Pesti Napló, 1889. december (40. évfolyam, 331-360. szám)

1889-12-22 / 352. szám

német színészek, részben pedig az izr. nőegylet javára tett adományoknak fognak tekintetni. * Les­ser S­z­an­i­s­zl­ó, a leégett német szín­ház igazgatója, ma érkezett meg a Bécs melletti Ba­­denből Budapestre. * A »Bud. Korr.« ama jelentése, hogy az alsó­­ausztriai leszámítoló bank a leégett német színház jelzálog-hitelezője lenne — bécsi lapok illetékes hely­ről nyert értesülései szerint — valótlan, minthogy a nevezett bank a német színházzal semmi üzleti összeköttetésben nem állott. „KIS LAP.« Egy r­etorikai példában azt bizonyitá egyszer valamely római szónok, hogy­­ Pom­pejus kis fia uralkodik a világ fölött; és ezt igy bizonyítá: Róma uralkodik a világ fölött, Rómán Pompejus, Pom­pe­­juson a felesége, s a feleségén az ő kis fia Pompilius — Pompilius tehát ura a világnak, q. e. d. Ily érte­lemben uralkodik Magyarországon a Forgó bácsi, a hatalomgyakorló apán uralkodik a mama, édes ma­ink a gyermek, s a gyermeken Forgó bácsi: g. e. d. Innen-onnan húsz éve, hogy hétről-hétre jár el az a gyermek­ újság a magyar családos házakba, s mindannyiszor ünnep is van a tűzhely körül, ha ez a repeső örömmel várt vasárnapi vendég beköszön. Ma­gyar házakat mondtunk. Pedig a »Kis Lap«-nak nem legcsekélyebb érdeme az, hogy németajkú szülőknek a gyermekeit magyarította, s így a nemzeti művelődés tekintetében is erős hatással járt, nem szólva e ki­váló gonddal szerkesztett lapnak arról az eléggé nem magasztalható érdeméről, hogy etnikai tekintetben mekkora gyarapodására szolgált a hazai gyermekvi­lágnak. Úgy szülők, mint nevelők és tanítók, hálával ismerik el, hogy kezükben a »Kis Lap« igen hatha­tós padagógiai eszköz volt mindig. A »Kis Lap”­, hogy hétköznapi hasonlattal él­jünk, elbeszéléseinek s versikéinek erkölcsi tanulsá­gát nem rágja a gyermek szájába. Magától engedi hatni a példát, úgy hogy a gyermek önként vonja le abból a morált. Százával kapott Forgó bácsi köszönő iratokat azért a tapintatért, melylyel a nevelő erőket nagy és felelős munkájokban megsegítette, míg a ki­csi olvasók ezer számra fejezik ki hetenkint az ő lel­kesedésüket, ragaszkodásukat az »édes, aranyos Forgó bácsi iránt.« Valóban: szinte irigyei vagyunk e nép­szerű írónak, aki oly szépen magyarázza hazánkban az Üdvözítőnek szavát: »Engedjétek hozzám jönni a kisdedeket.« S ha hozzá férne szivünkhöz, irigyei vol­nánk a magyar gyermekvilágnak is, mely legkedve­­sebb játszótársul s tanítómesterül vesz olyan lapot, amilyenben nekünk vénebbeknek nem volt részünk. Mert a »Kis Lap« az valójában, mely első teremtett Magyarország gyermekvilágából egy évről-évre sza­porodó olvasó kört, melyből már egy egész nemzedé­ket nevelt föl. Hiszen olyan mamák járulnak már kis fiaikkal, leányaikkal Forgó bácsi elé, kik maguk is pic­i korukban tanultak meg olvasni a „Kis Lap”-ból. Valóban nemes küldetést teljesített és teljesít ez a lap, s így el sem maradhatott az a fényes siker, melynek honi időszaki irodalmunkban alig akad ha­sonmása. Nem lehet megilletődés nélkül olvasni azokat, a messze idegenből kelt leveleket, a­melyeket Európa távolabb országaiból, sőt az Atlantison túleső világ­részekből is küldözgetnek Forgó bácsihoz az ott lakó magyar gyermekek, akiknek szüleit az élet parancsoló körülményei oly messze sodorták a szeretett hazától. A »Kis Lap« eljár Ausztriába, Német-, Török- és Francziaországba, Angliába, Khinába, Indiába, sőt még­­ Oroszországba is. A »Kis Lap« híveit meg­találjuk a magyar társadalom minden rétegében, kezdve az uralkodó családon a szerény iparos házáig. A Forgó bácsi az ő demokratizáló tekintélyével s mindent kiegyenlítő szeretetével egyforma nyájas bi­zalmasságban részelteti az ő apró olvasóját: legyen az Erzsike főherczegasszony, vagy a Kovácsék Erzsikéje. Hogy a gonddal s ízléssel megválasztott olvas­mányok becsét nagymértékben növelik a művészi metszetű képek, magától értetődik. S így karácsonyi ajándékul vagy névnapi kedvezésül nem is ajánlhat­nánk hasznosabbat, bájosabbat, mint a Forgó bácsi »Kis Lap«-vát, melynek értékéről mai mellékletünk révén meggyőződhetnek azok az olvasók is, a­kik eddig nem ismerték. Fővárosi ügyek. Az alsófokú kereskedelmi iskolák órarendjének tervezett módosítása ellen a kereskedelmi miniszter — miként erről a fővárost értesítő — nem tesz ki­fogást, ahhoz azonban, hogy a megállapított heti 7 órai tanítás 6 órára szállíttassák le, a tanulók hiá­nyos előképzettségére való tekintettel, nem járulhat. Felhívja ennek folytán a miniszter a fővárost, hogy e kérdésben hozzon újabb határozatot. A legtöbb adót fizetők 1889-re érvényes névso­rának összeállítása tárgyában az igazoló választmány hirdetményt bocsátott ki, mely szerint mindazok, a­kik a törvény értelmében adójuk kettős beszámítására vannak jogosítva s ezt igénybe venni akarják, — de csak abban az esetben, ha községi választók is, — deczember 21-től 28-ig mindig reggeli 9 órától 12-ig (IX. ker. Soroksári utcza 35. sz. a.) Mátrai József tanácsjegyzőnél szóval vagy írásban jelentkezzenek és jogosultságukat okmányilag igazolják. Árlejtés. Ma délelőtt a közegészségi osztályba­n a németvölgyi temetőben építendő 4 nagyobb és 4 kisebb sírbolt építési munkáira árlejtést tartottak. Minthogy azonban valamennyi ajánlkozó felü­lfizetést kért, az osztály az ajánlatok mellőzését és új árlejtés kiírását hozza javaslatba. Közbiztonsági állapotok a városligetben. A vá­rosligeti bizottság elnöke, Kléh István előterjesztést tett a tanácshoz : kerestessék meg a rendőri főkapi­tányság, hogy a városligetbe a téli időre 4 rendőri őrszemet rendeljen ki, egyúttal intézkedjék éjjeli lovas körjáratokról. A főváros népesedése. A dec­ember 8-dikától 14-dikéig terjedő héten élve született 316 gyer­mek, elhalt 253 személy (ebből útról betegen jött a fővárosba 15). A születések tehát 63 esettel múlják felül a halálozásokat. Az élve szülöttek közt volt 231 törvényes, 85 törvénytelen, nemre nézve 166 fiú, 150 leány. Halva született 20 gyermek, köztük 12­­törvényes, 8 törvénytelen. A halottak közt volt 131 főnemű, 122 nőnemű. Egy éven aluli gyermekek száma 49. Az öszszes elhaltak közt egy éven alul tar­tózkodott a fővárosban 10. A tartózkodás tartama 8-nál nem volt megtudható. Ez év 50 hetében élve született összesen 16.485 gyermek, elhalt 12.750 egyén, a születések többlete tehát 3735. Születések arányszáma 1000 lakosra: 36.3. Halálozások arány­száma 1000 lakosra: általában 29.0, az útról jöttek leszámításával 27.3°/oo; az egy éven felüli lakosság­nál 24.0; az öt éven felüli lakosságnál 19.4. Helyi hírek. Nem »rejtélyes lelet«. A napokban megírtuk, hogy a Sándor­ utcza 15-ik számú házban rejtélyes leletre akadtak. Egy félreeső hely csatornájában ugyanis több kisebb-nagyobb húsdarabot találtak, melyekben a kerületi rendőrorvos alapos vizsgálat után »emberi testrész maradványait« vélte felfedezni. A husdarabokat a Stáhly­ utczai h­alottas házba vitték, a rendőrség bűnügyi osztálya pedig széleskörű nyomozást indított. A rejtélyes ügyben azonban ma oly kac­agtató fordulat állott be, hogy a rendőrség »sürgősen« beszüntette a nyomozást. Nem a »tettes jelentkezett önként«, hanem a halottas házban kisült, hogy a talált rejtélyes húsdarabok nem em­bertől, henem valami jámbor n­y­u­mr­ó­l származnak. Tableau! Vitriol dráma történt ma este a fővárosban. Kiss Fanni cselédleány este 8 órakor megleste a Mária- és József-utcza sarkán Csordás Gábor nevű kedv­esét, a­ki hűtlenül elhagyta és vitriolt öntött az arczába. A szerencsétlen fiatal­embert, aki súlyos égési sebeket szenvedett, a Rókus-kór­házba, a merénylő leányt pedig a rendőrségre vitték. Színház és művészet. Operaszínház. A fényes kiállítású balletek szá­ma szaporodott a »Nap és föld« czímű új balet­tel, mely ma került először színre az opera színpadán. Az új ballet Bécsben már huzamosabb idő óta mű­soron van és vonzó erejére nézve vetekszik a Baba­tündérrel, mely szintén bécsi gyártmányként került hozzánk. Szerzői Gaul F. és Hassreiter, zenéjét írta Bayer J. Tehát ugyanazok, a­kik a Babatündérnek életet adtak. A hármas apaság e teremtménye ma, első bemutatója alkalmával, határozott sikert aratott. Hogy sikerét főleg, sőt kizárólag a ragyogó kiállítás­nak és kiválóan ügyes rendezésnek köszöni, ez a mai viszonyok közt bővebb magyarázatra nem szorul. Az újabb balletek évek óta egyenesen a kiállításra spekulálnak és szabadon mellőznek mindent, a­mit belbecsnek, nemesebb tartalomnak, költőiebb felfo­gásnak, finomabb ízlésnek és több efélének nevezünk. Azelőtt a ballettől is megkívántunk bizonyos logikát (igaz hogy nem sokat) legalább a cselekvény külső összeállításában; kívántunk valamelyes történetet, vígat vagy szomorút, romantikust, vagy idillit; kí­vántunk valami mesét vagy ötletet; most teljesen megelégszünk a tablókkal, akármily eszeveszett sor­rendben következnek is egymásután, csak legyen minden tabló pompásan kiállítva, hogy a szem káprázzék belé. A »Nap és föld« ennek az igény­nek megfelel. Négy képből áll s egy-egy tabló a négy évszak valamelyikét tünteti föl. Első természetesen a tavasz. (»Az orgona - ligetben.«) Ebben egy nőnevelő intézet víg majálisát lát­juk. Kurtaszoknyás leánykák lejtenek, lapdáznak, szaladgálnak s egy amoroso (a­kit a meggyógyult Pini ábrázol) udvarolgat Zsuzsanits kisasszony­nak (Malvina), a­ki megjelenésével a tavasz kellemét látszik képviselni. A második kép, a »tengerpartra« vezet. Benne vagyunk a kánikulában. Képzelhetjük magunkat Dieppébe, Ostendébe, Scheveningenbe, Trouvilleba. Annyi bizonyos, hogy ez a tabló — ám­bár a szereplők nagyon kevés ruhát hordanak benne — costume dolgában a legtarkább és legérdekesebb. Az evezős fiúk és fürdő leányok tánczai nagy tetszést arat­tak. Kitűnő volt Müller Katalin egy spanyol gitana szerepében és elmésen mutatott be három internaczio­­nális »gigerl«-t a tánczkar három ügyes tagja. A 3-ik (»Hegyről völgybe«) vörös frakkos rókavadászok ló­háton robognak át a színpadon. Majd a vinczellérek és szünetelők tánczában gyönyörködünk. A tablót záporeső fejezi be, mely csinos parapluis felvonulásra ad alkalmat. Legszebb, legragyogóbb a 4-dik kép: »A fenyves erdő télen.« A mint a kápolna órája 12-őt üt, sűrü rajban tolongnak elő mindenfelől a kisebb-nagyobb tündérkék s mindegyik apró kará­csonyfát tart kezében. Ezek az apró karácsonyfák egy adott jelre mind kigyúlnak, a színpad hátterében fel­állított nagy karácsonyfával együtt. A látvány való­ban tündérileg szép. Meg kell még említenünk, hogy a négy tablót pompás allegória vezeti be, mely a nap dicsőítését jelenti. A nap géniuszát Alszeghyné képviselte. — Mazzantini, a­ki ma mint solo­­tánczos a spanyol jelenetben valóságos diadalt aratott és háromszoros kihívásban részesült, nagy gonddal tanította be a csoportos tánczokat és ezek — kisebb in­gadozásokat leszámítva, sikerültek is. A ballet zenéje — kivéve az első számot — a lehető legbanálisabb. Szerencsére a tabló­közöket a »Naila« ballet fülbe­mászó és kecses zenéjével töltötte ki a zenekar, mely Benkő karnagy vezetése mellett finoman játszott.­­ A balletet Verdi dalműve az »Álarczos bál« előzte meg, tetemes rövidítésekkel. Prevost, bár némi indispozícziónak még maradt nyoma, nagy bravour­­ral énekelte Richárd szerepét. Színházi műsorok. A nemzeti színházban: deczember 23-án »A méhek«, 25-én »Az ember tra­gédiája« bérletszünetben, 26-án »Napamasszony«, 27- én »Nehéz sebek«, 28-án »Francision«, 29-én »Bál után« és »Liliomfi.« — Az operaházban: deczember 23-án »A rászedett kádi« és »­Nap és föld«, 25-én a nemzeti színházi nyugdíjintézet ja­vára »Excelsior« és »Új Romeo«, 26-án »Lucia« és »Nap és föld«, 27-én »Lakmé« és »Babatündér«, 28- án »Troubadour« és »Nap és föld«, 29-én »Az ezred leánya« és »Nap és föld«, 30-án »Merlin« 31-én »A sevillai borbély.« — A várszínházban­. deczember 26-án »Nehéz sebek«, 29-én »Fedora.« — A népszínházban: deczember 23-án »Orpheus a po­kolban«, 25-én »Éjjel az erdőn«, 26-án »Orpheus a pokolban«, 27-én »Náni«, 28-án »Lum­páczius«, 29- én »Ingyenélők.« A nemzeti színház igazgatósága, Váradi Antal »Hun utódok« czímű tragédiájához két igen szép díszletet festetett, melyek közül a harmadik felvonás byzanczi székesegyháza a háttér nagy képével egyike a legszebbeknek, melyeket a színpadi festés felmutat. Az emlék­próbák a darabból javában folynak, s a da­rab hatása és sikere iránt a legszebb reményeket ébresztik. »Pepita.« Ily czíme lesz a népszínház legköze­lebbi operette-újdonságának. Ez operette Hegyi Bélától, az »Uff király« és »A titkos csók« szerzőjé­től való. A szöveg régi franczia darabból készült. Az első előadás január 3-ikán lesz. A pozsonyi színház ügye­ Pozsonyból sürgöny­zik lapunknak. A soproni s temesvári színészet vi­szonyainak tanulmányozására kiküldött Brd­y volt főjegyző és Battka irattárnok, ma visszatért Po­zsonyba. Mind a ketten határozottan ajánlják, hogy P­o­z­s­o­n­y szövetkezzék Temesvárral, még pedig úgy, hogy Krecsányi igazgató 60 magyar előadást rendezzen. Beniczky intendáns s Paulay igazgató mindkét város magyar igazgatójának állí­tólag a budai színkört három évre kilátásba helyezték. Réthy Laurát, a kolozsvári nemzeti színház pri­madonnáját, ki két vendégszereplésével annyira meg­nyerte a sajtó és a közönség tetszését, ma a népszín­ház igazgatósága egy évre szerződtette. A művésznő jövő évi augusztus hó 1-jén kezdi meg műkö­dését. A budai zeneakadémia e hó 23-án, hétfőn tartja első házi hangversenyét, melynek műsora a követ­kező: 1. Vonós négyes Cherubinitól. Előadják­ Sig­mund S., Eberling, Sebald és Kanders. — 2. Ének­szám, énekli Reichert k. a. — 3. Bach kettős hegedű hangverseny előadják Sigmund és Roth Kálmán ope­rai tag. — 4. Énekszám, betölti Reichert k. a. — 5. Hegedű hangverseny Mendelssohntól, előadja Róth Kálmán, zongorán kiséri Stefanides K. Hangverseny. A zenetanárok egyesülete ma este hangversenyt rendezett a vigadóban nagyszámú kö­zönség előtt. A műsor első száma Rubinstein szonátá­ja volt (zongora és gordonka II., III. tétel), melyet Hollóssy Kornélia és Szűk Endre adták elő tetszés mellett. A második Zimay Chorán »Magyar ábránd­képek« czimű szerzeménye volt, melyet ugyancsak Hollóssy Kornélia adott elő és játékával egészen el­ragadta a közönséget. Ezután Huber Magyar ábránd­ját adták elő hegedűn Sessler Sarolta és Fogarasi Olga. Mindkettőt megtapsolták. Végül Szűk Endre játszott gordonkán, mire a sikerült hangverseny vé­get ért. A szabadjegyekre vonatkozólag az operaszínház és a nemzeti színház intendánsa elrendelte, hogy 1890. évi január 1-től kezdve, az igazgatók által utal­ványozandó szabadjegyeket az illető pénztárak csak a napi ár 10°/0-ának lefizetése mellett szol­gáltassák ki. A szabadjegyek e megváltási összege mindkét színháznál az illető nyugdijintézet tőkéjének gyarapítására fog szolgálni. A képzőművészeti társulat utolsó választmányi ülésében örömmel értesült a fővárosi tanács átiratá­ból, hogy Szentes város közönsége, a főváros felhívá­sára 1000 forintot szavazott meg a társulatnak s annak alapján a pártfogó tagok sorába lépett. A vá­lasztmány úgy a fővárosi tanácsnak, valamint Szen­tes városának köszönetet szavazott. Törvényszéki csarnok. Esküdtszék a bűnvádi eljárásban. Tudva van hogy a bűnvádi eljárásnak javaslata, melyet Fabiny Teofil terjesztett a képviselőház elé, újabb átdolgozás tárgyát képezi. Mint a »Jog« írja, Szilágyi Dezső legalább a főbb bűntettekre nézve az esküdtszéki bíráskodást kívánja behozni s ez irányban folynak most az igazságügyminisztériumban az előmunkála­tok, mert a korábbi javaslat, mint ismeretes, az esküdtszéket nemcsak kizárta a büntető eljárás köré­ből, hanem indokolásában azt elvileg is elítélte. A javaslatot már egé izben átdolgozta a miniszter által kívánt irányban Schedius miniszteri tanácsos, de az átdolgozott javaslat az idézett forrás szerint nem nyerte meg a miniszter tetszését. A hírhedt újpesti betörőbanda bűnperének mai folytatólagos tárgyalásán a Szabó József fővárosi tanár kárára elkövetett betöréses lopást vette elő a törvényszék. E betörést Láng Lipót követte el, kit a lopást megelőző napon ott látott ólálkodni a ház előtt S­i­n­k­ó Angela. A tárgyak egy részét S­c­h­­­i­n­­g­e­r S. Gyula zálogházasnál találták meg, ki, vala­mint könyvelője Steiner Adolf, az elzálogosítóra Láng Lipótra rá ismer. Láng határozott tagadás­ban van. Ezzel a hosszú bűnügyben a bizonyítási eljárás be lévén fejezve, a délután 4 órakor folytatott tárgyaláson Geguss Antal alügyész terjesztette elő vádindítványát, hangsúlyozva, hogy a törvény­széknek a legveszedelmesebb gonosztevőkkel van dolga. Vádját az összes vádlottakkal szemben fentar­­totta. Ezután a védők mondották el beszédeiket. Az ítéletet hétfőn hirdetik ki. Halálozások. Antal Gézát, az elhunyt egyetemi tanárt — mint már esti lapunkban említettük — nagy és impo­záns részvét mellett temették el ma délután fél négy órakor. A sebestyén­ téri halottas ház udvarán díszes és előkelő közönség gyűlt egybe, melynek soraiban tudományos világunk és közéletünk számos kitűnősé­gét láttuk. Ott voltak többek között gróf Teleki és Alekerle miniszterek, báró Eötvös Lóránt akadémiai elnök, Fraknói Vilmos másodelnök, Szily Kálmán főtitkár, dr. Hajnik Imre egyetemi rektor, dr. Fodor, dr. Schnierer Aladár, dr. Heinrich Gusztáv dékánok, dr. Kiinger István prorektor, az egyetemi tanárok csak­nem teljes számban, köztük Gyulai Pál, Hőgyes Endre, Ajtay Sándor, Taufer Vilmos, Jendrassik Jenő, Tóth Ferencz, Than Károly, Lechner, Lengyel Béla, Re­­géczy, Nagy Imre, Laufenauer, Kovács József, Szabó József, Korányi József, Török Aurél stb., továbbá gr. Tisza Lajos, Ugrón Gábor, Darányi Ignácz, An­­drássy Tivadr gr., ifj. Andrássy Gyula gr., Ábrányi Emil, Várady Gábor orsz. képviselők, Markusovszky Lajos min. tanácsos, Batthyány Lajos gróf, Bury La­jos táblai biró, Müller Kálmán kórházi igazgató, J­anny Gyula, Navratil Imre,Hochhalt,Barabás József kórházi főorvosok, dr. Purjesz Ignácz, dr. Lichtenberg Kornél, dr. Ángyán Béla, a főváros összes kórházai­nak orvosai, számos katonaorvos és nagyszámú részt­vevő közönség. A gyászszertartást a ravatalos terem­ben Szász Károly ref. püspök végezte. Megható ima és könyörgés után e szavakkal búcsúztatta el a halot­tat : »És most megáldunk és elbocsátunk téged ked­ves halottunk. A koszorúk, melyekkel a szeretet és kegyelet koporsódat elhalmozta, nem takarhatják el bánatunkat, de nem takarják el nemes arczodat s an­nak sziveinkben élő emlékezetét sem. Könyeinken át látjuk veszteségünk nagyságát, de látjuk az utat is, melyben a végetlenbe indultál. A koporsó, mint a végetlen tengerre induló hajó, visz ismeretlen partok felé, de mi tudjuk hitünk által, hogy az üdv szigetébe köt ki veled, hol Krisztus, a megváltó vár reád s isten kegyelmének szárnyai vesznek föl. Isten veled.« Ezután a számtalan koszorúval borított koporsót négy lovas halottas kocsin a kerepesi sirkertbe vit­ték, hol Szász Károly püspök rövid ima és könyör­gés után ismét megáldotta a halottat, mire örök nyu­galomra helyezték. Táviratok: Capetown, decz. 21. A »Raleigh,« »Curacao« és »Brisk« angol hadihajók rendeletet kaptak, hogy azonnal a Delagoa öbölbe indul­janak. Pár­is, decz. 21. Carnot köztársasági elnök gyengélkedik. A minisztertanács nem tartott ülést. Berlin, decz. 21. A császár ma korán reggel felkelt, munkához látott és azután többrendbeli elő­terjesztést hallgatott meg, délután pedig kisétált. Berlin, decz. 21. Zastrov, a belügyminisz­térium helyettes államtitkára, hirtelen meg­halt. A minisztérium meleg hangú czikkben emlé­kezik meg az elhunytról a »Norddeutsche Allgemeine Zeitung «-ban. Weimar, decz. 21. A nagyherczegnek katonai jubileuma alkalmából Vilmos császár a tábor­nagyi rangot adományozta. Bern, decz. 21. A szövetségi gyűlés jelen ülés­szakát berekesztették. Az új ülésszak június 2-án kezdődik. Neuenbürg, decz. 21. Az esküdtszék egyhangú­lag felmentette az anarchista­ kiá­ltvány miatt vád alá helyezett egyéneket. Lisszabon, decz. 21. (A Pesti Napló táv­irata.) A brazíliai események alkalmából a portugál republikánusok elhatározták, hogy m­anifesz­tu­m­­o­t intéznek az országhoz. Madrid, decz. 21. A ki­rá­ly teljesen fel­épült. Pétervár, decz. 21. A­­z ár­uháza megbízza a pénzügyminisztert, hogy 18 mil­lió rubel értékű kincstári utal­vány semmisíttessék meg. Az 1888-ai 34 milliónyi feleslegből 31.7 millió esik adós­ságtörlesztésre, 2.3 milliót pedig a kereske­delmi kikötőkre és vasutakra fordítanak. Belgrád, decz. 21. A régensség megkapta Fe­rencz József ő Felsége iratát, melyben tudatja Lipót Salvator főherczeg egybekelését Bour­bon Blanka herczegnővel. A Kelet. London, decz. 21. (A Pesti Napló táv­irata.) A »Times «-nek jelentik Stambulból . A porta utasította külföldi képviselőit, tudják meg, milyen a nagyhatalmak hangulata a bolgár kölcsönnek a bécsi tőzs­dén való kotk­ozását illetőleg, mi­vel a porta azon a véleményen van, hogy a tranzakczió megsérti a szuverén­ jogokat. A tranzakcziónak támogatása Bécsben bizo­nyos mértékben elismerése a je­lenlegi bolgár kormánynak. Bukarest, decz. 21. A szenátus mai ülésében folytatta a felirati vitát. F­leva (ellenzéki) a király személyes külpolitikájá­ról szól. Lahováry miniszter azt válaszolja, hogy a király befolyását csak az ország ér­dekében érvényesíti. A kormány nem felelős a külföldi lapok czikkeiért s nem is szólhat oly szabadon, mint az ellenzék. A módosítvá­­nyok mellőzésével a válaszfelirati javaslatot 78 szavazattal 11 ellenében elfo­gadták. Belgrád, decz. 21. Janko Purics pópa kép­viselő, a szkupstina jegyzője, tegnapelőtt elhunyt. Temetése ma volt államköltségen, a miniszterek és a szkupstina tagjainak részvételével. Athén, decz. 21. A »Havas ügynökség« tévesnek nyilvánítja azt a hírt, hogy a hatalmak képviselőinek jegyzéket adtak át a k­r­é­t­a­i ügyben. Csupán G­­ö­r­ö­g­­­ország képviselői tettek a hatalmaknál azonos felszólalást, rámutatva a sajnos helyzetre, melybe Kréta szigetét a legutóbbi császári fermán juttatta. Hírek Rómából. Róma, decz. 21. A Stefáni ügynökségnek jelen­tik A­d­e­n­b­ő­l: Ragazzi futárja, ki híreket visz az olasz kormánynak, ide érkezett. Ragazzi tudatja hogy Mene­­­ik királyt november 3-án koro­názták meg ünnep­ély­esen Antotóban. T­a­­i­t­u királynét is megkoronázták Antotóban, novem­ber 5-én. M­e­n­e­­­i­k élénk örömének adott kifejezést, hogy az olasz kormány elküldte Ragazzit, mint képviselőjét a koronázásra, s a követet nagy kitünte­tésben részesítette. M­e­n­e­­­i­k király az olasz kor­mányhoz intézett november 23-án kelt üzenetében tu­datja a koronázás megtörténtét s előadja, hogy a tig­­réi expedíczió a koronázás miatt késedelmet szenve­dett. Noha Al­u­l­á­t csak M­a­n­g­a­s­a támogatta, Alula mégis ellenállást fejt ki Tigrében. E tarto­mányban még mindig teljes anarchia uralkodik. M­e­­n­e­l­i­k ennek következtében maga megy Tigrébe, még ha M­a­n­g­a­s­a meghódolna is. Róma, decz. 21. Frattinit és Pallottát, az augusztus 18-iki bombamerénylet tetteseit, az es­küdtszék vétkeseknek mondta ki. Frattinit 25 évi kényszermunkára, Pallottát 3 évi fogságra ítélték. Midőn az államügyész 20 évi kényszermun­kát indítványozott, Frattini fölkiáltott: »Éljen az anarchia!« Róma, decz. 21.A szenátus mai ülésében a pénzügyminiszter benyújtotta a különbözeti vámok eltörléséről szóló törvényjavaslatot, mely hétfőn kerül tárgyalás alá. Bányászmunkások sztrájkja. Charleroi, decz. 21. A gillyi három legnagyobb kőszénbányának valamennyi munkása sztrájkol. Saarbrücken, decz. 21. A Friedrichsthal, May­bach, Kohlwald, König, Sulzbach, Kreuzgräben és Jägersfreude nevű tárnákban ma kivétel nélkül fel­vették a munkát. Az Ensdorf, Altenwald,Dudh­­weiler, Camphausen, Reden, Itzenplitz, Vonderhaydt, Louisenthal és Puttlitz nevű tárnákban a sztrájk részben még tart, ma azonban több munkás dolgo­zott azokban, mint tegnap. Viszont a Heinitz-bányá­­ban ma kezdődött a sztrájk, három-négy tár­nában szünetel a munka. Köln, decz. 21. A »Kölnische Zeitung«-nak je­lentik Saarbrückenből. Az 1—6. számú bá­nyákban és bányafelügyelőségeknél kifüggesztették a bányaigazgatóság hirdetményét, melynek értelmében mindazokat a munkásokat, kik hétfőig munkába nem állanak, a szolgálatból önként kilépet­teknek tekintik. Közgazdasági táviratok. Páris, decz. 21. A kamara mai ülésében Granger párisi képviselő interpellácziót intézett a juh­behozatalnak Németországból való eltiltása tárgyában, miáltal a vágóhidak munkásai károsodnak.­­ A miniszter azt vála­szolta, hogy e rendszabályt a Németországban elter­jedt ragályos juhbetegség tette szükségessé. Bécs, decz. 21. A Ferdinánd-vasút igazgató­­tanácsa megállapította az igazgatóság új szer­­vezetének főelveit és kinevezte reszteles udvari tanácsost vezérigazgatóvá. Bécs, decz. 21. A mai szűkebb választásnál Klein Adolf igazgató és M­a­u­t­h­n­e­r Károly vá­lasztottak meg a tőzsdetanácsba. Belgrád, decz. 21. (Pol. Korr.) A szerb kor­mány az angol­ banknak körü­lbelől 6 millióra rugó kárpótlást akar felajánlani és pedig 4­2 milliót a még hátralevő kölcsönmaradék törlesztésére és 1­8 mil­liót a raktárakban levő sómennyiségek és beruházá­sok fejében. Pozsony, decz. 21. (A Pestifaló távirata.) Ma írták alá az engedélyezési okmányt, mely szerint a pozsony-szombathelyi vasút előmunkála­tait a Scudminitzer bécsi c­égnek, illetőleg a mün­cheni vic­inális vasúttársaságnak adták ki. A k­is sorsjáték húzásai deczember 21-én. Bécs: 11 73 90 12 26 Grácz : 26 30 89 69 77 Temesvár : 23 63 19 45 55 Fővárosi színházak. Nemzeti színház. Évi bérlet 273. sz. Havi bérl. 21. sz. Decz. 22-én : Nehéz sebek. Színmű 4 felv. Irta Abonyi A. Személyek: Gelenczei Mihály Szacsvay Évi, leánya Fái Sz. Obren Péter Gyenes Simon, fia Mihályfi Móricz István Újházi Zsófi, neje Györgyné Kovács János Mátrai István, fia Pálfi Ferencz Abonyi Kezdete 7 órakor. M. kir. operaház. Évi bérlet 155. sz. Havi bérl. 15. sz. Decz. 22-én: Villars dr­agony­osai. (A remete csengetyüje.) Víg opera 3 felvonásban.. Ze­néjét szerző Maillart, Személyek: Tibó, gazdag bérlő Hegedűs Georgette, neje A. Wein M. Sylvain Kiss B. Fricke Rose Bianchi B. Belamy Takács A lelkipásztor Szendrői Egy hadnagy Gáborhelyi Egy parasztleány Gábos K. Az opera után : Nap és föld. Ballet 4 képben Gaul F. és Hassreiter J.-től. Zenéjét irta Bayer J. Betanította Mazzan­tini L. Kezdete 7 órakor. Népszínház. decz. 22-én : Blaha Lujza assz. mint vendég. A szökött katona. Eredeti népszínmű dalokkal 3 felvonásban. Irta Szigligeti E. Személyek: Monti gróf Szirmai Kamilla, neje Pártényiné Korpádiné Klárné Gergely, kovács Hunyadi Lajos, szabó Follinus Julcsa Blah­a L. Gémesi, jegyző Lubinszky Pista, kovácsinas Újvári Jancsi, szabóinas Fodor Kisbiró V. Kovács Völgyi, ezredes Horváth Róza Béni I. Miska Kósa Kezdete 7 órakor. Várszínház, Nagybérl. 34. sz. Havi bérl. 10. sz. Decz. 22-én : A Fourchambault család. Színmű 5 felvonásban. Irta Augier Emil. Személyek: Fourchambault Szigeti J. Fourchambaultné Sz.Prielle D. Leopold Benedek Blanche Tolnainé Br. Bastiboulais Vízvári Bernardné Ferekiné Bernard, fia Nagy Imre Letellier Marie Hegyeai M. Inas Sárközi Szolga Török Kezdete 7 órakor. Folytatás a mellékleten. Karácsonyfadísz és Halifax Kertész T -vál. (2247) Styilt tér. Az e rovat alatt közlötteknek sem tartalma, sem alakjáért, nem felelős a szerkesztőség.­ c og rrf.c­hróf Keglevich István Promontor (m5) több ízben legmagasabb kitüntetéssel díjazva, 9­ 9' eredeti üvegekben mindenütt kapható. "VUIP Tartalékos tisztek a legdíszesebb s legizlésteljesebben szereltetnek 1 1 és GER-erüSk­B.A.-O cs. és kir. és portug. kir. udvari szabók által, Váczi­ utcza 27. Mindennemű felvilágosításokkal készséggel szolgálunk. Árjegyzékek Ingyen és berm­entve. (2 isi) V­erseny tárgy­al­ás­i hirdetmény. A nagyméltóságu kereskedelemügyi miniszter urnak folyó évi deczember 17-én 65,053. sz. a. kelt elhatározása folytán, Budapesten a városligetben fenn­álló iparcsarnokon szükséges helyreállítási új mun­kák, valamint 24 éven át a fentartási és javítási mun­kák kivitelének biztosítása czéljából a következő fel­tételek mellett ajánlati versenytárgyalás fog tartatni. 1. Az írásbeli zárt ajánlati versenytárgyaláson csak oly iparosok és vállalkozók vehetnek részt, kik nagyobb építési vállalatnál már sikerrel működtek. 2. Az 50 kros bélyeggel ellátott ajánlatban számokkal és betűkkel világosan kiteendő azon évi átalányösszeg, melyért ajánlattevő hajlandó a felté­telekben részletesen körülírt új munkálatokat fogana­tosítani és az iparcsarnokon 24 éven keresztül elő­forduló javítási és fentartási munkákat is végezni. Az ajánlathoz a vállalkozó által sajátkezűleg aláírt feltételeknek egy példánya csatolandó. 3. Minden ajánlattevő tartozik a felvállalandó munka iránti kezessége fejében 5000 frt, azaz ötezer forint bánatpénzt, készpénzben, vagy óvadékképes állampapírokban, a m. kir. IX. ker. állampénztárnál és az arról kiállított letéti nyugtát ajánlatához csatolni. Azon vállalkozó, kinek ajánlata elfogadtatott, tartozik a szerződés megkötése előtt bánatpénzét a feltételek 11 §-ban előirt összegre kiegészíteni. 4­ A lepecsételt és a fentebbiek értelmében fel­szerelt ajánlatok 1890. évi január 15-kén, déli 12 óráig a kereskedelemügyi m. kir. miniszter segéd­hivatali igazgatóságánál nyújtandók be, és az aján­latot tartalmazó boríték kívülről következő felirattal látandó el: »Ajánlat a városligeti iparcsarnokon szükséges új helyreállítási és fentartási munkák foganatosítása tárgyában.« A fenti határidőn túl beérkezett ajánlatok figye­lembe nem vétetnek. 5. A részletes feltételek, valamint a szerződési és ajánlati minták a kereskedelemügyi m. kir. minisz­térium I. szakosztályának 5. ügyosztályában szerez­hetők meg, hol a hivatalos órákban a tervrajzok is megtekinthetők és esetleges felvilágosítások is nyer­hetők. 6. A kereskedelemügyi miniszter ur fentartja magának a jogot, hogy a beérkezett ajánlatok között szabadon választhasson. 3—1 (2255) Budapest, 1889. deczember hó 17-én. Budapesti kereskedelmi muzeum­. Üzlet-megnyitás. Ezennel van szerencsém a magas uraságok és a n. é. közönség szives tudomására adni,miszerint a váczi kocsi­gyáramnak egy fiókraktárát Budapest, VIII.,Kerepesi-uton (B e 1 e z n. a, y - 3c e r t) (2124) megnyitottam és bátor vagyok ezennel üzletem­ szives látoga­tására tisztelettel meghívni. — Mély tisztelettel— s Reitter Ist­ván, cs. és kir. udvari kocsigyáros Váczon.

Next