Pesti Napló esti kiadás, 1892. november (43. évfolyam, 303-331. szám)
1892-11-08 / 309. szám
Fertőtlenített Budapest, 1892. Kedd, november 8. 309 számi. — Ára 3 kr. vidéken 4 kr. (reggeli lappal együtt 7 kr.) Budapest, november 8. térbe léptek a személyes érdekek, megindultak az apró fondorlatok és nagy cselszövények, melyeknek Crispi csakhamar áldozatul esett. Most tehát az a kérdés, nem ismétlődik-e majd az ő esete ? A mostani kormánynak is olyan sok a barátja, hogy attól lehet tartani, hogy a kormánypárti lobogó ezúttal is sok részben dugárut fedez, hogy a sok állítólagos jó barát közt sok gyanús elem lappang, mely nem a nemzeti, hanem az egyéni érdekek kielégítését tartja szem előtt s ha czéljától nem éri, ismét oly engedetlen lesz, mint a Crispi-féle kormánypárt. Giolittinál sem a többség számbeli nagysága a döntő körülmény. Neki többet használ a roppant többségnél, mely fegyelmezetlen, a kis többség, mely szervezve van, mely egyöntetű s személyes ambíciók nélkül támogatja az ő programmjának valósítását. Mert ez a programm valóban megérdemli a komoly támogatást. Tűzhet-e ki magának kabinet olyan országban, melynek pénzügyi egyensúlya alaposan meg van zavarva, mely évek óta fájdalmas gazdasági válsággal küzd, hazafiasabb feladatot az államháztartás rendezésénél, mégpedig minden adóemelés és közteherszaporítás vagy kölcsön felvétele nélkül ? És a Giolitti-minisztérium ezt a feladatot nemcsak elméletileg tűzte maga elé, hanem nyolcz havi gyakorlati működése alatt részben már megoldotta, vagy legalább kimutatta abbeli képességét, hogy rövid idő alatt, valószínűleg még a jövő évben megoldhatja. Ma pedig a pénzügyi kérdés dominálja az olasz politikai életet s maga Giolitti nem is foglalkozott programmbeszédében egyébbel, mint a pénzügyi és a gazdasági helyzettel, míg a külügyek fejtegetését teljesen a külügyminiszternek, ki még előtte beszélt, engedte át. A külpolitika ezúttal alig szerepelt a küzdelemben, mert erről az olasz nemzet józan és óriási többsége már két évvel ezelőtt félreérthetetlenül nyilatkozott. — E tekintetben a Giolitti-kormány hű végrehajtója a nemzet akaratának s a külföld teljes bizalommal viseltetik szándékai őszintesége iránt. E szempontból is megnyugtató tehát, hogy megkapta a parlamenti többséget. Csakhogy azután ez a többség figyelmeztető és összetartható legyen s pár hónap múlva ne bomoljék szét elemeire, mint a Crispiéval történt. A vasárnapi nap veszélyein az olasz kabinet szerencsésen átvergődött. De az igazi veszélyek majd csak akkor állanak be, ha az új képviselőház megkezdi tevékenységét. Gladstone miniszterelnök, mint távirataink jelentették, nem vesz részt a minden esztendőben, nov. - én tartott híres »halebéden«, a londoni lordmayori banketen, melyen évtizedek óta mindig megjelent a kabinet feje s rendesen nagy fontosságú politikai beszédet tartott. Az idén a miniszterelnök nem lesz ott, mert orvosai egészségére való tekintetből az otthonmaradást ajánlották neki. Ez azonban csak ürügy . Londonban már régóta tudták, hogy Gladstone nem megy el az ebédre, még pedig azért nem, mert a City községtanácsa olyan határozottan ellenzéki vagyis konzervatív, hogy a miniszterelnök nem akar körében megjelenni, hol esetleg a szónokok megtámadják az ő politikáját. De nemcsak a miniszterelnök, hanem Roseberry lord külügyminiszter, Harcourt, Morley és Trevelyan, a mostani politika fóvivői is bejelentették, hogy nem jöhetnek el az ebédre, melyen tehát csak az apróbb emberek fogják a kabinetet képviselni. 6'í, í, 'í v " A válság. Félhivatalosan jelentik Bécsből mai kelettel. A magyar miniszter válság ez időszerinti állásáról nincsenek authentikus jelentések. Itteni lapok, köztük a »Fremdenblatt«, határozottan jelentik . Szapáry dr. tegnap formális lemondási kérvényt hagyott itt, melyre vonatkozólag a korona még nem döntött, mivel a szabadelvű párt szerdán tartandó értekezletének eredményét és kiváló parlamenti férfiak nézetét kívánja előbb ismerni. E czélból Tisza Kálmánt és Andrássy Tivadar grófot már Bécsbe hívták volna. Emlegeti továbbá, hogy még Wekerlét, Szélit és Bánffyt is Bécsbe fogják hivni. E szerint tehát a válság megoldása még némi időt igényelne. A »Bud. Korr.« irja: A politikai helyzet most végre gyorsan a tisztázódás felé halad, ami tekintettel arra, hogy az év vége közeledik és még indemnitási törvényünk sincsen, felette szükséges is. A szabadelvű párt holnapi értekezlete teljes világosságot fog deríteni a kormány és a szabadelvű párt magatartására az egyházpolitikai kérdésben, s ezen értekezlet után — értesülésünk szerint — Bánffy Dezső báró, a képviselőház elnöke, valamint Tisza Kálmán és Széll Kálmán képviselők legfelsőbb meghívásra Bécsbe utaznak. Már csak nagyon rövid idő választ el a hivatalos nyilatkozattól , hogy azonban addig is megelőzzünk különféle magyarázatokat, melyek téves közlésekből eredhetnek, utalnunk kell arra, — anélkül, hogy közelebbi részletekbe bocsátkoznánk — hogy a »Pester Lloyd« tegnapelőtti és mai közlései a helyzetről a tényeknek nem felelnek meg. Kiváltképpen egy dolog az, melyet külön is helyre kell igazítanunk. A »Pester Lloyd« ugyanis ezt mondja: »az a tény bizonyos, hogy egyetlen egy miniszter sem ragaszkodott a kötelező polgári házasság kijelentéséhez, egy miniszter sem tette ott, ahol ilyen nyilatkozat egyedül van helyén, azt a nyilatkozatot, hogy állását a polgári házassághoz való hozzájárulás követeléséhez köti.« Ezzel szemben Csáky Albin gr. vallás- és közoktatásügyi miniszter felhatalmazott annak kijelentésére, hogy ez a mondat nyilván téves információn alapul és már csak azért sem felelhet meg a tényeknek, mert Csáky gróf miniszter a kötelező polgári házasság kinyilatkoztatását kezdettől fogva követelte és írásban is megtette azt a nyilatkozatot, hogy állását a polgári házassághoz való hozzájáruláshoz köti. Az ellenzék együttes konferencziájáról ad hírt néhány kormánypárti lap. — A nemzeti pártnak erre vonatkozó cáfolata holnap fog megjelenni. A főrendiház folyó évi november hó 9-én d. u. 1 órakor ülést tart. Az olasz képviselőválasztások. Tegnapelőtt, vasárnap dőlt el az olasz választási tusa. Néhány heti, nem valami túlságosan heves mozgalom után ekkor szavazott az olasz nép s minthogy ezúttal ismét a kerületenkinti választás lépett érvénybe, a ezúttal végleg el is dőlt a küzdelem, mert a szűkebb választások száma nem oly nagy, hogy a végeredményt módosíthatná. A harcr azonban már eldőlt, mielőtt tulajdonképen megkezdődött volna. A Giolitti-kormánynak alapjában véve nem is igen voltak ellenségei, a baloldalra támaszkodik ugyangy pártkormány, de azért még a jobboldal vezérei is oly barátságosan nyilatkoztak róla programbeszédeikben, hogy elvi szempontból őket sem igen lehet ellenségnek tekinteni. A küzdelem végeredményét e sorok írásakor még nem tudjuk ugyan, de kétségtelennek látszik, hogy Giolitti teljes diadalt aratott s hogy az uj háznak mintegy kétharmadára számit s csak egy harmadrész, az 508 képviselő közül mintegy 150 — 170 fog az ellenzék különböző, jobboldali, szélső és forradalmi töredékei közé tartozni. A miniszterek mind újra megválasztottak, úgyszintén Crispi és Rudini urak, az irredentista Barzilai is kapott mandátumot, ellenben a szélső Cavallotti megbukott. A kormánynak tehát meg lesz a többsége. S csak az a kérdés, egyöntetűbb, összetartóbb lesz-e ez a többség az előbbinél? Olaszországban ritkán bukik kormány a választásokban. Válságok csak később, a parlamenti ülésszak folyamán a frakciók fondorkodásai következtében szoktak beállani, amint azt Crispi esete a legszembetűnőbben bizonyítja. Az ő idején választott képviselőházba alig ötven ellenzéki, vagyis olyan képviselő jutott be, aki a fenforgó nagy politikai kérdésekben elvi ellensége lett volna. Az 508 tagból álló háznak mintegy 450 tagja többé-kevésbbé az ő elvi álláspontján állt, főleg a külpolitika kérdésében, mely körül akkor a választási harcz elsősorban forgott és a melyre nézve határozott akaratnyilvánítást követeltek az olasz nemzettől. A nemzet megadta a kellő választ, megadta oly világosan és érthetően, hogy többé nem lehetett akaratában kételkedni. Föltétlenül szentesítette Crispi külpolitikáját, ki olyan óriási többséggel vonult be az uj képviselőházba, mint ott még talán sohasem sereglett a kormány köré. Mindazonáltal Crispi három hónap múlva bukott ember volt s vissza kellett lépnie. Nem a többség politikai meggyőződései változtak meg e három hónap alatt s nem elvi ellentétek okozták Crispi bukását. Alig hogy a különböző frakcziók, melyek száma Olaszországban az 1860. előtti állapotok káros maradványaképen túlságosan nagy, a Crispi lobogója alatt mandátumhoz jutottak s mint a kormány hívei elfoglalták széköket, nyomban elő_______________* /._________^ ~__ ■___ v ORSZÁGGYŰLÉS. A főrendiház ülése november 8-án. A főrendiház ma délelőtt Szávy József koronaőr elnöklete alatt rövid ülést tartott, melyen a képviselőházban legutóbb elfogadott kisebb javaslatokat és jelentéseket vették tudomásul. Az ülésen gr. Szapáry Gyula miniszterelnök is jelen volt s hosszasabban beszélgetett a főrendiház elnökével, ki Szapáry kívánságára bejelentette a főrendeknek, hogy holnap d. u. 1 órakor, közvetlenül a képviselőház ülése után, a főrendiház is ülést fog tartani. A miniszterelnök — az elterjedt hírek szerint — nemcsak a képviselőházban, hanem a főrendek előtt is nyilatkozni akar. Elnök: Szlávy József koronaőr. Jegyző: Gáli József. A kormány részéről jelen vannak : gróf Szapáry Gyula, Szilágyi Dezső, gróf Bethlen András, gr. Csáky Albin. Az elnök bemutatja a miniszterelnök átiratát, mely szerint ő Felsége a főrendeknek hozzájuttatott szerencsekivánatait köszönettel fogadta. Hódolattal veszik tudomásul. Jelenti továbbá,hogy Szögyény-Marich László berlini nagykövetté, báró Fejérváry Géza pedig őfelsége személye körüli miniszterré neveztettek ki. Tudomásul szolgál. Az erdélyi színészet jubileumának rendező bizottsága meghívta a főrendeket, a jubileumi ünnepélyekre. A főrendeket az ünnepélyeken a ház Erdélyben időző tagjai fogják képviselni. Akik még meg akarnak jelenni a jubileumon, a főrendiház háznagyánál jelentkezhetnek. Következik a napirend: a fogház- és elzárásbüntetés végrehajtása és a pénzbüntetésekből befolyó összegek felhasználásáról, továbbá a törvényhatóságokról szóló 1886. évi XXI. t.-czikk némely rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslatok a közjogi és törvénykezésügyi bizottsági jelentések alapján vita nélkül elfogadtatnak. Hasonlókép vita nélkül veszik tudomásul az állami számvevőszéknek a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben az 1891-iki számadási év IV. negyedében előfordult s az előbbeni évnegyedekről áthozott túlkiadások és hitelátruházásokról szóló jelentését. A főrendiház e határozatairól a képviselőház a szokott módon értesíttetni fog. A pénzügyminiszter átiratban értesíti a fő rendiház elnökét, hogy az állampénztárnál 2000 db új húsz koronás arany a főrendek számára be-váltás czéljából rendelkezésre áll. Az elnök kijelenti, hogy aki az új pénzekből bizonyos összeget be akar váltani, a háznagynál jelentkezhetik. A jegyzőkönyv hitelesíttetvén, elnök bejelenti, hogy a legközelebbi ülés holnap h. u.l órakor lesz. Ülés vége 11 óra 40 perczkor. Megyék és városok. Zárszó. Szabadkáról »egy pap« aláírással levelet kaptunk, mely a lapunk okt. 29-iki számában megjelent kalocsai levél némely pontjára reflektál. A szabadkai Himnusz-ügyben lapunk nem foglalt állást, ennélfogvva tárgyilagosan közölte a fölmerült ellentétes nézeteket. Mind a két oldalról kellőleg kimerítettnek véljük a polémia tárgyát s a magunk részéről e legújabb sorok közlésével a vitás ügyet befejezettnek nyilvánítjuk, annál is inkább, mert a szabadkai levél írója a nyilatkozat végén maga is kijelenti, hogy a kerületben az ügyet befejezettnek tekintik s remélik a megzavart béke teljes helyreállítását. A hozzánk beküldött levél lényeges pontjai így hangzanak: »Ismerve a t. szerkesztőségnek nevezett ügyben tanúsított nemes és békülékeny intenczióját, bátor vagyok a kalocsai közleményre vonatkozólag néhány felvilágosítást nyújtani. Mindenekelőtt rektifikálandó az, hogy a szabadkai katholikus alesperesi kerület papsága egy szálig szabadkai s egy szálig bunyevácz (szláv) származású. A kerület hívei jelesen lévén, a közöttük működő papok is jelesen magyar és bunyevácz származásúak. Rektifikálandó továbbá, hogy a jelenlegi szabadkai és kerületbeli papok b. emlékű Haynald bibornok idejéből valók s ama regime alatt disponáltattak jelenlegi állásaikra. A kerületben köztudomású, hogy azok közül többen csakis az érseki széküresedés és a jelenlegi kegyes főpásztor idejében kaptak a szabadkai kerületbe kiküldetést. A szabadkai alesperesi kerület nem vádolható hazafiatlan, szeparatisztikus tendencziákkal, annál kevésbé azzal, hogy e tendencziák keresztülvitelében az egyház köpenyébe takaróznék. Itt nyilvános az, hogy a kerület jegyzőjénél, Matkovich Bertalannál, Bajmakon, a nemzeti párt képviselőjelöltje (most már képviselő) a legbiztatóbb és legkitüntetőbb fogadtatásban részesült. Az sem titok Szabadkán, hogy a kerület plébánosai és káplánjai nagyobbrészt ellenzéki érzületűek. Ez pedig nem lehet a hazafiatlanság, hanem az alkotmányhoz való hűségnek kritériuma. Igaz, hogy a kerület, a szabadkai prépostnak és esperesnek az őszi koronán részvétét fejezte ki és úgy baráti mint elvbeli szimpátiáiról biztosítani kívánta, de a kerület legkevésbbé kivánt a kegyes főpásztor határozata ellen revoltálni. A szokott engedelmességgel hajlik meg illetékes ítélete előtt. Lelkéből örül, hogy a kellemetlen ügy illetékes helyen ily nyugodt elintézést nyert s ha a prépostesperest, a ki az egyháztól ráruházott kötelességet a legjobb akarata és lelkiismerete szerint vélte teljesíteni, szimpátiáiról biztosította, azt nem szabad egyébre magyarázni, mint hogy a kerület a főpásztor és az esperes iránt tanúsított ama két érzelmet összeegyeztethetőnek és nem ellentétesnek tartotta. A prépost-esperes eljárásának jóhiszeműségét még a legilletékesebb helyről sem vonták kétségbe, ellenkezőleg azt kellőkép méltányolják. Ugyanazt a kerület minden egyes papja kétségen felülinek tartotta. S ha ennek, az őszi koronán, kifejezést adott, akkor sem nem demonstrált, sem föl nem lázadt, hanem az ő elő papját csakis megvigasztalni sietett. A kerület mindenesetre az ügyet befejezettnek tekinti. A »kitiltott« himnusz ellen a templomban szavát egyik sem fogja ezentúl felemelni, ellenkezőleg azt, mert engedélyezve van, a közönséggel együtt énekelni kész. Remélhető, hogy a megzavart béke ilyen után a legteljesebben helyre fog állani, s annak érdekében minden érdekelt tényező meg fogja tenni a tőle telhetőt. KÜLÖNFÉLÉK. A hiv. lapból. A miniszter köszönete. A vallás- és közoktatásügyi miniszter. Özv. gróf Kálnoky Felixné szül. Bess Ludmilla bárónőnek, ki Kőröspatak községben egy róm. kath. leányiskola és kisdedóvoda részére 22,000 írton díszes intézetet emelt, az intézet vezetését a szathmári Szt. Vinczéről nevezett nénékre bízta és fentartásáról 30,000 forintnyi alapítvány által gondoskodott, de hazafias áldozatkészségéért elismerő köszönetet nyilvánította. Rendjeladományozás. A király Bombaner Tivadar rio de janeiroi kereskedőnek, az ottani főkonzulátus ügyeinek ellátása körül tett hasznos szolgálatai elismeréséül, a Ferencz József-rend lovagkeresztjét adományozta. Kinevezések. Hadzsy Pál posta- és távirdafelügyelőt, végleges minőségű posta- és távirdaigazgatósági titkárrá; — Mészáros Károly posta- és távirdaigazgatósági fogalmazót, czimzetes posta- és távirdafelügyelőt, végleges minőségű posta- és távirdafelügyelővé; — Hajdinovics Mihály posta- és távirdaigazgatósági segédfogalmazót, végleges minőségű posta- és távirdaigazgatósági fogalmazóvá, — Boslaw Adolf, Göttesmann Hnrik, Orsanics József, Kuhárszky Andor, Perczer Kálmán, Csiszár Kálmán, Böhm Imre, Rosenberg Samu, Büchler Sándor, Róth Adolf, Cserey János, Fröhlich Pál, Singer Ármin, Szokol János, Krpán Lajos és Réthy Károly posta- és távirdasegédtisztjelölteket ideiglenes minőségű posta- és távirdasegédtisztekké, és Kovács Ernő futárt a Felség körüli miniszterim kapusává nevezték ki. A király a móriczföldi önkéntes tűzoltó-egylet részére 100, az »Ifj. gróf Ráday Gedeon agyharczos jótékony-egylet« női osztályának 80 forintnyi és a gyógyult elmebetegeket segélyző egyesületnek 100 forint segélyt adományozott. A vallás és tanulmányalap bizottsága. A király Szávy Józsefet, a vallás- és tanulmányi alapokra felügyelő s azoknak kezelését ellenőrző időleges bizottság eddigi elnökét, Vaszary Kolozs herczegprimás és esztergomi érseket, a bizottság eddigi társelnökét és báró Rudnyánszky Józsefet, a bizottság eddigi előadóját, a folyó évi november hó 1-étől számítandó újabb három év tartamára, e tisztségükben megerősítette; továbbá gróf Andrássy Aladárt, Bossányi Lászlót, Horánszky Nándort, gróf Károlyi Tibort, dr. Lechner Ágostont, Lukács Antalt, dr. Samassa Józsefet, dr. Schlauch Lőrinczet, gróf Szapáry Gézát, dr. Szivák Imrét, Vértessy Sándort és gróf Zichy Nándort e bizottság tagjaivá, ugyanez idő tartamára, kinevezte: Skobelev tábornok halála. Az oroszok közt plevnai hősnek nevezett Skobelev tábornok több évvel ezelőtt tudvalevőleg igen sajátságos körülmények között halt meg Moszkvában. Egy ottani nem igen jó hírben álló hölgy lakásán találták meg halva s akkor az a hir terjedt el, hogy a tábornokot agyszélhüdés érte és pedig egy nagy mulatozás közben, melyben ama hölgy több vendége is részt vett. A párisi »Figaro« legutóbb érkezett számában Adam asszony most egyszerre azzal a felfedezéssel lepi meg a francziákat, hogy Skobelev tábornok nem természetes halállal halt meg, hanem abban a társaságban agyonverték, miután előbb kezeit tréfából összekötözték. Adam asszony még azt is hozzáteszi, hogy a gyilkosság Bismarck rendeletére történt, aki rettegett attól a lehetőségtől, hogy egy Németország és Oroszország között kitörő háború esetében Skobelev tábornok lesz az orosz hadsereg fővezére. Párisban óriási szenzácziót keltett ez a felfedezés s az ottani politikai viszonyok között nem is lehet csodálni, hogy el is hiszik azt, amit Adam aszszony Skobelev halálát illetőleg — álmodott. A múzeumból. A múzeum egyes tárlatait a múlt hónapban összesen 28,668 ember látogatta, kik közül a képtárban 10,266-an, a természet- és néprajzi tárban 3864-en, a régiségtárban 5665-en fordultak meg. A könyvtárt 3883-an vették igénybe, kik közül 1556-an 3671 nyomtatványt, 1846-an 2510 kéziratot, 154-en 414 hírlapot és 12 oklevelet használtak. Erkölcstelen osztrák képviselő: Bécsből távírják: Dr. Medela birodalom-gyűlési képviselőt a schönbergi kerületi törvényszék (Morvaországban) szemérem ellen elkövetett súlyos bűn miatt üldözi. A vizsgálat folyamán kiderült, hogy Medela több helyütt követett el erkölcstelen kihágást. A képviselőházban eddig elé nem tettek az esetről hivatalos jelentést, de azért mindenki tud róla. A Coronini-kör fel fogja szólítani, hogy rögtön tegye le mandátumát. A divatárusnő számlája. Érdekes pert tárgyalt a párisi törvényszék e hét elején. Egy ottani divatárusnő nemrég csődöt mondott és a tömeggondnok kezdte behajtani a számlakönyvben kitüntetett adósságokat. Ezek között szerepelt egy ismert színésznőnek, Bach kisasszonynak tartozása. A könyv szerint a divatárusnő a legutóbb egy báli öltözéket szállított a kisasszonynak; e mellett egy fehér gaze gilet, továbbá egy rózsaszín moire és egy kék satinruha szerepel a számlán. Mindennek ára kereken potom 6000 frank. Mikor Bach kisasszonyt a fizetésre felszólították, ez kijelentette, hogy ő egy fillérrel sem tartozik Rodrigues divatárusnőnek. »Rodrigues asszony — így szólt a kisasszony — nekem ingyen szállította a ruhákat, melyeket én reklám czéljából hordtam a szinpadon és másutt.« — A biróság erre elrendelte a bizonyítást. A kiküldött biró kihallgatta egyebek között Hadamard kisasszonyt, a Comédie Frangaise tagját, aki elmondta, hogy ugyanaz a divatárusnő valósággal üldözte ajánlataival, hogy ingyen szállít neki ruhát, csak hordja azokat. Mikor Hadamard kisasszony ezt az ajánlatot visszautasította, a divatárusnő arra kérte, hogy akkor fizessen a ruhákért valami csekélységet, egy ruháért pl. száz frankot. De a ruhák, melyeket Hadamard kisaszszony kapott, oly rosszul állottak, hogy még e nevetséges olcsó áron sem fogadta el azokat. A divatárusnő egy elárusítónője, Mathild kisasszony azt vallotta, hogy Bach kisasszonynak a divatárusnő csakugyan ingyen szállított ruhákat reklám czéljából és több színésznő is van Párisban, akik ugyanily módon kaptak ruhát. Chouski úr, aki Bach kisasszonynak több mint húsz év óta hűséges udvarlója, megesküdött rá, hogy Rodrigues asszony gyakran mondogatta előtte, mily hírnevet szerez az ő üzletének Bach kisasszony; ugyanígy nyilatkozott Bach kisasszonynak egy másik barátja, Bazinghem gróf, aki nem ugyan húsz, de azért mégis több mint tizenhárom éve udvarol a csinos színésznőnek. A biróság ily körülmények között elutasította a tömeggondnok keresetét s kijelentette, hogy Bach k. a. a ruhaszámlát megfizetni nem tartozik. A Vll. kerületi iskolák. A főváros Vll-ik kerülete iskolák tekintetében mostohán van ellátva. Kaschnitz Gyula iskolaszéki elnök hivatalból beszerzett adatokkal mutatta ki, hogy 256 gyermek jár a szomszéd kerületek legközelebb fekvő népiskoláiba és legalább ugyanannyi csavarog az utczákon, akik hiába kopogtattak az iskolák ajtain, hely hiányában elutasították őket. Az iskolák tömöttsége miatt ismét a félnapos tanítási rendszert kellett életbeléptetni. Bár a tanév elején osztották meg a Rottenbiller utczai iskolát, mégis 20 váltakozó osztályt kellett nyitni az első hetekben. Az iskolaszék mindezeknél fogva fölterjesztésben kérte a tanácsot, hogy a VII. kerületben új iskola megnyitásáról gondoskodjék. Kérte egyszersmind, hogy a Rottenbiller-utczában újonnan épült iskolát válaszsza ketté, s amint az tervezve volt. Komikus tragédia. Nagy népesődület volt múlt szombaton este Páris egyik utczájában. Mindenünnen azt kiabálták: gyilkos gyilkos i s csakhamar megjelent egy rendőrbiztos, aki csinos, de nagyon tragikus arczu hölgyet kisért a legközelebbi rendőrállomásra. A hölgy vörös ruhába volt öltözve s kezében villogó kést tartott, melynek széles pengéjén megtörtek a hold sugarai. A tömeg egyre növekedett s fenyegető kiáltások voltak hallhatók a hölgy ellen, aki komor arczcal haladt a rendőrbiztos mellett. Egy munkásember követte őket, aki folyton azt lármázta, hogy a nő meg akarta gyilkolni. A rendőrállomáson csakhamar kiderült a tragédiának komikuma. A hölgy Leroy kisasszony volt, a Comédie frangaise egyik tragikája, kinek arcza oly komor a színpadon kívül is, hogy az ember azt hihetné, még mosolyogni sem tud. Csakhogy a kisasszony nemcsak a színpadon érvényesíti tehetségeit, hanem szenvedélyes festő is. Berendezett műterme van abban a házban, melyben lakik, épen lakása fölött. Szombaton este épen műtermébe készült felmenni, kezében a festő-palettával s azzal a széles pengéjű késsel, melylyel a festéket szokták a palettáról eltávolítani. Egy munkás, aki éppen akkor jött ki a szomszédlakásból, annyira megijedt Leroy kisasszony tragikus arczvonásaitól s a kezében levő késtől, hogy mikor látta feléje jönni, iszonyatos lármát csapott, mert azt hitte, hogy a kés neki van szánva, így keletkezett a népcsődület. A rendőrbiztos jegyzőkönyvet vett fel az esetről, Leroy kisasszony pedig megfogadta, hogy ha már tragikus arczvonásaitól nem tud megszabadulni, a széles pengéjű kést műtermében fogja hagyni, nehogy még egyszer akaratlan hősnője legyen egy tragédiának, mely akkor is kellemetlen, hogy ha komikusan végződik. A pesti szr. hitközség képviselőtestületének közgyűlését tegnap tartotta meg a hitközség középületének dísztermében. A gyűlés főtárgyát a hitközség elnökének s elöljáróságának megválasztása, úgy a választmánynak 24 taggal való kiegészítése képezvén, a választás titkos szavazás útján ejtetett meg következő eredménynyel: Megválasztatott egyhangúlag: elnökké Wahrmann Mór orsz. képviselő, szertartási elöljáróvá Deutsch Sámuel, oktatásügyi elöljáróvá Schweiger Márton, jótékonysági elöljáróvá Adler Lajos, pénztári elöljáróvá Pfeiffer Ignácz, gazdasági elöljáróvá Grünbaum Miksa. A választmányt a következő tagokkal egészítették ki: Atlasz Sámuel, csángóhétfalusi Baranyi Benedek, Baumgarten Lajos, Bloch Mór, Breitner L. Zsigmond, hatvani Deutsch Bernát, Ehrlich Mózes, Fleischl Samu, Fleischmann Ede, megyeri Krausz Lajos, Löwy Mór, Mandl Ignácz J., Mezei Márk, Münz Sámuel, Neumann Antal dr., Neumann Ármin dr., Reusz Károly, Schermann Adolf dr., Schlesinger Ignácz (nyomdász), Schreyer Jakab dr., Zimonyi Schwarcz Ármin, Sternthal Adolf, Tenczer Pál, erényi Ullmann Imre. Ezután Kunewalder M. L. vezetése alatt egy 11 tagú küldöttség az újonnan megválasztott elöljáróságot a közgyűlésbe hívta, ahol megjelenésük után Tenczer Pál üdvözölte az elöljárókat. Deutsch Sámuel alelnök mondott köszönetet megválasztatásukért. Ezzel az ülés véget ért. Társas vacsora. A budapesti V. ker. polgári kör az évenkint megtartani szokott társasvacsoráit az idén is minden szerdán tartja. A legközelebbi f. hó 9-én lesz. Tolvaj vasúti kalauz. A trieszti rendőrség a múlt hó 30-án egy Marcsing Ferencz nevű vasúti kalauzt tartóztatott le, a ki 1887. óta azzal foglalkozott, hogy a Trieszt felé haladó vonatokon feladott koffereket kinyitogatta, a bennük talált ékszereket kilopta s azután újra bezárta, úgy hogy a megkárosultak podgyászuk átvétele alkalmával semmit észre nem vettek. A trieszti rendőrség most a budapesti főkapitányság útján is keresi azokat, akik a jelzett vonalon ily módon megkárosodtak, mivel az elfogott Marcingnál igen értékes ékszereket találtak. Az angol ügyvéd villásreggelije. Az angol ügyvédet a tiszteletdíjon kívül, melyet rendszerint akkor vesz fel, mikor az ügyet elvállalja, a tárgyalás napján villásreggeli illeti meg, melynek ára a főtörvényszék palotájában meglehetősen borsos. Ebből azután az a szokás fejlődött ki, hogy az ügyvédek annyi villásreggelit számítanak fel, ahány tárgyaláson résztvettek s megtörténik, ha egy napon három felet képviselnek, mind a hárommal megfizettetik azt az egy villásreggelit, melyet elköltenek. Legalább ezt a gyakorlatot követte London egyik hírneves ügyvéde, akinek egyik kliense azért vonakodott a villásreggeli árát megfizetni, mert ügyvéde aznap három ügyet tárgyalt s a másik két féllel már két villásreggelit fizettetett magának. A dolog a biróság elé került, mely a leglelkiismeretesebben keresztülvitt bizonyítási eljárás utján megállapította, hogy az ügyvéd, bár igen jó étvágya szokott lenni, de rendszerint csak egy villásreggelit eszik s azon napon sem evett ennél többet. A lordfőbiró, aki előtt e per tárgyaltatott, e tényálláshoz képest hozta meg az ítéletet, kimondván, hogy ha ba lett volna bizonyítva az, hogy az ügyvéd aznap három ízben villásreggelizett, mindegyiket joga lett volna klienseivel megfizettetnie, de ennek ellenkezője derülvén ki, az ügyvédet a harmadik villásreggeli ára iránt indított követelésével egyszerűen elutasította. Népesedési mozgalom a fővárosban. A lefolyt héten a fővárosban élve született 355 gyermek, elhalt 304 személy, a születések tehát 41 esettel múlják felül a halálozásokat. Az élveszülöttek közt volt 252 törvényes, 103 törvénytelen, nemre nézve 173 fiú, 102 leány Halva született 25 gyermek, köztük 14 törvényes, 11 törvénytelen A halottak közt volt 183 finomü, 121 nőnemű. Egy éven aluli gyermekek száma —. Az év 42 hetében élve született összesen 14.373 gyermek, elhalt 11.055 egyén, a születések többlete tehát 3318. — nov. 8. . Fővárosi ügyek. A kiállítás helye. A fővárosi nagyiparosok bizottságának egy küldöttsége tisztelgett ma délelőtt Kamermayer polgármesternél. A küldöttség, melynek tagjai megyeri Krausz Lajos vezetése alatt pápai Köber Fülöp, Bálint Sándor, Makláry Gyula, Rausch Ferencz és Bachruch Adolf tagokból állott, arra kérte a polgármestert, hogy a kiállítás helyének megválasztásában legelső sorban az iparosság legfőbb érdekeit támogassák. A küldöttség vezetője megyeri Krausz Lajos hivatkozva arra hogy már a holnapi közgyűlés tárgyalhatja a miniszter leiratával kapcsolatban a helykérdést, kiemeli, hogy csak a nagy áldozatot hozó iparosok legnagyobb sérelmével lehetne a kiállítást a városligeten túl fekvő területre helyezni. Kéri, hogy a Stefánia-úttól jobbra és balra fekvő terület átengedése iránti mozgalmukat támogassa s a maga és iparos polgártársai nevében ígéri, hogy mint fővárosi polgárok is azon lesznek, hogy a közönség igényei ne csorbuljanak s az elfoglalt területért esetleg az