Pesti Napló esti kiadás, 1892. március (43. évfolyam, 61-91. szám)
1892-03-22 / 82. szám
fogadta. — Ezután kiegészítették a választmányt s az indítványok során Bossányi László ajánlotta, hogy a nagygyűlés — mint minden évben — ezúttal is szavazza meg a Péter-fillér összeget. (Általános helyeslés.) — Egy más indítványt, amely szerint a társulat adjon ki olcsó (20—80 kros) ének- és imakönyvet, a nagygyűlés tagjai tudomásul vették s a könyvkiadó bizottsághoz utalták. A herczegprimás ezután köszönetet mondva a megjelenteknek, az ülést zajos éljenzések közben feloszlatta. Budapest, márczius 22. A berlini Válság. Gróf Caprivi kanczellár vasárnap Vilmos császár meghívására Hubertusstock vadászkastélyba ment, a miniszterválság ügyében értekezni. A kastély csak ötnegyedórányira van Eberswald vasúti állomáshoz, mely viszont csak 47 percznyire esik Berlinből. Capriviur tehát még aznap visszatérhetett a fővárosba, de hogy mit hozott magával, azt e pillanatban még nem tudjuk. Mint távirataink jelentik, a tegnapi nap folyamán a legellentétesebb hírek keringtek Berlinben a válság megoldásáról. Ami Caprivit illeti, a lapok többsége azt hitte ugyan, hogy visszavonta lemondását, de akadtak hangok, melyek szerint leköszönt s helyére Hatzfeld gróf fog lépni. Még ellentétesebbek a Zedlitz grófra vonatkozó jelentések; az egyik verzió szerint mindenesetre megy, a másik verzió szerint leköszön ugyan a közoktatási tárczáról, de belügyminiszterré fog kineveztetni. Egyes hangok meg azt akarják tudni, hogy ő is visszavonja lemondását. Ez ellentétes hírek daczára azonban bizonyos, hogy Zedlitz gróf megy, ámbár épp oly bizonyos, hogy Vilmos császár nemcsak nem akart a népoktatási törvényjavaslat elejtésével válságot felidézni, hanem pénteken, mikor elutazott, Zedlitz gróf lemondásának sem tulajdonított fontosságot. Azt hitte, hogy formalitásról van szó, melynek nem lesznek további következményei. Csakis elutazása után vett a válság komolyabb fordulatot, midőn Caprivi gróf azonosította magát a közoktatási miniszterrel. Egyes lapok szerint ez azért történt, mert Capriviur meg akarta ragadni az alkalmat a távozásra. A roppant munka nagyon kimerítette és idegessé tette s már szabadulni szeretne állása terheitől. Ellenségei viszont azt mondják, hogy ha meg is marad állásában, tekintélye a válság folyamán súlyos csorbát szenvedett s igy előbb-utóbb még is csak távozni lesz kénytelen. A mi a császárnak a népiskolai törvényjavaslat elleni állásfoglalását illeti, a józanabb lapok mind a legörvendetesebbn veszik tudomásul. A »Köln. Zig« azt mondja, hogy a népnek teljes oka van hálásnak lenni a császár iránt, ki a kellő időben, saját kezdeményéből hárított el egy újabb kulturharczot; az olyan kérdések megoldására, mint a közoktatásügy rendezése, a mostani idő nem alkalmas s azért helyén van a kérdést levenni a napirendről. Hasonló szellemben nyilatkozik a »Hat. Zeitung«, mely azt mondja, hogy a császár mostani beavatkozása nem sorolható a »személyes manifesztácziók« közé; itt a korona, mint a törvényhozás hivatott tényezője lépett közbe s valószínű, hogy a császár már két hónappal előbb ugyanazt teszi, mint most, ha a népoktatási törvényjavaslatról kellően informálják s ha a kormány a javaslat jelentőségét kellően felismeri. A mi Zedlitz grófot illeti, ő 1891. márczius 11-én neveztetett ki Goszler helyébe s igy éppen egy évig kezelte a tárczát. Egyéniségéről a lapok igen kedvezően nyilatkoznak, de politikáját nagyon megróják. »Harczot akart folytatni — írja a »Frankf. Zrg« — az atheizmus ellen, de a fegyver, melyet hordott, a modern világnézet, a század szellemi és politikai vivmányai ellen volt fordítva s a század szelleme volt az, melynek föl kellett lázadni s mely csakugyan föllázadt ellene.« ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése márcz. 22-én. A képviselőház ma befejezte a felirati vitát. Holnap kezdődnek a zárbeszédek és holnapután (vagy esetleg már holnap) megtörténhetik a szavazás. A mai ülés elején báró Ambrózy a Horánszky által felhozott visszaélésekre vonatkozólag tett nyilatkozatot s erre Horánszky válaszolt. A vitát Sréter Alfréd kormánypárti kezdte ; beszéde a körül forgott, hogy nemcsak a kormánypárt követett el visszaéléseket, hanem az ellenzék is és csatlakozott ugyanazon kvittelési thézishez, melyet tegnap Miklós Gyula felállított. Utána Bartha Miklós szólalt fel és igen szép és tárgyias szónoklatban foglalkozott azon közjogi theóriákkal, melyeket Tisza Kálmán és Wekerle pénzügyminiszter kevert a vitába. Kiváló részei voltak Bartha Miklós beszédének azok, melyekben az abrogáczió jogát fejtegette. Szólott még a 48-as pártból Györffy Gyula és hasonlóképen Tisza Kálmán azon állítását utasította vissza, mintha az 1867. XII-ik törvényczikk a magyar országgyűlés szuverenitásáról lemondott volna. Szólásra senki sem lévén feljegyezve, az elnök már akkor be akarta rekeszteni a vitát, de még szót kért Csanády Sándor és egy negyedóráig dörgött a kormány felirati javaslata ellen, melyet Tisza Kálmán művének tartott. Csanády volt utolsó szónoka a felirati vitának, s utána több szónok nem lévén, elnök a vitát 12 óra 80 perczkor berekesztette. Jövő hétfőn fogja a ház a költségvetés általános vitáját megkezdeni. Elnök: Dr. Bánffy Dezső. Jegyzők: Josipovich Géza, Schober Ernő, Szederkényi Nándor. A kormány részéről jelen vannak: Gróf Szapáry Gyula, Baross Gábor, Wekerle Sándor, Szilágyi Dezső, gróf Bethlen András. A múlt ülés jegyzőkönyve felolvastatván, hitelesíttetik. Az elnök beterjeszti a beérkezett kérvényeket melyek kiadatnak a kérvényi bizottságnak. A felirati vita. Következik a napirend, a felirati vita általános tárgyalásának folytatása. Dr. Ambrózy Béla személyes kérdésben válaszol Horánszkynak, ki a lippai választást megtámadta. Felolvassa a lippai nemzeti párt elnökének Szávics György jegyzőhöz intézett levelét, melyben a nemzeti párt jelöltjének támogatását kéri a szent ügy érdekében. Ezzel szóló azt kívánja illusztrálni, hogy a lippai választásnál befolyáshoz egyedül a nemzeti párt fordult. Horánszky Nándor nem tudja, mennyiben valódi a felolvasott levél, de ha elfogadja is valódinak, nem érti, hogy mit kíván dr. Ambrózy azzal bizonyítani, mert abban a levélben semmi olyan nincs, ami jogtalan befolyáshoz hasonlítana. Biztosítja az előtte szólót, hogy amit ő a lippai visszaélésekről elmondott, az — Beöthy Ákos szavaival élve — kismiska ahhoz, amik ott tényleg történtek. Sréter Alfréd gr. Apponyi Albert beszédével foglalkozik. Gróf Apponyi rossznak nevezte azt a két paragrafusos törvényt, melyet a múlt országgyűlés elfogadott. A szabadelvű párt azonban e törvényt nem rossznak, hanem egy új hatalmas épület alapkövének tekinti, melyet ki is fog építeni legszívesebben gr. Apponyival együtt, de nélküle, sőt ha kell, ellene is. Foglalkozik ezután a ház általános hangulatával, mely szerinte alkalmas volna a nagy reform-munkálatokra, ha az ellenzék nem keverne minden vitába személyeskedéseket. A szabadelvű párt most már mandátumot kapott a nemzettől a reformok keresztülvitelére s ha az ellenzék ezt most is tagadja, akkor mindenkinek eszébe juttatja a vadászmesék sorsát, melyeket előbb tréfából mondanak el, aztán a mesélők maguk is hiszik s végre már meg is esküsznek reá. A bizottság felirati javaslatát fogadja el. Bartha Miklós ezúttal csak a Tisza Kálmán által felállított theóriáról kíván nyilatkozni. E tant Visontay Soma és Polonyi Géza már megczáfolták s különösen fényesen czáfolta azt tegnap a nemzeti párt részéről Hodossy Imre. S ha szóló szeretné a vitatkozás ama módját, mely ugyanazon párt tagjainak egymással ellenkező nézeteit állítja egymással szemben, akkor még ráolvashatná Tisza Kálmánra Beksics Gusztávnak szavait, midőn azt mondja, hogy ő a leghatározottabban viszszautasítana minden oly inszinuácziót, mintha bármely más állam — hívják azt Ausztriának, vagy bárminek — ingerencziát gyakorolhatna Magyarország közjogára s mintha Magyarország egyoldalulag nem hozhatna törvényeket, melyek a dualizmus intézkedéseivel ellenkeznek. De nem akar ebben a formában vitatkozni, hanem konkrét érvekkel cáfolja azt a theóriát. Hosszasan foglalkozik a magyar törvényekkel s azokból minden kétséget kizárólag kimutatja, hogy az osztrák törvényhozásnak sehol sem adatik meg az a jog, hogy a magyar közjogra ingerencziát gyakorolhasson. Majd a pénzügyminiszterrel polemizál s utal azokra a kiegyezésből folyó okokra, melyek huszonöt év óta megakadályozzák Magyarország továbbfejlődését. Végül kijelenti, hogy Ugron Gábor határozati javaslatát pártolja. (Élénk helyeslések.) Györffy Gyula a vita előhaladott stádiumában is kénytelen a ház figyelmét kérni. Konstatálni kívánja, hogy a közjogi vitát nem ők vetették fel. Tiltakozik Tisza Kálmán és Beksics Gusztáv közjogi theoriája ellen, mely szerint nem lehetne visszaszerezni a nemzet szuverenitását, melyről az 1867. XII. t.-cz.-ben lemondott. Bizonyítja a törvény szövegével,hogy e szuverenitásról lemondtunk és érti a kormányt, hogy ezt az álláspontot fenn akarja tartani , de mivel a törvény fentartja a szuverenitás jogát, tehát a nemzetnek joga van a törvényt megváltoztatni és ezért követeli, hogy nekik a megváltoztatás követelésének jogosságát megengedjék. Beszédének végén kijelenti, hogy Ugrón határozati javaslatát pártolja. Elnök: Miután több szónok nincsen följegyezve ... (Mozgás. Hangok : Csanády Sándor akar beszélni). Csanády Sándor visszautasítja Sréter Alfrédnek azt a vádját, hogy a függetlenségi párt tagjai pénzáldozattal jutottak volna a parlamentbe. A függetlenségiek »elválasztása« nem került pénzbe. A tárgyalás alatt levő »királyi trónbeszédet« egy elhibázott, furfangos felirati javaslatnak tartja, mely a magyar nemzet szellemi és anyagi érdekeit támadja meg. (Derültség.) A felirat Tisza Kálmánnak műve. (Derültség.) Azé a Tisza Kálmáné, a ki ifjúkorában a magyar nemzet önállóságáért küzdött s az osztrákokkal szóba sem állott, most pedig hizelgő feliratokkal s a magyar nemzet jogainak elárulásával foglalkozik. (Közbeszólások a kormánypárton: Ohoh!) De úgy van az ! Nem csodálom, ha önöknek fájnak szavaim, mert önök Tisza Kálmánnal egy hajóban eveznek. A feliratot olyanok pártolják, akik Ausztria-Bécs kedvéért elárulják a nemzet alkotmányos jogait. Még részletes tárgyalás alapjául sem fogadja el a javaslatot, mert az oly tételeket foglal magában, melyek valótlanok. Nem mondom, hogy hazugságok. (Derültség.) Valótlan az, hogy a nemzet most is tántoríthatlanul ragaszkodik a kiegyezéshez. A nagyravágyás gonosz szelleme fogta el Tiszát, midőn elfogadta a miniszterelnökséget s elfogadta a kiegyezést, mely Magyarországot osztrák tartománynyá sülyesztette. A felirati javaslatot nem fogadja el. (Helyeslés a szélsőbalon.) Elnök a vitát, miután senki sem kíván szólani, berekeszti. Szólási joga van az előadónak s a javaslatok beterjesztőinek. Javasolja azonban, hogy a ház a tanácskozást csak holnap folytassa. (Élénk helyeslés.) Ülés vége 12 óra 30 perczkor. KÜLÖNFÉLÉK. — márczius 22. A hir. lapból. Kinevezések. Dr. Szendrődy Gábor bajai kir. járásbirósági albirót, a szegedi kir. ítélőtáblához tanácsjegyzővé, Koczkir Zsigmondot Hódságára kir. közjegyzővé, Baás Pált a karánsebesi kir. törvényszékhez aljegyzővé, Fridrich Gyulát a nagykikindai kir. törvényszékhez irodatisztté, Balassa Sándort a kismartoni kir. járásbírósághoz és Lövey Bertalant a nyíregyházai kir. járásbírósághoz írnokokká, Mücke Henriket, a magyaróvári gazdasági akadémiához tanársegéddé, Henz Mátyást a deési törvényszéki fogházhoz fogházőrmesterré, Kőrössy Sándort VI. oszt. adótisztté, Zalka Zsigmondot a kassai gazdasági tanintézethez rendes tanárrá, Czakó-Diósgyőry Bélát a keszthelyi gazdasági tanintézethez tanárrá Szentimrey Imrét, a kassai gazdasági tanintézethez ethez seintézővé, Gerlóczy Gézát, a kassai tanintézgazdasági védtanárrá, Marton Andort a kassai tanintézethez intézősegéddé nevezte ki. — A m. kir. pénzügyminiszter : Ódor Géza, Magyary József, dr. Grünn János és dr. Végh Mihály pénzügyi fogalmazókat, miniszteri fogalmazókká ; továbbá dr. Barczán Sándor m. kir. pénzügyminiszteri számtisztet és Mandello Gyulát, az államtudományok tudorát, ideiglenes minőségű miniszteri fogalmazókká; Joanovich Pál pénzügyi fogalmazót, pénzügyminiszteri horvát fordítóvá ; báró Hammerstein Richárd tiszteletbeli min. fogalmazósegédet pedig valóságos miniszteri fogalmazósegéddé nevezte ki. Magyar nemesség. A király a személye körüli magyar miniszter előterjesztése folytán megengedte, hogy Zeinka József nyitrai lakos családnevét, magyar nemességének épségben tartása mellett »Zentay«-ra átváltoztassa. Áthelyezések. Hegyessy Barna nyíregyházai kir. járásbirósági írnokot az ottani kir. törvényszékhez, Seregély István nyitrai kir. járásbirósági végrehajtót, a marczalii kir. járásbirósághoz, végre Csorba Gusztávot, a kassai gazdasági tanintézet gazdasági intézőjét, hason minőségben a keszthelyi gazdasági tanintézethez áthelyezték. Alapszabályjóváhagyások. A Hódmező-Vásárhely város külterületén levő mártélyi olvasókör alapszabályait s a büdszentmihályi műkedvelő társulat alapszabályait a belügyminiszter jóváhagyta. Az igazságügyminiszteriumból. A király ő Felsége dr. Alexy Albert igazságügyminiszteri osztálytanácsosnak a miniszteri tanácsosi, — dr. Tőry Gusztáv miniszteri titkárnak pedig az osztálytanácsosi czimet és jelleget díjmentesen adományozta, — továbbá Gyulányi Lajos osztálytanácsosi czimmel és jelleggel felruházott miniszteri titkárt, valóságos osztálytanácsossá, dr. Balogh Jenő budapesti ügyészségi alügyészt pedig miniszteri titkárrá kinevezte. A győri főispán beigtatása. Gróf Laszberg Rudolfot, Győr vármegye új főispánját tegnap iktatták hivatalába nagy ünnepségek mellett. Az ünnepély reggel kilencz órakor isteni tisztelettel kezdődött a szt. Benedekrendiek templomában. Habik Cyprián perjel mondta a Venisanctét. Ott volt az egész megye és a város intelligens közönsége nagyszámban. Istentisztelet után rendkívüli közgyűlés volt, amelyen az új főispán mint alispán búcsúzott el a vármegyétől, melynek nevében Lippay Géza főjegyző üdvözölte. Az eskü letétele után nagy tetszéssel fogadott beszédet mondott az uj főispán. A városnál Zechmeister Károly polgármester nyitotta meg a közgyűlést. Az uj főispánt Kiss Ferencz főjegyző üdvözölte a város nevében. Délután 2 órakor 300 teritékű bankér volt. Gróf Zichy Ágost volt fiumei kormányzó, mint említettük, levélben búcsúzott el a hivatalnoki kartól. A levélnek különösen érdekes része az, melyben a fiumei hivatalnokok helyzetéről és hivatásáról megemlékezik. E passzus a »M. H .p« szerint a következő : S midőn most utólszor van alkalmam önökhöz szólhatni, különösen két dolgot kívánok felemlíteni . Az egyik az, hogy itteni oly hosszú évi tartózkodásom alatt saját tapasztalatomból győződtem meg arról, mily mostoha sorsban kénytelen itt a magyar államhivatalnok élni. Távol szülőföldjétől, távol rokonaitól, idegen ajkú lakosság közt új társadalmi viszonyokhoz, új éghajlathoz és életmódhoz kénytelen szokni; hozzájárul ehhez a lakások és élelmiszerek drágasága s azon elszigetelt helyzet, melyben kétségkívül mindegyik fogja magát érezni, míg az itteni szokásokba bele nem éli magát. Ismételten szólaltam fel ezért önök sorsa javítása érdekében s teszem ezt mostan újra az egész ország hallatára, midőn búcsút veszek önöktől. S a legmelegebben ajánlom önök sorsát hivatalbeli utódom szíves figyelmébe és pártfogásába. A második dolog, melyre visszaemlékezni kívánok, azon politikai tapintat, mely mindenkor jellemezte önöket, s bizonyára valódi hazafias s nemzeti érzelmeik tiszta kifolyása volt. Valahányszor fontosabb politikai események kerültek napirendre, vagy bonyolultabb állapotok fordultak elő, önök mindenkor és pedig útbaigazítás nélkül találták el a helyes eljárást s könnyítették meg ezzel a kormányzó helyzetét. Teljes elismerésemet és hálás köszönetemet akarom, különösen ezért önöknek nyilvánítani, mert az összes állami hivatalnoki kar minden egyes tagja nemcsak egyszerű munkás itt, de politikai missziót is végez, melyet csak úgy old meg helyesen, ha egy szív és lélekkel cselekszik azzal, kinek közvetlen vezetése alatt áll. Főúri estély: Batthyány-Strattmann herczegné fényes estélyt adott unokahuga Fejérváry Irma bárókisasszony ifj. gróf Korniss Károlylyal való esküvője alkalmából. A családon kívül az arisztokráczia csaknem teljes számmal volt jelen. Ott láttuk gróf Andrássy, Szapáry, Batthyány, Zichy, Károlyi, Pejacsevich, Lónyay, Csekonics, Teleki, Vay, Gerliczy, Bánhidy, Korniss stb. stb. családokat, Végh Jánosnét leányával, Wohl Jankát; több idegent, mint Brusseles bárót, és bárónőt leányukkal és fiukkal, Von der Ausserburg grófnőt; a főkonzulok közül gróf Mouts-t, Tuginit, Cantacuzénet, Delaharret, Duckertset nejeikkel, Szilágyi és Bethlen András minisztereket, számos kitűnőséget: Szabó Miklóst, Vámbéryt, Justh Zsigmondot, báró Eötvös Lórándot, Hampelt, Marczali Henriket nejeikkel stb. stb. Különös érdeket kölcsönzött az estélynek a rendkívüli zeneélvezet, melyről a lelkes herczegné gondoskodott. Popper Dávid kitűnő művészünk, több ízben elragadta a hallgatóságot saját szerzeményeinek remek előadásával. Aggházy jeles zenetanárunk kisérte, kiaoló-játékával szinte nagy hatást keltett. Egy jövendőbeli új »star« pedig, Rothstein k. a. valósággal ámulatba ejtette a hallgatóságot fenomenális énekével s hanganyagával, melyhez hozzáfoghatónak csak a híres Trebellié mondható. A hölgyek szemkápráztató ékszerdíszben jelentek meg, és gazdag buffet fejezte be az érdekes est változatos élvezeteit. A király és a pécsi választások. Érdekes epizódot közöl a »B. H.« mai száma, mely élénken bizonyítja, hogy a király mily érdeklődéssel viseltetik a politikai mozgalmak iránt s hogy mily figyelemmel kiséri a napilapok tudósításait . Dr. Feszti Károly pécsi kanonok, kit a felség választott püspökké nevezett ki, ma érkezett vissza a fővárosból, hol ő Felségénél kihallgatáson volt, hogy kitüntetését megköszönje. A király igen nyájasan fogadta az agg főpapot és érdeklődéssel kérdezősködött a pécsi választások után. A lapokban olvastam, hogy önök Barosst, majd pedig Fejérváry minisztert léptették föl. -- »Igen, felséges uram — válaszolt a főpap — de egyik miniszter sem fogadta el a jelöltséget.« — Tudom s ha jól emlékszem, most Erreth az egyedüli képviselőjelölt. Nos hogy vannak vele megelégedve ? — Köszönöm, Felség, mi igen meg vagyunk vele elégedve«, válaszolt Feszti kanonok. A Gellérthegy czitadellája.B.Podmaniczky Frigyes e czimen tárczát irt a »Nemzet« mai reggeli számába. Az érdekes közlemény válasz »egy jogász« aláírásával hozzá intézett levélre : E napok egyikén — írja Podmaniczky — »egy jogász« aláírásával levelet vettem, amelynek tartalma, fővárosunk ügyeiről lelkes szavakban emlékezvén meg, — kellemesen meglepett. Arra nagyon sokat tartok, hogy minden egyes hozzám érkező levélre, — amennyiben az lehetséges, lehetőleg gyorsan válaszoljak is ; ezt követelik tőlünk a tisztességi rendszeretet. — Az »egy jogász« aláírással hozzám intézett sorokra azonban nem válaszolhatván levél alakjában, kötelességemnek tartom a nyilvánosság terét választani feleletem megadására. Egészben véve egyetértek a levél írójával arra nézve, hogy hova hamarább a gellérthegyi citadella helyén valamely díszes, országra szóló emlék hirdesse magyar hazánk dicsőségét; arra nézve azonban önmagammal még nem vagyok egészen tisztában, vajjon ez emlék legyen-e »a szabadság szobra«, vagy »a millnium emléke«, vagy pedig végre más valamely kínálkozó alapelvekből fakadó s azokat megörökítő eszmének megtestesítése. Az e fajta kérdések megvitatása igen nehéz feladat, amely átgondolást, némi időt s sok pénzt tételez fel s követel tőlünk. Egyre nézve azonban határozottan egyet nem érthetek a levél lelkes írójával s ez az az állítása, mely szerint alálirottnak csak »egy szagába« kerülne a czitedellának eltűnése s annak helyén valamely díszes emlék előállítása. — Az én szavam ugyanis nagyon gyenge ily nagybecsű eszmék rögtöni megvalósítását illetőleg — s ez nagyon jól s helyesen van igy; ne is akarjuk soha, hogy egy fogyatékos ember szava dönthessen függetlenül s egyed-akarattal, — a közvélemény kikerülésével, bármely nevezetes ügyet illetőleg. — Hisz ez megsemmisítése volna az alkotmányosság szülte jelmondatnak ; »semmit rólunk, nélkülünk « Igaz, hogy e jelmondat szerinti eljárás sok esetben lassúbb, mint az önuralom bizonyos lázas jelleggel biró tevékenysége — de e lassúsággal szemben azzal a nagy előnynyel bir, hogy megnyugtató, önérzetes, gondolkozni tanít s végre megóv bennünket a fogyatékosságtól, amely mindig mástól várja saját érdekeinek megóvását s a saját meggyőződésének megfelelő intézkedéseket. A közügyek iránti érdeklődés s a közügyek terén való közreműködés egyedüli egészséges kiinduló pontja s alapja a fokozatos, de biztos haladásnak. Hogy a citadella kérdésének végmegoldása késik, azt nem hanyagságnak vagy érdeklődés hiányának lehet tulajdonítani, hanem egyedül annak, hogy a főváros és közmunkák tanácsa is túl van halmozva főfontosságú s nevezetes teendőkkel, amelyek mind a főváros lakosságának, hogy úgy mondjam, életszükségleteivel vannak szoros kapcsolatban. A végleges vízmű, az általános csatornázás, az árucsarnokok, a villanyvilágítás, mindezek oly főfontosságú kérdések, amelyek elvi tisztázása s azután végrehajtása vasszorgalmat s önérzetes fáradságos munkálkodást tételez fel. Elnézve e főfontosságú, életbevágó feladatok megoldásától, számtalan más, szintén nagy fontossággal bíró kérdések jutottak most már a végrehajtás stádiumába, amelyek csakis megfeszített szorgalommal s mindig megújuló érdeklődés és munka segélyével vezettethetnek jó s üdvös végre. Ily kérdéseknek tartom én: a Duna bal partját a Duna jobb partjával egybekötő hidat és a belváros szabályozásának kérdését; az új épület eltávolítását s e nagy telektömb a közérdeknek s közegészségnek megfelelő szabályozását ; — az uj városháza elhelyezésének kérdését ; a Krisztina- és Attila-körút szabályozásának megkezdését ; — a Gellért-rakpart kiépítését; — az állandó kiállítási épület elhelyezését; — és végre valahára a főváros közlekedési érdekeinek megfelelő, közúti s villamos vasúti hálózat megállapítását. — Ha mindezekhez még hozzáadom az új országház környéke szabályozásának égető kérdését, — úgy hiszem, ha képét nyijanám a névtelen levél írójának mindazoknak a főfontosságú, főnevezetességü kérdéseknek, a melyek megoldása s rendes mederbe juttatása egyelőre késlelteti a gellérthegyi czitadella ügyének gyors megoldását és lebonyolítását. Ennyit tartottam kötelességemnek válaszul elmondani az »egy jogász« aláírással hozzám érkezett levél írójának. Podmaniczky Frigyes: A dohánytőzsdék vasárnapon. A pénzügyminiszter a dohánygyártmányoknak ünnepeken és vasárnapokon való eladására vonatkozó határozmányok módosítása tárgyában közrendelet bocsátott ki . E szerint a dohány- és dohánygyártmányok eladásával foglalkozóknak megengedtetik, hogy áruhelyiségeiket vasárnapokon Szent István király napján délután 4 óráig zárva tarthassák; délutáni 4 órától 9 óráig azonban kötelesek vagy áruhelyiségeiket nyitva tartani, vagy legalább gondoskodni arról, hogy a fogyasztó közönség dohánygyártmányokat, (esetleg bélyeget és váltó-űrlapokat) ugyanazon épületben, melyben az áruda elhelyezve van, könynyen hozzáférhető helyen kaphasson, s a zárva tartott bolt ajtaján szembetűnő módon, magyar és az illető községben divó nyelven megjelölni, hogy az épület melyik részében lehet kapni a kincstár részéről áruba bocsátott czikkeket. Az iparművészeti társulat vasárnap délelőtt tartotta Vilik rendes évi közgyűlését Keglever István gróf elnöklete alatt az iparművészeti muzeum tanácstermében. Az elnöki megnyitó beszéd bemutatja ezután a herczegprimásnak levelét, melyet a társulat üdvözlő feliratára küldött s bejelenti, hogy a párisi nőiparkiállítás rendezőbizottsága felszólította a társulatot, hogy abban vegyen részt. Az elnök azt javasolja a közgyűlésnek, hogy e kiállításon vegyenek részt, s a Párisba küldendő tárgyakból rendezzenek itt a fővárosban egy időleges műipari kiállítást. Ezután Pasteiner Gyula társulati titkár felolvasta a választmánynak múlt évről szóló jelentését, mely szerint a társulatnak évi bevétele 3453 frt 73 krt tett ki, míg kiadása 3179 forint 20 kr volt. A fennmaradó 274 frt 55 krt a jelen évi számlára vittek át. Az 1890-ik évre 3410 forintot irányzott elő, mely összeg fedezetéül 3493 frt 55 kt áll a társulat rendelkezésére. A költségelőirányzatnak ama pontjánál, mely a tervező művészek szakosztályának czéljaira 900 irtot ajánl, nagyobb vita keletkezett, melyet azonban a közgyűlés változatlanul elfogadott s a választmánynak a felmentvényt megadta. Ezután megejtették a választásokat. Táviratok. Berlin, márcz. 22. Mint a »Berliner Politische Nachrichten« a miniszterválságra vonatkozólag írja, a függőben levő törvényhozói, valamint személyes kérdések felett mára várható a királyi eldöntés. Zedlitz gróf elbúcsúzott társaitól az államminiszteriumban s Karlsbadba utazik. (M. É.) Berlin, márcz. 22. (A Pesti Napló távirata.) A miniszterválság előreláthatólag már legközelebb megoldást fog nyerni olyképen, hogy Caprivi gróf birodalmi kanczellár és porosz külügyminiszter marad, de a porosz miniszterelnöki állást nem tartja meg. Zedlitz gróf lemondása elfogadtatott. KÖZGAZDASÁG. A lUllapesti gabonatőzsdéről. Búzában tartós a lanyhaság, a kínálat gyönge volt és mindössze néhány kis tétel kelt el sokkal alacsonyabb árakon. Határidőüzlet lanyha volt. Búza márczius—áprilisra 1892. 9 56 pénz, 9.48 áru; május—júniusra 9.42 pénz, 9.34 áru ; szeptemberoktóberre 8.64 pénz, 8.68 áru; tengeri május—júniusra 5.19 pénz, 5.17 áru; zab tavaszra 5.73 pénz, —.— áru; káposztarepcze augusztus—szept. —.— pénz, —.— áru. A kia-J.6 tulajdonos Athenaeum irodalmi s nyomdai r. társulat betűivel. Budapest, barátok tere, Athenaeum-épület. A határidő-üzletben a déli tőzsde zárlatai a következők: Búza márczius—áprilisra 1892 9.48 pénz, 9.50 áru ; május—júniusra 9.33 pénz, 9.35 áru; szeptember —októberre 8.57 pénz, 8.59 áru ; tengeri május—júniusra 5.17 pénz, 5.18 áru; zab tavaszra 5.73 pénz, 5.74 áru; káposztarepcze aug.—szept.-ra 12.50 pénz, —.— áru. Mai hivatalos effektiv árak: Búza aj bánsági........... 75—80 klg 9.65 0.25 » » tiszavidéki . . . 75— 80 » 9 65 10.25 » » pestvidéki. . . . 75—80 » 9.60 10 20 » » fehérmegyei . . 75—80 » 9 65 10.25 » » bácskai 75 —80 » 9.65 10.25 » » északmagyarorsz. 75—80 » —.. .— Koks ............................... 70—72 » 9 — 9 20 Árpa » takarmány. . . . 60—62 — 5.90 6 10 » » égetni való . . . 62—64 » 6.25 6 70 » » serfőzdéi .... 64—66 » 6 90 8 10 K ab »............................. 39—41 » 5.80 6 20 Tengeri * bánsági ..... 75 » 5.30 6.35 a másnemű.............. 73 » 6 25 6.30 uj............. » » —.— — Köles..................................... . » » 5.80 6.20 Báposztarepisze................... » » — A budapesti teruiényfir Miérél. Zsiráry üzlettelen. Szilva és szilvaiz szilárdabbak. Boszniai 85 darabos 17 írttal, szlavóniai szilvaiz 17.25 forinttal kelt. — Szesz csendes. Szesz nyers osztalékok 19.25—19.75 forinton, élesztő szesz 22—22.50 forinton, szesz finomított 57___57.50 forinton 100 liter százalékonként. A budapesti értékUtaMWrftl. A tőzsde ma is üzlettelen volt a nemzetközi értékekben, bárha egyes papírok kissé javultak. A helyi piac hangulata nyomott. A valuták lanyhultak. Hivatalos felszámolási árfolyam: osztrák hitelrészvény: 307.80, magyar arany járadék: 107.42/,. A díjbiztosításoknál: osztr. hitelrészvény holnapra: 1.50—2.—, 8 napra 5.----5.50, egy hóra 11.50—12.50. Az előtőzsdén: Osztrák hitelbank 307.50— 307.75 írton, magyar aranyjáradék 107.40 forinton, osztr. államvasuti részvények 279.50 278.75 forinton, rimamurányi 169.170 írton köttettek. Az esti tőzsdén: 1. 4 százalékos adómentes Magyarorsz. földt. kötv. 93.30 forinton, budapesti bankegyes. r. t. 129 forinton, magyar általános hitelbank 342.25—342.50 írton, osztrák hitelintézet április 4-ére 307.60—308 írton, pesti magyar kereskedelmi bank 1038 forinton, osztrák-magyar államvasut márcz. 31-re 278.75— 279 forinton, rima-murány-salgótarjáni vasmű részv. társaság 169.50—170.25 forinton köttettek. Kivonat a Budapesti Közlönytől. — Márczius 22. — Árverések a fővárosban. Hajós utcza 7. sz. márcz. 24. Stojanovics Jenő ingós. 838 frt. — Naphegy u. 29. sz. márcz. 23. Scherhofer József ingós. 697 frt. — Kálvária-tér 1. sz márcz. 24. Friedmann József ingós. 1417 frt. — Bálvány-utcza 26. sz. márcz. 24. Rotmüller Adolf ingós. 440 frt. — Bálvány-utcza 26. sz. márcz. 24. Rottmüller Adolf ingós. 410 frt. — Szervita-tér 5. sz. márcz. 24. Roth Dávid ingós. 501 frt. — Erzsébetkörút 34. sz. márcz. 23 Steiner Vilmos ingós. 348 forint. — Nefelejts utcza 7. sz. márcz. 23. Delbek Ferencz ingós. 511 frt. Árverések a vidéken. Karos, ápr. 5. Schwarcz Ignácz ingatl. 2276 frt. — Técső, ápr. 1-én. Kacskovics Sámuel ingatl. 1632 frt. Pályázatok. A lugosi pénzügyigazgatóságnál VI. oszt. altiszti áll. 14 n. a. Vízállás, márczius 22 Színházak ma, márczius 23-én: A nemzeti színházban: Erzsébet királyné. — Az operaházban: Lammermoori Lucia. Egy álom választottja. — A várszínház: Zárva. — A népszínházban: Szökjünk ! Felelős szerkesztő: Ifj. ÁBRÁNYI KORNÉL Méter Méter Név— vÁltozik Név— : Változik szerint v szerint v fölött | alatti fölött-[alatt!_______ Duna Tisza Pozsony 2 01 — áradó M.-Sziget 0 76 — — Komárom 2.55 — áradó Vilament 4.09 — apadó Budapest, 2.50 — apadó Tokaj — — — Mohács 3.28 — áradó Szolnok 5 16 — áradó Vukovár — — — Szeged 4.99 — áradó Újvidék 2.99 — áradó Bodrog Pancsova 3.71 — áradó S.-Patak — —Orsova S.92 — áradó Szamos* Szatmár 1.68 — apadó Kiír Ott Barcs 1.16 — apadó Gyoma 5 25 — apadó Eszék 2.20 — áradó Maros Száva Arad 5 20 - at,adó Sziszek 4 31 — apadó Végtt Mitrovica 5 28 — apaló Temesvár 0.44 — apadó Nyílt tér. (Az e rovat alatt közlötteknek sem tartalma sem alakjáért nen felelős a szerkesztőség.) A VOKOS KERESZT EUYEET ■ P •S3 ES „Erzsébet"4 kórházának cognac-szállítója.A. GIKÓIFI ESTERHÁZY GÉZA COGNAC orvosi tekintélyek által ajánlva felette kellemesen és jól ízlik, minőség tekintetében bármelyik franczia gyártmánynyal versenyezheti ár a pedig sokkal olcsóbb különlegesség * * * A mindenütt kapható. GYÁR : Megrendeltek intézendők: Gróf Esterházy Géza gyári igazgatóságához (5264 Budapest, KülsőVáczi út 23. as 52TM £5--0 Cfc-5‹® © S3 as o o & 19 g a 3 ?› ® O › © °\ ° t i M« ›fD ›D 1 05 I Ow IS .~ 9 Lipcse, 1892, nap arany éret