr. 14. Stefánia özvegy trónörökösné hétfőn Miramareba utazik. Bécs, febr. 14. A reggeli lapok kiemelik nagy jelentőségét a király szavainak, melyeket tegnap a magyar főrendiház és képviselőház elnökségeihez intézett. A »Neue Freie Presse« szerint e válaszok­ban nyíltan ki van fejezve, hogy a véderőjavaslat, mely mellett a kormány küzd, megfelel ő Felsége in­­tenczióinak, és hogy annak ellenzése egy­értelmű az uralkodó intencziói ellen való cselekvéssel; különösen pedig tudtára adják e válaszok az ellenzéknek, hogy a Tisza-kor­­mány megbuktatására irányuló minden törekvés eré­lyes ellenzékre talál a korona részéről. (Ez a fél­­hivatalos kivonat tendencziózus. A »N. Fr. Presse« mást is mond. Lásd lapunk másik he­lyén. Szerk.) A »Presse« így nyilatkozik: Ő Fel­sége szavai jelentőségteljes nyilatkozatai a ko­ronának. Az igazán fejedelmi kötelességhűség újabb megnyilatkozása a monarchia minden népé­ben a hála épp oly erős értelmét fogja fölkelteni, mint azok a szavak, melyeket az uralkodó Felséges hitvesének szentelt, kinek szeretetteljes gondviselését illeti első­sorban a hála azért, hogy az iszonyú ka­tasztrófa meg nem törte az uralkodónak sem testi, sem lelki erejét. De megvan e nyilatkozatoknak a leg­aktuálisabb politikai jelentőségük is. A magyar nép dynasztikus érzelmű, nemes indulatokra fogékony nép, mely az uralkodó szavai után tiszteletben fogja tartani a Felség fájdalmát és nem fogja önönma­gát lealázni a botrányok folytatása által. Az ellenzéket megfosztják ő Felsége szavai attól a re­ménytől, hogy a véderőjavaslat ellen való, tekintet nélküli küzdelem megingathatná a korona bizalmát Tisza irányában és a kormánypártnak még ingadozó elemei ő Felsége szavai után bizonyára nem fognak késni, szolidaritást vállalni a párttal és a kormány­nyal. A »Fremdenblatte a következőket írja : Ő Fel­sége bizalmi nyilatkozata remélhetőleg nagy mérték­ben hozzá fog járulni a magyar pártharcrok lecsilla­pításához és meg fogja szilárdítani azt a támpontot, a­mely köré gyülekezve, a szabadelvű párt szilárd elha­tározással meg fog felelni a helyzet feladatainak. (A bécsi lapok, mikor így írnak, nem tudják, hogy a­l­­kotmányos szempontból mit cselekesz­­n­e­k és hogy mily nagy bűnt követnek el a korona ellen, midőn azt ennyire exponálják. Szerk.) KÖZGAZDASÁG, A smilapt­sti gabonatőzsdéről. Búzát ma jól kínáltak, a vételkedv meglehetős, az irányzat csendes volt, s mintegy 24,000 mm. kelt el, még pedig finomabb fajták 21/s, alárendeltebbek 5 krral olcsóbb árakon. Más magvak változatlanok. Elkelt: Janza: tisz­­avidéki: 500 mm. 80­8 k. 7 frt 65 kr. 400 mm. 80 k. 7 frt 60 kr, 100 mm. 79­5 k. 7 frt 60 kr. I00 mm. 77­8 k. 7 frt 45 kr, időre. P­e­s­t v.: 1700 mm. 79'5 k. 7 frt 55 kr, 200 mm. 79 k. 7 frt 50 kr, 100 mm. 78‘8 k. 7 frt 50 kr, 1000 mm. 78 k. 7 frt 40 kr, időre. Fehérvári: 1000 mm 81‘7 k 7 frt 76 kr, i­d­ő­r­e. Bácskai: 500 mm 79 k. 7 frt 57*/s kr, időre. Bánáti: 5000 mm. 79 2 k.7 frt 50 kr, 500 mm. 78’8 k. 7 frt 50 kr, 4000 mm, 79­2 k. 7 fit 50 kr, időre. A határidőüzletben mérsékelt forgalom mel­lett a jegyzések a következők : Búza tavaszra 1889. 7.35—7.32, őszre 1889. 7.52— 7.50, tengeri máj.— jun.-ra 1889. 5.06—5.05, zab ta­vaszra 5.30—5.21. A déli tőzsde tárlatai pedig: B­ú­z­a tavaszra 1889. 7.32 pénz, 7.33 ára ; őszre 7.00 pénz, 7 51 áru; tengeri máj.—jun.-ra 1889. 5.05 pénz, 5.06 áru; zab tavaszra 1889. 6.28 pénz, 6 29 áru. A budapesti terménytőzsdéről. Terményekben gyönge a forgalom. Zsirára tartja árát. Disznózsír, városi áru hordóstul 69.75—60 írttal zárult. Táblaszalonna 4 dbos 51.25 írttal köttetett. Szilva lanyha. Boszniai 100 dbos 12­05 írttal kelt. Szilvasz nagyon nyugodt. Szesz változatlanul lanyha. Heremagvak közül magyar luezerna zárlata: 54.— pénz, 66.—áru ; vörös luezernáé 52. — p­é­n­z, 62.— áru. A budapesti értéktőzsdéről. A tőzsde ma az üzérkedési papírok, helyi bank­részvények, takarékpénztári részvények, malom- és bányarészvények iránt jobban volt hangolva, e papí­rok jobbára emelkedtek is. A járadék­piac­ valami­vel nyugodtabbá lett. Valuták és külföldi váltók szi­lárdultak.­­ A forgalom iparrészvényekben élén­kebbé vált. Hivatalos felszámolási árfolyam: osztr. hitel­­részvény : 311.30, magyar aranyjáradék: 101.30. A díjbiztosításoknál: osztr. hitelrészvény hol­napra: 1.50—2.—,8 napra: 4.50—5.—, egy bóra: 1. 50—11.50 frt. Az árfolyamok következőleg alakultak: Az előtőzsdén üzlettelenség uralkodott. Osztr. hitelrészvény 311.50—311.40 frton, lesz. és pénzváltóbank 101.35 - 101­/s frton került forgalomba. A déli tőzsdén magyar 4 száz. aranyjáradék 101.30 frton, magy. papirjáradék 94.05—94.10 frton, magyar ált. hitelbank 313.25 frton, magy. jelzáloghitelbnk II. kib. id. elism. 144 50—144“/$ frton, magyar lesz. és pénzváltó­bank 10130—101.60 frton, osztr. hitelrészvény 310.90— 311.40 frton, pesti magyar kereskedelmi bank 713—714 frton, Erzsébet-malom 291—292 frton, henger­malom 685 frton, molnárok és sütök malma 400 frton, magy.— galicziai vasut 685 frton, orsz. központi takarékpénztár 495 frton, pesti b­­első tkpénztár 8325 frton, alagút 151.50 frton, észak magyarországi köszénb. r. t. 125—127 25 frton, Ganz-gyár 1040—1045 frton, magyar fegyvergyár 177— 179 frton, rima-murányi vasmű 119.60 frton, magyar földhitel­intézeti papirérték 5 száz. 102.30, 41/1 száz, 101 frton köt­tetett. Színházak, ma, február 14-én : Nemzeti színház: A Fourchambault-család. — Várszín­ház: A svihákok. — M. kir. opera­ház: Tann­häuser. — Népszínház: Szimpliczius. Felelős szerkesztő: ifj. Ábrányi körnél. Inyílt tér. (Az e rovat alatt közlötteknek sem tartalma, sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség). Háló-, ebédlő-, úri-, salon- és ph­antasie-butorok, zongora és pianínó, olaj­­festmények­, szőnyegek, függönyök, nippek igen ju­tányos áron eladatnak, eladatnak. Andrássy-út 105., I- emelet. Naponta 9 —12 és 3 — 5 óráig. 142 Mai hivatalos effektiv árak: Írttól írtig 8«­* aj bánsági .... . 77—81 kig —­* » tiszavidéki .... 78—81 » 7.40 7.60 » » pestvidéki ... 78—81 » 7.35 7.55 » » fahérm­egyei . . . 78—81 * 7.40 7.60 * » bácskai ...... 78-81 * 7.40 760 » » ászakmagya-rors.. 78— 81 » 7­25 7.45 Bon­i ............................... , 70-72 * 6.60 5 80 Árpa » takarmány .... 60—62 » 6.60 590 » » égetni való . . . 62— 64 » 6.20 7.— »­i sörfőzdéi . . . 64—68 .­ 7 85 8 50 Zab ................................... 39 41 » 6.25 6.70 Teingerl a bánsági ...... 76 » 4 75 4 80 » , másnemű ..... 7B » 4 70 4.76 ■ «lei ».................... ...­­ * 6.40 5.75

Next