Pesti Napló esti kiadás, 1891. június (42. évfolyam, 149-177. szám)

1891-06-22 / 170. szám

okát adja, hogy az időjelző épület felszereléséhez olyan pontos és komplikált műszerek szükségesek, a milyenek csak Angliában kaphatók s igy be kell várni, a mig azok onnan megérkeznek; egyébként az ügyet a tanács előtt föl fogja emliteni. — Her­zog Péter kifogást emelt az ellen, hogy az An­­drássy-út külső részén, a lovagló-ut és kocsi-ut közötti gyalogjárót egy idő óta burkolják s e munkálatok olyan lassan haladnak, hogy a közlekedést már bosszantó módon akadá­lyozzák , kéri ennek megszüntetése iránt az intézkedések megtételét.­­ A elnök meg­ígérte, hogy a munka befejezését siettetni fogja.­­ A közoktatási bizottság és a tanács javaslatára hozzájárul a bizottság ahhoz, hogy a hitközségek hitoktatási segélye a következőkben emeltessék föl: a pesti ágostaiak részére 5000 frt, a budai ág­­ostaiak részére 2000 frt s az ó­budai szr. hitköz­ség részére 1000 frt, tehát összesen 8000 írttal.­­ A vigadóra felügyelő bizottság és a tanács ja­vasolja, hogy a Vigadóba új székek szereztessenek be. A gazdasági hivatal szerint, egészen új székek beszerzése 9330 frtba kerülne, ha pedig a régieket alkotanák át, a költség 2500 frtot tenne ki. A pénzügyi és gazdasági bizottság javasolja, hogy egészen új székek szereztessenek be, még­pedig nyilvános árlejtés útján; a ré­gi székeket pedig a főváros részére megtartják, hogy esetleg valamely középületben fölhasználni lehessen. A bizottság kijelölte a pénzbeli fedezetet, a VIII. ker. Ludoviczeum-utcza egy részének vizve­­zetékkel való ellátása körül fölmerülő 3100 frt költ­ségre s a IX. ker. dandár-utczai vízvezetékre szük­ségelt 1350 frt kiadásra nézve.­­ A kiküldött albi­zottság jelentése alapján hozzájárul ahhoz a pénz­ügyi és gazdasági bizottság, hogy a költségvetési rovat­rendszer újból állapíttassék meg, s a főváros vagyonának kimutatásával föl legyen tüntetve, hogy az összes vagyon­értéknek milyen részét te­szi az úgynevezett lekötött vagyon, a milyenek a középületek, iskolák stb. — A köztemetői gőz­­mozdonyu vasút teheráru díjszabását a bizott­ság két évi időtartamra elfogadta. — A tűz­oltóság, a rendőrség példájára ingyen kívánná használni nemcsak a közúti­, hanem a villamos vasúti kocsikat is; kérte tehát, hogy a személyzet ingyenes szállítása engedélyeztessék. Minthogy semmi szükség sincs arra, hogy akár a közrend­őrök, akár a köztűzoltók, tisztán a magán­kénye­lem szempontjából, ilyen kedvezményekben része­süljenek, a pénzügyi és gazdasági bizottság nagyon elégségesnek tartja, ha a villamos vasúttársaság 3 szabadjegyet bocsát a tűzoltóság emberei rendel­kezésére.­­ Lampl Hugó főszámvevő előterjeszti, hogy a néhány főbb közlekedő­ út építésére enge­délyezett 870.000 frtnyi függő kölcsön további 100.000 frtos részlete a fővárosi alapokból lenne beszerzendő. A bizottság ehhez hozzájárult s az ülés ezzel véget ért. A fővárosi egylet e hó 23-án, kedden délután 5 órakor a régi városháza tanácstermében értekez­letet tart. KÜLÖNFÉLÉK. — junius 22. A trónörökös kis árvája. Erzsébet főherczegnő nemrég egy levelet kapott a postáról, melyet egy dresdeni leánynevelő-intézet tiz gyermek­növen­déke küldött hozzá a következő tartalommal: »Kedves Erzsébet herczegnő ! Már rég Drezdában vagyunk s az intézetben jól megy sorunk. De gyakran Bécsre gondolunk és különösen a bécsi czukorkákra, melyeknek oly jó izük van. Ily jó czukrot egész Drezdában sem lehet kapni s nagy a vágyunk bécsi czukorkák után. Szépen kérjük a kedves herczegnőt, küldjön nekünk az udvari czukrásztól egy küldeményt. Akkor szorgalmasak leszünk majd, hogy szüleinknek örömük teljék bennünk.« Néhány nappal a levél vétele után az intézeti főnöknő nem csekély meglepetésére egy láda bonbon érkezett az intézetbe, mely egy bécsi udvari czukrász feliratát viselte. A küldemény levél nélkül érkezett s igy a főnöknő nem is sej­tette, hogy kitől érkezett. Csak midőn a czukrot kiosztotta a leánykák közt, akkor árulták el azok, hogy mily utón jutottak hozzá. Hálából aztán egy kosár szép rózsát küldtek előkelő kortársuknak. E küldemény a napokban külön jutalomra talált, a kis főherczegnő nevelőnője levélben köszönte meg a főherczegnő nevében a rózsa-küldeményt. »Az üdv hadserege«, úgy látszik komolyan elhatározta, hogy Magyarországon is propagandát csinál hóbortos tanainak. A főkapitány eddig igen helyesen nem adta meg a vándor »apostoloknak« az engedélyt, hogy itt nyilvános gyűlést tartsanak, mert abból indult ki, hogy nincs oly exotikus hó­bort, melyet, ha nagy zajjal hirdetnek, a sokaság kíváncsiságát magára ne vonja. Ennek daczára azonban az »üdv hadseregének« küldöttei mégis tevékenységet fejtenek ki a fővárosban s leg­újabban német nyelvű nyomtatványokat küldöz­getnek mindenfelé, melyeket Berlinből hoztak magukkal s melyekben az »üdv hadseregének« te­vékenységét ismertetik. Egyidejűleg azt is hirde­tik, hogy ma délután a »Páris« szállodában gyű­lést tartanak. Railton »biztos« ugyan nem gyű­lésre hívja meg a vendégeket, hanem csak »láto­gatásra«, azt írván, hogy vendégeinek magyará­zatokkal kíván szolgálni az üdv hadseregének elvei felöl,­­ mindazonáltal kétségtelen, hogy nyomtatott körleveleket bocsátván ki, való­ságos gyűlést kíván tartani. Mint értesülünk a rendőrség semmi szín alatt sem fogja megengedni, hogy itt propaganda fejtessék ki. Fürdőink látogatottsága. A legutóbb beküldött fürdő kimutatások szerint a pöstyéni fürdőben 1196, a trencsén-tepliczi fürdőben 1413, a buziási fürdőben 205, Balaton-füreden 124, Tátrafüreden 291 (köztük öten Berlinből), a tarócai fürdőben 92, Új-Tátrafüreden 90, a vihnyei fürdőben 154 állandó fürdővendég van. Letartóztatott bankigazgató. Egy budapesti bank igazgatósági tagjával — mint lapunknak táv­­irják — az a különös eset történt tegnap Bécsben, hogy egy kis figyelmetlenség miatt letartóztatták. Az igazgató ugyanis a Burgszinházba ment s ott a pénztárnál jegyet akart váltani. Időközben azon­ban megfeledkezett arról, hogy színházban van s szivarra gyújtott. Az ott állomásozó rendőr azon­nal letartóztatta s bekísérte a kerületi bírósághoz, hol öt forint pénzbírságra ítélték. A bankigazgató kifizette a bírságot, de nem ment vissza a Burg­színházba, hogy az előadást meghallgassa, hanem sietett hazautazni Budapestre, hol égő szivarok miatt nem tartóztatnak le mindjárt bankigazga­tókat. A fehérkeresztegylet e hó 23-án, kedden, dél­után 4 órakor az egylet intézetében (Mozsár­ utcza 16.) bizottsági ülést tart. Trikupisz Szófiában, Szófiából jelentik: Tri­­k­u­p­i­s volt görög miniszterelnök még négy vagy öt napot szándékozik itt tölteni, hogy megismer­kedjék a bolgár államférfiakkal és értekezzék ve­lük a két országot érdeklő kérdésekről. Itt azt hiszik, hogy Trikupisz a balkán szövetség eszmé­jét, a­mint azt bizonyos lapok előtérbe tolták, tekintettel megvalósításának nehézségeire, nem fogja érinteni. De valószínű, hogy Trikupisz itt­létét fel fogja használni, hogy az esetleg később létrejöhető megegyezés kérdését tanulmányozza. Szófiából Trikupisz valamelyik német fürdőre megy. Bucsu-estély. A budai II. ker. kereskedelmi középiskola érettségit tett hallgatói tegnap tartot­ták bucsuestéjüket az Eötvös-villában a Svábhe­gyen, melynek terme szinültig megtelt, nagyrészt budai családok tagjaival. A minden tekintetben jól sikerült mulatságon jelen voltak : Lengyel nő­vérek, Aranyossy Ilona, Kozáry Vilma, Beringer Etel és Fanny, Schmidt nővérek, Lemberger Jó­­zsa, Schaller nővérek, Hoffmann Teréz, Schodl Katicza, Révay Margit, Lukács nővérek, Körömy Árpádné, Gulden Konrádné stb. Vonatösszeütközés. Londonból távirják: Egy katonákat szállító vonat Londonderry Íror­szági város közelében összeütközött egy másik vonattal. A sűtő és a lokomotivvezető meghalt, húsz katona súlyosan megsebesült. A bat­tony­ai zendülés. — Távirati tudósítás. — Reggeli lapunkban már közöltünk részletes távirati tudósításokat a battonyai zendülésről. A táviratokat battonyai tudósítónktól vettük; most a véres eseményekről szegedi távirati jelentések is érkeznek hozzánk, melyek az általunk már köz­­lötteket minden tekintetben megerősítik. A sze­gedi táviratokat a következőkben adjuk: A battonyai mezei munkások közt tegnap lázadás tört ki, melynek elfojtására Hervay főszol­gabíró Szegedről sürgönyileg csendőrséget és ka­tonaságot kért. A katonai parancsnokság délután két órakor a laktanyában alármot fuvatott és a 83-ik gyalogezred 7-ik és 8-ik századát azon­nal útnak indította. A katonaság után, távirati kérelemre, fél négy órakor két láda éles töltényt küld­tek. Újabb sürgönyre 5 órakor ismét készenlétbe helyeztetett egy század s a legénység közt fe­jenként 120 éles töltényt osztottak k­i, de erre a századra nem volt szükség. A csend­őrparancsnokság Zgorszky százados vezénylete alatt a katonasággal egyidejűleg 24 embert kül­dött ki. A lázongás déltájban tört ki Hervay fő­szolgabíró ellen, a­kit az egyes izgatók azzal vá­doltak, hogy a minisztériumnak a mezei munká­sok érdekében kiadott rendeletét eltitkolja. Mintegy ezer főnyi tömeg gyűlt össze a vá­rosháza előtt, szidalmazva az elöljáróságot és a szolgabirót. Az elöljáróság csillapítása eredmény­telen volt és a tömeg folyvást szaporodva fenye­getőbb magatartást tanúsított. Erre Lung városi csendőrbiztos, a helyszínére hívott négy csendőrrel a főkolompost, Pakurár Mitrut letartóztatta, mi­re a tömeg még inkább felbőszült és Paku­rár szabadon bocsájtását követelte. A nagy zajongásra Hervay főszolgabíró a városházá­hoz ment és négy csendőrrel a néptömeg fé­kezését lehetetlennek tartván, Pakurárt szaba­don bocsátotta. A vérszemet kapott tömeg iszonyú ordításban tört ki és követelte a főszolgabírótól, hogy a kedvező miniszteri rendeletet hirdesse ki. A főszolgabíró alig birt bemenekülni a városházá­ba. A tömeg utána rontott, betörték a kaput, be­zúzták az ablakokat, széttörték a kezükbe eső bú­torokat s valóságos kőzáport zúdítottak az épületre. A főszolgabíró és elöljárók a nép dühe elől elrej­tőztek, a­hogy lehetett. A nép a csendőrökkel du­lakodni kezdett, valaki rájuk is lőtt, egy csendőrt doronggal meg is ütöttek. Erre a csendőrök elő­ször a levegőbe lőttek, azután a tömeg közé. Német József munkást, ki egy csendőrnek fegyverét ki akarta csavarni kezéből, egy csendőr főbelőtte. Kívüle még ketten haltak meg, kettő pedig haldoklik. Könnyebb sérülést 20 em­ber kapott. Szegedről a csendőrség és katonaság este ér­kezett a helyszínére, a népet szétkergette és az elöljáróságot kiszabadította. Meskó alispán és Schmidt szegedi kir. ügyész is megjelentek Battonyán, az utóbbi Molnár vizsgálóbírót is sürgönyileg odahívta. Az éjjel az egész vá­ros nyugodt volt; a csendőrök egész éjjel czirkáltak s a katonaság fegyerben állott. Negy­ven zavargót már letartóztattak. A halottakat ma reggel fölbonczolták. A halálo­san megsebesültek egyike ma reg­gelre meghalt. A katonaság még nem jött vissza Szegedre. Tudomány, irodalom. Turul. Évnegyedes folyóirat. Szerkeszti Fe­­j­érpataky László. 1891. évfolyam. Második füzet. Tartalma: Nagy Géza. Árpádkori személy­neveink és az Osl nemzetség eredete. (Első közle­mény.) — Décsényi Gyula. II. Ulászló korabeli czimeres-levelek. — Dr. Komáromy András. Dózsa nádor és a Debreczeni család. (Második és befejező közlemény. Három rajzzal.) — Majláth Béla. Csa­ládtörténeti tanulmányok 1526. évig. II. Milath törzse. (A Fejérpataky, Andaházy és Lipthay csa­ládok.) (Első közlemény.) — Bárczay Oszkár. A Bárczay család leszármazása. (Első közlemény. Színes czimerképpel.) — Puky Andor. Az Abauj- és Biharmegyei Kirisyek. Vegyes. Tárcza. »Budapesti Látogatók Lapja.« A fővárost és egyáltalán hazánkat látogató idegeneknek igen jó szolgálatokat tevő lap, mely háromnyelvű szöveg­gel jelenik meg, Márkus Józseftől czikket hoz : »Budapest a zöldben«, továbbá dolgozatokat a pé­csi székesegyházról, az agyagkiállításról, több gyár- és ipartársulatról, végül érdekes ismertetést Segesvárról. Döntvénytár. A m. Curia, a budapesti kir. itélő tábla és a pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. Kiadja a »Jogtudo­mányi Közlöny« szerkesztősége, uj folyam, 28. kötet. A Franklin Társulat által nyomatott 372 lapra terjedő kötet ára 2 frt. Magyarázott Törvények. Ráth Mór kiadásában. A bírói és ügyészi szervezet módosításáról szóló 91. XVII. törvényczikk; magyarázatokkal ellátta dr. Reiner Ignácz. A füzet ára 50 kr. — A te­lekkönyvi betétek szerkesztésére vonatkozó tör­­vényczikkek módosításáról s pótlásáról, magyaráz­za dr. I­r­­­i­n­g Konrád. A füzet ára 40 kr. A »Philologiai Közlöny« júliusi füzete Kele­men Bélától értekezést tartalmaz Szemere Pál­ról, L­i­s­k­a Jánostól dolgozatot Jam­es Gazacus­­ról, Lázár Bélától jezsuita drámákról, Ha­raszti Gyulától az elmekórtani kritikáról (még csak az kellene!), továbbá gazdag kritikai rovatot. A »Hittudományi Folyóirat« júniusi számának tartalma: Az egyház önálló, tökéletes társaság. Dr. Dudek János: A holtak iránti kegyelet haj­dan és most. V­é­g­h Kálmán: A kritika és a törté­nelem Jézus Krisztus életrajzában. P. Didón: Mózes öt könyvének hitelessége. K­o­v­á­c­s Sán­dor: Dante theologiája. Csicsáky Imre: Táviratok. Fiume, junius 22. Albrecht föherczeget, ki a reggeli gyorsvonattal érkezett, az állomáson a kormányzó és a katonai méltóságok fogadták. Innen a kormányzó egyenesen a »Greif« yachtra vitte a föherczeget. A »Greif« rögtön felvonta a császári lobogót (Standard) és elindult Dalmá­­cziába. Mikor az angol flotta hajói közt elhaladt, az angol hajók egyenként 21 ágyúlövéssel üdvö­zölték. Karlsbad, jun. 22. Ferdinánd bolgár feje­delem ideérkezett. Róma, jun. 22. A kiegészítő közigazgatási választásoknál Rómában a szabadelvű jelöltet vá­lasztották meg a megyei tanácsba. A Róma város községtanácsában megüresedett tizenhat helyre 9 szabadelvűt és 7 klerikálist válasz­tottak meg. London, jun. 22. A »Standard« a német csá­szárnak a porosz országgyűlés berekesztése alkal­mával tartott trónbeszédével foglalkozva, a követ­kezőket írja: Nem lehet csodálni, hogy a hármas­szövetség tagjai keresik annak lehetőségét, hogy vámszövetséget alkosannak; ha közös tarifát le­hetne megállapítani, akkor a hármas­szövetség szilárdabb alapon nyugodnék mint a­milyen a ka­tonai conventio volna. Páris, jun. 22. (A Pesti Napló távirata.) A melinti-ügyben előterjesztett interpelláczió mai tárgyalása előreláthatólag nem fog kabinetválsá­got okozni. Constans miniszter kijelentette, hogy válság esetén az elnökséget el nem vállalná. Merénylet a chilei miniszterek ellen. Washington, jún. 22. Egy Santiagóból érkezett magánlevél megerősíti, hogy június 7-én merényletet követtek el a chilei mi­niszterek ellen s a merényletről a következő részleteket mondja el: Mikor a miniszterek eltá­voztak a képviselőházból, két köpenybe burkolt, széles karimájú kalapot viselő ember vágtatott el mellettük, s két bombát dobott a minisz­terek felé. Az egyik ezért tévesztett s felrob­bant ugyan, de kárt nem okozott, a másik fel se robbant. Balmaceda elnök akkor a merényle­tet a kongresszus-párt Santiagóban időző vezérei­nek tulajdonította s a béketárgyalások ez eset következtében megszakadtak. Oroszország és a franczia ipar. London, jun. 22. A »Daily News«-nak jelen­tik Odesszából: Az orosz kormány az itt al­kalmazott angol kézműveseket francziákkal készül helyettesíteni, kiket a franczia tengerészeti mi­niszter ajánlana. Eddig az épülőfélben levő hadi­hajók pánczélait Angliában gyártották, ezentúl Francziaországban fogják azokat készíteni. Két­ségtelen, hogy a Creuzotban alumíniummal örvé­nyezett pánczélok jelesebb tulajdonságokkal bír­nak, mint a­milyeneket a sheffieldi pánczélok mu­tattak ; a beszerzési forrás változtatásának valódi oka azonban a nevezett lap nézete szerint valószí­nűleg abban keresendő, hogy Oroszország nem akarja, hogy Anglia a sebastopoli fegyvergyár tit­kaiba behatoljon. Az osztrák képviselőházból: Bécs, jan. 12. A képviselőház mai ülésén He­rold vezérszónok hangsúlyozza, hogy az ifjú cse­hek állása épp úgy megegyezik az államfentartás elvével, mint a többi pártoké. A csehek, a biroda­lom összes szláv néptörzseinek egyesítését kíván­ják, a­mi hatalmas tényezőt képviselne az állam­ban. A pánszlávizmus — úgymond — a szláv néptörzsek individualizmusának erős fejlettsége mellett, képtelenség, az csak a németek alkotta fan­tom, a­melynek érve alatt a szlávokat megtámad­hassák. A csehek 1866-ban fényes tanúságot tet­tek hazafiságukról. Akkoriban a cseh nép ki­mondotta, hogy »a császár ügye a mi ügyünk!« (Élénk tetszés és taps.) Ezen szavakba van lefek­tetve a csehek külügyi politikája. Szóló örül an­nak, hogy a lengyelek a szabad mozgás politikáját proklamálták, épp úgy, mint az ifjú csehek, mert az ily politika a legtöbbet használ az állam egé­szének. Meleg szavakkal emlékezik meg a lengye­lek prágai fogadtatásáról. Minden rossznak kut­­forrása — úgy­mond — a német hegemónia esz­méje és az, hogy a német államnyelvet előnyben részesítik. KÖZGAZDASÁG, Róma, június 22. A szenátus mai ülésén Luzzatti kijelentette,hogy Olaszországnak meg kell maradnia a latin érem­­unió mellett, mivel az tulajdonképpen arany valuta, a Rossi képviselő által javasolt ezüsvaluta Olaszországot, olyan helyzetbe juttatná, mint India van Angliá­val szemben és szentesítené az ezüst kényszer­valutáját, ami rosszabb a papírvalutánál. Ilyes­mitől, pedig meg kell kímélni Olaszországot. New-York, június 22. A kedvező new-yorki ban ki mutatása daczára újabb aranymennyiség elvo­násától tartanak. Ipar és kereskedelem. Újabb szerb kölcsön: Belgrádból jelentik: Az ellenmondások daczára tartja magát az a hir, hogy a kormány a már ismeretes fölszerelésre szükséges kölcsönön kívül még több millió újabb kölcsönt szándékozik fölvenni s e tárgy fölött tanácskozások folynak. A déli vasút 3°/0-ás elsőbbségeinek konverzió­jára vonatkozó és a vállalat által már hivatalosan megc­áfolt híreket egy berlini konzorczium hozta forgalomba és ennek a konzorcziumnak a manipu­­lác­iói hajtották fel legutóbb a déli vasúti részvé­nyek árát. Az ezüstár újból magára tereli az üzérkedés figyelmét. Az ezüst legutóbbi jegyzése meghaladja a 100 centet, néhány nap alatt tehát 2 százalékkal emelkedett. Ennek következtében Londonban is emelkedett az ezüstár és a rúpia-árfolyam. Az arany valuták némi gyengülésében máris észlelhető a fordulat hatása. A budapesti gabonatőzsdéről. Búzát ma jól kínáltak, a vételkedv élénk, az irányzat szilárd volt és 22.000 méter mázsa kelt el 5—71/s krral magasabb árakon. Elkelt: Búza : Tiszavidéki: 1500 mm. 805 k. 10.35, 200 mm. 80 k. 10.20, 100 mm. 80 k. 10.25, 100 mm. 80 k. 10.20, 100 mm. 80 k., 100 mm. 79 k. 10.17­m, 200 mm. 80 k., 100 mm. 79-8 k., 100 mm. 79-5 k. 10T7'/2, 100 mm. 79 k. 10.20, 100 mm. 79 k. 10.20, 700 mm. 79 k., 600 78.5 k. 10.25, 100 mm. 78-5 k. 10.05, 100 mm. 78-5 k. 10.15, 100 mm. 77-5 k. 10.­, 100 mm. 76 k. 9.85 foton kerültek forgalomba. Pest megyei: 400 mm. 80 k. 10.10, 200 mm. 78'8 k. 9.80, 100 mm. 78­ 5 k. 10.—, 100 mm. 78­ 3 k. 10.—, 100 mm. 78 k. 10.—, 100 mm. 77.5 k. 9.80, 150 mm. 76 k. 9.70 forinton kerültek forgalomba. Bácskai: 3200 mm. 77 k. 10.­, 3000 mm. 76.5 k. 9.90 forinton kerültek forgalomba. Tolnai: 2000 mm. 78 k. 9.95 forinton kerültek forgalomba. Becsei: 1700 mm. 78 k., 1500 mm. 76 k. 10'5 frton kerültek forgalomba. Felsőtiszai: 100 mm. 77 k. 9.95 frton kerültek forgalomba. Dunai: 100 mm. 74­8 k. 9.22'/a frton kerültek for­galomba. Raktáráru: 2200 mm. 77 k. 9.75 frton kerültek Erdélyi­: 100 mm. 77.7 k. 9.80 forinton kerültek forgalomba. Mind 3 hóra. Rozs: O­­ rozs csendes. O rozs szilárd. El­adatott 300 mm. 7.82­/a, 200 mm. 7.75 forinton készpénz mellett. Zab : 100 mm. 6.25, 100 mm. 6.05, 200 mm. 5.90 foton készpénz mellett került forgalomba. A határidő-üzlet szilárdabb. Búza 1891. május—júniusra —.— pénz, —.— áru; őszre 9.30-----.— pénz, 9.20 áru ;tengeri junius—júliusra —.— pénz, —.— árujjulius—augusztusra 6.08 pénz, 6.— áru; 1892. május—júniusra 5.43 pénz, 5.40 áru ; zab őszre 5.68-----.— pénz, 5.62 áru; káposztarepcze aug.— szept.-re 16.25 pénz, —.— áru. A határidő-üzletben a déli tőzsde zárlatai a következők: Búza május—júniusra 9.70 pénz, 9.80 áru; őszre 9.21 pénz, 9.22 áru ; tengeri jun.—júliusra 5.99 pénz, 6.— áru; július —augusztusra 6.— pénz, 6.02 áru; 1892. má­jus—júniusra 5.40 pénz, 5.42 áru ; zab őszre 5.62 pénz, 5.63 pénz; káposztarepcze 16.15 pénz, 16.25 áru. Mai hivatalos effektiv árak: Búza a bánsági........... 76—81 klg —.— —.— A budapesti terménytőzsdéről. Terményekben teljes ü­zlettelenség uralkodott. Vá­rosi disznózsír 5150 írttal kelt. Szilva és szilvasz lanyhák. 4 budapesti értéktőzsdéről. Az értékforgalomban az üzérkedés figyelme ma is csak egyes értékekre szorítkozott. Különö­sen az osztrák-magyar államvasuti részvények emelkedtek. A déli vasúti részvények lanyhultak. A bankrészvényeket és a járadékokat elhanyagol­ták. A valuták lanyhábbak. Hivatalos felszámolási árfolyam: osztrák hitelrészvény: 299.00, magyar aranyjára­dék : 105.40. A díjbiztosításoknál: osztr. hitelrész­vény holnapra: 1.50—2. — , 8 napra: 3.75—4.25 egy hóra: 8.-----8.50. Az előtőzsdén: Osztrák hitelbank 299.30 299.30 forinton, magyar aranyjáradék 105.40 frton, rima­­murányi vasmű 182.50—182.75 forinton, osztrák állam­­vasút 288.75—290.25 forinton, kereskedelmi bank 1041— 1039 forinton, Lombard 113—112.75 forinton került for­galomba. A déli tőzsdén Osztrák-magyar államvasut 290a/s—2911/. frton, Magyar jelz. hitelbank II. kib. id. elism. 173.50 forinton, Osztrák hitelintézet 299— 299.20 frton, Pesti magyar kereskedelmi bank 1032— 1041 frton, Fonciére, pesti biztosító­intézet 66 forinton, Erzsébet-malom 390—391 forinton, Viktória-malom 248 Országos központi takarékpénztár 600 frton, Köszön­és téglagyár Drasche 484 forinton, Tégla- és mészégető, újlaki elöv. 214 forinton, Magyar aszfalt részvénytár­saság 162 frton, Rimamurány-salgó­tarjáni vasmű rész­vénytársaság 163.25 frton kerültek forgalomba. Mai hivatalos árfolyam: Államadósság. Magy. aranyj. 4°/o-os 105.45 Egyes, adósa. cs. kir. papirjáradék 5°/0-os 101.70 ápril-okt. 45/,00/o 92.25 Magy. 1876. keleti v. Szőlődézsmav. k. (100 aranyban 5°/o 113.— frt) 5% —.— 1889. m. k. adóm. m. Osztr. aranyj. 4°/o 111 — kir. áll. vasúti kölcsön Osztr. papirj. 5°/o 102.25 ar. 4./a°/o 116.— Osztr. adósság 1854. 250 M. nyer. köles. 100 frt. 137.50 frt p. 4% 134.— » » » 50 » 137.— Osztr. adósa. 1860. 500 4.»0/o adóm. r.­k. kötv. 97.40 frt 5°/« 139.— Tiszai és szeg. köl. 4°/O 129.50 Osztr. adóss. 1860. 100 M. kir. 4% adóm. Ma­ frt 5'/^ 149.— gyarorsz. földt. k. i. j. 92.25 Osztrák adósság 1864. M. földteherm. k. 5% 104.50 100 frt 179.— M. földteherm. k. 1867. Osztrák adósság 1864. zár.­k. 5°/o —.— 50 frt 179.— M. úrbéri válts. kötv. A temes-bégavöl. viz­(100 frtos) 5°/o 100.— szab. társ. 5°/O 101.50 Egyes. áll. adóss. febr. Budapest főv. kölcsön és aug. 4B/io°/o 92.25 1890. 41/s°/o k. 98.— Egyes, adóss. 4E/,0 92.25 Szerk. nyer. 3% 39.— Egyes, adóss. cs. kir. Bécs v. ny. k. 1874. 154.50 jan.-jul. 46/io°/o 92.25 Részvények, forgalomba. » uj tiszavidéki . . . 76—81 » 9.70 10.15 » » pestvidéki. . . . 76—81 » 9.65 10.10 » » fehérmegyei . . 76—81 » 9.70 10.15 » » bácskai........... 76—81 » 9.70 10.15 » » északmagyarorsz. 76—81 » —.— —.— h­oz» . ........................... 70—72 » 7.65 7.80 Árpa » takarmány. . . . 60—92 » 6.— 6.40 » égetni való . . . 62—64 » —. — —.— » » serfőzdéi .... 64—66 » ——.— Kab »..................... 39—41 » 6.— 6.30 Tengeri » bánsági...... 75 » 6.05 6.10 » » másnemű........... 73 » 5.95 6.— Köles ».............._............. 7.40 7.70 Kisposztn­epezc­e . . . . —.— —.— a) Bankok. M. nyugati v. 5% 200.50 Angol-osztrák bank —.— Márm. sóv. r. t. e. r. —. Bpesti bankegyes. 137.— O.­magy. áll. vasút 5% 293. Bpesti k. és iparbank 96.— Pécs-barcsi v. 5% 201.50 M. áll. hitelb. 342.50 Tiszavidéki v. 5°/o —.— M. jelz. hitelbank —.— Dunagőzh. társ. 5°/o 285. Ugyanaz I­. kib. 173.25 Pesti közuti vp. 330.— M. lesz. és pr. b. 113.75 Pesti ke­v­élv­h 155.— M. orsz. bank r.-t. —.— , , , ,, . Oszt. hitelint. 299.­ e) Tak. pénztárak. Osztr.-magyar bank 1015.— Bpest III. ker. 118. I. m. iparbank 189.- Orsz- k5zP- 600.— Pesti m. ker. b. 1030.— Pesti hazai első *k­e-­r- 8150.— Sziszeki hitelbank —.— Egyes. bp. főv. 960.— Union bank —.— M. ált. takarékp. 113.50 b) Bizt. társaságok. — Különféle vállalatok. Bécsi bizt. társ. 147.— Alagút 163.— Bécsi életjár. b. int. 285.— Ált. nagy. k. t. 88. — Első m. ált. h. t. 2725.— »Athenaeum« t. 415.— Fonciére pesti b. t. 65.— »Franklin« t. 260.— Magyar-franczia h. t. 80.— Pesti könyvnyomda 1180. Pannónia vb. i. 985.— Pallas i. ny. r. t. 220. Fiúm. I.m. rizsh. gy. t. 1000.— c) Gőzmalmok. Ganz v. ö. és ggy. 1780.— Concordia m. 500.- Gschwind szgy. 400.— Első bpesti m. 1100.— Gyapju-mosó 340.— Erzsébet m. 390.— Keresk. épület —— Henger m. 555.— Kőszénb. (Dräsche) 484.­ Lujza-malom 290.— S.-tarjáni kstb. 577.— Molnárok és s. m. 435.— Gőztégl. gy. köt. 567.— Pannónia m. 950.— Tégla- és mészégető 214.— Victoria m. 247.— Magy. fegyvergyár —.— Nemz. nagy. k. 105.50 d) Közlék. vállalatok: Rimam.-s.-tarj. 182.50 »Adria« m. t. h. t. 135.— Schlick vasönt. 245.— Alföld-fiumei v. 5°/o 202.— Serfőződe, I. m. 940.— Bpest-pécsi v. r. t. 5% 201.— Sertéshizlaló 316.— Bpest-Szt-Lőrincz v. —.— Spod. s csontliszt gy. 124.— Déli vasút 5°/o 111.50 Szálloda r. t. 180.— Észak-keleti v. 197.50 Szeg. szgy. és fin. r. t. —.— Erdélyi vasút 5°/o 201.— Török dohány e. á. t. 160.— Kassa-oderb. v. 5°/o 178.50 Uj-Antal v. nv.-gy. r. t. —.— Magyar-gal. v. °/o 200.— _________________________ A kiadó tulajdonos Athenaeum irodalmi s nyomdai r. társulat betűivel. Budapest, barátok­ tere, Athenaeum-épület Záloglevelek. M. földh. int. 5% 101.— Pesti m. kér. b. 50/o —.— Ugyanaz 4'I, p. 100.25 » » » » 4'/a°/o 99.75 » 4‘/a°/o 95.25 Bpesti m. k. b. kk. 4‘/i 101.— » a. v. ez. 5% 116.— »Albina« t. s. h. i. 6°/o 101.— M. jelzálogb. ö'/tVo 102.— » » » » » 5»/o 99.50 » » 5°/o 101.25 Nagysz. föld. 5°/o 101.— » » 4'/«'/o 99-75 » » 5'/«0/o 102.— M. orsz. közp. tkp. 4'/o 98.75 » » 6°/o 103.— Kis. p. földh. i. 5'/í°/o 103.50 » ált. takp. 5°/o 102.— » » 5°/o 101.25 M. jelzb. ny. k. k. 4°/o 112.50 Osztr.-magy. b. 4'/«­/o 101.20 » » nyer. jegy. 21.— » » 4°/o 99.70 Oszt. f. i. d. k. k. 3°/o 109.— » » 50 év 4°/o 99.70 Osztr. f. int. k. nyj. 3°/o 25.50 Pesti m. ker. b. 5°/o 101.— Pesti hazai e. tp. 5°/o —.— » » » » 6'/10/o —.— » » » » 4°/o 99.75 Elsőbbségek: Alföldi vasút 5% —.— M. nyug. vp. 5%, 101.50 » » 1874. 5% —.— » » 1874. kib. 5»/o 101.50 Bp. közuti vasút 4'/10/o 97.25 M. vasút els. köles. bor. Báttasz.-d.-z. v. 5°/o —•— czél. ar. 5°/o 116.50 Bpesti lánczhid 6Vo 103.50 » » » 4­/a0/o 114.75 Bpest-pécsi vasút 4°/o 91.75 I. erdélyi vasút 5°/o — •— Éjszaka. vas. t. 5°/o 101.25 Kassa-odb. r. ez. 4°/o 93.— » » ar. 5°/o 117.50 » -eperj.-tarn. v. m. » » ar. 6°/o 121.— r. ez. 5Vz 101.25 Lloyd-épület 5°/o 99.50 Kassa-odb. v. (oszt. v.) Magy. gal. vasút 101.50 1889. kib. 4°/1 95.— Victoria malom e. k. —.— Váltók árfolyama. (látra.) Páris 100 frank 46.35 Ném. pb. 100 kir. m. 57.50 Svájczi piaczok 100 frk 46.25 Amsterd. 100 holl. frt 97.10 London 10 fnt szerl. 117.25 Magánsorsjegyek. Osztr. hitelintézet 187.— Osztr. rör. ker. sorsjegy. 19.75 Magy. vör. ker. sorsj. 11.— »Jó­ sziv« sorsjegy 3.— Olasz » » 12.50 Ny. k. bpesti lipótv. bazil. 6.— Pénznemek. Cs. kir. arany (vert) 5.52 20 frankos arany 9.26 » » (körm.) 5.42 20 márka 11.48 O. Magy. 8 frtos ar. 9.26 Német kir. b. 100 m. 57.45 A bécsi értéktőzsdéről. — Junius 22. — Megnyitás. Előtőzsde. Osztr. h­itel-részv. 298.75 Osztr. hitelint. részv. 298.62 Unio-bank-részvény —. Unio-bank-részvény 238 50 20 frankos arany 9.29­/a 20 frankos arany 9.29 Magy. jelz. hitelb.-r. —.— Magyar hitelrészvény 342.25 Magy. orsz. bank.-r. —.— 5°/a magyar papir-jár. 101.65 Magyar hitelb.-részv. —.— Angol osztr.-bank-r. 160.50 40/0 magy aranyjár. 105.45 Déli vasúti részvény 112.62 M. leszám. és váltób.-r —.— Osztr. államvasuti r. 288 37 — 4°/o magy. aranyjár. 105.40 Kivonat a Budapesti Közlönyből. Árverések a fővárosban. Magdolna-utcza 13. jun. 24. Dobrik Ferencz ing. 329 frt. — Lajos-utcza 50. jul. 4. Schubert Ede ing. 797 frt. — Csömöri-út 17. július 3. Csepcsányi Tamásné ingós 1020 frt. — Alkotmány-utcza törvénykezési palota jun. 27. Emődy Vilma ing. 14.000 frt. — Országút 19. jun. 28. Kleinman Árpád ing. 1438 frt. — Erzsébet­ körut 41. junius 26. Kohn Albert ing. 1503 forint. Árverések a vidéken. Adony aug. 3. Kohn Rudolf ingdl. 9690 frt. — Újvidék jul. 12. Stefánovics Ignácz ingadl. 8960 frt. — Bazin jul. 2. Steger Alajos ing. 8000 frt. — Gelej Alajos jul. 13. Kun Lajos ingd­. 5400 frt. Pályázatok. A fiumei fővámhivatalnál vámfőtiszti áll. 2 h. a. — Az esztergomi járásbíróságnál irnoki áll. 4 h. a. A szolnoki p. v. igazgatóságnál irodatiszti állás 2 hét alatt. Vízállás, junius 22. Színházak, ma, junius 23-én . A bu­dai színkörben: Szegény Jonathán. — A v­ár ős­lig­e­t­i színkörben: Szép Heléna. Felelős szerkesztő: Ifj. ÁBRÁNYI KORNÉL. — Budapest, junius 21. — Méter Méter Név­, o Változik Név. 0 Változik szerint ** szerint fölött I alatt _____________falatt | alatt____________ * ( Duna Tisza Pozsony 2.47 — apadó M.-Sziget 0 84 — áradó Komárom 2.93 — apadó V.Namény 2.74 — apadó Budapest 2.81 — Tokaj 3.42 — áradó Mohács 3.88 — apadó Szolnok 3.30 — áradó Vukovár — — — Szeged 3.15 — áradó Újvidék 3.70 — apadó Bodrog Pancsova 2.53 — apadó S.-Patak 2.20 — áradó Orsova 2.95 — apadó Szamos .. . Szatmár 1.38 — áradó FzATM Körös Barcs 1.08 — apadó Gyoma 2.22 — áradó Eszék 2 46 — apadó Maros­i , Arad 0.27 — áradó Szilva Sziszek 0.61 — apadó Mitrovica 2.16 — áradó Temesvár 0.57 — áradó Nyilt tér. (A' e rovat alatt közlötteknek sem tartalma, sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség.) Urasági bátorok. A néhai gróf Zichy-Ferraris Bódogné hagyatékához leltáro­zott szoba-bútorok, metszeni porozellán és konyhai felsze­relések 1891. évi junius hó 23-án, azaz kedden, d. e. 9 órától kezdve a Budapest-belvárosi reáltanoda-utczai 14. számú házban nyilvános árverésen el fognak adatni. (4241) Ifr. Pongrácz Sándor végrendseleti végrehajtó és hagyatéki gondnok. Az ATHENAEUM könyvkialdó-h­ivatalában (Budapest, Be­­rencziek-tere, Athenaeum-épület) 8 általa minden hiteles könyv árusnál (Bécsben Szelinski Györgynél Stephansplatz 6.) kapható. CENTRÁLISATIÓ ÉS ÖNKORMÁNYZAT. ÉSZREVÉTELEK A KÖZIGAZGATÁSI TÖRVÉNYJAVASLATHOZ. Irta Dr. ZOKOLAY ISTV­ÁN. Ára 80 kv, melynek előleges (postautalványnyak­) beküldése után a fene­tét bérmentesen küldjük. M­agyar kir. államvasutak. A XIV. vonalszakaszu menetjegyek használata a m. kir. államvasutak hajózási vállalatának vukovár-újvidéki vizi útján át. A magyar királyi államvasutak igazgató­ságától vett értesítés szerint az összes XIV. vonalszakaszú menetjegyek a budapesti és zágrábi metszőpont figyelembe vétele mellett a 48 órai ér­vényességi időtartam alatt a m. kir. államvasutak hajózási vállalatának vukovár-újvidéki vizi útján át is érvényesek oly kép, hogy e viziútért a megfelelő hajómenetdíj a hajóra való átszállásnál Vukovár, illetve Újvidéken külön megfizetendő, mi mellett azután folytatólagos vonalainkon a XIV. vonalszakaszu menetjegy tovább használ­ható. Meg­jegyeztetik továbbá, hogy ezen utazási módnál a XIV. vonalszakaszu menetjegyet a ha­jóra való átszállás előtt Vukovár vagy Újvidék állomáson a vasúton való út félbeszakítása czéljá­­ból nem kell előmutatni. PJ1

Next