Pesti Napló, 1892. augusztus (43. évfolyam, 213-240. szám)

1892-08-23 / 232. szám

tehát, hogy a bankjegyek nem tudták pótolni a forgalmi eszközökben beállott hiányt, hisz a húsz lírás volt a legkisebb bankjegy. A bankjegy­szabadság azután azt hozta magával, hogy óriási tömegben bocsátották ki a jegyeket kis bankok, mindenféle társaságok, sőt magánosok is. Ez na­gyon rosz állapotokat teremtett. Sok bankjegyet kibocsátottak a visszaváltás minden szándéka és lehetősége nélkül. A pénzhamisítás is nagy mér­veket öltött. Ezen az állam úgy akart segíteni, hogy bronz pénzt veretett és az állami bankoknak megengedte, hogy a legkisebb jegy­­ lírára szól­hasson. De ennek daczára szaporodtak a magán­­bankjegyek. Végre az állam megtiltotta kibocsá­tásukat. Olaszország teljesen híján lévén a nemes­fé­meknek, csakhamar megjelent az aranyagró, a­mely az árubevitelt megdrágította és nagy terhet rótt az államra és a kereskedésre a külföldi tarto­zások fizetésénél. Az agró Olaszországnak 2 mil­liárd lírájába került. Megszüntetendő ezt a nehéz állapotot: már 1867-ben mutatkoztak a kényszer­árfolyam megszüntetését czélzó törekvések. Egy­mást érték a tervek, de eredmény nélkül. A defic­it is súlyosbodott 1874-ig, a­mikor egyelőre meg­szűnt, hogy megkezdődhessék az olasz pénzrend­szer és gazdasági viszonyok regenerálása. A kolera. A kerületi orvosok mindazokat a házakat, a­melyekben 1886-ban kolera betegség esete fordult elő, megvizsgálták s az erről szóló jelentést a tiszti főorvosi hivatalnak bemutatták, az e helyeken észlelt hiányok pótlására nézve pedig a kerületi elöljáróságoknál javaslatot tettek. Az egyes kerületekben levő nagyobb ipar- és gyártelepek megvizsgálásáról szóló jelentésekből még fölemlítjük a következőket. Az V. kerületben Dévai Mór dr. helyettes kerületi orvos teljesítette a vizsgálatot, a­hol a különböző vállalatoknál mintegy 2000 munkás foglalkozik. Ezeknek ellátása s egészségi állapota kifogás alá nem esik ugyan, hanem egyes gyárak­ban egészségügyi hiányokat tapasztalt a kerületi orvos, a­mikre, nézve a kerületi elöljárósághoz tett jelentést. Nagy hiánya a kerületnek, hogy a külső váczi­ út csatornázatlan. A VII. kerületbeli viszonyokról Magyaro­­vits Mladen dr. tett jelentést. Javasolja, hogy a Rottenbiller-utcza közepe táján népkonyha szervez­­tessék a családtalan munkások részére. Ezenfelül ajánlja, hogy szűrt vizet szolgáltató közkutakat állítsanak föl a következő helyeken: a százház, a Bem- és Verseny-utczák táján, a Csömöri-útnak az Aréna- és Hermina-út közti részén, az István-út és Murányi-utcza sarkán, az Aréna-út és István-út sarkán és a Nefelejts-utczában. A VIII. kerületről dr. Pohl József jelenti, hogy az ott levő kisszámú gyár- és iparvállalatok munkásainak életmódja az igényeknek megfe­lelő s nem kifogásolható. Nagy baj az, hogy e kerület nem egy házában nagyobb mennyiségű sertést tartanak, a­mi a közegészségi viszonyokra káros hatású. Óhajtandó, hogy a sertések száma a minimumra szállíttassék le, vagy a lakóházakban tartása teljesen eltiltassék. De a kerületben levő sok tőrrak­tár is káros befolyással van a lakos­ság egészségére s így ezek kihelyezését is javas­latba hozza. Igen nagy munkástelepek vannak a X. ke­rületben ; ilyenek: a Dreher-féle sörfőző, a gőztég­lagyár, a magyar államvasutak gépgyára és főmű­helye, a Ganz-gyár, a Virava-féle téglagyár stb., a­melyek összesen több mint 10.000 munkást foglal­koztatnak. Dr. Beretzky Endre jelentése sze­rint e nagy vállalatok mindannyian kantinok út­ján látják el a munkásokat s ezekben az étel és ital minőségét szigorúan ellenőrzik. Közkutak föl­állítására itt is nagy szükség van. * Madrid, aug. 22 Mint a lapok jelentik, a kor­mány vesztegzárt rendelt mindazon árukra nézve, melyek Havre felöl érkeznek. Berlin, aug. 22. A »Vossische Zeitung» jelenti Boroszlóból. Tegnap egy munkás koleragyanus je­lek közt halt meg; hulláját karbollal megnedvesi­­tett kendőkbe göngyölték s bevitték a kolerakór­házba. (M. E.) Hamburg, aug. 22. Tegnap és ma huszonhat ember esett kolera nosztraszba, tizenkettő közülök belehalt. Pétervár, aug. 22. Dr. Hakim, a kolera elleni védoltás feltalálója egy Pasteur által támogatott kérvényt intézett a belügyminisz­terhez , hogy a járvány­területen kísérletet tehessen találmányával. Az általa feltalált szert úgy egészséges embereken, mint betegeken akarja kipróbálni. A belügyminisztérium egész­ségügyi szaktanácskozmányt hívott össze a kérdés tanulmányozására. Pétervár, aug. 22. Nisni-Novgorodból jelentik, hogy Baranov kormányzó kiáltványt bocsátott ki, melyben büntetést szab ki számos oly egyénre, kik hamis kolera-hireket terjesztettek. Többek közt az egészségügyi hivatal egyik tagját 150 kancsuka ütésre és háromhavi fogságra ítélte, a­miért álhíreket terjesztett a koleráról. (M. É.) Pétervár, aug. 22. Aug. 20-án és 21-én itt 87 ember betegedett meg kolerában. A kolerában elhaltak száma 82, a felépülteké 58. Pétervár, aug. 22. Hivatalos jelentések sze­rint a lublini kerületben (Lengyelország) agusztus 19-ig 34 ember betegedett meg kolerában, kik kö­zül 13 meghalt. Antwerpen, aug. 22. A Bordeauxból ide érke­zett »St. Paul« nevű franczia gőzösön ma négy matróz kolerinban súlyosan megbetege­dett és az itteni kórházba szállíttatott. Három k­ö­z­ü­l­ö­k ma meghalt, a negyedik jobban van. A gőzös fertőtlenítetett és ma elindult Havrébe, miközben gyorsan a zsebébe rejtette azt a zöld levelet...... Kétségkívül merő zavarból. Még alig alkonyodott, midőn a mérnök bo­csánatot kért a doktortól, hogy el kell mennie, de a holnapi munkálkodást érdeklő, halaszthatlan dolga van otthon. — Hát Szent-Tamásy még nincs itt ?­­— kér­dezte egy estefelé érkező öreg úr, a­ki szívesen társalgott a mérnökkel kedvencz thémája: a vasút­építés felől. — Már nincs itt. — felelt Horváth, a­kihez a kérdés intézve volt. — Hazament, jó egy órával ezelőtt. — Haza ? hisz csak most találkoztam vele az erdő felé vezető utón. Ott bódorgott árva egyedül. Ő nem látott engem. Nagyon el volt merülve. Azt hittem , még előbb ideér, mint én. — Az erdő felé vezető utón látta? — Ha mondom. Horváth elmosolyodott s a mellette álló Sze­­pessyhez fordulva, halk hangon jegyezte meg : — Ez a szegény Béla nagy tusában lehet valakivel, ha­ki egy csöppet se okosabb nála. — És ki az ? — Jó maga. — pattant ki a »jó vidéki« vicc rakétája. — Hanem meglásd: az erősebb fél lesz a győztes és ez a szive, a­mely le fogja teper­ni a bölcs eszét. — Tudja-e, Edith, hogy az a megfagyott ember halálosan szerelmes magába? — szólt Hor­váth, midőn ez estén rögtönzött bál alkalmából fölkérte egy tourra Edithet. A szép leány elbizakodott vállvonogatással fogadta e kijelentést, olyféle arczjátékkal kisérve e mozdulatot, a­mely ezt tette hozzá: »Hisz ez ter­mészetes !« — Azért volt olyan szórakozott ma délután, hogy a kért ephón helyett komlóleveleket hozott a bokrétáimhoz? — nevetett Edith. VI. Szent-Tamásy Béla jóformán mindennapos vendége lett Kenczeyék házának, a­honnan na­ponta azzal a szilárd föltevéssel jött el, hogy be­szünteti e czéltalan látogatásokat. Mert végre is, mi keresete neki az orvosoknál ? Nap, nap után ezt a kérdést intézte magához és minden következő napon újabb okot adott e kérdés megismétlésére. A társaság igen szívesen látta körében a mérnököt. Az érdekelt hölgyek, nevezetesen a mamák, jó reménységgel kecsegtették magu­két ; a semleges téren mozgó nénik, ez idő­sebb hölgyek pedig kényükre fűzték-fonták ta­lálgatásaikat, hogy: ki lehet a mágnes? és — a­sszonyi szokás szerint — gyanúsították, házasi­ KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, augusztus 23 án. A pénzügyminiszter fogad délután 2 órakor. — A horvá­t-szlavon miniszter fo­gad délelőtt 10 órától délutáni 1 óráig. — Nemzeti m­u­z­e­u­m : régiségtár, nyitva délelőtt 9 órától délután 1 óráig. A múzeum többi tárai 50 krajczár belépti díj mellett megtekinthetők. A jubileumi feliratok d. e. 9-től d. u. 1-ig tekinthetők meg díjtalanul. — Technoló­giai iparmúzeum saját épületében (Népszinház­­utaza­t ) nyitva d. e. 9—12-ig és d. u. 8—7 óráig. — Sza­badságharczunk emlékeinek kiállítása a vigadóban, nyitva egész nap. Belépti dij 30 kraj­czár. — Svábhegyi fogaskerekű vasút indul fél­­óránkint; az Eötvös-nyaralóban czigányzene. — Mar­­git-szigetre a helyi hajók félóránkint indulnak; a felső vendéglőben czigányzene, az alsóban kato­nazene. — Egyetemi füvészkert, az Ü­llői­­úton, nyitva délelőtt 8 órától 12 óráig és dél­után 2 órától 6 óráig. — Kereskedelmi mú­zeumi tudakozó iroda és könyvtár. Aka­­démia-utcza 12. szám földszint. Nyitva van napon­kint délelőtt 9—12 óráig és délután 3—6 óráig. — Ment­ő-e­gyesület a Markó- és Sólyom-utczák sar­kán. — Állatkert nyitva egész nap. Belépti dij 80 krajczár. — aug. 22. Személyi hírek. Károly Lajos föherczeg ma reggel 8 órakor Linzbe érkezett és délelőtt 10 órá­tól 12-ig megtekintette a régi és az uj múzeumot Dürrenberger elnök vezetése mellett. A főherczeg délután 3 óra 24 perczkor továbbutazott.­­ Szö­­gyény-Marích László a király személye körüli mi­niszter tegnap fehérmegyei birtokára utazott. — Horánszk­y Nándor, orsz. képviselő és a nemzeti párt alelnöke Karlsbadból már visszaérkezett és jelenleg a fő- és székvárosban tartózkodik. — Du­­lánszk­y püspök titkárával, Walter kanonokkal, ma Bécsből Pécsre utazott. — Csernoch János kano­nok, a herczegprimás irodaigazgatója ma Buda­pestről Esztergomba utazott. — Halász Henrik dr. tanársegéd külföldi tanulmány­utjáról visszaérke­zett a fővárosba. — Gróf Károlyi Sándor a bártfai fürdőben időzik, hova pár napra családja látoga­tására indult. — Bornemisza Ádám orsz. képviselő­nek a napokban adta át Bártfa város küldöttsége élén Rhody polgármester a díszpolgári oklevelet, tátták — Edithtől kezdve, egész Mágócsi Julis­káig — valamennyi leánynyal. A­mi Edithet illeti, ő éppoly egyenes adó gyanánt vélte behajtani a mérnök meghódolását, mint a többiekét. A szép leánynál azonban Gencsi Kálmánnak volt legtöbb d­ancsa. Csupán az a hibája a fiatal szolgabirónak, hogy kevés bizalma van önmagá­hoz s nincs bátorsága szavakat adni amaz érze­lemnek, melyet tekintete oly csalhatatlan módon elárul, midőn Edith társaságában van, így Szent-Tamásyval tulajdonképpen nem volt más czélja a gyakorlatias szellemű leánynak, mint nyilatkozatra bírni Gencsit, felkelteni benne a féltékenységet, a­mely majd megoldja a tartóz­kodó imádónak a nyelvét. De e mellett nem tagadhatta azt sem, hogy nagyban hizeleg hiúságának a megfagyott ember fölött nyert győzelme, melyet immár bizonyosra vehet.* Vége felé közeledvén a nyár, a b ... i társaság iparkodott fölhasználni a szép időt s a vörös be­tűkben bővelkedő augusztus hóban. Kenczeyék minden ünnepnap délutánját a szabadban töltötték nagyszámú ismerőseikkel egyetemben. Amint szombaton este előre tervezték, a kö­vetkező vasárnapon a városvégi nagyerdőbe men­tek, mint egyik konvenczionális sétahelyükre. Az erdőben csoportokra oszlott a társaság. Az idősebbek a közeli lóczákon foglaltak helyet, míg az ifjúság egy tisztáson, a gyepre telepedett. Társasjátékhoz kezdtek. Végig játszották a kis városokban még mindig divó »Műveit tár­salgó« egész reczipéjét, midőn befejezésül Sze­­pessy ajánlt egy általa föltalált játékot. — Halljuk, halljuk a magyar Edisont! — tréfáltak többen. — Kinél van közületek irón, urak ? Majd minden oldalról hangzott: — Nálam, nálam ! — És jegyzőkönyv vagy egy pár lap tiszta papiros ? Ez is volt többeknél. — Akkor rendben vagyunk. Most keressünk valakit, a­ki magára vállalja a titkár tisztét. Ott van pl. Kabay Soma bácsi. A játék ebből áll: min­den fiatal ember választ magának egy hölgyet s ennek nevét föliratja egy papirszeletre a titkár által. Mikor ez valamennyivel elkészült, összehajtja a czédulákat és kiosztja az urak között, mégpedig oly módon, hogy mindannyian a másét kapják ke­zükbe. Ekkor fölnyitják az összehajtott papírt és az illető hölgyhöz viszik, a kinek nevét a czédula tartalmazza. (Folyt. köv.) Lajos Viktor föherczeg kegyelete. Tegnap volt a boldog emlékű Rudolf trónörökös születése napjának 34-dik évfordulója. Ez alkalomból Lajos Viktor föherczeg pompás koszorút tétetett az el­hunyt trónörökös koporsójára a bécsi kapuczinu­­sok kolostorában, hol Basilio atya imát mondott Rudolf trónörökös lelki üdvéért. A pápa neven apját, mint Rómából távírják, eltekintve a diplomácziai kar fogadtatásától, csak a legbizalmasabb körben ülték meg. Ez alkalom­mal a pápa sem politikai, sem egyéb jelentékeny beszédet nem mondott. A pápa igen jól érzi ma­gát ; az a hír, hogy elájult, költött mese. A szegé­nyek tizenkétezer líra alamizsnát kaptak. Más években ily alkalommal harminczezer lírát osztot­tak széjjel. Vaszary Kolos herczegprimás a napokban visszatér székvárosába, mert az Esztergom környé­kén tartandó hadgyakorlatok alkalmával Fri­gyes főherczeg nála lesz szállva. A herczegpri­más a jövő hó elején főegyházmegyéjében kör­útra indul s egyes községekben esetleg bérmálni is fog. Császka György kalocsai ér­sek még mint sze­pesi püspök fényes tanujelét adta Rózsahegy város iránt tanúsított jóakaratának, így a többek közt leánynevelő intézetet alapított ott, mely virágzás­nak indulva, Rózsahegy városának kifejlődésében tevékeny részt vesz. De a helyiségek utóbbi időben az élénk látogatás következtében szűknek bizo­nyultak, miért is rövid idő múlva iskolát és ká­polnát építenek. A jótékonyságáról ismeretes főpap e czélra 14,000 frtot adományozott. A piaristák ünnepe. Jövő vasárnap, augusztus hó 28-án lesz a piaristák védőszentjének kalazanti Szt. Józsefnek emlékünnepe. E napot a budapesti kegyesrendiek is megülik s templomukban vasár­nap délelőtt 10 órakor ünnepi beszéd és nagy mise, a nap folyamán pedig több ájtatosság lesz. Beteg államtitkár: Lukács György bel­ügyminiszteri államtitkár állapota folytonosan válságos. Ereje hanyatlik. Táplálkozni nem tud. Tüdőgyuladás jelei mutatkoznak. Az ápolás elő­­feltételei hiányoznak, mert gyógyszertár 1 órányira van Salzerbachtól s az ellátás hiányos. A beteg körül 4 orvos és családja felválva őrködnek, közöt­tük dr. Tanárky sebész. A részvét általános. Számos sürgöny érkezik Magyarországból. Nagyvárad kö­zönsége részvétét nyilvánította. — Az államtikár állapotáról az »O. É.« Salzerbachból a következő ke­­zőket jelenti: A beteg állapota fölött ma orvosi konzíliumot tartottak, melyben részt vettek: Zucker Kandel bécsi tanár műtész, Stern ta­nár belgyógyász, dr. Kresz, dr. Tanárky és dr. Frankel. Konstatálták, hogy az operáczió sikerült. Azonban a beteg nagyfokú erővesztesége, valamint a fekvés föl­y­tán a tüdőben kifejlett bántalom ko­moly aggodalomra adnak okot s a további fejle­mények az erőállapot és a tüdőbántalom miként alakul­ásától függenek. A fiumei olasz diákok, kik Vargha Ferencz tanár vezetése alatt a fővárosban időznek, tegnap Esztergomba rándultak ki, a­hol a primási palotá­ban Csernoch kanonok megvendégelte őket. Megtekintették az érseki város nevezetességeit, a bazilikát, annak műkincseit, az érseki kincstárt és könyvtárt. A fiatal vendégek mindenütt előzékeny fogadtatásra találnak s a főváros nevezetességeit­­ már jó részt megtekintették. Ma este az Istenhegy­re mennek ki, a­hova Gerlóczy polgármester hívta meg őket vacsorára. A Kossuth templom felavatása. Az országos közada­kozásból restaurált tállyai (Zemplén megye­) evang. templomot, melyben egykor Kossuth Lajost meg­keresztelték, Kossuth 90-ik születése napján fog­ják felavatni s ekkor a templom falában díszes márványem­léktáblát helyeznek el. az ünnep ren­dezésének élén B­e­r­n­á­t­h Béla ügyvéd, a mádi kerület képviselője áll; alelnökök K­é­t­e­r Imre, az ev. egyház gondnoka és Hézser Emil az ottani ref. lelkész. Az ünnepen atyja képviseleté­ben Kossuth Ferencz fog megjelenni. A bizottság meghívja a minisztereket és államtitká­­rokat is. A felavatási ünnep után bankot és hang­verseny lesz, melyen a sárospataki főiskola ének­es zenekara s több fővárosi író és művész vesz­nek részt. A szabadságharczi emlékek kiállítását a nagy hőség ellenére is, a szent­ István napra felránduló közönségből igen sokan keresték föl. A nagyszámú látogatók tetszését a legnagyobb mértékben Zala szobrai,­­ különösen a honvédemlék mintája nyerte meg. A brassói vándorgyűlés. Az orvosok és termé­szetvizsgálók XXVI. kongresszusa ma nyílt meg Brassóban. Gyönyörű időben nagyszámú és díszes közönség gyűlt össze az új református templomban a vándorgyűlés tagjain és a város előkelőségén kí­vül. A vándorgyűlés elnöke ürmösi Maurer Mi­hály főispán üdvözlötte a vándorgyűlést, kiemeli azon politikailag üdvös hatást, melyet a vándor­gyűlések kifejtettek, különösen mióta az uniót elő­segítve, az erdélyi részekben a magyar faj meg­erősítésére, a magyar állam konszolidácziójára ve­zettek. A XXVI. vándorgyűlést megnyitva, ezen nevezetes gyűlés emlékére lelkes éljenzés között négyszáz koronányi pályadíjat tűz ki valamely tudományos kér­désre. Brennenberg polgármester Brassó vá­rosa, Tompa jegyző Brassó megye nevében üd­­vözlik a vándorgyűlést. S­c­h­o­­­e­r titkár a köz­ponti választmány jelentését előterjesztve, elisme­réssel adózott a lelépett elnöknek, Kovács József tanárnak, ki erős kézzel, kedvezőtlen viszonyok közt tizenkét évig állt az ügyek élén. Referál a központi választmány eljárásáról, az orvosi titok­tartás, hulla bonczolásoknál használandó űrlapok, a trachoma és az állami csillagvizsgáló ügyében. Az állandó választmány elejtette azt az indít­ványt, hogy a vándorgyűlés tagjai tagokra és résztvevőkre osztassanak. Leszámol a vándor­­gyűlés pályadíjairól: Sajó Károlyt megbíz­ták egy gazdasági rovartan megírásával , dr. F­e­n­e­s Náthán a trachomáról, Budai Kál­mán a csont és izületi gümőkórról, Farkas Jenő dr. a rákos megbetegedés statisztikájáról Magyarországon írnak munkákat. A jelentés után Obert Ferencz, városi lelkész, a brassói bizottság elnöke üdvözli a vándorgyűlést. Frivaldszky alelnök a vándorgyűlések elhunyt tagjairól emlék­szik meg. Kanitz Ágostonnak Hedvig Lajos brassói múlt századbeli botanikus életét és műkö­dését méltató értekezését i s a j­ó alispán olvasta fel. Végül Pollák Illés dr. ügyvéd aratott rend­kívüli tetszést »A siker természetrajza« czimű előadásával. A gyűlés a király, a haza és az elnök éltetésével oszlott szét. Nagy tűz Reichenauban. Szombatról vasár­napra virradó éjjel Reichenauban nagy tűz híre verte fel az ottlakókat és a nyaralókat. Holzer ke­reskedő raktárában tört ki a tűz és eddig isme­retlen okból, s mire a vészharangok megkondul­­tak, már épület magasságnyira csaptak a lángok. A helyszínen leghamarább a föherczegi tűzoltók jelentek meg s azután a többiek s csakhamar az egész környék talpon volt. Szerencsére szélcsend volt s igy a tűz nem terjedhetett tovább. A hely­színen megjelent Mária Theresia fő­­herczegnő is és fényes tanújelét adta nagy bá­torságának. A tűznél kitartott mind­addig, míg a veszély el nem múlt s ő maga is részt vett az oltásban, önfel­áldozó példájával mindenkit magá­val ragadva. Hajnali négy órakor a Schöller­­féle faszövettgyárban szintén tűz volt, melyet azonban csakhamar eloltottak. Mária Theré­­zia főherczegné 5 órakor itt is meg­jelent, buzdítván a tűzoltókat munkájukban. A turócz-szent-mártoni ünnepségekről a turócz­­szent-mártoni »Národnie Noviny« jelentései lényegileg nem tartalmaznak többet, mint a­meny­nyit a fővárosi lapok egyidejűleg írtak. Magyaror­szági vendégek neveit a jelentés nem jegyzi föl; külföldiek közül jelen voltak : dr. Pastrnek egye­temi tanár Bécsből, dr. Sileny, dr. Konteczky, dr. Dovaril, Berger, dr. Jokel, dr. Jakubec Csehország­ból, illetőleg Morvaországból. A közös ebéd előtt a Spevokol elénekelte ó-szláv szövegben a miatyán­­kot. Harmadik fogásnál Francisci volt Bach­­korszakbeli főispán a királyra emelte poharát, az­után a tósztoknak egész sora következett, de tartalmukat a szűkszavú jelentés nem közli. A banketten Kmet A. kezdeményezésére gyűjtést rendeztek a »Dom« múzeuma és a tanuló tót ifjú­ság részére, melyből 109 írt 50 kr gyűlt be. A kö­zös ebéd végén még 20 cseh vendég érkezett, köz­tük dr. Ruzicska Prágából és dr. Samánek Rei­­chenbergből. Az ünnepségek alkalmából több üd­vözlő táviratot kaptak és pedig Budapestről Brxa Jánostól a (munkás) tót egylet nevében, Péter­vár­ról egy névtelen »tót embertől«, a bécsi »Národ« tót diákegylettől, Zachejtől Szófiából, a »Nase Hlasy« szerkesztőségétől, a »miavaiaktól«, Rov­­ninek szerkesztőtől Pittsburgból stb. Bukarestből, az ottani diákoktól német szövegű távirat érkezett. Leányfalusiak mulatsága. Leányfaluban, e kies nyaralóhelyen, vasárnap sikerült mulatságot ren­dezett az ottani szépítési bizottság Szitányi Ödön elnöklete alatt. A mulatság űrlovas szám­ár­versenynyel kezdődött, mely teljes paródiája volt a lóversenyeknek. Erre következett a hangver­seny, melyet F­e­r­e­k­i Miklós rendezett. Közremű­ködött benne Zilahi Gyula, a nemzeti színház tagja, Nikolics Sándor és a leányfalusi da­los társaság. Végül versenybirkózás volt Hof­­h­a­u­s­e­r Antal tanár és dr. K­o­m­l­ó­d­i Gyula közt, mely ez utóbbi győzelmével végződött. A mulatság 170 forintot jövedelmezett a szépítési egylet javára. Érdekes házasság. Christianiában oly há­zassági tervről beszélnek, mely már most is a legnagyobb föltűnést kelti, nemcsak Svéd- és Nor­végországban, de mindenütt az egész világon, az irodalmi körökben. Nem másról van szó, mint arról, hogy Ibsen Henrik egyetlen fia, S­z­i­­gurd, elveszi Björnstjerne Björnson leányát, Bergh­otte kisasszonyt. A vőlegény 30 32 éves, igen műveit férfi, ki eddig a diplomácziai pályán működött, de ezt ott kelle­t hagynia holmi radi­kális nézetek miatt, melyeket »Svéd- és Norvégország egyesülése« czímű könyvé­ben hangoztatott. A menyasszony még csak 18 éves, bájos északi szőke szépség. A házasságot, ha létrejön, az teszi érdekessé, hogy Ibsen és Björnson elkeseredett politikai ellenfelek. Ha Ibsentől azt kérdezik, mi igaz e házasságban, röviden azt feleli, hogy ő nem tud felőle semmit s ugyanezt a vá­laszt adja Björnson a kérdezősködőknek. Lehet, hogy a nagy norvég drámairó és a »norvég köz­társaság leendő elnöke« a menyegző napján kibé­külnek. Franczia iró a mezőhegyesi ménesről. Mező­hegyesnek érdekes vendége volt a napokban, gróf Toqueville Páriából látogatta meg a mén­­telepet s nagy elragadtatással nyilatkozott a lovak kitartásának szívósságáról és a telep példaszerű berendezéséről. Gróf Toqueville a világhírű iró s volt miniszter ; jelenleg Justh Zsigmond szent­­tornyai birtokán időz, a honnan aztán hosszabb utazásra indul. Ellátogat Erdélybe, Budapestre, Véglesre a nemeskéri Kiss családhoz, a melynek rokona s a magas Tátrának tér vissza Bécsbe, hon­nan kiindult. Gladston zavarban. Az uj angol kormányálto­­zás, mely az öreg Gladstont állította ismét a poli­tika élére, olyan zavarokat is hárított az agg ál­lamférfi ősz fejére, melyre ez diadalának első má­morában nem gondolt. Ez az angol királynő új fő­­udvarmesternőjének a kérdése. Angliában ugyanis ősrégi szokás, hogy minden kormányváltozás­nál a királynő főudvarmesternője és palota­hölgyei (Mistress of the Robes, Ladies of the bedchamber) is változnak. Az angol úőkirálynő előtt a mostani kormányváltozás már azért sem valami kedves, mert főudvarmesternőjét Bucckl­uch her­­czegnőt rendkívüli módon kedveli. Gladstone szívesen meghagyná királynőjének kedvelt főud­­varmesternőjét, de Angliában a régi szokások oly zsarnoki módon nehezednek a legmagasabb embe­rekre is, hogy Gladstonenak ebben az esetben sincs bátorsága eltérni tőle. A királynő mellé új főudvarmesternőt kell adnia. De a királynő főud­­varmesternője csak herczegnő lehet és Gladstone egész pártjában nincsen még egy körömnagyságu herczeg, sem nőtlen s még kevésbbé a ki hitves­társi oldalbordával dicsekedhetnék. A vén államférfi ezért most a legnagyobb zavarban van s zavará­ból valószínűleg úgy fogja kisegíteni magát, hogy pártjának valamelyik olyan tagját fogja herczegi rangra emelni, a kinek legnagyobb érdeme a­­ felesége. Mint legalkalmasabb személyiség Spen­cer, az admiralitás jövendőbeli első lordja van ki­szemelve a kitüntetésre, a­ki ennélfogva szeretet­reméltó feleségének fogja köszönhetni a herczegi rangot. Merénylet a vonat ellen. Kővel dobálták a vo­natot Bécs és Pozsony között, Dévény-Ujfalu és Blumenau közelében. Már régóta tapasztalták ezt a kalauzok és utasok, nem egyszer a kocsi abla­kokat is bezúzták s az utasokat is megsebesítették ilyenformán a dobások. A napokban sikerült a tettesek egyikét Halaszlin Balázs suhancz szemé­lyében épp akkor megcsípni, mikor ökölnyi kövek­kel a bécsi vonatot bombázta. Rejtélyes holttest. A budafoki csendőrség ér­tesítette a főkapitányságot, hogy ma délután 2 óra­kor az ottani hajóállomásnál egy 20—25 éves férfi mezítelen holttestét fogták ki a Dunából. Az ottani orvos megvizsgálta a tetemet, s megállapította, hogy az 12 óra óta lehet a vízben. Fején két erős csapás látható, melyek fejsze- vagy kardcsapástól származhatnak. A rendőrség részéről nyomban bi­zottság ment ki a vizsgálat megindítása végett. Az a gyanú, hogy a ma megtalált holttest annak a munkás­osztályhoz tartozó férfinak a holtteste, a­kinek a Csepel-sziget mellett történt vízbefutá­­sát tegnap P­r­­­á­g­y­i József napszámos jelen­tette be a rendőrségnek. Pelágyi látta, hogy ket­ten voltak a vízben s csak az egyik ért ki a partra, a­ki a másik holmiját is elvihette, mert a parton semmit sem találtak. Nem lehetetlen tehát, hogy a kiúszott munkás, a­kit mindeddig nem sikerült ki­puhatolni, a másikat a vízben megsebezte s aztán a parton hagyott holmiját elrabolta. A vizsgálat folyik. A kontárom ujszonyi állandó híd átvételére már kezdetét vette. A kereskedelmi miniszter a hid átvételére többtagú bizottságot küldött ki, melynek tagjai: Landau Gusztáv miniszteri tanácsos elnök, Czekelius Aurél műszaki taná­csos, Szász Géza főmérnök, Kenessei Kálmán dunagőzhajózási kapitány, a dunagőzhajózási felügyelőség képviselője, Lang Lajos császári és királyi mérnökkari főhadnagy a közös hadügy­minisztérium részéről, Szombathely Győző alispán és T­á­t­r­a­y József városi polgármester. A hídépítési felügyelőség részéről Z­s­e­d­é­n­y­i Gyula királyi főmérnök és Pischinger Gyula mérnök, A­i­g­n­e­r Adolf magyar királyi ál­­lamépítészeti főmérnök és Gergersen György hídépítési vállalkozó vannak megbízva. Az ál­landó vashíd, a vasútvonal áthidalásán kívül, melynek szabad nyílása 50 méter hosszú, 410.5 méter hosszúságban négy nyílásból áll; két hídfőn és három medencze-oszlopon nyugszik, melyek tömör kék agyagra vannak alapozva és alapozási mélységük a 0 fokú vízállás alatt 5.37 és 13.3 méter között váltakozik ; a híd kocsi­­útja 5.8 méter, kétoldalt elvonuló gyalogjárdája pedig egyenként 2­5 méter széles; egyelőre közúti közlekedésre készült ugyan, de akként van szer­kesztve, hogy rajta helyi érdekű vasút vágányai a vasszerkezet átalakítása nélkül is elhelyezhetők. A hídpálya középső része vízszintes, végei azon­ban l°/6-ot (100 méter hosszúságra) esnek; a ko­máromi szigetben egy, Újszőnyben pedig három feljáró vezet reája fel, melyeknek esése 4°/0. A híd hordképessége 65-50 métermázsa a kocsiúton, 20 métermázsa a gyalogúton folyó méterenkint. A hídépítés összes költsége 1.165.000 frtot tett ki. Az átvétel több napot fog igénybe venni. A híd megnyitása minden pompa nélkül e hó 31-én lesz. Az országos tanítói árvaház kegyelete. Tóth József pestmegyei tanfelügyelő, a­­magyarországi tanítói árva­ház egyesületének« elnöke Trefort Ágoston volt minisz­ter sírjára halálának évforduló napján díszes élővirág koszorút helyezett. A koszorú szalagján következő fel­irat van: »A nemes szivü Trefort Ágoston emlékezeté­nek — Hálájuk jeléül a magyarországi tanítók árvái, 1892. évi aug. hó 22-én.« Rablóvilág Olaszországban. Cataniából távira­tozték . Egy rablóbanda tegnap Spitaleri bárón, en­nek fiát és Cianciolo grófot elfogta. Tegnap este 160.000 frank váltságdíj ellenében szabadon bo­csátották őket. A háborgó Aetna. Az Aetna uj nyilása, mely az első és második Kráter közt van, egy cataniai távirat szerint, most füstön kívül nagy mennyiségű kisebb-nagyobb köveket is dob ki. A hőség. A hőség, mely már állandó rovattá kezd válni, ma is »besütött« nekünk. Igaz ugyan, hogy tegnap 37 fok (Celsius szerint) volt a maximum, míg ma csak 36 fok, de a csökkenés oly csekély, hogy azok, a­kik a hőmérőt nem ellenőrzik, nem is vették észre a különbséget. Délután ugyan időn­­kint b­eborult az ég, déli szél is kerekedett, de ez még elviselhetetlenebbé tette a levegőt azok szá­mára, kik kénytelenek most a fővárosban tartóz­kodni. S az utcza képe a hőség következtében meg is változott. Ha Budapest egyébként a kánikulá­ban azt a benyomást teszi, hogy »saison morte«­­ban szenved, úgy most, főleg délben, az utczák még kihaltabbaknak látszanak. Csak az uszodák vannak tömve. A hőség következtében a kereskedelem is nagy károkat szenved. Az üzletek kihaltak, miután mindenki, hacsak kényszerítve nincs, óvakodik a leeresztett roleauxok mögül az utczára kilépni. Ember, állat, növény szenved e hőség következté­ben, melyből legfeljebb a szőlősgazdáknak van hasznuk. A bogyók nagyobbak lesznek s jobban érnek s a borivók csakis a jövő esztendei »pompás idei« reményében tűrik szótlanul a hőséget. De ha maga a hőség ellen nem is védekezhetünk, ama visszás állapotok ellen, melyek a nagy hőséget érezhetővé teszik, még is lehetne valamit ten­ni. Ezek közé tartozik a nagy por. Hogy e tekintetben nekünk többet kell szenvedni, mint a párisiaknak, berlinieknek vagy a bécsieknek, az kétséget sem szenved. E városokban a kövezet­len utczák száma kevesebb, a makadam burkolat­tal ellátottaké nagyobb s még azt a jó szokást is követik, hogy hajnalban az utczákat felöntözik, miáltal a hőség mégis tű­rhetőbbé válik s nem is képződik oly nagy por. Vájjon nem-e lehetne a rendes utczatisztítók számát e »kutya« napok alatt megszaporítani, hogy az utczák tisztasága kifogás­­talanabb legyen? Az idei kánikula alatt különben a napszúrási esetek száma ma érte el tetőpontját. A nagy hőség következtében tizenhat ember esett össze az utczán. Három közülök meg is halt, a többiek állapota is veszélyes. A két áldozat közül az egyik S­c­h­n­e­p­f Györgyné, gyári felügyelő neje, a másik Katsiák Márton 31 éves napszá­mos, a harmadik C­berger József, szintén nap­számos. Mindháromnak hulláját bevitték a boncz­­tani intézetbe, hol a halál közvetlen okául nap­­szúrást állapítottak meg. De nemcsak nálunk, hanem vidéken és kül­földön is nagy a hőség s csak itt-ott hűlt le az idő. Czernovitzban 30 fokot mutat a hőmérő ár-

Next