Pesti Napló, 1891. október (42. évfolyam, 269-299. szám)

1891-10-04 / 272. szám

Pillanatnyi kifogó. Hegedűs Aladár Hajós-kapitány, az általa feltalált pillanatnyi kifogóval a próba-bemuta­tást a nyilvánosság előtt e hó 9-én, pénteken délután fél 5-kor fogja az ügető-versenytéren megtartani. Halálos szúrás. W­o­­­n­a János 32 éves nap­számost e hó 1-én a Dréher-féle serfőződében Kő­bányán hátán megszúrta Holzapfel János ser­­főzőlegény. A Volny bement akkor a Rókus-kór­­házba, hol ma sérülése következtében meghalt. A rendőrség elrendelte törvényszéki bonczolását, a tettest pedig, ki azóta eltávozott a fővárosból, nyomozza. Tudomány, irodalom. A magyar tudományos akadémia e hó 5-én hétfőn délután 5 órakor összes ülést tart, melynek tárgyai: Jelentés a Hertelendy-féle drámai juta­lomról. 2. Folyó ügyek. Az összes ülést az első osz­tály ülése követi, melynek tárgya: Bérczik Ár­pád levelező tag székfoglaló értekezése a 40-es évek magyar politikai vigjátékairól. F­oly­óiratok. A »Budapesti Szemle« ok­tóberi füzete a következő tartalommal jelent meg: A török nép művelődési és állami jövője. Vámbéry Ármintól. — Az aranyvaluta behozatala Németor­szágon. (Hr.) Pisztóry Mórtól. — Egy franczia kö­vetség Keleten. (1728—1741.) (II.) Huszár Imré­től. — Jenatsch György. Regény. (III.) Meyer F. K. után németből. S. M. — Költemények. Enyhü­lőt. Gyulai Páltól. — Még egy csókot. Burns után, angolból Lévay Józseftől. Megyei monográfiák. Körösi Józseftől. — Orosz-franczia viszonyok tör­ténete. S—­ A. Értesítő: Lorenz C. Leopold von Ranke, sb. — Történeti, nép- és földrajzi könyvtár. Szamota Istvántól. — Schumacher H.: Aus dem modernen Ungarn. — sb. — Imre S.: A magyar nyelv és nyelvtudom. rövid törté­nete. — Singer M.: Zsidó világ. — br. —­­ A »Magyar Bazár«, a Wohl Janka által kitünően szerkesztett divatlap mostani száma úgy rendkivül érdekes tartalmával, mint diszes kiállí­tásával s igazán szép divatképeivel a folyóirat legszebb számai közé tartozik. A füzetből különö­sen kiemeljük a boldogult Kállay Mártha egy mélyen megkapó költeményét, valamint Wohl Janka czikkét, mely »Letört virág« czimen szól Kállay miniszter oly korán elhunyt leányáról. A szám tartalma egyébként a következő : Szépiroda­lom : Bubánat, gyász... költemény Kállay Már­­thától. — Letört virág. (Képpel a czimlapon.) — Louise Read. Párisi emlékezések Justh Zsig­mondr­ól. — Öt szó csupán, beszély Kövér Il­máról. — Regény két világból, irta Corelli Mária, angolból fordította Zichy Família,. — Uj könyvek, füzetek és hangjegyek. — Sza­lon : Mutatvány a »Salon és Sport«-ból : 1. Szabadbani uj játékok: I. Téma. — 2. Tátra­­füredi és balatonfüredi levelek. (Képekkel a 149. és 151. lapon.) — Bayreuthi visszhang, irta gróf Cebrián Róza. — Eljegyzések, esküvők, halá­lozások. — A Regénymellékleten: Aschein, regény, irta Ossip Schubin, németből fordította báró Ú—y. — A Divatrészen: Nagy divatképünk magyará­zata. — Divatlevél Heléne de B.-től. — A boríté­kon : Nyílt posta. — Háztartás: A vasalás művé­szete, Fodornétól. (Ábrával.) — Nemzetközi kony­­hareczeptek. — Lakberendezések tárlata. — Kér­dések és válaszok. — A múlt szám sakktalányá­nak megfejtése. — Sugártalány. — Hirdetések. —­­A külön mellékleten: Mutatvány a »Salon és Sport« I. évi szept. 22-iki számából. A M­a­g­y­a­r Bazár előfizetési ára negyedévre két forint. — A »Vasárnapi Újság« legújabb száma Csáky miniszter s neje arczképeit közli s illusztrá­­cziókat hoz a miniszter szepes-mindszenti kasté­lyáról. Verseket Gyulai Páltól és Pap Kálmántól találunk e számban. Számos illusztráczió­s közle­mény teszi változatossá a lapot. — Az »Ország- Világ«, Benedek Elek jeles heti­lapjában Tábori Róbert folytatja érdekes regényét. Székely Huszár karczolata szellemesen elmélkedik a hét történeté­ről. Szép költeményeket írtak e füzetbe Gabányi Árpád, Váradi Antal és Felszeghy­ Dezső. Torna Szilárd »Éjféli párbaj« ez­ igen sikerült elbeszélése és Nyári Sándor széptani fejtegetése egészíti ki a füzet gazdag tartalmát. E számban látjuk Wilt Mária és Madarász Ernesztin arczképeit s az olasz renaissance több építészeti emlékének rajzát. — A »Magyar Szemle« e száma is tanúskodik arról, hogy szerkesztője, Kaposi József a legna­gyobb buzgalommal fáradozik a jeles vállalat kö­rül. E szám gazdag tartalmából kiemeljük Tolnai Lajos »Késő őszszel« cz. mélyérzésű költeményét, Pater Laurentius irodalom­kritikai levelét, Hoff­mann Sándor értekezését a népszínműről, Gerő Lajos egy költeményét, Szanday Zenó, »Nyaralás után« cz. tárczáját, Soós Jenő versét és Bignio Mariska elbeszélését. A füzetben érdekes kritikát találunk Endrődi Sándor költeményeiről. A »Ma­gyar Szemlét«, mely irodalmi tradicziókat követ s a magyar szépirodalom fejlesztését tűzte ki czélul, melegen ajánljuk a közönség figyelmébe. — A »Kis Lap«, Forgó bácsi pompás gyemekujsága, mely ma is, mint évtizedek óta mindig, a magyar gyermekvilág páratlanul álló kedvencz olvasmánya, e számában az olvasmányok és képek egész soro­zatát közli. Igen szép elbeszélések a »Kis báró testvérkéje«, »Az ajándék ára«, s »A király és a bölcs.« Mulattató olvasmányok, kedves apróságok, t­öbb versike s remek illusztrácziók szereznek meg­lepetést az apró olvasóknak. A »Kis Lap« elő­fizetési ára negyedévre t­árt 40 kr. »A rózsák betege« és egyéb történetek czím alatt J. Virág Béla, az ismert nevű tehetséges fiatal író előfizetési felhívást bocsátott ki, melyben elmondja, hogy a fenti c­ímen hét év óta megje­lent tárczái és elbeszélései java részét gyűjtötte össze és a fejlett ízlés igényeinek megfelelő kiállí­tású könyvet mint alkalmas karácsonyi ajándékot ajánlhatja a magyar olvasó­közönségnek. A köny­vet tartalmánál fogva főleg Magyarország irodalom­kedvelő hölgyközönségének ajánlja. Előfizetési ára fűzve 1 frt, diszkötésben 2 frt. Bolti ára nagyobb lesz. A könyv deczember hó elején kerül a könyv­­piaczra. Az előfizetési összeg még október hó kö­zepéig küldendő . Budapest VIII. József­ utcza 54. szám I. 49. alá. A könyvet ajánljuk olvasóink fi­gyelmébe. Színház és művészet. Nemzeti színház. Ez idény alatt már két új darab került előadásra a nemzeti színpadon, »A harang« és »A népgyűlölő«, s új betanulással a leg­­nagyobb sikert aratott »Agglegények« , mely foly­vást zsúfolt házak előtt adatik. Az új színművek bemutatásával, régiek felújításával úgy látszik rendkívüli buzgalmat fejt ki ez idén az igazgató­­ság, é­s ezt helyeselnünk is kell a műsor élénkí­tése szempontjából, nem kétkedvén, hogy ez a legalaposabb készültséget nem fogja hátráltatni,­­ így már a jövő pénteken ismét premiere lesz. Guy de Maupassant gyors hírre kapott »M u s o 11 e«-ja, mely Párisban állandóan legvonzóbb erejű da­rabja a saisonnak. A szereposztás nálunk a követ­kező : a czímszerepet Márkus Emilia játssza, Mihályfi Jeant a festőt, nagybátyját Újházi, a festő menyasszonyát Cs. Alszegi Irma, a leány testvérét Leont Császár, atyjukat Bercsé­nyi, nagynénjüket pedig Rákosi Szidi. Víz­vár­i­n­é egy ballerinából lett szülésznőt ad az operai orvost Horváth játszsza. Végül L. B­o­é­r Hermin egy vidéki dajkát. A színmű rendezője Vízvári fa próbák naponként folynak. Az operaházban ma este Meyerbeer »Huge­­nották«-ja oly fényes szereposztással került színre, mely a kontinens bármelyik operaházának is dí­­szi­e vált volna. Szemben vele valóban még a leg­­gáncsoskodóbb kritika is bevonhatta az ellenszeles vitorlákat. A királynét B­i­a­n­c­h­i B. — ki ez idényben ma lépett fel először — Raoult Sig­nori, Valentint Lantes Assunta — mint vendégek — Marcell N­e­y, Saint Bris­t­o­d­r­y, De Nevers-t Takács, az apródot (Gábos hirte­len rosszulléte folytán) Bárdossy J. énekelte. Oly ensemble, melynél külömbet szemen szedve sem igen lehetne egybeállítani. A zenekart R­e­­b­i­c­s­e­k vezényelte. Bianchit, a­mint a má­sodik felvonás függönye felgördült, a teleház közönsége hosszantartó zajos tapsaival fogadta, melyek csak fokozódtak, úgy nagy magándal­lama, mint a Raoullal való kettős alatt és után. Csattogó trilláit s könnyed gyöngyözetes koloraturáit teljes ereje, bája s frisseségében hozta vissza. Signorini kitűnő Raoul volt s mai szerepében mintha egészen ki lett volna cse­rélve. Mindjárt az első felvonás romanceával perczekig tartó tapsokat vívott ki, nem csak fenomenális tisztán csengő, erőteljes s biztos ma­gas hangjaival, hanem ízléses előadásával is, mely egészen elütő volt az első felléptekor tanúsított túlságos hatásvadászattól. A 4-dik felv. nagy ket­tősében is hasonló hatást ért el, a­mivel egyszer­smind be is igazolta, hogy kellő önmérséklettel művészi magaslatra is tud emelkedni. Kitűnő s teljesen elemében volt Lantes k. a., ki magát ma mint drámai énekesnő, oly előnyösen mutatta be úgy hanganyag, mint alakítás s kifejezés tekin­tetében, hogy a közönség zajos tapsait teljesen ki­érdemelte. Szenvedélylyel s melegséggel érvénye­sítette, szépen s erőteljesen csengő magas hangjait s játéka is kifejező volt. Mind a két vendégmű­vésznél ha egyik-másik tekintetben, találhat is kifogásolni valót a minden áron akadékoskodni szerető kritika , de az kevésbbé jöhet tekin­tetbe, kivált s nem mindenkor található tu­lajdonaik mellett, mert ha meg van a fő , u. m. a hang, annak több irányú hajlító képes­sége, a kifejezési s alakítási tehetség, — ezek­kel pedig bírnak — akkor megnyerésük minden­esetre csak előnyére válnék operánknak. A többi régi szereplőkről is csak a legjobbat jegyezhetjük fel, kik az egész előadás sikerét nagyban emelték. Méltó dicséret illeti Bárdossy kisasszonyt, ki bár nem volt készülve mai szerepére, azt mégis megérdemelt tapsok kíséretében emelte érvényre. Színházi műsorok. A nemzeti színház­ban: október 5-dikén »A rendjel«, 6-dikán »Vas­gyáros«, 7-dikén »Rang és mód«, 8-dikán »Medea«, 9-dikén először »Legénybucsu« Szécsitől és »Musotte« Guy de Maupassanttól, 10-dikén és 11-dikén ugyanez. — Az operaházban: októ­ber 6-dikán »A varázsfuvola«, 8-dikán »Tannhäu­ser«, 10-dikén Lantes Assunta k. a. vendégfellép­­tével »Borgia Lucretia« és »Nap és föld«, 11-dikén »Parasztbecsület« és »Naila«. — A várszín­házban: október 7-dikén »Parasztbecsület« és »Sylvia«, 8-dikán »Francillon«, 11-dikén »A le­­lencz«.­ A népszínházban: október 5-én »A parasztkisasszony«, 6-dikán »A madarász«, 7-dikén »Illés mester«, 8-dikán »A czigánybáró«, 9-dikén »A madarász«, 10-ikén »Illés mester«. Az operaházban holnap, vasárnap, ő Felsége nevenapján, a nézőtér teljes kivilágítása mellett díszelőadás lesz, a következő műsorral: I. »Királyhimnusz«, Mihalovich Ödöntől; előadják az operaház magánszereplői, ének- és zenekara. II. »Parasztbecsület« cz. 1 felv. opera Mascagni-tól. III. Az »István király« cz. eredeti dalmű negye­dik felvonása; irta Erkel Ferencz és IV. a Sztoja­­novits Jenő által szerzett »Csárdás« cz. eredeti Dallet harmadik felvonása az allegóriával együtt Fölelevenített magyar opera. »Atala«-t, Sárosy Ferencz régen adott dalművét legközelebb új sze­reposztással előadják az operában. Kamarazene-estélyek. A Krancsevics, Pinkus, Sabathiel, Bürger-féle négyes-társaság a jövő évadban négy kamara-zeneestélyt rendez bérlet mellett és pedig november 9-én és 27-én, deczem­­ber 7-én és január 18-án. Az estélyeken közre­működnek : Ehrenstein Lujza cs. k. udvari opera­énekesnő, Sauer Emil, Deutsch Willy, Door Antal tanár Bécsből, és Chovan K. tanár zongoramű­vészek. Hangverseny. Az opera solo-czellistája, Bür­ger S. tanár, november elején hangversenyt szán­dékozik rendezni zenekarral. Visszautasított darabok. A népszínház igazga­tósága a következő darabokat nem fogadta el előadásra: »A falu szája,« »Új csicsóné,« »A sze­relem áldozatai,« »Vasárnap délutánján,« »Román életkép,« »Szép és rut,« »A czimborák,« »Két vi­rágleány,« »Pünkösdi királyné,« »A falu lámpja,« »Mégis apácza lesz,« »Szika,« »A világ vége,« »A jó falat,« »A nagybácsi szerelme,« »A holdkóros menyasszony,« »A sors keze,« »A női kétszínű­ség,« »A békasziget vendégei«. A kéziratok a tit­kári hivatalban déli 11—1 óra közt bármely na­pon visszavehetők. Egyletek és társulatok. A budapesti katholikus kör ma délután 5 órakor rendkívüli közgyűlést tartott. Lévay Imre elnök nyitotta meg az ülést s előadta, hogy megváltozott állása miatt eddig viselt elnöki tisztéről lemondani kénytelen. Az elnöki széket zugó éljenzéstől ki­sérve hagyta el. A közgyűlés erre Horváth Piusz, a kegyes tanitórend ősz tagját választotta sor elnökül, ki átvéve a közgyűlés vezetését, nagy­hatású, mert kiválóan hazafias szellemű beszéd so­rán uj elnöknek gróf Eszterházy Miklós Mó­­riczot ajánlja. A közgyűlés egyhangúlag és lelkes élyenek közt elnökévé meg is választotta Eszter­­h­házyt. A gróf családi okok miatt a közgyűlésen meg nem jelenhetvén, táviratilag értesítették a fe­­lje fordult bizalom nyilvánítása felöl. A közgyű­lés ezután a grófnak távirat utján kifejezett óhaj­tására Lévay Imrét, mint a kör alapitóját, tisz­teletbeli elnökké választotta meg. Alelnökké Pin­tér Kálmánt, a kegyes tanítórendi főgimnázium igazgatóját választották meg. A magyar egylet e hó 11-én, vasárnap délelőtt 11 órakor tartja alakuló közgyűlését az új város­ház (Lipót­ utcza) közgyűlési dísztermében. Eljegyzések, esküvők. Porzsolt Ernő ismert fővárosi építész elje­gyezte özv. S­z­a­l­a­y Jánosné úrnő leányát Margitot. Halálozások. Fluck János nyugalmazott magyar minisz­teri tanácsos — mint a Bécs melletti Badenből távírják — 76 éves korában meghalt. Özv. Gyöngyösi Sámuelné szül. Szuh Róza e he­l­én életének 47-ik évében rövid szenvedés után meghalt. Temetése holnap, vasárnap délután 3 órakor lesz. Dr. Loeblin Miksa a fővárosban ismert gya­korló orvos 58 éves korában elhunyt. Egy ideig az I. kerület kerületi orvosa volt. Temetése hétfőn délután megy végbe. Táviratok: Páris, okt. 3. Lasalle tábornok tetemeit ma nagy ünnepélyesség mellett átvitték a »Hotel des Invalides«-ba. Saussier tábornok beszédet tartott, melyben az elhunytnak lovagias erényeire utalt s azután úgy szólt : Hálára vagyunk köte­lezve a vitéz osztrák-magyar hadse­reg iránt azért, hogy nemes gondolkozásá­nak, mely áthatja, épp az imént tanujelét adta az­által, hogy Lasalle koporsójánál, ki ellene harczolt, az elhunyt hős szelleméhez méltó katonai pompát fejtett ki. Berlin, okt. 3. A »Nordd. Alig. Ztg.« Ferencz József császár és királynak Bécs fővárosba való, a maga nemében páratlan bevonulásával foglal­kozik. A nevezett lap azt mondja, hogy az üdvöz­lés a bécsi lakosság szivének mély, benső sugalla­tából eredt. Különösen kiemeli a »Nordd. Alig. Ztg.« Ő felségének Csehország helytartójához in­tézett köszönő levelét. A czikk további folyamán azután a nevezett lap így ír: »Néhány transpa­­rensen e szavak ragyogtak, melyek mindenki­nek ajkán voltak: »Éljen a béke-fejedelem!« Ez azon szó, mely kifejezi a leghatalmasabb és legvalódibb benyomást, melyet az uralkodó uta­zása mindenütt kell, hogy előidézzen. Ez utazás a szó szoros értelmében diadalútja a monarchikus tradicziónak. Alig nyilvánult valaha Ausztriában ily világosan, mint most, hogy a pártok és csopor­tok minden harcza és versengése távolról sem ér fel azon magasságba, hol az uralkodó áll, kihez a közélet összes tényezői egyenlő szeretettel és mély tisztelettel, egyenlő odaadással és sziklaerős biro­­dalommal tekintenek fel. A monarchia és az ennek megfelelő dinasztikus érzület alig nyilatkozott még valaha hasonló határozottsággal azon szüksé­gességként, mely nélkül Ausztria nem képzelhető. A népek öröklött hűsége élő erőként jelentkezett, mely a monarchiát minden szél és vihar között a régi tiszteletben megtartani és annak régi dicső­ségét növelni képes. Az uralkodó Ausztriára nézve a belső békét képviseli; az erős összetartás az uralkodó iránti hűségben a legjobb biztosíték kí­vülről fenyegető veszélyek ellen. Ennek érzete, ennek tudata talált kifejezésre amaz ezerek által hangoztatott kiáltásban: »Éljen a császár, a béke­fejedelem !« Hága, okt. 3. Vilma ifjú királynő ismét fel­lábadt. A láz teljesen elmúlt s a királynő már ki­járhat a szobából s a mint az időjárás engedni fogja, kikocsikázhat­ nál­a a zarándokok esztelen tettét. A zarán­dokok legtöbbjét reggel hazájukba vissza­szállították. A franczia zarándokok­nak éppen Róma felé induló csa­patját Civita Vecchiában vissza­tartották. Róma, okt. 3. (A Pesti Napló távirata.) Több franczia zarándok a Viktor Emánuel sírjánál kitett idegenkönyvbe nevük helyett »Vive le Pape« szavakat írták. Midőn az ör e miatt felelősség­re vonta őket, »Brigand de Roi!« volt a válaszuk és leköpték a sírt. Letartóztatták őket, de több más zarándok közbelépett s ki akarta őket szaba­dítani. A zarándokok és elősietett csendőrök közt valóságos csata keletkezett és sűrűn felhangzott a »Veszszenek a francziák !« E közben elősietett az egész városból a nép s a csendőrségnek nem kis fáradságába került a kedélyek lecsillapítása. A zarándokok azonban, kik később az utczán megjelentek, pórul jártak. Egy magyar za­rándokot szintén jól elvertek, míg­nem megtudva kilétét, barátságos szavakkal útjára eresztették. A tömeg dühe annál hevesebben fordult a francziák ellen és az egész városban szakadatlanul hallatszott: »Le a francziákkal!« »Le a sirgyalázókkal és gyá­vákkal !« Azokat a szállodákat, hol a zarándokok laknak, csendőrség tartja szállva. Flórencz, okt. 3. (A Pesti Napló tudósítójának távirata.) A »N. Freue Presse« jelentése: Az itteni Ar­ena Nazionale­­ban,ma antiklerikális tüntetés volt.­ Mikor ugyanis köztudomásra jött, hogy a te­remben franczia zarándokok is vannak jelen a közönség zajosan éltette Olaszországot és a fővárost, a Vatikánt és a papokat pedig »Le vele« kiáltásokkal illették. A zenekarnak a királyi indulót kellett játszania. A tünteté­sek a Cavour-szálló előtt is folytatódtak (hol a zarándokok zárva vannak) mindaddig, míg a vendéglős ki nem tűzte a nemzeti lobogót. Róma, okt. 3. A polgármesterhez a királyság különböző nagyobb városaiból táviratok érkeztek, melyekben a tegnap a Pantheonban történt eset felett sajnálkoznak, Rómát mint érinthetetlen fővárost és Viktor Emánuelt mint a haza atyját acclamálják. Az »Opinione«, »Fanfulla« és más la­pok azt írják, hogy a pápa a franczia zarán­dokok eljárását élénken rosszall­a. Az »Opinione« jelentése szerint a letartóztatott zarán­dokokat még nem bocsátották szab­adon. Különben a nevezett lap szerint nem áll az, hogy ellenük pert tettek folyamatba. A központi rendő­rbiztosságnál vannak, mindegyik külön-külön szobában elzárva. Az »Opinione« kijelenti, hogy egy zarándokot sem sebesítettek meg a tegnapi demonstrácziók alatt késszúrással, legfeljebb elpáholtak néhányat kö­zülök. Az Opinione« a franczia minisztertanács azon határozatában, hogy a püspökségekhez kör­levelet intéz, előzékenység tényét látja Olaszország­gal szemben. Róma, okt. 3. A »Riforma« jelentése sze­rint a franczia nagykövet Nikotera belügyminiszter előtt kifejezte sajnál­kozását a franczia alattvalók által a Pan­theonban tegnap elkövetett meggondolatlan és rosszalandó tettek felett. Az Emke közgyűlése. Marosvásárhely, okt. 3. Az Emke közgyűlése alkalmából a város nemzeti lobogókkal van feldí­szítve. Minden vonattal százával érkeznek a ven­dégek. Ma délben érkezett meg a központi tiszti­kar Kolozsvárról, élén gróf Bethlen Gábor elnök­kel, kit Geréb polgármester hazafias érzülettől át­hatott szavakban üdvözölt. Ezután báró Bánffy Zoltán az Emke helyi fiókjának elnöke üdvözölte az elnököt és a vendégeket, hangsúlyozván, hogy egyesitett erővel működjenek a haza boldogitá­­sára. — Gróf Bethlen Gábor elnök meleg szavak­ban köszönte meg a szívélyes fogadást, kérvén az egylet további támogatását. A rendkívül nagy számban megjelent közönség a szónokok beszédeit lelkesült éljenzéssel kisérte. Gróf Bethlen azután báró Bánffy négyes fogatán a Transilvániába haj­tatott, kisérve diszes magánfogatok és bérkocsik beláthatlan sorától. Horváth Gyula, az Emke al­­elnöke ide érkezett. Gróf Apponyi Albert tegnap késő este tudatta, hogy az országgyűlési tárgyalá­sok következtében csak vasárnap reggel érkezhe­­tik. A tiszteletére tegnap tervezett banker ennél­fogva elmaradt. Marosvásárhely, okt. 3. Az Emke közgyűlése alkalmából fürdőkongresszus is gyűlt itt egybe, mely ma délután 1/16 órakor tartotta ülését Maros­­torda­ megye közgyűlési termében gróf Bethlen Bálint elnöklete alatt. A kongresszus tárgysoroza­tát Téglás Gábor akadémiai tag nyitotta meg. Szilvássy borszéki fürdőorvos, Bikfalvy maros­­újváry fürdőorvos, Hermann Antal és Veress tus­nádi fürdőorvos tartottak felolvasásokat. Azután ismerkedési estély volt a »Transsylvánia« nagy termében. Az asztalfon gr. Bethlen Gábor elnök, körülötte dr. Kemény Kálmán főispán, dr. Bánffy Zoltán, az Emke fiókegyleti elnöke, az arisztokrá­­czia tagjai és a megjelent notabilitások foglaltak helyet. A vendégek délután Marosvásárhely neve­zetességeit tekintették meg s Derzsi Jánosnak, ki 10 ezer frfos alapítványt tett volt, sírját megko­­koszorúzták, mely alkalommal Horváth Gyula ke­gyelettel emlékezett meg az alapítóról. Boulanger temetése. Brüsszel, okt. 3. Boulanger tábornok temetése alkalmából a halottas házhoz vezető utczákon nagy embertömeg gyűlt össze. A rendőrséget több­ször visszaszorították, úgy hogy ez kénytelen volt a csendőrség segélyét igénybe venni. Később a rendőrség többeket letartóztatott. Rochefort, Deroulede, Laur, Millevoy és a boulangista párt több más vezetője jelen vannak. Boulanger ravatalára számtalan ko­szorút helyeztek Francziaország színeivel. Brüsszel, okt. 3. (M. É.) A néptömeg Bou­langer temetésén méltóságtalan magaviseletet tanúsított. Derouléde egy trikolort, meg egy kis zacskó franczia földet dobott a sírba. A tömeg A rosenthali merénylet. Reichenberg, okt. 3. (A Pesti Napló tu­dósítójának távirata.) A rosenthali merénylet tetteseinek kinyomozása végett a következő hir­detményt ragasztották ki az utczasarkokon és a­­ környék helységeiben: »A rosenthali állomás közelében szep­tember 30-áról október 1-ére virradó éjjel elkövetett bombamerénylet tetteseinek ki­nyomozására és kézrekerítésére ezennel 3000 forint jutalom tűzetik ki. Ez összeg­ből 1000 frtot már az is kap, ki a hatósá­goknak oly támpontokat nyújt, melyek a tettes, illetve a tettesek kinyomozására ve­zetnek. Gróf Thun Ferencz hely­tartó.« Tüntetés Rómában. Róma, okt. 3. A »Popolo Romano« je­lentése szerint Baulay abbé, a zarándokok vezetője a pályaudvaron az ott jelen volt belügyminiszteri államtitkárt megszólította és köszönetet mondott a kormány által a za­rándokok védelmére foganatosított intézke­désekért és az összes zarándokok nevében sajnálkozását fejezte ki a Pantheonban történt eset fl­­öt­t, kérve az államtitkárt, tekintse azt egyszerű éretlen cselekedetnek. Tökélete­sen érti Róma lakosságának meg­­botránkozását. A »Voce della Verita«, egy a Vatikánhoz közelálló lap sajnálatos esetnek mondja­ a Pantheonban történteket. Az »Osservatore Romano«, mely tegnap este helyett csak ma reggel jelent meg, azt mond­ja, hogy az inczidenst három zarándok saj­­nálatraméltó könnyelműsége idézte elő. Páris, okt. 3. A Párisban időző minisz­terek Freycinet elnöklete alatt közös ta­nácskozást tartottak, melyen elhatározták, hogy tekintettel a legutóbbi római esemé­nyekre, felhívj­ák a franczia főpapo­kat, hogy további intézkedésig ne utazzanak Olaszországba s ne csat­akozzanak az Olaszország felé tartó zarán­dok­csapatokhoz E határozatot, a­mint mond­ják Fallieres igazságügy- és vallásügyi mi­niszter körrendeletben fogja tudatni a fő­papokkal. Róma, okt. 3. (A Pesti Napló táv­irata.) A polgármester a következő távira­tot intézte a királyhoz: »A polgárok ezrei lázam körül csoportosulnak és éltetik a ki­rályt. Kérésüknek engedve, jelentem felsé­gednek, hogy a haza atyja szeretett emléke megsértésének már puszta gyanúja is ele­gendő, hogy a római népet egyértelmű haza­fias tüntetésre egyesítse.«­­ A klerikális »Voce de la Veritá« a legmélyebben saj­éljenezte Rochefortot, a nemzeti párt mos­tani fejét. Páris, okt. 3. (A Pesti Napló távirata.) Az államperben gyanúsított Dilon, a­ki jelenleg Louxemburgban él, levelet írt a »Gaulois« szer­kesztőségéhez, melyben kijelenti, hogy azért nem vesz rész Boulanger temetésén, mert rosszalja az öngyilkosságot, melylyel a tábornok másod­ízben hagyta cserben pártját.Laguerre-t intették brüsszeli barátai, hogy ne utazzék el a temetésre, mert Boulangertől való szakadása miatt ellenséges érzelmekkel fog találkozni. — Laguerre kijelenti, hogy a temetésen nem fog részt venni, bár ez szándékában volt. Közgazdasági táviratok. Belgrád, okt. 3. (M. É.) Az Ausztria-Magyar­­országgal folytatandó kereskedelmi szerződési tár­gyalásoknál Szerbia részéről képviselőkül kijelöl­tettek : Popovics államtanácsos, Vsetecska iparos és Pacsics a jövedékek igazgatója. — V­i­­­o­s pénzügyminiszter ma este visszaérkezik. A budapesti értéktő­zsdéről­ Az utczai forgalomban: Osztrák hitelrészvény 285.20—285 forinton, osztrák-magyar államvasuti rész­vény 286,50 forinton került forgalomba. Az esti tőzsde üzlettelen volt. A meteorologiai m. kir.közp. intézet időjárási jelentése. (Október 3. Reggeli 7 órakor.) A légnyomás nyugaton hirtelenül emelkedett egy az Atlanti-óc­eán felől érkező maximum hatása követ­keztében ; az orosz maximum ma is fennáll. Depressziók északnyugaton és Itália fölött vannak. Délkelet-Európában az időjárás száraz, egyebütt többé-kevésbbé esős. Jelentékenyebb esők az Alpesekben voltak. Nálunk részben felhős és száraz az idő, a hőmér­séklet helyenkint éjjel nagyon lehűlt. Kilátás: Felhősebb és esőre hajló idő, élén­­kebb szelekkel várható. Később mind­inkább fogyó felhőzet. Szinszafe és mulatságok. Nemzeti színház. XXII. bérletszünet. Október 4-én : A csász. és királyi Felségének névünnepén: Az ember tragédiája. Drámai költemény. Irta Ma­dách Imre. Zenéjét szerzette Erkel Gy. Személyek: Az ur.................. * * * Rafael................Tolnainé Gábor ............... Nagy I. Mihály................ Fái Sz. Lucifer................Gyenes Ádám.................. Nagy Imre Éva.................... Jászai M. A föld szelleme .. Tóth Catalis ...............Horváth Hip fia.................Hegyesi M. Olávia ............... L. Boér H. Péter apostol .... Újházi Heléne................Szacsvayné Tanítvány...........Mihályfi Marquis ............. Császár Robespierre .... Kőrösmezei Saint,-Juste...........Horváth A császár.............Pintér Ádám, mint éleme­dett férfiú.......Nagy I. Vén asszony.... Viz­váriné Nyegle................. Latabár É­va mint polgár­leány ............... Jászai M. Anyja....................Györgyné Aggastyán...........Gabányi h­izdete 7 órasor M. kir. operaház. Bérletszünet 21. szám. Október 4-én : I. FERENCZ JÓZSEF ő csász. és apost. kir. Felsége neven ap­án, a nézőtér teljes kivilágítása mellett: I. Királyhimnusz. Szerzette Mihalovits Ödön. Előadják a m­ai-, operaház magánszereplői, ének- és ze­nekar. II. Par­aszt becsü­let. Melodráma egy felvonásban. Szövegét írták Targioni-To­­retti és Menasci. Ford. Radó Antal. Zenéjét szerzette Mas­cagni Péter. Személyek: Santuzza Vasquez M. Lola A. Wein M. Turiddu Szirovatka. Alfio Veres Lucia Henszler III. István király cz. dalmű negyed­i felvoná­s. Zenéjét szerzette Erkel Fe­rencz. Szöve­gét D­ó­sa Lajos »I István király« cz. t­agé­­diája nyomán irta Váradi A. Személyek: István király Odry L. Z­ona A. Wein M. Ra’ul ) Árpád Ii­ján Endre ) , ^ Dalnoki Béla v­erekek Kissy­­Levente ) ,e°eK Szendrei Csanád vezér Manheit Hunt ) német Szirovatka Pázmán ) lova- Takács Venczelin)­gok Hegedűs Gébért ) püspök Waldmann Asztriz ) kék Láng Barang Ney IV. Csárdás cz. eredeti ballet harmadik felvonása. írták : Mazzantini L. és Zárai . Zenéjét szerző Sztojanovits Jenő. Betanította Mazzantini L. balletmester. Paraszt-lakodalom Erdélyben. Személyek: Menyasszony Kovács Örömanya Hansné Örömapa Vincze Allegória. Hungária Veresné Kezdete 7 órakor. Várszínház. Nagy bérlet 1. sz. Havi bér 1. 1. sz. Október 4-én. A HAZUG vagy: Az igazság is gyanús. Vígjáték 3 felv. Irta: Don Juan Ruiz de Alarcon y Men­doza. Spanyolból ford.: Győri Vilmos. Színre alkalmazta Paulay Ede. Személyek: Don Beltran Bercsényi Don Gardia, fia Zilahi Don Sancho Sziget I. Donna Jacinta Cs. Alszegi I, Don Juan de Luna Egressy Donna Lukréczia, leánya Maróthy Don Juan de Sósa Pálfi Don Felix Ráthonyi Nevelő Mátray I­abel, komorna Keczeri Cam­no, lovász Latabár Tristan szolga Dezső Kezdete 7 órakor. - ----------------- ---- ------ - Nép­színház. Október 4-én : Blaha Lujza asszony mint vendég. Éjjel az erdőn. Eredeti népszínmű dalokkal 3 felv. Beniczkyn­’­Bajza Lenke »Harm . határ« czimü elbe*­szólásából irta Rákosi Jenő- Zenéjét szerzette Szentirmai E. Személyek: Paczor Márton Horváth V. Boriska, leánya Bla­u L. Atm­es asszony M. Csatai Zs. Balog Imre Szabó A Gyurka fia Vidtor Máli F H­gyi A. Májai Gábris N­­éta Zátonyi Balázs Újvári Marczi, fia Szirmai A rektor Bántha A libapá­storlány Csongori M Kurtáné Klárné Kezdete 7 órakor. Városligeti színkör. Október 4-én: Az ó-b­a­j­o­r passió-tár­saság ven­dégelőadása. Két előadás. Dé után fél 4 órakor . I. A nagy kiengesztelődési ál­dozat a Golgothán. II. Krisztus szenvedése és halála Ede 6 órakor ugyanez. (Folytatás a mellékleten.) Nyilt tér• (Az e rovat alatt közlötteknek sem tartama sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség). hivatalos „COURSBUCH“ WALDHEIM-féle kiadása. flnnrk­i ntnivn ow*1­. a bel- és külföld legújabb menetrendet-I lllll.mil v0­. képes Útmutatóval a vasutakon s Budapest, Bécs UUUUUUluUl I és Prága tervrajzaival, ára 50 krajczár, postán küldve 60 krajezár. — Kis kiadás a belföld menetrendeivel ára 30 krajezár. 4640 A „B­udapesti Ellenőr“ legújabb (40.) száma következő tartalommal je­lent meg: A váltóról, Szigetvári M-től. — Az újpesti rejtély, dr. Maisics Mórtól. — Tanulmányutak, Gózon Miklóstól.— A nagy kereske­dők köréből, levél K. R. nagykereskedőtől. — Hatósági közegek félrevezetése(tárcza), Bogdányi Mórtól.—Fővárosi heti szemle. — Helyi hírek. — Különfélék. — Vidék. — Külföldi hírek. — Szerkesztői üzenetek. — Előfizetési éra egy évre 6 frt. Dadogás beszéd tanító tanfolyam-módszer 1884. óta Európában kitüntetve. Október November - tanfolyam, Frestilig, 8 sz. Stahlh­aft igaz­gató. Molnár-utól fia 20. sz. respectus ingyen. (4627) Kiadó hivatala IV., Váczi-utcza 4—6.sz. (4638)

Next