Pesti Napló, 1890. november (41. évfolyam, 301-329. szám)
1890-11-08 / 307. szám
külsőségek után ítélnek, sem maradhat hatás nélkül. Caprivi birodalmi kanczellár bizonyára nem óhajtott volna személyesen megismerkedni olyan államfői fiúval, kinek őszintesége, nem óhajtott volna tisztelegni olyan udvarnál, melynek megbízhatósága iránt a legcsekélyebb kétségei lehetnének. A német-olasz barátság valóban túl fogja élni azon időket, midőn minden komoly megerőltetés, vagy áldozat nélkül érvényesülhet. Szívünkből óhajtjuk, hogy ez a barátság minél távolabb időben változzék vérkeresztséggel tényleges fegyverbarátsággá, de hogy Olaszország békében és háborúban híven teljesíteni fogja elvállalt kötelezettségeit, abban a milánói találkozás után tovább is kételkedni már egyszerűen bárgyúság. De a németolasz viszonyok alakulata Olaszország helyzetét a hármas szövetségben is megvilágítja. Hasztalan hajszolják az olasz népet monarchiánk ellen; az irredentizmus sajnos jelenség ugyan s épp oly elfajulása a nemzeti aspiráczióknak, mint a pánszlávizmus. De mint ez, úgy amaz is csak akkor emelkedhetik bármi fontosságra, ha a mérvadó körök részéről nyílt vagy titkos támogatást nyer. A pánszlávizmus számbavehetetlen társadalmi jelenség volt mindaddig, míg az orosz kormány magaviselete politikai hatalommá nem avatta. Ő nevelte nagyra, mert polititikai törekvéseihez alkalmas segédeszközül igyekszik használni. Sem Umberto királyról, sem Crispiről nem állíthatni ilyesmit. E tekintetben Crispi minden gyanú fölött áll ; magatartása kifogástalan, bármi sok bajt okoz neki ez a beteges nemzeti áramlat. De bátran, férfiasan szembe száll vele s eljárása Seismit-Doda volt pénzügyminiszter esetében bebizonyította, hogy e téren nem érti a tréfát , hogy ez az áramlat nem befolyásolja akár kül-, akár belpolitikájának irányát. A hármas szövetség szilárdságának és a szövetségesek benső egyetértésének bizonyítéka tehát a milánói találkozás, mely sokkal értékesebb kezessége az európai békének, mint minden orosz vagy franczia biztatás, melyet lehetetlen bizonyos fentartással nem fogadni. A képviselőház bizottságaiból. A képviselőház bizottságai most serényen dolgoznak. Ma három is tartott ülést : a közgazdasági, a mentelmi és a véderőbizottság. Ez ülésekről a tudósításokat az alábbiakban adjuk : A képviselőház közgazdasági bizottsága Falk Miksa elnöklete alatt tartott ülésén tárgyalás alá vette a szőlőterületeknek adandó újabb állami kedvezményekről szóló törvényjavaslatot. E mics előadó ismertetve a javaslat rendelkezéseit, örömmel üdvözli a javaslatot, mint annak bizonyítékát, hogy a kormány e termelési ág iránt a legnagyobb érdeklődéssel viseltetik, s menynyire a pénzügyi helyzet megengedi, újabb impulzust óhajt adni annak. Szóló tekintettel arra, hogy hegyvidékeken az oltványokkal való beültetés költségesebb, óhajtaná, hogy a földművelési miniszter saját tárcája keretében találjon módot arra, hogy a hegyvidéki szőlők újból való betelepítésére - ha már nem adható ezeknek nagyobb adókedvezmény - esetleg praemiumokkal ösztönt nyújtson. Szükségesnek véli továbbá, hogy szénkénegezési készületek állandóan álljanak az illetőknek rendelkezésére. A javaslatot szóló elfogadásra ajánlja. Grau Jenő (pécskai) elismeri, hogy a javaslat egészben véve helyes keretben mozog, kívánatos lett volna azonban, hogy a homoki szőlőtelepítések s az oltványokkal eszközlendő rekonstruálások közt különbség tétessék s az utóbbiaknak nagyobb kedvezmény adassék. Hegedűs Sándor utal arra, hogy az ily adókedvezményi javaslat ama szempontból ítélendő meg, hogy a birtokos ne fizessen az ültetvény után adót, míg az nem termel. Ehhez járulván a beültetés költségének kérdése is, hat évben kellett megállapítani az adóelengedést. Kétségtelen azonban, hogy van jogosultsága annak, amiket előtte szóló mondott, mert a hegyi vidéken az oltványokkal való művelés csakugyan költségesebb. S talán az adótechnikai nehézségek daczára meg lehetne találni annak módját, hogy az nagyobb kedvezményben részesíttessék, nevezetesen azon feltétel alatt, hogy az illető terület kizárólag e művelési ágnak legyen szentelve. Gróf Károlyi Sándor üdvözli ugyan a javaslatot, mely a kormány legjobb intenczióit bizonyítja, de ezt csak parciális intézkedésnek tekinti, ha Magyarországon a szőlőtermelést valóban rekonstruálni akarjuk. S nem tudja szóló, vájjon nem korai-e ezen intézkedés magában véve, míg a kormány által tervezett rendszabályok összegét nem ismerjük Szóló különösen annak szükségét hangsúlyozza, hogy a szőlőbirtokosság szövetkezetek alakítására buzdíttassék, s e szövetkezeteknek megfelelő intézkedések által megadassák az életképesség. Szóló is kívánatosnak tartaná a homoki ültetés s a ripariával való oltás közti különbséget, s azt, hogy az utóbbi nagyobb adókedvezményben részesittessék. Azt a módot, hogy a szőlőterület egészen ugyanazon művelési nem alatt legyen, szőló is plauzibilisnak tartaná. Az 1883 . 44. t.-cz. azon rendelkezésében, mely szerint az adómentesség csak akkor adatik, ha egész dűlőket lepett el a vész, igazságtalannak tartja szóló s akként óhajtaná módosítni, hogy a birtokok vétessenek alapul és a kinek birtokát ellepte a vész, az nyerjen adókedvezményt. Wekere miniszter kiemeli, hogy e javaslat nem akarja azon intézkedések egész körét kimeríteni, melyek a kormány intencziója szerint a legközelebbi jövőben teendők. Itt csakis a szorosan vett pénzügyi teendőkről van szó; a többi intézkedések oly előfeltételekhez vannak kötve, amelyeket nem lehetett oly gyorsan előkészíteni. S a kormány nem tartotta az ügy érdekében levőnek addig várni e pénzügyi kedvezményekkel, amíg a szóban forgó előkészítés megtörténik. Ami a felvetett nézeteket illeti, kijelenti szóló, hogy oly módosításhoz, miszerint a tisztán ojtott vesszőkkel beoltott területek valamivel nagyobb, tíz évi adókedvezményben részesíttessenek, hajlandó hozzájárulni. Amit gr. Károlyi az egész dűlőkre vonatkozólag felhozott, arra nézve kiemelt szóló, hogy egyik alapelve pénzügyi törvényeinknek, hogy a sporadicre fenn levő károkért nem adatik adókedvezmény. Josipovich Géza elfogadja a törvényjavaslatot, megjegyzi azonban, hogy annak 6—7 .§-ai Horvátországra nézve hatálylyal nem bírván, ennek világos kifejezésével módosítandók lesznek. Továbbá a végrehajtás részben a földművelési minisztert illetvén, miután ennek teendőit Horvátországban a bán végzi, a végrehajtási klauzulában ez is kifejezendő lesz. — Ordódy Pál osztja a javaslatra nézve a pénzügyminiszter által kifejtett nézeteket, megjegyezvén, hogy a végrehajtási rendeletben figyelembe lehetne venni a végrehajtásra nézve a közgazdasági előadókat is. Gróf Bethlen miniszter utal arra, hogy a rekonstruálás a kormány feladata s voltaképen a lehetőség is az által van megszabva, hogy az érdekeltek mekkora aktivitást fejtenek ki. Amit az állam tehet, az, hogy előmozdíthatja a szövetkezetek létesítését és rendelkezésükre bocsáthatja a szakértelmet. A szőlővesszők megszerzése is nehézségekkel járt; a szóló azon van, hogy ez decentralizáltassék borvidékek szerint, s hogy az állam a borszövetkezeteknek ingyen adjon egy szövetkezeti telepnek vesszőt. — Ha a rekonstruálás nagyobb arányban folyamatban lesz, nem kétli szóló, hogy a tőke is megfelelő módosítások mellett bővebben fel fogja keresni ezért is. Ha a szövetkezeti tevékenység nagyobb mérveket ölt, nem kétli szóló, hogy az állam részéről is több áldozat lesz hozandó. A jelen javaslatban ez áldozatnak csakis egy neméről van szó, amelyre nézve szóló is indokoltnak látja és elfogadja a Hegedűs által ajánlott módosítást. Zay Adolf a földmivelési minisztertől nem hallott semmit a szénkénegezésről, pedig nagyon óhajtandó volna ennek előmozdítása is. A legnagyobb csapás, mely a szőlőtermelést fenyegeti, nem a filloxéra, hanem a kizárólagos jogon való regálebérlés. E tekintetben szóló a pénzügyminisztertől vár intézkedéseket. A javaslatot különben elfogadja. Gr. Bethlen miniszter válaszolja előtte szólónak, hogy mindazt, ami a szénkénegezés előmozdítása terén megtörténhetik, készséggel megteszi. Dr. Károlyi Sándor a lényegét annak, amit a földművelési miniszter tenni szándékozik, a pénzkérdésben látja s éppen ezért kérdi a minisztertől,m módon remél hitelt nyújthatni a szövetkezeteknek. Óhajtandó volna, hogy a kormány gondolkozzék módokról, melyekkel főleg a filloxéra által elpusztított vidékek kivándorló lakosságát telepítések által visszatartja, nevezéshez. Az utóbbinak egyébiránt csekély jelentő- '■ sége van mindaddig, míg a zónás idő az egész világon, vagy legalább is annak nagyobb részén be nem hozatik, mire egyelőre kevés a kilátás. Azonkívül ilyen alfabetikus rendben egymásra következő időbetűk legczélszerűbben maguk a számok által pótlandók. A zónás idő megkülönböztetésére a világidő római, vagy zárjel közti számokkal jelöltethetnének, például New- York (13) 8,1B, azaz 13, tehát T18 délután a világ vagy a greenwichi idő szerint, 18,1B reggel pedig a new-yorki idő szerint. E kisegítő móddal az ezen kérdéssel régóta foglalkozó Schramm Róbert bécsi lakos nincs megelégedve. O a mellett kardoskodik, hogy a 24 zónás név úgy választassék, hogy ezek kezdőbetűje alfabetikus rendben egymásra következzenek. Véleménye szerint a svéd, német, osztrák és Olaszország délköre az »Adria idővel« jelöltetnek, mert ezen országokat meghatározó 15. délkör az Adriai-tengert metszi át Azután következnének Balkán, Chaldoa, Daria stb. nevek. Ilyképpen legalább a zónás idők neveivel bírnánk, ámbár az alkalom még sokáig fog hiányozni, hogy ezeket használhassuk. Időközben a magy. államvasút kezdeményezése folytán a német vasúti egylet 1. évi julius 30-án Drezdában tartott közgyűlésén következő határozatot hozott: 1. hogy a zónás idő a vasút belszolgálatában a legközelebbi nyári menettervi időszaktól (1891) kezdve behozandó; 2. hogy a zónás időnek a polgári életbe leendő általános behozatala igen ajánlható. 3) hogy az ehhez hasonló a közönségnek szolgáló menettervekben kiejeendő időbeli adatokra vonatkozó nyilatkozattétel mindaddig függőben tartandó, míg az e képen ajánlott időszámítás a polgári életben is általánossá nem válik. A legfontosabb 3-ik pont végleges elintézése természetesen a német kormányoktól függ. Hogy ezen kérdés eldöntése iránt mennyire érdeklődik a közönség, kitűnik már abból is, hogy a németországi menetrendi könyv új térkép kiadása ellen tiltakozás létetett és kártérítési igényekkel álltak elő, mit a térképen a zónai idők meghatárolva és mert a hosszfokok a zónai és helyi idők kényelmesebb összehasonlítása czéljából egy-egy órai (15 fok) 10 —10, (2x/2 fok) és 2—2 percznyi (’/2 fok) csoportokban vannak kitüntetve. Ezen eljárás által állítólag 3-ik személyek jogai csorbát szenvednek, mert az 1885. évben egy-egy percznyi időbeosztással készített térkép Bécsben megjelent, mely a németországi menetrendbeli térképpel szemben elsőbbséggel bir. Azonkívül ama térkép kiadója az 1889. évben egy oly műtani készülékre kapott szabadalmat, mely által az időbeli különbözetek két — egy hengerre illesztett órai felosztással ellátott Mercator-féle földabrosz félretolása által kényelmesen kipuhatolhatók. Ezen kártérítési igényt annyival inkább el kellett utasítani, minthogy a délkör időbeli adatokkal a szokásos fokbeli számok helyett való megjelölése korántsem új. A greenwichi délkörtől kezdődő órai beosztás már az ismeretes Perthes-féle világabroszon évek óta létezik. A régibb német birodalmi menetrendbeli térkép már 1881. óta a fokbeli számok helyett a Berlintől kezdődő időkülönbözetet tünteti fel. A német vasúti egylet említett határozatai annyiban elleneztetnek, amennyiben az egységes időszámítás külszolgálatbani behozatala mindaddig függőben tartandó, míg az a polgári életben is alkalmazandó leend, ezáltal az egész üdvös újítás nagyon késedelmezhetik. E szemrehányás azonban csak azon vasutak ellen irányul, melyeken a közönséggel való forgalomban a helyi idő érvényes. Hogy egyébiránt a zóna-időszámítás már a legrövidebb idő előtt behozatik, abból is kitűnik, hogy hír szerint ilyen törvényjavaslat a legközelebbi német birodalmi tanács elé fog terjesztetni. Végre nagy visszásságot szülne, ha ama vasutakon, ahol most már a szabványos (normális) időszámítás alkalmaztatik, a 15. délkör idejét ugyan a belszolgálatban, de korántsem a külszolgálatban tüntetnék ki. Mert alig gondolható, hogy Ausztria-Magyarországban a pesti és prágai időnek egyesítése az által volna eszközölhető, hogy a belszolgálatban e két időszámítás mellé még egy harmadikat is behozzanak, ami bizonyára nagy és igen veszélyes zűrzavart okozna. A legújabb hír szerint az egységes időnek a belszolgálatban való behozatala iránt az osztr. államvasutak vezérigazgatósága részéről a cs. kir. kereskedelmi minisztériumnak előterjesztés létetett, mire nézve ez a magyar kormánynyal már érintkezésbe is lépett. Gróf Bethlen András miniszter válaszolja, hogy mindezen kérdésekkel foglalkozik, de ismeri a telepítés czélszerű és organikus eszközlésének útjában álló nehézségeket is. Hiszi azonban, hogy a filloxéra által elpusztított területek jóravaló szőlőmivelő elemeiből lehetséges lesz czélszerű telepítéseket eszközölni s hogy a szolid internaczionális tőke itt jövedelmező elhelyezést fog találni. Perlaky üdvözli a törvényjavaslatot, óhajtja azonban, hogy a régi szőlők is különös gondozásban részesüljenek. A bizottság ezek után átalánosságban elfogadta a törvényjavaslatot. A 2. §. Hegedűs indítványára megtoldandónak határoztatott a következő rendelkezéssel: »Kizárólag amerikai alanyba ojtott hazai szőlőfajokkal eszközölt és összefüggő területet képező ültetvények tíz évi adómentességben részesülnek.« — A 4-ik §-ba Josipovich indítványára felvetetett, hogy az adó elengedésénél követendő eljárást a pénzügyminiszter a földművelési miniszterrel,illetőleg Horvát-Szlavonországokra nézve a bánnal egyetértőleg rendeleti úton állapítja meg. A 7-ik §. után a községi és törvényhatósági adók megfelelő elengedése tárgyában a pénzügyi bizottság által indítványozott új szakasz elfogadtatott. A 8. §-ba felvétetett, hogy a pénzügyminiszter Horvát-Szlavónországra nézve a bánnal egyetértőleg jár el. Ezzel a törvényjavaslat tárgyalása befejeztetvén, az ülés véget ért. A képviselőház mentelmi bizottsága Chorin Ferencz elnöklete alatt s Konkay-ThegeSándor előadása mellett tárgyalta a Szeniczey Ödön, Tarnóczy Gusztáv, Bossányi László, Oray Lajos és Horváth Ádám képviselők mentelmi ügyeit. A bizottság hosszabb tanácskozás után Szeniczey, Tarnóczy és Bossányi képviselők mentelmi jogának felfüggesztése ellen, Olay Lajosra nézve a felfüggesztés mellett nyilatkozott, valamint Horváth Ádám mentelmi jogát is, a reá párviadal vétségéért kiszabott 8 napi államfogház kitöltése czéljából felfüggesztendőnek határozta. A képviselőház véderő-bizottsága Tisza László elnöklete alatt tartotta ülését, melyben tárgyalás alá vette a honvédelmi miniszter jelentését az 1890. 23. t.-cz. 7. §-a értelmében a honvédségi Ludovika Akadémia állapotáról az 1890. évre. M ü n n ich előadó a jelentést tudomásul vételre ajánlja. Tóth Ernő egészben meg van elégedve az eredménynyel, de azt tapasztalja, hogy az akadémia növendékeinek egy része túlságosan úrnak van nevelve. Kérdi szóló, hogy ha ezentúl az egyévi önkéntesek az egyes kerületekben lesznek kiképezve, vájjon az nem fog-e az egyöntetű kiképzésnek rovására történni. Egyébként szóló a jelentést tudomásul veszi. Gróf Pongrácz Károly azt tartja, hogy ha az illetők a szolgálati igényeknek megfelelnek, az u. n. uralkodás, amit előtte szóló megrótt s a mi voltaképen csak uriós fellépést jelent, egyáltalán nem válik hátrányukra. Gróf Csáky Kálmán sem lát e körülményben kifogásolni valót, ha egyébként az illetők kellő katonai nevelést nyernek. Nagy István szintén örömmel tudomásul veszi a jelentést, de az idén is hangsúlyozza azon óhajt, hogy a nevelés az akadémiában olcsóbbá tétessék s bizonyos összhangba hozassák a közös hadseregbeli hadapród iskolák nevelési költségeivel. — Báró Fejérváry Géza miniszter kétségtelennek tartja, hogy ott, hova a társadalom különböző osztályaiból jönnek össze a növendékek, igen különböző nézeteket hoznak magukkal, a melyeket a leggondosabb nevelés sem képes teljesen kiirtani. Az ilyesmit kellő mederbe szorítani a fölebbvalók s az idősb bajtársak dolga s ezért nem szükséges az intézetben külön rendszabályokat létesíteni. Különben is mindezt lassan kint mérséklik az élet súrlódásai. Az egyéves önkéntesi tanfolyamnál a decentralizálás után is biztosítja az egyöntetűséget az oktatási és az eljárási szabályok pontos megtartása. Az egyévi önkéntesekre nézve is kellemesebb lesz, ha szűkebb otthonukhoz közelebb lakhatnak. Ami a nevelési költségek leszállítását illeti, arra nézve megjegyzi szóló, hogy oly ellátás mellett, a minőben ott részesülnek, nem lehet a költségeket leszállítani, abba pedig, hogy az ellátásból valami elvonassék, valószínűleg maguk a szülők sem egyeznének bele. Tekintettel a jelentkezők nagy számára, ily rendszabály szüksége, legalább egyelőre, nem is forog fenn. — A bizottság tudomásul veendőnek határozta a jelentést. — Tárgyalás alá került ezután a honvédelmi miniszter 1890-dik évi jelentése a közös hadsereg katonai nevelő- és képző intézeteiben magyar állami alapítványi helyekre elhelyezett ifjakról. Münnich előadó a jelentést — tartalmának ismertetése után — tudomásul veendőnek ajánlja. Nagy István tudomásul veszi ugyan a jelentést, de csekély eredmény az, hogy az idén a közös hadseregbeli magyar tisztek száma 13-mal szaporodott s ezen arány csak akkor fog kedvezőbbé alakulni, ha Magyarországon magyar tannyelvvel — a német nyelvnek is kellő művelése mellett — katonai akadémiát állítanak fel. Báró Fejérváry miniszter válaszolja, hogy itt csak az állami alapítványi helyen levőkről van szó, s ezeken kívül is több magyar tiszttel szaporodott a hadsereg. Kívánatos lenne bizonyára, hogy ez nagyobb számmal történjék, aminek alkalmas módja lenne új alapítványi helyek rendszeresítése. Mert ahol alapítványi helyek betöltéséről van szó, ott mindig nagy a jelentkezők száma. Szóló ezt az utat tartaná helyesnek. A jelentés tudomásulvételével az ülés véget ért. Fővárosi ügyek. A középítési bizottság ma délután ülést tartott Gerlóczy Károly alpolgármester elnöklete alatt, melyen a következő fontosabb tárgyakat intézték el: A magyar államvasutnak a budapest-zimonyi vasút mentén a kitérő megnagyobbítására az államvasutak által kért fővárosi telket a bizottság átengedi. A városligeti bizottság javasolja, hogy az István-útnak a Csömöriútig terjedő részét megnyissák. A mérnöki hivata kimutatja, hogy a megnyitásra szükséges teleknek csak a fele a főváros tulajdona, a másik fele pedig magánosok birtokában van. A bizottság elhatározta, hogy ez útrész megnyitását elhalasztja addig, míg a telkeket a magánosoktól a főváros meg nem szerzi. A kultuszminiszter leiratban kéri a fővárost, hogy a Ferencz József finevelőintézet előtti útvonal egy részét parkírozásra engedje át az intézetnek. A bizottság a kérelem megadását javasolja. Következett a budai végleges temető helyének kijelölése. A mostani budai temető, a németvölgyi csak ideiglenes s a temető gondnokságának jelentése szerint már a jövő évben megtelik.Az új temető helyének kijelölésére a főváros bizottságot küldött ki, mely a mérnöki hivatal utasításai alapján járt el. A bizottság két helyet is hoz javaslatba. Az első a németvölgyi temető kibővítése, a másik pedig a Farkas rét. A németvölgyi temető kibővítését azonban nem nagyon pártolja, mert ez meggátolná a fővárosnak fejlődését. A középítési bizottság azonban a végleges temető helyéül a farkasréti területet jelölte ki, de felszólítja a mérnöki hivat nov. 7. Személyi hírek. Kvassay István konstantinápolyi osztrák-magyar főkonzul tegnap a török fővárosból Budapestre érkezett. — Tisza Kálmán orsz. képviselő ma leánya b. Radvánszky Béláné látogatására Vadnára utazott. — Sál Ferencz kir. tanácsos, Nagyvárad város polgármestere a fővárosba érkezett. Milán király utazgatásai. Párisból jelenti egy mai táviratunk: Milán király hétfőn vagy kedden ideérkezik. Innét Angliába utazik, hol több hétig marad, hogy részt vegyen a vadászatokon. Uj tanársegédek az orvosegyetemen. Az orvosegyetem tanári kara a napokban nevezte ki az idei iskolai évre az új tanársegédeket. Az élettani intézetnél második tanársegéd lett Landauer Ármin szigorló orvos; az I. boncztani intézetnél első tanársegéd dr. Wettengl Károly, második tanársegéd Weisz Ede szigorló orvos; a II. boncztani intézetnél első tanársegéd dr. Martiny Kálmán; a kórboncztani intézetnél első tanársegéd dr. Aczél Károly, második tanársegéd dr. Wohl József; az első belgyógyászati klinikán tanársegédekké dr. Terray Pált és dr. Korányi Sándort nevezték ki. A törvényszéki orvostani intézetnél díjazott gyakornok lett Pattay Dezső, díjtalan gyakornokokká pedig Kostyár Géza, Kiimes Zsigmond, Garay Géza és Cserey László választottak meg. Orth János sorsáról az est folyamán érkezett híreink kedvezőbben hangzanak. A trieszti »Piccolo« egy levelet tesz közzé, mely Dornbusch október 28-iki kelettel »Floating Cargoes List«, a tengeren levő hajók rakományainak jegyzéke után megjegyzi,hogy szeptember 15-én egy »Margaretha« nevű német hajó Chiliből Falmouthba, vagy Queenstownba vitorlázott. Minthogy a tonnaszám egyezik, azt hiszi a levél beküldője, hogy e »Szt« szó sajtóhiba következtében maradt ki, miből azt a reményt vonja le, hogy Orth János valahol a nyílt tengeren folytatja útját. Egy másik trieszti táviratunk szerint az ott megjelenő »Mattino« ezt jelenti Fiuméból: Solieh kapitány ide érkezett. Nem hiszi, hogy a hajó elmerült, hanem azt gyanítja, hogy Orth János Patagónia felé útban van. A Joannovics-ügy, Joannovics Sebő vadászönkéntes ügyében a múlt héten terjesztették fel az összes iratokat Bécsbe az »Oberster Militär Gerichtshof«-hoz. Joannovicsot a budapesti úgynevezett »Untergericht« 14 napi fogházra ítélte, amely ítéletet azonban a térparancsnokság nem erősítette meg. Erre az iratokat felterjesztették a »Militär- Obergerichtshof«-hoz, mely az alsó bíróság ítéletét megváltoztatva, Joannovicsot négy havi fogházra ítélte s büntetéséből egy hónapot kitöltöttnek vett. Ez az ítélet jogerős volt ugyan, Joanoovics azonban jogával élve, a revíziót kéri s most hivatalból küldték fel az iratokat a bécsi legfőbb katonai bírósághoz, ahonnan az iratok csak kéthárom hét múlva érkeznek vissza. A legfelsőbb bíróság megerősítheti és feloldhatja az ítéletet. Mint a »Magyar Híradó« értesül, Joannovicscsal a »Garnison-Arrest"-ben igen kíméletesen bánnak. Gündisch őrnagy, a katonai törvényszék elnöke ugyanis elrendelte, hogy a fogolylyal jól bánjanak, sőt azt is megengedte, hogy az önkéntes saját költségén élelmezhesse magát. Nem felel meg a valóságnak az a hir, mintha Joannovicsot elitéltetése után vasra verték volna s hogy büntetését böjttel szigorították. Letartóztatott postatiszt. A budapesti kir. törvényszékhez ma délután beidézték Nagy Sándor posta- és távirdatisztet, kire a sikkasztás gyanúja irányult. Nagy Sándor mégis jelent a vizsgálóbíró előtt, ki őt kihallgatván azonnal vizsgálati fogságba helyezte. Arad város a nemzeti múzeumnak. Salacz Gyula Arad város polgármestere tegnap küldte be a nemzeti múzeumnak a vértanú-szobor arany-emlékérmét.A gyönyörű kivitelben készült érem 37 aranyat nyom. A múzeum igazgatósága már el is helyezte az érmet a régiségtárnak abban a szekrényében, hol az aradi vértanuk hátrahagyott tárgyai vannak közszemlére kitéve. Felrobbant lőporraktár. A Reuter-ügynökségnek Sanghaiból azt jelentik, hogy Taiphingban a kormány lőporraktára felrobbant s a szerencsétlenségnél sok ember vesztette életét. A dunántúli közművelődési egyletnek e hó 20-ára Budapesten tartandó alakuló közgyűlésen Veszprémből tekintélyes küldöttség fog megjelenni. A megye alispánjának, Véghelyi Dezső kir. tanácsosnak vezetése alatt a népes közgyűlés által erre fölkért következő bizottsági tagok vesznek részt a küldöttségben : Ányos László, André Gyula, dr. Bezerédj Viktor, Bezerédj Lajos, Bezerédj Iván, Barthalos István, Bibó Dénes, Bohn Gyula, gróf Esterházy Ferencz, Fischer Károly, Horváth Lajos, Hunkár Jezső, Heidinger Gusztáv, Ihász Lajos, dr. Jávory Ágoston, Koritschoner Lipót, Kemény Andor, Kolozsváry Kálmán, Kovács Imre, Kemenes Ferencz, Lakat Mihály, Neger Ágoston, dr. Óváry Ferencz, Pados Lajos, dr. Purgly Sándor, Pongrácz Jenő, Reé Jenő, Ruttner Sándor, Szabadhegyi Kálmán, Szalatkay István, Tóth Ede, Valla Gyula, Wertheim Ármin és gróf Zichy István, valamint fölkérték a vármegye országgyűlési képviselőit, hogy az értekezleten és alakuló az ülésen Veszprém vármegye közönségét képviseljék. A budapesti orvosok czim- és lakjegyzéke jelenik meg deczember hónapban. E mű, mely több mint 900 pontos lakczimet tartalmaz, évenkint kétszer a jelentékenyebb bérnegyedek (május és november) után fog sajtó alól kikerülni és az ily féle kézikönyvek felületességétől eltérőleg, nemcsak a néves lakjegyzéket, hanem az illető orvosoktól beszerzett adatok nyomán azok hatáskörének körülírását fogja tartalmazni. Értesítéseket nyújt és az orvosoktól szívesen elfogad az Orvosi czím- és lakjegyzék kiadóhivatala. (V. Lipót körút 24.) Nagy szélvihar. Londonból jelenti egy más táviratunk. Az éjjel és ma nagy északnyugati szélvihar dühöngött az angol partokon. A vihar a tengert iszonyúan felkorbácsolta. A nyugati parton több hajótörés történt, melyeknek emberélet is esett áldozatul. A szárazföldön a táviróösszeköttetés sok helyütt meg van zavarva. Rejtélyes merénylet. Oxfordból rejtélyes gyilkossági kísérletet jelentenek. Egy körülbelül 45 éves, tisztességesen öltözött nő tegnap dr. Bright egyetemi igazgatónál megjelent és vele beszélni kívánt. Amint Bright az előszobában megjelent, a nő két lövést intézett reá, melyek közül az egyik golyó Bright altestébe fúródott. A merénylő nő erre elmenekült, útközben eldobva a revolvert. A tett oka, valamint a nő kiléte eddig ismeretlen. Bright sebe nem életveszélyes. A tüdővész gyógyítása. A berlini lapok szerint Vilmos császár nagy érdeklődést tanusít Koch tanár bakteriologikus vizsgálódásai iránt s már jelentést tétetett magának az ügy állásáról. Mint orvosi körökben hallatszik, nincs kizárva, hogy a császár azért tétetett magának jelentést az egész ügyről, mert Koch tanárnak valami tiszteletbeli dotácziót akarnak adni a porosz állam részéről. A védhimlőoltás ellen. A párisi orvosi akadémiában e hét elején egy bordeauxi orvos értekezését olvasták fel, mely annak bebizonyításával foglalkozik, hogy a tüdővészt az oltás idézi elő a legtöbb esetben, mert az oltóanyag által a tüdővészes állatok betegsége átvitetik az emberi szervezetbe. A bordeauxi orvos ennélfogva az oltás jelenlegi módjának eltiltását javasolja. A munkálatot egy szakbizottságnak adták ki tanulmányozás czéljából. Az »Árpád magyar asztaltársaság« november 9-én este 6 órakor, saját helyiségében, VIII. Rock Szilárd utcza 29. sz. alatt a szegény gyermekek öltöztetési ünnepélyét tartja, táncz és tombolával egybekötve. Öngyilkos postatiszt. Mint Komáromból távirják, Waldenburg Győző volt huszárhadnagy, legutóbb az ottani posta- és távirdahivatal tisztviselője, felakasztotta magát. Mire tettét észrevették, már a halálé volt. — Öngyilkosságának okáról nem szól táviratunk. tart , hogy a temetőhöz vezető út általános tervét és a részleges költségvetést mutassa be. — A II. ker. országút rendezési tervéhez a bizottság hozzájárul. — Krsztinkovich Béla fővárosi mérnök az Eiffel-torony mintájára egy személyszállító elevátort akar felállítani Budapesten. Az elevátor a budai oldalon épülne a Gellérthegy közelében, s legfelső emeletéről hídon lehetne a Gellérthegyre jutni. Magára az elevátorra emelőgép vinné a közönséget. A bizottság az elevátor felállítását egyhangúlag ellenezte, mert azt nem tartja sem czélszerűnek, sem olyannak, mely a főváros szépítésére szolgálna. A bizottság végül még több telek felosztást engedélyezett. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, november 8. A miniszterek nem fogadnak. A budapesti lövészegylet estélye az „István főherczegi szállodában este 8 órakor. Gróf Csáky Albinna irodalmi estélye Eötvös-tér 7. sz. a. lakásán. A magyar műkedvelő ifjak körének közgyűlése este 8 órakor a dalszínház utczai bodegában. A magyar földrajzi társaság könyvtára nyitva d. u. 5—7 óráig. Nemzeti muzeum, ásványtár, nyitva d. e. 9— d. u. 1. A többi tárak megtekinthetők 50 kr belépti jegy mellett. A mézkiállitás a városligeti iparcsarnokban nyitva d. e. 9—12-ig és d. u. 3—6 ig. Agancs-kiállitás a hatvani utcza 9. sz. alatt. Nyilvános könyvtárak: akadémiai d. e. 9— d. u.1, egyetemi d. e. 10—12 és d. u. 4—8, muzeum d. e. 9— d. u. 1 óráig. Kereskedelmi múzeum a városligeti iparcsarnokban szabad bemenet mellett naponkint nyitva d. e. 9—12 óráig, d. u. 8—6 óráig. Vasár- és ünnepnap délután 20 kr belépti dij. Technológiai iparmúzeum nyitva d. e. 9—12 óráig. Állatkert nyitva egész nap. Belépti dij 30 krajczár Színház és művészet. Nemzeti színház. A nemzeti színháznak ma fényes estéje volt, pedig nem »premiert« hoztak színre. Csiky Gergelynek »Örök törvény« czímű drámáját adták telt ház mellett, de oly művészi gonddal, hogy ezt külön is ki kell emelnünk. Csiky e drámájának főalakja Sylvia, valódi studium-szerep , oly szövevényesen egymásra halmozott lélektani problémákból építve, hogy labirintnak is beválik. A legkomorabb társadalmi összeütközéseket vezeti és tükrözteti Csiky e szerepben egy ártatlan leánynak szivén keresztül, s oly változatok közt, mint midőn egy vidám erdei patak gyors egymásutánban jut oly mély szakadékokhoz, melyeknek sziklái közt zúgva törik össze. E szerepnek öszsze a lélektani árnyalatait Csillag Teréz oly zsenialitással és inspiráczióval magyarázta meg, hogy nemcsak a felvonások után, hanem nyílt jelenetekben is frenetikus tapsvihar jutalmazta művészetét s főként azt a drámai erőt, mely mai játékában impozáns erővel nyilatkozott. A második felvonás után háromszor hívták a lámpák elé. Mellette a méltatlanul vádolt anyának szerepében Hevey Laura állt művészi magaslaton s főként, a harmadik felvonásban, hol az anyai szeretet és forrása elemi erővel töri át az inkognitónak mesterséges medrét s áradozva ömlik igazi medrébe, melyből száműzetett. — Náday Mányija ismert remek genre-alak, mely minden mozdulatával hangosan nevettetett. Lendvayné, Nagy Ibolya, Gyenes, Gabányi, Szacsvay, Mihályi, Zilahy játszták a darab kisebb szerepeit. Erkel Ferencz ünnepeltetése. A filharmóniai társulat ma esti rendkívüli hangversenye, melyet Erkel Ferencz tiszteletére és 80 ik születése napjának megününneplésére rendezett a vigadó nagy termében,fényesen sikerült. Az egész terem, valamint a karzatok és az állóhelyek is mind zsúfoltak voltak közönséggel. A főváros zenevilága és műszerető értelmisége úgyszólván teljes számban jelent meg, hogy őszinte elismerésével kitüntesse a magyar zene legérdemdúsabb nesztorát, kit midőn »Báthory Mária« operájának nyitánya vezényletére a karnagyi emelvényen megjelent, perczekig tartó tapsokkal s éljenzésekkel fogadott. Az ősz maestro, ki fia, Erkel Sándor karján jelent meg, látható megindulással fogadta a lelkes ovácziót; ez még fokozottabban tört ki, midőn a nagyhatású nyitány véget ért, melyet egész ifjúi hévvel igazgatott. Broulik, Odry, Takács és Szendrői, operánk ez elsőrendű tagjai léptek aztán a sorompóba, hogy bmutassák az opera teljes énekkarának közreműködése mellett, ugyancsak ez opera magánnégyesét, mely mindvégig lekötötte a közönség figyelmét. Ezt követte P. Bartolucci Viktorina éneke. »Dózsa György« operából énekelte a költő dalait azzal a szép erőteljes és rokonszenves alt-hangjával, mely őt egykoron operánk kedvenczévé tette. A közönség, úgy megjelenésekor, mint a dalok végeztével zajos tapsaival tüntette ki. Ezután következett az est legérdekfeszítőbb száma: Mozart D-naoll zongoraversenye, melyet az ősz mester értelmezett a zongorán. Már a részletek közben fölhalmozott a taps, és ez elementáris erővel tört ki a saját szerzeményű nagy kadenczia után. Nem volt kéz, mely részt ne vett volna a tüntetésben, mely nemcsak az előadót, hanem a mű klasszikus szellemének teljesen is megfelelő zeneköltőt is illette. — A mostani nemzedék, mely Erkel Ferenczet ma zongorázni hallotta, fogalmat nyerhetett arról a bevégzett mesteri zongorajátékról, mely eminens virtuóz fénykorában sajátja volt. Még ma is oly egyenlően gyöngyözetesek a skálái és futamai s hangütése, klasszikus kifejezése ma is oly mintaszerű, hogy e részben bármelyik mai első virtuózzal is fölveszi a keztyüt. Nincs oly zeneakadémia a világon, melynek 80 éve daczára még ma is díszére ne válhatnék. Mészá-