Pesti Napló, 1893. február (44. évfolyam, 37-64. szám)
1893-02-08 / 44. szám
4. A fegyházi lelkészek ügye.. .5. A horvát-szlavonországi protestánsok ügye. 6. A jótékony intézetek. 7. A nagy egyházpolitikai kérdések. Babtik Frigyes liptószentmiklósi püspök szólalt fel ezután és annak a meggyőződésének adott kifejezést, mely szerint egy közös ügyes szerv az evangélikusok immár széntesítés alatt levő törvénykönyvébe sehogy se volna beleilleszthető. Éppen azért nem látja szükségét annak, hogy ez az ügy zsinati törvény által intéztessék el, hanem tökéletesen elégségesnek tartja, ha arra a zsinat jegyzőkönyvi határozatot hoz, és közigazgatási úton intézkedik mindannyiszor, mennyiszer az intézkedésnek szükségét látja-Péchy Tamás megnyugtatja a liptó-szent-mikdósi püspököt, hogy egy delegációra senki sem gondol és ha létesíttetik is bizonyos összekötő szervezet ez sem az egyik, sem a másik egyház jogainak csorbítására nem fog szolgálni. Báró Prónay a legfontosabb tárgynak tartja a két protestáns egyház egymáshoz való viszonyát és ebben a bizalmas körben bizalmasan nyilvánítja ki, hogy ő ezt viszonyt minél bensőbbé, minél mélyebbé óhajtja tenni. (Általános éljenzés.) Azt is óhajtja azonban, hogy eme benső viszonynak látható külső jelei is légynek. Hivatkozik Európa más államaiban élő protestánsokra, kik az egyesülés szükségét szintén átérezték, hivatkozik különösen arra, hogy 1791-ben is egészen ezen a mostani alapon egyesültek az evangélikusok a reformátusokkal és hogy ennek az egyesülésnek bizonyos látható szerve is voltigaz, hogy a reformátusok vegyes bizottsága bizonyos hidegséggel fogadta az evangélikusok javaslatát, de ezt annak tulajdonítja, hogy akkor a láthatár tisztább volt, azóta az ég ha be nem is borult, de azon terhes felhők nyomultak elő és ennek lehet tulajdonítani, hogy a reformátusok zsinata már komolyabban fontolóra vette a dolgot. Szép, megragadó vonásokkal és költői idézetekkel bizonyítja az egyesülés szükségét és ajánlja, hogy bizonyos látható kapocs létesittessék legalább a közös ügyeket illetőleg, mely látható kapocs a zsinat törvényhozása által és ne közigazgatási uton létesittessék. Báró Prónaynak e a nagy hatást keltett szép beszéde után az értekezlet elhatározta, hogy a megkezdett úton tovább halad és a zsinaton oda fog hatni, hogy az utasítsa a kiküldött bizottságot a szükséges konkrét javaslat elkészítésére. Megyék és városok. (Zalamegye árvaszékének ügyforgalma.) Zalamegye árvaszékének 1892. évi ügyforgalmáról a követke-zőket jelenti tudósítónk: Gyámság alatt volt 27.616 ember, felszabadult 2125; gondnokság alatt volt 284, felszabadul. 9. Gyám- és gondnokság alatt volt 13.823, akik közül fölmentettek 484-et. A gyámpénztárban készpénzben, adóslevélben, értékpapírban és drágaságokban 1.032.759 írt volt elhelyezve, kiadtak 890.413 irtot, melyből magánfeleknél kamatozás végett 802.841 irtot helyeztek el. Az árvaszékhez beérkezett 33.974 ügydarab, ebből feldolgoztak 33.317 darabot, maradt hátralék 657 ügydarab. (Nagy Kanizsa a tanügyért.) A nagykanizsa városi iskolaszék, mint levelezőnk írja, legutóbbi gyűlésén véglegesen elhatározta, hogy — miután a régi leányiskolai épület az újonnan szervezett polgári leányiskola befogadására nem bizonyult elég alkalmasnak — a régi leányiskola helyett egy, a modern igényeknek teljesen megfelelő új emeletes iskolai épület felállítását fogja sürgetni. Ez körülbelül 50—60 ezer forint költséggel fog ugyan járni, de azért a képviselői körök hangulata határozottan az iskolaszék határozata mellett van s igy valószínű, hogy az építkezést júniusban már megkezdik. (A hévízi fürdő bérbeadása.) A keszthelyhévizi fürdőt, mint nekünk írják, gróf Festetich Taszilótól bérbe vette Bozzay Pál, a keszthelyi Amazon fogadó tulajdonosa. — (Hány cigány van Nagykanizsán ?) A miniszteri rendelet értelmében — mint tudósítónk írja — Nagykanizsa város hatósága is összeiratta a város területén levő cigányokat. Az összeírással megbízott Farkas Ferenc rendőr-alkapitány már beterjesztette a cigány-népszámlálás eredményét, melyből kitűnik, hogy Nagykanizsa város területén összesen harmincegy cigánycsalád van. A 119 tagot számláló nagy cigány famíliából 61 férfi és 58 nő. Érdekes a dologban mindenesetre az, hogy két szegény cigánylegény magyar földműves családból nősült, aminek oka bizonyára abban a ritka körülményben található, hogy a nők kevesebben vannak, mint a férfiak. A cigánycsaládok egyébiránt Nagykanizsán állandóan megtelepedtek és muzsikálással foglalkoznak. (Szatmár város közgyűlése.) Szatmár város törvényhatósága, mint levelezőnk írja, tegnap tartotta meg rendes havi közgyűlését Ujfalussy főispán elnöklete alatt. A főispánt, ki ezúttal elnökölt először, úgy megérkezésekor, mint távozásakor lelkesen megéljenezték, ami világos bizonyítéka annak, hogy az az erős ellenszenv, melylyel Ujfalussy kinevezését fogadták, immár nemcsak múlófélben van, hanem úgyszólván teljesen elenyészett. A közgyűlés számos apróbb tárgya közt a piactér parkozása iránt beadott javaslat volt a legérdekesebb. Szatmárnak ugyanis ritka szép főtere van, csak az a baj, hogy a hetivásárokat is itt tartják, ami miatt a térnek soha sincs tiszta, egységes, pormentes levegője. A múlt esztendőben hat méteres aszfaltjáróval szegélyezték körül, most pedig a gazdasági szakosztály azt a javaslatot terjesztette a közgyűlés elé, hogy szépítési és közegészségi szempontból mondja ki annak parkozását. Az indítványt sokan ellenezték, különböző okokat hozva fel, melyek közt a legnyomósabb az, hogy mivel — Üdvözlő küldöttség a prímásnál. Keszthely város képviselőtestülete legutóbbi közgyűlésén elhatározta, hogy a város szülöttjét, Vaszary Kolos hercegprímást, bibornokká történt kinevezése alkalmából küldöttségileg fogja üdvözölni. A bibornok-prímás erről tudomást nyervén, értesítette „kedves földjeit“, hogy február hónapban budavári palotájában szívesen látja a keszthelyieket. A küldöttséget dr. Dunst Ferenc apátplébános fogja vezetni. — A király határozata. Olaszország királynéját, Margheritát, „világszép“ jelzővel emlegették még csak négy-öt éve is, ma azonban már szívesebben használják róla az „érdekes“ jelzőt. Benne van már abban a korban, mikor inkább a gyermekeit emlegeti, mint a toaletjeit és az ékszereit, mikor több gondot okoz neki a magános ősz hajszálak gondos eltávolítása, mint, a szép frizura felépítése. Ilyen korban néha-néha eszébe jut a szép asszonyoknak a múlandóság örök törvénye, melynek — sajnos — ők is alá vannak vetve s ilyenkor gyakran fogja el az asszonyokat a melankólia érzése. Ilyenféle hangulatban szólt Margherita királyné nemrég a királyhoz. — Én már, azt hiszem, sokkal öregebb vagyok, semhogy ma is még fehér ruhában járjak. Már ideje lesz rátérni a sötétre. A király nem mondott ellent, csak annyit mondott mosolyogva: — Ne határozzunk ilyen gyorsan, az első gondolat után. Két heti gondolkodási időre lesz szükség, ennek a fontos ügynek az eldöntésére. Elmúlt a két hét. S az utolsó napján a kitűzött terminusnak, hatalmas láda érkezett a Quirinálba. A királyiénak volt cimezve a csomag s benne hat remek munkájú pompás — fehér öltözék. A sok pompához mellékelve volt Umbertó király névjegye, rajta ezzel a határozattal: „A király igy döntött.“ — Halálozás. Csesznék Lajos cs. és kir. sorhajóhadnagy, a polai cs. és kir. tengerészeti akadémia jeles tanára, néhai Csesznék László, gróf Festetics Tasziló volt kormányzójának fia, február 1-én 32. éves korában, Polában elhunyt. A boldogultban Csesznek Miklós nagykanizsai törvényszéki bíró testvérét, Balázs Árpád magyaróvári gazdasági akadémiai igazgató s dr. Kossutány Tamás ottani akadémiai tanár sógorát gyászolja. • ■ —Lap’eáa Leó herceg — mint Lembergből táviratozzék — meghalt. A herceg 1853. május 30-án született és Sapieha-Kodenszky Ádám lengyel hercegnek volt a fia. Felesége Potlicka Erzsébet grófnő. — A hadgyakorlat áldozata. E hónap 6-án, hétfőn, Zengváron, Zseglasz Ferdinánd, a hatvanhatodik gyalogezred kapitánya, a mint ezredével a nagy hidegben a fáradságos hadgyakorlatról hazamenet a városba érkezett, lováról leesett és nyomban meghalt. — Földrengés. Athénból érkező távirati jelentés szerint Zante szigetén újabb erős földrengés volt. Patraszból és Keftalóniából is erős földrázkódásokat jelentenek — A cseregyerekek. Versec és vidéke magyar nyelvterjesztő egyesülete — mint levelezőnk írja — e hónap 5-én, vasárnap tartotta nyolcadik évi közgyűlését, melyen az egyesület védnöke, Hudnai Nikolits Sándor főispán is jelen volt. Az egyesület hétévi fennállása alatt négyezer forintot fordított céljaira: a magyar színtársulatok segélyezésére, magyar könyvek vásárlására, a magyar nyelv elsajátításában szép előmenetelt tanúsított tanulók megjutalmazására. Az egyesület főkép a gyermekcserét akarja elősegíteni, mert ez hathatós eszköze a magyarosításnak. Eddig közel ötven verses német, szerb és román anyanyelvű tanulónak eszközölt ki cserét az alföldi magyar városokban, s nagy lelkesedéssel fogadta a közgyűlés Lukács Béla kereskedelemügyi miniszternek azt a határozatát, hogy az egylet által közvetített cseregyermekek és azok kísérői az ország összes vasutain ötven százalék átengedéssel utazhatnak. A vasutak és a háború. Wendrich ezredes, az orosz közlekedési minisztérium vasúti osztályának főnöke Pét márott a vezérkari törzstisztek előtt e napokban arról olvasott fel, hogy készülődjenek a vasúti igazgatóságok a háborúra? A felolvasáson Wladimir nagyherceg is jelen volt. A felolvasó kifejtette, hogy Poroszország vasúti hálózata tizennégyszer, Magyarország és Ausztria hálózata pedig nyolcszor oly strit, mint Oroszországé. Épp ily arányban áll a két szomszéd országgal Oroszország kocsi készlete és a vasúti személyzete. A katonai vonatok továbbítására Oroszországban legkedvezőtlenebbek a viszonyok. Végül a felolvasó óhajtja, hogy az orosz vasutak kezelésében jobb szervezetet tremtsen az állam. — A talált liszt. Német-Nagy-Szent-Miklóson a minap Faszbinder Gergely odavaló lakos csomagot talált az Utcán. Hazavitte, átadta feleségének, aki a csomagban talált fehér port lisztnek nézte és másnap fel is használta a főzésnél. A család már ebédközben rosszul lett és görcsöket kapott. A lisztnek nézett fehér por ugyanis patkány méreg volt. Faszbinder pár órára rá meghalt s a család többi tagjának felgyógyulásához sem kötnek reményt. — Németország bűnei. A német császári statisztikai hivatal az 1890. esztendőben elkövetett bűnesetekről a minap érdekes kimutatást közölt. E kimutatást az 1882— 1890. évig terjedő bűnügyi statisztika előzi meg, amelyből kitűnik, hogy az utóbbi nyolc év alatt elitélteknek ötven százalékát a visszaesők teszik. Az 1890. év bűnügyi statisztikájából közöljük az érdekesebb adatokat. Az elitéltek személyi viszonyait illetőleg az elitéltek között volt. Nőtlen, hajadon, özvegy és elvált: 21 éves egész 40 évesig 94213 40 „ „ 60 „ 16446 60 „ és idősebb 3992 Házas volt: 21 éves egész 40 évesig 96210 40 „ , 60 „ 59367 60 „ és idősebb 6394 Foglalkozás szerint volt az elítéltek között: Gazdász 102,103 Iparos 153,821 Kereskedő 45,019 Cseléd 6,544 Vallás szerint volt az elítéltek között: Evangélikus 221,446 Katolikus 150,853 Egyéb keresztények 372,644 Zsidó 3,546 — Kolumbus szakálnövesztő szere. Az amerikai Egyesült Államokban az idén új levélbélyegeket használnak, olyanokat, melyeken Amerika felfedezése van képes ábrázolatban feltüntetve. Ezek a bélyegek a négyszáz éves emlékünnep alkalmatosságából készültek s igazán művészettel megcsinált, gyönyörű szép képek vannak rajtuk. Az egy centes bélyegen az a jelenet van feltüntetve, mikor Kolumbus Kristóf a hajója orrán állva, megpillantja az Indiák földjét; a két centesen a hajó népe partra száll és kitűzi a zászlót Amerika földjén; az öt centesen az indián népek meghódolnak a félisten előtt, aki tüzet fúj egy vascsőből s messzire küldi a halált. Művészies képek ezek, csakhogy egy kis tréfa megesett rajtuk. Az egy centes bélyegen ugyanis a földet megpillantó Kolombus simára borotvált férfin, akinek se bajusza, se szakák, a két centesen ellenben, ahol partra száll, hatalmas körszakát övezi az állát. Az persze nem történhetett meg csuda nélkül, hogy Kolombus Kristófnak az alatt a pár perc alatt, mely a föld megpillantása és a partraszállás közt letelt, hatalmas körszakára nőtt. S Amerika nem volna Amerika s nem volna méltó négyszázados tradícióihoz, ha ezt a kis tévedést fel nem használta volna a maga módja szerint. Meg is jelent hamarosan a hirdetés az amerikai lapokban: „Azt a csudaszert, amely Kolombus Kristóf szakálét pár pillanat alatt megnövesztette Én James Gould találtam fel. A szakálnövesztő szer még mindig kapható nálam, Westmans-street 28.“ — A koporsó. A koporsó az egyetlen bútordarab, melyet szomorít hivatásán kívül senki sem használ profán célokra. Nem is igen szokták megrendelni, csak a végső szükség esetén, mikor szegény jövendő lakója már örök álomra csukta le szemeit. Barcelonában egy gazdag polgárnak az a bolond ötlete támadt, hogy ő még életében megcsináltatja a maga koporsóját. A halálhoz úgy is nagyon közel állt. Hetek óta fekszik súlyos betegen ágyában, minden remény nélkül az életre, legalább meg akarta hallgatni,hogy szögezik odakünn koporsóját.. A koporsó elkészült, de a beteg semmiféle hajlandóságot nem mutatott arra, hogy koporsóját használja is. Nap nap után egészségesebb lett, a szegény asztalosmester nagy bosszúságára, ki jövedelmét látta veszedelemben. Az asztalosmesternek kellett a pénz s huzakodva, vonakodva mégis csak bekopogtatott a gazdag emberhez. — Uram, van önnek tudomása arról, hogy meghalt? — Engedelmével, még élek. — Meg merne ön erre esküdni? — Esküszöm az égre! — Márpedig ön uram hiába beszél nekem. Én elkészítettem az ön koporsóját — fizesse ki ! — Én csak nem tehetek arról, hogy nem haltam meg, de feltéve, hogy meg is haltam, hol hallotta én azt uram, hogy valaki a saját koporsóját kifizeti? A szegény asztalosmester könyörgésre fogta a dolgot, de a gazdag ember hajthatatlan maradt. — Akkor hát jó lesz ez a koporsó nekem ! Szólt, befeküdt a koporsóba, zsebéből hosszú kést húzott ki és torkát keresztülmetszette. A gazdag ember akkor kezdte észrevenni, hogy nem tréfa az egész, mikor a szegény asztalosmester vérében feküdt . . . — Leégett zsinagógák. Római levelezőnk óriási tűzesetről küld jelentést, melynek öt zsinagóga lett martalékává. A tűz a Piazza Cencin levő házkomplexusban ütött ki, melybe öt zsinagóga van építve, a kellő szertárakkal és lakásokkal. A tűz oly gyorsan terjedt, hogy mentésről szó sem lehetett. A kivonult katonaság és tűzoltók minden erejüket megfeszítették, nehogy a lángok átcsapjanak a szomszédos városrészbe. A kár óriási. A zsinagógák teljesen porrá égtek, velük a becses könyvtár, az összes templomi szerelvények és ruhák, régi unikumok kéziratok, bibliák. E zsinagógákban századokon át gyűjtöttek össze drágaságokat és becses, pótolhatlan relikviákat, melyek most mind elpusztultak. Elégett néhány lakóház is, úgy, hogy sok család mindenét elvesztette. Emberéletben nem esett kár. A király azonnal elküldte szárnysegédjét a tűz színhelyére, hogy jelentést hozzon. ■----------------------- KÜLÖNFÉLÉK. Budapest, február 8. PESTI NAPLÓ, 1893. február 8. 44. szám. ez a tér a forgalmi és kereskedelmi gócpont, a forgalom érzékeny károsítása nélkül nem lehet a teret puszta sétatérré átalakítani. Többen szólottak ugyan a parkozás mellett is, de a szavazás alkalmával a többség mégis elvetette a szakosztály javaslatát, tehát a szép tér marad továbbra is úgy, amint van.