Pesti Napló esti kiadás, 1889. október (40. évfolyam, 270-300. szám)

1889-10-10 / 279. szám

Szétdarabolt fiú holttest. Mint Madridból sür­gönyeik, ott a tegnapra virradó éjjelen borzalmas bűn­tény történt. Egy ismeretlen gonosztevő megölt egy fiút s a holttestet kis darabokra vágva, az egyes ré­szeket a város különböző utczáin elszórta. A bűn­tényt csak a legnagyobb higgadtsággal hajthatta végre s kétségtelen, hogy anatómiai ismeretekkel kel­lett bírnia. A lakosság körében az a bolond hír ter­jedt el, hogy Jack, a hasfelmetsző követte el a bűntényt. Helyi hírek. A tífusz betegedések száma a fővárosban az elő­ző hetekhez képest, mikor a járvány oly nagy mér­tékben pusztított, változatlanul csekély. Mint az e hó 1-étől 8-áig terjedő hétről nekünk beküldött hiva­talos jelentés mutatja, mindössze 44 betegedés és 3 halálozás fordult elő a fővárosban. Legtöbben bete­gedtek meg az Erzsébetvárosban (12) és a Józsefvá­rosban (10), a Terézvárosra 8, a Ferenczvárosra 3, Kőbányára 3 és a Lipótvárosra 2 betegedés esik. Bu­dán egy ember esett tífuszba. A második, harmadik és negyedik kerületben betegedés nem fordult elő. Szállodából eltűnt. A főkapitányságnál feljelen­tés történt, hogy e hó 5-én a Széchenyi-szállodából Kondza György 43 éves dobrácskai földbirtokos, ki nemrég érkezett meg Budapestre, eltávozott s azóta vissza nem tért. Kondza egy nyitott bőröndöt ha­gyott hátra, melyben egy táska és több könyv volt. Az eltűnt középnagyságú, vöröses körszakásu, himlő­­helyes arczu férfi. Még nem tudni nem forog-e fenn valami bűntény. Betörés. A Szentkirályi­ utcza 5. számú házban lakó Lallay István fűszerkereskedő lakásában a teg­napra virradt éjjel ismeretlen tettesek betörtek s két szekrény felfeszítése után 150 frt értékű ruhaneműt és 150 frt értékű ékszert vittek el. Törvényszéki csarnok. Változások a birói karban. A király ő Felsége Pap Sándor magyarláposi járásbirónak a nagy­bányai járásbírósághoz és Búza Endre mezőcsáb­i járásbirónak törvényszéki birói minőségben az egri törvényszékhez leendő áthelyeztetését jóváhagyta és törvényszéki birákká: a zombori törvényszékhez: Sztojkovits György kutai, a szabadkai törvény­székhez : dr. Bányai Mik a bácsalmási, végül a sátoralja­ujhelyi törvényszékhez: E­m­ő­d­y Béla nagykátai járásbirósági albirákat, a békés-gyulai tör­vényszékhez : dr. K­ü­r­t­h­y Gábor igazságügyminisz­teri fogalmazót és a szegedi törvényszékhez : M­a­g­ay Lajos ottani járásbirósági albirót; albirákká pedig a hátszegi járásbirósághoz: B­o­c­z Vilmos szászvárosi, és a tornai járásbirósághoz: Z­a­f­fi­r­y István besz­­terczebányai járásbirósági aljegyzőket, továbbá járás­­bíróvá a zentai járásbírósághoz: Ringhofer La­jos szabadkai ügyészségi alügyészt, alügyészszé pedig a veszprémi ügyészséghez: dr. Masjon Vilmos budapesti gyakorló ügyvédet nevezte ki. A temesvári lottóügyről, melynek vizsgálata se­hogy sem akar véget érni, azt írják Temesvárról, hogy a vizsgálóbíró most Farkas fényképeivel próbál szerencsét. A fényképeket elküldötte a bécsi lottó­kincstár pénztári hivatalának, ha várjon nem ismerik e fel azt az egyént, ki a nyeremény egyik felét felvette. Farkas ugyanis tudvalevőleg azt állítja, hogy neki társai voltak s azoknál van a hiányzó negyed millió. A vizsgálóbíró most ilyen uton akarja kideríteni, hogy Farkas állítása nem igaz. Halálozások. Kisjátzi Szeless László hites ügyvéd, megye­bizottsági tag, tegnap élete 80-ik évében el­hunyt, Szabadszálláson. Tschudi János Jakab, ismert termé­szettudós és utazó, volt svájczi követ Bécsben, 71 éves korában meghalt Lichtenegg melletti birtokán Alsó-Ausztriában. Tschudi ősrégi svájczi családból származott s három ízben tett utazást Braziliába, Chilibe, Bolíviába, Peruba és La Platába. Utazásai­ról írott természettudományi művei hírnevet szerez­tek neki a tudós világban. 1868-tól egész 1883-ig követ volt Bécsben, majd birtokára vonult vissza s ott halt meg, vette magát észre, mert végre az ötödik adagnál min­dent megtudtam. Elmondta, hogy a gyermek gazdag szülők gyer­meke volt, hanem hát ez mind csak hazugság, miket apád és anyád a te szégyened palástolásául ta­láltak ki. Chauveau elhallgatott pár perczre, de azután, mintha tovább ki nem állhatná a hallgatást, egyszerre újra megszólalt. — A te gyermekedet tehát ellopták a komé­diások ? Julia nem felelt.­­ Most se akarsz vallani semmit, makacsul hallgatsz, mint mindig ? Egy dolgot nem értek csupán, — folytatá mint­egy magába beszélve, hogy ugyan mi okból akarták Kérianék halottnak feltüntetni a kis­fiút ? Ezalatt titok lappang ! Ugyancsak komoly oknak kellett lenni, hogy ilyen fortélyos dologra vetemedtek azzal a sírásóval. Homokot zsákban eltemetni a gyermek helyett! Ez aztán szép dolog, és igazán büntetésre méltó cse­lekmény. Julia felfogta, hogy tovább is hazudni lehetet­lenség volna. Ismerte férjét jól s igy tudta, hogy ez újabb történet hallása után békét hagyna neki. Aztán oly rohamosan követték is egymást az események, hogy szinte késztetve éreze magát, hogy mindent közöljön vele. Julia felállott helyéből. — Mathurin, — mondá férje elébe állva, — esküdjél meg nekem a jövendőbeli lelki üdvösségedre, hogy azt, a­mit most mondani fogok neked, soha sen­ki előtt ismételni nem fogod. — Ugyan mi végre kívánod tőlem ezt az esküt ? — Mivel nem az én titkomat közlöm veled, ha­nem más valakiét, és pedig olyan egyéniség titkát, ki bennünket jótéteményeivel halmozott el, és kinek ha­lálunk perezéig örök hálával tartozunk. E pillanatban valami zörej hallatszott az aj­tón kívül. Olyan nyikorgás-féle zaj volt az, de se Julia, se Mathurin nem figyeltek rá. — Nos, megesküszöl ? — Igen, esküszöm, megfogadom szentül, — mondá Chauveau, és kezét az ágy fölött függő feszü­lethez emelé. — Soha élő emberi lény előtt nem említed azt, amit én neked mondani fogok ! — Nem, miután megesküdtem ! — felesé Mathurin. Julia ekkor letérdelt és mielőtt beszélne, így szólott : — Oh, én Istenem! bocsásd meg nekem, ha rosszul cselekedtem, de úgy érzem, hogy beszélnem kell és hogy a reám­ bízott titok fellebbentése által nem követek el hibát. — De mi hát az a titok, mi lehet az ? — fag­­gatá Chauveau, kire feleségének felindulása lassan­­kiüt átszállott. — Az, hogy az a szegény gyermek, kit bár­mihez év óta szememre lobbantasz szakadatlanul, a méltóságos marquisnénak a fia ! — Hogyan ! — kiáltott fel Chauveau ijedten, ő követhetett volna el ballépést ? — Ő nem követett el ballépést. — A gyermek tehát a megboldogult marquis úr gyermeke ? — Nem. — De, édes feleségem, nagyon öreg vagyok én már arra, hogy elhitesd velem, miszerint a szent lé­lek szállotta meg a marquisnét. Ilyesmi egyszer meg­történhetett a boldogságos szűzzel, de mai napság már nem történik meg. — Közeledjél, jöjj ide mellém — mondá Julia. Chauveau felesége mellé ült. — Az a gyermek tehát nem a tiéd ? — Nem. — Hát akkor miért nem mondtad azt meg előbb én nekem ? — Inkább szenvedtem vértanuságot, mintsem elárultam úrnőm titkát. — Szegény asszony! szegény asszony! — so­­pánkodok a férj. — Igaz, bizony sok szenvedést okoztál te ne­kem, de megbocsájtam. Ekkor Julia úgy, mint már megelőzőleg Kera­­viz abbénak, férjének is elbeszélte részletesen az egész szomorú történetet. Chauveau visszafojtott lélekzettel hallgatta. — Lásd, édes feleség, ha mindjárt kezdetben megmondtad volna nekem az igazságot és nem keve­redtél volna makacsságod által egyik hazugságból a másikba, mindez nem történik. A jó isten megbüntetett mindkettőtöket. Chauveau egyszerre mintegy új eszmétől meg­­kapatva felállott. — E szerint tehát az az ellopott gyermek, ki most talán halott, vagy nyomorban sínylődik a nagy világban, az az igazi, a tulajdonképeni Fontbriand marquis, a név és vagyonnak jogos, törvényes örököse. — Ah! boldogtalanok! boldogtalanok! — mit miveltetek ? Júlia nem szólt semmit. — Mi lett az én uramnak fiából ? — kiáltott fel a derék ember. Azután látván, hogy Julia sir, melléje térdelt, átkarolta őt és vigasztalni próbálta. — Mennyit vétettem én ellened ? — mondá, te ártatlan voltál és én úgy bántam veled, mint egy rossz, becstelen asszonynyal! T a v I r a t o k. Kiel, okt. 10. Vilmos császár esti 11 órakor Berlinbe tért vissza. Potsdam, okt. 10. V­i­l­m­o­s császár ma reggel 7 órakor megérkezett és az új palotába hajtatott. Freising, okt. 10. Dr. Steichele, müncheni érsek, éjjel 91/4 órakor meghalt. Szófia, okt. 10. Sallabasev pénzügyminiszter szabadsággal Parisba utazott. Ferdinánd fejedelem utazása. Bécs, okt. 10. (A Pesti Napló távirata.) Tegnap délután fél négy órakor Koburg Ferdinánd herczeg a keleti expressz-vonattal Szófiából egész vá­ratlanul ide érkezett. (Egy táviratunk röviden már je­lentette. Szerk.) A fejedelem több mint két évi távol­lét után ezúttal jött először az osztrák fővárosba. Polgári ruhában utazott s az utat Szófiától idáig kü­lön kupéban tette meg; de bár már szakálviselete következtében nem igen hasonlít a monarchiá­ban elterjedt arczképeihez, útközben még sem kerülhette el, hogy sokan rá ne ismerjenek. A fejedelemnek azonban terhére voltak a kiván­csiak s inkább kupéjában maradt. Bécsbe érkez­ve, Nicsevics bolgár ügyvivő üdvözölte a fejedel­met, ki kíséretével azonnal az ügyvivő lakására haj­tatott s ott körülbelül egy negyedóráig maradt. A fe­jedelem körülbelül két hétig marad távol Bulgáriától s ez idő alatt valószínűleg Belgiumba és Fran­­cziaországba is ellátogat. A »Corr. de l’Est« szerint Szófiában a fejedelem utazását házas­sági tervvel hozzák összeköttetésbe s e hir szerint egy orleánsi herczegnő volna nejéül kiszemelve. BéCS, okt. 10. Helytelen a lapok ama híre, mintha Ferdinánd herczeg Eben­­thalba utazott volna. A herczeg a keleti expresszvonaton, melylyel megérkezett , Miksa bajor herczeg és családja látogatására több napra Münchenbe utazott. Ferdinánd herczeg teljes inkognitó­ban utazik. BéCS, okt. 10. A »Pol. Corr.« illetékes bolgár forrásból arról értesül, hogy Ferd­i­­nánd fejedelem utazásának egyedüli czélja az, hogy a fejedelem üdülni akar és meg akarja látogatni rokonait. Minden egyéb föl­tevés teljesen alaptalan, nevezetesen az is, hogy a fejedelem személyesen akar érint­kezni a kabinetekkel elismerése ügyében, mert világos, hogy ha a fejedelemnek ez volna a czélja, úgy Konstantinápolyba kel­lett volna mennie, minthogy a legutóbb tör­tént illetékes nyilatkozatok után kétségtelen­nek tekinthető, hogy az európai kormányok nagy részénél megvan a jóakarat, hogy hoz­zájáruljanak a porta esetleges kezdeményezé­séhez. Szófia, okt. 10. (A Pesti Napló távirata.) A fejedelem hirtelen történt elutazása, minthogy vé­letlenül Dolgorukov tábornok egy fia itt időzik, az első pillanatban mindenféle szenzácziós híreszte­lésre adott alkalmat,­­ de csakhamar mind alapta­lannak bizonyult. A fejedelem első külföldi utazását a lakosság örvendetes bizonyítékául tekinti annak, hogy a fejedelem eddig szerzett tapasztalai alapján teljes bizalommal viseltetik a nép s a minisz­térium iránt. Hírek Konstantinápolyból. Konstantinápoly, okt. 10. Huss­zn pasa, az uj pétervári török nagykövet, holnap indul Pétervárra. N­e­j­i­d­o­v orosz nagykövet teg­nap ebédet adott Hussan pasa tiszteletére. Konstantinápoly, okt. 10. Vulkovich bolgár diplomácziai ügyvivő visszaérkezett ide s a nagyvezírrel és S­z­a­i­d pasa külügy­miniszterrel értekezett. Konstantinápoly, okt. 10. Sakir pasa újabb jelentése szerint Kréta szigetén a helyzet na­gyon megnyugtató, a­mit megerősítenek az ide­való nagykövetségekhez érkezett jelentések is. A horvát tartománygyűlésből. Zágráb, okt. 10. A tartománygyűlés mai ülésén megkezdte a Magyarországgal való pénzügyi kiegyezésről szóló törvény­­javaslat általános tárgyalását. Miskatovics előadó hosszabb beszédben szól a perczentuáczió kulcsának megállapításáról s a határvidékre megállapított átalányról, kimutatja, hogy e kiegyezés jelentékenyen növeli Hor­­vátország jövedelmét s elfogadásra ajánlja a törvényjavaslatot. Brlics független­ párti kije­lenti, hogy mindenekelőtt a kormány politikájának kell megváltoznia, csak úgy jöhet kedvező kiegyezés létre. A mostani kormánypárt nemcsak jóindulatú Magyarország iránt, mert hisz az ellenzék is az, hanem valósággal megalázkodik Magyarország előtt. Az egész ország tiszta számadást követel Ma­gyarországtól, de e követelésünk, sajnos,­nem teljesül, mert Magyarországgal szemben konzekvesen a rövideb­­bet húzzuk. A mi pénzünkből létesítenek Magyaror­szágon inveszíc­iókat, míg másrészről tőlünk megtagad­ják a különböző adókból minket jogosan megillető százalékot. A dohánynak és a sónak külföldre való eladásából befolyó jövedelemből mit sem kaptunk. Az állami zárszámadásokat is csak magyar nyelven ter­jesztik elénk és a szükséges okmányok hiányával; e szerint nem is vagyunk abban a helyzetben, hogy azok helyességét ellenőrizzük. Negyed egy órakor Bilics még mindig beszél. KÖZGAZDASÁG. Ipar- és kereskedelem. A magyar jelzáloghitelbank és/ab­-os zálogleve­leinek tervszerű évi kisorsolása a november 1-jére eső ünnep miatt, már a megelőző napon, azaz e hó 31-én délelőtt 10 órakor fog a bank helyiségeiben megtartatni. A magyar aszfalt. A kereskedelemügyi minisz­ter felhívta a belügyminiszter figyelmét arra, hogy a magyar aszfalt-részvénytársaság eddig azért nem volt képes a külföldi iparral szemben nagyobb tért foglalni, mert a városok e vállalat irányában előíté­lettel viseltetnek. Minthogy a magyar aszfalt főleg járdákon és fedett helyiségekben, úgy az anyag jó­sága, mint a munka megbízhatósága tekintetében a külföldi vállalatokkal kiállja a versenyt: a belügy­miniszter — mint értesülünk — a magyar aszfalt­részvénytársaságot a törvényhatóságok figyelmébe ajánlja s ama várakozásának ad kifejezést, hogy egyenlő feltételek mellett, a­mennyire csak leköt, e hazai iparvállalatnak adjon elsőbbséget. A regále Veszprémben, Veszprémből írják la­punknak: A regálekártalanítás iránti eljárás és az italmérési adónak bérbeadás útján való értékesítése megyeszerte folyamatban van. A kártalanítandó jöve­delem és az italmérési adó hasznosítása folytán elért bevétel az állam javára átlag 40—50°­0 jövedelmi többletet tüntet fel, így Veszprém városában a kár­talanítás tárgyát képező jövedelem 11.000 frtot tesz ki s ezzel szemben a város az 1890—2. évekre 20.000 frt évi bért ajánlott fel, csakhogy e jogosultsággal egy üzérkedő bérlő a közönség zaklatására és rovására vissza ne élhessen. marha és lé, s minthogy a kereslet főleg a hizó ökrök iránt megfelelő volt, az ökrök ára nyári vásárunkhoz viszonyítva 10 — 15°/0-kal emelkedett, ellenben a tehén s általában az apró marha ára a takarmányhiány miatt 10—15°/o - kal esett. Az összes forgalom 1100—1200 darabot tett, melyből 400 drb ökörre, a többi tehenekre, bornyakra és lovakra esett. Az első­rendű ökrök párját megvették 280—330 frton, a má­­sodrendűeket 220 — 250 frton, tehenek darabját 30—45 frton, 1 éves borjak darabját 10—20 frton. Az eladott ökrök nagyobb részét Budapestre, Aradra és N.­V­áradra szállították. A vásárral tehát gazdaközönségünk ama része, mely gazdasága folytatására ökröket szokott tartani, meg lehet elé­gedve , de ezek száma évről-évre mind szűkebb körre szorul, a nagy tömeg, a szegényebb osztály tehenek­kel folytatja gazdaságát, apró marhákat tart s sokkal kevésbbé van az eredménynyel megelégedve. Pedig ezt fenyegeti a közelgő télen a legnagyobb nyomor, főleg megyénk ama 42 községében, melyet a jég a nyáron tönkre tett, még pedig sok községben nemcsak az őszi, hanem a tavaszi vetést és a takarmányt is. A jégtől megkímélt községekben is az aratás a hosszú szárazság miatt közepesen alul ütött ki, takarmány kevés lett s ehhez járul még az is, hogy múlt hó 10 e óta csaknem minden nap esik, sőt a magasabb helye­ken gyakran havazott is, még pedig oly mértékben, hogy a hó­napokig megállott s a levegőt annyira le­­hűtötte, hogy tüzelni voltunk kénytelenek. Ennek kö­vetkeztében tengerink, mely nálunk a szegényebb osztály fő élelmi czikkét képezi, még csak részben ér­hetett meg, pedig már itt a törés ideje. Mindez érezhető a gabonaárakon is, mert az a tavaszi árak­hoz viszonyítva már 30—40°­0-kal emelkedett; ha­sonló emelkedés mutatkozik már most a takarmány­áraknál is. Ily körülmények között nem csoda, ha különösen a jégelverte községek lakói aggodalommal néznek a tél elébe. Pedig a csapást enyhíteni igyeke­zett első­sorban ő Felsége 4000 frttal, azután a kor­mány és a jósziv egylet szintén 4—4000 frttal. Ezen­felül a kormány még 40,000 frt inségkölcsönt is utal­ványozott, melyek mind közelebbről osztattak ki. De mindez 42 község lakói között oszolván meg, ugy­­szólva csak a pillanatnyi szükségen segíthetett­ időre. A budapesti gabonatőzsdéről. Búzát ma jól kínáltak, a vételkedv gyönge, az irányzat lanyha volt és mintegy 15,000 mm. kelt el gyöngén tartott árakon. Más magvak változatlanok. Elkelt uj búza: tiszav.: 200 mm. 80 k. 8 írt 80 kr, 200 mm. 79 8 k. 8 frt 80 kr, 100 mm. 79 4 k. 8 frt 70 kr, 700 mm. 78 k. 8 írt 70 kr, 300 mm. 77'5 k. 8 frt 67>/a kr, 100 mm. 77 k. 8 frt 55 kr, 100 mm. 75 k. 8 frt 55 kr, időre. P e s t v.: 100 mm. 79 k. 8 frt 70 kr, 100 mm. 78 5 k. 8 frt 60 kr, 400 mm. 77‘8 k. 8 frt 60 kr, 500 mm. 78 k. 8 frt 571/a kr, ICO mm. 77'3 k. 8 frt 50 kr, 300 mm. 76 k. 8 frt 45 kr, időre. Becskereki: 4300 mm. 76-5 k. 8 frt 47qs kr, Észak vidéki: 100 mm. 77­8 k. 8 frt 30 kr, időre. Bácskai: 1350 mm. 75­5 k. 8 frt 12­0 kr, időre. Tiszav.: (ó) 1500 mm. 80 k. 8 frt 90 kr, 1800 mm. 80 k. 8 frt 80 kr, időre. Bácskai: 200 mm. 79­5 k. 8 frt 75 kr, időre. A határidő-üzletben felmondtak 6000 mm. búzát, 100 mm. tengerit és 500 mm. repetét. Megle­hetős élénk forgalom mellett a délelőtti jegyzések a következők: Búza 1889. őszre 8.36—8.35—8.88, 1890. tavaszra 8.86—8.83—8.88,tengeri 1890. máj.—jun.-ra 5.25—5.22—5.26. A déli tőzsde zárlatai pedig: Szokv. búza 1889. őszre 8.37 pénz, 8.39 áru ; 1890. tavaszra 8.87 pénz, 8.88 áru ; tengeri 1890. máj.— jun.-ra 6.25 pénz, 5.26 áru ; zab 1889. őszre 6.93 pénz, 6.95 áru; tavaszra 7.21 pénz, 7.23 áru; káposztarepere 1889. aug.—szept.-re 122/s pénz, 123/s áru. Mai hivatalos effektiv árak: A budapesti terménytőzsdéről. Terményekben valamivel élénkebb volt a forgalom és különösen szilvában. Boszniai szokv. okt.—nov.-re 65/S, boszniai 120 dbos 6.25, szerb szokv. okt.—nov.-re 55/s—5.76,­­ szerb 90 dbos okt.-re 8®/s, 85 dbos 9.75, s­erb 100 dbos effek-­­ tiv 7.25, boszniai 85 dbos azonnali szállításra 97/s írttal zá­­j­­ult. Szlavóniai szilvaiz 19.50, szerb tranzitó 17.50 írttal­­ kelt. Csepegtetett méz 33—34 írttal kelt. Zsiráfu nyugodt. Disznózsír, városi áru hordóstul 55 írttal kelt. Heremag­vak közül magyar luezerna zárlata: 42.— pénz, 46— áru ; vörös luezernáé : 40.— pénz, 42.— áru. A budapesti értéktőzsdéről. A tőzsdén ma tartózkodó volt az irányzat, a­minek üzlettelenség volt a következménye. A vezető értékek árfolyamai csak keveset változtak. A járadé­kok szilárdak maradtak. A közlekedési részvények nyugodtak voltak. A helyi papírok közül biztosítási és bányarészvények iránt mutatkozott több figyelem. Ezekben a forgalom is jelentékenyebb volt. A valu­ták és külföldi váltók lanyhultak. Hivatalos felszámolási árfolyam : osztrák hitel­részvény: 306.10, magyar aranyjáradék: 100.55. A dijbiztosításoknál: osztr. hitelrész­vény hol­napra: 1.25—1.75, 8 napra: 4.-----5.—, egy bóra: 8.-----9.— frt. Az árfolyamok következőleg alakultak : Az előtőzsdén tartózkodó irányzat mellett osztr. hitelrészvény 306.20—305.70—305.80 frton, magyar hitelrészvény 316.50 frton, magyar aranyjáradék 100.577a frton, magyar papirjáradék 95.627/a frton került forga­lomba. A déli tőzsdén magyar 4 száz. aranyjáradék 100.527a—100.55 frton, magyar papirjáradék 95.60—95.65 frton, lesz. és pénzváltóbank 105—105.25 frton, osztr. hitelint. 305.80— 306.10 frton, bécsi biztositó int. 176—180 frton, első magyar ált. bizt. int. 3220 frton, Pannónia insz. bizt. 1130—1150 frton, magyar nyugati vasút 189.25— 189.50 frton, Ganz-gyár 1250—1259 frton, Drasche-gyár 335 frton, salgó­tarjáni kőszénbánya 347—349 frton, sörfö­­zö­le 925 frton, Jósziv-sorsjegy 4.577­ frton köttetett. Mai hivatalos árfolyam: Záloglevelek. M. földb. int. 5°/0 100 75 Pesti m. ker. b. 5°/0 101 — Ugyanaz 40/a p. 101.— » » » » 4Va0/0 99.75 » 4Va%> 97.10 Bpesti m. k. b. kk. 47a 101— » v. sz. 6«/„ 120.— »Albina« t, s. h. i. 6°/0 101— M. jelzálogb. 5Va°/o 103.— » » » » »• 5»/0 98.50 » » 5»/o 101__Nagysz. föld.­­/„»/o 101.— » » 41/a°/o 99.75 » » 5 °/„ 101.75 M. orsz. közp. tkp. 47a 98.50 » » 6°/o 103.75 Kis. p. földb. i. 57a°/s 102.75 » ált. takp. 5°/0 102— » » » 5°/o 101.25 M. jelzb. ny. k. k. 4°/0 111.— Osztr.-magy. b. 47a°/o 102.— » » nyer. jegy. 17.— » » » 4°/o 99.80 Oszt. f. i. d. k. k. 3%, 108.75 » » 50 év. 4°/0 99.80 Osztr. f. int. eljk. k. 3°/o 18.— Pesti m. ker. k. 6°/0 —.— Pesti hazai e. tp. 5°/o 100— » » » » 61/a°/o 101.— » » » » 47/ 98.90 Pénznemek. Cs. kir. arany (vert) 5.67 20 frankos arany 9.46 » » » (körm.) 5.58 20 márka 11.67 O­­Magy. 8 frtos ar. 9.46 Német kir. bj. 100 m. 58.35 Irttól Írtig Búza uj bánsági.. 77—81 kig —.— —— » » tiszavidéki .... 77—81 » 8.35 8.75 » » pestvidéki .... 77—81 » 8.30 8.70 » » fehérmegyei ... 77—81 » 8.35 8.75 » » bácskai.. 77 79 » 8 35 8.65 » » északmagyarorsz. 77—81 » —­ — Rozs­a................. 70-7.­­ 7 05 7 30 Árpa » takarmány .... 00—6- ‚ 6.10 6.80 » » égetni való .... 62—64 » 6 80 7 50 » » serfőzdéi. 64—‘ifi » 8.— 9.50 Zab »..................... 39-41 » 6.85 7 30 Tengeri uj bánsági.. 75 » 4.80 4 85 » » másnemű......... 73 » 4.70 4 75 Köles »..................... — » 5­30 560 KAp.-repcze........................ — » 16.— 17— B&ns.-repcze...................... — » ——— Államadósság. Magy. aranyj.. 4°/0-os 100.50 Egyes, államadósság papirjára. 5°/0-os 95.65 febr. és aug. 47io°/o 88.75 M. vasúti k. 120 frt. o. Egyes, adóss. cs. k. é. (300 fcs) 5°/»-os —.— jan.-jul. 47io°/o 84.75 M. vasúti k. 120 frtos Egyes, adóss. ez. k. darabokban 5°/,,-os —.— ápril-okt. 45/io°/o 84.75 M. 1869. keleti v. áll. Szölödézsmav. k. (100 kötv. (elsőbbs.) 5°/o 99.75 frt) 5­/o 89-75 M. 1873. keleti v. ar. v. Osztr. aranyjár. 4°/0 110,60 ez. (elsőbbs.) 5.%, 117,50 Osztr. papirjár. 5% 99,50 Magy. 1876. keleti v. Osztr. adósság 1854. aranyban 5­/0 k. áll. 250 frt. p. 4°/0 132 59 1889.1. k. adóm. m. 113. Osztr. adósság 1860. vas. köles. ar. 4'/a°/o 114,75 500 frt. 6”/o 138.— M. nyer. köles. 100 frt. 138.— Osztr. adósság 1860. » » » 50» 138.— 100 frt 5°/0 144.— Tiszai és szeg. kőt. 4°/0 127.50 Osztr. adósság 1864. M.kir. 4% adóm. Magyar­ 100 frt _ 176.25 orsz. földt. k. i. j. 88.— Osztr. adósság 1864. M. földteherm. k. 5°/0 104.75 50 frt 176.25 Ugyanaz 1867. zár. 5°/0 104.75 A temes-bégavöl. viz- M. földt. k. temesi 50/o 104.75 szab. társ. 5°/0 98.— M. földteher. k. 1867. Pestv. k. 1870. 6%, 101.— zár.-k. 5»/0 104.75 Pestv. k. 1871. 6°/o 108. - M. földt. k. erdélyi 5°/0 104.75 Budapest főv. kő! M. úrbéri válts. kötv. 1880. 5°/0 k. 100.— (100 frtos) 5°/0 98.75 Szerb nyer. 3»/0 34.50 Egyes, adóss. 46/,0 83.75 Bécs v. ny. k. 1874. 142.50 Részvények. a) Bank­ok­. Magyar-gal. v. 5°/o 190.— Angol-osztrák bank. —.— U. nyugati v. 5°/o 189.25 Bpesti bankegyes. 124.— Márm. sóv. r. t. e. r. — • Bpesti k. és iparbank 53.— O.­magy. áll. vasút 5°/o 234. M. áll. hitelb. 316.25 Bécs-barcsi v. 5°/, 195.­M. jelz. hitelbank­­.- Tiszavidéki v. 5»/0­­•­Ugyanaz II. kib. 143.50 Dunagazh. társ. 5»/„ 368.­M. lesz. és pr. b. 104.90 Pe8^ közúti vp. 433. M. orsz. bank r.-t. —.— Pe^1 Vé 3* 222. Osztr. hitelint. 305.80 e) Tok. pénztárak. Osztr.-magy. bank 922.- Bpest ffl. ker. 110.— Lm iparbank 165.- 0£sz_ közp. eo5._ Pest i­m. ker­b. 730.- pesti ^ 9400.­Sziszeki hitelbank E b föv. 700— Union bank M«ilt­akarékp. H5.50 b) Bizt. társaságok. f) Különféle vállalatok. Bécsi bizt. társ. 180.— Al­t 162 _ Bécsi életjár. b. int. 278.- fRuu­k t 71 -El.»«.«,.­... Fonciere pesti b. i. 69.­ ,Franklin út t. 218.­Magy.-francia b. t. Pesti könyvnyomda 1065.­Pannonia vb. i. 1150.- Pallas­­­nly­­ t. 185._ c) Gőzmalmok. Fiúm. I. m. rizsh.gy.t. 970.— Concordia m. 430.- Ganz v. ö. és ggy. 1252.­Első bpesti m. 860.- ^schwind szgy. 395— Erzsébet m. 277— Gyapju-moso 244— Henger m. 575— Keresk. épület 700— Lujza-malom 235— Köszénb. (Dräsche) 635— Molnárok és s. m. 396— S.-tarjáni kstb. 345— Pannónia m. 725— Köztégl. gy. kath. 315— Victoria m. 163— Tégla-és meszegetd 148— Magy. fegyvergyár 157.— d) Köziek, vállalatok. Nemz. nagy. k. 71.— »Adria« m. t. h. t. 100.— Rimam.-s.-tart. 135.50 Alföld-fiumei v. 5°/0 200— Schlick vasönt. 214— Bpest-pécsi v. r. t. 5°/o 192.50 Serföződe, lm. 920— Bpest-Szt-Lörincz v. —.— Sertéshizlaló 298.— » B­els. r. —.— Spod. s csontliszt. gy. 128.— Déli vasút 5°/0 127.50 Szálloda r.-t 117.— Észak-keleti v. 187.— Szeg. szgy. és fin. r. t. —— Erdélyi vasút 5°/o 198— Török dohány e. á. t. 121— Kassa-oderb. v. 4% 154.50 Uj-Antal v.nv.-gy. r. t. 480— Elsőbbségek. Alföldi vasút 5°/0 100.— M. nyug. vp. 5% 101.— » » 1874. 5°/0 100— » » 1874. kib. 5”/„ 101— Bp. közúti vasút 4./a­,/0 96.75 M. vasút els. köles. bér. Battasz.-d.-z. v. 5% 100.— czél. ar. 5°/0 118.60 Bpesti lánczhid 6°/0 103— » » » 4*/*°/o —— Bpest-pécsi vasút 4°/0 90.25 I. erdélyi vasút B°/0 100.— Éjszakk. vas. t. 5% 99.50 Kassa-odb. r. ez. 5°/o 101.— » » ar. 5°/0 —.— » eperj.-tarn. v. m. » » ar. 6°/0 — — r. ez. 57„ 100— Lloyd-épület 5°/0 99. — Kassa-odb. v. (oszt. v. Magy. gal. vasút 100.25 1879. kib. 5°/0 100.25 Victoria malom e. k. —.— Tiszav. vasút 5°/» 100.— Magánsorsjegyek. Magy. hitelintézet 181.501 Oszt. vör. ker. sorsj. 19.25 Magy. vör. ker. sorsj. 11.50| Olasz » » » 16.— Váltók árfolyama. (látra.) Páris 100 frank 47.25 Ném. bp. 100 bir. m. 58.40 Svájczi piaczok 100 frk 47.20 Amsterd. 100. holl. frt 98.50 London 10 fnt sterl. 119.60 A bécsi értéktőzsdéről. — Október 10. — Megnyitás. Osztr. hitel-részv. 805.62 Unió-bank-részvény —.— 20 frankos arany 9.471/* Magy. jelz. hitelb.-r. —.— Magy. orsz. bank-r. —.— Magyar hitelb.-részv. — 4°/0 magy. arany-jár. 100.50 M. leszám. és váltób.-r. —.— Előtőzsde. Oszt. hitelint. részv. 305.75 Unio-bank-részvény 237.75 20 frankos arany 9.477* Magyar hitelrészvény 316.25 5°/0 magyar papir-jár. 95.65 Angol-osztr.-bank-r. 142.30 Déli vasúti részvény 126.75 Osztr. államvasuti r. 233.75 4°/0 magyar arany-jár 100.69 Kivonat a Budapesti Közlönyből. — Budapest okt. 10. — Árverések Budapesten. Váczi-u. 24, okt. 16, Póczak Péter is­g. 631 frt 33 kr. — Hajós-u. 26, okt. 14, Kohn Márkus ing. 316 frt 60 kr. — Váczi-u 6, okt. 21, ifj. Sir Nándor, ing. 1489 frt. — Eper-u. 7, okt. 11, Barkó Ká­roly, ing. 430 frt.— Tükör-u. 4, okt. 21, Füredi K. ingós. 547 frt 50 kr. — Dohány-u 28, okt. 11, Kohn testvérek ing. 604 frt. — Kertész-u.189, okt. 16, Krumpholtz Jakab, ingus. 302 frt. Árverések a vidéken. Sárvár, okt. 19. Ko­pácsi József ing. 2470 frt. — Sz.-fehérvár, okt. 30, Székely István ing. 530 frt. — Szt.­Endre, okt. 1l. Kuffárt Márton, ing. 430 frt. Vízállás, október 10. Sziszek 6 53 — j­ára ú­­­j Mitrovica 4.30' —­­ apadó .Temesvár 0 39 — apadó Színházak ma, október 10-én. Nemzeti szín­ház: III. Rikhárd király. — M. kir. operaház: A bolygó hollandi. — Népszínház: Magdolna. — Vár­színház: Fepa. Felelős szerkesztő: Ifj. ÁBRÁNYI KORNÉL Nyilt tér. (Az e rovat alatt közlötteknek sem tartalma, sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség). „Transylvania" (202­0 )EGERVARY kávéháza 46 VI., Andrássy-út 20., a m. kir. opera mellett. ---------------- (1912) A tavaly általam megkezdett és közkedveltséggel fogadott SS^1Bécsi reggelit^ ismét felszolgáltatom. EGER •V­A. TZ ~50­ Méter! Méter) Név- -—-------Változik Név‘ -------n-----| Változis szerint O j Valtozise szerint O___I fölött alatt ' fölött alatt I I! S I I Duna I I ’ Tisza ! Pozsony 2 62 — ■ apadó M.-Sziget ’o 46­ — ’ apadó Komárom 3 10 — apadó V.Namény 1 11 — apadó Budapest 3 09 — apadó Tokaj 2 08 — apadó Mohács 4 281 — apadó Szolnok 2 30 — apadó Vukovár ! — | — — Szeged 4 09 — apadó Újvidék 3 70 — áradó Bodrog 1 Pancsova 3 41­­ — áradó Sárosp. 0 75 — apadó Orsova 3 47 — áradó , Szamos ! j n . I | |Szatmár 0 97 — apadó Brada ! I Kőrös I I Barcs 2 15 — áradó Gyoma 3 92 — apadó Eszék 2­ 81 — apadó­­ Maros I I Száva | | IArad 0 41; “ aPadó A kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi s nyomdai r. társulat betűire! Budapest, barátok­ tere, Athenaeum-épü­let, FJJ Vegyes hírek. A dömsöd-pataji Dunavédgát-társulat e hó 13-án délelőtt 10 órakor Budapesten a megyeház nagy­termében évi rendes közgyűlést tart, melynek tárgyai a következők: A választmány évi jelentése s a föl­mentvény megadása. A társulati pénzek miként való elhelyezésének megállapítása. Intézkedés az a­d­ó­­visszatéritési összeg felvétele iránt. A számvizsgáló­ bizottság jelentése az 1888. évi szám­adásokról s a fölmentvény megadása a pénztárnok részére. Az 1890. évre szóló költségvetés és a társ.­kiadások fedezési módja iránti határozat. A szavazó­lajstrom megállapítása, a reklamaczionális eljárás eredménye szerint, és az alapszabályoknak ezzel kap­csolatos megváltoztatása. Társulati elnök választása. A sertéstrágya vasúton való szállítása iránt a kereskedelmi miniszter, a földművelési és a belügymi­niszterrel egyetértőleg, a következő rendeletet bocsá­totta ki: A 23.122/K. K. M. szám alatt kiadott rendelet 3. pontjának a) határozmányát a következőkkel egé­szítem ki. Az 1888. évi VII. t.-czikk végrehajtása tárgyában ugyanez év október 29 én 40 000/F. I K. M. sz. alatt kiadott rendelet 216. § ának ama hatá­­rozmánya, mely szerint a ragadós száj- és kö­römfájás uralgása esetén elzárt udvarokból, ta­nyákról, majorokból trágya a járvány tartama alatt ki nem szállítható, a budapest-kőbányai sertés­szállásokra nézve nem fog alkalmaztatni. Ily jár­ványos betegség tartama alatt azonban a trá­gya a járványos szállásból kellően fertőtlenítve szállí­tandó és pedig lófogató szekéren a m. kir. államvas­utak »Kőbánya-hizlalda« állomása trágyarakodójá­nak e czélra elkülönítendő helyére, a­hol külön vasúti kocsikba rakandó, vagy ha a járványos szállásnak vasúti összeköttetése volna, ez esetben az előbb fer­­tőztelenített trágya a szállás területén is rakható vasúti kocsiba és kézi vagy gőzerővel állítható a ne­vezett állomás trágyarakodó vágányára. Ugyan­csak a 23.122/K. K. M. számú rendelet 3. pontjá­nak d) határozmányát a következővel egészítem ki: A ragadós száj- és körömfájás-járványos betegség tartama alatt a járványos szállásokból származó fertőtlenített trágya kizárólag a vármegye alis­pánja által kijelölendő trágya gyűjtő­helyen lesz le­rakandó. Az idézett rendelet 4- és 5. pontjában foglalt ama határozmányt, mely szerint a sertéstrá­gyát a május hó 1-étől szeptember hó 30-áig terjedő melegebb időszakban az esetre, ha a vasút mellől 8 nap alatt a rendeltetési helyre el nem távolíttatnék, avagy ha a trágya gyűjtőhelyen rakatnék le, a­hol bizonytalan időre ékve maradna, nemcsak 5 cm. vas­tag földréteggel kell betakarni, hanem előbb­i 50 —10 méter mély és mintegy 2­0 méter széles árokba elhelyezni és szalmával is befödni szükséges, — érvé­nyen kivül helyezem, s ehhez képest az említett ren­delet 4. és 5. pontjaiban ezen szavak: »0'50—10 méter mélyre ásott s mintegy 2­0 méter széles gö­dörbe elhelyezendő, szalmával befödendő és ez« — hatályon kivül helyeztetnek. Országos baromvásár. Székely-U­dva­r­­i e­g­y r­ő ! Írja levelezőnk: A városunkban múlt héten megtartott országos baromvásár elég élén­ken folyt le. Felhajtatott mintegy 3500 drb szarvas -

Next