Pesti Napló, 1889. október (40. évfolyam, 270-300. szám)

1889-10-10 / 279. szám

Végre a tisztviselőkre nézve a pragmati­kát kell megállapítani. Hallgatással nem mellőzhetem, hogy mi­után a községi közegek jelenleg is alig fog­lalkoznak a község mint erkölcsi testület közvetlen ügyeivel, de legfőképen ezek is az állami adminisztrác­iót közvetítik, a községi közigazgatás az állami adminisztrác­ió kere­tén belül szintén megoldásra vár, ezen kérdés annál is inkább fontos, mert a községi elöl­járók bírói szerepet is teljesítenek és legtöbb baj és visszaélés éppen a községek adminisz­­trác­iója körül tapasztalható, az ellenőrzés kellő alkalmazása és végrehajtásának hiánya miatt. Nem kell említenem, hogy mily fontos az 1876. évi XIV. t. sz. és az 1888. évi VII. t. sz., vagyis a közegészségi és állategészségi törvények végrehajtása. Mit szóljak a főispánok által kinevezett vármegyei és a községek által választott köz­ségi és körorvosok kétlaki intézményéhez ép­est ahhoz, hogy az állategészségi törvények végrehajtására szükséges közegek egyáltalá­ban hiányoznak. Mindezen kérdések komoly megfontolás tárgyául szolgálnak azoknak, a­kik az állami adminisztrác­ió felett dönteni hivatvák. Viczmándy Ödön, Zemplén vármegye főjegyzője: Fővárosi ügyek. Az új épületek lakhatási engedélye. A félhiva­talos »Bud. Korr.« ma a következő figyelemre méltó kommünikét teszi közzé: Budapest főváros főorvosának ama váratlan in­tézkedése, hogy az idén épített s most elkészült új házak minden lakosztályától — állítása szerint köz­egészségügyi szempontból — megvonja a lak­hatási engedélyt, a főváros polgárainak egy nagy részénél rendkívüli izgatottságot szült. A­meny­nyire helyeslendő a közegészségügyi hatóságnak ama törekvése, hogy minden a mi közegészségellenes megtiltassék, mégis kétségtelen, hogy ez elhatározás nem egyeztethető össze a polgárok jogos igényeivel s szerzett jogaikkal. Mindazok a háztulajdonosok, a­kik megkapták építési engedélyüket, idejében, jó­­hiszeműleg fogtak az építéshez abban a tudat­ban, hogy ha a ház rendes időben elkészül és a lakások megfelelően kiszáríttatnak a bevett szokás szerint, november elsejére megkapják a lak­hatási engedélyt és kiadhatják a lakásokat. Körül­­belül 80 ilyen ház épült az idén, majdnem vala­mennyi már július hónapban tető alatt volt. A háztulajdonosok a lakások legnagyobb részét novem­ber elsejére ki is adták s ezt annál inkább tehették, mert különösen a harmadik s második, de még az első emeleten is a lakások teljesen szárazak és minden legkisebb veszély nélkül elfoglalhatók. Ha a háztu­lajdonosok az építésnél nem jártak el elég gondosan s különösen ha a falak kiszárításáról költségkímélés miatt nem gondoskodtak kellőképp, a lakásoknak egyenként, ahol csak a legcsekélyebb gyanujelek fenn­forognak, a vizsgálat után nem kell a lakhatási engedélyt megadni, de minden vizsgálat nélkül egy­szerűen kimondani, hogy a lakásoknak egytől-egyig üresen kell maradni, talán éppen közegészségi szem­pontból sem ajánlandó, mert az a sok száz fél, a­ki ilyen lakást bérelt, aligha fog egészségesebb lakást kapni, egészen eltekintve a számos pertől, mely en­nek következtében ama házbirtokosokat fenyegeti, kik kétségtelenül a főváros felvirágoztatása érdekében is tőkéjüket és hitelüket házépítésre fordították. Több háztulajdonos talán ezáltal a legnagyobb zavarba is juthat, miután esetleg az építési kölcsönnek már első annuitását sem fogja tudni megfizetni. Az érde­kelt polgárok azt hiszik, hogy a fővárosi tanács az eddigi határozat megváltoztatásával a főorvost utasí­tani fogja, hogy a bejelentett lakásokat egyenként vizsgáltassa meg, s a szerint, a mint szárazaknak, vagy nem szárazaknak fogják találni, kiadják majd a lakhatási engedélyeket. Személyváltozások a számvevőségnél. A köz­ponti pénztár és számvevőség ellenőrzésére Buzeczky Pál elnöklete alatt választott bizottság jelentést inté­zett a tanácshoz, hogy az új számviteli rendszer gya­korlati alkalmazása általánosságban a czélnak meg­felelő és sikeresnek bizonyul, de a számvevőség két ügyosztályában az ellenőrző bizottság számos kívánni valót fedezett föl, e baj orvoslása itt csak személyvál­tozások útján eszközölhető. Új kórházi orvosok. A főpolgármester az üllői­­úti új kórházhoz dr. Ács Károlyt alorvossá, dr. Sági Ignáczot segédorvossá, a barakkórházhoz pedig dr. Laufer Salamont napidíjas segédorvossá nevezte ki Koplaló főváros. E czím alatt a »Hircsarnok« a következőket közli: Mikor szeptember elején a szarvasmarhák közt a száj- és körömfájás kiütött, a földmivelési miniszter megtiltotta a szarvasmarhák­nak a fővárosi marhavásárra 1$­on való hajtását. De a fővárosi tanács tévesen magyarázva a rendeletet, nem engedte meg a mészárosoknak, hogy a vasúton hozott és a marhavásáron vett állatokat a vámon kívül, de a fővárosi határon belül levő istállóikba hajtsák s onnan levágás czéljából a közvágóhidra vigyék, hanem azt kívánta, hogy rögtön vágják le az egy hétre venni szokott összes szarvasmarháikat. Ez ellen először csak a budai mészárosok demonstráltak, mert azok még a vásárról sem hajthatták el az állatokat.­­ Deputácziót küldöttek tehát a földmivelési miniszterhez, a­kit azonban nem ta­láltak, mert véletlenül távol volt. Egyik minisz­teri tanácsos azonban a rendelet némi enyhíté­sét ígérte nekik s a mészárosok vártak. Mind haszta­­lan, mert nemhogy enyhítés nem jött, de sőt a fővá­rosi tanács egyre szigorúbban s helytelenebből foga­natosítja a miniszter helyes rendeletét. S ezért teg­nap az ipartestületi elöljáróság akart a miniszterhez audiencziára menni. Nagy meglepetésükre azonban arról értesültek, hogy S­z­a­p­á­r­y Gyula gróf földmi­velési miniszter államtitkárjával együtt Temesme­­gyébe utazott s egy hétig oda marad. A mészárosok a jelenlegi eljárás mellett nem akarnak marhát le­vágni s igy megtörténhetik, hogy a fővárosi lakosság egy ideig nem kap marhahúst. Előmunkálati engedély. A kereskedelemügyi miniszter — mint értesülünk — Zuber Antal buda­pesti lakosnak a zugligeti »Szarvas«-hoz czimzett vendéglőtől egyrészt Budakeszig, másrészt pedig a »Páczán«-hoz czimzett vendéglőig, vagy a Fáczán­­svábhegyi út egyik alkalmas pontjáig vezetendő helyi érdekű gőzmozdonya vasútvonalra egy évre előmun­kálati engedélyt adott. Rézmáldű­lői ház- és telektulajdonosok ma kér­vényt adtak be a tanácshoz, melyben utalnak arra, hogy a filloxéra teljesen elpusztította szőllőiket, s hogy "ennélfogva másként kell telkeik értékesítéséről gon­doskodtak. Ezt azonban víz és út nélkül nem tehetik, a­rra kérik tehát a tanácsot, hogy a vízvezetéknek a Rézmáldűlőre leendő kiterjedéséről s megfelelő utak készítéséről intézkedjék. Az iparos tanonczek oktatása. A központi ipar­oktatási bizottság ma Al­k­e­r Gusztáv tanácsnok el­nöklete alatt ülést tartott, melyben elfogadta az ipa­­rostanonczők nyilvántartása ügyében készült albizott­­sági javaslatot, a­mely szerint a tanügyi osztályban egy hivatalnok kezelje a lajstromokat, a­miket a tan­kötelesekről az elöljáróságok és ipartestületek s a tényleges iskolalátogatókról az igazgatók beküldenek. Az összehasonlításból aztán az iskolamulasztók kon­statálhatók lesznek. Ezután hosszas vita keletkezett a felett, hogy a mostani, 6-8-ig tartó esti ismétlő is­kolai órák fentartassanak-e ? A bizottság legtöbb tagja azt a meggyőződését nyilvánította, hogy ez az iparosokra igen káros, miért is a bizottság elhatároz­ta, hogy az esti ismétlő oktatás megint, mint azelőtt volt, 7-től 9-ig legyen. A szegényházak részére szükséges zsemlye és kenyér kiállítása iránt ma hirdették ki az eredményt, mely szerint a pesti szegényház részére Lindenbaum Mór, a budai részére pedig Egyen György tett legol­csóbb ajánlatot. Az előbbi a kenyér kilogrammját 11.75 krért s a zsemlye kgm-ját 12.75 krért, az utóbbi pedig 11.2 krért a kenyeret, 11 pedig a zsem­lyét szállítja. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, október 10. Az igazságügyminiszter fogad. d. u. 4. A honvédelmi miniszter fogad d. u. 1—2. A vallás- és közoktatásügyi minisz­ter fogad déli 12— d. u. 1 óráig. Az őszi lóversenyek utolsóelőtti napja d. u. 7*3 órakor. A budapesti róm. kath. esperesi kerü­let lelkészkedő papságának őszi gyűlése d. u. 5 órakor a szervita-atyák rendházában. Nemzeti múzeum: term. és néprajzi tár d. e. 9— d. u. 1 óráig. Többi tárai megtekinthetők 50 kr belépt­ i­­dij mellett. Nyilvános könyvtárak: akadémiai d. u. 8—7, múzeumi d. e. 9— d. u. 1, egyetemi d. e. 10—12 és d. u. 4—8. Az állat­kert nyitva van egész nap. Belépti dij 30 kr. — okt. 9. Személyi hírek. A királyné Őfelsége Mária Valé­ria főherczegnő és Salvator Ferencz főherczeg kísé­retében — mint Meránból e hó 7-iki kelettel jelentik — legutóbb rendezett kirándulásáról a bozen-meráni vasút egy rendes vonatán oda érkezett. — Török János főkapitány dr. Chudy Hugó kapitány kísé­retében tegnap több napi tartózkodásra Bécsbe utazott. Csáky miniszter látogatásai: Gróf Csáky Albin miniszter, Apt Kamill osztálytanácsos és Verédy Károly tanfelügyelő kíséretében ma délelőtt meglá­togatta az országos protestáns árvaházat. A minisz­ter fogadásánál jelen voltak báró Kochmeister Fri­gyes, Szász Károly, dr. Jelenik Zsigmond, dr. Ková­­csy Sándor, Doleschall Sándor, özv. Székács József­­né, báró Kochmeister Frigyesné, Illyés Károlyné, Haberern Jonathanné, Liedemann Samuné, Gyön­­gyösyi Jánosné stb. A miniszter megszemlélte az egész intézetet s távozásakor a “legnagyobb megelégedésé­nek adott kifejezést. Kevéssel azután a miniszter kí­séretével együtt megjelent a VI. kerületi közép­ ke­reskedelmi és polgári iskolában, hol Koller Má­tyás igazgató kalauzolta. A miniszter egy fél órát töltött a mintaszerűen berendezett és kezelt intézet­ben s feltétlen megelégedésének kifejezésével távozott. Fálk Miksától ma délután egy levelet kaptunk, melynek annál nagyobb örömmel adunk helyet, mert a »Pesti Napló« mindig szerencséjének tartja, ha a régi (Fk.) bármi okból kopogtat ajtaján. Fálk Miksa sorai a következők: Kedves barátom! Teljesen igaza van becses lapodnak. A »Lloydsnak 430 sornyi czikkéből vagy 8 sor csakugyan ki van írva a Konversation-Lexicon­­ból oly­annyira, hogy azon gyorsíró-munkatársam­­nak, a­kinek a czikket tollba mondtam, magam ad­tam oda a Lexicont, hogy írja ki onnan azt az egy­­pár történelmi adatot, minthogy azok ott legrövideb­ben vannak összeállítva. Ha ebben valami titkolni való volna, csak felteszed rólam, hogy azt az egy pár sort másképen is stylizálhattam volna. A­mi pe­dig a »Humes« t illeti, annak is egyszerű magyará­zata van. A kéziratban, midőn azt revideáltam, az volt »unter dem Einflüsse Humes stb.« ; én az első három szó helyébe azt tettem: »Hand in Hand mit« és elfelejtettem a »Homes« végén ki­húzni az s betűt. Ha czikkem ellen más kifogásod nincs, nagyon meg vagyok elégedve. Tisztelő hived Budapest, 1889. okt. 9. Fáik Miksa: Október hatodika a párisi magyar egyletben. A párisi magyar egylet, mely eddig csak a márczius 15-ikét ünnepelte meg nemzeti ünnepnap gyanánt, vasárnap az október 6-ikát is fölavatta a Páriában élő magyarok nemzeti ünnepélyévé. Az egyleti tagok majdnem teljes számban jelentek meg az ünnepélyen, melyet Fülöpp János bevezető szavai nyitottak meg, ecsetelve az estély czélját. Ezután Kun Árpád egy­leti tag a tizenhárom vértanúról tartott felolvasást, majd Tábori Gábor elszavalta Petőfi : »Ledőlt szob­rát«, Konstantin Lajos pedig Petőfi: »Európa csen­des« czímű költeményét és Kun Árpád, Bajza: »Apotheosisát«. Az egylet dalárdája ezután zongora­­kíséret mellett elénekelte a szózatot, a Kossuth-nó­­tát és több más hazafias dalt, mire az ünnepély vé­get ért. A fonográf. Vasárnap este mutatta be Wange­­mann Friedrichsruheban a fonográfot Bismarck her­­czegnek. A fonográf eljátszotta a Radetzky-indulót, amint azt a Ferencz császár-ezred játszotta, majd a »Norma« egyik áriáját Lehmann Lilli asszonytól, Gounod »Margit«-jának ékszer-áriáját Leisinger kisasszonytól, miss Silvania filadelfiai énekesnő egy dalát. Maga Bismarck egy angol népdalt, továbbá Uhland »Als Kaiser Rothbart lobesam« czimű versét s a »Gaudeamus igitur« első versszakát mondotta a fonográfba. — A Bismarck herczegnél felvett fono­­grammot 10,000 lenyomatban állítják elő. Edison a német hatóságoknak és egyesületeknek ily lenyoma­tokat ajándékul szándékszik adni. A czárnak Berlin­ben való tartózkodása alkalmával szintén be fogják mutatni a fonográfot. Suvalov gróf orosz nagykövet magyarázza majd meg a szerkezetét az orosz ural­kodónak. Pest megye őszi közgyűlése. Pest megye őszi év­­negyedes közgyűlését e hó 14. és következő napjain tartja meg. Az első napot a jelentések felolvasása s a kisebb közigazgatási ügyek elintézése veszi igénybe. A tárgysorozatra kitűzött 182 tárgy közül legérde­kesebbek még a második napra kitűzött választások. Ezúttal választanak ugyanis egy árvaszéki ülnököt, egy árvaszéki jegyzőt, továbbá választás útján betöltik a solti középjárási főszolgabírói, esetleg a választás alkalmával üresedésbe jöhető szolgabirói állást, to­vábbá a pesti alsó- és pesti közép­járási szolgabírói állásokat. Ezenkívül a választott bizottsági tagok fele részének megbízatása a törvény értelmében ez év vé­gével lejárván, az új választásokra a közgyűlésen határnapot tűznek ki s választási elnököket külde­nek ki. Kossuth és az ifjúság. Az egyetemi olvasókör idei évkönyvét megküldte Kossuth Lajosnak, ki tudvalevőleg dísztagja a körnek. A díszes kötésű füzetet a kör a következő levél kíséretében küldötte el: »Kormányzó ur! A magyar ifjúság legelső társas köre, a m. kir. tud. egyetemi olvasókör küldi meg kormányzó urnak legújabb évkönyvét, igaz hódo­latával és hazafias üdvözlettel a messze távolból. Nem kötelességszerű beterjesztésképen tesszük ezt, de azzal az édes tudattal, azzal az erős és büszke aka­rattal, a­melylyel kormányzó úr hozzánk tartozandó­­ságát minden időben hirdettük és hirdetjük. Jól esik nekünk ez, ha van egy ember, ha van egy bálványo­zott alak, akinek életünkről és tetteinkről, felemelt fővel számolhatunk be: önérzettel, bizalommal, büsz­keséggel ! A­kihez ha szólunk, levethetjük a szolgai meghuny­ászkod­ás rongyos köntösét, a­mire nem rit­kán reá­kényszerít bennünket itthon az élet, a hatal­maskodó önkény. Szerencsénkre ez a köntös már nagyon rongyos! Évkönyvünk nagy tettekről nem tanúskodik, de néhány lapja hű és maradandó emléke annak a nyomorult, sikertelen harcznak, a­melyet ama még nyomorultabb véderőtörvény behozatala gyászos idejében vívni kényszerített bennünket nem­zeti elkeseredés és társadalmi tisztességérzet. Fo­gadja kormányzó ur évkönyvünk e példányát kegye­sen a magyar ifjúságtól, a melynek nevében alulírot­tak azt elküldjük s a mely ifjúság élő szeretete, élő büszkesége, élő imádsága, mindig ön volt, mindig ön marad. Pándy István elnök, Hegyi József titkár:« Hirlapirók palotája. A magyar hírlapírók nyug­díjintézetének palotája az Alkotmány-utczában nagy­ban épül. A négyemeletes bérház, melynek építéséhez Quittner Zsigmond műépítész tervei szerint a ta­­vaszszal fogtak hozzá, már oromzatáig készen van s most csinálják a tetőzetet, melylyel a tél beállta előtt készen akarnak lenni. Az új épület a jövő májusra már át lesz adható rendeltetésének. Iskola-felavatás. A brassói állami főreáliskola új épületét október 12-én avatják fel. A felavatási ünnepély után az Európa-szállodában bankér lesz. Hogy gazdagszik Strossmayer ? Az eszéki köz­­igazgatási bizottság mai ülésén, mint esti lapunk egy távirata már jelentette, Cuvaj alispán szenzá­­cziós leleplezéseket tett arról, hogy Strossmayer püs­pök évek során át törvényellenes módon mikép gyarapította vagyonát sok mil­iő­v­a­l. Leleplezéseiben kiemelte Cuvaj, hogy Stross­mayer püspök negyven éven át Szlavónia tölgyer­­dőit, melyek azelőtt valóságos őserdőket képeztek, tel­jesen kipusztította. A diakovári püspökség tölgyfái 30,000 holdnyi területet foglaltak el.A kiirtott erdőségekben több ezer 150 évesnél vénebb tölgyfa volt s a kiirtásból a püspök sok millió hasznot húzott. Az alispán terjedelmes jelentésében azzal vádolja Stross­­mayert, hogy cselekedetei az erdő­törvénynyel ellen­keznek, mert hatósági engedély nélkül egész er­dőségeket kivágatott, elpusztított s többé be nem fásitott, az erdei legelők bérbeadásánál önké­nyesen járt el, a politikai hatóságok ellenőr­zését mindig meghiúsította s a hatósági tilalom daczára az erdő­irtást folytatta. A jelentés to­vábbá azzal vádolja Strossmayert, hogy egy 14.000 frtnyi összeget, melyet a megyei hatóság megbízásá­ból erdősítési czélokra kellett volna fordítani, nem fordított ezekre. Végül hangoztatja a jelentés hogy egész a legutóbbi időkig a püspöki uradalom vezetősége mindig hatóság fölött állónak vélte magát s a hatóság minden rendeletét ignorálta. A bizottság, melynek ülésén gróf Pejacsevich elnökölt, elfogadta Duvaj indítványát, hogy a diakovári urada­lom hatósági zár alá vétessék. Katonai karmesterek nyugdíja. A katonai kar­mesterek nyugdíj-alapjának alapszabályait az érde­keltek óhajának megfelelően legújabban módosítot­ták s a király ő­felsége a módosítást jóváhagyta. Ezentúl egyrészt nagyobb járulékot kell majd a ta­goknak fizetniök, másrészt a bevételeket s hangver­senyjövedelmeket nem a tőke gyarapítására, hanem a nyugdíj emelésére fordítják. Kritikus napot jósolt mára Falk. Ma azonban szerencsénkre, nem volt szerencséje. Legalább Buda­pesten nem. Az időjárás szinte tüntetett az osztrák időjós ellen, valósággal tavaszi napunk volt és késő estig a legparányibb földrengésről, áradásról vagy viharról sem akart hír érkezni. Egy híres tanár halála, Leidesdorf, a psychia­­tria hírneves tanárának haláláról — melyet már esti lapunkban megírtunk — még a következőket jelentik Bécsből: Leidesdorf reggeli 9 órakor halt meg ober­döblingi lakásában. A híres tanár hetven évet élt s az utóbbi időben sokat betegeskedett; szív­baja támadt, melyre hasztalan keresett enyhülést. A nyarat Ischlben töltötte, ahonnan csak nemrég tért vissza Döblingbe. Azóta ágyban fekvő beteggé lett, s többé el sem hagyhatta a szobát. Leidesdorf nevé­hez történeti esemény is fűződik. Egy izben politikai okokból volt szükség szakvéleményére, midőn ugyanis arról volt szó, hogy V. Murad szultánon az agybajt kellett konstatálni, hogy ezzel lemondását igazolják. Leidesdorf ekkor a szultán állapota tanulmányozá­sára Konstantinápolyba utazott és a Murad lak­osztályával szomszédos szalonban lakott. Leidesdorf neve az ismeretes Sulkovszki herczeg ügyében is sze­repel. Leidesdorf ugyanis szakvéleményében Sul­kovszki herczeget elmebetegnek nyilvánította, mig a bonni orvosok e véleménynyel szemben a herczeget teljesen józannak mondották. A szegedi rakpart építése. A szegedi folyam­mérnökség, mint odavaló tudósítónk sürgönyzi, ismét nagy sietséggel látott hozzá a rakpart-építés eddig részint a magas vízállás, részint a részletes munka­­tervek befejezetlensége miatt egy ideig stagnáló mun­kálataihoz. Mai nap a rakpart mellett állomásozó halászbárkák seregét mind máshová telepitették, mert több hajóból megindult a kőhányási munka teljes erővel, melynek czélja az, hogy a rakpart-vonal a viz nyomása ellen megszilárdittassék. A lóvasut síneit levezették a rakpartra s egész nap szállítják a magyar áll­am­vasúton érkező óriási kőrakományokat. A romok között most mintegy 150 munkás van elfog­lalva a kőhányási, próbafúrási és bontási munká­latokkal. A kisdednevelési kiállításban ma délután dr. Herich Károlyné Gyarmathy Zsigánénak egy »A kalotaszegi gyermekek« czímű rajzát olvasta fel n­agy tetszés mellett. Holnap délelőtt dr. P­á­p­a­y Károly tart előadást »a nyugat-szibériai gyermek­­nevelésről«, délután pedig Szabóné N­o­g­á­jl Janka a »kisdedek jellemfejlődéséről«. Pénteken délután dr. D­i­r­n­e­r Gusztáv a kisdedek öltözetéről fog szólni, szombaton délután pedig dr. Faragó Gyula tart előadást »a kisdedek egészsége kiállításunkban« czím alatt. Rablóval czimboráló kisbiró. A sistaroveczi kis­­biró, mint egy táviratunk jelenti, Blagojebska Avram megszöktetett egy veszedelmes betyárt, a­kit rablásért a csendőrség őrizetére bízott. A hűt­len kisbiró megszabadította a »Györgye« névre hall­gató lókötőt bilincseitől, segített neki a börtön ablakvasait kiszedni, azután hihetőleg érzékeny bú­csút vett egymástól a két czimbora s a lókötő elme­nekülvén, pártfogója szépen visszarakta a börtönablak vasait. Az eset kiderülvén, a rabszöktető kisbíró előbbi foglyának a helyére került. Meggyilkolt pásztor. Gyilkosság történt tegnap Temesvárott. A majoroki legelőn, mint nekünk jelen­tik, átmetszett torokkal találtak egy embert a pász­torok. A rendőrségnél azonnal megtették a feljelen­tést, mire a rendőri bizottság kisietett a helyszínére és a meggyilkoltban Lázár Márkus nős pásztorra is­mertek, ki öt gyermeknek atyja. Konstatálták, hogy gyilkosság és pedig rablógyilkosság forog fenn. A nyo­mozásokat azonnal megindították s annyiban már is eredményre vezettek, a­mennyiben biztos nyom van és a tettest kipuhatolták. A gyilkost még nem kerí­tették kézre, de nem menekül, mert a hálózatból már nem bontakozhatik ki. Elfogott rablógyilkosok. Szegedi levelezőnk táv­­iratozza: M­últ évi február havában a lugosi határon fejszével agyonverve és kirabolva találták Musztá­­c­za Izsák magyar-száki lakost. A gyilkosság tette­seit nem bírták mindez ideig kézrekeríteni, míg most két részeg ember beszéde nyomra vezetett. I­v­a­­­n­i­c­s Simitrov fenyegette a korcsmában társát, Z­g­r­­­b a Eremiát, hogy vigyázzon magára, mert »megszólalhat még a lugosi határ a sze­gény Izsákról.« A két parasztot erre elfogták, kik aztán be is vallották, hogy ők a rablógyilkosság tettesei. Z­g­r­i­b­a volt a felbujtó, I­v­a­n­i­c­s kasza­bolta össze baltával az áldozatot. A gyilkosok a lu­gosi törvényszék kezében vannak. Az antwerpeni katasztrófa áldozatainak özve­gyei és árvái számára Európa minden pontjából bő­ségesen folynak az adományok. Mint egy belga lap írja, Vilmos német császár tízezer frankot, Auguszta császárné ezer márkát, az olasz király nyolczezer márkát, Carnot elnök kétezer frankot, a holland ki­rály ezer forintot, XIII. Leó pápa pedig tízezer fran­kot küldött a szerencsétlenek számára. Európa többi uralkodói is jelentékeny adományokat küldöttek. Robbanás egy hajón. Említettük volt, hogy a »Corona« nevű gőzös kazánrobbanás következ­tében a Missisippin szerencsétlenül járt s mintegy negyven ember, köztük az egész hajólegénység, a hullámokban lelte sírját. Ifjabb jelentések szerint az utasok egy részét a »City of St. Louis« gőzös meg­mentette, de a robbanás következtében ezek közül is többen szenvedtek sérüléseket. A »Corona« nyom­ban a robbanás után elsülyedt s igy a hajózási társa­ságnak körülbelül húszezer dollárnyi kára van. A »Coroná«-nak ez lett volna első útja a saisonban. Agyonlőtt fegyencz. A Bécs melletti Badenből, jelentik, hogy a möllersdorfi katonai fegyintézetben egy őr agyonlőtt egy tiz évi börtönre ítélt fe­­gyenczet, mert az neki ellenszegült.­­ Helyi hírek. A főváros egészségügye. A főváros tiszti főor­vosi hivatalának kimutatása a heveny ragályos kórok állásáról az 1889. év október hó 1-től október 8-ig terjedő 40-ik hetéről a következő: Betegedés: hagymáz 44, himlő 1, bárányhimlő 15, vörheny 19, kanyaró 7, roncsoló toroklob 14, torokgyík 5, tracho­ma 26. Halálozás: hagymáz 3, vörheny 3, ron­csoló toroklob 4, torokgyík 7, kökhurut 1. Gázrobbanás: Hunyadi Ferencznek a Sándor­­utczában levő fűszerkereskedésében ma este robbanás történt. A megrepedt gázcsövön keresztül nagy meny­­nyiségű gáz áramlott az üzlettel szomszédos raktárba, s midőn oda Brienstiel Hermann, az üzletsegéd, égő gyertyával belépett a gáz felrobbant. A robbanás oly erővel történt, hogy az üzlet valamint a raktár abla­kait bezúzta s az állványokat feldöntötte. A robbanás következtében az üzlettulajdonos, továbbá neje, és Brienstiel segéd súlyos sérüléseket szenvedtek. Jelenet a gyapjú utczai színházban. A gyapjú­­utczai színház mai előadása közben a földszinti zárt­székek első sorában K. F. bécsi végzett joghallgató hirtelen görcsösen hörögni kezdett. A körülötte állók megrémülten rohantak hozzá, s az előadást is félbe kel­lett szakítani. Csak miután az idegroham miatt esz­méletét vesztett fiatal­embert a színház előcsarnoká­ba vitték, állott helyre ismét rend a földszinten és folytatni lehetett az előadást.­­ A fiatal­ember az előcsarnokban magához tért, mire lakására szállí­tották. Életunt fiatal leány. Ma este 10 órakor az Eöt­vös szobor talapzatán P­e­k­á­r­y Sarolta fiatal intel­ligens külsejű leány lúgsavat ivott. Eszméletlen álla­potban találták meg a szerencsétlen leányt s beszál­lították a Rókus-kórházba. Mindeddig nem tért esz­méletre is igy végzetes tettének oka felől nem hall­gathatták ki. Erzsébetkórházi statisztika. Az Erzsébet-kórház szeptember havi betegforgalmáról a következő ada­tokat közölhetjük: Szeptember hónapban gyógyke­zeltek a belgyógyászati osztályon 29, a sebészetin 56, a nőgyógyászain 21 és a szemészetin 6, összesen 113 beteget. Ezek közül távozott a kórházból: gyógyulva 22, javulva 16, gyógyulatlanul 4 és visszamaradt ok­tóber hóra 69 beteg. Meghalt 1 tüdőbeteg. Nagyobb műtétet 60 esetben végeztek. Az ápolási napok szá­ma 2035, vagyis átlag 68 beteg naponként. A rendes főorvosokon kívül dr. Janny Gyula és dr. Tauffer Vilmos egészségügyi tanácsosok gyógykezelték a be­tegeket. Színház és művészet. Nemzeti színház. Szigeti József hosszas be­tegsége után ma este lépett fel először a maga da­rabjában, a »Rang és mód«-ban, ama színműben mely igényt tarthat arra az elismerésre, hogy legma­­gyarabb társadalmi darabunk. A kitűnő művészt a közönség a legmelegebb ovácziókban részesítette. El­árasztották koszorúkkal, s beléptekor perczekig tartó tapsolással fogadták. Sokat tapsolták az egyes felvo­nások után is, az egész ház egy szívvel fejezve ki a viszontlátását örömét. A kiállott betegségnek semmi nyoma az ünnepelt művészen , s így alapos a remény, hogy állítólag tervezett nyugalomba vonulása még hosszú ideig nem fog bekövetkezni.­­ Az előadás után Szigeti tiszteletére kedélyes mulatság volt az írói kör helyiségében. A mulatságon jelen volt Be­niczky Ferencz intendáns is, ki a vacsoránál az első felköszöntőt is mondta, Szigeti egészségére ürítvén poharát a jelenlevők nagy tetszése mellett. Az ünnepelt meghatottan válaszolt, Beniczky egészségére ürítvén poharát. Ezután toasztiroztak még : Vízvári, a ki Paulai igazgatót éltette s végül Faludi, ki a szép számban jelenlevő hölgyek egészségére ürítő po­harát. A nemzeti színház személyzetének tagjai csak­nem teljes számban voltak jelen a kedélyes mulatsá­gon, mely késő éjjelig tartott. Az operaszínházban ma este »Lohengrin« ke­rült színre D­e G r­a c­h d­al a czímszerepben. A többi szerepeket megtartották azok, kik ez operát újabban bemutatták. Az előadás ma is kitűnő volt, csak De Gradh nem énekelt azzal a biztonsággal, melyet pél­dául Siegfriedben tanúsít. Tenorhangjának regiszterei­hez e szerep kevésbbé látszik illeni s csakis ebből magyarázható ki sokszoros ingadozása, úgy ama tiszta intonáczió, mint a lírai kötött hanghordozással szemben. Annál kitűnőbb alakítást nyújtott B­­­a­u­­c­h­­ kisasszony, kinek Elsája nem hagy hála kívánni valót. Szilágyi Arabella Ortrudjáért teljes elis­merést érdemel; van hozzá erőteljes drámai hangja és kifejező temperamentuma is. Takács mint Telramund leszámítva kevésbbé hősies alakját, mind ének, mind já­ték tekintetében kielégítőt nyújt. N­e­m kifogástalan volt a király szerepében. A kikiáltót Mannheit adta sikeresen, mert e­z bárha kis, de ének tekinte­tében nem könnyű, sőt igen kényes — szerep minden zátonyát ma este szerencsésen sikerült kikerülnie. — A karok kitűnően működtek, valamint a mélyített zenekar is, M­a­h­­­e­r igazgató vezénylete mellett. — Ez operánál a zenekar mélyítése talán még­sem elég­gé indokolt. Igen sok hangszerelési finom részlet mo­sódik el ez által s csak a nagyobb körvonalakat nyer­jük tisztán, nélkülözvén az egyes hangszereknek sok­szor önálló finomabb részleteit. — Wagner maga sem gondolt arra soha, hogy Lohengrint is bemutassa a bayreuthi zenekari mélyítéssel. A szépszámú közön­ség többszörös kihívásban részesíti a közreműkö­dőket (i. 1.) Tudomány, irodalom. Az akadémiából. A magyar tudományos akadé­mia igazgató­tanácsa e hó 13-án, vasárnap déli tizen­két órakor ülést tart, melynek tárgyai lesznek: 1. S­e­m­s­e­y Andor adományának bejelentése. 2. Az akadémia határozata a főtitkári hivatal ügyében. 3. Az ügyész sürgős jelentései. — Az akadémia máso­dik osztálya ma rendkívüli értekezletet tartott és pedig főleg azért, mert a jövő heti rendes ülésre nem kevesebb, mint hét értekezés volt bejelentve, melyek közül három székfoglaló. Abban történt meg­állapodás, hogy pénteken, ehó 11-én délután öt órakor soron kívüli nyilvános osz­tályülés legyen, melynek napirendje követke­zőleg állapíttatott meg: P­a­u­e­r Imre rendes tag székfoglalója: Új álláspont, módszer és irányelvek az etnikában. P­u­­­s­z­k­y Ferencz tiszt. tag : Tanulmány a népvándorlási kor emlékeiről a szilágy-som­­lyói kincs bemutatásával. E soron kívüli ülés mellett a hétfői rendes ülést is megtartják. Ak­kor tartja székfoglalóját G­r­ü­n­t­a­l­d Béla levelező tag, mire Hegedűs Sándor 1. tag mutatja be egyik nemzetgazdasági tanulmányát. A magyarországi néprajzi társaság ma délután H­u­n­f­a­l­v­y Pál elnöklete alatt választmányi ülést tartott. Az elnök üdvözlő szavai után Herman Antal dr. előadta a szünet alatt történteket. Ján­osé Benedek pedig jelentést tett ama kedvező fogad­tatásról, melyben a néprajzi társaság alakulásának eszméje az orsz. tanáregyesület körében részesült. A választmány elhatározta, hogy egy szakfolyóiratot fog kiadni. A társaság e hó 20-án (vasárnap) délelőtt 10 órakor tartja első rendes közgyűlését az akadémia Kisfaludy termében. A közgyűlésre külön meghívják C­s­á­k­y Albin vallás-és közoktatásügyi minisztert, R­á­t­h Károly főpolgármestert és Eötvös Lóránt bárót, az akadémia elnökét. A közgyűlés tárgyai lesz­nek : Hunfalvy Pál megnyitó beszéde, Jókai Mór fölolvasása Rudolf trónörökösről, különösen az el­hunyt trónörökös ethnográfiai érdemeiről, titkári je­lentés és választások. — Az ülésen szóba hozták az az első felolvasó gyűlés programmját is és a titkár felemlité, hogy József főherczeg épp e czélra ethnográfiai tanulmányt küldött be a czigányok­­r­ól. — Az ülésnek nem volt egyéb tárgya. Sport. Az őszi lóversenyek holnapi hatodik napján dől el a legnagyobb budapesti kétéves­ verseny, a »Csikó­­verseny.« Érdekességéből sokat veszít e verseny az­által, hogy Masseur, Aspirant nincsenek benne ne­vezve, Adria pedig a bécsi 14000 forintos versenyre tartozik fenn. A nagyok közül csak Eretnek és Tré­sor fognak a mérkőzésben részt venni. Beavatott kö­rök az elsőnek győzelmében bíznak. A nap másik eseménye : az őszi kísérleti verseny, melyben három­éves flyer­eink kerülnek össze a kétévesekkel. A kü­lönböző futamokra valószínű nyertesek gyanánt a következőket jelölhetjük ki: I. Jakabffy-díj: Mac­e— Thecla. II. Csikó-verseny: Eretnek—Trésor (Merész) III. Handicap: Springer-istálló­-Kincstár. IV. Őszi kísérleti verseny: Vép—Puppensee. V. Eladó gát­verseny: Gond—Wallheria. VI. Kétévesek eladó - verseny : Julia N­.—Paulette. Törvényszéki csarnok. A Kókán-ügy. Dr. Tassy Pál alügyészt a fő­ügyészséghez rendelték be, minek következtében a Kókán-ügyben a vádat nem ő, hanem Havas ügyész fogja képviselni. Legközelebb a földművelésügyi mi­nisztériumban birói helyszíni szemle lesz a másodlagos kulcs ügyében. Hova lett e kulcs, azt eddig nem sikerült megállapítani s ennek kiderítése lesz majd a helyszíni szemle feladata. A pénztárkezelést illetőleg még egyre folyik a miniszteri hivatalnokok kihallgatása. A budapesti kereskedelmi- és váltótörvényszék szeptemberi ügyforgalmáról ma kaptuk meg a kimu­tatást. E hóban érkezett 5140 drb, a­mi a múlt havi hátralékkal együtt 6000 drbot tesz. Ebből elintézte­tek 23 ülésben 4333, ülésen kívül 1020, összesen 5353 db. Az ülésben előadott 4333 db között volt 165 per, 1151 sürgős ügy, (végr. bizt.) rendes ügy 3017. Az elintézett 165 perc között volt kereskedelmi: 71, váltóper 90, csődper 4, érdemleges ítélettel elin­téztetek 64, ügydöntő és közbeszóló végzéssel 41, meg nem jelenés indokából 60. Csőd nyittatott 1, megszüntetett 1. A felsőbb bíróságtól érkezett 41 db között volt helybenhagyó határozat 23, megváltozta­tó és 1. megváltoztató 9, feloldó 2, rendelvény és elál­lás 6, kúriai határozat 1. Börtönből a Lipótmezőre. Mintegy két hónappal ezelőtt történt, hogy egy Kern Mihály nevű munkás­ember Budán meglőtte Schiller Jánost, ki állítólag az ő kedvesét elcsábította. Kernt letartóztatták s a Fortunába szállították, hol gyilkosság büntettének

Next