Pesti Napló, 1889. november (40. évfolyam, 301-330. szám)

1889-11-06 / 306. szám

dott és talán ki sem elégíthető szükségleteit kell leszámítolnia intézkedéseivel, mert ez esetben könnyű a fennakadás, de már eleve irányt kell jelölnie diszpozíc­ióival a gazdasági élet minden faktorának, a­mennyi­ben a pénz közvetlen piac­a terén találkozik. Így cselekszik az angol bank, így a né­met birodalmi bank. Sőt legutóbb si­­mulékonyabb a franczia bank is, mely pedig konzervatív jellegéről volt ez idáig is­meretes. Világért sem akarjuk rosszal­ni, hogy tehát miért nem emelte fel az osztrák-magyar bank kamatlábát már korábban. Mert ha ve­zetői biztosítottnak látták az intézet és a vele szerves kapcsolatban álló pénzpiaci ügyeinek zavartalan menetét a korábbi százalékalapon is: helyes, hogy könnyű vérrel a pénzt még nem drágították. De a­mi most bizonyos aggodalmakat szülhet, az az a kérdés: várjon az adómentes jegytartalék e rég ideje párat­lanul álló megapadásával és a pénzpiact folyton tartó nagy szükségletével szemben, elégséges lesz-e a mostani kamat­lábemelés. Nem fogja-e most már kény­szerülten, tehát a kereskedés és hi­telélet kárára újabb pénzdrágítás követni,­­ holott egy korábban eszközölt kamatlábemelés — úgy lehet —kellőleg ol­talmazta volna a bank készleteit ahhoz, hogy az adómentes jegy­tartaléknak a szélső ha­tárig jutnia se kelljen. Ez a kérdés nyilván élt a tőzsde körében is, mert az üzérkedés ma a kamatlábemelés hírére a járadékok és a nemzetközi értékek árfolyamainak nyomásával válaszolt. A pénzpiaci viszonyaiban beállt kedve­zőtlenebb fordulat különben súlyosan érinti különösen a magyar gazdaközönséget egy spec­iális okból is. W­e­k­e­r­­­e Sándor pénzügyminiszter ugyanis tárc­ája költség­­vetésének tegnap történt bizottsági tárgya­lása alkalmával kijelentette,hogy a regále­­kölcsönt, ha a pénzpiaci helyzete kedvező lesz, még ez évben finan­­szírozni fogja. Ez a ha ma már csaknem teljesen el­esett. Fővárosi ügyek. A jövő évi költségvetés részletes tárgyalását a főváros pénzügyi bizottsága ma kezdte meg oly ezél­ből, hogy a tegnapi határozat értelmében a költség­vetési hiány elenyésztetésére törléseket eszközöljön. Az ülés elején Wodianer B. indítványozta, hogy a tiszti és szolgaszemélyzet fizetésére fölvett összegből a tavalyihoz képest 40064 forinttal elő­irányzott többlet törültessék. E 40064 frt a mérnöki hivatal újjászervezése következtében támadt. Az e tárgyban keletkezett hosszabb vita alatt Rémi Ró­bert azt kérte, hogy a bizottság a közgyűléstől az ad­­minisztrác­ió egyszerűsítése végett bizottság kikül­dését kérje. Preuszner és Kochmeister a fővárosi törvény revíziójának szükségét emlegették. De felho­zatott másrészről Fenyvessy által, hogy a belügymi­nisztérium a revíziót maga is kilátásba helyezte, az elnök pedig fölemlíté, hogy a tiszti fizetések czíme alatt fölvett egész összeg rendszeres állásokon levő hivatalnokok illetményét képezi, a­miből tehát tö­rülni nem lehet. A bizottság ennélfogva nem fo­gadta el sem Wodianer indítványát, sem Rémiét, hanem azt javasolja, hogy a fővárosi törvény s illető­leg az adminisztrác­ió rendszerének revíziója végett a belügyminiszter által kilátásba helyezett reform kezdeményezése sürgettessék meg. Itt tehát a törlés nem sikerült, ellenben a kiadási tételek czímeinél tö­rölték a következő összegeket: irodai és nyomdai szükségleteknél 5000 frt, a bérkocsi kiadásoknál 5000 frtot, élelmezési díjak és utazási költségeknél 1000 frtot, az épületek jó karban­tartásánál 5000 frtot, az mai és tőketörlesztéseknél 2000 frtot, az utczák és terek tisztogatásánál 20,000 frtot, a képviselő és bi­zottsági tag-választási kiadásoknál 2500 frtot, ellen­ben fölvettek az első kerületi járványdarabok fentar­­tására 1148 frtot. Ma egész a rendkívüli kiadásokig mentek. A levonások összege eddig 39,352 frt, míg az előirányzott defic­it 283,000 frt. A jelentésben a tanács figyelmébe ajánlják majd, hogy a vámkeze­lés egyszerűsítendő, továbbá: a költségvetés szer­kesztése a szabályrendeleteknek megfelelően alakí­tandó s rovatai máskép osztandók be (Fenyvessy in­dítványa) ; az orsz. lelenczház létesítése a főváros ré­széről megsürgetendő, oly hozzáadással, hogy ahoz a főváros szintén bizonyos kvótával járul (Herczog in­dítványa) ; a nyilvános vizeldék tisztántartására na­gyobb gond fordittassék; hogy végre a közvágóhíd melletti szemétlerakóhely eltávolittassék (Fenyvessy indítványa.) Ellenben mellőzték (Schweiger fel­szólalására) a tandíj-kérdés újból való föl­­vetését. A tárgyalást csütörtökön folytatják. A vízművek jövő évi szükséglete. A vízvezetéki bizottság Kun Gyula tanácsos elnöklete alatt ülést tartott, melynek egyedüli tárgyát a fővárosi víz­­művek jövő évi szükségletének beszer­zésére nézve adandó javaslat képezte. A bizottság elhatározta, hogy javasolni fogja a tanácsnál, hogy a bleibergi unió ólom, vasöntvények, öntött vasfejszövek, zárócsapok, rézöntvények és ólomcsövek beszerzésére nyilvános árlejtés h­assék ki, a ruggyantó neműek, gépkenő­olaj és tűzi csapok szállítása iránt kötött szerződések egy évvel meghosszabbíttassanak, végül, hogy a többi apró szükséglet szűkebb körű árlejtés út­ján szereztessék be. A Frőbel­ nőegyesület gyermekkertésznő képző intézete részére telket kér a fővárostól, az Alkotmány és Kálmán-utczák között, vagy a Sólyom­ utczában az új törvénykezési palotával szemben. A kültelki fogyasztási adó. Több kültelki korcs­­máros az ősz közeledtével bezárta üzletét s az iránt folyamodott a tanácshoz, hogy a fogyasztási adó egy része, a­mely tudniillik a téli hónapokra esik, leíras­­­sék. A tanács azonban nem teljesítette a korcsmáro­­sok kérelmét, mert az adót csak a nyári üzlet után vetették ki. A főellenőrzési szemlék most folynak az üllői­­úti kaszárnyában s három nap múlva a közös hadse­reg tartalékosainak szemléjét be is fejezik. E szemlék alkalmával kitűnt, hogy a tartalékos katonák közül igen sokan nem teljesítik kötelességeiket s elmulaszt­ják a fegyvergyakorlatok előtt és után szokásos beje­lzéseket s lakásváltoztatásukról sem adnak értesl­­ést. A kötelességmulasztó tartalékosokat a fővárosi katonai ügyosztály sorra bírságolja és bünteti. Na­ponkint husz-harmíncz embert ítélnek egy—három napi fogságra s mindjárt el is záratják őket, ha csak birságpénzzel meg nem váltják büntetésüket. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, november 6. A képviselőház ülése délelőtt 10 órakor. A miniszterelnök fogad d. u. 6­6 óráig. A földmivelésügyi miniszter fogad d. u. 4 órakor. A földtani társulat ülése d. u. 5 órakor az akadémia földszinti kistermében. Értekeznek : dr. Szabó József, Lőrenthey Imre és ifj. Jankó János. A filharmóniai társulat hangversenye a Vigadóban. Nemzeti múzeum: képtár d. u. 9— d. u. 1. A muzeum többi tárai megtekinthetők 50 kv beléptidij mellett. Nyilvános könyvtárak: akadémiái d. u. 3 —7.; egyetemi d. e. 10—12, d. u. 4—8.; m­u­z­e­u­­m­i d. e. 9 - d. u. 1. illatkert nyitva egész nap. Beléptidij 30 krajczár. — nov. 5. Magyarország jövendő királynéja. A jövő év május havában lesz, mint tudva van, József főher­­czeg idősebb leányának, Margit főherczegnőnek eskü­vője Thurn-Taxis Albert herczeggel. Ezt az esküvőt azonban valószínűleg meg fogja előzni egy másik, na­gyobb jelentőségű házasság­kötés. A »Pressb. Ztg.« ugyanis azt a hírt közli, hogy az uralkodóházban egész komolyan azzal a tervvel foglalkoznak, hogy es­tei Ferencz Ferdinánd főherczeg, Károly La­jos főherczeg legidősebb fia s Ausztria-Magyarország trónörököse, József főherczeg leányát, Mária Do­rottya főherczegnőt eljegyezze. Ez a terv állítólag legfelsőbb helyről indult ki, a­hol szerencsés eszmé­nek tekintik, hogy Ausztria-Magyarország leendő uralkodója oly nőt bírjon oldala mellett, a­minő Mária Dorottya főherczegnő, a­ki származásánál és tősgyöke­res magyar nevelésénél fogva már előre bírja a ma­gyar nemzet legmelegebb rokonszenvét. Magyar küldöttség Kossuthnál. Mint Maros- Vásárhelyről írják, a város Kossuth Lajost diszpolgárává, s újabban az odavaló önképző és be­­tegsegélyző egylet diszelnökévé választotta. A disz­­elnökségről szóló okmányt küldöttség vitte el nagy hazánkfiának s a küldöttség tegnapelőtt délután az Apollo szintermében nagy közönség előtt tartotta be­számolóját turini útjáról. Kerekes Sámuel tanár egyleti alelnök és Nagy János ügyvéd egyleti jog­tanácsos számoltak be küldetésükről. Este banker volt a Domokos-féle vendéglőben. A Semsey-féle százezres alapítvány. Az akadé­mia tudvalevőleg bizottságot küldött ki a Semsey Andor százezer frtos adományából kitűzendő tíz pá­­lyakérdés szabályzatának és feltételeinek megállapí­tása végett. A bizottság tagjai lettek az adományo­zón kívül az akadémia elnöke, másodelnöke, fő­titkára, továbbá az akadémia három osztályának el­nökei és titkárai. A kiküldött bizottság már meg­kezdte működését s tegnap este tartotta első ülését. Érdemleges határozatot ez ülésen a bizottság nem hozott s előreláthatólag eme nagy fontosságú kérdés sikeres megoldása hosszasabb tanácskozást fog igénybe venni. Fenyvessy Ferencz országgyűlési képviselő úr a következő sorok közlésére kér fel bennünket: Dr. Fröhlich Izidor egyetemi tanár ur a »Nemzet« és a »Pester Lloyd« 1889. nov. 4-iki számában ».Felső­oktatásunk reformja« czímű második röpiratom egyik mondatáról azt írja, hogy: »e mondat tartalma az oly körökben, melyek az ide vonatkozó viszonyokat köze­lebbről nem ismerik, oly értelmezést sem látszik kizárni, mintha részletező monografi­kus előadások nem tartatnának.« Ezzel szemben a nevezett t. tanár úr az utolsó négy évben tartott elő­adásainak lajstromát közli, melyből az ellenkező tűnik ki. Elismerem, hogy a fennebbi mondat »nem zárja ki« egyenesen amaz értelmezést. Sietek azonban megjegyezni, hogy én Fröhlich tanár úrnak és más korabeli tanártársainak ily fajta előadásairól igenis tájékozva voltam s éppen azért vettem ki a mai rend­szerről mondottak alól (füzetem 16-ik lapján s pedig ritkított betűkkel írva) »a bölcsészeti kar néhány tár­gyát.« Megragadom egyébiránt ez alkalmat azon ki­jelentésre, hogy nagyon sajnálnám, ha a mai »ve­gyes« rendszerre vonatkozó véleményem a taná­rokra vonatkoztatnék. Értem ezt különösen a phi­­losophia mai tanításának hiányairól mondottakra, mely szak tanárainak kiváló képességei és képzett­sége iránt a legnagyobb elismeréssel és tisztelettel viseltetem. Dr. Fenyvessy Ferencz, orsz. képv. Jósika Miklós sírja. Az első kiváló magyar re­gényírónak, Jósika Miklósnak negyedszázados sirját a drezdai temetőben halottak napján két díszes ko­szorú ékítette. Egyiket özvegye Jósikámé, Podma­­niczky Julia, a másikat Melháné, Szaák Lujza, Jósika életrajzírója tette le a sírra. Szerkesztő-változás. A »Méhészeti­ Lapok«-n­ak a magyar országos méhészeti egylet közlönyének sze­r­­kesztését Tanos Páltól, kit Újpesten városbiróul választottak, Binder Iván vette át. A magyarosítás Trencsénmegyében. Trencsén­­megye alispánja rendeletet bocsátott ki, a­melyben azokat a nagy számban levő járási és községi körorvo­sokat, kik egyáltalán nem, vagy csak csekély mérték­ben tudnak magyarul, figyelmezteti, hogy a magyar államnyelvet saját érdekükben minél előbb tanulják meg. Határidőül a jövő 1890. évet tűzi ki, kijelentvén, hogy azontúl kötelessége lesz, amaz orvo­sok ellen, kik az állam hivatalos nyelvét nem bírnák, a közszolgálathoz való diszkvalifikácziónak kimondását illetékes helyen szorgalmazni. »La Hongrie.« E Budapesten megjelenő franczia lapot megvette Weltner bankár és összeolvasztotta a kiadásában megjelenő »Revue de l’Orient«-nal. A bécsi kerületi választások­ Bécsből táviratoz­­zák mai kelettel. A neubaui és alsergrundi kerületekben ma megejtett községi bizottsági választásoknál kivétel nélkül szabadel­vűeket választottak meg. A választópolgárság ér­deklődése a választás iránt igen nagy volt, mivel há­rom párt állt egymással szemben. A reakczionáriu­­sok fejtették ki a legnagyobb akc­iót és még az utczá­­kon is izgattak jelöltjük mellett. De minden siker nélkül. Mozgó postahivatalokat rendeztek be e hó 1-től kezdve Berlinben, a­melyek lehetővé teszik, hogy a helyi Levelek gyorsabban kézbesittessenek és a más helyekre szólók is gyorsabbban továbbuttassanak. A postakocsik délelőtti 10 órától esti 7 óráig közleked­nek bizonyos meghatározott útvonalakon, melyek a kocsikon feltüntetvék. A kocsikban nyomban beoszt­ják a levélgyűjtőkből kivett leveleket, a­mi jelenté­keny időnyereséggel jár, És mivel magukon a kocsi­kon is gyűjtő szekrények vannak alkalmazva, a kö­zönségre nézve lehetővé válik, hogy még közvetlenül indulásuk előtt, sőt menetközben is feladhassa a le­veleket. Ez intézményt Berlinben honosították meg legelőször. Államhivatalnokok egyenruhásítása. A félhiva­talos »Bud. Korr.« jelenti. Az a sok oldalról felme­rült hír, mintha a magyar kormány is foglalkoznék az államhivatalnokok­­e­gyenruhásításá­­n­a­k kérdésével — mint illetékes oldalról értesülünk, — minden tényleges alapot nélkülöz. Vasúti katasztrófa Amerikában. New­ Yorkból jelentik táviratilag, hogy a Santasé-vasúton Brown­­wood közelében kisiklott a vonat. Az égő olajlámpák­tól meggyuladtak a kocsik és negyven utas sebesült meg. Tizen meghaltak. Athléta-bál. A »Magyar Athletikai Club« leg­utóbbi választmányi ülésén elhatározták, hogy a régóta jó hírnévnek örvendő athleta-bál et idén is megtartassák. A bálbizottság megalakítására A­s­­bóth Jenő, Bogdány Ferencz bajnokok és dr. Kacskovich Mihály küldettek ki. A bált a Vigadóban fogják megtartani február hó 1-én. Czimbitorlás. A belügyminisztérium, egy érde­kelt fél kérelmére, dr. Huszágh István zólyom megyei főjegyző ellen a »sós-hartyáni« előnév jogosulatlan használata miatt a vizsgálatot elrendelte. Elfogott gróf. Klagenfurtból jelentik a »N. W. Tagblatt«-nak, hogy ott tegnap elfogták gróf V­a­y Sándort, a ki a nyáron Magyarországban egy klagen­furti leányt vett nőül. (?) Kiderült ugyanis, hogy a gróf maga is a nő. Közelebbi részleteket a furcsa esetről nem tudnak. Orosz vasúti tolvajok. Oroszországban újabban négy tol­vajszövetkezetet fedeztek föl, melyek a dél­nyugati vasutak vonalain nagyban folytatták mester­ségüket. A vasútrablás valósággal napirenden van Oroszországban s daczára a legszigorúbb intézkedé­seknek, nem sikerül ez üzelmeknek gátat vetni. Pedig az orosz vasúti tolvajok nem igen erőltetik meg lele­ményességüket, hogy furfangos módokat találjanak ki szándékaik kivitelére. Egyszerűen csak annyit tesz­nek, hogy valamely állomáson kötelet erősítenek a teherkocsira s mikor a vonat megindul, a tolvaj e kö­télen felkuszik s hozzáfog működéséhez, mely abból áll, hogy a szállított árukat ledobálja a kocsikról. Czinkostársai szekereken követik a vonatot s fölsze­degetik a ledobott árukat. Ily módon veszett el az utóbbi időkben százezer rubel értékű áru az orosz vasutakról. Anyagyilkos. Hamburgból jelentik, hogy Sege­­bergben ma egy T r­e g­e nevű tanítónő meggyilkolta anyját és azután öngyilkossá lett. Helyi hírek. Iskolai ünnepély. A Markó-utczai állami főreál­iskolában vig Károly-napot ültek. Az intézet tantes­tülete s ifjúsága meleg ovácziókban részesíték az is­kola érdemes igazgatóját, H­o­f­e­r Károlyt. Reggel nyolcz órakor előbb a tanári kar tisztelgett szere­tett vezérénél, s Bodnár Zsigmond üdvözölte az igazgatót, kit aztán a díszterembe kisértek, hol a szo­rongó ifjúság riadó éljenzéssel fogadta. Az ifjak előbb a »Hymnus«-t énekelték, aztán a nyolczadik osztály négy hallgatója lépett elő, kedves meglepetést sze­rezve az ünnepelt igazgatónak. Dr. Várady An­tal tanárnak költői lendületű alkalmi művét adták elő, melyben az egyes tanult tudományok eszméit di­csőítők s az igazgató iránti hálás érzelmeket tolmá­csolták. Az ünnepelt meghatva válaszolt, első­sorban hazafiságra s magyar­osságra, aztán a tudományok kitartó szolgálatára buzdítva az ifjakat. Végre 50—50 frtos ösztöndíjat nyújtott át két tanulónak a Hofer­­alapból, melyet a tanári kar néhány évvel ezelőtt az ünnepeltnek negyven éves jubileumára létesített. Este a tanári kar kedélyes lakomára gyűlt, melyen sok toasztot mondtak. A budai dalárda tegnap tartotta dr. Országh Sándor elnöklete alatt ez idei rendes évi közgyűlését, a­melyen mindenekelőtt a lefolyt évről szóló jelentést olvasták fel. Majd a választásokat ejtették meg a kö­vetkező eredménynyel: elnök lett dr. Országh Sándor, alelnökök Titl István és Rózsavölgyi Gyula, karmes­ter Sellei Gyula, jegyzők Czeitler Sándor és Kovács Sándor, pénztárnok Lauman József, ellenőr Mihályffy Győző, gazda Jáhl Nándor és zeneműtáros Wich­­mann Ede. Az egyletnek van jelenleg négy tisztelet­beli, hetvenkét működő és száznyolc­vankét pártoló tagja. A czipészipartestület bajai. A budapesti czi­­pészipartestület a IV. kér elöljáróság indítványára a múlt hó 28-án tudvalevőleg új elöljárókat válasz­tott. A választó­gyűlés izgalmas lefolyása ismeretes. Most a hatáskörük alól fölmentett elöljárók, szám­­szerint tizennyolc­an, terjedelmes felebbezést nyújtot­tak be a IV. ker. elöljárósághoz, mint iparhatóság­hoz. Kiemelik, hogy a megtartott és közel ezer írtba került vizsgálatra nem volt szükség, mert a testületi ügyek rendben vannak s a vizsgálatot Ráth Károly volt iparhatósági biztos inszezonálta. Kifejti ezután a felebbezés, hogy az elöljáróság elmozdítására semmi törvényes ok fenn nem forgott, majd kiemeli a köz­gyűlés alatti szabálytalanságot és az itt hozott hatá­rozatok megsemmisítésével az elmozdított elöljárósá­got előbbi állásába visszahelyezni kéri. E felebbezés következtében az iratokat a főv. tanácshoz terjesz­tik fel. Baleset a mentők házánál. A Markó és Só­­lyom­ utczák sarkán épülő mentők házánál ma délelőtt a felhúzó gép leszakadt s az alatta álló Perger Anna 55 éves munkásnőn súlyos sérüléseket ejtett. Színház és művészet. Az operaszínházban ma este a múltkor elha­lasztott »Afrikai nőt« adták Rossini P. harmadik vendégfelléptéül. A vendégművésznőnek ezúttal alkal­ma nyílt magát oly szerepben is bemutatni, melyben az énekművészet egyéb feladatát is érvényesítheti, mint tisztán csak a szavalati drámai zenére fektetett erőteljes hangsúlyozásokat és forczírozásokat. A má­sodik felvonásbeli szender-dal s a negyedik felvonás­beli szerelmi kettős gyöngéd dallamossága s finom pianói alkalmat nyújtanak egy énekművésznőnek arra, hogy a kötött ének szépségeit is feltüntesse. Rossini ma ez irányban is beigazolta, hogy kitűnően iskolázott s ez irányban is otthonos énekesnő. Hogy az erős hanghordozás és szenvedélyes kifejezés főtu­lajdona , az ma is bebizonyult. Ez legerősebb ol­dala s ez képesíti őt a drámai szerepkörre. A közönség, mely szép számmal volt, többszörös ki­hívásban részesítő. Vascot B­r­o­u­­­i­k, Inest M­a­­leczkyné, a tanács elnökét pedig Ney énekelték, a tőlük megszokott kifejezéssel. Neluskót Mann­heit ábrázolta, kinek érdes, különben erőteljes és kitartó hangja, valamint nem mindig plasztikus já­téka is épen illett a vad indus jellegéhez. A hajó megrohanásának jelenetezése hatásosabb s élethűbb lehetne. Még nem láttuk az indusok s a vitéz spanyo­lok e harczát nálunk úgy bemutatva, hogy legalább egy afrikai is elesett volna. Pedig talán ez is hozzá­tartoznék az illúzióhoz. (1. 1.) Hírek a nemzeti színházból. A színház legköze­lebbi eredeti újdonsága Bartók Lajos »M­éhek« czímű három felvonásos verses vígjátéka lesz, mely még e hó utolsó napjaiban színre kerül. — Katona József születésének évfordulóján, e hó 11-én a nemzeti színházban a jeles drámaíró legkiválóbb műve, »Bánk Bán« a régi szereposztással kerül színre. Az operaházban a »Rajna kincse« és a »Wal­kür« szombaton és vasárnap kerülnek ez évadban elő­ször előadásra. A próbák, melyeket Mahler igazgató személyesen vezet, már hetek óta serényen folynak. Számos szczenikai újítás is történt, a­mint azokat Al­­szeghy rendező szünidei útján szerzett tapasztalatai szerint ajánlotta. A népszínházi bizottmány legutóbb tartott ülé­sében a népszínházi tűzbiztonság fokozása czéljából kétrendbeli fontos intézkedés megtételét határozta el. Először is lényegesen erősbíttetni fogja a légnyo­mást, mely eddig a népszínházban nem felelt meg a kívánalmaknak, másrészt pedig egy új lépcső építését mondotta ki, mely kizárólag a harmadik és negyedik emeleti közönség közlekedésének lesz fen­tartva. Ezzel kapcsolatban elhatározta azt is, hogy az új épület főhomlokzata szépészeti szempontból újjáalakít­­t­a­s­s­é­k. E nagyobbszabású munkálatokat a jövő év­ben , valószínűleg a nyári szünet alatt fogják vég­rehajtani. Ez ülésen került tárgyalás alá P­á­­­m­a­y Ilkának a bizottmányhoz intézett levele is, melyben a búcsúzó diva felajánlja Strobl által készített mell­szobrát a népszínházi alap javára. A bizottmány kö­szönettel fogadta el a művészi kivitelű értékes szob­rot, és elhatározta, hogy a színház előcsarnokában fogja felállíttatni. Egyúttal az ajándék viszonzásául a művésznőnek e hó 8-án tartandó búcsúföllépte al­kalmából emléktárgyat fognak átnyújtani. A pozsonyi színház. Egy táviratunk már jelen­tette, hogy Pozsony város közgyűlése Mastrozzi né­met színigazgató javára döntött nagy szavazattöbb­séggel. Több mint félóráig tartott a vita, elnapoltas­­sék-e a szavazat. Pisztoly, jogakadémiai tanár az elnapolás mellett volt. Thaller alpolgármester az elnapolást nem tartotta czélhoz vezetőnek. B­u­g­e­r Ödön orvos roppant zaj közepette a német színészet mellett tört lándzsát, hangoztatván, hogy Mestrozzi a pozsonyi színházat egybe fogja kap­csolni a bécs-ujhelyi színházzal, vagy a bécsi Fürs­t-T­heater­re­l. A közgyűlés né­met elemei titkos szavazást kívántak s miután húszan ilyet kértek, titkos szavazás következett, melynek eredménye ismeretes. A magyar városatyák nagy ré­sze távollétével tündökölt. — Megemlítjük, hogy most már csak a belügyminisztertől függ, megadja-e Mestrozzinak az engedélyt, hogy idegen létére Ma­gyarországon előadásokat rendezzen. Az országos színészeti kongresszusra több szín­­társulat dr. V­á­r­i Béla közoktatásügyi miniszteri fogalmazót kérte fel képviselőnek. Tudomány, irodalom. A közjelek használata ellen szólal fel Imreh Sándor könyvnyomdász egy kis füzetkében, melynek czíme: »Múlhatlanul szükséges-e a közjelek haszná­lata a szóelválasztásoknál ?« Imreh Sándor azt igyek­szik kimutatni, hogy nem szükséges­­ a közjel (-), mint a sorok végein elválasztás alá eső szók egybe­­kapcsolási jele teljesen nélkülözhető, a nélkül, hogy az olvasó zavarba jönne. A szedő munkáját pedig rendkívül megkönnyítené, ha a közjelekre nem kel­lene ügyelnie. Legfölebb idegen szókban, továbbá oly magyar szóknál nem lehet a közjelet elhagyni, melyek­nek más az értelme, ha két szóba s más, ha egybe szedetnek, pl. »csaknem« és »csak nem« stb. A fü­zetke, mely a budapesti könyvnyomdászok társaskö­rének van ajánlva, Hódmezővásárhelyt jelent meg. Álmok, árnyak, irta Botond. A könyv pró­zába irt rajzokat és ezekbe beleszőtt verseket tartal­maz. Nem vállalkozunk annak eldöntésére, hogy a prózai vagy a verses rész rosszabb-e, hanem egysze­rűen megelégszünk annak konstatálásával, hogy mind­kettő nagyon rossz. Ara 60 kr. Sebészeti tankönyv. Az orvosi fakultáson eddig sok bajt okozott a megfelelő magyar tankönyvek hiánya. E hiányon most segíteni akarnak a tanárok s az első lépést erre nézve dr. Kovács József egye­temi tanár teszi, ki nagyszabású sebészeti tankönyvet irt, mely a jövő januártól kezdve füzetekben jele­nik meg. T­a­n ü­ g­y. A tanítóképző intézeti tanárok országos egyesü­letének nagy választmánya a minap P­é­t­e­r­f­y Sán­dor elnöklete alatt ülést tartott, melyen a 42 fővárosi és vidéki tagból álló választmány majdnem teljes számmal megjelent. A tanácskozásban részt vett Tóth József tanfelügyelő is, mint választmányi tag, s az ülésből nem hiányzott a felekezeti tanítóképzők szép számú képviselete sem. Először Nagy László titkár terjesztette elő jelentését, a­mely szerint az egyesület tagjainak száma 199, köztük 171 állami, 17 felekezeti intézeti tanár, 9 tanfelügyelő és 1 nép­iskolai tanító. A nagy választmány ezután tárgyalta a közlöny ügyét és elvileg kívánatosnak mondván, hogy az egyesület lapja Budapesten, az egyesület szék­helyén szerkesztessék, illetőleg hogy a vidékről a fő­városba hozassák, elhatározta, hogy e tárgyat végle­ges megalakulás czéljából kitűzik a jövő húsvét­­kor tartandó közgyűlésre. A nagy választmány ezután a tanítóképző intézeti tanárok anyagi helyze­tével foglalkozott s elhatározta, hogy küldöttségileg fogja megköszönni gr. Csáky Albin kultuszminiszter­nek a rendes és segédtanárok fizetésének fölemelését. Kérni fogják továbbá, hogy a gyakorlóiskola tanító­jának s a zene, rajz és torna tanárainak fizetése e fon­tos tárgyak oktatásának emelése czéljából szintén ja­víttassák ; méltányosnak tartják továbbá, hogy a se­­gédtanítónők is jobban fizettessenek. Nemkülönben kérni fogja az egyesület, hogy a kir. kath. képzőknél legyen a tanulmányi alapból dotált tanárok fizetése egyenlő az állami tanárokéval. Végre megbízták a központi választmányt, hogy a népiskolai nyugdíjtör­vénynek folyamatban levő revíziója alkalmával felme­rülő mozzanatokat figyelemmel kisérje és szükség esetén a felekezeti tanárok méltányos és jogos érde­keit elősegítse. Ülés után gr. Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi miniszternél tisztelgett a választmány, hogy köszönetének és hálájának adjon kifejezést a képzőintézeti tanárok anyagi helyzetének javításáért. Gróf Csáky Albin biztosította a jelenlevőket, hogy a tanítóképző tanároknak jóra irányuló törekvéseit mindenkor támogatni és jogos kívánságaiknak telje­sítését szivén fogja viselni. A tanárok aztán együtt­­létüket kedélyes társasebéddel zárták be. Szép jele a tanítóképző intézeti tanárok együttérzésének és lel­kesedésének, hogy az országnak távoli vidékeiről ez évben már másodszor gyűltek össze egyesületük ügyei elintézésére. A budapesti tanítótestület a Békey Imre-féle alapítványból egy tíz aranyas és egy három aranyas pályadíjat tűzött ki a következő tételre: »Mi értendő az egységes tantestületi és egyesületi szellem alatt, és mennyiben mozdítja az elő az iskola és a tanítók javát ?« A bíráló bizottság öt tagja Imre napján döntött a pá­lyázatát sorsa felett. A beérkezett négy mű közül az első díjat egyiknek sem lehetett kiadni, mert a kérdés egész terjedelmében egyik pályázó sem fejtette ki. A relatív legjobb munka a második dijat kapja; jeligé­je : Concordia res parvae crescant«. Dicséretet nyert a »Mindnyája egyért, egy mindnyájáért« jeligéjű munka. A kimerítő bírálatot a közgyűlésen olvassák fel, amidőn a jeligés leveleket is fel fogják bontani. Sport. Az udvari lovasvadászok ma nyúlvadászatot tartottak, mely pompás rmn-nel járt. Holnap róka­vadászat lesz, amelyben alkalmasint a király ő Fel­sége, ki, mint esti lapunkban jelentettük, ma érkezett Gödöllőre, szintén részt fog venni. Libalövészet. A budapesti lövész-egylet által vasárnap rendezett libalövészet eredménye a követ­kező : 20 lövés közül legtöbbször talált: Szávoszt Alfons, Némái Antal, Benkő Ferencz, Litschauer József, Gabrini Samu, Tamássy Lajos, dr. Mestrits Mátyás, Jellinek Antal, Brauch Károly, Freiberger Pál. Libákat nyertek: Szávoszt Alfons, Némai Antal, Benkő Ferencz, dr. Mestrits Mátyás, Tamássy Lajos, Freiberger Pál, Havas Sándor, Litschauer Jó­zsef, Harsányi István, Zoller Mátyás, Jelinek Antal, Zalden Vendel. Kacsákat nyertek: Benkő Ferencz, Némai Antal, Tamássy Lajos, Szávoszt Alfons, Havas Sándor, Freyberger Pál, Gabrini Samu, Brauch Károly, dr. Mestrits Mátyás, Harsá­nyi István, Litschauer József, Zalden Vendel, Ober­­mahler Sámuel, Kordovits Szilárd, Gruber András. A pisztoly­táblán legtöbbször talált: Szávoszt Alfons, Tamássy Lajos, Gabrini Samu, dr. Axamethy Lajos, Rosconi Károly. A pisztoly­táblán a legjobb közép lövésre nyert: Dr. Axamethy Lajos, Tamássy Lajos, Rosconi Ká­roly, Harsányi István, Gabrini Samu. Törvényszéki csarnok. Sikkasztások egy elöljáróságnál. A budapesti kir. törvényszék Iszer Lajos volt erzsébetvárosi dij­­nokot tizennégy rendbeli sikkasztás miatt s a sikkasz­tásért három évi börtönre­ itélt Kaszap Géza dijnokot ugyancsak sikkasztás miatt vád alá helyezte, míg a Lengyel Nándor és Kovács János ellen folya­matban volt eljárást megszüntette. A vádhatá­rozat a következőket adja elő: Kaszap Géza dijnok az idei márczius hó végén egy hivatalszolga által magához hivatta Orenfusz Antalt és felszólította, hogy az addig neje által kirt korcsmaüzlet számára iparengedélyt váltson. Orien­iusz a kérvény szerkesztése végett Iszer Lajos dijnok­­hoz utasíttatott, a­ki bélyegre és költségre 34 forintot, a »kérvényhez melléklendő törvényes illeték« fe­jében pedig 154 forintot kért és kapott is. Ily kérvény azonban tényleg be nem nyujtatott s az Oronfusz által befizetett összeget Iszer és Kaszap a saját czéljaikra fordították. Iszer ezenkívül számos félnek, a­kikről tudta, vagy sejtette, hogy iparigazol­vány nélkül kezdték meg bor-, kávémérés, czipészi stb. üzletüket, azt ajánlotta hogy megszerkeszti kér­vényeiket, és tőlük személyes fáradság, bélyegkölt­ség és illeték fejében kisebb-nagyobb összegeket vett át a nélkül, hogy megbízatásában eljárt volna. A vádhatározat szerint Lengyel Nándor és Ko­vács János hamis iktatói bizonyítványok kiadása ál­tal előmozdították ugyan Iszer visszaéléseit, de nem igazolható, hogy az szándékosan történt volna. A végtárgyalást ez ügyben a vádhatározat jogerőre emelkedése után tűzik ki. Párviadal vétsége miatt vonta felelősségre a po­zsonyi törvényszék W­i­tt­e­k István ügyvédet és Dl­­l­é Ferencz megyei árvaszéki ülnököt, kik egy ven­déglőben történt összekocc­anás következtében áll­tak ki fegyveresen. A törvényszék Wittek Istvánt 1 havi, Öllé Ferenczet 3 heti államfogházra ítélte. A kir. tábla ma Wittek István büntetését 2 havi ál­lamfogházra emelte föl. A lövöldöző bolgár ügyében délután folytatták a tárgyalás. A tanúk mind oda nyilatkoztak, hogy a bolgárokat Tizekker és társai támadták meg . Neko­­vics az első lövést a levegőbe intézte, a többi három­nál pedig nem czélozott. A két rendőr tanú pedig Tizekkert és Fucskót részeges garázda embereknek, Nekovicsot pedig csendes természetű polgárnak mon­dotta. Kitűnt az is, hogy Nekovics és kísérője ittasak voltak. Az ügyész mindezek következtében a vádat elejtette s a vádlott felmentését indít­­ványozta. A törvényszék Nekovics Tódor Atha­­názt a szándékos emberölés vádja alól felmentet­te. A két életben maradt sértett fél a saját részükre kért kártérítésre vonatkozólag felebbezést jelentett be. Az ügyész pedig az ügyet hivatalból felterjesztet­ni kérte a felsőbb bírósághoz. Táviratok. Páris, nov. 5. Carnot köztársasági elnök és S­puller külügyminiszter a zanzibári szul­tán követségét fogadták. A követség kifejezést adott a szultán barátságának Francziaország iránt. Páris, nov. 5. A lapok valótlannak nyilvánítják azt a hírt, hogy S­p­u­ll­e­r külügyminiszter meg­hagyta a kairtói franczia konzulnak, hogy a walesi h­e­r­c­­­e­g ottani fogadásánál ne jelenjen meg. Hamburg, nov. 5. A hajóácsok sztráj­kolnak, mert a hajógyárak nem hajlandók bele­egyezni ama kívánságukba, hogy télen át is ugyan­annyi napibért kapjanak, mint nyáron. Friedrichsruhe, nov. 5. Kálnoky gróf, daczára a rossz időjárásnak, tegnap és a meg­előző két napon a birodalmi kanczellárral ebéd előtt egész az esti szürkületig, több órai sétakocsizást tett a Sachsen­­waldban. Berlin, nov. 5. A katonai heti­lap szerint a gö­rög trónörököst ezentúl a második gárdagyalogezred létszámában fogják a la suite vezetni. München, nov. 5. A képviselőház 151 szavazat­tal elfogadta, hogy második vasúti vágány lefektetésére és közlekedési eszközök beszerzé­sére 32.521.300 márka fordíttassék. Madrid, nov. 5. A képviselőház tegnapi ülésén Gosgayon volt miniszter a költségvetést biválgatta s kijelentette, hogy a folytonos defic­it jelentékeny kölcsön fölvételét fogja szüksé­gessé tenni. A pénzügyminiszter elismerte a függő adósság visszafizetésének szükségét, de ezzel nem azt akarja mondani, hogy kölcsönt szándékozik fölvenni. Róma, nov. 5. Az »E ser cito Italian­o« koholmánynak nyilvánítja a párisi »Matin« ama hírét, hogy Olaszország a franczia választások idején az alpesi vidékeken 80,000 embert fegyver alá szólított, hogy elkészülve legyen az esetre, ha Bou­langer a kormány­hatalom birtokába jutna és hogy miután a veszély elmúlt, a behívót

Next