Pesti Napló, 1892. november (43. évfolyam, 302-331. szám)

1892-11-11 / 312. szám

Kovács János pittsburgi ref. pap rendszeresí­tett segédlelkészi és segédmissziói állásra hirdet pályázatot, mely 600 dollár évi fizetéssel, szabad lakással és mellékjövedelemmel van összekötve. A pályázatokat Mády András budapesti skót lel­készhez kell benyújtani. Előjegyzéseket a fővárosi villamos vasúti részvényekre, a Magyar Merkur kiadóhivatalának bankosztálya (Lőry, J.) Budapest, Hatvani­ utcza 15. sz. mai naptól kezdve elfogad A kész húslevesnek eltevése a jelenlegi válsá­gos időkben, úgy az orvosok, mint a tapasztalt gazdasszonyok részéről sem javaltatik, miután min­den kihűlt étel, amint kissé tovább áll, sokkal fogé­konyabbá válik a kór anyagok felvételére. Ma már egy háztartásban sem merülhet fel a kész hús­leves eltevésének szükségessége, miután a Liebig­­féle húskivonat, eme kedvelt kitűnő pótszer, mely­­lyel a legkitűnőbb húsleves a leggyorsabban elő­állítható, mindenkor kéznél van s az előállítást rendkívül egyszerűvé teszi. A Liebig-féle huskivo­­natból, egy kis só és vaj vagy egy tojás hozzáadása mellett, forró viz segítségével készített friss hús­leves, a­mi az izt és hatást illeti, és ez idő szerint, még reggeli italul is, minden más egyéb, néha épen hideg italok elé helyezendő. Tudomány, irodalom. A magyar földrajzi társaság ma délután fel­olvasó ülést tartott az akadémia termében. Az ülést Lóczy Lajos társasági elnök nyitotta meg s jelentést tett ama kutatásokról, amelyeket a ma­gyar tengerészeti hatóság megbízásából az Adriá­ban s Földközi-tenger keleti részeiben Luksch József, a fiumei cs. és kir. tengerészeti akadémia tanára tett 1875-től kezdve. Luksch a múlt nyarat is a tengeren töltötte s a magyar földrajzi társa­ság elnökéhez intézett soraival tudósítást adott kutatásainak legújabb eredményeiről.­­ Az elnöki jelentések után dr. Havass Rezső ismertette ér­dekesen S­z­a­m­o­t­a Istvánnak a »Régi magyar utazók Európában« czimű munkáját. A Petőfi-társaság e hó 18 án (vasárnap) dél­előtt a m. tud. akadémia termében ülést tart. Tár­gyak: 1. »A régi Rákóczy-nótáról és indulóról« — id. Ábrányi Kornéltól. — 2. »Költemény«, Ábrányi Emil r. tagtól. — 8. »Dalok«, P­a­p­p Zoltán vendégtől. — 4. »A régi könyv«, (Költe­mény.) Várady Antal dr. r. tagtól. — 5. »A kis buksi«, (Elbeszélés.) Bodon József r. tagtól. — 6. Folyó ügyek. Színház és művészet. Bánk-bán. A nemzeti színház ma kegyeletes estét szentelt Katona József születése századik év­fordulójának. »Bánk-bán« került színre abban a fényes kiállításban, a melyben az intézet e remek­művet Bécsben is bemutatta. A közönség zsúfolá­sig megtöltötte a színházat és igaz gyönyörűséggel hallgatta a dráma remek dikczióját. A szereposztás a régi volt, az előadás tehát új momentumokat nem nyújtott,­ Jászai Mari erőteljes Gertrudja, Márkus Emília poétikus Melindája, Nagy Imre jeles Bánk bánja, Újházi kitűnő Tiborcza és Szacsvay Peturja voltak az érdeklődés köz­pontja és ragadták zajos tapsokra a közönséget. A rendezés kitűnő volt. A Duse-előadások. A népszínház irodája tu­datja velünk: Duse előadásai ügyében az az utolsó megállapodás történt, hogy ha a művésznőnek sikerül a koleraesetek nagymérvű csökkenésére h­ivatkozva, legyőzni társulata ellen­kezését, az esetben 14, 16. és 18-án, háromszor fel­lép a népszínházban; többször nem, mert 21-én már Berlinben kell játszania. Ha Duse asszony szombat délig sürgönyileg nem jelenti, hogy jön, akkor a vendég­­szereplés ezúttal elmarad és a váltott jegyekért a pénzt hétfőn délelőtt 10 órától kezd­ve egész nap visszafizetik a népszínház jobbol­dali pénztáránál. Ha a vendégszereplés sikerül, akkor hétfőn »A kaméliás hölgy«, szerdán »Vál­junk el« és pénteken »Odette« kerül színre. A többi előadásokra váltott jegyeket mindenesetre visszaváltják holnap, péntektől kezdve a népszínház jobboldali pénztáránál. Ehhez képest tehát holnap, pénteken 10 órától kezdve visszaváltják a »Fernande«, »Denise« és a »Nóra« előadásokra váltott jegyeket, mert ezeket az előadásokat semmi szín alatt sem tartják meg. A »Fernande« jegyei vörös színűek okt. 26. bélyeg­gel, a »Denise« jegyei violaszínűek, okt. 28. bé­lyeggel és a »Nóra« jegyei fehérek okt. 29. bé­lyeggel. Az erdélyi színészet jubileuma. Kolozsvárról távírják lapunknak. Tegnap este és ma délután érkeztek a jubileumra : Budapest küldöttsége Márkus József, Nagy Lajos tanácsnokok és G a 11 n­e­r bizottsági tag ; a Petőfi-társaság kép­viseletében Komócsy József; továbbá Arad pol­gármestere, Szatmár küldötte. A mai éjjeli gyors­vonattal érkezik a vendégek zöme, köztük buda­pesti újságírók és testületek. A házak fel vannak lobogózva. Fiume város meleg hangú levelet kül­dött a színészeti jubileum rendezőségéhez. A fő­rendiház B­á­n­f­f­y Miklós, B­é­­­d­y Ákos és B­o­r­­nemissza Károly által képviselteti magát. Ma este, Katona József születésének 100-ik évforduló­ján »Bánk bán« kerül színre díszes kiállítással s az összes tagok részvételével, ünnepies színlappal. A nézőtér lobogókkal és ezimerekkel van díszítve. A már megérkezett küldöttségek mind jelen lesz­nek az előadásnál. — A díszelőadás, mint egy ké­sőbbi táviratunk jelenti, zsúfolt ház előtt folyt le. Az esti gyorsvonattal érkeztek Zichy Antal, az akadémia képviselője, Rákosi Viktor, Endrődi a Petőfi-társaság küldöttei, Feleki és Bényei a szí­­nészegyesület nevében, Zilahy Gyula a nemzeti színház nevében, a­ki az opera és nemzeti színház koszorúját hozta magával. A kedvező idő esősre változott, a­mi a holnapi emléktábla leleplezési ünnepélyét zavarni fogja. A legutóbbi huszonnégy órában (szerda éjfél­től csütörtök éjfélig) kilencz kolera­ beteget szállítottak a járványkórházakba. Ugyanez idő alatt meghalt hat beteg, gyógyultan ketten távoztak a barakokból. A legutóbbi huszonnégy órában a kolerabetegedések száma (tegnap volt 9) nem változott, a halálozásoké (tegnap volt 2) négy­gyel szaporodott. Jelenleg a járványkórházakban hetven beteg van ápolás alatt, ezekből 64 az üllői úti, 6 pedig a budai barakra esik.­­ A 16. sz. helyőrségi kórházban tegnap T­a­­b­á­r József honvédet vették fel mint koleragya­­nús beteget; a bakteriológiai vizsgálat még nincs befejezve.* A központi járványbizottság ma délután ülést tartott, Gerlóczy Károly első al­polgármester elnöklete alatt. A tiszti főorvos jelen­tette, hogy ma éjféltől délután 4 óráig hat meg­betegedés fordult elő; halálozás a ko­lera­járvány következtében ma nem történt. Az elnök első tárgyát az iskolák megnyi­tásának kérdését tűzte ki. Gebhard Lajos dr. tiszti főorvos annak a véleménynek ad kifejezést, hogy — mivel a járvány jóformán meg­­szűntnek tekinthető — legközelebb az összes iskolák megnyithatók lesznek. Dr. Szabó Alajos indítványozza, hogy az összes iskolák e hó 14-én, hétfőn megnyittassanak. Dr. V­e­r­é­d­y Károly kit. tanfelügyelő hasonló értelemben nyilatkozik, kérve, hogy az igazgató­ságok e határozatról értesíttessenek. Rózsa­völgyi Gyula tanácsnok, abból a szempontból, hogy az iskolák rendbehozására idő maradjon, a megnyitás idejét 15—16-ikára kívánja kitüzetni s kéri egyszersmind, hogy az alsófokú iparos-ta­­noncziskolák mindaddig zárva maradjanak, amig a járvány teljesen meg nem szűnik. Dr. Adler Zsigmond kéri, hogy történjék intézkedés az isko­­koláknak forralt vízzel való ellátása tekintetében. A b­izottság ezután határozatképen kimon­dotta, hogy e h­ó 14- ikétől — hétfőtől — kezdve az összes iskolák megnyitha­tók lesznek, kivéve a kisdedóvókat s az iparostanoncz-iskolákat; a vasár­napi oktatások megtartása ellen sem tesz a bizottság kifogást. Ezután tekintettel a járvány folytonos apa­dására, csökkentették a járvány­orvosok és be­tegszállító kocsik számát, a kiskorcsmák záróráit pedig éjfélre, a kávémérésekét pedig 10 órára álla­pították meg.* A gutai halott, Tanos Pál újpesti bíró annak a kijelentésére kér föl, hogy az a hír, mintha a Gutáról f. hó 7-én hajón Újpestre érke­zett kolerahalottat ugyanott csak f. hó 9-én temet­ték volna el, nem felel meg a valóságna­k. A tény­állás az, hogy mihelyt Tanos f. hó 7-én hajnalban tudomást vett a szóban forgó halottról, azonnal intézkedett, hogy a halottat rögtön temessék el, a­mi meg is történt néhány óra múltával a bíró, a rendőr­orvos és a községi orvos jelen­létében. -X­Szeged, nov. 10. Tegnaptól ma estig a köz­kórházban egy halálos kimenetelű koleraeset és egy megbetegedés fordult elő. A városban másutt nem volt kolera-megbetegedés. A kolera. Dél óta esti 6 óráig a pesti barakkórházban három, a budaiban egy, összesen négy uj beteget vettek fel s ez alatt a pestiben egy halálozás volt. Az uj betegek a következők: Sehneeweiss Antal napszámos (Rókus-kórház, fel­vételi iroda), Imre József bolti szolga (Muzeum - kert), Berger Bernát foglalkozás nélküli (Rókus­­kórház, felvételi iroda,) Szabady Ferencz hajósle­gény (Sáros­ fürdő.) Éjfél óta esti 6 óráig a pesti barakkórházban 7, a budaiban 2, összesen 9 bete­get vettek föl s ez alatt a pestiben 3 halálozás for­dult elő. A nap folyamán a pesti barakkból hár­man távoztak meggyógyulva. * Törvényszéki csarnok. Az Ádám és Ébersing czég ellen csődbejutása után tudvalevőleg bűnvizsgálatot is indítottak, a­mint az minden ily esetben történni szokott. Minthogy a kir. tábla az elsőbiróság csődnyitó ha­tározatát megváltoztatta, a fenyitő biróság, addig mig a csőd kérdése tisztázva nem lesz, a királyi ügyészség indítványára a büntető eljárást fel­függesztette. A gyújtogatók: Kenyo Dávid földbirtokosnak Farmos község határában kazalokba rakott búzája, vagy 6000 méter mázsa, f. évi julius 24 én éjjel ki­­gyuladt. A tűz az egész községet fenyegette. A községi lakosoknak sikerült ugyan a tüzet lokali­zálni, de a búza a lángok martaléka lett. A tűz­­vizsgálatnál kiderült, hogy a tűz gyújtogatás által keletkezett. A gyújtogatással Oláh János 16 éves fiút és Katona Árva András farmosi földművest, Oláh keresztapját gyanúsították. A csendőrök Oláh Jánost elfogták, ki a községházán be is vallotta, hogy a búzát a keresztapja utasítására, a­ki Ke­­nyával már régóta rosz viszony­ban volt,felgyújtotta. Ez ügyben ma volt a végtárgyalás a pestvidéki kir. törvényszék előtt Gróffy elnöklete alatt, mint ügyész Rako­vszky, mint védők dr. V­i­­sontai Soma (Katona részére) és dr. Földes Árpád (Oláh részére) szerepeltek. A törvényszék mindkét vádlottat dr. Visontai Soma és dr. Földes Árpád védbeszédei után, kik a tanúval­lomásokkal közvetve beigazolták, hogy a vádlot­tak a csendőrök bántalmazásai következtében tették a terhelő vallomásokat, felmentette. Az ügyész és a károsult felebbezett. A Vásonkeöy váltói. P­o­­­o­n­y­i Géza úr a következő nyilatkozat felvételére kért bennünket: Nyilatkozat. »Vásonkeőy váltói« czím alatt az »Egyetér­tés« mai számában Kégly József aláírással egy közlemény jelent meg, a­mely közel fekvő okok­ból, engem, mint a Jásonkeőy Imre özvegyének képviselőjét, rágalmaz. Magára a közleményre érdemleges rövid vá­laszom ez: Kégly József úr a budapesti kir. törvény­széknek a kir. ügyészség indítványa alapján meg­hozott 33173. szám alatti végzésével a Spiegel Bernát és Brunkala Lászlóné bűntársaságában el­követett a btkv. 401. §-ába ütköző a 402. és 403. §§-ok szerint minősülő magánokirathamisítás miatt vád alá van helyezve. Ez a kezeim között levő közokirattal igazolt tény fölment engem attól, hogy Kégly József úrral ez időszerint szóba állhassak. Pereimet nem a lapok hasábjain, hanem az illetékes biróság előtt szoktam lefolytatni s e Kégly József úrra talán kellemetlen szokásomról most sem szándékozom lemondani. Csak két dolgot jegyzek még meg. Az egyik az, hogy én ügyfelem képviseletében Kégly József ellen panaszt nem is tettem, hanem ismeretlen tet­tes ellen nyújtottam be a feljelentést. Az, hogy Kégly József úr mégis vád alá he­lyeztetett, az eljáró kir. ügyész úrnak és a bíróság­nak a vizsgálat adatai alapján minden ingerentium nélkül keletkezett meggyőződésén alapul, ugyany­nyira, hogy a Kégly József úr ellen a vizsgálat ál­tal beszerzett adatok nagy részéről nekem a vád alá helyezési határozatnak kézbesítéséig tudomá­som nem volt. A másik az, hogy mindenki tudja, csak Kégly József ügyvéd úr nem tudja, hogy a mi büntető el­járásunk szerint a károsult fél — a­kinek én e per­ben képviselője vagyok — tanúként szokott meg­idéztetni. Több mint világos, hogy a károsult fél kép­viselője minden ténykörülményt, mely az ügy föl­derítésére alkalmas lehet, a vizsgálóbírónak beje­lenteni tartozik. Ezt tettem én is, a­nélkül, hogy a közvetett után tudomásomra hozott ténykörülmé­nyeket saját tanúvallomásom értékével vagy ered­­jével akartam volna felruházni. Tettem éppen azért hogy a vizsgálat azoknak valóságát, vagy valótlan­ságát derítse ki. Kégly József vádlotthoz több szavam nincs és a nagyközönséget csak arra kérem, várja be a kilátásban levő végtárgyalásnak eredményét. Van azonban néhány szavam a famózus tá­madás közzétételének genezisére vonatkozólag. Tegnap késő este érkeztem meg Balassagyar­matról. Fenyvessy Ferencz képviselőtársammal, a »Magyar Újság« czímű kormánypárti lapnak tu­lajdonosával vacsoránál találkoztam. Ő közölte ve­lem, hogy Kégly József aláírásával egy közlemény küldetett be a lapoknak, a­melyben nevem meg­­hurczoltatni szándékoltatik. Tudomásomra hozza ezt, hogy esetleg lépése­ket tehessek a lapoknál. A­mi őt magát illeti, előre is tudatja velem, hogy az ilyen fajta közlemények az ő lapjában felvétetni nem szoktak. Válaszom ez volt: El is vártam tőled, de fel­teszem minden lapról, hogy egy váltóhamisítás miatt vád alatt álló emberrel szóba nem állanak. Nem tartanám tisztességemmel megegyeztet­­hetőnek, ha e tárgyban csak egy lépést is tennék. Nem is tettem. Ma reggel végig néztem minden Budapesten megjelenő napilapot. Nem akadt legszenvedélyesebb politikai ellen­feleim között egyetlen egy­­szerkesztő sem, a­ki az e fajta támadást lapjába felvétetni engedte volna. De megjelent ez egész terjedelmében az »Egyet­­értés«-ben, Csávolszky Lajos urnak lapjában, ama lapban, a­mely a közvéleménynek merőben téves hite szerint a függetlenségi és 48-as pártnak orgánuma, Kégly Józsefnek Csávolszky Lajossal fennálló szoros baráti és üzleti összeköttetése eléggé ismert ugyan, de mégis, hogy miért jelent meg e becs­mérlő közlemény éppen az »Egyetértés«-ben csak­is abban, éppen most és éppen ellenem — a­ki — talán szabad ezzel dicsekednem — a függetlenségi és 48-as pártnak mindig hű és tevékeny tagja vol­tam — arra a legközelebbi jövő fog adni felvilá­gosítást. Budapest, 1892. november 10. Polónyi Géza, Halálozások. Babos Kálmán kúriai tanácselnököt ma dél­­u­tán temették, különösen a jogászvilág élénk rész­véte mellett. A kigyó-utczai 2. sz. gyászházban megjelent a jogászvilág majdnem minden előkelő­sége : Szilágyi Desző igazságügyminiszter, T­e­­leszky és Erdélyi államtitkárok, Szabó Miklós a Kúria elnöke, Csemeghy Károly, Osz­­trovszky József, Szentgyörgyi Imre, Tóth Lőrincz, Manojlovich Emil, V­ér­te­s­s­y Sándor kúriai tanácselnökök, Tóth Félix kúriai elnöki titkár, V­a­j­k­a­y Károly, C­z­o­r­d­a Bódog táblai elnök és titkára dr. Nyeviczkey Antal, a kir. tábla tanácselnökei, a fővárosi bírói kar csaknem teljes számmal, Bogisich Lajos törvényszéki elnök, H­o­d­o­s­s­y Imre az ügyvédi kamara elnöke, Darányi Ignácz, Bokross Elek orsz. képviselők, és még számosan. Az egy­házi szertartás után, melyet K­i­r­n­e­r Károly bel­városi káplán végzett, a koszorúktól borított dí­szes érczkoporsót a hatlovas gyászkocsira helyez­ték, mely a fogatok hosszú sorától követve ért ki a kerepesi temetőbe, hol az elhunyt kiváló férfiú földi maradványait a családi sírboltba tették nyugodni. Az osztrák-magyar bank alkormányzója e hó 8-án elhunyt. Haláláról a következő gyászjelentést vettük: Az osztrák-magyar bank főtanácsa fájda­lommal jelenti, hogy a bank nagyérdemű alkor­mányzója és a bécsi igazgatóság elnöke Zimmer­­mann-Göllheim Károly lovag úr, az osztrák biro­dalmi tanács urakházának élethossziglani tagja, az osztrák csász, Ferencz József-rend középkeresz­tese, az osztrák csász. III. osztályú vaskorona-rend, a würtembergi kir. I-s. Frigyes-rend és a belga kir. Lipót-rend lovagja, az olasz kir. korona-rend és a franczia becsület­rend légiójának tisztje, császári tanácsos, tőzsde­ tanácsos, a sandomingói köztársaság főkonzulja, a bécsi visszbiztositó-tár­­saság és a nemzetközi baleset­biztositó-részvény­­társaság elnöke, a szab. osztrák-magy. államvasut­­társaság bécsi igazgató-tanácsának alelnöke, a cs. kir. szab. csehországi kereskedelmi vasutak igaz­gatótanácsosa, stb. ma elhunyt. A boldogult hült tetemeit csütörtökön f. é. november hó 10-én, dél­utáni 2 órakor Bécsben az ág. hitv. evang. tem­plomban (Dorotheergasse 18.) szentelik be és az­után a hütteldorfi sirkertben helyezik nyugalomra. Pilisszántói Jurkovich Ferencz volt cs. és kir. huszárkapitány, Ernő főherczeg egykori segéd­tisztje, Szemere Bertalan sógora, elhunyt Gödöllőn. A boldogult utóbbi időben az udvarnál viselt szol­gálatot. Szemere Attila nagybátyját gyászolja az elhunytban, ki finom modorú, sokat utazott és so­kat olvasott ember volt. vény nyújt biztosítékot. Legelébb még 62 millió márka fedezendő a reform következtében, mert az összes veszteség 102 millióra rúg. A jövedelmi adó feleslegei 40 milliót, a jövőben átutalandó gabonavámok 30 milliót tesznek ki, a maradvány pótadó által volna fedezendő. A miniszterelnök ama reményét fejezte ki, hogy az ülésszak folya­mán választási törvényt fog beterjeszthetni. A­mi a bemutatott adótörvényjavaslatokat illeti, tudja a kormány, hogy az egész adórendszer átalakítását teszik szükségessé. A kormány azonban meg van győződve, hogy az adórendszer javulása csak tel­jes munkánál várható és erre nézve a ház hozzá­járulására számít. Legközelebbi ülés­e hó 18-án lesz. Napirendjére kitűzték az egyenes adók megszün­tetésére vonatkozó törvényt, melyhez memoran­dum van csatolva. Berlin, november 10. A Nordd, Alig. Ztg. szerint a katonai törvényjavaslatnak a szövetség­tanácsban való elhalasztása tisztán formai jelentő­ségű. Az elhalasztás oka a törvényjavaslat indok­lásában eszközlendő módosításokban és az e miatt egyes meghatalmazottak részéről utasítások nye­résére kért időhalasztásban keresendő. A javasla­tot, csak miután a birodalmi gyűlés elé terjesz­tették, november 22 én vagy 23-án fogják közzé­­tétetni. Páris, nov. 10. Porto-Novoból jelentik, hogy Behanzin király hadserege feloszlóban van és kép­telen a francziák előnyomulásának ellenszegülni. A francziák Kana mellett 16 halottat és 83 sebesültet vesztettek. Lisszabon, nov. 10. A rendőrség kilencz egyént tartóztatott le, kik tegnap a­­ király elutazása al­kalmával azt kiáltották : »Éljen a haza! Le az angol szövetséggel!« A letartóztatottak között vannak Obron republikánus párti képviselő, három republikánus hírlapíró és egy altiszt. Madrid, nov. 10. A portugál határról érkezett távirat szerint Lisszabonban tegnap az udvar el­utazása után republikánus tüntetés volt. Kilencz egyént letartóztattak. Az orosz trónörökös után. Bari, nov. 10. Az orosz trónörökös ma délután ide érkezett s a hadosztálypa­rancsnok fogadta. A trónörökös meglátogatta a Szent-Miklós-bazilikát, a­hol fogadására az egész papság összegyűlt- Holnap a trónörö­kös Bécsbe utazik. BéCS, nov. 10. Az orosz trónörökös szom­baton esti 8 óra 45 perczkor érkezik ide a déli pályaudvarba, a­hol a Sándor orosz czár nevét viselő gyalogezred egy díszszázada lesz felállítva zászlóval és zenével. A párisi robbanás. Páris, nov. 10. A tegnap itt letartóztatott né­met anarchista, szemtanuk állítása szerint, nem az az egyén, a­kit a robbanást megelőző estén láttak abban a házban, melyben a Carmaux-társaság iro­dái vannak. Páris, nov. 10. (A képviselőház ülése.) L­o­u­­b­e­t miniszterelnök kívánja, hogy a jelentés a gyilkosságra és fosztogatásra való bujtogatás bün­tetésének súlyosbítására vonatkozó törvényjavas­latról szerdán kerüljön tárgyalásra. B­a­r­n­i jobb­párti kifejti, hogy a jelenlegi törvények ki­elégítők. Carmauxban kellene azokat alkalmazni. (Lárma a baloldalról, tetszés a jobbról.) L­o­ub­e­t miniszterelnök válaszolja, hogy Carmauxban a munka szabadsága biztosíttatott, hogy azonban egy munkás sem akart dolgozni. A minisz­terelnök kéri, hogy a képviselő­ház adja meg a kormánynak az esz­közt az anarchista propaganda leküz­­­­désére.­­ Wiesen jobbpárti szemére hányja a kormánynak, hogy Caline szoczialistát tegnap szabad­lábra helyeztette. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Ricard igazságügyminiszter azt válaszolja, hogy Caline, ki számos tagból álló családnak fentartója, maga kérelmezte szabadon bocsáttatását, Caline kü­lönben csak feltételesen bocsáttatott szabad­lábra. Cassagnac kijelenti, hogy a kormány nem képes a közvéleményt ismét meg­nyugtatni, mivel a szélsőbaloldali képviselők pressziója következtében arra kényszerült, hogy a carmauxi elítélteknek megkegyelmezzen. C­le­m­­e­n­c­e­a­u tiltakozik ez állítás ellen. L­o­u­b­e­t miniszterelnök ragaszkodik ahhoz, hogy a törvényjavaslat tárgyalása szer­dára tűzessék ki és felveti a bizalmi kérdést. (Élénk mozgás.) Loubet indítvá­nyát 298 szavazattal 182 ellenében elfo­gadták. Táviratok: London, nov. 10. Az egész sajtó üdvözli Cle­veland győzelmét. A »Times« szerint a demokrata­párt győzelme kifejezi az amerikai nép azon kí­vánságát, hogy a Mac­Kinley-féle bilt megváltoz­tattassák. A »Standard« attól tart, hogy a véd­­vámos rendszer miatt éles küzdelmek várhatók. London, nov. 10. A Reuter-ügynökségnek je­lentik New-Yorkból. A szenátus valószínűleg 43 republikánusból, 41 demokratából és 4 néppár­tiból fog állani. Tehát a néppártiak magatartása volna a döntő. Azt hiszik, hogy az utóbbiak több­nyire a demokratákkal fognak szavazni. Berlin, nov. 10. (A képviselőház ülése.) Az elnökséget közfelkiáltással újra megválasztották. Eulen­burg gróf miniszterelnök előterjeszti a hirdetett adóreform-javaslatokat és indokolja azo­kat. A reáladók átutalása által megóvatik a közsé­gek szabadsága azok felhasználhatását illetőleg. Ez adók helyes felhasználásáért a községi adótér­ KÖZGAZDASÁG. Ipar és kereskedelem. f Az osztrák-magyar bank főtanácsának mai ülésén Kautz kormányzó meleg szavakban emlé­kezett meg Zimmermann-Gö­tt­heim lovag elhunyt alkormányzóról és ékesszólóan tolmácsolta a főtanács mély részvétét az intézet körül oly nagy érdemeket szerzett ezen főtisztviselő várat­lanul gyors elhunyta felett. Ezután az osztrák pénzügyminisztertől érkezett részvétiratot olvas­ták fel. A főtanács elhatározta, hogy Duklában a szeczovi főintézettel levelező bankmellékhelyet állít fel, az üzletközvetítéssel Reich Hermann Mó­zes c­éget bízván meg. Új elektromos részvénytársaság Budapesten. Bu­dapest fő- és székváros villamos világításának el­látására a tanácscsal folytatott tanácskozások si­keres befejezte után, a Ganz­ és társa vasöntöde és gépgyár rt. és a nemzetközi villamos r.-társa­­ság — mint a »M. P.« értesül — új részvénytársa­ságot szándékoznak létesíteni, melynek czélja a fő­város villamost erővel és világítással ellátni. Budapest villamos közlekedése. Érdekesek azok a számadatok, melyek a budapesti villamos városi vasút-részvénytársaság vonalain mutatkozó személyforgalomnak folytonos emelkedését mutat­ják. 1889. junius 30-án adatott közforgalomba a Baross-utczai vonal, mely után ugyanezen év szeptember 10-én a Podmaniczky-utczai vonal kö­vetkezett. Tulajdonképent első üzleti évnek tehát csak az 1890-ik esztendő tekinthető, melynek fo­lyamán (márczius 6-án) a közúti vonal is megnyílt. Ez évben (1890.) 4.459,234 személy közlekedett A következő 1891-ik évben a személyforgalom már 8 666,366-ra emelkedik és pedig az első évad­ban 3.782,083-ra és a másodikban 4.884,283-ra. Tehát az 1891-ik év második felében kürülbelül 400,000 személylyel több szállíttatott, mint a meg­előző év egész folyamán. További növekedést mutat a jelen esztendő, melynek első évadá­ban a személyforgalom 5.609,827-re rúgott, te­hát körülbelül 1.800,000 rel többre, mint a meg­előző év azonos szakában. A jelen év lefolyt 10 havi forgalmának eredményét tekintetbe véve, mely 9.365.866 személyt mutat, ismét lényeges emelkedést látunk, mert magasabb a szám, mint az 1891. év egész tartamán át volt. A filippopoli kiállítás magyar osztályú jury­­bizottságának megállapodásai ma jutottak nyilvá­nosságra. Az eredmény fényes, a­mennyiben a ma­gyar kiállítók 42 díszokmányt, 15 aranyérmet, 41 ezüstérmet és 8 bronzérmet, összesen 106 kitünte­tést kaptak, ezek közt 57 első rangút. A filippopoli kiállításban összesen 106 magyar kiállító vett részt, tehát a magyar kiállítók egytől-egyig kap­tak kitüntetést. Vegyes hírek. Elmaradt marhavásár. A Kaposvárott kitört kolera következtében, a november hó 14-ére eső soproni országos ló- és marhavásár — mint la­punknak távírják — bizonytalan időre elhalasz­­tatott. A budapesti gabgmatőzadér 91. A ma délutáni zárlatok a következők vol­tak : Búza őszre —.— pénz-----áru. Búza (1893) tavaszra —.— pénz, 7.60 áru. — Tengeri októberre 4.82 pénz, —.— áru. Tengeri (1892 ) őszre —pénz, —.— áru. Zab őszre 6.60 pénz, —.— áru. Káposztarepcze augusztus— szeptemberre —pénz, —áru. A budapesti értéktőzsde. A délutáni tőzsde a kedvezőbb berlini hí­rekre szilárdabb volt. Jegyzései a következők voltak: Osztrák hitelrészvények 311.50—311.95 forinton, 4 száz, aranyjáradék 112.42­/.—112.60 forinton, osztrák-magyar államvasut 2938/s—393.75 forinton, lombardok 95*/$—95.75 írton köttettek. Zárlatkor osztrák hitelrészvény 311.95 forinton köttetett. A bécsi gabonatőzsdéről. Bécs, nov. 10. (A Pesti Napló távirata.) A mai zárlatok a következők voltak : Búza őszre 7.79 -7.82 forinton, búza tavaszra —.-------- forinton, rozs őszre 6.72—6.75 forinton, rozs tavaszra —.-------.— forin­ton, zab őszre 5.95—6.02 forinton, zab tavaszra —.---­—.— forinton, tengeri szept.—okt.-re 5.20—5.25 forin­ton, május—júniusra 5.22—5.25 írton, — káposztarepcze szeptember—októberre 12.60—12.70 forinton, káposz­tarepcze szeptember— októberre —, — írton köttetett. A bécsi értéktőzsdéről. Bécs, nov. 10. (A P­e­s­t­i Napló távirata.) Az előtőzsdén és a déli forgalomban nyugodt volt az irányzat. Magyar értékek zárlata. Osztrák értékek zárlata. Magyar földteher. kötv. 94,25 Osztrák hitelrészv. 311.50 Erdélyi földteher. kötv. —.— Déli vasut-részvény 95.37 5'/,"/, magy. földh.-int. 4“/• oszt. aranyjáradék 114.80 záloglevek —Londoni váltóár 119.80 Erdélyi vasut-részv. 200.— Károly Lajos vasut-r. 215.75 1876. m. k­v. áll. e. k. 118.40 1864. sorsjegy 186.25 Magy. ny. k. sorsjegy 144 75 azu­stjáradék 96.80 Szölődézsmaválts.kötv. —.— 1860, sorsjegy 140.40 Kassa-Oderb. v. részv. 184.25­­Török sorsjegy 46.— 5°­, papirjáradék 100.40 Dunagőzhaj.-r.-t. 314.­— Adria m. teng. gőzh. r. —.— Angol-osztrák bank-r. 152 60 Magyar vas. kölcsön 100.60 Osztrák államvasut-r. 293.25 Magyar hitelb. részv. 357.50120 frankos arany 9.53 Alföldi vasut-részv. 200.25 4'2°/o papirjáradék 96.80 Magy. u.­kel. vasut-r. 196.75 Osztrák hitelsorsjegy 191.75 1869, m. k. v. áll. ele. k. —,— Osztr.-magy. bank-r. 990.— Tiszav. vasut-részv. —.— Cs. kir. arany 5.70 M. resz. és váltób. r. 114.75 Német bankváltók 58.87 Tiszai és szeg. k. sor 3­. 138.75 Elbevölgyi vasut-r. 228.75 4*/» aranylépradók 112.45 Bécsi Bankverein-1­03.50 A meteorologiai m. kir. közp. intézet időjárási jelentése. (November 10. Reggeli 7 órakor.) Milán a légnyomás eloszlása a tegnapival telje­sen egyezik, az időjárás jellegét úgy Európában, mint hazánkban változatlanul megtartotta. Kilátás: Egyelőre változás továbbra sem vár­ható. Lifuiánt és lülengoL November hó 11-én. Nemzeti színház. Népszínház. Évi bér­. 208. sz. Havi bér­. 10. sz. Először: Vera grófné. Operette 3 felvonásban. írták West M. és Held L. Fordítot­ták Fái I. Béla és Reiner Fe­rencz. Zenéjét szerzette Zeller Károly. Személyek: Mária Ble­m-3 romi Adelaida bárónő M. Csatár Ig. Mimi grófnő Vedress G. Csörsz báró Solymosi Szaniszló gróf Dárdai Ádám, tiroli ma­darász Victor Pristás Milka Küry Sohneck, biró Újvári Emerenczia Molnár I. Laskó Kassai Kaskó Tollagi Jutka Horváth J. Kamarás Eőry Szombaton: Vera grófné-Kezdete 7 órakor 2-szor. Vasárnap: Vera grófné. 8-szor. Felelős szerkesztő: ifj. ÁBRÁNYI KORNÉL. Színmű 3 felvonásban. Irta Dóczy Lajos. Személyek: Tibády gróf Bercsényi Vera, neje Hegyesi M. Penyéry báró Császár Irma, neje Lánczy I. Fenyéry Lenke Cs. Alszegi I. Nándor, festő Horváth Gordon;­­ Mihályfi Csetneky Dezső Korvin, plébános Újházi Inas Tóth Kezdete 7 órakor. Műsor: M. hír. operaház. Zárva. Műsor: Szombaton: Borgia Lucretia. Tous les trois. Vasárnap : Sziegfried. M­ű­s­or: Szombaton : Fanchon asz­szony lánya. Vasárnap délután: Bip van Winkle. Várszínház. Zárva. Műsor: Vasárnap : Essex gróf. A MADARÁSZ. Nyílt tér. (E rovat alatt közlö­tteknek sem tartalma, sem alakjáért nem felelős a sz­­erkesztőség.) Fain-helyen nincs ennél jobb szer! S i­d­z i n­a, u. p. Jordanow (Galiczia). Legjobb hatásuk van Brandt Richard gyógyszerész svájczi­ labdacsainak (egy dobozzal 70 km a gyógyszertárban) kiváltképen szorulás ellen, mert meg van az a jó tulajdonságuk, hogy nem csupán biztos a hatásuk, de legkisebb fájdalmat (hasfájást) nem okoznak, a­mi a mori­­sonlabdacsok után megtörténik. Nagyon jót tesznek a svájczi labdacsok a gyermekek betegségeiben is, mihelyt valamelyik gyermekem rosszul lett, rögtön 2 vagy 3 labdacsot vett be, s a betegség mindjárt elmaradt. Wiatz Lajos, néptanító. Mindig vigyázni kell, hogy csak is a Brandt Richard gyógyszerész valódi svájczi labdacsait, a fehér kereszttel v­ö­r­ö­s mezőben, s ne a hamisítványok valamelyikét kapjuk meg. — Főraktár: Török József gyógyszertára, Budapesten, Király­ u. 12. (5861)

Next