Pesti Napló, 1892. december (43. évfolyam, 332-370. szám)

1892-12-29 / 366. szám

Budapest, csütörtök PESTI NAPLÓ 1892. december 29. 366. szám. 10 Psyilt tér. (Az e rovatiján közlötteknek sem tartalmáért, sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség). 9 Yeas, törgybólyag, tárgydara , köszvénybán­aaljaiak ellen, továbbá a légző és emésztési szervek hurutos bátóalmainál, orvosi tekintélyek által a Sát­on-forr­ás Salvator sikerrel rendelve lesz. Húgyh­ajtó hatású! Kellemes izü ! Könnyen emészthető ! «Kaptató s­vinyvízkereskedéseken í­ gy bogasertárakban.­ A Salvator-forrás Igazgatósága Eperjesen. Nyilatkozat. A „Magyar Állam“ mai számában ellenem egy hazugságoktól hemzsegő hir jelent meg, melyre csak azt akarom megjegyezni, hogy a meginduló sajtóper­ben fényesen ki fog tűnni, ki a csaló és szédelgő. Budapest, 1892. dec. 28. 1391 Medves Rezső, ________ a „Független Néplap“ kiadó­ tulaj­­donosa. Uj találmányokra ki­eszközöl és értékesít BERGI Szabadalmi és mérnöki irodája Budapest, VI., Andrássy­ út 30. sz. Szerkeszti a „magyar Szabadalmi Közlönyt“. A hivatalos szabadalmi katalógus 54 iv fűzve itt kapható. 1377 SÁNDOR SZABADALMAT 1.OLDMBU­S’’- korcsolya és ACHILLES-szlj (stabilialmafcj Colombus I». 2«. 22. Ott I loma Uhr«, M9 írt 7.60 . , 23. 24, 25 * • „ _ • A « , 9 8.- ;-4 Itf0Olya [26-31 MMlji * 8.50 Mny eteti meter hoe&xű a Ub, illetőjen a czipő, olyao axumú korcsolya rendeltedő. 110H001i [3n G. (Columbus] .Budapest, lgtti-0 fi­.­lrendelési ez.in: ROHO1ICZY G. (Columbus) Budapest, Andrássy-ut 12. szám, 1375 További­­kapható: Brachfeld F. Dorottya-utcza 7. Geitner és Rausch Andrássy-ut 8. Huzella M. Váczi-utcza 1., Kertész Tódor Gizella-tér, Lőrincz István Muzeum-t­­örút, Neuschill Alajos Váczi-utcza 17., Schmidt S. utóda Párisi-udvar, Stsirn Miksa Dorottya-utcza 14., Támedly Mihály Kecskeméti­­utcza 9., Várady Béla Kishid-utcza 9., Wanke Gusztáv örökösei Kiggyó­­utcza 16, Weszel­y István Váczi-utcza 22. Árjegyzék, használati utasítás kivonatra bérmentve küldetik. Vizál­llás, 1892. december 28-án. 1151 •* S M á ® *§ g * 2 ' ^ hO O S ej *2 Folyó Vízmércé «© 3 d©­­­­ ^ cm. cm. 0 ^ mmm »*■»«■■■MaMMMMrnmmmmmuommmmmmmmmmmmm—«mmmmmmmmmm—m——mm—,mm Tun Schärding .......... 4* 100 aradt 74 —15 Tinna Passau.................. 4* 97 apadt 19 —15 _ Linz.................... — 130 „ 14 —12 Bécs................... — 152 „ 4 —12 Pozsony ........... 121 apadt 8 —10 Komárom............. 4“ 152 apadt 12­­—9 Budapest ............ 4“ 116 n 3 —15 Mohács ................ 4' 203 apadt 37 —* 8 Gombos ...»•«••..*• 4* 308 apadt 84­­—3 Újvidék.....••••••• 4' 103 apadt 16 — 6 Zimony............... 4* 99 apadt 8 — 5 Pancsova ............ 4* 38 apadt 6 — 5 Orsova .............. 4* 132 apadt 8 — 3 Rába Sárvár.................. 4* 34 apadt 1 —18­­ Győr ................... 4­ 136 „ 13 Vág Szered................ — 12 apadt 30 — 9 Dráva Zákány................. — 37 „ 1 Barcs......... — 31 apadt 4­­—4 Eszék ............. 4” 116 áradt 1 — 5 Száva Sziszek................. 2 apadt 7 — 4 Mitrovicza.......... 4' 177 apadt 11 — 4 Temes Kis-Kostély ........... 4- 5 áradt 27 — 4 Béga Kiszető................. 4­ 67 apadt 10 — 4 Temesvár.............. — 22 áradt 18 — 9 a Nagy-Becskerek .... — 0 „ 27 — 6 Szamos Deés .................. 19 áradt 2 —11 w Szatmár .............. 4“ 40 apadt 6 —19 Krapzna Nagy-Majtény....... 4“ 31 apadt 7 — Tisza Marmaros-Sziget ... 4- 28 apadt 4 — 20 Tekeháza.............. 4“ 4 apadt 8 ■—18 Tisza-Ujlak.......... — 50 áradt 8 —19 * Vás.-Namény........ — 46 apadt 5 — 21­­ Záhony (Csap)....... — 118 „ 1 — 22 Tokaj ................. “ 40 apadt 8 — 9 Tisza-Füred.......... 4- 2 apadt 8 —17 w Szolnok................ — 19 apadt 5 —14 _­­ Csongrád ............. — 37 apadt 2 —11 „ Szeged ................ 4- 11 áradt 6 —18 _ Török-Becse .......... — 56 — 10 — 5 B Titel.................... 4- 60 apadt 18 — 6 Siatorza Munkács.............. — — — Ondova-Tapoly Hoór ................ — 66 apadt 6 — 21 Bodrog Zemplén................ 4' 92 apadt 11 —23 Berettyó Berettyó-Újfalu .... — — — — Sebes-Kőrös Nagyvárad............ — 3 apadt 5 —10 Fekete-Kőrös Tenke................... 4* 10 apadt 2 —14 Fehér-Körös Bojros­ Jenő............. + 56 apadt 2 — 9 Kettős-Körös Békés .................. 4­ 84 apadt 2 —12 Hármas-Körös Gyoma.................. 4' 136 apadt 14 —15 maros Branyicska (Déva) .. — 16 — 0 —11­­ , Arad .................. — 88 apadt 2 —11 , Makó................... 4- 3 aradt 8 —11 Időjárás. A m. kir. meteorologiai központi intézet távirati jelentése 1892. decz. 28-án reggel 7 órakor. A szélirányok jelölése: E . észak, K. - kelet, D . dél Ny és nyűgöt. Felhőzet: 0 = egészen derült, 1 = többnyire derült, 2 = részben felhős, 3 = többnyire borult, 4 = egészen borult, e = eső, h = hó, k = köd, Z = zivatar. A légnyomás eloszlása változatlan, a­mennyiben Közép- Eur­ópában még mindig a magas, északi és déli Európában pedig az alacsony légnyomás tartózkodik. Az időjárás Közép-Európában száraz, Itáliában és a Bal­kán félszigeten esős. A hőmérséklet a Keleti tenger mentén emelkedett, egyebütt, különösen nyugati Európában alacsony. Nálunk az idő többnyire száraz és hideg, dél felé borult, sőt a déli határszélekről havazást is jelentenek. A száraz és hideg időjárás hosszabb tartama valószínű. 1 a hő- « Hőmérséklet Állomások » . tér18é.Uet iránya'éa I­I . a a Celsius | g-s maxi- mini­■|a szerint ereje o » g muma muma Árvaváralja.............. — — — — — — — Trencsén.................. 773 — 18.8 — 0 — — _ Selmecbánya............. 773 — 13.4 D 2 0— — 9 —17 Magyar-Óvár........ 772 — 18.8 BNV 2 0 — —7 —17 Ó-Gyalla.................. 772 —16.1 . — 0 — — 8 —16 Budapest................... 772 — 15.6 ENY 1 1 — —8 —14 Sopron..................... 773 — 15.6 ENY 2 0--------9 —16 Keszthely................. 772 — 9.8 ÉK 2­0 — — 4 —11 Csáktornya.............. 771 — 7.6 ÉK 1 4 — — 6 — 9 Zágráb.................. 771 — 5.2 — 4 — —5 —6 Fiume...................... 866 — 0.6 K 2 7 — 2—4 Crikvenica............... 765 — 2.1 B 1C 5 1 — — — Pancsova.................. 7­71 — 6.2 B 3 4 2 — 4 — g Zsombolya......... 772 — 9.0 B 1­4 1 — 7 —11 Orsová.................... 771 — 4.0 jgY 2­4 5 — 1 — g Arad....................... 772 — 12.5 BNY 2 0 — — 7 —15 Szeged..................... 772 —10.7 B 1­0 — — 7 —14 Szolnok...................... 771 —14.4 — 4 — —10 —19 Eger....................... 773 —17.6 EK 2 0-------7 —19 Debrecen.................. 773 — 19.4 K 1 0 — — 9 —19 Késmárk.................. 776 — 16.2 K 1 2 — — — Ungvár................... 772 — 18.5 EK 3 0 — 11 —19 Akna-Szlatina.......... . 774 — 20.7 K 2 0 — — — Szatmár................... 772 — 18.4 — 0 — —10 —20 Nagy-Várad ............. 772 — 15.0 EK 1 0 — — — Kolozsvár................ 773 —15.8 — 4 — — — Nagy-Szeben............. 770 — 9.8 NY 1 2 — — 8 —10 Bécs . ..................... 778 —13.4 — 9 — — 8 13 Krakó...................... 771 — 9.8 KNY 1 4 — — 7 15 Bregenz................... 769 — 10.4 DK 1 3 — — 3 —11 Salzburg.................. 772 —12.0 — 0 — — 7 —12 Klagenfurt................ 773 — 15.0 DNY 1 1 — — 9 —17 Pola................. 764 1.8 DK 3 2 — 2 — Lesina..................... 762 7.5 D 3 1 — — — Sarajevo.................. 770 — 6.4 DK 1 8 2 3 — 7 Torino..................... 768 — 2.4 D 8 4 — 1 — 3 Florenc.................... 763 3.2 E 6 4 — 4 — 3 Róma...................... 758 9.6 K 6 e 28 10 8 Nápoly..................... 761 9.2 BK 4 4 17 10 7 Brindisi................... 761 8.2 ENY 3 2 1 11 — 5 Cagliari.................. — — _ — — — — Palermo................... 758 8.7 DNY 2 k — — — Malta...................... 754 16.4 K 4 e — — — Zürich................... 768 — 9.0 DK 4 k — — — Breszt..................... 768 1.2 DK 2 0 — — — Biaritz.................... 762 — 2.5 DK S 0 — — — Nizza...................... 701 6.4 DK 2 4 — — — Paris....................... 769 — 4.7 EK 2 0 — — — Kopenhága................ 765 0.8 NY 2 k — — — Hamburg.................. 769 — 0.7 NY 2 kl— — SchaemUnde............. 767 2.8 NY 1 k — — — Memel..................... 763 — 0.3 K 2 4 2 — — Berlin...................... 769 — 0.7 NY 2 4 — — — Münster................... 769 — 1.5 NY 1 k — — — Stornoway................ 762 5.0 DNY 4 4 — — — Mullaghmore............. 766 3.9 D 4 3 — — — Scilly...................... 768 6.1 K 3 2 — — — Schields................... 767 — 1.1 — k — — —• Skudesnaes................ 763 2.3 — 4 — — — Christians und............. — — — — — — — Ulenborg.................. 755 —13.0 DK 1 4 — — — Stockholm................. 761 — 410 DNY 2 4 — — — Szent-Pétervár........... 765 — 14.2 DK 1 3 — — — Moszkva.................. 771 — 33.6 — 4 — — — Varsó...................... 767 — 5.2 NY 2 4 — — — Kiev...................... 771 — 10.4 ÉNY 0 4 — — — Odessa................... — — — — — — — Sulina..................... 769 — 2.9 ÉK 4 h 4 — — Sofia....................... 769 — 6.5 NY 2 h 2 — — Konstantinápoly765 5.1 É 1 e 40 — — KÖZGAZDASÁG. Kikötők versengése. (bs.) Fiume és Trieszt, a két testvérkikötő, sza­kadatlan harcban állanak egymással. Ha ez a harc csak egészséges versenyben jelentkeznék, a­melylyel mindegyik a maga tengeri forgalmának emelésén fá­radoznék, ennek hasznát láthatná Magyarország és Ausztria is. De a küzdelem rég túlment a verseny korlátain. Trieszt féltékeny Fiuméval szemben és az osztrák kikötőben sűrűn történnek intézkedések, a­melyek nem csupán Trieszt érdekeit szolgálják, ha­nem egyenesen Fiume ellen irányulnak. Nagyon hely­telen és kicsinyes volt ez a politika osztrák részről mindig, most pedig, a­mióta Trieszt és Fiume nem függetlenek többé az osztrák-magyar vámterülettől, hanem a közösségbe be vannak olvasztva és a vám­szövetség kötelező határozatai alá esnek, ez a politika egyenesen beleütközik a szerződésbe és a törvénybe, a­mely az egyezményt becikkelyezte. Fiumei levelezőnk értesítése alapján már vasár­napi számunkban adtunk hírt arról az erőlködésről, a­melyet a trieszti kikötő kifejt, hogy a déligyümöl­csökkel való kereskedés terén egyedáruságát meg­tartsa és Fiuménak ez irányban örvendetesen fellen­dülő forgalmát elfojtsa. A dolognak története van. A magyar kereskedelmi társaság elhatározta, hogy Budapesten sűrű időközökben déligyümölcs-aukciókat rendez a Szicíliából közvetlenül Fiumén át szállított árukból. Az első árverést megtartották e hó 17-én, a másodikat 24-én. Mindkettőt meglepő sikerrel. Nem­csak a budapesti kereskedők vettek részt a vásárlás­ban, hanem a legtávolabbi vidékekről is érkeztek. A készlet gyorsan elkelt, a kísérlet bevált és most már rendszeresen folytatják ezeket a vásárokat. Ez­zel tehát az e cikkekben való nagy forgalmunkat el­vonták Trieszttől és Fiuméba terelték, a­hova jog szerint, de ész szerint is való. Mert nem lehet a ma­gyar kereskedőket nagyobb szállítási költséggel meg­terhelni csupán azért, hogy a Triesztből érkezett áruk eladásának szerencséjében részesüljenek. A kereskedelmi miniszter iniciatívájára történt a vásárrendezés elhatározása. Dicséri a kereskedelmi társaságot az erély és gyorsaság, amelylyel az esz­mét megvalósította és hazai kereskedőinket az ér­deklődés, amelylyel a kísérletet fontos intézménynyé emelték. A kereskedelmi miniszter kötelességéhez hí­ven és tudatos kereskedelmi politikától vezéreltetve az aukciók sikerét a maga részéről is minden lehető kedvezménynyel biztosította. E miatt most már ki­kezdik egyes bécsi lapok. Ismerjük ezeket a hango­kat és Lukács Béla nagyon jó úton szolgálja Ma­gyarország gazdasági érdekeit, hogy ilyen gyorsan sikerült egyes osztrák urak neheztelését és megütő­­dését felidéznie. Nem is volt, nem is lesz soha ma­gyar kereskedelmi miniszter, aki, ha helyt áll itt tessék amott. De természetes, hogy az osztrák urak ellenkezése nem állíthatja meg a magyar kereskedést azon a helyes úton, amelyre e legutóbbi cselekedeté­vel is lépett. És minthogy Trieszt kereskedelmi ka­marája és községtanácsa is nagy készülődéseket tesz a fiumei kikötő előrenyomulásának ellensúlyozására, Fiumét díjszabási és technikai tekintetben el kell bástyázni minden meglepetés és a legyőzetés minden lehetősége ellen. Maga a kereskedő-osztály pedig ma­radjon meg ama hite mellett, hogy úgy kikötőnknek, mint a fővárosi forgalomnak az idegen gyámkodás­ és kapzsiságtól való megmentése hazafias cselekedet. Szerb-bolgár vámháború. — Saját levelezőnktől. Szófia, december 26. Nem a bolgárokon múlt, hogy a szerb-bolgár ke­reskedelmi szerződés mind ez ideig létre nem jött. A szerződés meghiúsulását azonban a bolgárok egé­szen nyugodtan nézhették, mert tudták jól, hogy Szerbia a bolgároktól csupán nagyobb mennyiségű aba­­posztót és gáilán zsinórt vásárol. Ha pedig ezt magas vámmal terhelnék meg, úgy azt első­sorban csak a szerb fogyasztó közönség érezné. És ezt idézi elő a szerb liberális kormány legújabb intézkedése, mely két héttel ez­előtt a bolgár aba­posztóra 75°/o értékvámot rótt. Tehát 100 kiló aba után 300 frankot és ezenkívül 5°/o gyártási illetéket. Ezzel a szerbek hivatalos körei meg akarják szün­tetni a bolgár posztó bevitelét. Azonban a szerb kor­mány tanácsadói úgy látszik nem ismerik a derék szer­­beket. Ezután a bolgár posztót nem a vámon, ha­nem csempész­ uton fogják Szerbiába vinni. Hisz alig van ennél könnyebb dolog a szerb-bolgár határon. Valószínű, hogy a bolgár kormány ugyanezzel fog felelni. Ezért vád a bolgárokat nem érheti, mert a szerbek kezdték. Egy pil­lantás a szerb-bolgár forgalomra, a következő adatokat mutatja: Ezzel szemben a Szerbiába vitt posztó alig­­képvisel évenkint százezer frankot. Szerbia tehát háromszor annyi árut szállít Bolgárországba, mint viszont. Kitűnik a rész­letes statisztikából az is, hogy az 1888. és 1889. évet, mikor a bevitel nagy részét talpfák képezték, a behozott áruk háromnegyed részben kötéláruk. Az eddigi bolgár kereskedelmi szerződések kölcsönösségen alapultak, vagyis 8 százalékot szedtek ad valorem. Ez állott fenn eddig a szerbek és bolgárok között is. A bolgárok ezt a viszonyt nem akarták megzavarni. De ha a szerbek tényleg be akarnak szedni 75 százalékot a bolgár posztó után, úgy a bolgárok sem lesznek restek ugyanennyi százalékot kivetni a szerb kötélgyártmányokra. Ezzel nemcsak fokozza a bol­gár kormány vámjövedelmét, de jó szolgálatot tesz a bol­gár kötélgyártásnak és ezt az elhanyagolt iparágat emelni fogja. A filippopoliszi kiállítás megmutatta, hogy e támo­gatást ez az iparág meg is érdemli. Bevitel Szerbiából: Kivitel Szerbiából: 1888. évben 1.484,332 frank 267.633 frank 1889. . 962.547 „ 358.184 „ 1890. . 1.178.897 „ 207.061 „ 1891. „ 909.261 „ 535.001 , Az összes árukból csupán kötélgyártmány: 1888. évben 654.730 frank 1889. „ 730.680 „ 1890. ,, 926.898 „ 1891. B 666.659 , Ipar és kereskedelem. Uj szövőgyárak Magyarországban. Mint értesülünk, ma este 5 órakor Lukács Béla kereskedelmi miniszter elnöklete alatt értekezlet volt a hazai szövő­ipar fejlesztése érdekében a kereskedelmi csarnok ki­küldötteivel. A konferencián jelen voltak a miniszte­ren kívül Reiszig Ede államtitkár és a minisztérium szakközegei. A kereskedelmi csarnok részéről megje­lentek mindama nagy kereskedők és nagyobb iparosok kiket érdekel a textil­ipar. A miniszter előadta, hogy a hazai szövő­ipar fejlesztése érdekében első­sorban

Next