Pesti Napló, 1892. december (43. évfolyam, 332-370. szám)
1892-12-29 / 366. szám
Budapest, csütörtök PESTI NAPLÓ 1892. december 29. 366. szám. 10 Psyilt tér. (Az e rovatiján közlötteknek sem tartalmáért, sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség). 9 Yeas, törgybólyag, tárgydara , köszvénybánaaljaiak ellen, továbbá a légző és emésztési szervek hurutos bátóalmainál, orvosi tekintélyek által a Sáton-forrás Salvator sikerrel rendelve lesz. Húgyhajtó hatású! Kellemes izü ! Könnyen emészthető ! «Kaptató svinyvízkereskedéseken í gy bogasertárakban. A Salvator-forrás Igazgatósága Eperjesen. Nyilatkozat. A „Magyar Állam“ mai számában ellenem egy hazugságoktól hemzsegő hir jelent meg, melyre csak azt akarom megjegyezni, hogy a meginduló sajtóperben fényesen ki fog tűnni, ki a csaló és szédelgő. Budapest, 1892. dec. 28. 1391 Medves Rezső, ________ a „Független Néplap“ kiadó tulajdonosa. Uj találmányokra kieszközöl és értékesít BERGI Szabadalmi és mérnöki irodája Budapest, VI., Andrássy út 30. sz. Szerkeszti a „magyar Szabadalmi Közlönyt“. A hivatalos szabadalmi katalógus 54 iv fűzve itt kapható. 1377 SÁNDOR SZABADALMAT 1.OLDMBUS’’- korcsolya és ACHILLES-szlj (stabilialmafcj Colombus I». 2«. 22. Ott I loma Uhr«, M9 írt 7.60 . , 23. 24, 25 * • „ _ • A « , 9 8.- ;-4 Itf0Olya [26-31 MMlji * 8.50 Mny eteti meter hoe&xű a Ub, illetőjen a czipő, olyao axumú korcsolya rendeltedő. 110H001i [3n G. (Columbus] .Budapest, lgtti-0 fi.lrendelési ez.in: ROHO1ICZY G. (Columbus) Budapest, Andrássy-ut 12. szám, 1375 Továbbikapható: Brachfeld F. Dorottya-utcza 7. Geitner és Rausch Andrássy-ut 8. Huzella M. Váczi-utcza 1., Kertész Tódor Gizella-tér, Lőrincz István Muzeum-törút, Neuschill Alajos Váczi-utcza 17., Schmidt S. utóda Párisi-udvar, Stsirn Miksa Dorottya-utcza 14., Támedly Mihály Kecskemétiutcza 9., Várady Béla Kishid-utcza 9., Wanke Gusztáv örökösei Kiggyóutcza 16, Weszely István Váczi-utcza 22. Árjegyzék, használati utasítás kivonatra bérmentve küldetik. Vizálllás, 1892. december 28-án. 1151 •* S M á ® *§ g * 2 ' ^ hO O S ej *2 Folyó Vízmércé «© 3 d© ^ cm. cm. 0 ^ mmm »*■»«■■■MaMMMMrnmmmmmuommmmmmmmmmmmm—«mmmmmmmmmm—m——mm—,mm Tun Schärding .......... 4* 100 aradt 74 —15 Tinna Passau.................. 4* 97 apadt 19 —15 _ Linz.................... — 130 „ 14 —12 Bécs................... — 152 „ 4 —12 Pozsony ........... 121 apadt 8 —10 Komárom............. 4“ 152 apadt 12—9 Budapest ............ 4“ 116 n 3 —15 Mohács ................ 4' 203 apadt 37 —* 8 Gombos ...»•«••..*• 4* 308 apadt 84—3 Újvidék.....••••••• 4' 103 apadt 16 — 6 Zimony............... 4* 99 apadt 8 — 5 Pancsova ............ 4* 38 apadt 6 — 5 Orsova .............. 4* 132 apadt 8 — 3 Rába Sárvár.................. 4* 34 apadt 1 —18 Győr ................... 4 136 „ 13 Vág Szered................ — 12 apadt 30 — 9 Dráva Zákány................. — 37 „ 1 Barcs......... — 31 apadt 4—4 Eszék ............. 4” 116 áradt 1 — 5 Száva Sziszek................. 2 apadt 7 — 4 Mitrovicza.......... 4' 177 apadt 11 — 4 Temes Kis-Kostély ........... 4- 5 áradt 27 — 4 Béga Kiszető................. 4 67 apadt 10 — 4 Temesvár.............. — 22 áradt 18 — 9 a Nagy-Becskerek .... — 0 „ 27 — 6 Szamos Deés .................. 19 áradt 2 —11 w Szatmár .............. 4“ 40 apadt 6 —19 Krapzna Nagy-Majtény....... 4“ 31 apadt 7 — Tisza Marmaros-Sziget ... 4- 28 apadt 4 — 20 Tekeháza.............. 4“ 4 apadt 8 ■—18 Tisza-Ujlak.......... — 50 áradt 8 —19 * Vás.-Namény........ — 46 apadt 5 — 21 Záhony (Csap)....... — 118 „ 1 — 22 Tokaj ................. “ 40 apadt 8 — 9 Tisza-Füred.......... 4- 2 apadt 8 —17 w Szolnok................ — 19 apadt 5 —14 _ Csongrád ............. — 37 apadt 2 —11 „ Szeged ................ 4- 11 áradt 6 —18 _ Török-Becse .......... — 56 — 10 — 5 B Titel.................... 4- 60 apadt 18 — 6 Siatorza Munkács.............. — — — Ondova-Tapoly Hoór ................ — 66 apadt 6 — 21 Bodrog Zemplén................ 4' 92 apadt 11 —23 Berettyó Berettyó-Újfalu .... — — — — Sebes-Kőrös Nagyvárad............ — 3 apadt 5 —10 Fekete-Kőrös Tenke................... 4* 10 apadt 2 —14 Fehér-Körös Bojros Jenő............. + 56 apadt 2 — 9 Kettős-Körös Békés .................. 4 84 apadt 2 —12 Hármas-Körös Gyoma.................. 4' 136 apadt 14 —15 maros Branyicska (Déva) .. — 16 — 0 —11 , Arad .................. — 88 apadt 2 —11 , Makó................... 4- 3 aradt 8 —11 Időjárás. A m. kir. meteorologiai központi intézet távirati jelentése 1892. decz. 28-án reggel 7 órakor. A szélirányok jelölése: E . észak, K. - kelet, D . dél Ny és nyűgöt. Felhőzet: 0 = egészen derült, 1 = többnyire derült, 2 = részben felhős, 3 = többnyire borult, 4 = egészen borult, e = eső, h = hó, k = köd, Z = zivatar. A légnyomás eloszlása változatlan, amennyiben Közép- Európában még mindig a magas, északi és déli Európában pedig az alacsony légnyomás tartózkodik. Az időjárás Közép-Európában száraz, Itáliában és a Balkán félszigeten esős. A hőmérséklet a Keleti tenger mentén emelkedett, egyebütt, különösen nyugati Európában alacsony. Nálunk az idő többnyire száraz és hideg, dél felé borult, sőt a déli határszélekről havazást is jelentenek. A száraz és hideg időjárás hosszabb tartama valószínű. 1 a hő- « Hőmérséklet Állomások » . tér18é.Uet iránya'éa II . a a Celsius | g-s maxi- mini■|a szerint ereje o » g muma muma Árvaváralja.............. — — — — — — — Trencsén.................. 773 — 18.8 — 0 — — _ Selmecbánya............. 773 — 13.4 D 2 0— — 9 —17 Magyar-Óvár........ 772 — 18.8 BNV 2 0 — —7 —17 Ó-Gyalla.................. 772 —16.1 . — 0 — — 8 —16 Budapest................... 772 — 15.6 ENY 1 1 — —8 —14 Sopron..................... 773 — 15.6 ENY 2 0--------9 —16 Keszthely................. 772 — 9.8 ÉK 20 — — 4 —11 Csáktornya.............. 771 — 7.6 ÉK 1 4 — — 6 — 9 Zágráb.................. 771 — 5.2 — 4 — —5 —6 Fiume...................... 866 — 0.6 K 2 7 — 2—4 Crikvenica............... 765 — 2.1 B 1C 5 1 — — — Pancsova.................. 771 — 6.2 B 3 4 2 — 4 — g Zsombolya......... 772 — 9.0 B 14 1 — 7 —11 Orsová.................... 771 — 4.0 jgY 24 5 — 1 — g Arad....................... 772 — 12.5 BNY 2 0 — — 7 —15 Szeged..................... 772 —10.7 B 10 — — 7 —14 Szolnok...................... 771 —14.4 — 4 — —10 —19 Eger....................... 773 —17.6 EK 2 0-------7 —19 Debrecen.................. 773 — 19.4 K 1 0 — — 9 —19 Késmárk.................. 776 — 16.2 K 1 2 — — — Ungvár................... 772 — 18.5 EK 3 0 — 11 —19 Akna-Szlatina.......... . 774 — 20.7 K 2 0 — — — Szatmár................... 772 — 18.4 — 0 — —10 —20 Nagy-Várad ............. 772 — 15.0 EK 1 0 — — — Kolozsvár................ 773 —15.8 — 4 — — — Nagy-Szeben............. 770 — 9.8 NY 1 2 — — 8 —10 Bécs . ..................... 778 —13.4 — 9 — — 8 13 Krakó...................... 771 — 9.8 KNY 1 4 — — 7 15 Bregenz................... 769 — 10.4 DK 1 3 — — 3 —11 Salzburg.................. 772 —12.0 — 0 — — 7 —12 Klagenfurt................ 773 — 15.0 DNY 1 1 — — 9 —17 Pola................. 764 1.8 DK 3 2 — 2 — Lesina..................... 762 7.5 D 3 1 — — — Sarajevo.................. 770 — 6.4 DK 1 8 2 3 — 7 Torino..................... 768 — 2.4 D 8 4 — 1 — 3 Florenc.................... 763 3.2 E 6 4 — 4 — 3 Róma...................... 758 9.6 K 6 e 28 10 8 Nápoly..................... 761 9.2 BK 4 4 17 10 7 Brindisi................... 761 8.2 ENY 3 2 1 11 — 5 Cagliari.................. — — _ — — — — Palermo................... 758 8.7 DNY 2 k — — — Malta...................... 754 16.4 K 4 e — — — Zürich................... 768 — 9.0 DK 4 k — — — Breszt..................... 768 1.2 DK 2 0 — — — Biaritz.................... 762 — 2.5 DK S 0 — — — Nizza...................... 701 6.4 DK 2 4 — — — Paris....................... 769 — 4.7 EK 2 0 — — — Kopenhága................ 765 0.8 NY 2 k — — — Hamburg.................. 769 — 0.7 NY 2 kl— — SchaemUnde............. 767 2.8 NY 1 k — — — Memel..................... 763 — 0.3 K 2 4 2 — — Berlin...................... 769 — 0.7 NY 2 4 — — — Münster................... 769 — 1.5 NY 1 k — — — Stornoway................ 762 5.0 DNY 4 4 — — — Mullaghmore............. 766 3.9 D 4 3 — — — Scilly...................... 768 6.1 K 3 2 — — — Schields................... 767 — 1.1 — k — — —• Skudesnaes................ 763 2.3 — 4 — — — Christians und............. — — — — — — — Ulenborg.................. 755 —13.0 DK 1 4 — — — Stockholm................. 761 — 410 DNY 2 4 — — — Szent-Pétervár........... 765 — 14.2 DK 1 3 — — — Moszkva.................. 771 — 33.6 — 4 — — — Varsó...................... 767 — 5.2 NY 2 4 — — — Kiev...................... 771 — 10.4 ÉNY 0 4 — — — Odessa................... — — — — — — — Sulina..................... 769 — 2.9 ÉK 4 h 4 — — Sofia....................... 769 — 6.5 NY 2 h 2 — — Konstantinápoly765 5.1 É 1 e 40 — — KÖZGAZDASÁG. Kikötők versengése. (bs.) Fiume és Trieszt, a két testvérkikötő, szakadatlan harcban állanak egymással. Ha ez a harc csak egészséges versenyben jelentkeznék, amelylyel mindegyik a maga tengeri forgalmának emelésén fáradoznék, ennek hasznát láthatná Magyarország és Ausztria is. De a küzdelem rég túlment a verseny korlátain. Trieszt féltékeny Fiuméval szemben és az osztrák kikötőben sűrűn történnek intézkedések, amelyek nem csupán Trieszt érdekeit szolgálják, hanem egyenesen Fiume ellen irányulnak. Nagyon helytelen és kicsinyes volt ez a politika osztrák részről mindig, most pedig, amióta Trieszt és Fiume nem függetlenek többé az osztrák-magyar vámterülettől, hanem a közösségbe be vannak olvasztva és a vámszövetség kötelező határozatai alá esnek, ez a politika egyenesen beleütközik a szerződésbe és a törvénybe, amely az egyezményt becikkelyezte. Fiumei levelezőnk értesítése alapján már vasárnapi számunkban adtunk hírt arról az erőlködésről, amelyet a trieszti kikötő kifejt, hogy a déligyümölcsökkel való kereskedés terén egyedáruságát megtartsa és Fiuménak ez irányban örvendetesen fellendülő forgalmát elfojtsa. A dolognak története van. A magyar kereskedelmi társaság elhatározta, hogy Budapesten sűrű időközökben déligyümölcs-aukciókat rendez a Szicíliából közvetlenül Fiumén át szállított árukból. Az első árverést megtartották e hó 17-én, a másodikat 24-én. Mindkettőt meglepő sikerrel. Nemcsak a budapesti kereskedők vettek részt a vásárlásban, hanem a legtávolabbi vidékekről is érkeztek. A készlet gyorsan elkelt, a kísérlet bevált és most már rendszeresen folytatják ezeket a vásárokat. Ezzel tehát az e cikkekben való nagy forgalmunkat elvonták Trieszttől és Fiuméba terelték, ahova jog szerint, de ész szerint is való. Mert nem lehet a magyar kereskedőket nagyobb szállítási költséggel megterhelni csupán azért, hogy a Triesztből érkezett áruk eladásának szerencséjében részesüljenek. A kereskedelmi miniszter iniciatívájára történt a vásárrendezés elhatározása. Dicséri a kereskedelmi társaságot az erély és gyorsaság, amelylyel az eszmét megvalósította és hazai kereskedőinket az érdeklődés, amelylyel a kísérletet fontos intézménynyé emelték. A kereskedelmi miniszter kötelességéhez híven és tudatos kereskedelmi politikától vezéreltetve az aukciók sikerét a maga részéről is minden lehető kedvezménynyel biztosította. E miatt most már kikezdik egyes bécsi lapok. Ismerjük ezeket a hangokat és Lukács Béla nagyon jó úton szolgálja Magyarország gazdasági érdekeit, hogy ilyen gyorsan sikerült egyes osztrák urak neheztelését és megütődését felidéznie. Nem is volt, nem is lesz soha magyar kereskedelmi miniszter, aki, ha helyt áll itt tessék amott. De természetes, hogy az osztrák urak ellenkezése nem állíthatja meg a magyar kereskedést azon a helyes úton, amelyre e legutóbbi cselekedetével is lépett. És minthogy Trieszt kereskedelmi kamarája és községtanácsa is nagy készülődéseket tesz a fiumei kikötő előrenyomulásának ellensúlyozására, Fiumét díjszabási és technikai tekintetben el kell bástyázni minden meglepetés és a legyőzetés minden lehetősége ellen. Maga a kereskedő-osztály pedig maradjon meg ama hite mellett, hogy úgy kikötőnknek, mint a fővárosi forgalomnak az idegen gyámkodás és kapzsiságtól való megmentése hazafias cselekedet. Szerb-bolgár vámháború. — Saját levelezőnktől. Szófia, december 26. Nem a bolgárokon múlt, hogy a szerb-bolgár kereskedelmi szerződés mind ez ideig létre nem jött. A szerződés meghiúsulását azonban a bolgárok egészen nyugodtan nézhették, mert tudták jól, hogy Szerbia a bolgároktól csupán nagyobb mennyiségű abaposztót és gáilán zsinórt vásárol. Ha pedig ezt magas vámmal terhelnék meg, úgy azt elsősorban csak a szerb fogyasztó közönség érezné. És ezt idézi elő a szerb liberális kormány legújabb intézkedése, mely két héttel ezelőtt a bolgár abaposztóra 75°/o értékvámot rótt. Tehát 100 kiló aba után 300 frankot és ezenkívül 5°/o gyártási illetéket. Ezzel a szerbek hivatalos körei meg akarják szüntetni a bolgár posztó bevitelét. Azonban a szerb kormány tanácsadói úgy látszik nem ismerik a derék szerbeket. Ezután a bolgár posztót nem a vámon, hanem csempész uton fogják Szerbiába vinni. Hisz alig van ennél könnyebb dolog a szerb-bolgár határon. Valószínű, hogy a bolgár kormány ugyanezzel fog felelni. Ezért vád a bolgárokat nem érheti, mert a szerbek kezdték. Egy pillantás a szerb-bolgár forgalomra, a következő adatokat mutatja: Ezzel szemben a Szerbiába vitt posztó aligképvisel évenkint százezer frankot. Szerbia tehát háromszor annyi árut szállít Bolgárországba, mint viszont. Kitűnik a részletes statisztikából az is, hogy az 1888. és 1889. évet, mikor a bevitel nagy részét talpfák képezték, a behozott áruk háromnegyed részben kötéláruk. Az eddigi bolgár kereskedelmi szerződések kölcsönösségen alapultak, vagyis 8 százalékot szedtek ad valorem. Ez állott fenn eddig a szerbek és bolgárok között is. A bolgárok ezt a viszonyt nem akarták megzavarni. De ha a szerbek tényleg be akarnak szedni 75 százalékot a bolgár posztó után, úgy a bolgárok sem lesznek restek ugyanennyi százalékot kivetni a szerb kötélgyártmányokra. Ezzel nemcsak fokozza a bolgár kormány vámjövedelmét, de jó szolgálatot tesz a bolgár kötélgyártásnak és ezt az elhanyagolt iparágat emelni fogja. A filippopoliszi kiállítás megmutatta, hogy e támogatást ez az iparág meg is érdemli. Bevitel Szerbiából: Kivitel Szerbiából: 1888. évben 1.484,332 frank 267.633 frank 1889. . 962.547 „ 358.184 „ 1890. . 1.178.897 „ 207.061 „ 1891. „ 909.261 „ 535.001 , Az összes árukból csupán kötélgyártmány: 1888. évben 654.730 frank 1889. „ 730.680 „ 1890. ,, 926.898 „ 1891. B 666.659 , Ipar és kereskedelem. Uj szövőgyárak Magyarországban. Mint értesülünk, ma este 5 órakor Lukács Béla kereskedelmi miniszter elnöklete alatt értekezlet volt a hazai szövőipar fejlesztése érdekében a kereskedelmi csarnok kiküldötteivel. A konferencián jelen voltak a miniszteren kívül Reiszig Ede államtitkár és a minisztérium szakközegei. A kereskedelmi csarnok részéről megjelentek mindama nagy kereskedők és nagyobb iparosok kiket érdekel a textilipar. A miniszter előadta, hogy a hazai szövőipar fejlesztése érdekében elsősorban