Pesti Napló, 1889. november (40. évfolyam, 301-330. szám)
1889-11-13 / 313. szám
Icorán jelent meg, megakadályozta a csoportok tömörülését és elkergette a fiatal embereket. A lovasok, valahányszor a csoportok a rendőrség felhívásának azonnal nem engedelmeskedtek, a tért kifosztották. A képviselők így könnyen juthattak a kamarába, két óráig nem volt komoly összeütközés s a kamara előtt csak kevesen állottak. Ezalatt a folyosók élénk képet nyújtottak. A régi képviselőket üdvözölték, az újakat pedig sokfelé bemutatták és mindenféléről kikérdezték. A 92 éves képviselő Blanc dobszó mellett katonák sorai közt haladt a kamarába. Őt követték a kamara legifjabb tagjai. Az uj ház benyomása nem hasonlít ahhoz, melyet 1885 ben az újonan választott parlament nyújtott. Akkoriban az ellenzék 60 ról 200-ra nőtt volt s a köztársasaság sorsáért aggódni lehetett. Ma már nem lehetett látni a jobboldal sűrűn tömött sorait. Az első sorban voltak Freppel püspök s a monarchisták fejei, kik azonban nem tanúsították az egykori provokáló magatartást. Emelkedett hangulat inkább a köztársaságiak közt uralkodott, bár Ferry, Goblets mások helyeit ismeretlen új emberek foglalták el. A teremben való csoportosítást pártszinezet szerint nem lehetett pontosan keresztülvinni. A baloldalon ült Fro quet, ki nem sokára el fogja foglalni az elnöki széket. A boulangisták nagy részt a szélsőbaloldalon foglaltak helyet. Alelnökökké Develle 329 és Perier 309 szavazattal választottak. Páris, nov. 12. A kamara ülése. Pierre Blank korelnök elfoglalja az elnöki széket és beszédében konstatálja, hogy a köztársaság már ötödször diadalmaskodott a szövetséges ellenségek támadása fölött. A kamara — úgymond — elejét kell hogy vegye az ily fájdalmas megpróbáltatások ismétlődésének, az okozott elégedetlenség eloszlatásával. Szóló reméli, hogy a kamara nem fog visszaesni az eddigi hibába és kerülni fogja az izgalmat keltő vitákat és a meddő szófecsérlést. A kiállítás sikerére utalva, mely a nemzetek előtt Francziaországot hírnevessé tette, ezt mondá a szónok: Most pedig rajtunk a sor, hogy Francziaországot boldoggá tegyük azáltal, hogy megadjuk neki a nyugalmat, a munkát, a jó gazdálkodást és a társadalmi igazságot. Ezután az ideiglenes elnökválasztásra került a sor. A Concorde-téren összegyűlt tömeg mindinkább elszéled. Páris, nov. 12. A kamara Froquet-t választotta meg ideiglenes elnökévé 348 szavazattal a beadott 510 szavazat közül. 92 üres vagy érvénytelen szavazólapot adtak be. Alelnökökké: Casimir Perier és Dercke választottak meg. Froquet nagy tetszéssel fogadott beszédben köszönte meg a kitüntetést. A kamara a mandátumok igazolása végett csütörtökig elnapolta üléseit. Az ülés délután 5 órakor ért véget. Paris, nov. 12. A montmartrei kerület öt küldöttje boulangista képviselők kíséretében megjelent a Bourbon-palotában, hogy J o f f r i n megválasztatása ellen tiltakozást nyújtsanak át. Az elnök két titkárt küldött hozzájuk, kik a tiltakozást átvették. Az iratot a questurához teszik át. Ezzel az inczidens véget ért. Páris, nov. 12. Az utczákon néhány kisebb rendzavarás fordult elő. Dere Klédet a Rue Royaleban elfogták és a rendőrállomásra vitték. A délután folyamán körülbelül hatvan embert fogtak el csoportosulás miatt. Páris, nov. 12. Megerősítést nyer, hogy Derollédet utczai zavargás miatt a Rue Royaleban Paulin Mery — Le Hérisse és Bondeau boulangista képviselőkkel együtt egy rendőrbiztos letartóztatta. Az elfogottakat a rue-angoni mairiere vitték. Még nem tudni, vájjon a letartóztatott képviselőket fogva tartják-e? Páris, nov. 12. Derouléde, Le Hérisse és Bondeau boulangista képviselők, valamint Foursin, a »Drapeau« szerkesztője, este 7 óra órakor még fogva voltak, de még ma este szabadon bocsájtják őket. Az elfogatást azzal indokolják, hogy a nevezettek vonakodtak eleget tenni a csoportosulások megakadályozása végett kirendelt rendőrbiztosok felszólításának, hogy ne menjenek csoportosan. Az a hir, hogy Meryt is letartóztatták, tévesnek bizonyult. Fővárosi ügyek. A fővárosi törvény revíziója. A fővárosi egyesület mai értekezletén Kamermayer Károly polgármester az 1872: XXXVI. t.-cz. módosítása ügyében érkezett miniszteri leirat alkalmából ismerteté a tanács javaslatát, mely szerint a tanács a polgármester elnöklete alatt tizenöt tagú bizottság kiküldését kéri. A tagokat a közgyűlés elnöke fogja a szokás szerint javaslatba hozni. A bizottság a tanácsosokat vagy a többi hivatalfőnököket mindig meghallgathatván, tanácsbelieket a bizottságba választani nem szükséges. Különben is minden ügyosztály fog valamely javaslatot tenni és Márkus főjegyző a bizottság elé terjesztendő munkálatban összegezni fogja mindazt, ami a törvény létrejötte óta az adminisztráció javítása végett indítványoztatott. A törvény módosítása lesz most napirenden, de nem valamely tág határok között, mert különben nemcsak a fővárosi törvényt, de számos más közigazgatási törvényt is meg kellene változtatni. A súlyt arra kell fektetni, hogy a testületi tárgyalás inkább csak elvi kérdésekre szorítkozzék s ez okból a bizottságok és a tanács hatásköre eszik a fontosabb ügyek elintézésére korlátoltassék, egyébként pedig érvényre emeltessék az egyéni felelősség elve. A budapesti orvos-egyesület az V. ker. Sólyom- és Klotild-utczák sarkán egyesületi házat óhajt építeni s erre a czélra a fővárostól a mondott teleknek ingyen leendő átengedését kéri. A két emeletes épületben az egyesület helyiségein kívül hygieniai múzeum stb. nyerne még elhelyezést. A nagykörúti villamos vasút. A tanács tudvalevőleg igazolásra hívta fel a budapesti városi vasúti vállalatot, hogy miért fogott engedély nélkül a nagykörúti villamos vasút építéséhez. A vállalat most kijelenti, hogy miután minden illetékes fórum részéről bírta az elvi engedélyt s a fennforgó differencziák közte és a főváros között kiegyenlítést nyertek, a közlekedő közönség érdekében fogott hozzá az építéshez, hogy a nagykörúti vasútnak legalább az a része, mely az osztrák-magyar államvasút pályafőjétől a Kerepesiútig terjed, még a tél előtt a forgalomnak átadható legyen. Kéri ennélfogva a tanácsot, hogy az alakiságtól tekintsen el. A felelősséget egyébként az épített pályáért, mely a közigazgatási bejárás alapjául szolgált tervek szerint készült, kizárólag maga hajlandó viselni. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, november 13. A miniszterelnök fogad d. u. 4/8 órakor. A földmivelésügyi miniszter fogad d. u 4 órakor. A főváros közgyűlése d. u. 4 órakor. Kamara-zeneestélye Krancsevics, Sabathiel, Bürger és Pinkus vonósnégyes társulatának a fővárosi Vigadóban. Nemzeti múzeum: képtár d. e. 9— d. u. 1. A többi tárak megtekinthetők 50 kr beléptidíj mellett. Nyilvános könyvtárak: akadémiai d. u. 3 — 7.; egyetemi d. e. 10—12, d. u. 4—8.; muzeumi d. e. 9 - d. u. 1. Állatkert nyitva egész nap. Beléptidij 30 krajczár. — nov. 12. Személyi hírek. Dani Nándor kúriai biró fölépült betegségéből és ma már megkezdte hivatalos működését. — József főherczeg Libits Adolf alcsuthi főherczegi uradalmi tiszttartót, az összes uradalmainak központi jószágigazgatójává nevezte ki; a jószágigazgatóság ezentúl nem Budapesten, hanem Alcsuthon lesz. — Justh Zsigmond, jónevü novellairó egészsége helyreállítása végett Egyiptomba és Kis- Ázsia tengerparti városaiba tesz utazást. Vilmos császár ma délben érkezett vissza keletről Olaszországba. Velenczében szállt partra, hol a közönség a legnagyobb lelkesedéssel fogadta. Onnan a császár délután Monzába utazott, hol az olasz királyi család körében marad holnaputánig. Akkor visszaindul Németországba s Innsbruckban találkozik Ferencz József király ő Felségével. A két uralkodó találkozása csak rövid lesz, mert Vilmos császár szombaton már Berlinbe érkezik. Megyei diszközgyűlés, Veszprém megye közönsége, mint említettük, a megyei székház nagyterme számára gróf Széchenyi Istvánnak és Deák Ferencznek arczképeit Vastagh György festőművészünk által lefestette s azokat deczember 1-én tartandó díszközgyűlésén fogják ünnepélyesen leleplezni. A díszközgyűlés napirendje ez : Déli 12 órakor a díszközgyűlést megnyitja gróf Esterházy Móricz cs. és kir. kamarás, főispán ; Véghely Dezső alispán alkalmi jelentése; ünnepi beszéd, tartja Fenyvessy Ferencz országgyűlési képviselő; a beszéd folyamán gróf Széchenyi István és Deák Ferencz arczképeiknek leleplezése, himnusz, előadja a polgári dalárda. Az ünnepély után díszebéd lesz a Korona-szálloda nagytermében. Az orvosok köréből. A magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlésének állandó központi választmánya tegnap Kovács József egyetemi tanár elnöklete alatt ülést tartott, melyben a nagyváradi vándorgyűlés előkészületeivel és az orvosi kamarák ügyében való felterjesztéssel foglalkozott. A nagyváradi vándorgyűlés idejét, tekintettel arra, hogy a természettudományokkal foglalkozó középiskolai tanárok az eddig szokásos időben, tudniillik augusztus végén, a vándorgyűléseken nem vehetnek részt,valamivel előbbre, azaz 1890. augusztus 16—20-ig terjedő időre állapította meg. A vándorgyűlés egyik alelnöke, Kiss Ferencz, megyei főorvos, a vándorgyűléshez csatlakozó kirándulások tervét is bemutatta a választmánynak, Chyzer Kornél zemplén megyei főorvos az általa megírandó a vándorgyűlések 50 éves történetét tárgyaló munkának sajtó alá kész részeit mutatta be. Végül beható tanácskozás után megállapította a választmány az orvosi kamarák ügyében a belügyminiszterhez felterjesztendő tervezetet, melyet a legközelebbi napokban küldöttség fog átadni a kormánynak. Választási visszaélések Hontban. A választók jogainak meghiúsítása képezi ma is Hontban az egyedüli czélt, melynek érdekében ott hivatalos hatalommal minden képzelhető visszaélést elkövetnek, ha az ellenzék kijátszására törekszenek. Hont megyében e hó 14-ikén tartják meg a megyebizottsági tagválasztásokat. Minden választónak törvényadta joga van a választási jegyzékekbe betekinteni s azok tartalmáról magának tudomást szerezni, ami nélkül a választások korrektségének közvetlen ellenőrzése nem is történhetik meg. Hontban a választóknak ezt a jogát elismerik ugyan, csakhogy minden fortélyt felhasználnak arra, hogy a választók e jogukat tényleg ne gyakorolhassák, így megtörtént, hogy több községnek ellenzéki választópolgárai e hó elején a választók névjegyzékének betekintését kívánták, de a községek jegyzői azzal utasították el e választókat, hogy a névjegyzék a választási elnökhöz beküldetett. A választók erre a választási elnököt akarták felkeresni, ennek lakásán azonban azt az értesítést kapták, hogy a választási elnök elutazott s csak a választás napján, vagy annak előestéjén érkezik vissza. Erre a megye alispánjához fordultak a szálkai választók s a megye levéltárában elhelyezett választói névjegyzék betekintését kérték, mit az alispán azzal az indokolással tagadott meg, hogy e névjegyzék a községi jegyzőnél tekinthető csak meg s oda kell fordulniok. Szóval a megyei levéltárban azért nem engedtek betekintést, mert a községi jegyzőnél van csak e betekintés megengedve ; a községi jegyző azért utasította el őket, mert a választási elnöknél vannak a névjegyzékek, a választási elnöknél pedig azért nem láthatták meg e jegyzékeket, mert az elutazott, ami, mint ebből látszik, a kijátszásnak egész szervezett mechanizmusát képezi. A választók, kik joggal felháborodtak e visszaélésen, ma feljöttek Budapestre s egyenesen a belügyminiszterhez fordultak, ki meghallgatta jogos kérésüket s elégtételt szolgáltatott nekik azzal, hogy rögtön táviratilag elrendelte a választói jegyzékeknek előmutatását. Hogy a választók hasznát vehetik-e az ily sok utánjárással kiadott s az utolsó pereben érkező rendeletnek, azzal természetesen Hontban keveset törődnek, sőt a czél egyenesen az, hogy ne is vehessék hasznát. De végre is idején volna, hogy a kormány részéről erélyes intézkedés történjék arra nézve, hogy az ily visszaélésektől, azok, kik ott ebben kedvüket lelik, egyszer mindenkorra elrettentessenek, mert utólagos s természetszerűleg későn érkező kormányintézkedések nem orvosolják a bajt s éppen nem akadályozzák meg, amint a példák mutatják, hogy ily visszaélések máskor más alakban ismét és pedig egyenesen számítva arra, hogy komoly következményekkel nem fog járni, elkövettessenek. A bajor királyi kastélyok. Mint Münchenből jelentik, a bajor királyi kastélyok látogatóinak száma évről-évre csökken. Míg 1887-ben 75,615-en nézték meg a kastélyokat, 1886-ban 59,858-an s ez évben már csak 47,447-en voltak a látogatók. A bevételek egyáltalán nem elegendők a kastélyok fentartására s a hiányt a királyi vagyonból kell fedezni. Mért akar Zola »halhatatlan« lenni. A »Gil Blas« egyik munkatársa beszélt Zolával akadémiai jelöltsége ügyében. Ama híresztelésre vonatkozólag, hogy Zola most készülő regénye teljesen szakítani akar a régi iránynyal s a naturalizmus töredelmes megbánása kíván lenni, igy szólt Zola : »Mindez nevetséges. Ha van rám nézve fontosabb, mint az akadémiába való fölvételem, úgy ez a mű az, melyet megkezdtem. »La bête humaine« (Zola készülő regénye) egy új kő, melyet a Bougon-Macquart cziklus épületébe illesztek. Az akadémia vagy úgy fog engem fölvenni, ahogy vagyok, vagy egyáltalán nem fog fölvenni. De a »halhatatlanok« nyugodtak lehetnek; nem tudom hogyan szárnyalhatnám túl a »La térré« és »Assommoir« merészségeit. Nincs semmi megbánni valóm, annál kevésbbé, mert az első korszak habozásai rég elmúltak s mert látom, hogy igen sok iró modoromat magáévá tette. Csak az akadémia szentesítése hiányzik még nekem. Mert a vidéken s különösen külföldön, hol bizalmatlanabbak az emberek, a »halhatatlan« czím jó eszközül szolgál majd nekem irodalmi tanaim terjesztésére. E czélból törekszem leginkább az akadémiába való belépésre. E czélból látogatásokat akarok tenni, formalitásokat teljesíteni, — csak koncessziókat ne kívánjanak tőlem jövendő könyveimre vonatkozólag.« — Zola különben kijelentette, hogy nem bizonyos, hogy jelölni fogják. Azt is sejtetni engedte, hogy valamikor regényt fog írni a küzdelemről, melyet azok folytatnak, kik a »halhatatlanok« közé akarnak jutni. A turistabált az idén is megtartják. Ma e tárgyban népies értekezlet volt, melyben elhatározták, hogy a bált január 11-én, vagyis a farsang első szombatján tartják meg. A vörös-kereszt-egylet tudvalevőleg elhatározta, hogy az osztrák vörös-kereszt-társulattal egyetemben Bécsben »közös központi értesítő irodát« állít fel, melynek feladata lesz a cs. és kir. hadsereg, a honvédség és a népfölkelés kötelékében megbetegedett vagy megsebesült harcrosoknak tartózkodási helyére és egyéb állapotára vonatkozó értesítéseket gyűjteni, azokat rendezni, összeállítani és a rendezett anyagot a »tudósító irodá«-nak oly czélból átadni, hogy az az érdekelt közönségnek közvetlenül felvilágosítást nyújthasson. Az igazgatóság e tárgyban már most megteszi a szükséges lépéseket s mint a választmányhoz intézett jelentéséből kitűnik, a Magyarországon létező vagy felállítandó polgári gyógyintézetek, egyleti tartalékkórházak, továbbá az üdülőházakban és magánápolásban fölmerülendő betegmozgalomról az egylet által ily esetekre megbízott közegek fognak a betegek és sebesültek fogyatékát és növedékét jelző kimutatásokkal jelentést tenni. Hivatása közben elhunyt pap. Mint Nagy-Szombatból írják, Navarra Lőrincz ferenczrendi áldozárt e hó 9-ikén reggel, amint a misére készült és felöltözött, hirtelen halál érte. Temetése e hó 11-ikén volt; a gyászszertartást Ujfalussy László ferenczrendi házfő végezte. Rosszul lett a színpadon. A bécsi »Deutsches Volkstheater«-ben tegnap a »Hypochonder« czímű vígjáték előadása alatt, mindjárt az első jelenetek egyikében Dessoir komikust hirtelen cserbe hagyta az emlékező ereje s érthetetlen összefüggéstelen szavakat kezdett hebegni, oly annyira, hogy a függönyt le kellett bocsátani. A rendező jelentette a közönségnek, hogy Dessoir rosszul lett, helyette Liebhardt játsza el a szerepet. A megbetegedett színész az orvosok szerint agybántalomban szenved s emlékező tehetsége annyira eltombult, hogy a legismertebb nevek s legújabb események sem jutnak eszébe. Méregkeverő anyós. Gelencsén a napokban Fábián Imre gazdatisti fiatal neje gyanús tünetek között meghalt. Betegsége ideje alatt a fiatal asszonyt anyósa ápolta s látta el étellel. Az anyós főztétől oly rosszul lett a fiatal asszony, hogy görcsök között csakhamar kiszenvedett. Most aztán kitűnt, hogy az anyós megmérgezte menyét. Az öreg Fábiánnét, a ki gyűlölte menyét s fia házasságát mindig ellenezte, letartóztatták. Gyújtogató vonatok. Az utóbbi időben többször előfordult, hogy a vasúti vonatok veszedelmet hoztak a pálya mellett fekvő házakra és kazalokra. Feketetón, Ráczhidon, Bézelyen és Kékváron több mezei gazdának házát a vasúti mozdony kéményéből kiszálló szikrák felgyújtották s a lángok átcsaptak a melléképületekre, valamint az udvaron levő kazalokra is. A kár mindenütt több ezer forintra rúg. Gyermekgyilkosság. Kegyetlen módon végezte ki újszülött gyermekét László Erzsébet cselédleány Szegeden. A kisdedet megszületésekor a zab közé dobta és azután a lovak elé tette. A szerencsétlen kisgyermek holttestét irtóztatóan megcsonkítva találták meg az istállóban, mire a kegyetlen anyát letartóztatták. (x) A Heim H.-féle meidingeni kályhák gyára ismert hiri kályháin az utóbbi években ismét nevezetes javításokat eszközölt, úgy, hogy az apró alkalmatlanságok, melyeket addig e kályhákon észleltek, mint a zajjal járó megtöltés, a porfelszállás a hamueltávolításnál, a legújabb gyártmányoknál teljesen megszűntek. Valóban fölöslegesnek tartjuk e kályhák további előnyeit elősorolni, mert eltekintve az összes szakkörök kedvező ítéletétől, e kályha általános alkalmazása vasutaknál, katonai intézetekben, iskolákban, kaszárnyák, kórházakban stb. eléggé bizonyítja kitűnő használhatóságát. Ép úgy mint belföldön, külföldön is közkedveltségben áll e kályha. Nemcsak Olaszországban, Törökországban és Görögországban, hanem Angliában és Francziaországban is a megérdemelt elismerésben részesül e kályha, valamint a Heim H.féle füstemésztő kandalló is. Még néhány év előtt lehetetlennek tartották, hogy vaskemenezét elegáns lakásban, használni lehet, most pedig az első művészek tervei szerint gazdagon díszített Heim H.-féle kemenezék még a legelkényeztettebb ízlésnek is megfelelnek, úgy hogy magánlakásokban is egyre sűrűbben használják. Helyi hírek. A főellenőrzési szemlék. A közös hadseregbeli tartalékosok főellenőrzési szemléje tegnap ért véget a fővárosban. Az üllői úti kaszárnyában naponként két-háromszáz tartalékos jelent meg, úgy hogy az összes megjelentek száma 6740-re rúgott, szóval majdnem annyian, mint amennyien a múlt évben az összes szemléken megjelentek. Ez azt mutatja, hogy a fővárosban az idegen illetőségű hadkötelesek száma évről-évre gyarapszik. Az utóellenőrzési szemlék ■a közös hadseregbeli tartalékosok részére holnap, november 13-án kezdődnek az üllői úti kaszárnyában s november 19-ig tartanak. E szemléken mindama tartalékosok kötelesek megjelenni, a kik bármi okból a főellenőrzési szemlékről elmaradtak. Az idei póttartalékosok a király ő Felsége parancsára e hó 3-án vonultak be s ezúttal nyolcz hét helyett egy esztendőre. Nyolcz heti kiképzés után csak a családgyámolító póttartalékosokat bocsátják haza. Ingyenes franczia nyelvi tanfolyamok. Az iparosok franczia társasköre e hó 16-ától kezdve ingyenes és nyilvános franczia nyelvi tanfolyamokat rendez mindkét nembeli felnőttek számára, mégpedig kezdők számára minden kedden és szombaton esti 8 órakor, haladottak számára pedig minden hétfőn esti 8 órakor a belvárosi reáliskola egyik termében. A kezdőket Mühlrad, a haladottakat Politzer fogja tanítani. A beiratkozásokat a tanteremben az előadás előtt végzik. Beiratási díj gyanánt 1 frt fizetendő. Az ebből befolyó összeget a költségek fedezésére, dijkönyvek vásárlására stb. fordítják majd. Tan- és segédkönyvek ugyanott lesznek kaphatók. Az újpesti kapitányságot már a legközelebbi jövőben állítják fel. A szervezési előmunkálatokon most dolgoznak s ma délelőtt tartották meg az árlejtést az uj kapitánysági helyiségek berendezésére. Január elsején az újpesti kapitányság életbe lép. Az uj izraelita kórház felavatása. Az új izraelita kórházat, mely tudvalevőleg az Arena út és Szabolcsutcza sarkán épült, e hó 17-én délelőtt tíz órakor avatják fel ünnepélyesen. Ez alkalommal az izr. főkántor s a karszemélyzet zsoltárt énekel, majd a kórházi bizottsága elnöke mondja el az új kórház történetét és adja át az épületeket a hitközségnek. Az ünnepélyt a hitközségi elnök beszéde, a hitszónok imája s a himnus eléneklése zárja majd be. Dalestély. A budapesti férfi-dalegylet e hó 16-án a Széchenyi sétatér-kioszk helyiségeiben tánczczal egybekötött dalestélyt rendez. Kezdete fél 9 órakor. Belépti jegy ára 1 frt. Két betörés. Jankovich József mészárosmesternek az Orbán-hegyen levő nyaralójába a tegnapra virradt éjjel betörtek s több gazdasági tárgyat vittek el. A tetteseket Papaliás Czigány János 19 éves, Novák Alajos 14 éves és Hornik Nándor 13 éves csavargók személyében letartóztatták. Tegnap este hat és hét óra közt ismeretlen tettesek csákánynyal feltörték Paar János városi utkaparó nőjének a Vérmező-utcza 12. számú házban levő lakását s abból 143 frt értékű fehér- és ruhaneműt loptak el. Népkonyha. A pesti jótékony nőegylet a Nagymező és Lovag-utcza sarkán népkonyhát rendez be s azt e hó 19-én, Erzsébet királynénak, mint az egylet védnökének nevenapján fogja megnyitni. Az egylet az emberbarátok támogatását kéri; az adományok átvételéről báró Kochmeister Frigyesné (Nagykorona-utca 32.) gondoskodik. Színház és művészet. Az operaszínházban ma este — rövid időköz után — ismét »Tanhäuser« került színre Rossini Paulával mint Erzsébet s Takácscsal mint Wolfram. Szerepváltozás még annyiban történt, hogy Bitteroff kis, de lényeges szerepét ezúttal Szendrő énekelte. A többi szereplők a régiek voltak. Rossini P. ma is sok drámai erővel s hévvel énekelt. Főleg a második felvonás zárjelenetében tűnt ki átható hangjával, de az ima-magánrészt is finom árnyalattal emelte érvényre. A czímszerepben De G rach ma kevésbbé elégített ki. Hangjának bágyadtsága valószínűleg a vasárnapi Siegmund-nak volt eredménye. Két ily nagy szerep egymásután meg is próbálja a hangszálakat, még ha vasból lennének is. Játékára, arczs plasztikai kifejezésére azonban határozottan több gondot kell fordítania, mert kissé szegletes mozdulataival némileg rontja az illúziót. A búcsújelenetnél pedig, azt hisszük, teljesen elég volna a herczegné ruhájának az uszályát megcsókolni. Takács mint Wolfram, úgy ének mint alakítás tekintetében szépen állta meg helyét. Rokonszenves hangjával költői lendülettel énekelte úgy a versenyáriát, mint az esti csillag dallamát. Elismerő tapsokat aratott. Ney, mint rendesen, ma is kifogástalan őrgróf volt és Rotter G. is mint Vénus dicsérettel küzdött meg éppen nem hálás szerepével. — A nyitány előadása — Erkel Sándor vezénylete mellett — ezúttal is hosszantartó tapsokat aratott. Több helyt azonban, kivált a fúvó hangszerek némi kívánni valót hagytak hátra. (i. 1.) A pozsonyi színház Pozsonyból sürgönyzik lapunknak, hogy a jövő magyar színházi évadnak Temesvárral kapcsolatosan való rendezése érdekében megérkezett Nagy temesvári tanácsnok. K re csányi, ki Temesvárott három évre kapta a színházat, Pozsonyban is a magyar előadásokat fogja vezetni. A temesváriak állítólag nem ellenzik a Pozsony által választott bécsi színigazgatót, Mestrozzit. Kamara-zeneestély. A Krancsevics-Pinkus-Sabathiel-Bürger kvartett társaság Bianchi Bianca kamara-énekesnő és Mahler Gusztáv igazgató közreműködése mellett, e hó 13-án rendezi a vigadó kis termében második kamara-zeneestélyét. A nagyváradi színháznak régóta vajúdó ügye, úgy látszik, valahára mégis eredményre jut. Mint levelezőnk írja, a színügyi bizottság szerdán ülést fog tartani, melynek tárgyát az állandó színház helyének kijelölése képezi. Valószínűleg a nagy piacztérre esik a választás. A téli kiállítás rendezése a műcsarnokban anynyira haladt, hogy a megnyitás az előre megállapított Programm szerint történhetik meg. Gróf Csáky Albin miniszter e hó 14-én, csütörtökön este fél 7 órakor fogja a kiállítást megtekinteni. E napon csak meghívott vendégek, a választmány tagjai, a hírlapok képviselői s a kiállításban résztvevő művészek szárny lesz nyitva a műcsarnok. A társulat tagjai ez alkalommal is tagsági jegyeik előmutatása mellett külön meghívás nélkül lehetnek jelen a kiállítás megnyitásán. Péntektől kezdve aztán a rendes 50 kv beléptidíj mellett a kiállítás mindenkinek nyitva fog állani. Nappal délután 4 óráig, este pedig villamos világításnál 5 órától 9 óráig. Tudomány, irodalom. Tudományos társulatok ülése. A földrajzi társaság e hó 14-én délután 5 órakor az akadémiában fölolvasó ülést tart,melynek tárgyai: Berecz Antal: A föld- és villamdelejességi vizsgálódásokról ; a folyók vizének apadásáról; Hanusz István Szeged földrajzi helyzetéről. A néprajzi társaságé hó 16-án délután 5 órakor tartja az akadémia heti üléstermében első felolvasó ülését, melynek tárgyai: 1. József főherczeg ő fenségének dolgozata a czigányokról, bemutatja P onori Thewrewk Emil. 2. Az anthropologiáról és a budapesti anthropologiai múzeumról értekezik Török Aurel. 3. Hazai néprajzi muzeum alapításáról: Herrmann Antal. Az előadó ülést zárt ülés követi. A magyar szent korona történetéből. Boleszay Antal orsovai plébános előfizetést hirdet ily czimü munkára: »A magyar szent korona Orsova melletti elásatása 1849-ben és megtalálása 1853-ban. A mű nagyrészt új adatokat tartalmaz, melyeket a szerző nagy utánjárással gyűjtött össze. Az adatok legnagyobb részét a korona elásatásának egyetlen élő tanújától kapta, azonkívül felhasználta azok nyilatkozatait is, kik a koronát Budapestre és Bécsbe kisérték s a dologba be voltak avatva. Továbbá felhasználta az országos levéltárból ama jegyzőkönyv másolatát, melyet Albrecht főherczeg jelenlétében a Promontor előtt horgonyzott »Albrecht« hadihajón, fölvettek. Ára 60 kr.lesz. Az előfizetési pénzek Orsovára küldendők. Az »Ungarische Revue«, melyet Hunfalvy Pál és Heinrich Gusztáv szerkesztenek, most megjelent okt. —novemberi kettős számát gróf Széchen Antal Rafaelről irt s magyarul már rég megjelent tanulmánya nyitja meg. Ezenkivül a füzet közli Thallóczy Lajos és Darvas Mór magyarul már szintén megjelent történelmi tanulmányait. Van azonban benne több olyan czikk is, mely magyarul nem jelent meg, így Ros tef F. Lembergből egy igen tanulságos czikkben ismerteti az utóbbi tíz év folyamán megjelent azon lengyel munkákat, melyek a magyar történelemhez is kútfőül szolgálhatnak. Csergheő Gyula és Csorna urak »Középkori magyar síremlékek« czímmel igen érdekes és nagy tanulmánynyal készült dolgozatot kezdenek közölni, melyet magyarul szintén kiadtak, jelenleg azonban nagyban megbővítettek. Az első közlemény három XIV. és egy XV. századi sirkövet ir le szakavatottan; a szöveget az illető emlékek sikerült rajzai díszítik. Végrehajtók közlönye. Goldglanz V. Ignácz maros-ludasi kir. járásbirósági végrehajtó többekkel szövetkezve, mozgalmat indított meg egy »Bírósági végrehajtók közlönye« czímű szaklap megindítása czéljából. A közlöny czélja lesz a végrehajtói intézmény reformálása mellett küzdeni, a végrehajtók szellemi és anyagi érdekeit védeni s a külföldi idevágó törvények és rendeletek ismertetése. Eddigelé már száznál többen csatlakoztak a mozgalomhoz. A lap előfizetési ára évi 1 frt 80 kr., mely Goldglanz V. Ignácz nevére Maros-Ludasra küldendő. Az erdélyi Muzeum-egylet kiadványaiból megkaptuk a bölcsészet-, nyelv- és történelemtudományi szakosztály értesítőjének V. füzetét. Találunk benne egy részletet Firduszi Sáhnámejából, dr. Erődi Béla fordításában, mely elég jól hangzik, de sokszor a mesterkéltség benyomását teszi; értekezést a magyar népdal nemeiről, dr. Imre Sándortól; az apahidai kincslelet régészeti ismertetését Finály Henriktől; a visszacsatolási kamarákról szóló tanulmányt dr. Gergely Sámueltől s végül Poe Edgar elbeszéléseinek eszthétikai elemzését Ferenczi Zoltántól. A tartalmas füzetet szakosztályi értesítő fejezi be. Naptár-irodalom. A jövő évi naptárak áradata még egyre tart. Újabban a következőket küldték be hozzánk: »Bányászati és kohászati zsebnaptár,« kiadta Selmeczbányán a selmeczi bányászati és kohászati irodalompártoló egylet. — Posner Károly Lajos kiadásában Budapesten magyar és német nyelvű előjegyzési, jegyzék- és általános fali naptárak jelentek meg, rendkívül csinos, ízléses kiállításban, különböző árakban. Törvényszéki csarnok. Érdekes tárgyalás volt ma a budapesti kir. törvényszék előtt. Érdekes volt maga az ügy is, de különösen érdekes volt egy inczidens, mely a tárgyalást követte. Maga az ügy a következő: Volf Mihályné, 84 éves öregasszony és gyermekei: Katalin, Teréz és Mihály még 1867. évben eladtak egy szőlőbirtokot Szvacsina Jánosnak. Ez a szőlő azonban még 1886-ban is az ő nevükön állott, bár Szvacsina tulajdonjoga a telekkönyvben elő volt jegyezve. 1886-ban Leibert Józsefné azzal ment el az öreg Volfnéhez, hogy állítsanak ki az ő nevére egy adásvételi szerződést, a kérdéses szőlőre nézve, mely voltaképen az ő, Leibertné tulajdonát képezi, de mivel még a nevére nincs átírva, nem adhatja el, pedig most jó áron elkelnek a vételárból Volféknak is juttatna néhány forintot. A szegény öreg asszony engedett a rábeszélésnek s, elment Leibertnével annak ügyvédjéhez Kompolti Ábrahámhoz, ki az adásvételi szerződést elkészítette s azután a feleket az okmánynyal, hitelesítés végett, a közjegyzőhöz küldte. Ez adásvételi szerződés alapján azután Kompolti ügyvéd kérvényt nyújtott be a budapesti kir. törvényszék telekkönyvi osztályához, a kérdéses szőlő tulajdonjogának Leibertnére leendő átíratása végett. Így tűnt azután ki, hogy a kérdéses szőlő most már másodszor adatnék el. Ezért kerültek azután Wolfék, valamint Leibertné is a törvényszék elé, magán és közokirat hamisítás vádja miatt. A mai végtárgyaláson a kihallgatott tanúk, Táncos Mihály, Veres Ádám, Kompolti Ábrahám ügyvéd és ez utóbbi segédjének vallomásaiból kitűnt, hogy ebben az ügyben csak Leibertné a hibás, ki csalárd után akart pénzhez jutni, de az is kitűnni látszott, hogy Kompolti Ábrahám ügyvéd sem egészen korrektül járt el, midőn látva a telekkönyvben előjegyzett tulajdonjogot, ilyen ügyet felvállalt és per tárgyává is tett. A bizonyítási eljárás befejeztével a kir. ügyész Wolfék ellenében a vádat,elejtette, Leibertné ellenében azonban vádját fentartotta. A védő az ügyészi indítványba belenyugodván, a törvényszék Leibert Józsefnét köz- és magánokirat hamisítás vétségében bűnösnek mondotta ki s ezért 6 havi börtönre ítélte, Volf Mihálynét, és gyermekeit pedig felmentette. Az ítélet ellen Leibertné felebbezett. Ezután a tanuk padjáról felkelt Táncos Miklós ügyvéd s mivel Kompolti Ábrahám jelenleg szegedi ügyvéd eljárását ez ügyben nem tartja az ügyvédi tisztességgel megegyeztethetőnek, kéri a törvényszéket, hogy az ítélet jogerőre emelkedése után az összes iratokat az ügyvédi kamarához tegye át. A kir. törvényszék rövid tanácskozás után elhatározta, hogy az iratokat a jogerőre emelkedés utáátadja az ügyészségnek indítványtétel végett.