Pesti Napló, 1889. május (40. évfolyam, 119-149. szám)

1889-05-03 / 121. szám

érsek, Hubay Jenő, Jókai Mór, Justh Zsigmond, Keglevích István gróf, Széchényi Lajos gróf, Szmre­­csányi Miklós, f Fővárosi ügyek. A tűzrendészeti szabályrendelet módosítása. Sczerbovszky Szaniszló tűzoltófőparancsnok előter­jesztést intézett a tanácshoz, a­melyben utal arra, hogy az évekkel ezelőtt alkotott tűzrendészet sza­bályrendelet több irányban kiegészítésre és módosí­tásra szorul. A szabályrendeletnek legelső­sor­ban is lényeges hiánya, hogy nincs benne ki­mondva az, hogy a fővárosi tűzoltóság hatósági közeg jellegével bír, a­minek eddigelé nem egy esetben az volt a következése, hogy a tűzoltóság in­tézkedései egyesek, vagy hatósági közegek részéről kellőkép nem respektáltattak. A szabályrendelet tehát ez irányban kiegészítésre szorul- Módosítandó­­nak véli a tűzoltó főparancsnok a szabályrendelet amaz intézkedését, mely szerint a tűznél való vezény­let bizonyos esetekben az önkéntes tűzoltótestület tisztjeire száll át. Ez intézkedés ugyanis egyrészt felesleges, másrészt pedig a tűzbiztonsági szolgá­latra káros is lehet. Felesleges, mert a főváros­nak elég tűzoltó tisztje van ; káros pedig, mert az ön­kéntes tűzoltóság tisztjei, akiket a testületi közgyű­lés szakképzettség nélkül is megválaszthat, legtöbb esetben nem ismerik a helyi viszonyokat s az egyes tűzoltók képességét , Így nem tudják azt, kit hol és minő teendőkre lehet legczélszerűbben alkalmazni. Mindezekhez járul még az is, hogy az önkéntes tűz­oltóság tisztjei az intézkedések által esetleg okozott károkért felelősségre sem vonhatók. A szabályrende­letben ki­mondandónak véli továbbá a tűzoltófőpa­rancsnok, hogy minden nagyobb közintézet és gyár tűzrendőri szempontból évenként legalább egyszer megvizsgáltassák, és hogy a sötétség beálltával a pad­lásra egyáltalán ne, a pinczékbe pedig csak zárt lám­pával szabadjon menni. Végül a szabályrendeletben világosan kimondandónak tartja a tűzoltó főparancs­nok azt is, hogy a tűz színhely­én az intézkedési jog a vezénylő tűzoltóparancsnokot illeti, s hogy ekként a rendőri 63 katonai segédlet az ő rendelkezései sze­rint köteles eljárni. A főparancsnoknak ez előter­jesztését a tűzoltói bizottmány már legközelebb tár­gyalni fogja.­­ Közmunkák. A tanács mai ülésében elrendelte, hogy a Wesselényi-utcza külső részé­nek rendezése még ez évben végrehajtassák. Egyúttal a tanács utasította a mérnöki hivatalt, hogy a Lukács-fürdői tó beboltozása czéljá­­ból szükséges előmunkálatokat még oly időben tegye meg, hogy a beboltozási munkák ez évi október hó 1-én okvetlenül megkezdhetők, a jövő tavaszra pedig teljesen befejezhetők legyenek. A Ferenczváros rendezése A IX. kerületi elöl­járóságnak a Ház előterjesztését, a­melyben a Ferencz­­körút megnyitását, az elevátornál áthidalás útján egy hajó­állomásnak, a Boráros­ téren pedig gyermek­parknak létesítését kéri, a tanács mai ülésében tár­gyalta. A tanács ez előterjesztés folytán megkeresést intéz a közmunkák tanácsához az iránt, hogy a Fe­­rencz-körút folytatólagos megnyitása körüli munká­kat lehetőleg siettesse, másrészt pedig utasította a mérnöki hivatalt, hogy az elöljáróság által kért többi közmunka kivitelére nézve adjon véleményt. Tudomány, irodalom. A történelmi társulat e hó 4-én (szombaton) délután 5 órakor az akadémia I. emeleti ülés­termé­ben választmányi ülést tart a következő tárgysorral: 1. Óváry Lipót: Modenai és mantuai levéltári kuta­tásokról. 2. Szilágyi Sándor: Az 1666-ik év történe­téhez. 3. Folyóügyek. 4. Zártgyülés. Ajánlat egy kül­földi tiszt. tag megválasztatása iránt. Grünwald Béla »A közigazgatás rendszere« czi­­mű­ munkájára vonatkozó előfizetési felhívás van la­punk mai számához mellékelve, az említett munká­nak részletes tartalomjegyzékével. Eme már harma­dik kiadásban megjelenő munkára felhívjuk olva­sóink figyelmét. Színház és művészet. A népszínházban ma este »Boccaccio«, az évtized egyik legnépszerűbb német operettje, új beta­nulással és nagyrészt új szereposztással került színre. A czímszerepet Hegyi Aranka adta több szépség­gel, mint szerencsével. A második felvonásban, mikor az együgyű fiút kellett játszania, módfelett meglát­szott az ő eredendő hibája, hogy nem tud kaczagni. (Hogy kaczagta el Blahánó ezt a jelenetet!) A lélek­nek kicsorduló jó kedve : a kaczagás nála roppantul erőltetett. Ellenben énekben igen jó volt. Játékban egy érthetetlen lapszust követett el, a­mennyiben Fiamettának suttogta el azt, a­mit Lambertuccio felé kellett volna kiáltania. A többi szereplő, minthogy nagyrészt úgyis megválik a színház kötelékéből, tá­vozzék — saját érdekében — megbírálatlanul. A repriz legérdekesebb momentuma H. Pauli Ma­riska asszony első vendégszereplése, vagy mint a színlap mondotta : első színpadi kísérlete volt. A kísérlet nagyon szépen sikerült. Leszámítva a beléptekor előlegezett tapsot, (mely még a ven­dég atyjának, a kitűnő énekesnek és kivált ének­­tanárnak szólott) a közönség sokszor és megér­demelten tapsolta a fiatal vendéget, ki minden ének­számával megmutatta, hogy jeles tanítványa édes atyjának. Megnyerő megjelenés mellett kifejező, élénk játék, rokonszenves, bár nem nagyon erős hang és kitűnő iskola képezik előnyeit. Ma még némi tréma látszott rajta, de azért a hűségről énekelt dalát zajo­san megujráztatták. Felvonások után ismételten ki­tapsolták s a vendég, ki jövőre a szegedi színtársulat­nak lesz egyik oszlopa, egy ízben három szép bokré­tát is hozott magával, melyekkel tisztelői lepték meg. A színház majdnem egészen megtelt. (K.) Érdekes vendégszereplés Pápán. A pápai hon­véd-szobor bizottság felkérésére R­áday Ferencz is Márkus Emilia Pápán a szoboralap javára három vígjátékban léptek fel. A város egész ünnepi szint öl­tött kitű­nő művészvendégeinek fogadtatására. A vá­rosháza, a nemzeti kaszinó, a polgári kör s számos magánház fel voltak lobogózva. Az indóháznál a vá­ros nevében a s­v­á­­­d polgármester, a szobor­bizott­ság nevében pedig gróf Esterházy Ferencz, a védnök (Devecserből), Fenyvessy Ferencz ország­gyűlési képviselő, elnök, Horváth Lajos főszolga­bíró stb. fogadták az érkezőket, kiket Esterházy Fe­­rencz gróf gyönyörű négyes fogata vitt a Griff­­szállodába. Érdekes képet nyújtott az ev. ref. kolle­­gium és a bérezések gimnáziumának ifjúsága, kik teljes számban az ünnepi kucsmákkal jelentek meg a vasútnál. Maga az előadás rendkívül fényesen sike­rült. A színház a szó teljes értelmében zsúfolásig tömve volt s Nádayt és Márkus Emíliát minden meg­jelenésükkor frenetikus tapssal üdvözölték. Előadták »A kiadó lakás«, »Egy kis vihar« és »A kolostor­ból« czimű vígjátékokat, mindhármat óriási tetszés mellett. Előadás után Esterházy Ferencz gróf nagy estélyt adott a vendégek tiszteletére. Az első pohárköszöntőt maga a védnök mondta Nádayra és Márkus Emíliára, kiket még a pápavidéki közműve­lődési egylet nevében Néger Ágoston apát és Fenyvessy Ferencz orsz képviselő is felköszön­­töttek. A hazafias czélú előadás néhány száz forintot juttatott a honvédszoboralapnak. A színészegyesület ügye. A magyar színészegyesület központi igazgató tanácsa által kiküldött négytagú vizsgáló bizottság ma délelőtt folytatta tanácskozását Pázmándy Dénes orsz. képviselő elnöklete alatt. A mai ülésen kihallgatták mindazokat, kik a szinészegyesület igaz­gató tanácsa és az irodaszemélyzete ellen emelt sú­lyos vádakról tudomással bírtak. A bizottság szigo­rúan vizsgálta a felmerült vádakat s pontról-pontra is megvitatta A mai Ülés­ — mint a »Hircsarnok« je­lenti — már nem nyújtott olyasi kedvező képet a központi iroda személyzetéről, mint a tegnapi. Az elősorolt konkrét vádak legnagyobb része beigazolást nyert a bizottság előtt. A tanácskozás lefolyásáról az idézett laptudósító a következőket írja: A mai ülésre meghívottak közül csak V­á­r­i Béla nem jelent meg. Levelet intézett a bizottság elnökéhez, a­melyben kijelenti, hogy a bizottságot nem tartja illetékesnek a vádak megvizsgálására s ezért nem jött el annak ismételt meghívására. Ferenczy József volt igazgatótanácsost hallgatta ki először a bizottság. Szerinte az egyesület rovancsoló bizottsága jelentéseiben nagyon sok rendetlen­­s­é­g van. Nem mondja károsításnak, csak rendetlen­ségnek. A bizottság felolvastatta a rovancsoló bizott­ság utolsóelőtti, márcziusi jelentését s konstatálta, hogy abban tényleg sok hiba van. Hosszas vita után elhatározták, hogy a rovancsoló bizottság jelentéseit átadják a minisztériumtól kért szakköze­geknek. Ezeknek véleményes jelentései után fog a bi­zottság ez ügyben dönteni. Ferenczy előadja ezu­tán,­ hogy az iroda személyzete Komlóssy szín­igazgatónak jogtalanul adta ki konc­esz­­szióját. Ugyanis az igazgatótanács elhatározta, hogy Komlóssynak mindaddig nem lehet kiadni konc­esszióját, míg az egyesületnél tartozásait ki nem fizeti, az iroda titkára pedig e határozat daczára kiadta az igazgatónak a konc­esszióját. Elnök megkérdezte erre nézve Bártfay titkárba ki be­ismeri, hogy ő adta ki a koncressziót, de azt állítja, hogy valami mellékkörülmény volt, amelyr­e már nem emlékszik, de amiért kiadta. A bi­zottság szükségesnek tartja, hogy e vádra nézve Komlóssyt is meghallgassa, a­ki után azon fial el is küldtek. Következett ezután kihallgatásra V­i­d­o­r Pál. Ő azzal vádolja az iroda személyzetét, hogy nem teljesíti mindenkor a tanács intéz­kedéseit és hogy túlságos előlegeket tesznek fel. Szuper pénztárnok előadja, hogy sokszor megesett az, hogy a hivatalnokok már a hónap közepén kivették előlegbejö­vő havi fizetéseiket. Most azonban nincsenek havi előlegezésben. Vidor felemlítette még, hogy amaz egyesületi tagokról, a­kik tartozásban vannak, többszöri sürgetésre sem készítettek táblázatos k­i­mutatást s hogy az egyesület könyvei nincsenek mind hitelesítve. A bizottság konsta­tálta, hogy az egyesület segédkönyvei nemcsak hogy hitelesítve nincsenek, hanem egy könyvből la­pok is ki vannak tépva, a­mi bizony nem a legpontosabb kezelésre mutat. B­a­r­t­a László röviden elmondja, hogy az igazgató tanács mostani szervezete mellett még csak hálára sem számítható munkát sem végezhet s ez az oka annak, hogy tíz éve viselt igazgató tanácsosi állásáról lemondott. Elismeri, hogy részint az ügykezelésben való járatlanság, ré­szint a helyzet nehézsége miatt sok olyan dolog történt, a­minek nem lett volna szabad megtörténnie. Nem sorol fel konkrét esete­ket, mert nem akar személyeskedni és piszkolódni. Csak egyszerűen kijelenti, hogy olyan testületnek, mely a legjobb akarat mellett is csak meddő munkát végez, nem lehet tagja. Ezután Komlóssy volt színigazgatót kérdezte ki a bizottság a konczesszióra vonatkozólag. Komlóssy eleinte nem tudott vissza­emlékezni az esetre, később azonban elmondta, hogy 1887. áprilisban megkérte az iroda titkárját, hogy konczesszióját adja ki egy napra s ha ezalatt sikerül neki annyi bérletet csinálni, melyből kifizetheti tar­tozását, annak eleget tesz, ellenkező esetben vissza­hozza konc­esszióját. A konc­essziót meg is kapta, de csak egy napig volt kezében, miután bér­lete balul ütött ki.­­ Az ülés végén Rákosi Viktor előadta, hogy ő az irodaigazgatóval üzleti viszonyban állott. Egy darabot adott el neki 50 forintért azzal a kikötéssel, hogy ha az szép hasznot találna hajtani, akkor az igazgató küldjön neki még tetszése szerint pár forintot. A darab csak­ugyan jövedelmet hajtott s ezért kapott írója még utólag 25 iitot. A vizsgáló bizottság legközelebbi ülé­sét bizonytalan időre elhalasztotta. Törvényszéki csarnok. Tüntető ezermester: A véderővita alkalmával lezajlott tüntetéseknél tevékeny részt vett egy Z­a­­­c­s Venczel nevű, Csehországból ideszármazott ezermes­­mester is, kit azzal vádoltak, hogy a dohány- és akácz­­fa­ utc­ák sarkán levő kávéház ablakát bezúzta, és egy rendőr vallomása szerint másokat is biztatott, hogy csak törjék be az ablakokat. Az ezermester a törvényszék előtt mindent tagadott. A törvényszék azonban nem adott hitelt a bűvész védekezéseinek és magánosok elleni erőszak miatt nyolczhavi bör­tönre és az országból való kiutasításra ítélte. Régi csőd. A »Ferencz- és Józsefvárosi takarék­­pénztár« ellen 1873. óta folyamatban levő csődben a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék az elhalt tömeggondnok, Tömüsváry László helyére ideiglenes tömeggondnokul Funták Sándor ügyvédet nevezte ki. A 165-dik szakasz, Lovassy Péter kocsist a tör­vényszék hatóság elleni erőszak bűntettéért két havi fogházra ítélte el, enyhítő körülménynek véve, hogy tettét részeg állapotban követte el. A másodbíróság helybenhagyta ez ítéletet, mig a kir. kúria a fogház­­büntetést hat hónapra emelte fel. Zsarolás vétsége miatt egy évi fogházra ítélte ma­g a törvényszék Hegedűs Mihálynét, ki egy K. Sándor nevű magánhivatalnok családi szentélyét tel­jesen feldúlta. Eljegyzések, esküvők. Kuston József veszprém megyei nagybir­tokos eljegyezte Bécsben W­e­­­s H­e­­­é­n kisasszonyt, egy nyitramegyei nagybirtokos özvegyének leányát. Halálozások: Bud­a­falvi Kalmár Pálné, szül. koronczai Ferenczy Klára tegnap délután Budapesten 55 éves korában elhunyt Temetése holnap, pénteken délelőtt 10 órakor lesz a Kerepesi-út 64. számú halottas­házból. T­ávíráték, Potsdam, május 2. Vilmos császár ma dél­előtt adta át ünnepélyesen az új zászlót az első gárda­ezred első zászlóaljának. Jelen voltak az ünne­pélyen : a császárná, a Császár három legidő­sebb fia és a többi királyi herczegek. Számos feje­delmi személyiség, köztük a hesszeni nagyher­­czeg és a tábornoki kar, élén M­o 11 k . gr. tábor­­nagygyal. Délelőtt 10 órakor a városi palota bronz­termében verték be a zászlóba a szegeket mire az egyházi szertartás a márvány­teremben folyt le. A felavató beszédet R­i­c­h­t­e­r tábori főpap tartotta, kinek Rogge udvari lelkész segédkezett. Vilmos császár ezután beszéd kíséretében ünnepélyesen át­adta a zászlót a zászlóaljnak, mire Pi­e­s­s­e­n ezre­des mondott köszönetet. Az ünnepély a császár há­romszoros éltetésével végződött. Jelen voltak az ünnepélyen a Szamoa-értekezletre küldött angol és amerikai meghatalmazottak is, kik erre külön meg­hívót kaptak. Réma, május 2 A Stefani-ügynökségnek jelentik Masszovahból: Abissziniában a helyzet válto­zatlan. Mangasa és Alula vezér Aduéban van­nak s közös tanácskozásra akarták bírni a főnököket, de minden fáradozásuk hasztalan volt. D­e­b­e­b Godo­­felassiban tartózkodik. Debeb és Alula vezér közt megkezdődött az ellenségeskedés. Róma, május 2. Menabrea gróf leánya lá­togatására Palermóba utazott. A »Fanfulla« szerint Menabreát megkínálták a külügyi tárczával, de nem fogadta el. A »Riforma« azt írja, hogy Me­nabrea Turínba utazott, de rövid időn visszatér Párisba, mert csak két-három napig szándékozik Tu­­rinban maradni. Bécs, május 2. (A Pesti Napló tudó­sítójának távirata.) A képviselőház holnapi ülé­sén S­c­h­ö­n­b­o­r­n elő fogja terjeszteni a bün­tető-törvényjavaslat indokolt jelentését. Falkenhayn 50.000 frtos hitelt fog kérni arra a czélra, hogy a földm­űvelési minisztérium ez­­összeggel részt vehessen a Bécstben 1890-ben tartandó nemzetközi mezőgazdasági ki­állításon. Schönborn indítványt sürget a büntető törvény tárgyalására kiküldött bizottság a fr­a­n­d fi­ai­t­á­s­á­r­a nézve, hogy az a Reichsrath szünete alatt is folytathassa tanácskozásait és azokat még az Ülés­szak vége előtt be is fejezhesse.­­ Az iskolai javaslat a legközelebbi napokban kerül az urak­­háza elé. A hollandi király és Adolf herczeg. Vágó, május 2. A törvényhozó testület mai tel­jes ülésében egyhangúlag elhatározta, hogy a király — miután az alkotmány 38. szakaszában foglalt kö­rülmény már fenn nem forog — a kormányzást ismét átveszi. Ezután az elnök a királyra há­romszoros éljent mondott, mit a gyűlés lelkesülten ismételt. A gyűlés egyben táviratot intézett a király­hoz, melyben felgyógyulása alkalmából ü­d­v­ös­­­i­k. Luxemburg, május 2. A képviselő­ház­ban Eyschen állami miiniszter felolvasta Adolf herczegnek a királyhoz intézett leve­lét, melyben arra kéri a királyt, tudassa Vele, várjon ő maga veszi-e át az Uralko­dást, vagy pedig a herczeg vigye tovább is a régensséget. A király azt válaszolta, hogy ő maga veszi át újra ugyanegy napon az uralkodást Hollandia és Luxemburg fölött. Erre a képviselőház osztályai összegyűltek, hogy a régensség meg­szüntetése fölött tanácskozzanak. Wiesbaden, május 2. (A Pesti Napló távirata.) Nasszaui Adolf herczeg, mi­után a király állapotában beállott javulás a régensséget fölöslegessé tette, visszatér a kö­­nigsteini kastélyba, hol állandóan fog tartóz­kodni. Luxemburg, május 2 A király levele válasz a nasszaui herczeg levelére, melyben késznek nyilat­kozott a régensségről lemondani, mihelyt a király elég erősnek érzi magát a kormányzás átvételére. Konfliktus S­váj­cz és Németország közt, Straszburg, május 2. Wohlgemuth ügyét illetőleg minden megbízható hír a mel­lett szól, hogy a legcsekélyebb ok sem forgott fönn a letartóztatás­ra. Wohlgemuth azért utazott Rheinfel­­denbe, mert Svájczból fölajánlották neki, hogy fölvilágosításokat adnak az Elzászban folyó szoczialisztikus és más állam­ellenes üzelmek felől. Wohlgemuth-tal a fogságban ember­telenül bántak. Berlin, május 2. A »Post« szerint a ko­ronatanács tegnapi ülésén, melyen a csá­szár elnökölt, szóba került Wohlgemuth rendőrbiztos ügye is. Hírek Romániából. Bukarest, május 2. A hírlapok kiemelik a lelkesült fogadtatást, melyben a trónörökös részesült s ebben kedvező előjelet látnak a jövőre nézve és kifejezik jókivánataikat a trónörökös iránt. Bukarest, május 2. Az »Agence Roumaine« je­lentése: Ferdinánd herczeg tegnap fogadta a diplomácziai testületet, melynek tagjait a doyen he­lyett maga a külügyminiszter mutatta be, hogy az el­fogadásnak nagyobb fontosságot kölcsönözzön. Ezu­tán a követségek személyzetének bemutatása követ­kezett. A királynak Catargiu kormányelnökhöz inté­zett levelét, mely a trónörökös megérkezésével egy­idejűleg tétetett közzé, politikai körökben oly ese­ménynek tekintik, mely úgy az országban, mint­ külföldön feltűnést fog kelteni. Ebben egyúttal a mo­narchia és az állam erősödését látják. Különösen fi­gyelmet kelt a levélben az az érdeklődés, melyet a király a perosztály jóléte iránt tanúsít. Bukarest, május 2. A »Monitorul« a királynak Catargiu miniszterelnökhöz intézett levelét közli, a­melyben a király hangsúlyozza az állami javaknak a parasztok közt leendő eladásáról szóló törvény kivi­telének fontosságát és kifejti, hogy ez javára fog válni a földműves népnek, melynek szorgalmát a ki­rály nagy megelégedéssel ismeri el. KÖZGAZDASÁG, Bern, május 2. (A Pesti Napló távirata.) Az ft nemzetközi értekezlet, melynek eszméjét a gyá­ri munkaidő szabályozása végett a svájczi kor­mány pendítette meg, bizonyosan meg fog tartatni. Ez ideig Olaszország, Belgium és Német­alföld jelentették be részvétüket, de Ausztria- Magyarország és Németország képvisele­tére is számítanak, bárha e hatalmak hivatalosan még nem nyilatkoztak. A konferencziát az esetre is meg­tartják, ha csak a hatalmak többsége képviselteti magát. Bécs, május 2. A tőzsdekamara mai teljes ülé­sében elhatározta, hogy a kassa-oderbergi vasút kér­vényét 4°/0-ás elsőbbségi kötvényeinek jegyzéséért, pár­t­óló­an fogja a pénzügyminisztérium elé terjeszteni. Ipar ési kereskedelem Az értéktőzsdén az üzérkedésre kedvező napok járnak. A tőzsde helyzetének fő jellegét ez idő szerint a papír­járadék kedveltsége, emelkedése és a valutaárfolyamok hanyatlása képezi. És ter­mészetes is, ha a májusi lejárattal szabaddá tett ösz­­szegeket a járadékpiac­ felé terelik. A fokozódó ke­reslet a papírczimb­iek árjavulását eredményezi, a­miben különben része van a gyorsan és sikeresen ha­ladó magyar kölcsönkonverziónak is. Az üzérkedés el is követ mindent, hogy hasznára fordítsa a kedvező konjunktúrát. Ez észlelhető Budapesten, Bécs­­b­e­n­ és Berlinbe­n egyaránt. Különösen az utóbbi piaci spekulácziója az, mely állandóan nagy figyelmet szentel a magyar papírjáradéknak, a mint­hogy egyáltalán gyarapodott legutóbb a Németor­szágba való papírk­ittel. Ezzel azonban együttjár az aranyvaluták nagyobb beáramlása, a mi jegyzé­seikben hanyatlást szül. Viszont e hanyatlás is­mét csak a papírjáradéknak kedvez, míg ellen­­ben az aranyjáradékot nyomja.­­ Magán a bécsi tőzsdén különben a jelenlegi konjunktúrának, mely a budapestivel teljesen azonos, a jelzett körül­ményektől eltekintve, külön helyi oka is van. Moser az osztrák-magyar bank főkormányzója ugyanis láto­gatást tett Tisza miniszterelnöknél és Wekerle pénzügyminiszternél legutóbbi Bécsben létük alkal­mával. Ezt a látogatást a bécsi üzérkedés azzal hozta összefüggésbe, hogy ime a valut­a­s­zabály­ozás nagyon közel jutott a megoldáshoz. Mert mily ügyben kereshette volna fel a bank­kormányzó a kormány tagjait ? — De világos, hogy e látogatás és a valuta­rendezés közt nincs kapcsolat. Ismertettük az ügy állását. Azt, a­mit az osztrák pénzügyminiszter a kérdésben tett és Wekerle Nagybányán mondott. Mindez pedig a dolognak egyelőre még nem kölcsö­nöz annyira akut jelleget. És nyilvánvaló, hogy a lá­togatás csak búcsú volt a korábbi pénzügyminiszter­től és üdvözlés az újnak. A budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék április hónapi ügykimutatása a következő adatokat tünteti fel: Ülés tartatott 32, elintéztetett 5883 drb, maradt hátralék 732. Az elintézett ügyek között volt per: 187, sürgős ügy (végre bizt) 1050, rendes ügy 3462. Az elintézett 187 per közül volt kereskedelmi: 72, váltóper 110, csődper 5. Csőd nyittatott 3, meg­szüntettetek 3. Felsőbb bíróságoktól érkezett 81 da­rab. Ezek között volt: helyben hagyó 46, megváltoz­tató és ib­ m. v. 12, feloldó 5, rendelvény és elállás 6, kúriai határozat 12. Összesen 81. A hazai ipar nagyobb figyelembevétele érdeké­ben tart holnap ülést az országos iparegyesület ipar­pár­tolási szakosztálya. A legújabban keletkezett czukorgyár-alapítási mozgalomnál ugyanis azt a sajnos tapasztalást tették, hogy a telepek fel­szerelését külföldről szerzik be. Ez ellen akar az osztály állást foglalni, hogy a sérelmeket lehetőleg orvosolja. Magyar építési társaság Budapesten. A főváros­ban a legközelebbi napok folyamán magyar építési társaság fog létesülni, melynek főczélját folyam­szabályozások és más vízi építkezések elvállalása és kivitele képezi. Az eszme tulajdon­képen az osztrák építési társaságtól eredt, a­mely a vízi építkezések czéljaira jelentékeny hajóparkkal és felszerelésekkel bir. Hajóit sok éven át használták Magyarországon is a Duna-szabályozási munkálatok­nál , de legutóbb — nagyon helyesen — előnyt ad­tak a hazai vállalatoknak. De hogy a hajópark mű­ködése újból megindulhasson, a magyar építő társa­ság meg fogja azt venni. E hajók az osztrák vállalat tavalyi mérlegében vízépítési vállalkozások czímén 398,493 írttal szerepelnek. A vételárat a magyar társaság egyelőre részvényekben téríti meg, miáltal az osztrák társaság megfelelő képviseletet nyer an­nak igazgatóságában. Az új vállalat 1 milliónyi alap­tőkével alakul meg, melyből egyelőre 500,000 frtot fizetnek be. Frizetjegyek az arad lökösházai vonalrészen. A m. kir. államvasutak igazgatóságától vett értesülés szerint tegnap óta az arad-kuru­csi vonalrészre érvényes s 20 egyes jegyet tartalmazó, egész éven át kiadható füzetek Arad és Lökösháza között is használhatók, még­pedig akként, hogy minden egyes utazásnál két szelvényt szakítanak ki. E füzetjegyek a velük járó tetemes díjmérséklésen kívül amaz előnyt nyújtják, hogy — nem névre szólván — ugyanazt a füzetet több személy is használhatja, továbbá, hogy egy-egy jegyfüzet alapján egyidejűleg több személy is utazhatik, s végül hogy a jegyfüzet tulajdonosa nem tartozik a jegyet elutazás előtt a pénztárnál elő­­mutatni, mert e jegyfüzetek nincsenek lebélyegzésnek alávetve, hanem azokból az utazáshoz szükséges szel­vények útközben szakíttatnák ki a kalauz által. E füzetjegyek az illető vonalrész bármely állomásán valamint a m kir. államvasutak aradi menet­­jegyirodájában kaphatók. A budapesti közúti vaspályatársaság április ha­vában 1.395,950 szállított személy után 114,215 frt; 58 kr bevétele volt. Az összes bevétel ez év január 1-től április 30-ig 387,198 frt 32 krt tesz. Az előző év ugyané­szakában 361,453 frt 21 kr volt. Új vonalak megnyitása. E hó hó 4-én a toron­táli helyi érdekű vasutak 53­5 km. hosszú n.-b­e­c­s­­k­e­r­e­k-p­á­r­d­á­n­y­i fővonala és a 36,3 km. hosszú szécsány n.-margitai mellékvonala a közforga­lomnak át fog adatni. A torontáli h. é. vasutak egy részvénytársaság tulajdonát képezik. N.-Becskereken a n.-kikinda-n.-becskereki h. é. vasúthoz csatlakoz­nak, és a szab. osztr.-magyar államvasuttársaság üze­mében lesznek. A n.-becskerek-párdányi vonal állo­­másai: — N.-Becskerek-Bégapart, Lázár­föld, Szár­csa, Szécsány, Módos, Fény megállóhely és Párdány — a szécsány-n.-margitai vonal állomásai, — Bó­ka, Kanak-Ó-Lécz, Széchenfalva-Ráros-Istvánhölgy, Györgyháza, Zichyfalva, N.-Margita Fény megálló­hely kivételével —­ valamennyien a személyi p­o­d­g­y­á­s­z-g­y­o­r­s- és teh.eteru for­galomra — Módos, Kanak, O Lécz, Zichy­falva, azonkívül élő állatok fel- és leadására is. Fény megállóhely ellenben csak a személyfor­galomra nyittatnak meg. — A személyek, pod­­gyász, élő állatok, gyors- és teheráruk szállítása a torontáli h. é. vasutak számára kiadott helyi díjsza­bások alapján történik. A n.­kikinda-nagybecskereki vasútra és a szab. osztr.-magyar államvasúttársaság vonalaira bezárólag Bécsig szóló csatlakozási díjsza­bások legközelebb léptetnek életbe és külön hirdet­­tetnek ki. A személyszállító vonatok menetrendje külön hirdetményben foglaltatik. Az Assicurazioni Generali életbiztosítási osztályánál április hóban 519 ajánlat 1,726.859 frt 50 kr biztosítási összeg erejéig nyujtatott be és 454 kötvény 1,260.897 frt 70 kr biztosítási összegre állíttatott ki. Január l­seje óta 21 113 ajánlat 6,578.148 frt 50 krnyi biztosítási összeg erejéig nyujtatott be és 1820 kötvény 5,382 741 frt 70 kr biztosítási összegre állíttatott ki. 1889. január l-seje óta bejelentett károk összege 691.590 frt 92 krra rúg. Az életbiztosítási osztály kimutatott állománya 1888. deczember hó 31-én 110.813.920 frt 80 kr tőkét és 199.752 frt 62 kr járadékot tett ki 45.345 kötvényre, a mire készpénztar­­talékban 24,588.068 frt 59 kr volt tartva. Az 1888. évben kifizetett károk az életbiztosítási osztály ré­széről 1,502.511 frt 40 krt tettek ki s az összes ága­zatoknál a társulat alapítása óta (1831), az évenkinti kimutatások szerint fizetett károk 217.257.394 frt 75 krt tesznek ki. Az Assicurazioni Generali a népfelke­lésre kötelezetteknek a következő előnyös kedvezmé­nyeket nyújtja: A biztosítás minden pótdíj nélkül érvényben marad és pedig az egy és ugyanazon bizto­sított életére 15.000 frtig szóló biztosításoknál a teljes összeg erejéig, nagyobb összegre szóló biztosításoknál 15.000 frt erejéig, ha a biztosított népfelkelési köte­lezettségénél fogva hivatott be és ha a behívás idejé­ben a biztosítás már legalább egy évig érvény­ben volt. A budapesti talonsíferéről A délutáni gabonatőzsdén az árfolyamok kö­vetkezőleg alakultak : Búza május—júniusra 6.82 pénz, 6.84 ára ; búza őszre 7.19 pénz, 7 21 áru ; tengeri május—júniusra 4 77 pénz, 4.78 áru ; tengeri jú­lius—augusztusra 4.99 pénz, 4.94 áru ; zab május— júniusra 6.37 pénz, 5.39 áru, zab őszre 5.35 pénz, 5.87 áru. A budapesti értéktőzsdéről. A délutáni tőzsdén az árfolyamok követke­zőleg alakultak : osztrák hitelrészvény 300.60—300.20— SOI.— frton, magyar 4 százalékos aranyjáradék 10280— 102.70 frton, magyar 5 százalékos papírjáradék 97.70— 97.80 frton. Az esti tőzsde zárlatai ezek : osztrák hitelrész­vény 300.721/,—300.85 frton, magyar 4 százalékos áram­­­járadék 10272*/,—102.75 frton, magyar 6 százalékos pa­­pirjáradék 97.75 frton. Budapest-kőbányai sartéskeresk.-csarnok távirata Május 2 Az üzlet csendes. Magy.­aras, öreg, nehéz 63.——14.— írtig, fiatal ne­­héz 56.50—56.60 írtig, közép 64.—.—56.— írtig, könnyű 62.----63.— írtig, közönséges (szedett) nehéz —.--------.— frtig, közép 62.-63.— írtig, könnyű 60.----62-— frtig — Romániai, bakonyi, átmeneti, nehéz —.-------.— frtig, közép —.----—frtig, könnyű —.--------frtig, ere­deti (Stachel) nehéz —.-------.— frtig, közép —.-------­frtig. — Szerbiai neh. 62 50 -63 60 frtig, közép 51 50 -12 frtig, könnyű 60.-----61.— frtig. Hízó egyéves 44 46­­frtig, kétéves makkos —.-------.— frtig, öreg —.--------­­ forintig. Az árak a hizlalt sertéseknél páronként 46 k­i­­logrammra vonatkoznak 4°/6- s levonás mel­lett. Román és szerb sertéseknél, ha tranzitó-üzlet­ kötte­­tik, a vevőnek páronként 4 arany forintot térítenek meg s vám ellenében. Sertéslét­­szám: Április 30-án volt készlet­ben 154805 db, május 1-én felhivatott 1630 darab, május 1-én elszállittatott, 1080 db, május 1 én maradt kész­­letben 165375 drb sertés Vásári jelentések. A budapesti marhavásár, (f­­­s c­íi 1 Fü­löp, fia és Neubauer-czég Jelentése a Pesti Napló számára.) A mai vásárra felhajtatott : 1528 drb magyar ökör, 117 drb szerb ökör, 427 drb ma­­dyar tehén, 22 drb bivaly, 91 drb bika, az utólagos felhaj­tó 186 darab, felhajtottak tehát összesen 2370 drbot. A tetemesen nagyobb felhajtás következtében, mely nagy­­részt nehezebb marhákból állott­, ezek 1 — 2 forint árha­­nyatlást szenvedtek és nehezen voltak eladhatók; a köny­­nyebb fajok vidéki mészárosok által élénken kerestettek és múlt heti áraikat megtartották. Az árak a követke­zők: Hízott ökör jobbfajta 2.50—26.­0, közép hizó ökrök 22—23, silányabb ökör 19—21.50, szerb ökör 18—23.60, s­váj­czi h­­­z a tehén 21—24, magyar tehén 19 EO—22.50, kivételesen —, bivaly 16- 19, bika 21—25 forint mmkint élősúlyban. A budapesti borjúvásár. Jobb minőségű borjukéra 26— 30 kr, silányabbak ára 20-24 kr kilonkint élősúlyban, adózatlanul. A nagy behozatal miatt az árak kilónkint 2-3 krral csökkentek. Silány minőség nehezebben volt eladható. A bécsi marhavásár. Bécs, május 2. (A Pesti Napló távirata.) A mai vásárra felhajtottak: 8386 borjút, 1585 élő sertést,­­ 227 leszúrt sertést, 297 juhot és 2381 bárányt. Fizettek leszúrt borjúért 36—40, első rendűért 44-48 - 50—56, ma­la­c­z­é­r­t 42—50, leszúrt sertésért 48—62, leszúrt, juhért 85-45 krajczárt kilogrammonkint. Bárány 4—10 frt páronkint. Felelős szerkesztő: Ifj. ÁBRÁNYI KORNÉL. Fővárosi színházak. Nemzeti színház. Év­­bérlet 100 st. Havi béri. S. at. Május 3-án: Ivánfi lestő úr, a kolozsvári nemzeti színház tagjának fel­lépteül : Stuart Mária. Történeti szomorujáték 5 felv. Irta Schiller. Személyek: Erzsébet Hilvey L. Stuart Mária Jászay M Dudley Róbert Nagy Imre Talbot György Szacsvay Cecil Vilmos Gyenes Kent gróf Kőrösmezei Davison Vilmos Horváth Paulet Amias Egressy Mortimer Ivánfi J. Belliévre gróf Abonyi Aubespine Hetényi Okelly Császár Melvil Pintér Kennedi Anna Bubinszkyné Kuri Margit J. Gaál I. Kezdete 7 órakor. MŰSOR. Szombat, Sareh grófné. Vasárnap, Endre és Johanna. Molnár L. fellépte. M. kir. operaház. Május 3-án: Zárva. MŰSOR, Szombat, Otelló. Kupfer-Ber­­ger M. assz. és Prévost, H. ur vendégjátékával. Vasárnap: A babatündér. Vil­­lars dragonyosai. Bianchi B. K. a. utolsó felléptével. N­é p­s z i i­ b­á ?• Május 3-án : H. Pauli Mariska asszony szín­padi kísérlete. Boccaccio. Operette 3 felvonásban, lcené­­jét szer­­ette Suppé Ferencz. Személyek: Boccaccio F. Higgl A. Pi*’­ro Dárdai Sculza Makó Beatrice Hevesi J. Lettering.' Gyöngyi Izabella, neje Bácskai J. Lan­bertuccio Kassai Petronella M. Csata­ Zs. F­amett* H Pauli M. Leonetto Hunyadi Tofano Arányi I. Guida Béni I. Utczai könyvárus Újvári Egy ismeretlen Füredi Udvarmester Pap Kezdete */18 órakor. MŰSOR. Szombat,Ingyenélők, Blaha L.

Next