Pesti Napló, 1889. április (40. évfolyam, 90-118. szám)
1889-04-01 / 90. szám
Budapest, 1889. Hétfő, április 1.40. évi folyam. 90. szám. ag»«138«W » IB—W———BMIMMMBBB—KMBBWB Szerkesztési iroda Ferencziek-tere, Athenaeum-épü a t. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak es Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadó-hivatal: Ferencziek-tere, Athenäen m-é p tt 1 e t. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. Egyes szám 2 kr. PESTI NAPLÓ Politikai napilap. Első fizetési feltételek : A reggeli és esti kiadás postán egyszerre küldve, vagy Budapesten kétszer házhoz hordva. Havonként 1 frt 50 kr. — 3 hónapra 4 frt 50 kr. — 6 hónapra 9 frt. Va az esti kiadás postai különküldése kívántatik, postabélyegre havonként 95 kr., évnegyedenként 1 forint felülfizetendő. Hirdetések szintúgy mint előfizetések a »Pesti ISTapló« kiadó hivatalába Budapest, Ferencziek-tere, Athenaeum-épület, küldendők. Egyes szám 2 kr. Budapest, márczius 31. Szőgyény külügyminiszteri osztályfőnököt a király ő Felsége ma délben hosszabb magánkihallgatáson fogadta. Szőgyény a nap folyamán többször tanácskozott Tisza Kálmán miniszterelnökkel és este visszautazott Bécsbe. — Szögyénynek budapesti idézéséről különben a »N. Fr. Pressernek a következőket táviratozzák: »Szőgyény osztályfőnök, ki a tegnapi nap folyamán a király ő Felsége által kétszer fogadtatott külön kihallgatáson, az összes politikai körök legmélyebb sajnálatára a neki felajánlott belügyminiszteri tárczát nem fogadta el. Szőgyény ismételten értekezett Tiszával, s tegnap este megjelent a szabadelvű pártkörben. Később Szilágyival volt találkozása. Szőgyény nyilatkozatai úgy hangzanak, hogy ez idő szerint nincs abban a helyzetben, hogy a felajánlott tárczát elfogadhassa s jelen állásában kíván maradni. Minthogy mérvadó helyen, utalással arra, mily nehezen nélkülözhető Szőgyény Pécsben, nem fejeztetett ki formálisan az óhaj, hogy ez idő szerint visszatérjen Magyarországba, s Szögyény elhatározása véglegesnek tekintendő. A belügyminisztérium egyelőre tehát ideiglenesen Baross vezetése alatt marad. A politikai körök minden érdeklődése most tehát Szilágyi Dezsőnek a kabinetbe való lépése felé irányul. Ez ügy 48 óra alatt véglegesen el fog dőlni. Az országgyűlési mérsékelt ellenzéki párt holnap, április 1-én, délután 5 órakor értekezletet tart; este 6 órakor a függetlenségi és 48-as párt is tart értekezletet. A 25. §. megszavazása után. (Heves megyéből.) Mély aggodalommal néztünk a hirhedt paragrafus eldőlése elé, nem mintha reményünk lehetett volna a tekintetben, hogy a magyar képviselőház többsége azt megszavazni nem fogja, hisz az előzmények nagyon is előkészítettek az eredményre, hanem bíztunk a nemzet Gondviselésében, hátha még az utolsó perczben küld oly jelenséget, mely e hazafiatlan szakaszt levéteti a napirendről, s a nemzet fölött beboruló ég ismét kitisztul. Fájdalom! csalódtunk. Nem mintha a tárgyalás hosszú folyama nélkülözött volna ily gondviselésszerű intelmeket, melyek közül legerősebb vett Zathureczky vértanúi kimúlása, hanem, mert felsőbb parancs folytán argumentum, nemzeti érdek, közjogi érv lábbal tiportatott s a nemzet jogos és nem túlzott aspirácziói elé, nagyon is szerénytelen módon, leküzdhetlen akadályok helyeztettek. Szegény Magyarország! — Spanyolország,mely alig bir 1 millióval több lakossal, mint hazánk s melynek lakosai műveltség tekintetében hazai népünk mögött maradnak, ma már a nagyhatalmak sorába küzdte fel magát, szava európai kérdésekben döntő fog lenni. Addig mi oly politikát követünk, mely saját otthonunkból szerít ki bennünket, mely természeti jogunkat nyelvünk használata tekintetében nem engedi érvényesíteni. Valóban e tekintetben irigyelhetjük meg a török fenhatóságot elismerő Bulgária helyzetét is. Azután meggondolták-e jól a képviselőházban, kit sújt leginkább az a 25. §. ? Azt igen jól tudhatják, hogy a felvidéki, erdélyi és dunántúli nem magyar anyanyelvű fiú, úgyszólván akarva nem akarva, megtanulja a német nyelvet is, annak tehát a tiszti vizsga letétele e szempontból nem okoz nehézséget, de éppen a magyar fiú az, kit a szakasz sújt, tehát annak a nemzetnek fia, mely nemzetről e haza nevét birja. Valóban csak igazságtalan intézkedés az, mely az államot fenntartó elemet ily méltánytalanul sújtja a többi nemzetiségek előnyére. Azt mondták, hogy a kiváltságok ideje lejárt, az egyévi önkéntesség pedig kiváltság. Ezen okoskodás sehogy sem állhat meg. Mert az egyévi önkéntesség intézménye hivatott az átalános hadkötelezettség és a hazai kultúra kívánalmait összhangzatba hozni, kiegyeztetni. Miért is csak erőszakos magyarázat az, mely az egyévi önkéntesség céljának a tiszti bojt elnyerését tűzi ki. — A földmivelést űző, vagy iparos, esetleg kereskedő segédnek, ha felsőbb iskolákat nem végzett, nemcsak — viszonylag véve a dolgot — hátrányt nem okoz a három évi szolgálat, sőt tekintettel arra, hogy a katonaság majdnem kivétel nélkül városokba van elhelyezve, természetes okoknál fogva szellemi ismereteinek tágítására szolgál, őt rendhez s talán önérzethez is szoktatja. De nem úgy az intelligenczia terén működni hivatott fiatal embert, ki éppen akkor, midőn tanulmányait kellene folytatnia, azoktól elvonatik, s nemcsak hogy egy évvel később végezheti tanfolyamát, hanem félbeszakított tanulmányainak folytatása nagy nehézségeket teremt számára. De azért sem tekinthető kiváltságnak az egyévi önkéntesség, mert hisz azt mindenki elnyerheti, amennyiben annak előfeltételeit az iparos, kereskedő stb., pl. a kereskedelmi akadémia elvégzése által, vagy privát vizsga letétele alapján stb. magának megszerezheti, s így csak rabulisztikus okoskodás lehet az, mely a bárki által megszerezhető egyévi önkéntességi jogot kiváltságnak deklarálni erőlködik. Még igazságtalanabb intézkedés az, mely az önkénteseket esetleg két évre kiterjedőleg szolgálni kényszeríti. Nemcsak azért, mert a fentebb elmondottak következtében éppen a tőzsgyökeres magyaraknak fogják meginni ennek a levét, hanem azért, mert érthetlen, kimagyarázhatlan, az ember jogaiba ütköző semmi által nem indokolható egyenlőtlenségeket teremt a czivil tanulmányoknak élő ifjúság soraiban. Valóban csodálandó, hogy e tekintetben a törvény a tárgyalások folyama alatt méltatva nem lett. A törvény szigorún és egyenlőtlenül fogja sújtani a tanuló ifjúságot, s így az egyik legfontosabb főelvbe, az egyenlőségbe ütközik. E törvény is csak akkor volna némileg menthető teljes ridegségében, ha valamennyi felsőbb intézetet látogató ifjú esnék annak szigora alá, vagyis ha valamennyi hadköteles egyúttal a katonai szolgálatra alkalmasnak válnék. De ez nincs úgy. Az ifjúság nagy, talán nagyobb része nem válik be katonának. — Ezen otthon hagyott ifjak a törvényben gyökeredző előnyben részesülnek, hogy tanulmányaikat otthoni kényelemben folytathatják és egy, esetleg két évvel hamarább végezhetik azoknál, kik tényleges katonai szolgálat teljesítésére behivattak. Tehát azok,aik a hazát fegyverrel is képesek védeni, ezért hátrányt kénytelenek szenvedni oly kollegákkal szemben, kik megakasztás és szekatúra nélkül élhetnek tanulmányaiknak. Nem-e úgy tűnik fel a törvényhozás emez intézkedései mintha a hadképességet, az erőteljességet sújtani kívánná? Urak egy rókáról tét bőrt hogyan kelljen lenyúzni, arra e törvény fog bennünket megtanítani. — És éppen ezért nem fog ez a törvény érthetlen szigora számtalan visszaélésnek szülőanyjává válni? Nem fognak-e számosan meg nem engedett módon a katonáskodási kötelezettség alól kibújni akarni, s e tekintetben kísérleteket tenni ? Hol nyujatik legalább némi rekompenzáczió azoknak, kiket a sors egyéves önkénteseknek dob oda? Van-e csak egy előny is részükre biztosítva? — Sehol semmi! Azután nem kell ám azt gondolni, hogy azt a tiszti vizsgát az illető ha akarja, minden esze és tanulása mellett leteheti is. — Ebben a tiszt, honatyák igen csalódnak. — E sorok írója is volt önkéntes 1871/72 ben Budapesten a Mollináry-ezredben. 120 önkéntes társ között három tette le a vizsgát. — Ugye, fogják mondani a kormánypártban, hogy mert nem volt kényszer, nem is volt eredmény. Pedig ez nincs úgy. Akkori ezredparancsnokunk K., ki később tábornok lett, még az év közepe (húsvét) előtt, minden ok és jog nélkül egy bizottság előtt megvizsgáltatott bennünket ezután, és kilenczvennégyünket beosztotta századokba, kijelentvén, hogy nem bocsáttatunk a tiszti vizsgához. Hol van a törvényben a garanczia, hogy a mi régebben történt, újból ismétlődni nem fog ? Bizony először a garancziákat kellett volna körülírni s aztán e túl szigoru törvényt megszavaztatni. —4 —6. dr. Katasztrófák a tengeren. Annak a szerencsétlenségnek a hite, mely Szamoa partjainál a népet és amerikai hajóhadat érte, berlini jelentések szerint a német fővárosban, valamint az egész német közvéleményben kínos megdöbbenést és fájdalmas részvétet keltett. A szomorú esettel a Szamoa-kérdés, mely a berlini értekezletnek májusra történt elhalasztása következtében elvesztette aktualitását, egyszerre ismét előtérbe lép. Az ügy fejlődéséről a következő adatok közlését tartjuk érdekesnek: A Szamoa-kérdés. 1886-ban merültek föl az első bonyodalmak Szamoán ; az ottani német telepítvényesek iránt Malietoa király ellenségesen viselte magát, mire Knappe német konzul Apiaban elégtételt kért, de nem kapott. Ennek következtében német hajóraj jelent meg Apiában; a legénység partra szállt s elfogta s egy német hajóra szállította Malietoát, helyére pedig Tamaseset nevezte ki királynak vagy is inkább főnöknek. Egy ideig Tamasese békésen uralkodott, de a múlt év szeptember havában alattvalói fellázadtak s Mataafát kiáltották ki királylyá. A németek pártját fogták Tamasesenek, kinek ügye nagyon rosszul állt, a hajóhadak legénysége partra szállt, de decz. 18-án Apián túl lesből a benszülöttek egy Klein nevű amerikainak vezetése alatt megtámadták és borzasztóan megtizedelték. A németek közül két tiszt s ötven ember esett el. A német kormány a történtek hírére kihirdette a hadi állapotot Mataafa és hivei ellen. Ehrhardt fregattkapitány a német hajóraj parancsnoka proklamácziót bocsátott ki, melyben a Szamoán élő külföldi alattvalókra is kiterjeszté az ostromállapotot, a német konzul pedig a Mataafaval kezdett tárgyalások folyamán azt követelte, hogy a sziget kormányzata ideiglenesen a németeknek adassék át. E követeléseket azonban Bismarck herczeg nem helyeselte s utasította az illetőket, hogy más magaviseletet tanúsítsanak s különösen az idegen alattvalókra ne terjeszszék ki a hadi állapotot. Mindazonáltal a német közegek eljárása, mind Washingtonban, mind Londonban, kellemetlen benyomást keltett s főleg az Egyesült Államokban támadt nyugtalanság, mert azt hitték, hogy a németek birtokba akarják venni Szamoát. A washingtoni kormány a Trenton hadihajón kívül, mely azelőtt is Apiában volt, a Vandalia korvettet és a Nipsic czirkáló hajót küldte a Szamoa sziget csoportra. E szigeteket 1768-ban Bougainville fedezte fel; a nagy indiai vagy csendes óczeán déli részében vannak s 16 szigetből állanak. Apja kikötő Npoly főszigeten fekszik. A katasztrófa, melynek három német és három amerikai hadihajó számos kereskedelmi hajóval esett áldozatul, márczius 16-án és 17-én egy borzasztó orkán következtében az apiai kikötőben történt. A kikötő észak felé nyílt s két északra előnyúló félsziget által alkottatok, melyek közül a nyugati, keskenyebb és hosszabb a Mulinu, a keleti, tompább és szélesebb a Matantu-fokkal végződik. A Mulinu-félsziget középpontja az ott élő 180 németnek; itt van a német konzulátus és hajógyár, a német kereskedelmi telep és számos ültetvény, míg a másik félszigeten az amerikaiak telepedtek meg. A Mulinufokon vannak eltemetve a decz. 18-án elesett németek. A két félsziget közt a parton van a világitó torony, a kath. templom s az angol konzulátus. A németek bírják a sziget kétharmadát, valami 70.000 acret, mig az angolok birtoka 9000, az amerikaiaké 9500 acre. Az apiai kikötő. Az apiai kikötő fekvése igen kedvezőtlen, mert az északi, keleti és nyugati szélnek egyaránt ki van téve. Az apiai öblöt, mely 7—8 méter mély, csaknem egész 1 x 2 kilométer széles korallzátonyok környezik, melyek apálykor egészen szárazak s dagálykor is csak sekélyes víz borítja őket. A márcz. 16—18-ki katasztrófa is úgy történt, hogy az orkán a zátonyokra dobta a hajókat. Csak az egyik az 1860-ban elkészült »Olga«, melyen 10 nehéz, 5 könnyű ágyú és 267 ember volt, nem pusztult el teljesen. Az »Adler« 4 nehéz ágyúval és 127 emberrel, az »Eber« ágyúnaszád 84 emberrel teljesen odaveszett, de egyik sem az egész legénységgel, melynek létszáma különben sem volt teljes; az »Adler«-ről 20, az »Eber«-ről 75 ember halt meg. Az amerikai hadihajók »Trenton« 11, »Vandalia« 8 és »Nepsie» 3 ágyúval tönkre mentek ugyan, de legénységükből csak 30 ember veszett el. Hogy a katasztrófa híre csak tegnap érkezett Európába, az onnan van, hogy Szamoán táviró nincs s a legközelebbi távirdaállomás Aucklandon, nyolcz napi távolban van. 4. A szamoa-szigeti kasztrófára vonatkozó újabb távirataink a következők: Berlin, márcz. 31. (A Pesti Napló távirata.) A szamoai katasztrófa által keletkezett általános izgatottságot csak növeli az a körülmény, hogy a szomorú esetről mindeddig semminemű újabb részletek nem érkeztek. A tönkrementek névsora csakis a tengerészeti rangsorozat alapján állapítható meg. Az «Adler« hajó kapitánya és egyszersmind a hajóraj parancsnoka Fritze korvett kapitány volt. Az »Eber« hajón Wallis tengerész hadnagy, az »Olga« hajón pedig Ehrhardt korvett-kapitány vitte a vezényletet. Az apiai kikötő, amint azt helyismerők beszélik, hatalmas korálzátonyai miatt félemletes a hajósok előtt; a kikötőben, ahol korálágak majdnem a tenger színéig nyúlnak fel, már ismételten pusztultak el nagyobb hajók. A szörnyű szerencsétlenség híre tegnap délelőtt tíz órakor érkezett Berlinbe, s azonnal megvitték Vilmos császárnak is, akit ez mélyen meghatott. A császár egy nagyobb táviratot küldött Henrik herczegnek Kielbe, majd Moltke és Waldersee grófokat, Bronzart hadügyminisztert és a tengerészeti osztály főnökét fogadta közös kihallgatáson. A »Grosser Kurfürst«-nek Folkestonenél történt elpusztulása óta német tengerészetet nem érte nagyobb csapás. Berlin, márcz.31.(A Pesti Napló távirata.) A megrázó szerencsétlenségről beérkezett táviratok teljesen elvonták a birodalmi gyűlés figyelmét is a szőnyegen forgott kérdésről. Fél három felé értesültek róla, hogy a gyászhírt a külügyi hivatalhoz érkezett jelentések is megerősítették. De akkor sem tudtak meg más részletet, minthogy az »Adler» és az »Eber« odavesztek, míg az »Olga« még valószínűleg meg lesz menthető. Ezt igazolja a »Reichsanzeiger« következő hivatalos jelentése is: »Az ausztráliai állomás legidősebb tisztjének jelentése szerint az »Adler« és az »Eber« e hó 16-ikán egy orkán következtében zátonyra jutottak. Az »Olga« szintén zátonyra jutott, de még meg lehet talán menteni. Az »Eber« legénységéből megfulladtak: Wals kapitány, Eckhardt és Ernsthausen tisztek, dr. Machenhauer orvos, Kunze számtiszt és az egész legénység kilencz ember kivételével. Az »Adler« legénységéből húszan vesztek el. Az »Olga« személyzete sértetlen maradt.« A szerencsétlenség könnyen megmagyarázható. Apja a Npoly sziget északi részén fekszik félkör alakú kikötőben, mely egyáltalán nem nyújt biztos menedéket az ott kikötő hajóknak. Már ismételten ment itt tönkre hajó és legénység. A gőzösök tehát a november-márcziusi viharos időszakban mindig készenlétben álltak, hogy veszély esetén nyomban nyílt tengerre szállhassanak. A »Calliope« nevű gőzösnek ez úgy látszik sikerült is, míg a német és amerikai hajók a kikötőben megsemmisültek. A megmenekült legénység most szorult helyzetben van, különösen akkor, ha élelmet nem kap. A »Berliner Tageblatt« szerint kétségtelen, hogy újból hadihajókat fognak Szamoába rendelni. Legelőbb is az »Iltis« és »Wolf« nevű keletázsiai gőzösökre gondoltak, de valószínű, hogy nagyobb hadihajókat fognak elküldeni. Berlin, márcz. 31. Szamoából tegnap érkezett ide az »Adler« hadihajóról hiányzó legényeknek, valamint az »Eber« hajó megmenekült legényeinek névsora, melyet holnap közzétesznek. London, márcz. 31. (A Pesti Napló távirata.) A vihar kitörésénél valamennyi hajó el akarta hagyni a kikötőt, de a kísérlet meghiágult. Csak a »Calliope« menekülhetett ily után. Sok kereskedelmi hajó is zátonyra futott, köztük a »Godefroy« nevű is. Összesen nyolc kereskedelmi hajó ment tönkre. A belga postagőzösök katasztrófájáról érkezett újabb tudósítások, főkép Napoleon Jeromos herczeg szerencsés megmenekülésével foglalkoznak, s erre vonatkozólag több érdekes körülményt mondanak el. Itt adjuk újabb táviratainkat: Brüsszel, márcz. 31. (A Pesti Napló távirata.) A két belga postahajó összeütközéséről érkezett híreket a későbbi jelentések teljesen megerősítik. A »Henriette herczegnő« tegnapelőtt tizenkét óra felé hagyta el Dovert és minthogy az idő kedvező és a tenger nyugodt volt, teljes gőzerővel haladt. Csak később állt be a köd, mely csakhamar átláthatatlan sűrűségűvé lett. A Wäffeläre ezért elrendelte, hogy csak félgőzt alkalmazzanak és folytonosan szólaltatták a jelző sípot. E figyelmeztető jelre több hajó szerencsésen kitért. A fedélzeten aggodalomteljesen gyűltek egybe az utasok és közölték a kapitánynyal észleleteiket. Csakhamar jobboldalról jelzősip hangját hallotta a kapitány. Felismerte a »Flandriai grófnő« nevű gőzöst és balra kitért. Lehet, hogy a »Flandriai grófnő« gőzösön nem hallották a sípot, de tény az, hogy egyszerre iszonyú összeütközést éreztek és Dünkirchen közelében a »Flandriai grófnő« nevű gőzös közepén a szó szoros értelmében át volt vágva. Wäffeläre rögtön vízre bocsátotta a mentő csolnakokat, így sikerült több utast megmenteni. Egy angol anyját egy mentő csolnakba dobta, utána beleugrott önmaga is és súlyos sérülést szenvedett. Hausmann kapitány és tisztje, Vermeulen holttesteit és a többi áldozatot, számszerint 14—15-öt, még nem találták meg. A »Henriette herczegnő« gőzös csak két óra múlva távozott. Brüsszel, márcz. 31. (A Pesti Napló távirata.) Az elsülyedt »Flandriai grófnő« nevű gőzösön volt többek közt Napoleon Jeromos herczeg is, aki Eugenia császárnéhoz akart utazni. A herczeget megmentették, de szolgája a vízbe fulladt. Hivatalosan 14-re teszik az áldozatok számát. Igen nagy az anyagi kár is. Brüsszel, márcz. 31. (A Pesti Napló távirata.) Napoleon Jeromos herczeg megmeneküléséről a következő részleteket beszélik : A herczeg hadsegéde, Brunner báró társaságában a gőzös hátsó részében tartózkodott, midőn az összeütközés történt. A herczeg a vizbe bukott, Brunnet utána ugrott és fenntartotta, e szavakat kiáltva : »Mentsétek meg Jeromos herczeget.« Két matróz csolnakon a vész színhelyére sietett. A herczeg a csolnakba kapaszkodott és igy vitték a »Henriette herczegnő« fedélzetére. Brüsszel, márcz. 31. (A Pesti Napló távirata.) A herczeg, midőn titkárával Brunner báróval menekült, könnyű sérülést szenvedett homlokán. A herczeg több perczig a vízben volt. Alig jutott a mentőcsolnakba, rögtön szolgája felől tudakozódott, akit csak később találtak meg félig megfulladva. Megmenteni már nem lehetett. Ő az egyetlen áldozat, melynek hulláját sikerült a tengerből kifogni. A »Henriette herczegnő«gőzös kapitányának körültekintése által megmentett csomagok közt volt a Napóleon herczege is, mely sok értékpapírt tartalmazott, az, hogy a járdákon a közlekedést különféle tárgyakkal vagy csoportosulással megakasztani nem szabad. E szerint kimondandó, hogy a különféle cégtáblák és jelvények alkalmazásánál a közlekedési tekintetek szigorúan figyelembe veendők; a boltok előtt az ernyők csak 7 1/2 láb magasságban alkalmazhatók, s ez ernyőket a járdaszegélykőhöz erősíteni rúddal vagy zsineggel tilos. Henteslegényeknek gyékénykosárral, pékeknek a zsemlyéskosárral, kofáknak a járdán vinni csirkés puttonyaikat tilos. De tilos a csoportosulás is, 4—5 embernek egy sorban menni a járdán (?) vagy a közlekedést hátráltatólag csoportosulni a kirakatok előtt. A szabály ellen vétőket a rendőrség 50 krtól 50 frtig büntetheti. Fővárosi ügyek. A főváros csatornázása. Lechner Lajos főmérnök középítési igazgató bemutatta a budapesti általános csatornázás ama részletterveit és költségvetéseit, melyek a munkaprogramm első és a további munkáknak alapul szolgáló legfontosabb részeit képezik és a Dunába való torkolatokat, a szabad kiömlőt, a szivattyútelepet, az iszapfogót, a kezelő épületeket és a főgyűjtőnek azt a részét foglalják magukban, mely a vasúti töltéseken át egész addig a pontig terjed, ahol a magas területek és Kőbánya szenyvizeit levezető harmadik gyűjtő a Dunába torkol és a főügyítőt keresztezi. A harmadik, úgynevezett »magas« gyűjtő csatorna keresztezésének tervei most készülnek s már annyira haladtak, hogy április végéig szintén bemutathatók lesznek. Az előterjesztett részlettervek kivitele összesen 1.290.785 forint 51 krajcrárt igényel, ami az általános költségvetéssel szemben 10°/0 emelkedést mutat, minthogy azonban a rendes gyűjtőcsatornák költsége a felvett összegnél kisebb lesz, az összes költség nem fog nagyobbodni. A munka tehát már végrehajtás alá kerülhetne, előbb azonban a terveket még a belügyminiszter kívánságára különösen folyamszabályozási és hajózási szempontból leendő elbírálás végett a közmunka- és közlekedésügyi miniszterhez kell felterjeszteni. Ami a munkák foganatosítását illeti, a főmérnök-középítési igazgató kijelenti, hogy először is a kezelő épület volna felépítendő, melyben a munka végrehajtására, a felhasználandó anyag jóságára stb. felügyelő tisztviselők hivatalos helyiségei nyernének elhelyezést. Végül megjegyzi a főmérnök-középítési igazgató, hogy az egész tervezet abból a szempontból dolgoztatott ki, hogy az esetre, ha a soroksári nagy vészkiömlő egyelőre ki nem épülhetne is, a főváros víztelenítése mégis biztosítva legyen. A katonai kórház telke. Tudvalevőleg a hajcsárutón, majdnem szemben a tüzérségi laktanyával, a közös hadügyminisztérium új katonai kórházat akar építeni. A fővárosi közgyűlés megengedte, hogy a kiszemelt telek egy telekkönyvi testet képezhessen. A közmunkatanácsnál pedig tegnap egy vegyes bizottság, melyben a katonai hatóság képviselője is részt vett, a főváros részéről pedig Rózsa Péter tanácsos volt jelen, az általános szabályozási terv módosításának részleteit állapította meg. A járdáknak a közlekedés számára való szabadon tartásáról szabályrendeleti terv készült a tanács I. ügyosztályában, mely szabályterv most a főkapitányhoz fog kerülni véleményadás végett. Alapelve Előfizetési felhívás PESTI NAPLÓ-» Lapunk negyvenedik évfolyama április elsején megkezdi második negyedét. Ez alkalommal az előfizetéseknek idejekorán való eszközlését kérjük, nehogy a lap küldésében zavar merüljön fel. ^ Előfizetési árak: (A reggeli és esti kiadásra.) Egész évre ................................. 18 frt- kr. Félévre ...................................... 9 frt kr. Évnegyedre.................................. 4 frt 50 kr. Egy hónapra......... .................... 1 frt 50 kr. ÜV“ Az előfizetések Budapestre, a »Pesti Napló« kiadóhivatalába (Ferencziek tere, Athenaeum-épület), legczélszerűbben postai utalványnyal küldhetők. Ha az esti kiadás postai különküldése kívántatik, a bélyegre havonkint 35 kr, évnegyedenkint 1 frt felülfizetendő. A »Pesti Napló« kiadóhivatala. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, április ! A képviselőház ülése délelőtt 10 órakor. A horvát miniszter fogad d. e. 10— d. u. 2. A magyar tudományos akadémia nyelv- és széptudományi osztályának ülése délután 5 órakor. Felolvasók : Budenz József r. tag és dr. Boross Bálint vendégárverés a műcsarnokban d.e. 11 órakor. Hazai termékek állandó kiállítása a kereskedelmi múzeumban. Városligeti iparcsarnok. Szabad bemenet mellett nyitva d. e. 10—12 és d. u. 2—5. Nemzeti múzeum: term. és néprajzi tár d.e 9— d. u. 1 óráig. Nyilvános könyvtárak: akadémiai d. u. 3—5 egyetemi d. e. 10—12 és d. u. 4—8, múzeumi d. e 9— d. u. 1 óráig. Az állatkert nyitva van egész nap. Beléptide 80 ki . márcz. 31. A hiv. lapból. Exequatura. ő Felsége a király Carpi Francesconak, Triesztbe spanyol konzullá történt kinevezéséhez az exequaturát megadta. Kinevezés és áthelyezés. A nagy-kikindai törvényszék elnöke , Balogh Béla végzett joghallgatót segélydíjas joggyakornokká; a zilahi törvényszék elnöke, Szokolay Béla zsibói járásbírósági joggyakornokot a zilahi törvényszékhez helyezte át. Jóváhagyások. A szakolczai Gvadányi-kör és a baróthi korcsolyázó- és csolnakázó-egylet alapszabályait a belügyminiszter jóváhagyta. Ügyvédi kamarából. A pécsi ügyvéd kamara dr. Kiss Ernő és dr. Debreczeni Józse ügyvédeket lajstromába felvette. Az udvar itthon. A budai kir. palotai Szt.Zsigmond-kápolnában ma reggel nyolcz órakor Maszlagh Ferenci mondott csöndes misét, melyet meghallgatott a király ő Felsége is. Fél tiz órakor dr. Robitsek Ferencz misézett s a királyi oratóriumban jeles volt Erzsébet királyné, Mária Valéria fő herczegnő és vőlegénye Ferencz Szalvátor fő herczeg. A király ő Felsége holnap este két nap tartózkodásra Bécsbe utazik, ahonnan csütörtökön reggel érkezik ismét vissza Budapestre. Az udvarnak Budapestről való elutazása még nincs véglegesen megállapítva; az eddigi dispozícziók szerin azonban ő Felségeik és Mária Valéria főherczegnő április 11. vagy 12-én Ischlbe utaznak. Ferencz Szalvátor főherczeg tegnap este kilencz órakor jött meg Bécsből s már holnap visszautazik. — Hohenlohe főudvarmester tegnap is érkezett és holnap visszautazik Bécsbe. A király adománya. A király ő Felsége Dulnicz község tűzkárosult lakosai segélyezésére háromszáz forintnyi segélyt adományozott. Közgyűlések. Az írók és művészek társasága ma délután tartotta évi rendes közgyűlése melyen Váradi Antal elnökölt. Konstatálták, hog a múlt évben a bevétel 13,386 frt, a kiadás 8413 fr volt. A jelentés fájdalommal emlékezik meg Urvár Lajos elnök lemondásáról. Megemlíti a Rossi-ünmpélyt, Erkel és Nádai jubileumát, a Kelemen-emlék leleplezését s ama mozgalmat, mely Harrach Józsi kezdeményezésére egy hangverseny-terem létrehozás ügyében a körből kiindult és végül megemlíti, hogy társaság síremléket állított Balázs Sándornak. Elentés felolvasása után Paulay Edét, a nemző színház igazgatóját egyhangúlag elnökké, Várat Antalt és Komócsy Józsefet alelnökökké, Hetaller Lajost és Szohner Antalt igagatókká, Doinay Gyulát titkárrá válaszották. Választottak még egy harmincz tagb álló választmányt is. Ezután küldöttség mer az uj elnökért, kit Váradi Antal üdvözölt. Pauls megköszönve a bizalmat, ígérte, hogy tőle telhetleg a társulat felvirágoztatásán fog fáradozni. A magyar tisztviselők országos egyletének tegnap este tartott két gyűlésen Turóczy Adolf elnökölt. A jelentés szeri a vagyon 27,693 frt. Múlt évben a bevétel 47,5 frt, a kiadás 43,424 frt volt. A könyvtár 5614 kötből áll és a tagok száma 2011. A segélyalapig kilencz özvegy nyert segélyt. Élénk vita után az iratási díjt négy írtra emelte fel a közgyűlés. Miutt még határozatba ment, hogy az egylet mostani vezéglőse megtartatik, megtörténtek a választások, választások eredménye a következő: igazgatóulasztmányi rendes tagokká: Angletta Arnót, Áry János, Balogh Antal, dr. Bosányi Iván, Csend Gyula, Csillag Benő, Farkas Antal, Fábry Frigy