Pesti Napló, 1890. szeptember (41. évfolyam, 241-269. szám)

1890-09-21 / 260. szám

mindig nagy urak voltak lakói. A kisebb kapu elé állított két ágyú hirdeti még ma is, hogy valamikor a Rákóczyakat üdvözölte falai között. Erről tudna be­szélni az a kép is a kápolnában, mely Rákóczyné Bánffy Erzsébet fejedelemasszonyt angyalok korától körülvéve halálos ágyán tünteti fel. E festmény mű­­vészettörténelmi becscsel is bir. A néphagyomány le­gendát fűzött hozzá s nagy ünnepeken a nép messze távolról zarándokol oda, mint valami bucsujáróhelyre. Sokáig a Koburg herczegek voltak urai a vadregé­nyes birtoknak. Koburg Ferdinánd herczegnek szán­dékában is volt apai birtokát visszaszerezni, de az­után közbejött a bolgár fejedelem választás és ő a kistapolcsányi kis királyságot a bolgár fejedelemség­gel cserélte fel. Legutóljára a nagy kiterjedésű ura­dalmat a Keglevich grófok uralták, kik közt külö­nösen István gróf és atyja a művészetnek számos re­mekét hordták össze. Maga a kastély, mely hatalmas homlokzatával dominálja a messze vidéket, kétemeletes és egyike az ország legszebb úri palotáinak. A homlokzatot pom­pás kupola koronázza és mely egyik díszét a kőből négy faragott oszlop képezi, melyek az első­ emeleti erkélytől a tető aljáig nyúlnak fel. Az épület belül egyemeletes , a széles, bolthajtásos folyosók falai tele vannak aggatva ezerre menő vadászati jelvényekkel. A régi földesurak műszeretetéről tanúskodik a ter­mek berendezése is. A kastély műkincsei között említést érdemel az a pánczél, melyet Keglevich Péter a mohácsi csatá­ban viselt, a remekművű asztal, melyet I. Napóleon ajándékozott az egyik Keglevichnek, a sok zászló, melyeket a Keglevichek annyiszor vittek diadalra, a több mint tízezer kötetet számláló könyvtár ritka mű­veivel, a nagyszerű fegyvergyűjtemény, melynek nem egy darabja a népvándorlás idejéből való. A­mi azonban talán legjobban fogja gyönyör­ködtetni Kistapolcsány új földesurát, az a több mint 500 hold kiterjedésű park, mely a kastélyt körülveszi. Egyik helyen az alkotó természet háborutlanul foly­tatja munkáját, mert ott a balta csapásnak nyoma sincsen, mig másutt kertészkezek gondos munkája gyönyörködteti a szemet. Az uradalom 18,000 katasztrális hold területet foglal el, melyből 12,500 hold erdőség, 3000 hold termékeny szántóföld, 500 hold legelő és 200 hold szőlő, melynek bora messze földön is vevőre talál. Az erdőkben gazdag vadállomány van. Az uradalom egyik elragadó pontja a brassói várrom, a honnét gyönyörű kilátás nyílik a környező vidékekre. Helyi­ hirek. A népszínház parkjai. A kerepesi-uti dísztelen Kasselik-ház lebontott része helyén, a népszínház előtt támadt háromszögű kis tért, valamint a népszínház két oldalán az udvari és színészbejárat előtt levő kis aszfalt-várt két nap előtt alacsony rácscsal kerítet­ték el és parkírozták csinosan. Arra ugyan sokkal kisebbek e miniature-parkocskák, hogy szerelmes gerlepároknak búvóhelyül szolgáljanak. Göndör Sán­dor nem leshet bokraiból Bátki Tercsire, se Greni­­cheux Germainere, még talán Hőköm Mátyás se rej­tőzhetnék el Torkos Bencő elől, de nyíló virágcso­portjaival, zöldelő bokraival és a most csírázó gyep szőnyegével kellemes benyomást tesz az arra haladóra. A kedvező hatást csak az otromba hirdetőoszlop zavarja, mely a belvárosból kifelé menők elől elta­karja a népszínház derült homlokzatát, s bátran le­hetne a Rókus-kórház sarka mögé állítani, hol szin­tén szembe ötlik, a­nélkül, hogy a kilátást elállná. Hármas temetés. Ma délután 4 órakor te­mették el azt a három munkást, kik a Schot­­tola-féle gyárban történt szerencsétlenség alkal­mával életüket vesztették. A kerepesi­ úti temető halottas házában egyszerű koporsókban nyug­odtak Heverdle Ágost, a gyár volt munkavezetője, to­vábbá Karge Károly s Stremberger Károly gyári munkások összeroncsolt holttetemei. Heverdle művezető koporsóját felesége és 4 árvája állta körül, Strembergerét felesége, Kargeét pedig, a­ki nőtlen volt, számos rokona. A három család tagjainak szív­­szaggató zokogása az összes jelenlevőket könyekre fakasztotta. Mindhárom koporsót szép koszorúk borították. Koszorúkat helyeztek a ravatalra: Schot­­t­k­­­a Ernő gyáros és neje, továbbá a gyár személy­zete és munkásai. A végtisztességen jelen voltak: a gyár hivatalnokai, férfi és női munkásai teljes szám­ban, miután a gyáros a délutáni munkát a temetés miatt beszüntette, továbbá a Schlick-gyár gazdasági osztályának összes munkásai. A beszentelést mind­három fölött Horváth Ágoston ferenczvárosi se­gédlelkész végezte, mely után a koporsókat feltették a három halottas kocsira és kivitték a gyászoló kö­zönség és pályatársaik kíséretében a kőbányai­ úti temetőbe. Színház és művészet. Az operaház igazgatósága a következő kommü­nikét küldi lapunknak: »Broulik úr hirtelen megbetegedése következté­ben a mára hirdetett »Hugonották« előadása elma­­maradt, helyette a »Hamlet« került színre. Bianchi k. a. is meghűtötte magát s azért képtelen a holnap­ra, vasárnapra hirdetett »Windsori ing nők« előadá­sában fellépni. Ez utóbb nevezett opera helyett hol­nap az »E­x­c­e­l­z­i­o­r« adatik.« A mai színlap — mint esti lapunkban is meg­írtuk már — két előadást hirdet holnapra: a »Hugo­­nották«-at és a »A windsori vig nők«-et. Az opera­ház igazgatósága viszont fentebbi kommünikéjával tudatja, hogy nem adják sem a »Hugonották«-at, sem a »Windsori vig nők«-et, hanem az »Excelsiort.« Mi is csak azt mondjuk erre: Excelsior itur ad astra. Színházi műsorok. A nemzeti színházban: szep­tember 22-én »Széchy Mária«, 28-án »Nóra«, 24-én »Velenczei kalmár«, 25-én »Utolsó szerelem«, 26-án új betanulással »Sok hűhó semmiért«, 27-én »Constantin abbé«, 28-án Endre és Johanna.« — j± népszínházban: szeptember 22-én, 23-án és 24 én »Hököm Mátyás« utólszor, 25-én »Kertészleány« 26-án először »Fityfiritty«, 27-én és 28 án ugyanaz. — A budai színkörben: szeptember 22-én »Uff király«, 23-án »II. Rákóczy«, Ferencz fé­ 24-én »A falu csodája«, 25-én »Üdvöske«, 26-án »A plébános szakácsnéja«, 27-én »Petaud király udvara« (mind félhelyárakkal.) Újházi Ede a következő levelet intézte Paulay Edéhez, a nemzeti színház igazgatójához: Mélyen tisztelt igazgató úr! Tisztelettel kérem igazgató urat, méltóztassék úgy az igazság érdekében mint a színház reputác­iójáért a lapokban közzétenni, hogy jelen, véletlen betegségem semmi összefüggésben nincs azon föltevéssel, mintha én az operaházi kelle­­metlenségem miatt talán szimulálnám a rekedtséget és duzzognék. Köztem és a nemzeti színház igazgatója közt a legjobb egyetértés van és én legjobban sajná­lom, hogy nem játszhattam , de a­mint dr. Bartha ma ismét megvizsgált, kinyilatkoztatta, hogy kedden fel­léphetek. Ismételve kérem a fentebbi óhajtásomat ii­ teljesíteni, már csak a színházi orvos reputácziójáért is. Mély tisztelettel, Bpest 1890. szept 20. Újházi. Jubiláns hangverseny. Erkel Ferencz, az ősz zeneszerző november 17-én üli meg születésének 80 dik évfordulóját. Ez alkalomból az agg művész, mint zongoravirtuóz és karmester még egyszer a nyilvánosság elé lép. A műsort részben a mester mű­veiből állítják össze. A »Fityfiritty«, R­e 1t­e Iván népszínműve pén­teken, e­ső 26-án kerül először színre a népszínház­ban. A czímszerepet Bl­a­h­a Lujza assz. játszsza, aki úgyszólván egész este a színpadon van. Kívüle a főszerepeket Lukács Juliska, Csongori M., Vidorné, Pártényiné, Csatai Zs., Szirmai, Kassai, Németh, Horváth Vincze, Vidor, Szabó Antal, Hunyadi és Lubinszky játszók. Tudomány, irodalom. A Hét ma megjelent száma czimlapján V­a­s­­q­u­e­z-M­o­l­i­n­a Idália grófné, a m­. kir. opera prima­donnájának sikerült arczképével és igen változatos tartalommal megjelent, mely utóbbiból különösen ki­emelendő . Az új Munkácsy kép (egy kis pletyka) Az öreg Prikler néni Mikszáthtól, India Si­­m­o­n Gyulától, A jég (költemény) Temérdektől Colbert és kora (tanulmány) dr. Csillag Gyulától stb. Kiss József emez elegáns kiállítású közlönyére, mely egyre nagyobb közönséget hódít az előkelő kö­rökben, Hornyánszky Viktornál (Akadémia utcza 4.) előfizethetni egész évre 10 írtért. Wohl Stephanie hátrahagyott iratai a szerzőnő sikerült arczképével díszítve most jelentek meg két vastag kötetben az Athenaeum r. társaság kiadásá­ban. A korán elhunyt jeles Írónő »Aranyfüst« czimű annak idején lapunkban közölt­ regénye csak a minap jelent meg angol fordításban is s ez is eléggé bizonyítja,hogy Wohl Stephanieban olyan írónőt vesz­tettünk el, kit a müveit külföld is nagyrabecsült és szeretett. Ő talán az egyetlen magyar irónő, kinek müveit nemcsak a magyar és német, de a franczia és angol közönség is jól ismeri. Hátrahagyott iratai, melyek két vaskos kötetet tesznek, jobbára kisebb dolgozatok s fajta szerint novellák, útleírások, tárczák és emlékek. Ezeket is ugyanaz a sokoldalúság, szel­lem, elevenség és szép magyaros stíl jellemzi, mint ismert nagyobb műveit s a közönség bizonyára épp oly szívesen fogja fogadni, mint azokat. Az iratok végére van csatolva három szép megemlékezés, me­lyekkel gr. Zichy Géza, Justh Zsigmond és Hevesi Lajos a megboldogult jeles írónőt annak idején elsi­ratták. Azt az emléklapot pedig, melylyel az irónő nővére, Wohl Janka, a hátrahagyott iratokat beve­zeti s melyben megkapó képét nyújtja a szerető nővér és irónő legbensőbb jellemének, bizonyára senki sem fogja meghatottság nélkül elolvasni. Az elegáns kiállítású két kötetnek ára csak 3 frt. Törvényszéki csarnok. Gyermekgyilkosság büntette miatt vonta ma fe­lelősségre a törvényszék Lachappel Klára volt nevelő­nőt, ki azzal volt vádolva, hogy újszülött csecsemőjét megfojtotta. A vádlott tagadta azt, mintha gyerme­két megölte volna, és azt adja elő, hogy a csecsemő két nappal a szülés után természetes halállal szenve­dett ki. Ezt az előadását megc­áfolták a törvényszéki orvosszakértők, a­kik véleményükben azt mondják, hogy a csecsemő halálát, mely azonnal megszületése után következett be, fulladás okozta. Dr. Ajtay Sán­dor törvényszéki orvos a mai tárgyaláson kihallgat­tatván, fentartotta véleményét. Szerinte a csecsemő két óránál tovább semmi esetre sem élhetett és halá­lát csak fulladás okozta. Néhány tanú kihallgatása után Tóth Ernő elnök a tárgyalás folytatását hétfőre halasztotta. A váczi anyagyilkost, Huber Józsefet ma szállították át a pestvidéki törvényszék fogházába. A rákoscsabai vasúti katasztrófa. A Rákoscsabán a nyáron történt vonatÖsSzeüt­közés tárgyában ma tett indítványt dr. S­o­ó­s Kál­mán pestvidéki kir. alügyész. A több évre terjedő vád­­indítvány a következőleg hangzik : Indítványozom, hogy 1. L­ő­c­s­e­y Antal, a­ki Aradon született, Miskolczon lakik, 45 éves, r. kath. nős, egy gyermek atyja, a m. kir. államvasutaknál volt végleges minőségű mozdonyvezető, vagyonos, Írni és olvasni tud, büntetlen előéletű. 2. Gölöncsér István, bicskei születésű, bu­dapesti lakos, ev. ref., nős, vonatvezetőként alkalmaz­va volt végleges minőségű vonatmálházó, Írni és ol­vasni tud, vagyontalan, büntetlen előéletű tart. honvéd — és 3. H­o­r­v­á­t­h György, a ki Mihálydon szüle­tett, Budapesten lakik, 33 éves, r. kath., nős, a m. kir. államvasutak végleges minőségű mozdonysütője, vagyontalan, ír és olvas, rovatlan előéletű, tart. hon­véd a btkv. 438. szakaszába ütköző közveszélyü cselekmény vétsége miatt, továbbra is sza­badlábon hagyással, vád alá helyeztessenek. Ellenben K­r­u­c­h­­­o Lajos rákoscsabai elöljáró ellen közveszélyü cselekmény vétsége és S­o­ó­s Jakab rákoscsabai lakos ellen lopás büntette, avagy jogta­lan elsajátítás vétsége miatt a további bűnvádi eljárás megszüntettessék. Megokolás. A vizsgálat adataival igazolt tény­állás szerint ez évi május hó 25-én, azaz pünkösd vasárnapján Hatvanból Budapest felé közlekedő, 31 kocsiból álló sa Lőcsey mozdonyvezető, Gölön­csér István vonatvezető és Horváth György mozdonysűtő által ellátott 149. számú tehervonat Pé­­czel állomásra rendes időben beérkezvén, ott 19 per­­czig időzött. Mi­alatt e tehervonat félretolatott, az ugyanazon állomásra később érkező s 19 kocsiból állott 119. számú személyvonat előtt utat nyitott, annak a péczeli állomáson való áthaladását bevárta s azt követve, hat perczc­el később útnak bocsát­tatott. A 149. számú tehervonat személyzete látta és tudta, hogy a személyvonat közvetlenül előtte halad, sőt e körülményre való tekintettel Zsennyey Ernő, a péczeli állomáson szolgálatott teljesített ü­z­­letgyakornok a tehervonat mozdony- és vonatvezető­jét különös óvatosságra figyelmeztette. A személyvonat a legközelebb eső r.­csabai állomásra rendes időben, azaz 10 óra 15 perczkor érkezett meg; azt ott Kruchio Lajos állomási elöljáró fogadta, mi­után már a Péczel­ felé 500 méternyire felállított táv­jelzőt »tilos«-ra állította. Ez által a rákos­csabai ál­lomást más vonatok beérkezése előtt elzárta és a sze­mélyvonatot Péczel felől védőjelző által fedezte. A személyvonat azonban a gyors haladás következ­tében nem az állomási épület előtt, hanem attól távolabb állott meg, úgy hogy az utolsó, vagyis jelzőkocsija a felvételi épületet 102 lépéssel, illetőleg 87 méterrel haladta meg, s a vonat­nak az elöljáró által követelt visszatolása nem sikerülvén, a Rákoscsabán felszálló utasok az elölj­á­róval együtt mentek a vonathoz s ott a legutolsó ko­csiban elhelyeztettek. Ennek megtörténte után, de már az 1 percznyi tartózkodási idő elteltével az indulási jel csengetéssel és »mehet !« kiáltással megadatott, Szabó főkalauz is »lefújta« a vonatot, de azért a személyvonat nem in­dult,mert nemcsak hogy a vonat túlterhelve volt, de az ahhoz nagy számmal csatolt és meleg tengelylyel futó ú­j kocsik a vonat mozgását tetemesen megnehe­zítették. Hoffmann Ödön minden erőlködése és küzködése dácsára sem tudta megindítani a vonatot, sőt a megindítás czéljából három ízben is megkísérelt hátratolatás sem sikerült. Ezalatt a vádlottak által vezetett 149. számú tehervonat a megszabott legrövidebb menet­időt is túllépő gyorsasággal haladt a rákos­csabai állomás felé s bár a 14. számú őrháznál állt Fodor Sándor mozgó pályaőr zöld lámpájával lassí­tást jelzett; bár Péczelről jőve a kilátás teljesen szabad , a rákoscsabai felvételi állomás előtt elterülő tér áttekinthető volt, úgy hogy a szép tiszta holdvilágos időjárás mellett a személyvonat jelzőkocsijának záró­lámpái már jó messziről tisztán láthatók voltak, és noha V­i­t­á­r­i­u­s János váltóőr a felvételi épülettől mintegy 200 méternyire a közeledő tehervonat elé szaladva, azt leintette,vörös lámpáját körben forgatta és a mozdony személyzetéhez felkiáltott, hogy álljanak meg: a tehervonat mozdony- és vonatvezetője, elbiza­kodva ama tudattól, hogy saját vonatuk ez állomá­son megállás nélkül szokott áthaladni, mintegy megfeledkezni látszottak arról, hogy előttük rö­vid időközzel oly személyvonat let elindítva­, a­melynek a rákot­csabai állomáson tartózkodnia kell, sem az előírt menetidő megtartására semmi figyel­met nem fordítottak, sem a jelzésekre nem ügyeltek, sőt még a távjelző előtt is az előírt »jelzőfütty« meg­adása és a menet csendesítése nélkül haladtak *-1. Csak a felvételi épület közelébe érve, hangzott el a mozdonyról az első vészfütty, a­mit nyomban köve­tett még 2—3 rövidebb éles fütty, mely alatt a te­hervon­aton volt fékezők fékjeiket teljesen behúzták, azaz egész erejükből fékeztek, Lőcsey mozdonyvezető pedig a kormányrúd emeltyűjét hátravenni és a gőz­­szabályzat sarkig nyitni törekedett, s állítása szerint tényleg ellengőzt is adott. Ezek az óvó­intézkedések azonban már elkéset­ten alkalmaztattak, mert a tehervonat beleütközött a személyvonatba, minek következtében a vonat utasai közül P­ó­d­a Károlyné budapesti lakos, H­u­g­y­e­c­z Samu serfőzdéi béres, Mezei Miklós m. állam­­vasúti szolga és Wanke Rudolf vártüzér ször­nyet haltak, Váradi József honvéd életveszé­lyes sérülést szenvedett s maga Lőcsey mozdony­­vezető is megsérült. A vonatösszeütközés által a sze­mélyvonaton utazott 500 egyénnek élete és testi épsége volt közvetlen veszélynek kitéve. Az okozott anyagi károk meghaladják a 28.000 forintot. A megokolás ezután ismerteti azon okokat, a­melyek alapján Lőcsey Antal, Gölöncsér Ist­ván és Horváth György vád alá helyezendők és kifejti, hogy a katasztrófa a vádlottak mulasztása kö­vetkeztében történt. Tá­vi­rato­k. Kolozsvár, szept. 20. Lönhart püspök a katho­­likus státus­gyűlésre ideérkezett s a pályaudvaron az egyházközség és az igazgató­tanács fogadták őt. Biró plébános beszéddel üdvözölte a püspököt, ki meg­köszönte a szives fogadtatást. Fiume, szept. 20. A fiume-anconai vonal szá­mára épített új gőzös, »Agathe« a trieszti hajógyár­ból ideérkezett. A gőzös alakja tetszetős és futam­­gyorsaságára igen nagy. Stuttgart, szept. 20. A »Staatsanzeiger« írja: Jelenleg a sajtó egy részében valóságos vissza­élést űznek a württembergi katonai viszo­nyokról terjesztett hírekkel. Nem szabad várni, hogy a kormány minden valótlan hírrel szemben a nyilatkozás terére lépjen, de ma a következőket lehet konstatálni: V­a 1­ó 11 a­z, hogy Sternheil alezredes hadügyminiszter lemondását beadta, mely azonban nem fogatatott volna el, vagy hogy a pa­­rancsnokló tábornok utódjának kinevezése iránt va­lamely intézkedés történt volna. Valótlan az is, hogy néhány tiszt ellen való becsületbírósági vizsgá­lat ügyében az iratok elsikkasztattak volna. A tisz­tességes sajtótól meg lehet várni, hogy alaptalan ko­holmányok terjesztésével függő kérdések elintézését megnehezíteni és szélesebb körökben nyugtalanságot előidézni nem fog. Berlin, szept. 20. Idevaló hivatalos körökben mit sem tudnak ez angol lapok ama híreszteléséről hogy a Krope-törzs tiltakozott az ellen, hogy földjük átengedtessék Németországnak s midőn a németek meg akarták szállni földjüket, ellenszegültek és visz­­szavonulásra kényszeritették a németeket. Berlin, szept. 20. Az építési és felsze­relési anyagok egységes megvizsgálási rendszerének megállapítása iránt ma ült össze itt a harmadik értekezlet, melyen körülbelül hetvenen, ta­nárok és mérnökök Ausztriából, Magyarországból, Francziaországból, Svédországból, Svájc­ és Orosz­országból vettek részt. Az értekezlet, melyen Bau­­schingert (München) elnökölt, elintézte a napirend nagy részét és a kisebb jelentőségű tárgyak elintézését az 1892. évben Bécsben tartandó értekezletnek tar­totta fenn. Végül lakoma volt a zoológiai kertben. Az értekezlet tagjai megtekintik holnap a charlottenburgi műegyetemet. Kiel, szept. 20. Az o­s­z­t­r­á­k-m­agyar h­a­jó­ra­j tisztjei ma délután a »Rudolf-trónörökös« pa­rancsnoki hajón társas összejövetelt rendeznek. A hátsó fedélzet lobogókkal és fegyverekkel szépen fel van díszítve. Az időjárás gyönyörű. Páris, szept. 20. Az itteni orosz nagykö­vetség megc­áfolja a hírt, mintha Giers miniszter Párisba érkezett volna. A téves hírt bizonyára az okozta, hogy tegnap több orosz személyiség érkezett P­á­­r­i­s­b­a. Czetinje, szept. 20. (A Pesti Napló távira­ta.) Karagyorgyevics Péter ama törekvése, hogy magának Szerbiában pártot szerezzen a mely ügyét szolgálja. Nikita fejedelem család­jában nagy lehangoltságot szült, úgy hogy a fejedelem és neje közt nyílt szakadás támadt. Nikita e törekvést határozottan ellenzi, mert meg­hiúsíthatja saját terveit és Oroszország egész politi­káját. Pétervárról mérvadó helyről már levelet is ka­pott Karagyorgyevics herczeg, hogy mondjon le szándékáról. A herczeg az apósával való viszál­kodás következtében még ez évben elhagyja Czetinjét és a telet Konstantinápolyban tölti. A herczeg semmi esetre sem akar lemondani a szerb trón elnyerésének reményéről. Róma, szept. 20. Ferrao Martenst Portugália vatikáni követet a, király L­i­s­s­z­a­bonba hívta. Milano, szept. 21. (A Pesti Napló táv­irata.) A »Lombardia« közzéteszi Crispi­­n­e­k S­e­i­s­m­i­t-H­oda volt pénzügyminisz­terhez intézett következő iratát: »Tudatom Önnel, hogy a király ő felsége hatá­­rozatot irt alá, mely szerint ön többé nem pénz­ügyminiszter. Ő felsége egyszersmind hatá­rozatot irt alá, a­mely a kincstár miniszterét bízza meg a pénzügyek ideiglenes vezetésével. Crispi miniszterelnök:« Spezzia, szept. 20. A »Sardegna« hajó vizrebo­­csátása ma délelőtt 10 óra 40 perc­kor szerencsésen megtörtént. Szófia, szept. 20. Konstantinápolylyal a vasúti összeköttetést újra helyreállitották s a vonatok tegnap este óta ismét rendesen közle­­kednek. Valencia, szept. 20. A vidéken tegnap 28, a vá­rosban 19 kolerabetegedés fordult elő. Kairó, szept. 21. (A Pesti Napló távirata.) Deman Dogma erős szudáni csapatokkal Han­­dubba érkezett és ostrommal fenyegeti Szuakimot. A német császár törekvései Berlin, szept 20. A »Norddeutsche Allgemeine Zeitung« visszapillantást vetve a császár sziléziai tartózko­d­ás­ár­a a következőket mondja: Ritkán lépett még oly világosan előtérbe, hogy­iként szenteli a császár figyelmét, gondját állandóan uralkodói hivatása összes feladatainak és miként tudja összekötni a katonai dolgok legszorgosabb ápolásával a külső viszonyok ápolását. Visszatérve északon tett katonai és politikai látogatásáról, hol megnyerő egyé­nisége a birodalom jóllétének és Európa békéjének áldásos gyümölcsöket ho­zott, az osztrák-magyar monarchia uralkodójával váltott egyetlen baráti kézszorításával megmutatta a császár a világnak, hogy a német szív hűsége minden kifogáson f­e­l­ü­l áll. Az, a­mit a császár Boroszlóban a munká­sok jóllétéről mondott, mely szavai párt- és felekezeti különbség nélkül Németország minden fiához voltak in­tézve, megc­áfolja, azt a téves képzelődést,mintha a csá­szár tisztán állami intézkedések útján szándékoznék a szocziális kérdés megoldására hatni. Valamint 1813- ban, mikor a király az egész népet hívta és talpra állott az egész nép, úgy most is arról van szó, hogy megvédjük a legfőbb javakat, a­mihez minden rend- és hazaszerető polgár közreműködése szükséges és a­mely munkánál ki van zárva az állampolgárok bár­mely osztályának bárminemű előbbre tétele. A mit a császár kíván, az tiszta és világos: álljon uralkodója mellé az egész nép ama czélok elérésére, melyek az egész nép boldogságát tartják szem előtt. Beszélgetés Constans-nal. Páris, szept. 20. (A Pesti Napló táv­irata.) A »N. Fr. Presse« jelentése: A »La France« egy munkatársa Constans bel­ügyminisztert fölkereste falusi tartózkodása alatt, hogy vele a boulangizmus kulissza­­titkairól és a kormány terveiről a közelebbi ülésszakra beszélgessen. Constans a boulan­­gista-titokról megvető hangon nyilatko­zott s megelégedett néhány adoma elmon­dásával. A miniszter aztán kérdé: »Hát Párisban annyira érdeklődnek a boulan­gizmus kulissza­titkai iránt ?« A hírlapíró így felelt: »Igen sokat beszélnek e do­logról, és sértés­sértést, párbaj párbajt kö­vet. Beszélnek az állami ítélőszék újólagos összehívásáról is.« A miniszter: »A vidék­nek e szögletében pedig éppenséggel nem be­szélnek a kulissza ügyekről, ezek itt senkit sem érdekelnek. Annál kevésbbé érdekli az a csinált agitáczió, melyet a boulangismus érdekében kezdtek. A­mi a többi kérdést il­leti, én nem tudom, kell-e majd bárki ellen rendszabályokat foganatosítanom. Különben is jelenleg ismeretlenek előttem a miniszter­­tanács szándékai. « A hírlapíró: »Ön el­len is vádakat emelnek.« A minisz­ter: »Nem fogok oly vádlókkal perelni, kik képtelen módon vádolnak. Hiszen azt is mond­ják, hogy kétszázezer frankot kap­tam, hogy a kamarában a reakczionáriusok választását igazolni hagyjam. Végül ismételte a miniszter: »A földmiveseket csak oly ese­mények érdeklik, melyek befolyhatnak a közjóra. A boulangizmus kulissza­titkai pe­dig nem tartoznak az eseményekhez . Róma bevételének évfordulója. Róma, szept. 20. (A Pesti a Napló távirata.) A királyi biztos egy proklamácziója felszólítja a la­kosságot : ünnepelje meg Róma felszabadításának hu­­sza­dik évfordulóját. Viktor Emánuel sírjára ez alkalomból koszorúkat helyeznek és este kivilágí­tást rendeznek. Róma, szept. 20. Az olasz csapatoknak Rómába való bevonulásának 20 év­fordulója alkalmából a Róma városára nézve kirendelt királyi biztos a hadsereg kül­döttségével együtt először is koszorút tett le Viktor Emánuel sírjára, azután pedig a Porta Piához ment, hogy egy másik koszorút Róma városa nevében a Róma felszabadításáért el­esett katonák emlékének szentelt emléktáb­lára tegyen. Számos egylet is koszorút he­lyezett Viktor Emánuel sírjára. A királyi biztos a jelenvoltak éljenzése közt olvasta fel a király válaszát a mai nap alkalmából hozzá intézett táviratára és azután Garibaldi Menottival beszélgetett. A mai napot a vidék és a külföldi olasz telepek is megünnepelték. Florenz, szept. 20. A Viktor Ema­nuel emlékszobrot ma délelőtt leplezték le a király, a királyné, a trónörökös, az aostai herczeg, Crispi miniszterelnök és a hadügy­miniszter, valamint a nevezetesebb városok polgármestereinek jelenlétében. A királyi párt lelkes tüntetésekkel fogadták. ____ « Portugál zavarok. Lisszabon, szept. 20. (Pol. Korr.) Dom Carlos tegnapelőtt és tegnap újabb megbe­szélést tartott Serpa Pimentellel és más kiváló államférfiuval, a­mire Martens Fer­­rao-t, a kamara elnökét bízta meg az új ka­binet alak­ít­á­sáv­a­l. A közódaj az, hogy tekintettel az országban mutatkozó nagymér­vű izgatottságra, hacsak lehetséges, ne osz­lassák fel a kamarát. Páris, szept. 20. Madridból jelentik ide, hogy a republikánusok holnap Portugália érdekében tüntetést akarnak rendezni Anglia ellen. Lisszabon, szept. 20. (A Pesti Napló távirata.) A holnapi meeting ötletéből az ösz­­szes csapatok készenlétben vannak. Opportó­­ban ma véres zavargások voltak, mely alkalommal két rendőrt agyon­lőttek. A svájczi forradalom. Bern, szept. 20. A szövetségtanács elha­tározta, hogy újból kísérletet tesz egyezség létesítésére és e végből a tesszini pártok mind­egyikéből bizalmi férfiakat hív meg tanács­kozásra. A 8. lovasezred szeptember 27-én, esetleg már korábban Tesszinbe indul. A 40. és 42. gyalogsági zászlóaljak október 3-ára hivatnak be, hogy még október 5-ike előtt, mely napra a népszavazást kitűzték, erősíté­sül Tesszinbe érkezzenek, vagy hogy később az ottani csapatokat felváltsák. A nemzeti ta­nácsba való választásokról szóló törvényt a törvényes határidőn belül meg nem támadtat­­ván, hatályban levőnek nyilvánították. Bern, szept. 20. (A Pesti Napló táv­irata.) A »N. Fr. Presse« jelentése. A szövet­ségtanács elrendelte, hogy Tesszin tartós pac­i­­fikácziója érdekében, mindkét pártból hivassa­nak meg férfiak kiegyezés megkísérlése végett, továbbá, hogy két lovasezred szeptem­ber 27-én Bellinzonába menjen és szükség esetén már előbb is rendelkezésére álljon a szövetségi biztosnak. Két gyalog zászlóalj az október 5-iki szavazási nap után is ott marad. Az ultramontánok az ideiglenes kormány tagjainak letartóztatását kívánták, a vizsgálóbíró azonban ezt megtagadta, mivel a bevádoltak nem közveszélyes gonosztevők, szökési kísérlettől nem lehet tartani és ők tetteiket bevallják. Nemzeti színház, i .­­ 19 bérletszünet. 19. bérletszünet,­­ Szept. 21 -én : A vasgyáros. Színmű 4 felvonásban. Irta­­ Obner György. Személyek: Beaulieu Lendvayné I Claire, leánya P. Márkus E. I Octave, La Horváth | | Bligny n­erczeg Gyenes | Préfont báró Het­ényi | Sophie, neje R­ákon­ fez. | Derblay Philippe Mih­ályfi | Susanne, huga Tolnainé | Moulinet Vízvári | | Athénais Szacsvayné | Bachelin Pintér | Táb­ornok Egressy | Goberth Tóth | Megyefőnök Latabár Brigitte Györgyné Kezdete 7 órakor. M. kir. operaház. Évi bérlet 94 sz. Havi bérl. 4 sz. Szept. 21-én : EXCELSIOR. Nagy, látványos ballet 5 felv. és 12 képben. Szerzette : Man­­zotti Luigi. Zenéjét irta Ma­­renco Romualdo. Betanította I­meraldi Caesar. Kezdete 7 órakor. Népszinház.. Szept. 21-én : Blaha Lujza assz. mint vendig. Ingyenélök. .Eredet! népszínmű dalokkal 3 felv. Irta Vidor Pál. Zenéit* szerzették Szentirmai E és Serly Lajos. Személyek: Borosa János Németh Mari, neje Pártényiné Lujza, leányuk­­C­­ongori M. Weiner Vilmos Szirmai Balog István Lubinszky Bodi Ferencz Hunyadi Gangos Eszter Lukács J. Fürge Dövnéné Klérné Jani, a fia Vidtor Kis Sári Blaha L Kovács Naczisz Wurm Imrei Stark Fodor Hordár Horváth V. Kezdete 7 órakor. Budai szilikor a Krisztinavárosban. Szept. 21 -én : A vén bakancsos és fia, a huszár. Eredeti nép-zinmű dalokkal 3 felv. Irta Szigeti J. Kezdete 7 órakor Folytatás a mellékleten. Wyn­t tér« (Az e rovat alatt közlötteknek sem tartalma, sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség.) Az Óvatosság soha sem ártott, ezt kellene minden­kinek, a legegészségesebb embernek is szemmel tartani s a leg­csekélyebb emésztési zavaroknál is : savanyu felbu­fögés, a nyel­­van iszapos lerakodás, gyomornyomás, étvágyhiány stb. azon­­nal egy alkalmas szert, a milyen az egyedül valódi Brandt Richárd gyógyszerész-féle svájczi labdacsalt használni s ak­kor soha sem vádolhatnánk magunkat mulasztással. Vigyáz­nunk kell, hogy a fe­hér kereszttel vörös mezőben jelzett valódi készítményt, mely minden patikában dobozonkint 70 kr kap­ható, szerezzük meg, nem pedig valamely értéktelen utánzatát. (2941) Telkeket ház- és villa­­­építésre a budai szép Rózsa­dombon elad maga a tulajdonos MÜLLER L., II., Soroksári-utcza 4. szám. (8188) új négyemeletes sarokházban kiadó: egy lakás:­­ utczai-,­­ udvari-, elő-, I IV. ev­. 600 frt, cseléd-, fürdő-szoba, konyha, élés- , III. » 600 frt, kann­a, kloset stb. évi bér ...................­ II. » 700 frt. Azonkívül egy üzleti helyiség, műhely és raktár kiadó. A ház előtt közúti és villamos vasútállomás. Bővebbet a házban a l’őpallérnál. (316­9) IX.Ferencz­ körút 46. és üllői út ££ is50. november 1-re igen kényelmes lépcsővel ellátott

Next