Pesti Napló, 1891. március (42. évfolyam, 59-88. szám)

1891-03-12 / 70. szám

Hock János mint hitszónok. Ma délután tartotta H­o­c­k János országgyű­lési képviselő a ferenczrendiek belvárosi templomá­ban utolsóelőtti szent beszédét. Hock János böjti beszédei hetek óta tartják érdeklődésben a főváros legelőkelőbb közönségét. Szónoki hite is eléggé isme­retes a házból s azon fiatal képviselők egyike, a­ki társadalmi összeköttetések és születési előnyök nél­kül a saját erkölcsi erejével küzdötte ki tekintélyét. Ez az oka, hogy még mielőtt a böjti szónoklatok cziklusához hozzá fogott volna, a fővárosi sajtó — ez egyszer politikai pártállásától eltekintve — egy­hangúlag hivta fel H­o­c­k János beszédére a közön­ség figyelmét. Valóban minden előadás csak újabb babérokat szerzett a fiatal hitszónoknak s még szent beszédek a fővárosban soha oly válogatott és előkelő közönséget összehozni nem tudtak soha. A negyvenes években lépett fel ugyan a tem­plomban A­­ b a c­h, a híres ferenczrendi szerzetes, a­ki az időben méltó feltűnést keltett nemcsak hazánk­ban, hanem szónoki tekintély az egész külföldön. Sokan élnek még azok közül, a kik e híres szónok beszédeiben akkor gyönyörködtek s a kik jelenleg összehasonlítást képesek tenni Hock János beszé­deivel. Ezek nyilatkozatából arról győződtünk meg, hogy a lefolyt fél évszázad nemcsak a főváros karak­terét változtatta meg, hanem Budapest társadalmi életét is hatalmasan kifejlesztette. Al­b­a­c­h német szónok volt. S előadását inkább a szívre építette, mint tudományos alapokra. Szólt a kedélyhez, azzal a behízelgő lágy hanggal, melylyel a természet orgánu­mát szerencsésen felruházta. Erős meggyőződés s abban az időben már szokatlan toleranczia nyilvá­nult beszédeinek felfogásában. Konc­epcziója nem volt eléggé mély, de tudott a lelkesedés erejével hatni s elég magasan szárnyalt. Ha vele összehasonlítanók Hock János személyét mint hitszónokot, határozot­tan az utóbbinak adnók a pálmát. Az ő helyzetét már nagyon megnehezíti ugyanis az a körülmény, hogy az exakt tudományok fejlődése nem igen kedvező a vallásos szellem ébrentartására. A század nagyarányú küzdelmei kenyérkereső foglalkozásra utalnak minden­kit, s a reális élet napi munkájában hanyatlott a kedély vallásos idealizmusa is. A század haladása pozitív térre sodorja az emberiséget, a­hol a hit helyébe az induk­­c­ió, a tudás realizmusa lépett. Hock János azon­ban a modern kor gyermeke. Ugyanazon fegyvereket forgatta, a­melyeket korának haladó műveltsége nyúj­tott a kezébe. A tudomány egyoldalú irányzatát tá­madja a tudomány idealizmusával. Tesz érv ellenében érvet, kétely ellenében meggyőződést; s a rideg, reá­lis felfogás helyébe az eszmék és a gondolatok lendü­letességét. Ugyanazt az anyagot gyúrja gondolattá, a­mit korának műveltsége nyújtott neki, csak a szem­pont s a felfogás eredetisége más. Nem zárkózik el a társadalommozgató eszmék bonczolásától; merész kezekkel vágja szét azokat a szocziális problémákat, a­melyek megoldásukat a jövőtől várják. A hit erejét, a szeretet balzsamát viszi konc­epczióinak fej­tegeté­­seibe, é­s szívét meghatja,és megindítja mind­az, a­mi a társadalmi életben a nélkülözés és a nyomor alakjában kisért. Kedélye egy valóságos neob­árfa, a melyet a leggyengédebb érzelmek hoz­nak rezgésbe s a meggyőződés közvetlenségével csi­karja ki hallgatóinak figyelmét. Feltétlenül uralko­dik a sziveken s úgy bánik a közönség érzelmeivel, mint a művész keze a jól ismert hangszerrel. Min­denki szívében megtalálja beszédének egy-egy pasz­­szusával azt az érzékeny pontot, a­melyet, ha meg­érintünk rezgésbe jön az egész hangszer. Okoskodása mély, logikája biztos és következetes, gondolatai meglepő merészek s a poezis oly üde illata csap ki beszédeiből, hogy a szónokkal vetekedhetik benne a költő. A nyelvet feltétlen biztossággal kezeli, hason­latainak szépségével, előadásának tömörségével és eszmegazdagságával egyaránt meglepi a közönséget. Egy pillanatra sem unalmas soha s váratlan fordula­taival oly térre tereli a figyelmet, a­hol az élet pél­dáiból vonhatja le ki-ki következtetéseit. Beszéde valóságos kaleidoskop, a mely folyton változik s min­dig szebb képeket tár közönsége elé. Végül azután konczentrálja a feltárt anyagot arra, hogy beszé­dének alapeszméjét a leghatározottabban kidombo­rítsa. Nemcsak elbűvöl, hanem meggyőződést is kelt. Kevés embert hallottunk még, akinek annyi szem­pontja volna, mint Hocknak, s aki analizáló ere­jét oly szerencsésen tudná párosítani a költői képze­lettel. Előadása pedig szónoki formájában úgyszólván megközelithetlen. Csontos, szikár alak, szemeinek villámló tekintetével, arczvonásainak erélyével s homlokának merész energiájával. Hangja néha lágy, mint a fuvola, néha erőteljes, mint a tárogató harso­gása ; s mikor a figyelmet a legnagyobb mértékben felcsigázta már, kitör egy hatalmas exklamáczióban, mely a lecsapó villám megrázó erejével hat. A hall­gatóság szivét facsarja néha össze, néha pedig szár­nyat ad érzelmeiknek, hogy ismeretlen hangulat csodáit tárja fel. Beszédei folyton nagyobb s nagyobb tömeget vonzottak a templomba s a főváros legelőkelőbb és legértelmesebb osztályai jelentek meg prédikáczióin. Oly közönség, amelyet talán évek óta nem látott már a templom. A hallgatóság soraiban ott látjuk a magas arisztokrácziát, a képviselőház számos tagját, a felsőbb bírói és hivatalnoki kar jeleseit s a fővárosi sajtó kiváló tekintélyeit. Csodálatos az, hogy éppen a fő­városi közönség, mely oly nagy fokú idegességet s türelmetlenséget szokott tanúsítani minden iránt, a mely őt »várakozásra« kényszeríti, most képes megtagadni természetét , órákkal az előtt foglalja el helyét a templomban, hogy esetleg ki ne szorittassék. Valósággal megostromolják a templomok ajtait s már félórával a szent beszéd előtt lehetetlen helyet kapni. Sőt, a­mint hallottuk, a múltkor maga a mi­niszterelnök neje sem juthatott be, mert a tolongás miatt helyet nem kaphatott. Mai beszéde talán fölülmúlta összes eddigi szónoklatait. Bár erős katholikus színezetű felfogás jellemezte, de azért a legnagyobb élvezettel hallgat­ták végig az idegen felekezetnek is. Mert Hock soha sem intoleráns s beszédeiben sokkal nagyobb szerepet játszik a humánus felfogás, mint a rideg dog­­matikus ellentét. Beszélt az egyházról s rövid törté­nelmi szemlét tartott arról, hogy mit tett már a katholiczizmus a szenvedő emberiség érdekében s mi a hivatása a jövőre nézve. Egyes szívhez szóló passzusai­val úgy megindította a hallgatóságot, hogy gyakran öntudatlanul tört ki egyeseknél az elragadtatás s gyak­ran hallottuk körülöttünk felsóhajtani: »Rendkí­vüli szép gondolatok.« Néha a közönség sze­meiben könyek csillogtak s az elérzékenyülés megin­­ditóan szép volt. Azt hiszszük, hogy Hock fellépésének nem csu­pán ephemer sikerei vannak, hanem minden egyes hallgató visz magával haza a templomból egy-egy impressziót, mely vigasztalólag fog hatni reá nehéz óráiban s a hitélet fellendülését fogja e cziklus fővá­rosunkban eredményezni. S valóban a mai rideg realizmus korszakában szükségünk van egy kis idealizmusra, mert Goethe szerint »csak azok a korszakok magasztosak és lélek­emelők, a melyek az eszményit ünnepelték s elvesztek az emberi haladás történelmére mindazok, a melyek­ben a vallástalanság aratta silány diadalait.« L. Gy. Színház és művészet. Nemzeti színház. A »Szegény ifjú tör­ténete« mai előadására minden jegy elkelt s a ki­próbált jelességü szinmű szinte az újdonság erejével hatott a díszes közönségre ; része van e tetszésben úgy a legjobb erőkkel tartott összevágó előadásnak, mint a mű némileg romantikus, egészben eszményi irányának, a­mi a sok legmodernebb darab után bi­zonyos kívánatos változatosságot nyújtott. Margit szerepében H­e­g­y­e­s­y Mari lépett föl, már nem elő­ször, de meglepő haladást tanúsítva s e meg­lepetést a nézőtér kész örömmel jutalmazta tet­szésnyilvánításaival s a romok közti és Laroquet meghalási jelenete után háromszor hivta ki zajos tap­sok közt. S általán véve közönségünk állandóan szem­betűnő érdekkel kiséri Hegyesy Mari tehetsége fejlő­dését, nagy várakozást és reményt köt annak teljes kibontakozásához, a­mi a művés­znő, részéről további ambícziót és szorgalmat feltételez, másrészről megér­­demlett teret új és kiváló szerepekben. Az ő művész­női egyéniségét szerény mérséklet jellemzi a színpadi hatások keresésében, de hogy e túlzáskerülés alatt va­lódi színésznői hivatottság rejlik s az a kedvezőbb kö­rülmények folytán, mint gyakoribb fellépése, már meg­­éréséhez közeledik, többé nem kétséges sem a közönség, sem a bírálat előtt, úgy a klasszikus, mint kiváltkép a társalgási szakmára nézve. Ma is kitűnt alakító ké­pessége, s egyszerűséggé­, de a bensőség biztos hevé­­v­el melegítette föl a közönséget. Hangja hajlékony­sága, kellő mértékű kitörései, nemes magatartása mind megnyerők, mert ösztönszerű ízléssel alkalma­zott színpadi fegyverek. Mihályfiban igen alkal­mas játéktársat nyert, kinek Odiotja ha nem is nagy igényű művészi alakítás, de világos jel­­lemzésü, erélyes és rokonszenves hős ; és Mi­­hályfit méltán kedveltté tette csiszolt simasága, s a középműfajokhoz illő drámai komolysága, a­mit nagy szorgalom s folytonos harczkészség támogat. Náday Bevallania sikerült komikus jellemzés, mely egy-egy mozdulattal is derültséget kelt, a nélkül azon­ban, hogy a következetes alakítást elvétené, s a leg­szerencsésebben nyújtotta az est derült perczeit ő. A­­ h­á­z­y öreg Laroque-ja, csak két jelenetben szere­pel, s az egyikben, a darab elején, testben és kedély­ben beteg, a másikban a végén meg is hal. Ujházy a clair-obscure művészi alkalmazásával tetszése sze­rint keltett mosolyt és könnyeket a kis szerepben, s minél a kisebb szerep, annál nagyobb Ujházy. F­e­­­e­­kyné igen jellemző exotikus megjelenéssel dicseke­dett Laroquené szerepében; Szacsvayné disting­­vált volt mint Helene, Tolnayné, Szigeti Imre, Nagy Ibolyka, Györgyné s az egész személyzet a legösszevágóbbá tette az előadást, melynek mint említők a telt színház ismételve zajosan tapsolt. Di­cséret illeti a pontos rendezést és csinos kiállítást is. (b.k.) Hangverseny és czimbalom-ünnepély. Igen ér­dekes hangverseny volt ma este a VI—VII. kerületi kör dísztermében abból az alkalomból,hogy a töké­letesített pedálos czimbalom hangszer érdem­dús feltalálója : Schundal. József, m. kir. udvari hangszergyáros, immár háromezredik czimbal­­mát is bemutathatta az általa meghívott nagyszámú és igen díszes közönségnek. A hangverseny műsora melyet ez emlék­ünnepélyre Állaga Géza rende­zett, ki e hangszernek nemcsak mestere, hanem tu­dományos, művelője és irodalmának megteremtője is, főleg oly számokat tartalmazott, melyek az ő szerzemé­nyei, s melyek igen alkalmasak e tökéletesített specziá­­lis magyar hangszer előnyös tulajdonságai bemutatá­sára. — Maga a bemutatott háromezredik hangszer valódi remeke a hazai műiparnak, úgy hangszépség, lágyság, erőteljesség, mint diszesség tekintetében. Méltán dicséri mesterét, kinek érdemei e téren elévül­­hetlenek, mert nemcsak oly műiparágat teremtett és honosított meg hazánkban, mely immár az egész vilá­gon méltányolt és elismert, hanem Állaga Gézával egyesülten, annak művészi irodalmát is első lendítette fel s újabb­ és újabb kiadványokkal folyton gazda­gítja. Midőn ezt konstatáljuk, örömünkre szolgál konstatálni azt is, hogy S­c­h­u­n­d­a W. Józsefben, a magyar haza nemcsak kiváló műiparost, hanem valódi magyar érzelmű honpolgárt is nyert, mert idegen származása daczára, nemcsak maga vált teljesen ma­gyarrá, hanem egész családja is, mintaképéül szol­gálhat a­­magyar érzelmű családoknak. A pedálos czimbalomgyártást 1875-ben kezdte el s azóta annak oly lendületet adott, mely valóban ritkítja párját. Ez idő alatt, növekedő arányban, minden évben több­több hangszert hoz forgalomba s úgyszólván világ­­piaczra, mert hangszerei már a világ minden orszá­gába utat törtek. A múlt évben magában, 368 darab került ki gyárából, ami csak úgy lehetséges, hogy gyá­rát oly színvonalra emelte, hogy abban naponként 30—40 munkást foglalkoztathat. — Maga a hang­verseny, nemcsak élvezetes, hanem tanulságos is volt, a mennyiben több oly darabot tartalmazott, melyek­ből e már művészeti polgárjogot nyert magyar hang­szer legkiválóbb sajátságait meg lehetett ítélni és ér­teni. — Az első számot Állaga Géza »magyar sere­­nadja« képezte, czimbalom s vonós hangszerekre. Utána S­c­h­u­n­d a Irma k. a., a jubiláló bájos leánya s Állaga tanítványa játszta a remek háromezredik czimbalmon Beethoven Cis­ moll sonátája adagióját s mesterének egy brilliáns etude-jét oly szépen és kiváló virtuozitással, hogy a zajos tapsokra még egy pár ma­gyar népdalt is el kellett játszania. O­d­r­y L. az opera művésze Állaga »Susan« czímű kecses dalát énekelte a nála megszokott melegség és ízléssel. — V­ö­­­g­y­i Kornélia nem vehetvén részt az estélyen, helyette Kaszner K. játszotta a népdalokat és Kun László zeneakadémiai növendék Állaga kon­­czert-etude-jét, még pedig oly merész virtuozitással (melyet saját szorgalmából sajátított el) hogy átalá­­nos zajos tapsokban részesült. Ugyancsak ő tőle éne­kelt egy magyar lassú és koloraturás friss dalt Müller Irma k. a., az opera e nagy tehetségű tagja és oly szépen annyi verve-el és könnyed kolora­­turával énekelt, hogy a frisset zajos tapsokra ismé­telnie kellett. Óhajtandó volna, hogy az opera ez épp oly szép hangú, mint finom koloratur énekesnőjét nemcsak a hangverseny­teremben, hanem az opera színpadán is több alkalma nyílnék hallhatni a közönségnek. — Igen érdekes számát képezte az estélynek Állaga »Pizzicato- s glissando etűde­­je« három czimbalmon Állaga Kaszner és Kun által előadva, verők nélkül, valamint az ő szerb­dalai és két czimbalom, zongora és vonós hang­szerekre, melyeket a közönség szintén méltó tapsok­ban részesített. A házigazda, Schunda W. Jó­zsef meghívott díszes vendégei számára hangverseny után fényes bankettet adott. Többek közt ott voltak: Erkel Ferencz és Sándor, Bartay Ede,idősb Ábrányi K., Ódry L. Nikolics Sándor, Al-­­­aga Géza, Mészáros Imre és még számosan. Felköszöntőket mondtak S­c­h­n­i­e­r­e­r min. taná­csos Schundára, idősb Ábrányi K. Erkel Fe­­renczre, Ó­d­r­y L. a vendégségre, Schunda nevében, L­i­p­t­a­y Pál Ábrányira és Schundára stb. — A ke­délyes hangulatú társaság egész éjfélig maradt együtt. (i. 1.) Camarotta Ernesto olasz énekes hangversenye e hó 16-án lesz a vigadó termében. Camarotta leg­utóbb a prágai színházban vendégszerepelt s úgy a közönség, mint a sajtó kedvezően fogadta. A hang­versenyen még L­o­u­r­i­é J. kisasszony hírneves bécsi zongoraművésznő is közreműködik. Jótékonyczélű előadás. A várszínházban ma a »Tabitha« nőegylet javára színre került Csiky Gergely »Nagymama« czímű vígjátéka. A közönség sok tapssal adózott a szereplőknek. Az est szép jöve­delmet hozott az egyletnek. Törvényszéki csarnok. A békés­csabai népbank bukása. A kir. tábla II. büntetőtanácsa ma már másodízben foglalkozott a csabai népbank ügyével. A volt igazgatóság és felügyelőbizottságok ugyanis fölebbeztek vagyonukra rótt biztosítási végrehajtás ellen. A tábla hosszabb tanácskozás után kimondta, hogy az ügyet rendelmé­­nyileg visszaküldik a törvényszékhez kiegészítés vé­gett. Csatolandók az iratokhoz a csődnyitásra vonat­kozó iratok s igazolandó, hogy mennyiben vannak terhelve a vétkes bukásban azok, a­kiknek vagyonát lefoglalták. A kárösszegről is pontos kimutatást kér a tábla s annak a nyomát is kívánja látni az iratok­ban, hogy az eddigi intézkedésekről lesr-e tudomással az ügyészség és mennyiben, mert a felküldött akták­ban semmi nyoma nincs. Táviratok. Bécs, márcz. 11. (Bud. Korr.) Most már két­séget nem szenved, hogy Taaffe miniszterelnök még a reichsrath megnyitása előtt közeledni fog a német­ szabadelvűekhez. — Taaffe miniszterelnök ma megbeszélést folytatott Pi­e­n­e­r képviselővel. Grácz, márcz. 11. A belvárosi pótválasztásnál Hoffmannt 357 szavazattal megválasztották. Carneri 296 szavazatot kapott. A kereskedelmi kamara Ludwig gépgyárost választotta meg. Innsbruck, márcz. 11. A nagybirtokosok máso­dik választókerülete kompromisszum következtében 98 szavazattal 44 ellenében Perlago Hellbrigt grófot (német szabadelvű) és Campi Debicsi­ t (olasz szabadelvű) választotta meg. München, márcz. 11. Luitpold régensher­­czeg holnapi születésnapja alkalmából Lajos her­­czeg ma az összes herczegek, a hadügyminiszter és a katonai attad­ék kíséretében a Miksa-téren az egész helyőrség fölött tábori isteni tisztelettel egybekötött dís­­szemlét tartott. A család fogadása és az udvari templomban tartott isteni tisztelet után a régens­­h­e­r­c­z­e­g délelőtt fél 12 órakor a pápai nuncziust és az orosz követet külön kihallgatáson fogadta. A nunczius a p­á­p­a áldását, az orosz követ Sándor cs­ár szerencsekivánatait tolmácsolta. Később a her­­czeg a diplomácziai kar többi tagjait és a miniszté­riumot fogadta, mely művészi kivitelű feliratot nyúj­tott át. Ezután a többi fogadások mentek programm szerint végbe. Az időjárás esős. Berlin, márcz. 11. (A Pesti Napló táv­irata.) A »Staaten-Correspondenz« szerint Pomerá­­nia fő­elnökévé Behr-Hegendanck gróf helyébe Putt­­kamer volt miniszter van kiszemelve. Berlin, márcz. 11. Gróf Széchenyi Imre osztrák-magyar nagykövet ebédet adott a német csá­szári pár tiszteletére, melyre 39 személy volt hivata­los. Pontban hét órakor érkeztek meg ő felségeik. A császár a nagykövet nejét, a nagykövet a császárnét vezette az asztalhoz. Jelen voltak a többi között a badeni nagyherczeg és trónörökös, Günther Ernő schleswig-holsteini herczeg, a stolbergi herczeg és neje, a sagani herczeg és neje, gróf Schlieffen vezérkari főnök, Marschall államtitkár és neje és Elulenburg gróf udvari főmarsall. A császár gárdahuszáregyenruhát viselt. Az ebédlőterem s az asztal pompásan fel volt díszítve. Az ebéd alatt ma­gyar zenekar játszott. A császári pár mintegy féltíz óráig maradt a követségi palotában. Brüsszel, márcz. 11. A képviselőház központi bizottságának második ülésén Jan­sod, a progres­­sista balpárt vezére, kijelentette, hogy elvben az ál­talános szavazatjog híve, de a kormány javaslatait elfogadja. V­­­u­­­s (balpárti) szintén elfogadja a kor­mány javaslatait, kivévén azt, a­mely az arányos kép­­viseltetésre vonatkozik. Frére Orbán (mérsékelt balpárti) azon véleményben van, hogy mindenekelőtt meg kell állapodni a revíziónak határozott formájá­ban ; javasolja, alkalmazzák a községi és tartományi választásokra azonnal az ingatlan birtokának elvét. Páris, márcz. 11. A »Cecil« hadihajót Tou­­lonból Algierba küldték, hogy György orosz nagyherczeg ott tartózkodása alatt ott maradjon. Páris, márcz. 11. A »Sánc« franczia czirkáló hajó parancsot kapott, hogy B i­s­s­a­g­o-ba (Guinea) menjen, hol a franczia alkonzulátus egy hivatalnokát a felkelés alkalmával megölték. A hajó feladata a franczia alattvalók érdekeit Bissagoton megvédeni, hol csak kisebb számú portugál helyőrség tartózkodik­ Páris, márcz. 11. Herbette nagykövet a maga részéről megkérte R­­­b­o­t külügyminisztert, jelentse ki, hogy nem való az, mintha a nagykövet bármely lapnak szerkesztőjével értekezett volna a franczia festők részvétele felől a berlini művészeti kiállításon. Páris, márcz. 11. Biztos értesülés szerint az Uj­­fundlandra vonatkozó egyezményt, melyet ma irák alá a külügyminisztériumban, fenntartja a status quot azon időpontig, midőn a kérdés megoldást nyer a kijelölendő választott bíróság ítélete által. Gessler visszalépése: Berlin, márcz. 11. A képviselőház egy termében ma délben minisztertanács volt, melyen Gossler kultuszminiszter nem vett részt. Minthogy Gossler a lefoglalt papi fizeté­sekről szóló törvényjavaslat tárgyalására ki­küldött bizottság tegnapi ülésén sem volt je­len, képviselői körökben ebből azt következ­tetik, hogy Gossler miniszter vissza­lépése közvetlenül küszöbön áll. Berlin, márcz. 11. (A Pesti Napló távirata.) A »N. Fr. Presse« jelentése: A par­lamenti körök bevégzett ténynek tekintik Gassler közoktatásügyi miniszter visszalé­pését, aki sem a lefoglalt papi fizetésekről szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött kép­viselőházi bizottság tegnapi tárgyalásán, sem a mai minisztertanácson nem vett részt. Utód­jául gróf Z­e­d­­­i­t­z Pozen tartomány elnökét, Pruetzchler császári kabinetfőnököt, L­u­­c­a­n­u­s, Gossler volt államtitkárát emlegetik, de az a hír is járja, hogy M­i­q­u­e­l pénzügy­­miniszter egyelőre átveszi a kultusztárcza ideiglenes vezetését is. Berlin,márcz. 11. A »Berliner Politischen Nachrichten« szerint Gossler vallás- és közoktatásügyi miniszter utódjául a felsőház­nak egy mérsékelt konzervatív tagja van ki­szemelve, a­ki tagja az államtanácsnak is, de állami hivatalt eddig még nem viselt. Berlin, márcz. 11. Hiteles értesülés sze­rint a császár elfogadta Gessler kul­tuszminiszter lemondását. Milán és Garasanin. Belgrád, m­árcz. 11. (A Pesti Napló táv­irata.) Megbízható forrásból jelentik, hogy a »Köl­nische Zeitung«-nak az a jelentése, mintha Milán király birtokában lenne a meggyilkolt Kalcanin Ilo­nához intézett oly levélnek, mely bebizonyítja, hogy Garasaninnak része volt az 1882-diki merényletben, tisztán koholt. Itt legfeljebb csak hamisítványról le­het szó, minthogy Garasanin soha sem írt ily levelet. Beszélik, hogy Milán király csak azért jött ezúttal Belgrádba, hogy az új kormánynál Garasanin elfoga­­tását és Natália királyné kiutasítását kieszközölje. A rendőrileg elkobzott »Videlo«-t a bíróság ma fel­mentette a konfiskálás alól. A szerb király Pétervárott, Belgrád, márcz. 11. A »Narodni Dnev­­nik« jelentése szerint Sándor király ez évi október havában Pétervárra szándékozik utazni, hogy jelen legyen az orosz császári pár ezüstmenyegzőjén. Az ifjú királyt, ki Pétervárott a montenegrói fejedelemmel fog találkozni, a nevezett lap szerint R­i­s­z­t­i­c­s régens és Pasics miniszterelnök fogja kisérni. A német tengerészet. Berlin, márcz. 11. (A Pesti Napló táv­irata.) A »N. Fr. Presse« jelentése: A birodalmi gyűlés megszavazta a két pánczélos hajóra előirány­zott összeget, ellenben két-három milliót törölt az előbb megszavazott korvettért a bejelentett kompro­misszum értelmében. A »Hamburgische Nachrich­ten« feltűnő melegséggel lép sorompóba a hadihajó engedélyezése mellett és hangsúlyozza, hogy a na­gyobb gyorsaság csak hosszabb úton leír jelentőség­gel. A német hadihajó azonban ily utat aligha tesz meg az éjszaki tengeren. Wilhelsmhafen, Helgoland és Brunsbuettel közt a távolság oly kicsiny, hogy az ellenséges hajók magasabb menetgyorsasága semmit sem számít. Másként áll a dolog a keleti tengerben, a­hol Memeltől Kielig egyetlen menedékhely nincs. A­meddig az orosz keleti tengeri hajóraj a némettel nem egyenlő, addig nincs veszély. Később természe­tesen felmerülhet annak szüksége, hogy vagy a me­netgyorsaság emeltessék, vagy erős hadikikötő épít­tessék Danzigban. Berlin, márcz. 11. A birodalmi gyűlés költségvetési bizottsága nagy többséggel el­fogadta Manteuffel indítványát, mely szerint két új pánczéloshajó építésére egy-egy millió mint első részlet megszavaztassék, éppúgy elfogadta a R­icker-Ballestrem-féle in­dítványt is, mely szerint az 1890—91-diki költségvetésben az új czirkáló korvettre meg­szavazott 2.300.000 márkányi első részlet el­esik és megtakarítottnak tüntetendő ki. Budini nyilatkozata. Róma, márcz. 11. A képviselőház mai ülésén B­u­d­i­n­i miniszterelnök Bar­­zilai interpellácziójára válaszolva kijelentette, hogy nincs tudomása az osztrák hatóságok­nak semmiféle oly cselekményéről, mely sértő lenne Olaszországra nézve s mit sem tud erről az osztrák kormány sem, mely ily cse­lekményeket, tekintettel az Olaszországgal fennálló barátságra, nem tűrt volna el. Min­denesetre tudomására hozza az interpellá­­lónak, hogy a kormány becses­nek tartja az Ausztria-Ma­­gyarországgal fennálló bará­t­­ság maradandó fentartását, még ha a kormányhatalom elvesztésé­vel kellene is ezt megfizetnie, mert a kormányhatalom megtartásánál többre be­csüli azt, hogy Olaszország határozottan mos­tani külügyi politikáját kövesse. B­a­r­z­i­­­a­i válaszára, hogy ő informáczióit az osztrák fél­hivatalos lapokból szerezte és felhívja a mi­nisztert, hogy kérjen elégtételt, Rudi­ni ki­jelentette, hogy informác­iót fog sze­rezni és ha szükségesnek mutat­koznék, elégtételt is fog kérni. B­a­r z­i­­­a i tudomásul vette a választ, Windhorst beteg. Berlin, márcz. 11. Windhorst képviselő megbetegedett és nem hagyhatja el az ágyat. Álla­pota különben nem aggasztó. Berlin, márcz. 11. Windthorst állapota ma estig nem javult. Az orvosok könnyű tüdőgyula­­dást konstatáltak. Ma délután Windthorst megáldozott. A szerb szkupstina. Belgrád, márcz. 11. A szkupstina mai ülésén 86 szavazattal 12 ellenében az egész költségvetést vég­leges szerkezetében a kormány javaslataihoz képest fogadták el, továbbá monumentális parlamenti épü­let emelésére két millió dinárt szavaztak meg tíz évi részletben. Belgrád, márcz. 11. A szkupstina mai ülésén R­i­b­a­r­a­c liberális képviselő a bukaresti és athéni szerb követség megszüntetését indítványozta, illúziónak nyilvánítván a balkán-föderáczió eszméjét, ellenben új konzulátusok létesítését követelte Szer­biában és Maczedóniában. A szkupstina elnökének választása feletti tárgyalást az alkotmány és a ház­szabályok értelmében Bibarac indítványára holnapra tűzte ki. Közgazdasági táviratok: BéCS, márcz. 11. (Bud. Korr.) A német kormány, külügyminisztériumunk és az osz­trák-magyar kormány megbizottai a szer­ződési tárgyalásokat ma ismét meg­kezdték. A külügyminisztériumban Szü­gy­é­n­y miniszter elnöklete alatt tartott ér­tekezlet teljes hat órát vett igénybe. A még függőben levő részlet­kérdéseknek csak egy csekély része tárgyaltatott és most már a tárgyalásokat naponként folytatni fogják. Páris, márcz. 10. A képviselőház befe­jezte a czukoradóról szóló törvényjavaslat tárgyalását és elfogadta a javaslatot, valamint M­e­d­i­n­e indít­ványát, mely szerint a kisgazdák javára 6 milliónyi földadóleengedés megszavaztatik, ellenben elvetette La Herisse módosítványát, melyet a kormány el­lenzett s mely szerint az adóleengedés kiterjesztendő lenne a városi munkásokra is, kik a tél keménységé­nek áldozatai lettek. A meteorologiai m.kir. közp. intézet időjárási jelentése. (Márczius 11. Reggeli 7 órakor.) Budapesten a megelőző nap legnagyobb h­­­oka = 4-7° legkisebb = — 1° Cels. Megjegyzések: A légnyomás a Közép-Európa felé tartó depresszió következtében túlnyomóan sülyedt Kopenhagen 9 mmrel; minimuma (741­—45 mm.) K.-Németország, maximuma Közép-Oroszország fölött van.­­ Az időjárás nyugaton esős, borult, hazánkban derült és száraz volt, a hőmérsék­let emelkedett. Délkeleti szelek mellett nyugaton felhős, később esős, keleten m­ég t­ö­b­b­­nyire száraz, derült és enyhe idő vár­ható. A kis sorsjáték húzásai márczius 1- én. Prága: 50 31 15 61 43 Lemberg: 65 88 43 45 10 Nagyszeben: 80 69 12 53 61 Fővárosi színházak. Nemzeti színház. Évi bérlet 63. sz. Havi bérl. 11 SZ* Márczius 12-én : A demi monde. Szinmű 5 felvonásban. Irta ifj. Dumas Sándor. Személyek: Nanjac Raymond Pálfi Jalin Olivier Náday Thomerins marquis Ujházy Richond Hippolite Gyenes 1 ső) Tóth 2- ik) inas Magyari 3- ik) SánthaA. D’Ange báróné Helvey L. Sautisné Valentine Lendvayné Verniere vicomtené Györgyné Sancenaux Marc. Nagy Ibolya Sophie, komorna J. Gaál I. Kezdete 7 órakor. Műsor: Pénteken: A nagymama. — Szombaton: A peterdi csata. — Vasár­nap: Elektra. M. kir. operaház. Évi bérlet 40. sz. Havi bérlet 8. sz. Márczius 12-én : A sevillai borbély. Víg opera 2 felvonásban. Ze­néjét szerzette Rossini. Személyek: Graf Almaviva Deszkasev Bartolo, orvos Hegedűs Rosina Bianchi B. Bazilio, zenemester Odry Figaro, borbély Takács M. Bertha Doppler Őrtiszt Ney D. Florillo Zolnai Jegyző Vincze Kezdete 7 órakor. Műsor: Pénteken, az opera­ház zárva. — Szombaton, Viora, először. — Vasárnap, Viora, másodszor:_______ N­épszinház. Márczius 12-én : A DENEVÉR. Operette 3 felvonásban. Irta Hafner és Genée. Zenéjét szer­zette Strauss János. Személyek: Eisenstein Antal Németh Róza, neje Réthy L. Műsor. Pénteken: Szath­­máryné L. Lujza asszony a nemz. színház tisztb. tagja és Blaha Lujza asszony mint vendégek : Zsuzsika, először Szombaton: Zsu­zsika, másodszor. — Va­sárnap: Zsuzsika, harmad­szor. Várszínház. Nagy bérlet 66. sz. Havi bérlet 6. sz. Márczius 12-én. Itt először. A peterdi csata. Vígjáték 3 felvonásban. Irta: Berezik Árpád. Személyek: Berzenczy Tivadar Vizvári Róza, neje Vizváriné Piroska G. Csillag T. Füredi Péter Pintér Gombai Császár Szepesy Róbert Mihályfi Kereszti Hector Horváth Özv. Demeterné Hegyesi M. Tary Pál Hetényi Gabriela, neje Szacsvayné Sinkovich Gabányi Sinkovichné Rákosi Sz. Agáta, lányuk Tolnainé Kankalin Károly Zilahi Gellérty Latabár Szeder Kőrösmezei Virág Abonyi Jóska Mátrai Kezdete 7 órakor. M ü s o­r : Vasárnap, Egy párisi regény. (Folytatás a mellékleten.) Hétfőn, f. hó 16-án a vigadó termében Cavaliere ERNESTO cunsini olasz tenorista hangversenye LOUIRÉ k. a. zongoraművésznő közreműködése mellett. jegyek Rózsavölgyi és társánál. (3830.) Frank Kassai Orlovszky herczeg Kocsis E. Falke Solymosi Alfréd Dárdai Blind Tollagi Adél Serédi S. Ali bej Sántha Murray Halász Carb­oni Nárczisz Frosch Újvári Iván Kósa Ida, balletleány Kézdi J. Melánia Nemeskei Laura Pivári M. Hermina Erdősi I. Nina Vasváriné kezdete 7 órakor.

Next