Pesti Napló, 1893. március (44. évfolyam, 65-94. szám)

1893-03-05 / 69. szám

ték a végrehajtó bizottság tagjait és az értekezlet öt óra után, Jókai nevét zajosan éltetve, szétoszlott. A végrehajtó bizottság jövő pénteken tartja első ülését az 1fvárosház társalgójában. Színház és zene. * Az operaházban ma este Lohengrin került színre, ami azonban csak úgy volt lehetséges, hogy benne Broulik mint vendég lépett fel a címszerepben, mert Perotti addig már nem is lép fel más operában, míg a Toldy premiere jén túl nem esik. Ez az énekeskímélő körülmény is, a mellett szól, hogy Broulik mielőbbi végleges visszaszerződtetése csak a műsor nagy előnyére válnék, a minél nem is tudunk jobb tanácsosai szolgálni az igazgatóságnak. Mert, hogy a vonzó nagyobb kaliberű operák s főleg a Wagner-operák repertoáron való tartása financialiter is minő előnyös, mutatta a mai előadás is, mely egészen megtöltötte a nézőtért. Broulik mellett a címszerepben, Vasquez asszony (Elza), Ney (Király) Takács (Telramund), Handl Berta (Ortrud) s Mannheit (Herold) oly ensemble-t nyújtottak Erkel Sándor vezérlete mellett, amely operaházunknak mindig csak díszére válik. Broulik Lohengrinje eléggé ismeretes ügy ének mint alakítás tekintetében. Mindig előkelő művészi színvonalon áll s hozzá magyar nyelven énekelt, Vasquez asszony is leválik mint Elza s ma kiváltképen játéka is kiemelésre méltó. Csak már ő is magyar szöveget használna. Handel Berta mint Ortrud szépen megállja helyét s ének dolgában is elismerésre méltóan emeli érvényre e nehéz szerepet. Az ének mellett neki kettős súlyt kell fektetnie a kifejező játékra, mert a színpadi ének enélkül — bármily szituációban — mindig csak félsikerre tarthat számot. Nehéz dolog, szó sincs róla, némán, mozdulatlanul állni a színpadon egy teljes óráig s csak arcjátékkal és plasztikai mozdulatokkal jelezni a sokféle lelki állapotot, amelyet vissza kell tükrözni. De Ortrudnak már e szituációjában érdeklődést kell maga iránt kelteni. Mint szép hangú s tehetséges új tagja az operának, vegye ezt figyelembe; ha akarja is , bizonyára célt ér. — Ney és Takács a régi művészi alakításokat nyújtották. Mannheit a kikiáltó, kicsi de kényes szerepében méltó volt az elismerésre. A karok, kivált a második felvonásban erőteljesen és sok verve-vel énekelték a nehéz polifonikus részeket. Az új jelmezek is csak emelik e kedvelt Wagner-opera hatását. (1. 1.) * Színházi műsorok. A Nemzeti Színházban: Hétfőn Virágfakadás, Huszár szerelem, kedden Agglegények, szerdán Trónkereső, csütörtökön Pry Pál, pénteken A dolovai ndbób leánya, szombaton és vasárnap ugyanez. Az Operaházban: Kedden A Sába királynője, csütörtökön Alvajáró, Rococo, szombaton Toldi, vasárnap Toldi. A Várszínházban: Szerdán Parasztbecsület, Coppelia, csütörtökön Harag, Nőuralom, vasárnap Electra. A Népszínházban: Hétfőn A délibábok, kedden A próbaházasság, szerdán A szultán, csütörtökön A denevér, pénteken A próbaházasság, szombaton Fandim asszony leánya, vasárnap délután A denevér, este A délibáb. * Hangverseny. A budapesti zeneművészkar ez idei negyedik házi hangversenyét e hónap 8-án, szerdán tartja meg a terézvárosi kaszinó dísztermében. A fiatal egyesület gyorsan lett népszerűvé s hangversenyei meghódították a főváros zeneközönségét. A szerdai hangverseny műsorának egyik legérdekesebb száma Leoncavallo-nak a hamar híressé lett olasz zeneszerzőnek Madárdala, az I pagliacci című dalműből. A dal bemutatásával Ábrányiné Wein Margit urhölgy, az Operaház jeles művésznője, a fővárosi zenevilágot lekötelezte, mert a Pagliacci iránt általános az érdeklődés s különben is hire járt, hogy a szenzációt keltett dalművet gróf Zichy Géza intendáns operánk számára megszerezte. A hangverseny műsora a következő: A Kamarazene, előadja az Adler-Goldstein-, Herzfeld- Grützmacher-féle társaság. H. Mozart egyik nagy dalművének áriája. Hl. Major J. Gyula hegedűversenye (kéziratban: új) előadja Blau Gyula hangversenymester. IV. Leoncavallo Madárdalu a Pagliacci című dalműből, énekli Ábrányink W. Margit urhölgy. V. Rubinstein „Szonáta zongorára és mély hegedűre“, előadják: Both Ernesztin és Riedl Nándor. VI. a) Lortzing-tói ária egy dalműből, b) Hegyi Bélától dalok (kézirat, új )énekli Mannheit J. * Sportsman és zeneszerző. A Délibábok első felvonásában Blaháné Őszszel száll a fecskemadár keletre című rendkívül bájos népdalt énekel. A dal szerzője Blaskovics Bertalan, a híres sportsman, aki már sok kedves népdalt és keringőt szerzett s akinek zenetalentumát főúri körökben régóta ismerik. * Gine-mintye. Margittay Dezső ily című pályanyertes színműve lesz a Népszínház legközelebbi újdonsága. A dalokat hozzá D’Amant Leó zeneszerző írta. * A szép Nadia Budapesten. Eljön hozzánk újra Slaviansky Nadia, az oroszok csalogánya, hogy bűbájos szépségével és csengő hangjával rabbá tegye a gyengébb szíveket. Meg fog csendülni újra az Ej veiméin komor dala, és hallani fogjuk azokat a szomorú orosz népdalokat a Néva partja mellől, melyeket a szép Nadia nem csak énekelt, hanem el is játszott. A programmot azonban két érdekes uj számmal bővítették. Slaviansky Nadia időközben megtanult magyarul s el fogja énekelni a Rákóciindulót, továbbá egy uj Lelkemet is elfogja a bubánat kezdetű magyar dalt, melyet Gaal Ferenc szerzett. Az orosz ársulat hangversenye március 19-én lesz a Vigadóban. A ballet hősnőjé. Budapest, műre. 4. Olyasmiről kell hírt adnunk, ami nemcsak szélesde magas körökben is kincs meglepetést fog kelteni. Lelki, ismeretes színházi halott nék gondos fürkészés nyomán arra a felfedezésre jutottak, hogy a legfiatalabb balletnemzedék, vagyis az új növendékek között egyetlen egy csinos arcú táncosnő sincs. Mintha a szülők összebeszéltek volna, hogy szebb külsővel megáldott leányaikat reálisabb életpályára szánják. Előrelátó habituék, kik a ballet jövendőjét a szívükön viselik, fel is említették ezt az elszomorító körülmény az intendáns előtt. — Mi lesz majd akkor, ha a mostani gárda a régi gárda elnevezést veszi föl? -- Mi lesz, ha a favorizált csillagok elhomályosulnak? -— Micsoda művészi szubsztraktummal pótolható a hallétnél a szépség hiánya... ha ugyan egyáltalában pótolható ? Megannyi fejtörést okozó, komoly kérdés, amely szorosan függ össze hallétünk jövendőjével. Az Opera igazgatósága akként igyekszik e bajon segíteni, hogy időközönkint kész fiatal s mindenek felett csinos táncosnőket szerződtetni. Mostanában is történt ily előnyös szerződtetés Prohászka Anna kisasszony személyében, ki Hollandiából jött hozzánk. A kisasszony a táncművészetet eddig a cirkusz porondján gyakorolta, de remek plasztikájával, villogó fekete szemeivel oroszlánketrecekben aratta legszebb babérjait. Balletünk legújabb tagja ugyanis már kis leány kora óta az állatszelidités mesterségét űzte s úgyszólván hiénák, farkasok, tigrisek, óriáskigyók és oroszlánok közt nőtt föl. Legutóbb Németalföldön aratott sikereket, mint oroszlánszeliditőnő. Ez a foglalkozás nemcsak kedélyében, de remek gömbölyűségü két karján is élénk nyomokat hagyott, hol egy rettenetes nagyságú sebhegedés van, amely oroszlánfogaknak a kedves nyoma. Ezt a kalandját a kisasszony a kandi balletlányoknak így mesélte el: — Mikor Oroszországból, ahol születtem, Amsterdamba kerültem, még csak növendék voltam . . . — Ballet-növendék? — Dehogy, oroszlánszelidítő-növendék. Akkoriban az állatseregletünk hatalmas szép sörényes oroszlánt kapott, melyet a mester nekem szánt. — Önnek? — No igen, hogy majd én csinálom vele a produkciókat.. Minden délelőtt próbákat tartottunk, rendesen négyen voltunk a ketrecben: a mester, én, az oroszlán és egy mopszli-kutya. Az oroszlán igen tanulékonynak mutatkozott s már szépen eltűrte, hogy a mopszli a hátán tótágast álljon, midőn a mester egyszer egyedül hagyott vele a ketrecben. Meghagyta, hogy szemeimet ne vegyem le róla, s szigorúan alkalmazkodjam a dresszura szabályaihoz. A mopszlinak azonban nagy játszhatnékja volt s minduntalan az oroszlán hátán termett. Alig győztem onnan leugratni. Ez kissé fölboszantott s azért kezemmel meg akartam legyinteni a rakoncátlan kutyát. Ebben a pillanatban az oroszlán hozzámsimult és sörényével a térdemet dörzsölte. Én a lábammal félrerúgtam, mire ő dühös morgást hallatva, pillanat alatt rám vetette magát. Karmai a combomba, fogai a karomba mélyedtek. A vér rögtön elborított. De azért volt annyi lélekjelenlétem, hogy a kezemben lévő kis bottal teljes erőmből az orrára üssek. Az oroszlán egy ugrással a sarokba menekült, de az igazi veszedelem még csak most kezdődött. — Jézus Mária! — Igen, láttam ugyanis, hogy mint nyalogatja érdes nyelvével veres bajuszát és tudtam,hogy az oroszlán, ha egyszer vért ízlel.... Engem pedig a vérvesztés közel hozott az ájuláshoz. Segítségért kiáltottam. A mester, szerencsére, meghallotta a kiáltást s néhány pillanat múlva hatalmas vasruddal a ketrecben termett. — Álljon a hátam mögé! kiáltotta, mialatt ő vasruddal kegyetlenül ütötte-verte az oroszlánt. De azért egy hét múlva a legjobb barátok lettünk, ölelkeztünk... — A mesterrel? — Dehogy: az oroszlánnal. Képzelhető tehát, hogy a szép Prohasska kisasszony hősies múltjánál fogva mekkora tekintélynek örvend a hallétnél. A respektusba persze egy kis félelem is vegyül, sőt mondhatjuk, hogy három percent respektusra hét percent félelem esik. Mert az új táncosnő hatalmas fizikai erejéről valóságos legendákat beszélnek a hallétnél. Mondják, hogy egyik tolakodó udvarlójától úgy szabadult meg, hogy derékon kapta és egyszerűen áthajította maga magán. Mikor ezt a színházi bíróság egyik érdemes tagja meghallotta, rögtön elhatározta, hogy lemond tisztjéről. — Az ördögbe is — mondá — én elég jelet adtam eddig rettenthetetlenségemnek, de semmi kedvem sincs öreg napjaimra önkéntelen sajtómartalékot csinálni. Ha a többi szinházbiró is lemond, akkor az igazga március 5. 69. szám, ,i_ " *"*..... . ... i ’ r a tóságnak nem marad egyéb hátra, mint a portást meg tenni túrónak. Azt ugyan semmiféle akrobata nem hajigálja a levegőbe. Egyesületek *** A Vörös-Kereszt-egyesületből. Duizky Nándor pécsi püspök a múlt nyáron köriratot intézett egyházmegyéje papjaihoz, hogy az egyesület céljait a közönség körében ismertessék és tehetségük szerint támogassák. A felhívásra eddig 157 lábbadozó harcos ingyenes gondozásra érkeztek be ajánlatok és Pécsett 42 taggal, Kővágó-Szőllősön 39 taggal, Görcsönyön 31 taggal fiókegyesületeket létesítettek. Ezenkívül különböző helyeken 53 tag iratkozott be. Maga a püspök a székes káptalannal együtt 1240 frt költséggel kórházat rendezett be, melyben 50 lábbadozó harcost ingyen ápolnak. A gyűjtést tovább folytatják. *** A Magyar Turista Egyesület budapesti osztályának e hónap 7-én, délután 5 órakor lesz első évi rendes közgyűlése a Tudományos Akadémia emeleti üléstermében. A régi szociális emsről. — A Protestáns Irodalmi Társaság felolvasó estélye. — Budapest, márc. 4. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság mai felolvasó estélyén dr. Csiky Kálmán egyetemi tanár értekezett az úgynevezett régi szocialismusról, nevezetesen Saint-Simon és Fourier társadalmi tanairól. Az evangélikusok deák téri főgimnáziumának dísztermében ebből az alkalomból igen előkelő közönség gyűlt össze. Ott láttuk özvegy Székács Józsefnét, Szász Károlynét, Győri Vilmosnét, Eöry Farkas Kálmánnét, Csiky Kálmánnét, Veres Pálnét, Arany Lászlónét, továbbá Szász Károly püspököt, Sztehló Kornélt, Perlaky Eleket, Kálossy Józsefet, Zsilinszky Mihályt s másokat. A fölolvasó először a szocializmus jelentőségét fejtegette. Mióta az emberiség szervezett társadalomban élt, voltak mindig elégületlenek, akik a társadalmi intézmények megváltoztatását óhajtották. E törekvések majd erőszakkal, majd békés után igyekeztek megvalósulásra jutni. A szocializmus azonban mint politikai eszme és tényező, a francia forradalomban gyökerezik s onnan ered St. Simon és Fourier iskolája. Érdekesen vázolja ezután a felolvasó St. Simonnak, a gazdag francia főúrnak, életpályáját. St. Simont a nagy forradalom minden vagyonától megfosztotta és ő nyomasztó szegénységében arra szentelte nemes lelkének minden erejét, hogy a társadalmi bajok orvoslásának módjával foglalkozzék és egy új világrend alapját képező tudományos elméletet alkosson. Már mint ifjú hivatva érezte magát nagy dolgok véghez vitelére s szolgájának megparancsolta, hogy minden reggel ezekkel a szavakkal költse fel: — Keljen fel gróf úr, mert nagy munka vár önre. St Simon nagyon komolyan vette feladatát és még akkor sem csüggedt el, mikor, mint teljesen vagyontalan, egykori inasának pártfogására szorult. Tanainak érdekes vázlatát nyújtotta a felolvasó. Követői 1827. után tovább fejlesztették a mester tanát. Köztük nagyobb hírre Chevalier nemzetgazdasági író és Comtes Ágost a bölcsész emelkedtek, utánuk pedig Bazard, ki már a vagyonközösség eszméjét vitte be a St-Simonizmusba. Enfantin a nőközösség tanának hirdetésével elidegenítette a józanabb elemeket. Enfantini iskolája századunk közepe táján elenyészik s Fourier iskolájával együtt a mai szociáldemokráciába olvad. Az ideális és nemes St. Simon tanainál még érdekesebbek Fourier társadalmi elméletei és rendszere. Ez a két iskola egymás mellett keletkezik és egymástól függetlenül fejlődik és csak az alapítóknak halála után, különösen Enfantin közvetítésével lép egymással érintkezésbe. Fourier alapgondolata az, hogy az embernek minden ösztöne és hajlama jogos és jó s ha valamenynyit kielégítik akkor áll elő a szükséges harmónia és a boldogság. Ámde a kielégítésnek útját állja ma az erkölcstan és a vallás, mely bizonyos ösztönöknek elfojtását parancsolja. A boldogságnak legnagyobb akadálya azonban az alsó néposztályok anyagi nyomora, a mely nem engedi meg, hogy a szegény ember ösztöneit kielégíthesse. Uj világrend, uj vallásos felfogás kell tehát és új szervezetet kell adni a munkának, hogy az emberiség egészének vagyonossága kiegyenlítve legyen. Erre a célra gondolta ki Fourier a falanszter-rendszert. Hogy a tulajdonjog szentségét meg ne sértsék, az összes földbirtokokat ki kell sajátítani. A kisajátítás után következik a felosztás. Minden úgynevezett társközség kap egy bizonyos területet s annak közepére építik fel a közös lakházat. A társközségben mindenki a maga ösztöne és hajlama szerint kapja meg a neki megfelelő munkát. A leányok szeretnek csinosan járni és bábukkal játszani: a természet őket a kisgyermekei ápolására rendelte. A fiuk piszkosak, azoknak kötelességük a piszkosabb munka végzése. (Általános derültség.) Vannak emberek, kik szeretnek sétálni, ezek született pásztorok, a gulyák és nyájuk után kisétálhatják magukat. Vannak kik szenvedélyes tornászok, ezek számára ott van a kasza és a kapa, ezeket forgatni a legjobb és legegészségesebb torna. Kitért a felolvasó az Ember tragédiájának utolsó jelenetére is, mely az emberiség állapotát a messze jövőben már ilyen falanszter-rendszerben mutatja be. Fourier rendszerét gyakorlatilag is meg akarták valósítani. Amerikában, mintegy ötven olyan telep keletkezett, mely a vagyonközösség elvén és Fourier társas szervezetének irányában akart élni. De minden id só két kudarcot vallott. Nem igaz az a tétel, melyet a szocialisták felállítanak, mintha ennek a társadalomnak történelmi fejlődése elhibázott és erőszakos volna. Ellenkezőleg a természet törvényei szerint történt a fejlődés, minden hibáival és bajaival együtt. Kötelessége azonban az egyháznak, a társadalomnak és az államnak egyaránt, ezeket a társadalmi bajokat enyhíteni, lehetőleg orvosolni.