Pesti Napló, 1894. január (45. évfolyam, 1-31. szám)

1894-01-03 / 3. szám

A h­ázasságjogi javaslat. — A képviselőház igazságügyi bizottságának tárgyalása. — Budapest, január 3. A képviselőház igazságügyi bizottságának Kraj­­csi­c Ferenc helyettes elnöklése alatt ma ülése volt, amelynek napirendjén a házasságjogi törvényjavaslat részletes tárgyalása volt. A részletes tárgyalás megkezdése előtt Pelónyi Géza annak előrebocsátásával, hogy az általános tár­gyaláson nem lehetett jelen, kijelenti, hogy mikor pártjának mindenkor vallott elveihez híven az egy­házpolitikai javaslatok támogatására határozta el ma­gát, abból a föltevésből indult ki, hogy a kormány teljesíteni fogja azt a kötelességét is, amelyet a Ház határozata a katolikus autonómia és kongresszus egybehívása tekintetében számára megszabott. A­mennyiben a kormány e kötelességének a javas­latok képviselőházi tárgyalásáig meg nem felelne, az ő magatartása az egyházpolitikai javaslatokkal szemben lényegesen meg fogna változni. Kijelenti to­vábbá, hogy pártjának kardinális elve a periodikus választás elvén felépült törvényhatósági önkormány­zat lévén, amennyiben az egyházpolitikai javaslatok egyes rendelkezései ezzel az elvvel kollízióba juthát­nak, ily rendelkezésekhez nem járulhatna. Sajnálatát fejezi ki, hogy az egyházpolitikai javaslatok előadá­sával még a bizottságban sem bíztak­ meg az ellen­zéki tagok közül egyiket sem. Arra való tekintettel, hogy a javaslat részleges megokolása még a mai napig sem jelent meg, azt kéri, hogy a részletes tárgyalás meg­kezdését, halasz­szák­­, hogy így időt engedjenek arra, hogy e törvényjavaslat beható tájékozódás és előké­szülés alapján kerüljön a bizottság tárgyalása alá. Szilágyi Dezső igazságügyminiszter nem bocsát­kozik ezúttal az előtte szóló általános fejtegetéseinek c­áfolatába, mert nem akar most újabb általános vi­tát provokálni. Csakis a halasztási indítványról szól és megjegyzi, hogy a részletes megcs­ólás legnagyobb része már a bizottsági tagok kezei közt van s a még hátralevő utolsó kis füzetet holnapután reggelig ki fogják osztani. Kéri a bizottságot, hogy megállapo­dásához ragaszkodva, kezdje meg a részletes tárgya­lást. A maga részéről kijelenti, hogy a részletes tár­gyalás során formulázottan beterjesztett minden in­dítvány az ő teljesen objektív méltatására számíthat. Haviár Dániel pártolja a részletes tárgyalásnak rövid időre való elhalasztását. Komjáthy Béla a részletes tárgyalásnak azon­nal való megkezdése mellett nyilatkozik. Barabás Béla sem járul a halasztási indít­ványhoz. Veszter Imre ugyancsak az ügy érdekében levő­nek találja a részletes tárgyalás mielőbb való meg­kezdését. A bizottság, valamennyi tagjának szavazatá­val kettő ellen, a halasztási indítványt elvetette. A törvényjavaslat címénél Polóniji azt a nézetét fejti ki, hogy a törvényjavaslat nem felel meg címé­nek, mert nem öleli fel a házasságból származó vagyonjogi kérdéseket és a gyermekek törvényessége kérdését. Azt indítványozza, hogy a bizottság utasítsa a kormányt a tör­vényjavaslatnak ezeknek a kérdéseknek szabályozásával való kiegészítésére. Szilágyi Dezső miniszter és Teleszky István előadó felszólásai után a bizottság Polónyi indítványát és a tör­vényjavaslat címét a rendes gyakorlathoz képest a javaslat tárgyalásának befejezéséig függőben hagyja. Az­ első szakasz a kiskorúak eljegyzéséhez törvényes képviselőjük beleegyezését követeli. Teleszky István előadó e szakasz kihagyását java­solja, mert e rendelkezést ide csak a vagyonjogi viszo­nyokra való tekintettel vették fel, az ezekre vonatkozó diszpozíciók pedig a javaslat más helyén megfelelőbben illeszthetők be. Szilágyi Dezső miniszter hozzájárul az előadó indít­ványához. Polónyi Géza szintén hozzájárul a szakasz ki­hagyásához. A bizottság a szakaszt törölte. A 2. szakaszt, mely szerint „az eljegyzésből nem származik kereseti jog a házasság megkötésére“ változat­lanul elfogadták. A harmadik szakasznál, mely szerint bármely telje­sítés kikötése arra az esetre, ha a jegyesek a házasságot meg nem kötnék, semmis . Polónyi az eljegyzésnek, ha az a házasságkötésre illetékes polgári tisztviselő előtt jött létre, konzekvenciákat óhajt tulajdonítani, és arra való te­kintettel, hogy mily visszahatása van a vétlen nőre an­nak, ha az eljárás dugába dől, a kötbér teljes kizárását sem tartja megokoltnak, hanem megengedve a kötbér ki­kötését, a bírónak megadná arra a jogot, hogy a kötbért a fennforgó viszonyok tekintetbevételével leszámíthassa. Mandel Pál a szakaszt, mely az eljegyzést kivetkőz­­teti a szerződés attribútumaiból, helyesli és érdemleges módosítás nélkül elfogadja. Teleszky István előadó bírói mérséklés alá eső köt­bérek kikötésével nem tartja orvosolhatóknak az eljegyzés felbontásából származható következményeket. A javaslat azon az elvi állásponton áll, hogy a házasság erköl­csi alapjai megkövetelik azt, hogy megkötésekor a fe­lek teljes szabadsággal lépjenek életközösségre és hogy erre a szabadságra semmiféle kényszer ne gyakorolhasson befolyást. Ennélfogva nem járul hozzá Polónyi módosít­­ványához. Körösi Sándor ugyanilyen értelemben nyilatkozik. Neumann Ármin szintén abban a nézetben van, hogy a kötbér kikötése megdöntené a 2. szakaszban már elfo­gadott elvet. Kaviár Dániel azért sem járul a módosításhoz, mert ez spekulációkra szolgáltathatna alkalmat. Szilágyi Dezső miniszter a szakasz diszpozíciójának fentartását kéri. Veszter Imre a szakasz diszpozícióját elfogadja. Jellinek Arthur és Komjáthy Béla a kötbér kiköthe­­tésének ellene nyilatkoznak. A bizottság ezután változatlanul fogadja el a szakaszt. Negyvenötödik évfolyam. Hőöítéses árak Budapesten: Egész évre-------14 frt — kr. Félévre-----------7 „ - „ Negyedévre— — 3 50 „ Egy hónapra — 1 ,, 20 Sappo­nt kétszer azkoz küildve, Egész évre—_IS frt — kr. Félévre-----------9 „ — „ Negyedévre — 4 „ 50 „ Egy hónapra — 1 „ 60 „ ügyes szám­ára: Reggeli kiadás -- 4 kr* Erű kiadás _______ 3 „ Kiadóhivatal: In ferarak­t-Uri, Janacick-ipuri.PESTI KAPLÓ ESTI KIADÁS. 3. sz. Budapest, szerda, január 3. 1894. Elűfizetési árak vidékre csak reggeli kiadásért: Egész évre — 14 frt — kr. Negyedévre------ S „ 50 „ Reggel! és esti lap együtt küldvet Egész évre ... __ IS frt — kr. Negyedévre------ 4 „ 50 „ Xapankint kétszer peslán klildve: Egész évre.- --- 20 frt — kr. Negyedévre... ... 5 „ — » Egyes szám ára: Reggeli kiadás-- — 5 kr. Esti kiadás —------- 4 „ Szerkesztőség: IV., farenciek-Ura 3. Athínawa-ap­tt. BELFÖLD. A hódsághi választás. A hódsághi kerületből kapjuk a következő érdekes sorokat: A január 12-ére kitűzött választásra az előkészüle­tek különösen az ellenzék részéről nagyon lassan folynak. A szabadelvű pártnak e hónap 4-én lesz az első ér­tekezlete, melyen Rohonyi Gyulát fogja jelölni. Lelbach László ugyanis, dacára annak, hogy a jelöltséget már egy­szer elfogadta, levélben értesítette a szabadelvű párt elnö­két Trischler Xavér Ferencet, hogy visszalép a jelöltségtől. Visszalépését nem okolja meg, de azt sejtik, hogy mintegy rehabilitálni akarja magát az ellenzék előtt. Eljárása miatt az itteni vezéremberek nagyon apprek­endálnak s Lelbach ebben a kerületben többé jelöltségre nem számíthat. Rohonyi Gyula 4-én érkezik ide, hogy a jelöltség elfogadása iránt nyilatkozzék. Gajári Ödön is kombinációban volt, de a központból kapott információ után jelöltségét elejtették. Ami nagyon meglepő, az az ellenzék magatartása. Stécz apatini plébános kijelentette már, hogy nem fogadja el a jelöltséget. Azó­ta az ellenzék telj­esen néma, nem agitál, de még csak nem is jelöl. Pedig csak még tíz nap van hátra. Meglepő továbbá, hogy a megye ellenzéki képviselői mit sem tesznek az itteni ellenzék érdekében holott e kerü­letben nagy az ellenzéki párt s erős! A fentebbi tudósításnak az ellenzékre vonat­kozó részét egy másik forrásból eredő értesülésünk nem igen erősíti meg. E tudósításunk arról értesít, hogy a hódsághi nemzeti párt elnökének, Neumayer Ferencnek a lakásán, tegnap népes pártkonferencia volt, melyen a bácskai nemzeti párt elnöke, Szemző István is ott volt. Az értekezlet Stécz apatini apát­plébánost jelölte, akit népes küldöttség kért fel a jelöltség elfogadására. Stécz kijelentette, hogy a jeöltséget elfogadja. Megyék és városok. — (Keszthely virilistái.) Keszthely város képvi­selőtestületének — mint levelezőnk írja — a legtöbb adót fizetés alapján rendes tagjai: Gróf Festetlek Tasziló, Keszt­helyi takarékpénztár, Bozzay Pál, Beischl Vencel, Laskay Ferenc, Weltner Jakab, dr. Dunst Ferenc Beck Gyula, dr. Hanny Ödön, özv. Garger Violáné, Scheller Adolf, Neumark Ignác, Krauss Lajos, Pap Sándor, Lázár Sándor, Rosen­berg Manó, Ficzáry Alajos, Geyschläger Jakab, Hoffmann Soma, Wünsch Ferenc, Lázár Lipót, Weiss Sándor. — (Zala-Egerszeg város közgyűlése.) Zala- Egerszeg város képviselő-testülete — mint zalai levelezőnk írja — Németh Elek, helyettes polgármester elnöklete alatt tartott gyűlésén helybenhagyta a tanácsnak azt az intéz­kedését, hogy az óvodai építkezések végső összegének kifizetésére 5000 forintot vett föl. Utasította továbbá a tanácsot, hogy a költségvetésben föltüntetett 40.000 forint Négy oldal, deficit fedezéséről mielőbb tüzetes javaslatot terjeszszen elő. A felállítandó főgimnázium részére egyszer s minden­korra 40.000 forint és évi 5000 forintnyi segély végleges megszavazása céljából január 30-án képviselőtestületi köz­gyűlés lesz. A honvéd lovassági laktanya kibővítésére 8356 forintot szavaztak meg. Dr. Czinder István és eb Obersohn Mór ügyvédeket árvaszéki ülnökökké választot­ták meg. KÜLÖNFÉLÉK. Budapest, január 3. — A király adományai. A király, mint a hiva­talos lap irja, Szalók és Kecskéd község tűzkárosult lako­sai segélyezésére magánpénztárából kétszáz-kétszáz forintot adott.­­ A Jókai-jubileum, Sopron Városában, mint le­­velezőnk jelenti, már tegnap este ünnepelték meg Jókai Mór félszázados írói jubileumát. A soproni Irodalmi és Művészeti Kör a kaszinó nagytermében ünnepi ülést tartott, melyen a város szine-java részt vett. Elsőnek a Soproni Férfi Dalegyesület Jókai Mór Himnuszát énekelte el. Majd Czeke Irma kisasszony Jókainak a teremben felállított mell­szobrát megkoszorúzta, dr. Berényi Pál ünnepi beszédet mondott. Igen sikerült hangverseny következett ezután, vé­gül pedig társasvacsora. Nagyvárad városnak Jókaihoz intézett üdvözlő felirata, melyet Rácz Mihály főjegyző szövegezett, a következő: Nagyságos Ur! Mélyen tisztelt nagy hazafi! Nagy­várad törvényhatósági joggal felruházott város közönsége m­ai alulírott napon tartott rendes közgyűlésében egyhangús lelkesedéssel határozta el, hogy ittven éves irodalmi műkö­désének ünnepe alkalmából, midőn a magyar nemzet az őszinte hála s az osztatlan elismerés koszorújával ékesíti föl a magyar írók fejedelmének fenséges homlokát, ő is leróvja igaz tiszteletét s kinyilatkoztassa határtalan szere­­tetét azon férfiú iránt, ki félszázadon keresztül folytatott bámulatos munkásságáéval a magyar nemzeti szellem oly alkotásait hozta létre, melyek a művelt világ tiszteletét és becsülését szerezték meg a magyar nemzet számára. Keressük a szavakat és nem találjuk, hogy érzel­meinket méltóképpen fejezzük ki a nagy íróval szemben, akit a Mindenható akkor adott nekünk, midőn reá legna­gyobb szükségünk volt; aki uj nemzedékeket akkor tanított hazát lángolón szeretni, feltámadásban kitartóan hinni; midőn a haza szeretete bűn volt; midőn a feltámadásban való hitről a nagy­ és nehéz időket átélt legjobbjaink már­­már kétségbeesve lemondottak. A nemzedékek, melyeknek lelkébe te öntötted hite­det, melyeknek akaraterőit te acéloztad, melyeknek szivében a honszerelem szikráját te élesztgetted lobogó lánggá: ime hódolnak neked, nemes büszkeséggel szemlélve benned a magyar faj kiváló erényeit, a magyar talentum magas szárnyalását. A messze terülő alföld egyik végpontjáról, Szent László városából, mely viszontagságos történelmének egyes epizódjaival oly sokszor szerepel halhatatlan műveidben, megosztjuk a magyar nemzet örömét, kiveszszük a hódo­latból a magunk részét, kérve a Mindenható Gondviselést, hogy Téged, Hazánk nagy fiát még­ sokáig tartson meg ép testi és szellemi erőben a magyar nemzet javára és büsz­keségére. Kell Nagyvárad törvényhatósági bizottságának, 1893. évi november 9-én tartott üléséből. Sál Ferenc királyi ta­nácsos, polgármester. Homonnán szombaton ünnepük meg a Jókai-jubileu­­mot. A homonnai kaszinó ünnepélyt rendez, amelyen szini­­előadás lesz, Kerekes György tanár pedig Jókai irodalmi működéséről mond emlékbeszédet. — Temetés. Ma délelőtt 10 órakor temették el Kohner Károly nagykereskedőt a nádor­ utca 19. számú házból. A temetésen igen nagy közönség volt jelen. Ott voltak: Dr. Fálk Miksa, Láncsy Leo, Beöthy Algernon, dr. Rosenberg Gyula országgyűlési képviselők, a legtöbb fővá­rosi és több vidéki pénzintézet igazgatója, a pesti zsidó hitközség elöljárósága, a főváros társadalmának igen sok előkelő tagja. A fekete posztóval borított udvaron kivülök több jótékony egyesület küldöttsége zászlóik alatt s a zsidó fiúárvaház növendékei és a főváros kereskedővilágár­nak nagyszámú képviselői állottak a koporsó körül A templomi énekkar Lazarus főkántor vezetése alatt megható gyászdalt énekelt, azután dr. Keim Sámuel rabbi búcsúz­tatta el a boldogultat és méltatta érdemeit. A koporsót négyfogatú kocsi vitte a kerepesi­ úti temetőbe. A hosszú menetet az egyesületek, és az árvaház növendékei nyitották meg, utánuk a két, koszorúkat vivő kocsi, majd a gyász­szekér s a kiséret következett. — Halálozás. Szikay Lipót nyugalmazott főreális­kolai tanár hetvenkét éves korában e hónap elsején Kassán meghalt.

Next