Pesti Napló, 1891. március (42. évfolyam, 59-88. szám)
1891-03-12 / 70. szám
Hock János mint hitszónok. Ma délután tartotta Hock János országgyűlési képviselő a ferenczrendiek belvárosi templomában utolsóelőtti szent beszédét. Hock János böjti beszédei hetek óta tartják érdeklődésben a főváros legelőkelőbb közönségét. Szónoki hite is eléggé ismeretes a házból s azon fiatal képviselők egyike, aki társadalmi összeköttetések és születési előnyök nélkül a saját erkölcsi erejével küzdötte ki tekintélyét. Ez az oka, hogy még mielőtt a böjti szónoklatok cziklusához hozzá fogott volna, a fővárosi sajtó — ez egyszer politikai pártállásától eltekintve — egyhangúlag hivta fel Hock János beszédére a közönség figyelmét. Valóban minden előadás csak újabb babérokat szerzett a fiatal hitszónoknak s még szent beszédek a fővárosban soha oly válogatott és előkelő közönséget összehozni nem tudtak soha. A negyvenes években lépett fel ugyan a templomban A b a ch, a híres ferenczrendi szerzetes, aki az időben méltó feltűnést keltett nemcsak hazánkban, hanem szónoki tekintély az egész külföldön. Sokan élnek még azok közül, a kik e híres szónok beszédeiben akkor gyönyörködtek s a kik jelenleg összehasonlítást képesek tenni Hock János beszédeivel. Ezek nyilatkozatából arról győződtünk meg, hogy a lefolyt fél évszázad nemcsak a főváros karakterét változtatta meg, hanem Budapest társadalmi életét is hatalmasan kifejlesztette. Albach német szónok volt. S előadását inkább a szívre építette, mint tudományos alapokra. Szólt a kedélyhez, azzal a behízelgő lágy hanggal, melylyel a természet orgánumát szerencsésen felruházta. Erős meggyőződés s abban az időben már szokatlan toleranczia nyilvánult beszédeinek felfogásában. Koncepcziója nem volt eléggé mély, de tudott a lelkesedés erejével hatni s elég magasan szárnyalt. Ha vele összehasonlítanók Hock János személyét mint hitszónokot, határozottan az utóbbinak adnók a pálmát. Az ő helyzetét már nagyon megnehezíti ugyanis az a körülmény, hogy az exakt tudományok fejlődése nem igen kedvező a vallásos szellem ébrentartására. A század nagyarányú küzdelmei kenyérkereső foglalkozásra utalnak mindenkit, s a reális élet napi munkájában hanyatlott a kedély vallásos idealizmusa is. A század haladása pozitív térre sodorja az emberiséget, ahol a hit helyébe az indukció, a tudás realizmusa lépett. Hock János azonban a modern kor gyermeke. Ugyanazon fegyvereket forgatta, amelyeket korának haladó műveltsége nyújtott a kezébe. A tudomány egyoldalú irányzatát támadja a tudomány idealizmusával. Tesz érv ellenében érvet, kétely ellenében meggyőződést; s a rideg, reális felfogás helyébe az eszmék és a gondolatok lendületességét. Ugyanazt az anyagot gyúrja gondolattá, amit korának műveltsége nyújtott neki, csak a szempont s a felfogás eredetisége más. Nem zárkózik el a társadalommozgató eszmék bonczolásától; merész kezekkel vágja szét azokat a szocziális problémákat, amelyek megoldásukat a jövőtől várják. A hit erejét, a szeretet balzsamát viszi koncepczióinak fejtegetéseibe, és szívét meghatja,és megindítja mindaz, ami a társadalmi életben a nélkülözés és a nyomor alakjában kisért. Kedélye egy valóságos neobárfa, a melyet a leggyengédebb érzelmek hoznak rezgésbe s a meggyőződés közvetlenségével csikarja ki hallgatóinak figyelmét. Feltétlenül uralkodik a sziveken s úgy bánik a közönség érzelmeivel, mint a művész keze a jól ismert hangszerrel. Mindenki szívében megtalálja beszédének egy-egy paszszusával azt az érzékeny pontot, amelyet, ha megérintünk rezgésbe jön az egész hangszer. Okoskodása mély, logikája biztos és következetes, gondolatai meglepő merészek s a poezis oly üde illata csap ki beszédeiből, hogy a szónokkal vetekedhetik benne a költő. A nyelvet feltétlen biztossággal kezeli, hasonlatainak szépségével, előadásának tömörségével és eszmegazdagságával egyaránt meglepi a közönséget. Egy pillanatra sem unalmas soha s váratlan fordulataival oly térre tereli a figyelmet, ahol az élet példáiból vonhatja le ki-ki következtetéseit. Beszéde valóságos kaleidoskop, a mely folyton változik s mindig szebb képeket tár közönsége elé. Végül azután konczentrálja a feltárt anyagot arra, hogy beszédének alapeszméjét a leghatározottabban kidomborítsa. Nemcsak elbűvöl, hanem meggyőződést is kelt. Kevés embert hallottunk még, akinek annyi szempontja volna, mint Hocknak, s aki analizáló erejét oly szerencsésen tudná párosítani a költői képzelettel. Előadása pedig szónoki formájában úgyszólván megközelithetlen. Csontos, szikár alak, szemeinek villámló tekintetével, arczvonásainak erélyével s homlokának merész energiájával. Hangja néha lágy, mint a fuvola, néha erőteljes, mint a tárogató harsogása ; s mikor a figyelmet a legnagyobb mértékben felcsigázta már, kitör egy hatalmas exklamáczióban, mely a lecsapó villám megrázó erejével hat. A hallgatóság szivét facsarja néha össze, néha pedig szárnyat ad érzelmeiknek, hogy ismeretlen hangulat csodáit tárja fel. Beszédei folyton nagyobb s nagyobb tömeget vonzottak a templomba s a főváros legelőkelőbb és legértelmesebb osztályai jelentek meg prédikáczióin. Oly közönség, amelyet talán évek óta nem látott már a templom. A hallgatóság soraiban ott látjuk a magas arisztokrácziát, a képviselőház számos tagját, a felsőbb bírói és hivatalnoki kar jeleseit s a fővárosi sajtó kiváló tekintélyeit. Csodálatos az, hogy éppen a fővárosi közönség, mely oly nagy fokú idegességet s türelmetlenséget szokott tanúsítani minden iránt, a mely őt »várakozásra« kényszeríti, most képes megtagadni természetét , órákkal az előtt foglalja el helyét a templomban, hogy esetleg ki ne szorittassék. Valósággal megostromolják a templomok ajtait s már félórával a szent beszéd előtt lehetetlen helyet kapni. Sőt, amint hallottuk, a múltkor maga a miniszterelnök neje sem juthatott be, mert a tolongás miatt helyet nem kaphatott. Mai beszéde talán fölülmúlta összes eddigi szónoklatait. Bár erős katholikus színezetű felfogás jellemezte, de azért a legnagyobb élvezettel hallgatták végig az idegen felekezetnek is. Mert Hock soha sem intoleráns s beszédeiben sokkal nagyobb szerepet játszik a humánus felfogás, mint a rideg dogmatikus ellentét. Beszélt az egyházról s rövid történelmi szemlét tartott arról, hogy mit tett már a katholiczizmus a szenvedő emberiség érdekében s mi a hivatása a jövőre nézve. Egyes szívhez szóló passzusaival úgy megindította a hallgatóságot, hogy gyakran öntudatlanul tört ki egyeseknél az elragadtatás s gyakran hallottuk körülöttünk felsóhajtani: »Rendkívüli szép gondolatok.« Néha a közönség szemeiben könyek csillogtak s az elérzékenyülés meginditóan szép volt. Azt hiszszük, hogy Hock fellépésének nem csupán ephemer sikerei vannak, hanem minden egyes hallgató visz magával haza a templomból egy-egy impressziót, mely vigasztalólag fog hatni reá nehéz óráiban s a hitélet fellendülését fogja e cziklus fővárosunkban eredményezni. S valóban a mai rideg realizmus korszakában szükségünk van egy kis idealizmusra, mert Goethe szerint »csak azok a korszakok magasztosak és lélekemelők, a melyek az eszményit ünnepelték s elvesztek az emberi haladás történelmére mindazok, a melyekben a vallástalanság aratta silány diadalait.« L. Gy. Színház és művészet. Nemzeti színház. A »Szegény ifjú története« mai előadására minden jegy elkelt s a kipróbált jelességü szinmű szinte az újdonság erejével hatott a díszes közönségre ; része van e tetszésben úgy a legjobb erőkkel tartott összevágó előadásnak, mint a mű némileg romantikus, egészben eszményi irányának, ami a sok legmodernebb darab után bizonyos kívánatos változatosságot nyújtott. Margit szerepében Hegyesy Mari lépett föl, már nem először, de meglepő haladást tanúsítva s e meglepetést a nézőtér kész örömmel jutalmazta tetszésnyilvánításaival s a romok közti és Laroquet meghalási jelenete után háromszor hivta ki zajos tapsok közt. S általán véve közönségünk állandóan szembetűnő érdekkel kiséri Hegyesy Mari tehetsége fejlődését, nagy várakozást és reményt köt annak teljes kibontakozásához, ami a művésznő, részéről további ambícziót és szorgalmat feltételez, másrészről megérdemlett teret új és kiváló szerepekben. Az ő művésznői egyéniségét szerény mérséklet jellemzi a színpadi hatások keresésében, de hogy e túlzáskerülés alatt valódi színésznői hivatottság rejlik s az a kedvezőbb körülmények folytán, mint gyakoribb fellépése, már megéréséhez közeledik, többé nem kétséges sem a közönség, sem a bírálat előtt, úgy a klasszikus, mint kiváltkép a társalgási szakmára nézve. Ma is kitűnt alakító képessége, s egyszerűséggé, de a bensőség biztos hevével melegítette föl a közönséget. Hangja hajlékonysága, kellő mértékű kitörései, nemes magatartása mind megnyerők, mert ösztönszerű ízléssel alkalmazott színpadi fegyverek. Mihályfiban igen alkalmas játéktársat nyert, kinek Odiotja ha nem is nagy igényű művészi alakítás, de világos jellemzésü, erélyes és rokonszenves hős ; és Mihályfit méltán kedveltté tette csiszolt simasága, s a középműfajokhoz illő drámai komolysága, amit nagy szorgalom s folytonos harczkészség támogat. Náday Bevallania sikerült komikus jellemzés, mely egy-egy mozdulattal is derültséget kelt, a nélkül azonban, hogy a következetes alakítást elvétené, s a legszerencsésebben nyújtotta az est derült perczeit ő. A házy öreg Laroque-ja, csak két jelenetben szerepel, s az egyikben, a darab elején, testben és kedélyben beteg, a másikban a végén meg is hal. Ujházy a clair-obscure művészi alkalmazásával tetszése szerint keltett mosolyt és könnyeket a kis szerepben, s minél a kisebb szerep, annál nagyobb Ujházy. Feekyné igen jellemző exotikus megjelenéssel dicsekedett Laroquené szerepében; Szacsvayné distingvált volt mint Helene, Tolnayné, Szigeti Imre, Nagy Ibolyka, Györgyné s az egész személyzet a legösszevágóbbá tette az előadást, melynek mint említők a telt színház ismételve zajosan tapsolt. Dicséret illeti a pontos rendezést és csinos kiállítást is. (b.k.) Hangverseny és czimbalom-ünnepély. Igen érdekes hangverseny volt ma este a VI—VII. kerületi kör dísztermében abból az alkalomból,hogy a tökéletesített pedálos czimbalom hangszer érdemdús feltalálója : Schundal. József, m. kir. udvari hangszergyáros, immár háromezredik czimbalmát is bemutathatta az általa meghívott nagyszámú és igen díszes közönségnek. A hangverseny műsora melyet ez emlékünnepélyre Állaga Géza rendezett, ki e hangszernek nemcsak mestere, hanem tudományos, művelője és irodalmának megteremtője is, főleg oly számokat tartalmazott, melyek az ő szerzeményei, s melyek igen alkalmasak e tökéletesített specziális magyar hangszer előnyös tulajdonságai bemutatására. — Maga a bemutatott háromezredik hangszer valódi remeke a hazai műiparnak, úgy hangszépség, lágyság, erőteljesség, mint diszesség tekintetében. Méltán dicséri mesterét, kinek érdemei e téren elévülhetlenek, mert nemcsak oly műiparágat teremtett és honosított meg hazánkban, mely immár az egész világon méltányolt és elismert, hanem Állaga Gézával egyesülten, annak művészi irodalmát is első lendítette fel s újabb és újabb kiadványokkal folyton gazdagítja. Midőn ezt konstatáljuk, örömünkre szolgál konstatálni azt is, hogy Schunda W. Józsefben, a magyar haza nemcsak kiváló műiparost, hanem valódi magyar érzelmű honpolgárt is nyert, mert idegen származása daczára, nemcsak maga vált teljesen magyarrá, hanem egész családja is, mintaképéül szolgálhat amagyar érzelmű családoknak. A pedálos czimbalomgyártást 1875-ben kezdte el s azóta annak oly lendületet adott, mely valóban ritkítja párját. Ez idő alatt, növekedő arányban, minden évben többtöbb hangszert hoz forgalomba s úgyszólván világpiaczra, mert hangszerei már a világ minden országába utat törtek. A múlt évben magában, 368 darab került ki gyárából, ami csak úgy lehetséges, hogy gyárát oly színvonalra emelte, hogy abban naponként 30—40 munkást foglalkoztathat. — Maga a hangverseny, nemcsak élvezetes, hanem tanulságos is volt, a mennyiben több oly darabot tartalmazott, melyekből e már művészeti polgárjogot nyert magyar hangszer legkiválóbb sajátságait meg lehetett ítélni és érteni. — Az első számot Állaga Géza »magyar serenadja« képezte, czimbalom s vonós hangszerekre. Utána Schund a Irma k. a., a jubiláló bájos leánya s Állaga tanítványa játszta a remek háromezredik czimbalmon Beethoven Cis moll sonátája adagióját s mesterének egy brilliáns etude-jét oly szépen és kiváló virtuozitással, hogy a zajos tapsokra még egy pár magyar népdalt is el kellett játszania. Odry L. az opera művésze Állaga »Susan« czímű kecses dalát énekelte a nála megszokott melegség és ízléssel. — Vögyi Kornélia nem vehetvén részt az estélyen, helyette Kaszner K. játszotta a népdalokat és Kun László zeneakadémiai növendék Állaga konczert-etude-jét, még pedig oly merész virtuozitással (melyet saját szorgalmából sajátított el) hogy átalános zajos tapsokban részesült. Ugyancsak ő tőle énekelt egy magyar lassú és koloraturás friss dalt Müller Irma k. a., az opera e nagy tehetségű tagja és oly szépen annyi verve-el és könnyed koloraturával énekelt, hogy a frisset zajos tapsokra ismételnie kellett. Óhajtandó volna, hogy az opera ez épp oly szép hangú, mint finom koloratur énekesnőjét nemcsak a hangversenyteremben, hanem az opera színpadán is több alkalma nyílnék hallhatni a közönségnek. — Igen érdekes számát képezte az estélynek Állaga »Pizzicato- s glissando etűdeje« három czimbalmon Állaga Kaszner és Kun által előadva, verők nélkül, valamint az ő szerbdalai és két czimbalom, zongora és vonós hangszerekre, melyeket a közönség szintén méltó tapsokban részesített. A házigazda, Schunda W. József meghívott díszes vendégei számára hangverseny után fényes bankettet adott. Többek közt ott voltak: Erkel Ferencz és Sándor, Bartay Ede,idősb Ábrányi K., Ódry L. Nikolics Sándor, Al-aga Géza, Mészáros Imre és még számosan. Felköszöntőket mondtak Schnierer min. tanácsos Schundára, idősb Ábrányi K. Erkel Ferenczre, Ódry L. a vendégségre, Schunda nevében, Liptay Pál Ábrányira és Schundára stb. — A kedélyes hangulatú társaság egész éjfélig maradt együtt. (i. 1.) Camarotta Ernesto olasz énekes hangversenye e hó 16-án lesz a vigadó termében. Camarotta legutóbb a prágai színházban vendégszerepelt s úgy a közönség, mint a sajtó kedvezően fogadta. A hangversenyen még Lourié J. kisasszony hírneves bécsi zongoraművésznő is közreműködik. Jótékonyczélű előadás. A várszínházban ma a »Tabitha« nőegylet javára színre került Csiky Gergely »Nagymama« czímű vígjátéka. A közönség sok tapssal adózott a szereplőknek. Az est szép jövedelmet hozott az egyletnek. Törvényszéki csarnok. A békéscsabai népbank bukása. A kir. tábla II. büntetőtanácsa ma már másodízben foglalkozott a csabai népbank ügyével. A volt igazgatóság és felügyelőbizottságok ugyanis fölebbeztek vagyonukra rótt biztosítási végrehajtás ellen. A tábla hosszabb tanácskozás után kimondta, hogy az ügyet rendelményileg visszaküldik a törvényszékhez kiegészítés végett. Csatolandók az iratokhoz a csődnyitásra vonatkozó iratok s igazolandó, hogy mennyiben vannak terhelve a vétkes bukásban azok, akiknek vagyonát lefoglalták. A kárösszegről is pontos kimutatást kér a tábla s annak a nyomát is kívánja látni az iratokban, hogy az eddigi intézkedésekről lesr-e tudomással az ügyészség és mennyiben, mert a felküldött aktákban semmi nyoma nincs. Táviratok. Bécs, márcz. 11. (Bud. Korr.) Most már kétséget nem szenved, hogy Taaffe miniszterelnök még a reichsrath megnyitása előtt közeledni fog a német szabadelvűekhez. — Taaffe miniszterelnök ma megbeszélést folytatott Piener képviselővel. Grácz, márcz. 11. A belvárosi pótválasztásnál Hoffmannt 357 szavazattal megválasztották. Carneri 296 szavazatot kapott. A kereskedelmi kamara Ludwig gépgyárost választotta meg. Innsbruck, márcz. 11. A nagybirtokosok második választókerülete kompromisszum következtében 98 szavazattal 44 ellenében Perlago Hellbrigt grófot (német szabadelvű) és Campi Debicsi t (olasz szabadelvű) választotta meg. München, márcz. 11. Luitpold régensherczeg holnapi születésnapja alkalmából Lajos herczeg ma az összes herczegek, a hadügyminiszter és a katonai attadék kíséretében a Miksa-téren az egész helyőrség fölött tábori isteni tisztelettel egybekötött dísszemlét tartott. A család fogadása és az udvari templomban tartott isteni tisztelet után a régensherczeg délelőtt fél 12 órakor a pápai nuncziust és az orosz követet külön kihallgatáson fogadta. A nunczius a pápa áldását, az orosz követ Sándor csár szerencsekivánatait tolmácsolta. Később a herczeg a diplomácziai kar többi tagjait és a minisztériumot fogadta, mely művészi kivitelű feliratot nyújtott át. Ezután a többi fogadások mentek programm szerint végbe. Az időjárás esős. Berlin, márcz. 11. (A Pesti Napló távirata.) A »Staaten-Correspondenz« szerint Pomeránia főelnökévé Behr-Hegendanck gróf helyébe Puttkamer volt miniszter van kiszemelve. Berlin, márcz. 11. Gróf Széchenyi Imre osztrák-magyar nagykövet ebédet adott a német császári pár tiszteletére, melyre 39 személy volt hivatalos. Pontban hét órakor érkeztek meg ő felségeik. A császár a nagykövet nejét, a nagykövet a császárnét vezette az asztalhoz. Jelen voltak a többi között a badeni nagyherczeg és trónörökös, Günther Ernő schleswig-holsteini herczeg, a stolbergi herczeg és neje, a sagani herczeg és neje, gróf Schlieffen vezérkari főnök, Marschall államtitkár és neje és Elulenburg gróf udvari főmarsall. A császár gárdahuszáregyenruhát viselt. Az ebédlőterem s az asztal pompásan fel volt díszítve. Az ebéd alatt magyar zenekar játszott. A császári pár mintegy féltíz óráig maradt a követségi palotában. Brüsszel, márcz. 11. A képviselőház központi bizottságának második ülésén Jansod, a progressista balpárt vezére, kijelentette, hogy elvben az általános szavazatjog híve, de a kormány javaslatait elfogadja. Vus (balpárti) szintén elfogadja a kormány javaslatait, kivévén azt, amely az arányos képviseltetésre vonatkozik. Frére Orbán (mérsékelt balpárti) azon véleményben van, hogy mindenekelőtt meg kell állapodni a revíziónak határozott formájában ; javasolja, alkalmazzák a községi és tartományi választásokra azonnal az ingatlan birtokának elvét. Páris, márcz. 11. A »Cecil« hadihajót Toulonból Algierba küldték, hogy György orosz nagyherczeg ott tartózkodása alatt ott maradjon. Páris, márcz. 11. A »Sánc« franczia czirkáló hajó parancsot kapott, hogy B issago-ba (Guinea) menjen, hol a franczia alkonzulátus egy hivatalnokát a felkelés alkalmával megölték. A hajó feladata a franczia alattvalók érdekeit Bissagoton megvédeni, hol csak kisebb számú portugál helyőrség tartózkodik Páris, márcz. 11. Herbette nagykövet a maga részéről megkérte Rbot külügyminisztert, jelentse ki, hogy nem való az, mintha a nagykövet bármely lapnak szerkesztőjével értekezett volna a franczia festők részvétele felől a berlini művészeti kiállításon. Páris, márcz. 11. Biztos értesülés szerint az Ujfundlandra vonatkozó egyezményt, melyet ma irák alá a külügyminisztériumban, fenntartja a status quot azon időpontig, midőn a kérdés megoldást nyer a kijelölendő választott bíróság ítélete által. Gessler visszalépése: Berlin, márcz. 11. A képviselőház egy termében ma délben minisztertanács volt, melyen Gossler kultuszminiszter nem vett részt. Minthogy Gossler a lefoglalt papi fizetésekről szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottság tegnapi ülésén sem volt jelen, képviselői körökben ebből azt következtetik, hogy Gossler miniszter visszalépése közvetlenül küszöbön áll. Berlin, márcz. 11. (A Pesti Napló távirata.) A »N. Fr. Presse« jelentése: A parlamenti körök bevégzett ténynek tekintik Gassler közoktatásügyi miniszter visszalépését, aki sem a lefoglalt papi fizetésekről szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött képviselőházi bizottság tegnapi tárgyalásán, sem a mai minisztertanácson nem vett részt. Utódjául gróf Zeditz Pozen tartomány elnökét, Pruetzchler császári kabinetfőnököt, Lucanus, Gossler volt államtitkárát emlegetik, de az a hír is járja, hogy Miquel pénzügyminiszter egyelőre átveszi a kultusztárcza ideiglenes vezetését is. Berlin,márcz. 11. A »Berliner Politischen Nachrichten« szerint Gossler vallás- és közoktatásügyi miniszter utódjául a felsőháznak egy mérsékelt konzervatív tagja van kiszemelve, aki tagja az államtanácsnak is, de állami hivatalt eddig még nem viselt. Berlin, márcz. 11. Hiteles értesülés szerint a császár elfogadta Gessler kultuszminiszter lemondását. Milán és Garasanin. Belgrád, márcz. 11. (A Pesti Napló távirata.) Megbízható forrásból jelentik, hogy a »Kölnische Zeitung«-nak az a jelentése, mintha Milán király birtokában lenne a meggyilkolt Kalcanin Ilonához intézett oly levélnek, mely bebizonyítja, hogy Garasaninnak része volt az 1882-diki merényletben, tisztán koholt. Itt legfeljebb csak hamisítványról lehet szó, minthogy Garasanin soha sem írt ily levelet. Beszélik, hogy Milán király csak azért jött ezúttal Belgrádba, hogy az új kormánynál Garasanin elfogatását és Natália királyné kiutasítását kieszközölje. A rendőrileg elkobzott »Videlo«-t a bíróság ma felmentette a konfiskálás alól. A szerb király Pétervárott, Belgrád, márcz. 11. A »Narodni Dnevnik« jelentése szerint Sándor király ez évi október havában Pétervárra szándékozik utazni, hogy jelen legyen az orosz császári pár ezüstmenyegzőjén. Az ifjú királyt, ki Pétervárott a montenegrói fejedelemmel fog találkozni, a nevezett lap szerint Risztics régens és Pasics miniszterelnök fogja kisérni. A német tengerészet. Berlin, márcz. 11. (A Pesti Napló távirata.) A »N. Fr. Presse« jelentése: A birodalmi gyűlés megszavazta a két pánczélos hajóra előirányzott összeget, ellenben két-három milliót törölt az előbb megszavazott korvettért a bejelentett kompromisszum értelmében. A »Hamburgische Nachrichten« feltűnő melegséggel lép sorompóba a hadihajó engedélyezése mellett és hangsúlyozza, hogy a nagyobb gyorsaság csak hosszabb úton leír jelentőséggel. A német hadihajó azonban ily utat aligha tesz meg az éjszaki tengeren. Wilhelsmhafen, Helgoland és Brunsbuettel közt a távolság oly kicsiny, hogy az ellenséges hajók magasabb menetgyorsasága semmit sem számít. Másként áll a dolog a keleti tengerben, ahol Memeltől Kielig egyetlen menedékhely nincs. Ameddig az orosz keleti tengeri hajóraj a némettel nem egyenlő, addig nincs veszély. Később természetesen felmerülhet annak szüksége, hogy vagy a menetgyorsaság emeltessék, vagy erős hadikikötő építtessék Danzigban. Berlin, márcz. 11. A birodalmi gyűlés költségvetési bizottsága nagy többséggel elfogadta Manteuffel indítványát, mely szerint két új pánczéloshajó építésére egy-egy millió mint első részlet megszavaztassék, éppúgy elfogadta a Ricker-Ballestrem-féle indítványt is, mely szerint az 1890—91-diki költségvetésben az új czirkáló korvettre megszavazott 2.300.000 márkányi első részlet elesik és megtakarítottnak tüntetendő ki. Budini nyilatkozata. Róma, márcz. 11. A képviselőház mai ülésén Budini miniszterelnök Barzilai interpellácziójára válaszolva kijelentette, hogy nincs tudomása az osztrák hatóságoknak semmiféle oly cselekményéről, mely sértő lenne Olaszországra nézve s mit sem tud erről az osztrák kormány sem, mely ily cselekményeket, tekintettel az Olaszországgal fennálló barátságra, nem tűrt volna el. Mindenesetre tudomására hozza az interpellálónak, hogy a kormány becsesnek tartja az Ausztria-Magyarországgal fennálló barátság maradandó fentartását, még ha a kormányhatalom elvesztésével kellene is ezt megfizetnie, mert a kormányhatalom megtartásánál többre becsüli azt, hogy Olaszország határozottan mostani külügyi politikáját kövesse. Barziai válaszára, hogy ő informáczióit az osztrák félhivatalos lapokból szerezte és felhívja a minisztert, hogy kérjen elégtételt, Rudini kijelentette, hogy információt fog szerezni és ha szükségesnek mutatkoznék, elégtételt is fog kérni. Bar zia i tudomásul vette a választ, Windhorst beteg. Berlin, márcz. 11. Windhorst képviselő megbetegedett és nem hagyhatja el az ágyat. Állapota különben nem aggasztó. Berlin, márcz. 11. Windthorst állapota ma estig nem javult. Az orvosok könnyű tüdőgyuladást konstatáltak. Ma délután Windthorst megáldozott. A szerb szkupstina. Belgrád, márcz. 11. A szkupstina mai ülésén 86 szavazattal 12 ellenében az egész költségvetést végleges szerkezetében a kormány javaslataihoz képest fogadták el, továbbá monumentális parlamenti épület emelésére két millió dinárt szavaztak meg tíz évi részletben. Belgrád, márcz. 11. A szkupstina mai ülésén Ribarac liberális képviselő a bukaresti és athéni szerb követség megszüntetését indítványozta, illúziónak nyilvánítván a balkán-föderáczió eszméjét, ellenben új konzulátusok létesítését követelte Szerbiában és Maczedóniában. A szkupstina elnökének választása feletti tárgyalást az alkotmány és a házszabályok értelmében Bibarac indítványára holnapra tűzte ki. Közgazdasági táviratok: BéCS, márcz. 11. (Bud. Korr.) A német kormány, külügyminisztériumunk és az osztrák-magyar kormány megbizottai a szerződési tárgyalásokat ma ismét megkezdték. A külügyminisztériumban Szügyény miniszter elnöklete alatt tartott értekezlet teljes hat órát vett igénybe. A még függőben levő részletkérdéseknek csak egy csekély része tárgyaltatott és most már a tárgyalásokat naponként folytatni fogják. Páris, márcz. 10. A képviselőház befejezte a czukoradóról szóló törvényjavaslat tárgyalását és elfogadta a javaslatot, valamint Medine indítványát, mely szerint a kisgazdák javára 6 milliónyi földadóleengedés megszavaztatik, ellenben elvetette La Herisse módosítványát, melyet a kormány ellenzett s mely szerint az adóleengedés kiterjesztendő lenne a városi munkásokra is, kik a tél keménységének áldozatai lettek. A meteorologiai m.kir. közp. intézet időjárási jelentése. (Márczius 11. Reggeli 7 órakor.) Budapesten a megelőző nap legnagyobb hoka = 4-7° legkisebb = — 1° Cels. Megjegyzések: A légnyomás a Közép-Európa felé tartó depresszió következtében túlnyomóan sülyedt Kopenhagen 9 mmrel; minimuma (741—45 mm.) K.-Németország, maximuma Közép-Oroszország fölött van. Az időjárás nyugaton esős, borult, hazánkban derült és száraz volt, a hőmérséklet emelkedett. Délkeleti szelek mellett nyugaton felhős, később esős, keleten még többnyire száraz, derült és enyhe idő várható. A kis sorsjáték húzásai márczius 1- én. Prága: 50 31 15 61 43 Lemberg: 65 88 43 45 10 Nagyszeben: 80 69 12 53 61 Fővárosi színházak. Nemzeti színház. Évi bérlet 63. sz. Havi bérl. 11 SZ* Márczius 12-én : A demi monde. Szinmű 5 felvonásban. Irta ifj. Dumas Sándor. Személyek: Nanjac Raymond Pálfi Jalin Olivier Náday Thomerins marquis Ujházy Richond Hippolite Gyenes 1 ső) Tóth 2- ik) inas Magyari 3- ik) SánthaA. D’Ange báróné Helvey L. Sautisné Valentine Lendvayné Verniere vicomtené Györgyné Sancenaux Marc. Nagy Ibolya Sophie, komorna J. Gaál I. Kezdete 7 órakor. Műsor: Pénteken: A nagymama. — Szombaton: A peterdi csata. — Vasárnap: Elektra. M. kir. operaház. Évi bérlet 40. sz. Havi bérlet 8. sz. Márczius 12-én : A sevillai borbély. Víg opera 2 felvonásban. Zenéjét szerzette Rossini. Személyek: Graf Almaviva Deszkasev Bartolo, orvos Hegedűs Rosina Bianchi B. Bazilio, zenemester Odry Figaro, borbély Takács M. Bertha Doppler Őrtiszt Ney D. Florillo Zolnai Jegyző Vincze Kezdete 7 órakor. Műsor: Pénteken, az operaház zárva. — Szombaton, Viora, először. — Vasárnap, Viora, másodszor:_______ Népszinház. Márczius 12-én : A DENEVÉR. Operette 3 felvonásban. Irta Hafner és Genée. Zenéjét szerzette Strauss János. Személyek: Eisenstein Antal Németh Róza, neje Réthy L. Műsor. Pénteken: Szathmáryné L. Lujza asszony a nemz. színház tisztb. tagja és Blaha Lujza asszony mint vendégek : Zsuzsika, először Szombaton: Zsuzsika, másodszor. — Vasárnap: Zsuzsika, harmadszor. Várszínház. Nagy bérlet 66. sz. Havi bérlet 6. sz. Márczius 12-én. Itt először. A peterdi csata. Vígjáték 3 felvonásban. Irta: Berezik Árpád. Személyek: Berzenczy Tivadar Vizvári Róza, neje Vizváriné Piroska G. Csillag T. Füredi Péter Pintér Gombai Császár Szepesy Róbert Mihályfi Kereszti Hector Horváth Özv. Demeterné Hegyesi M. Tary Pál Hetényi Gabriela, neje Szacsvayné Sinkovich Gabányi Sinkovichné Rákosi Sz. Agáta, lányuk Tolnainé Kankalin Károly Zilahi Gellérty Latabár Szeder Kőrösmezei Virág Abonyi Jóska Mátrai Kezdete 7 órakor. M ü s or : Vasárnap, Egy párisi regény. (Folytatás a mellékleten.) Hétfőn, f. hó 16-án a vigadó termében Cavaliere ERNESTO cunsini olasz tenorista hangversenye LOUIRÉ k. a. zongoraművésznő közreműködése mellett. jegyek Rózsavölgyi és társánál. (3830.) Frank Kassai Orlovszky herczeg Kocsis E. Falke Solymosi Alfréd Dárdai Blind Tollagi Adél Serédi S. Ali bej Sántha Murray Halász Carboni Nárczisz Frosch Újvári Iván Kósa Ida, balletleány Kézdi J. Melánia Nemeskei Laura Pivári M. Hermina Erdősi I. Nina Vasváriné kezdete 7 órakor.